8 Órai Ujság, 1922. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Szerda, 1922 február 1. Albrecht főherceg nem foglalkozik politikával Megcáfolta a Rupprecht trónörökössel kötött egyezmény hírét. Pária, január 11. Albrecht főherceg a New York Herald'cam megcáfolja azokat a német és angol lapokban legutóbb megjelent híreket, amelyek arról szólanak, hogy ő és Ruprecht volt bajor trónörökös Münchenben bizonyos egyezményt írtak alá. A főherceg szerint az egész híresztelés olyan együgyű é­s tendenciózus, hogy különösebb cáfolatra nem is szorul. Érthető és természetes, hogy müncheni tartózkodása alatt felkereste Ruprechtet, aki unokatestvére. Kijelenti, hogy politikával egyáltalában nem foglalkozik és nem is óhajt foglalkozni. A híresztelés tudvalevőleg arról szólt, hogy a két dinasztia kölcsönö­sen segíti egymást a magyar­, illetve bajor trón visszaszerzésében. Drága viteldíj— rossz közlekedés. A közönség panaszai a villamos ellen. — Mit mond a vasutak igazgatósága? — Saját tudósítónktól. —, A villamosvasutak ellen már évek óta hangzó panaszok még sohasem voltak annyira aktuálisak és indokol­tak, mint ma. A villamosvasutak igazgatósága szinte hónapról-hónapra tett újabb ígéreteket, hogy az utazó közönség érdekében különböző újítá­sokat fog életbe léptetni, de ezek az újítások eddig rendszerint csak a vi­teldíjak emelésében merültek ki. A­­ közlekedés, — bár több kocsi van for­galomban, mint egy évvel ezelőtt, — ma is rengeteg nehézséggel jár s már szinte megszoktuk, hogy a villamosok egy-egy vonalon hosszú negyedórákon át állanak és ilyenkor az utasok kény­telenek útjukat vagy gyalog folytatni, vagy pedig — valami különös jó­ sze­rencsét remélve — addig várakozni, amíg a villamostársaság újból előse­gíti drága utazásukat. A közönség részéről érkező pana­szok feltétlenül indokoltak és jogosak. A perifériákon lakó emberek csak a legnagyobb nehézségek árán juthatnak be a város belső területére és a magas vitekkíjak mellett is legtöbbször gya­logosan kénytelenek megtenni útjukat, hogy a kellő időre célhoz érjenek. Ezeken a mizériákon haladéktalanul segíteni kell. A főváros illetékes ügy­osztálya lenne hivatva arra, hogy a közönség érdekeit képviselve, a mos­tani tűrhetetlen állapotok megváltoz­­tatása érdekében sürgősen megtegye a szükséges lépéseket. A villamos vas­utak igazgatósága részéről történő újabb ígéretek csak arra lesznek jók, hogy a közönség türelmét rövid időre meghosszabbítsák, de semmi esetre sem oldódik meg azzal még a kérdés. A forgalmi mizériákra vonatkozólag megkérdeztük a villamos vasutak igaz­gatóságát, ahonnan a következő fölvilá­­gosítást kap­tuk: — A forgalom lebonyolítása — el kell ismernünk — sok nehézséggel jár. A bajt mi is érezzük, de sajnos, ezen most nem igen tudunk segíteni. Leg­főbb nehézségünk — és ez okozza a legtöbb bajt, — hogy rossz minőségű szenet vagyunk kénytelenek, használni. A peurosz szenet nem használhatjuk, mert az olyan drága, hogy csak tíz­szeres árak mellett lehetne a forgal­mat lebonyolítani. Kényszerűvé va­gyunk magyar szenet használni, amely­nek minősége sokkal gyengébb nagyon köves és nagy hamu tartalmú, úgy, hogy a tűz a kazánokban nem ég kel­lően és ezért kénytelenek vagyunk egyszer-egyszer egyes vonalakon az áramot tiz-tizenöt percre kikapcsolni.­­ Kisebb mértékben ugyan, de bizo­­ny­os fokig megnehezíti a forgalom le­bonyolítását a hat év óta elhanyagolt kocsipark is, amelynek hiányait a­z utolsó két év alatt még nem lehetett tchiesen pótolni. A javításokhoz leg­inkább szükséges anyagot: a fát­, va­sat, rezet, ónt, ólmot és gummit is­­külföldről kell beszerezni s ez a nagy valutáris differenciák miatt is sok­ ne­hézségbe ütközik.­­ A közönség is azonban könnyen felejt és nem veszi észre azt. Így ma már­ kétszáz kocsival van több be­állítva a forgalomba, mint egy évvel ezelőtt volt. Ki lehet mutatni azt is, hogy ma legalább is ugyanannyi uta­zási hely áll a közönség rendelkezé­sére, mint békében volt, sőt egyes vo­nalakon még sokkal jobb a forgalom a háború előtti állapotoknál. Akkor még az éjjeli járatok sem voltak any­­nyira kielégítőek, mint ma.­­ Tehát ha a közönség panaszko­dik, akkor ezeket is figyelembe kellene hogy vegye, mert az igazgatóság min­dig arra törekszik, hogy a villamos vasúti közlekedést minél pon­tosabbá és megfelelőbbé tegye, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a munká­ban nagyon sok nagy akadállyal kell megküzdenie. A cseh Kormányválság, Prága, jan. 31. A miniszterelnökségben beállott vál­ság, melyet Benes lemondási szándéka idézett elő, még mindig nincs elren­dezve. Masaryk elnök Lanában fogadta az öt kormányzópárt kiküldötteit, a­kik a mellett foglaltak állást, hogy Benes ideiglenesen ugyan, de még hosszabb időre maradjon meg a kor­mány élén, nevezetesen, hogy a ta­vaszi üléseket is ő vezesse. Tusar ber­lini cseh követ a legközelebbi napok­ban Prágába érkezik. Egyes kombi­nációk szerint arról van szó, hogy a miniszterelnökség átvételéről tárgyal­­­janak vele, valószínűbb azonban az a felfogás, hogy vele szintén kapacitál­­tatni akarják Benest a kormányelnök­ség megtartására. « KIS KOMÉDIA W uaarftotfellept^ej Five o’crock és Shin­ebiinflen Előadás kezdetű pontban V*8 órakor Holnaptól a Nagymező­ utca 30. ©riáss 'ws Külföldi táncattrakción­ ||«íiipii Võ mh«hí, ■ Rendőr ! ■ gyermektelen házaspár heves fidzsei Utjycíöi dtUksí, sxeves és Síesi iff ért. Megyei esést a ki­adóba kér. 3 Két törvényjavaslat az uj honvédség, a csendőrség és a rendőrség szervezéséről. Ma nyújtották be a nemzetgyűlésen. — Saját tudósítónktól. — A kormány a mai napon két tör­vényjavaslatot nyújtott be: az egyik a honvédségről szóló 1921:XLIX. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról, a má­sik a csendőrségről szól. Ennek a két javaslatnak előzménye, mint beavatott forrástól értesülünk az, hogy az antant leszerelési bizottsága kifogást emelt a honvédségi törvény bizonyos rendelke­zései­­ellen és miután a kormány a trianoni békeszerződést feltétlenül meg akarja tartani, kénytelen volt ezeket a kifogásokat méltányolni és ennek megfelelően új törvényjavaslatot ter­jeszteni a nemzetgyűlés elé. A honvédségről szóló javaslat. A honvédségi törvény egyes rendel­kezéseinek kiegészítéséről és módosí­tásáról szóló javaslat 21 szakaszból áll. Az 1. § megállapítja, hogy a hon­védség létszáma, am­elyet semmi kö­rülmények között sem szabad fel­emelni, 1150 tisztből, 2334 altisztből és 30916 főnyi legénységből á áll. A Ludovika Akadémia hallgatói a leg­­­génységi létszámba számí­tnik.­­ A 2. § szerint a honvédségi szerve­­­­zet a trianoni békeszerződés katonai­­ rendelkezéseiben megállapított kere­tek között állapítandó meg. A 3. §. kimondja, hogy a honvédség­­ kizárólag önkénytes jelentkezők fel­­­­vétele útján alakul, és egészíttetik ki. A 4. §. szerint a honvédség tiszti­­­­kara kizáróan hivatásos tisztekből áll. A további szakaszok különböző mó­­­­dosításokat tartalmaznak a tavalyi honvédségi törvénnyel szemben. Ezek­­ szerint a szabadságolt viszonyban levő­­ egyének a honvédség katonai erejének­­ létszámához tartoznak. A hős­v­édség­­ kiegészítése a törvényhatóságok útján­­ történik, amelyek kötelesek az önkén­tes jelentkezés útján való kiegészítést foganatosítani. A legénységi állo­mányba belépni akarók közvetlenül a csapattestnél is jelentkezhetnek felvé­telre. A szolgálati kötelezettség idejét a bevonulás napjától kell számítani. Az elbocsátás elhalasztásával a honvéd­ség katonai létszámát nem lehet fel­emelni. A honvédség kötelékéből a szolgálati kötelezettség letelte előtt bármely ok­­­­ból elbocsájtott egyének száma nem­­ haladhatja meg az egyes állományok­­ létszámának huszadrészét, amennyi­­­­ben pedig meghaladná, a huszadrészen­­ felüli hiányt nem szabad pótolni. A honvédség tisztikara július 1-ig kizáróan a volt hivatásos tisztek sorá­ból egészíthető ki. A honvédség igazgatási teendőinek­­ ellátására alkalmazott polgári tisztvi-i­­selők minden tekintetben kizáróan a­­ polgári hatóságok és polgári büntető­­­bíráskodás alá tartoznak, sem egyén­­r­­uhát, sem fegyvert nem viselhetnek, semmiféle katonai kiképzésben vagy gyakorlatban részt nem vehetnek, pa­­rancsnoklási joguk nincs. A csapatokat csak orvosok, állatorvosok és szám­vivők követhetik. A 20. §. ezután felsorolja mindazo­­­­kat a katonai törvényeket, rendele­­­­teket és parancsokat, amelyek e tör­­­­vény életbeléptetésével hatályukat vesztik, amelyek a véderőről, a hon­védségről, az újoncjutalék megálapí­­tásáról, a népfölkelésről, tartalékosok és póttarta­lkosok békeidején való be­hívásáról, a mozgósításról és hadiszol­­g­­áltatásokról szólnak.­­ A törvényt a honvédelmi miniszter­­ hajtja végre. A csendőri és rendőri javaslato­t Klebelsberg Kunó gróf belügymi­­­­niszter a mai napon nyújtotta be a magyar királyi állami rendőrség és csendőrség létszáma kiegészítési mód-­s jának és félfesigverzésének megállapí­tásáról szóló törvényjavaslatát. A ja­vaslat szövege a következő: 1. §. A magyar királyi állami rend­őrség és a Magyar királyi csendőrség tagjainak száma a 12.000—12.000 főt egyik területben sem haladhatja meg. A csendőrség 12.000 főnyi létszámá­ban legfeljebb 600 tiszt, a rendőrségé­ben pedig 1500 egyenruha- és fegy­verviselésre jogosított fogalmazói és megfelelő karbeli tisztviselő lehet. A­ detektívek, továbbá az orvosok, a számvevőségi szak és a kezelési szak alkalmazottai (irodai alkalmazottak), a dijnokok, a szolgaszemélyzet, ál­ta­lában a rendőrség polgári ruhás, fegy­vert nem viselő alkalmazottai nem számítanak bele a 12.000 főnyi lét­számba. Ezek egyenruhát egyáltalában nem viselhetnek. A csendőrségnél az orvosok, az irodai személyzet és a számvevőségnél, valamint a gazdászati kezelésnél alkalmazott személyzet nem számítanak bele a 12 000 főnyi létszámba. Ezek nem viselhe­tek sem egyenruhát, sem fegyvert. 2. §: A magyar királyi állami rend­őrség és a magyar királyi csendőrség személyzetének kiegészítése önkéntes jelentkezés n­apján történik. A csendőrség tisztjeinek és a rend­őrség fogalmazói és felügyelői karbeli tisztviselőinek szolgálati kötelezettsége 20 évre terjed. Ebbe az időtartamba a katonaságnál eltöltött előzetes szol­gálatból legfeljebb tíz év számítható be. A csendőrségnél és a rendőrségéél eltöltött előző szolgálat időtartama teljes egészében beszámítható. A legény­ségi állományhoz tartozó egyének szol­­gálati kötelezettsége 6 évre terjed. Ebbe a katonaságnál eltöltött elűző szolgálatnak legfeljebb 3 évi tartamát lehet beszámítani. 3. §. Elvül szolgál, hogy azokon felül, akik szolgálati kötelezettség­ük letelte okából lépnek ki, a 1 2.000—-12.000 főben megállapított létszámnak legfeljebb egyhuszad része bocsátható el évenként fegyelmi, csabífi, vagy bármely más okból. 4. §. Lőfegyverül minden csendőr puskát vagy karabélyt viselhet. Azok, akik csak karddal vannak felszerelve, hadseregbeli ismétlőpisztollyal fegyve­rezhetők fel. Hadifegyvernek nem te­kinthető rövid pisztollyá vagy revol­verrel az egész személyzet felszerel­hető. 5. §. A rendőrség tagjai lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselnek. A rendőrség létszámának egy huszadré­sze erejéig géppisztolyok szerezhe­tők be. A csendőrségnél és a rendőrségnél jelenleg sorozás alapján szolgáló egyé­nek ezeknél a testületeknél a belügy­­miniszter által külön rendelettel meg­állapítandó időpon­ig visszatarthatók. Ezen időponton túl egyetlen sorozás alapján álló egyén sem lehet sem a csendőrség, sem a rendőrség létszámá­ban, hacsak nem vállal a fentiek értel­mében önkéntesen szolgálati kötele­zettséget. A véderőbizottság ma d. u. 1 órakor Karafiásh Jenő elnöklésével tartott ülé­sén Mózer Ernő előadásában elfogadta a honvédségi törvény módosításáról és kiegésztéséről szóló és fentebb ismer­tetett törvényjavaslatot és annak tár­gyalására a nemzetgyűléstől a sürgős­ség kimondását kéri. seb £:a«sas»s:fiáncs»«B«»TO»*»ím ATLASTIS a világ­ legnagyobb C'mje a Royal-Apollóban 4 &L­C* ■ Am XUXJC* mmnmn­mm

Next