8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

íy /^7 fy /Jiy ^ --------O W^ vl 4^ i*2^3ML K \*ML m W4#ilM^p ELŐFIZETÉSI ARAB: tighirn.. 40 Korona. | Félévre. .. 240 Koron* Negyedévre 120 Korona. | Egyer évre 480 Korona JngotzlSvl&ban egy példány: 2 jugoszláv Korona. SZErUsnSZXŐSÉGES KIADÓHIVATAL: Egyes példányszám ára 2 Korona BUDAPEST, IV., MÚZEUM-KÖRUT 3. SZ. Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. Magyar expozé a Vörös Kereszt genfi Kongresszusán Genf, ápr. 8. A Vöröskereszt Egyesület tizedik kongresszusán gróf Dezasse Ferenc összefoglaló jelentést terjesztett elő a Magyar Vörökereszt Egyesületnek a háború óta kifejtetti működéséről. Rámutatott arra a munkára,amelyet az egyesület jelenlegi aligyerimiekakciók támogatása körül stász. Hálás köszönettel emlékezeleg meg a Vöröskereszt genfi nemzetközi bizotságainak a háború alatt és a hzáború óta nyújtott pártfogásairól. Kirhnelte Itacciusnak, a genfi bizottság küldöttjének érdemeit, aki a bolsevizmus alatt számos emberi életet mentett meg. Beszéde végén kérte, hogy a genfi bizottság továbbra is támogassa Magyarországot. A magyar expozét szívélyesen megtapsolták. Ezután a kongresszus avval a kérdéssel foglalkozott, hogy a Vöröskereszt polgárháborúk esetén milyen állást foglaljon el. Elfogadták az új hadifogoly-kódexnt, amelynek rendelkezései óriási haladást jelentenek az eddigi állapottal szemben. Végül elfogadták a régi orosz Vöröskereszt Egyesület képviselőinek határozati javaslatát, amely megbélyegzi és felháborodással elítéli az orosz bolsevisták embertelen terrorizmusát. Az utódállamon római értekezlete. s Róma, ápr. 8. (A MTI stfétéjatávirata.) Az utódállamokrómai értekezletének megnyitásáról hivatalosan a következőket jelentik: Lahováry román meghatalmazott miniszter, a megjelent diplomaták doyenje, mindenekelőtt köszönetet mondott Olaszországnak azért a készségéért, aert kezdeményezte az utódállamok képviselőinek egybehívását. Az értekezlet tagjainak hódolatát tolmácsoltai az olasz király iránt, majd azt ajánlotta, hogy az értekezlet elnökévé válasszák meg Imperiali márkit, Olaszország első delegátusát. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Imperiali márki megköszönte a választást és elfoglalta az elnöki széket, mire az értekezlet nyomban rátért az érdemleges munkára. Az ért€ÍuTM4at két bizottságot alakított. Az egyik a közigazgatási és igazságszolgáltatási, a marika pedig a gazdasági és pénzügyiérdésekkel foglalkozik. Megindulnak újból a magyar-cseh tárgyalások. // Bécs, ápr. 8. A Fressburgar Zeitung értesülése szerint Csehország és magyarország között a tárgyalások április 20 körül újból megindulnak. utiwsHHnwFiununMHSéRiénMviid^ténMnwnunwmsméfnénMftMnuMunuménunun A Figaro ffázsly Király magyarországi tartózkodásáról B király visszatérÉse sz sisü tépás Isimétözép Eurápa ki&Qnisteására. — Szemből szállni a ráei ImiSBriatizmussal. — Az ufádállamok nem mgálják a konszolutöciót. I — Kiküldött tudósítónk jelentése. — ■ r. 7.érletét feszült ént ár. Szembe bass menegoldás a középeurópai kháoszton is valamelyes nyugalmat szilárd pontot nyújtana, amely körül fölépülhetne a Németországtól független Középeurópa konstrukciója. Csudálatos és érthetetlen — mondja afigaró — hogy éppen Franciaországtól ered a IV. Károly ellen indított kegyetlen— és talán hiábavaló hajsza iniciatívája. A francia képviselőház egyik kitűnősége, aki nemrégen még parlamenti funkciói alkalmából alaposan megismerhette a magyar viszonyokat s akinek nevét Magyarországom az utóbbi időben sokat emlegették, a Habsburgirestaurációról az alábbi rendkívül érdekes nyilatkozatot tette előttem: — Károly király visszatérése a trónra — mondta informátorom. — Franciaország számára a középeurópai kérdésben első lépés lenne a kibontakozásra. őszinte akarok lenni és nem arról fogok beszélni, ami ugyan szintén súlyosan esik latba, hogy mi, írni diák Károlyt jóbarátunknak és a béke elit őrzőjének hisszük. Ma Franciaországnak csak egy problémája van: a német probléma. Ha Franciaország érdeklődést tanúsít Habsburg Károly ügyében, azért van, mert a restauráció szorosan kapcsolódik be a nagy európai politika szövevényébe és mi úgy hisszük, hogy súlyosan érinti Németországot és így közvetve Franciaországnak az európai békéért megvalósítandó terveit is. Számolni kell azzal, hogy a magyar trón ilyetén betöltése nem marad hatás nélkül, ds elsősorban nem Ausztriában, ahol ma is erős legitimista monarchista párt van. Megvalósulhathát egy középeurópai hatalom terve, amelynek érdeke is, ereje is lesz szembeszállni a német imperializmus hódításaival. A kisántánnt nem lehet alkalmas erre. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a successiós államok konstrukciója nem szolgálja a középeurópai konszolidációt. A legsúlyosabb bizonyítékot éppen most nyertük. Habsburg Károly megjelenésére Szlovákiában ostrom állapotot kellett hirdetni és Jugoszláviában, is zavargások voltak. A kis-ámtánt államainak annyi a belső küzdelme, legyőzhetetlen problémája, hogy még sohá nem lesznek beállíthatók egy intenzív politikai program központjába. — Ezért nem idegenkedik Franciaország a Habsburgok monarchiájától, — aminek a földarabolását a béke egyik legsúlyosabb hibájának tartjuk — de ami egyúttal a volt monarchia népei összeférhetetlen gyűlöletének és meg nem értésének természetes következménye volt. A' béke és az egész világ ősellensége: Németország, majdnem sértetlen 'frakkok között áll ma is, — míg az osztrák-magyar monarchia, a császár áldozata darabokra hullott. És mondhatjuk, életlehetőségüktől, rekonstrukciós energiájuktól megfosztott darabokra, — legalább is ami Ausztriát és Magyarországot illeti. Ha mi nem segítünk ezeken az államokon, akkor magunk kergetjük Németország karjaiba őket és nem szabad majd méltatlankodnunk, ha előbb Ausztria, de később talán Magyarország is a Reich-hez csatlakozik. Franciaországnak meg kell akadályozni, meg kell előzni az ilyen eseményeket, amelyek nemcsak európai hatalmi politikáját, de a béke művét, a háború eredményét, a civilizáció győzelmét a germán imperializmus felett veszélyeztetik. Hogy mindemellett Franciaország hivatallasan magáévá tette szövetségesei álláspontját, azt természetesen magyarázza a háború históriája, amelyben egymás ellen és közös célért küzdöttünk mi franciák,csehek, rormának, szerbek. Szer értnék, ha szövetségeseink maguk is belátnák, hogy bizonyos kötelezettségek rendezése után Károly király visszatérése nem fenyegeti őket, és csak megerősítése lesz annak a politikának, annak a politikánál magasabb célnak, amiért együtt véreztünk öt esztendőn át. Ma is bízunk benne, hogy a volt monarchia államai egymás között fogják tudni rendezni azokat a problémákat, amelyek ma még elválasztják őket. A szecessziós államok még meg fogják, érteni, hogy Habsburgi Károly királyságától idegenkedni csak Németországnak kell. A Habsburg-eszme, — mint valamikor — újra szembekerült a német birodalmi eszmével. V. A. ■*: Közlünk még két jelentést, amely egy-egy vezető angol és német lap véleményével igazolja e fejtegetések helyességét: Hágából jellenttik. A Morningpost vezércikkében a következőket írja: Rokonszenvvel üdvözöljük, ha Magyarország levonja a múltak tanulságait és a tévedéseket, forradalmakat elítélve, a monarchia mellett foglal állást. A mostani körülmények között azonban IV. Károly lépése meggondolatlanságnak tekintendő és bonyodalmakat vonhatott volna maga után. Magyarországgal a békeszerződés igazságtalanul bánt, mindazonáltal türelemmel kell lennie. Münchenből jelentik: A Kölnische Volkszeitung cikkért közöl, amelyben kifejti, hogy Németországnak közönyös, ami Magyarországon történik, tény azonban, hogy Károly király Magyarországon való megjelenése és a habsburgi restauráció az osztrák-német csatlakozás gondolatára igen hátrányos hatással lenne. Ha visszaállítják a monarchiát, Ausztriának nagyobb érdeke lesz, hogy Magyarországhoz csatlakozzék, mint Németországhoz. Bond fenyegetőt PsiKitrakiku sem vésik kinHsit —• Bécsi tudósítónk telefonjelentése. —» «• Berliniből jelenüil'A Berliner Tageblatt bárih^tjwd^tója azt jelenti,ogy a francia kormánynak aj erőszak rendszeréhez való folyamodását magában Franciaországban is a legnagyobb aggodalommal kommentálják. A tudósító utal arra, hogy a szenátusban a bizalomszavazás alkalmából száz szenátor nem vett részt a szavazókján.