8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
előfizetési Árak. Egy bóra.... QO Korona | Fél évre .. 240 Korona Hegyed dere 120 Korona | Együl évre 480 Korona Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korona Egyes példányszám ára 2 korona B SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. Apponyi tegnapi hatalmas beszéde uralja a helyzetet.A beszédtulajdonképen a nemzet életprogramjmját tartalmazza, általánosirányelvekben és részletekben kijelöli megújhodásunk miniszTO éveit, föléledésünk lehetőségeit. A magyar politikai élet e nagyszerű alakja minden siker alapföltételeként állítja oda a mostani pártkeretek, leomlását, az összes erőknek egy táborba való egyesítését. Jómagunk is régóta hangoztatjuk, hogy a kortesküzdelmek levegőjéből kiszikrázott jelszavak és irányzatok nem alkalmatosak arra, hogy politikai életünk porondját demarkácionális vonalakkal elválasszák, hogy kicsinyes indulatok és féktelen önzések nem szolgálhatnak tartalom gyanánt a közéleti forrongásnak. Jobbról is, balról is be kell következnie a feledésnek és a kiengesztelődésnek, hogy a közös munkában egyetértő lelkesedéssel találkozhassanak a múlt ellenfelei. Minden hivatott ereje a nemzetnek, — mondja Apponyi —, aki szakértelmet, tapasztalatot, tehetséget, egyszóval: tekintélyt jelent, kapcsolódjék be az új korszakba, hitet ébresztvén a küzdő magyarságban, tiszteletet a küzdő magyarság iránt a külföldön. De ha csakugyan ezt akarja Apponyi, mint ahogy nincs okunk kételkedni, akkor sehogysem tudjuk megérteni a választójogi kérdésben való merev magatartását, annak dacára, hogy beszédében az intelligencia vezető szerepének fontosságát hangoztatta. Hogyan képzelhető el ennek érvényesülése, s általában, hogyan lehet akkor a pártok és a politikai tényezők tömörüléséről ■beszélni, ha a legfontosabb és a nemzet sorsát legmélyebben érintő kérdésekben nem tudják a megértést szolgálni, s maga Apponyi sem akar koncessziót tenni. Pedig ő, aki annyi energiával képviselte a magyar ügyet a béketárgyalásokon, s aki idehaza is erősen kiveszi a részét a konszolidációból, igazán a megértést akarja szolgál 107 Minapnni ltilslei niapáiUl Mini tapiifi. Apponyi nem kívánja a választói jog megszorítását. — Saját tudósitónktól. ■— A költségvetési vita során elhangzott fontos külpolitikai nyilatkozatokkal kapcsolatban a politikai köröket élénken foglalkoztatja Nyugat-Magyarország kérdése. E tekintetben ugyanis, — mint beavatott forrásból értesülünk, — a legutóbbi időben érdekes hanygulatváltozás mutatkozott az úntant diplomáciájában, különösen pedig a francia politikai körökben. Noha Franciaország, mint ismeretes, állást foglal a békeszerződések mindennemű revíziója elllen, mégis egyrészről a tiroli népszavazás eredménye következtében, másrészről a kiélesedett németországi helyzet folyatványaiképpen, mindjobban tért hadit illetékes francia tényezők közt is az a gondolat, hogy a trianoni békeszerződést kísérő levélben Magyarországnak tett ígéret beváltása nemcsak Magyarországnak érdeke, hanem az lehet az antoiht szempontjából (*. Kétségtelennek látják, ugyanis Franciaországban - hogy azzal, ha Nyu°at- Magyarországot ténylegesen átadnák Német-Ausztriának a lakosság megkérdezése nélkül, az amúgy is Németország felé húzó Ausztriát még erősebben belekapcsolnák a német egység gondolatkörébe. Franciaországban hamarosan rájöttek arra, hogy Benesék külpolitikájának az a cselvetése, amellyel a francia külügyi bizottságban Nyugat-Magyarország átadásának kérdését szóba tudták hozni, igen nagy veszedelmet jelenthet Franciaországra is, mert mihamarább Németország újabb erős meggyarapodását jelentene. A tron népszavazás, amely a Németországhoz való csatlakozást mondta ki, nyilvánvalóvá teszi, hogy Németország úgy Ausztriában, mint más né-metlakta területeken erős agitációt fejt ki és fog még kifejteni a Németországhoz való csatlakozás érdekében, Franciaországra pedig semmi sem lenne veszedelmesebb mint az, hogy Németországot olyan nagy gazdasági és területi megerősödéshez juttassa, mint aminő Ausztria és Nyugat-Magyarország csatlakozása volna. Éppen ezért egyre erősebben alakul ki Franciaországban a felfogás, hogy : ■Nyugat-Magyarország kérdésében teljesíteni kellene a magyar kormány többízben hangoztatott kívánságát, vagyis feltétlenül el kellene rendelni a népszavazást ,és a lakosság megkérdezése nélkül Nyugat-Magyarország hovatartozandóságáról végkép dönteni ne legyen szabad. A francia kormány hivatalosan még nem foglalkozott ezzel az üggyel és természetesen a magyar kormány sem kapott ilyen értelemben hivatalos helyről biztatást, méglkevésbbé jegyzéket, de magánúton már az antant budapesti és bécsi diplomáciai képviseletei is értesültek a politikai hangulatnak erről a változásáról és a magyar vezető férfiak is kaptak Franciaországból ilyen magánértesüléseket. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a francia aggodalom nem alaptalan, mert Nyugat-Magyarországon titkosan szervezett, de erős agitáció kezdődött a Németországhoz való csatlakozás érdekében, amelyet hír szerint a Stinnes-féle csoport financiroz , amely röpiratokkal és agitátorokkal próbálja elárasztani Nyugat-Magyarországot. Ezeknek az információknak, amelyek beavatott politikai körökben igen nagy hatást tettek, mindenesetre meglesz a befolyásuk külpolitikánk további fejleményeire. állít.víi * A költségvetés vitáját hétfőn folytatják, amikor Szterényi József báró mond hosszabb beszédet, keddre marad Szilágyi Lajos felszólalása, szerdán pedig valószínűleg Vázsonyi Vilmos kerül sorra. A kisgazdapártban még mindig erős nyugtalanság mutatkozik a tolnamegyei főispán, Klein Antal ügye miatt. A párt hevesebb tagjai minden áronpártkérdést akarnak csinálni az ügyből, a mérsékelt elemek azonban ebből az ügyből kifolyóan egyáltalában nem akarják kiélezni a helyzetet, annál kevésbbé, mert Ráday Gedeon gróf belügyminiszter ebben a kérdésben véglegesen még nem döntött. A gabonarendelet is erős nyugtalanságot okoz a kisgazdapártban, de ebben mindenesetre megvárják a kormány döntését. A kormány Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével ma délután öt órakor minisztertanácsot tart, és azon főleg a gabonarendelettel fog foglalkozni, valószínű azonban, hogy a főispánok kérdése is szóba kerül a minisztertanácson. Apponyi Albert gróf súlyt helyez annak, a megállapítására, hogy ő nem kívánta tegnapi beszédében a választói jognak megszorítását. Ő beszédében azt mondotta, hogy szükséges minden, esetre, hogy az értelmiség domináljon, a politikában és ezért a választójognál olyan megszorítások kellenek, amelyek eliminálnák különösen azokat a tömegeket, amelyek a demagógia felé hajlanak. De tekintetbe kell venni, hogy körülöttünk olyan országok vannak, amelyek szélső demokrácia alapján állanak, továbbá azt, hogy a nyugati nagy államok berendezéséhez kell bizonyos értékben tartani magunkat és szerzett jogokat nem lehet elkobozni. Politikai körökben Apponyi gróf hezédének ez a része élénk feltűnést keltett. Elsőbben is azt vitatták, hogy ha Apponyi nem akarja megszorítani a választói jogot, akkor hogyan képzeli el" az értelmiség vezető szerepét. A vezető szerep így továbbra is a tömegek kezében marad és az intelligencia fölényét nem biztosítja semmi. De beszélt Apponyi Albert a pártok tömörüléséről is, amelyet ő melegen remél s amelynek első fő feltételeként a kölcsönös megértést mondja. De hát hogyan értsék meg egymást a pártok, amikor Apponyi már ebben a kérdésben is merev álláspontot foglal el és azt külön leszögezi: nem, ő nem akar megszorítást, csak a műveltség bizonnyos fokát kívánja meg a választótól. v Látszólag ellenmondás volt ebben a mondatban; de Apponyi gróf kijelenti, hogy nincs, mert a mondat értelmét helyesen úgy kapjuk meg, ha egyszerűen megfordítjuk: ő a műveltség bizonyos fokát kívánja a választótól, — de nem kívánja a választói jog korlátozását, így aztán — pláne nem értjük meg egymást. isno BSB Bavin GUB RiaanaiSsaBB A bécsi magánzárlat. Bács, máj. 7. Kifizetéskor Berlin 8.98, Prága 8.28, ■BudápFst 2.84 pénz, Olaszország 3.25, Svájc .105.62%, Varsó 69, Bukarest 10.9, Newyork 5.95, London 23.75, Paris 49.25. A zürichi devizaszárlat. Zürich, május 7. Berlin Kjik Hollandia 199, Newyork 560, Lztidion 2233, Paris 4675, Milano --2876, Brüsszel 4675, Kopenhága 102, Stockholm 131, Krisztiánia 86, Madrid 78, Buenos Aires 175, Prága 1 780, , Budapest 270, Bukarest 940, Varsó 68, Bécs 140, osztrák bélyegzett 94, Zágráb 405. S