8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-28 / 229. szám

Holr itt, hol felt bukkant a hír, amely sze­­r­inti belpolitikánkban új orientáló­dat készülés pedig a reálpolitika jelsfiava ilatt. Arról van szó, hogy politikumok a legkülönbözőbb pár­­toktól Plattformot keresnek, ahol — m minden pártszemp­onttól el­tekintve — a nemzet életszükség­leteinek jegyében találkoznának mindazok, akik tárgyilagossággal pártpolitikától ment, merőben reá­lis munkára vállalkoznak. És itt elsősorban felmerül a kérdés: hát eddigelé nem folytattunk reálpoli­­tikát? Hiszen a helyzet, ahová ka­tasztrófánk sodort, nem is engedhet meg más politikát, mint a józan­­ munkáét’ "és­­ a szenvedély télen együtt­­űködését! " Tehát reálpolitikát kell folytat­nunk, úgy befelé, mint kifelé. A vi­lágháború extázisa már rég kipá­­rolgott belőlünk, de a katasztrófa és a belső összeomlás akkora ziva­tart támasztott körülöttünk és ben­nünk, hogy a dolog természete sze­rint még mindig nem állhatott helyre teljesen a nyugalom és egyen­súly. Mindenesetre — előbb-utóbb — be fog következni a megállapo­dottság kora, annál hamarább, mentől inkább az úgynevezett reál­­politika megvalósítására törek­szünk. Aminek első alapfeltétele persze, hogy torzsalkodás és önzés ne zavarja meg az összhangot és hogy pártszemp­ontok senkit se zár­hassanak ki a­­ közreműködésből, amikor a haza megmentésére indu­lunk. Nem csoda, hogy lelkiállapo­tunk még mindig vibrál a sok szen­vedés következtében, amin keresz­tül merítünk, fokozottabb érzékeny­séget teremtvén bennünk a tegnap ellenfeleivel szemben, másrészről azonban bizonyos, hogy a keserve­­tes helyzet, amelyben lejedzünk, lelki harmóniát és általános munkát követel.­­• Ha tehát, a reálpolitika minden hivatott erő közreműködését jelen­tené a nemzeti élet alapproblémái­nak megoldásában, készséggel üd­vözölnék az új irányzatot, amely a pártélet helyébe összhangzatos egye­sülését hozná politikai tényezőink­nek. Ez a reálpolitika megalapoz­hatná és megszilárdíthatná belső állami életünket és tekintélyt sze­rezne Magyarországnak­­a külföld előtt, amelynek erkölcsi jóakara­tára és anyagi hitelére rá vagyunk utalva. A közvélemény el van ké­szítve a harmónia számára, most már csak az van hátra, hogy egy­némely politikus is észrevegye az ^fgl^os hangulatot- ., j ^ .... Budapest, 1920 szeptember 28. árniYk t­edd, VI. évfolyam 229. sz ffc.&dT, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: • SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: :2Ü££ i^oKorona! [ytlZ slo­Zll ESV®s példáu­ yszám ára 2 korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KORUT 3. SZ. juáoszláviában oly példáil juáoszl.áv Korona. Telefon: József 105—00. J. 105-01. J. 105—02. ■ ii i ni 11 ii ii i ii ii 11 i ■ i im 111 itii iiiiinr i ii ii' ii 111 i i iibiii ibii ii biti—■■m——■■■» ■ - ■ .......... ......................................._­____________.__­_*_______­_ Az erdélyi pü­spökségek sorsa. A románok elhelyezték a püspököket. „ . .. —■• Saját mndgtrtainktól. —­A bukaresti kormány elhatárolta, hogy a gyulafehérvári római katolikus ■püspökséget, a kolozsvári református és unitárius püspökségeket- jelenlegi székhelyükről elhelyezi! Tárgyaláso­kat kezdett eziránt az érdekelt püs­pökségekkel; de minthogy megállapo­dásra­ jutni nem tudtak, mert a püs­pökségek ragaszkodtak jelenlegi szék­helyükhöz. ----egyszerű rendelkezéssel gróf Majlát­h Gusztáv erdélyi ró­mai katolikus püspököt a püspök­séggel együtt Csíkszeredára, Dr. Nagy Károly kolozsvári refor­mátus püspököt a püspökséggel együtt Marosvásárhelyre; Ferenc József unitárius püspököt pedig a püspökséggel együtt Székely­­keresztú­rra helyezte át. A három püspökség most együttes akciót indít, hogy a román kormányt elhatározásának és , rendeletének visz­­szavonására bírja. Oroszométul folytatjék a hivérzéseket. Tönkremegy az ipar. — Összeesküvésre tömeges kivégzés. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — 1 ' ■ Bécs, szept. 27. Az Ucho de Paris jelenti Stockholmból. Trockij beszédéből, amelyet a szárítási válságról mondott, érdekes adatok kerülnek nyilvánosságra az orosz ipar helyzetéről. E szerint 1513 gyár közül 1009-ben szünetel a munka, a munkások 55 százaléka a nyersanyag hiány miatt nem kap munkát. A gaz­dasági nyomort a nyersanyaghiányon kívül az is fokozza, hogy tüzelőanyag sincs. Az effész termetés hatvan százalékát a vörös hadsereg veszi igénybe. A termelés általános pangása következtében a szükséges áruknak csak 12 százaléka áll rendelkezésre. .4 bolsevista kormány ellen az összeesküvés egyre tart. .4 kormány könyörtelenül folytatja a szalériális, kivégzéseket. .41 Izvesztija közli, hogy egy összeesküvés felfedezése után 0 embert agyonlőnek, , igen sokat kény­szermunkára ítéltek, Jekaterinenburob­an hét embert lőttek agyon és tizen­ötöt ítéltek kényszermunkára. Mas Nadher. ooc>o<o<>c><><><><coo<x>öO<>coo-ooooooo<>oo<TCöóoo<ooo<>oöpo<><><5<><>e’C>.í>c Felvessik-e Magyarországot a népszövetségbe? ) Zürich, szept. 27 A Basier Nationalzeitung jelent Lon­donból: hon­don­i politikai körökben nagy aggodalommal várják a.A népszö­vetség­ tárgyalásait Németország, Ausz­tria és Magyarországnak a népszövet­ségbe való felvételéről. Ezen kérdés elintézése elkeseredett harcot fog elő­­­idézni. A­ helyzetet még bonyolultabbá teszi az a tény, hogy a délamerikai ál­lamok magatartása, amelyek pedig 14 szavazatot képviselnek, még teljesen bizonytalan. Jelenleg több oldalról történik kísérlet ezen államok felfogá­sának kipuhatolására Németországnak .felvételi tekintetében Franciaország és Belgium a leghatározottabban ellenzik a felvételt és mindent elkövetnek, hogy a deli­­államokat a maguk álláspontjá­nak megnyerjék. Nem hihető azonban, hogy ezen államok egyöntetűen foglal­nak állást a f­evétel, vagy fel nem vétel kérdésében, mivel Braziliának a nép­szövetségi tanácshoz való tartozása nagy­­mért­ékben felkelti a többi dé. állam féltékenységét. Franciaország és Belgium teljes mértékben a felvétel el­len foglalnak állást, ezzel szemben a volt semleges államok — Svájc, Hol­landia, a skandináv államok — a felvé­tel mellett vannak, Anglia pedig semle­ges álláspontra helyezkedik. Oaszország magatartása az aix-les-bainsi konfe­rencia óta bizonytalan. Még inkább­ bo­nyolítja a helyzetet az, hogy Jugo­szlávia és Csehország Németország fel­vétele, de Ausztria és Magyarország felvétele ellen vannak, viszont Lengyel­­ország Németország ellen foglal állást, de Ausztria és Magyarország felvételét kívánja. "­ S hantátok e! akarnak'' szakadni Jugoszlái­ia!ál. Belsr­idban széleskörű autonómiára^ gondolnak, J?' . — Saját tudósitónkróff — Megbízható forrásból u jogolják azt a feltűnést keltő hirt^f.ogy Horvát­országban erős mozgamm indult meg az Iönálló I Horvátormag kikiáltására. Érdiek a ffiozgedminiak még nagyobb jelntőségű­ im Az a körülmény, hogy az­ olaszokés lap szerint, szimpátiával feladjákrujorvátoknak ezt a tervét és ha tartan,az önálló h­orvát királyság nyrfogjaltéséhez segítséget nyújtani. A horvátok, a mostani jugoszláv-olasz konfliktust alkalmasnak tartják arra, hogy régi álmukat valóra váltsák., Belgrádban természetesen tudomást szereztek erről a horvát mozgalomról és a mozgalom komolysága mellett bizonyít az, hogy Belgrádban már meg­van a hajlandóság arra, hogy a leg­szélesebb körű autonómiát adják meg a horvátoknak, ezek azonban ezt már nem hajlandók elfogadni­ .A horvátok­nak ma már az az állásp­ontja, hogy csak olyan Jugoszláviát fogadnak el, amelynek a fővárosa, Zágráb. Ez eset­ben ők lennének hajlandók arra, hogy a régi Szerbiának egy igen széleskörű autonómiát biztosítsanak. £Z32íáE20S3aB£0aSffiSEHaBHasn , Take Jonescu Rómában. J. Róma, szept. 2. (Stefani.) A román követség Laka Jonescu tiszteletére bankerlrtt adott, amelyen Sforza, Tib­ani, a­­francia és spanyol követ és a diplomáciai testü­e­t több tagja megjelent. Araké Jonescu felk­öszöntőjeiben özönálltik adott kife­­jezést, hogy a hájsfera révén dicsősé­gesebb és nem Olaszországban idézték ,fájlisította a jelenvoltakat, hogy Ron­ima mindig és minden kö­rülmények között Olaszország oldalán marad. Sforza külügyminiszter vála­szában kijelentette, hogy boldognak érezheti magát, hogy a t­estvérnép h­í­res képviselőjét ü­dvözölheti, akinek nevében Róma régi nevének fénye tűk." Törődik vissza. Sforza a két nép örök testvéri egységének éhez­ésé­vel fejezte be pohárköszöntőjét. .

Next