8 Órai Ujság, 1922. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Szerda, 1922 február 1. Albrecht főherceg nem foglalkozik politikával Megcáfolta a Rupprecht trónörökössel kötött egyezmény hírét. Pária, január 11. Albrecht főherceg a New York Herald'cam megcáfolja azokat a német és angol lapokban legutóbb megjelent híreket, amelyek arról szólanak, hogy ő és Ruprecht volt bajor trónörökös Münchenben bizonyos egyezményt írtak alá. A főherceg szerint az egész híresztelés olyan együgyű és tendenciózus, hogy különösebb cáfolatra nem is szorul. Érthető és természetes, hogy müncheni tartózkodása alatt felkereste Ruprechtet, aki unokatestvére. Kijelenti, hogy politikával egyáltalában nem foglalkozik és nem is óhajt foglalkozni. A híresztelés tudvalevőleg arról szólt, hogy a két dinasztia kölcsönösen segíti egymást a magyar, illetve bajor trón visszaszerzésében. Drága viteldíj— rossz közlekedés. A közönség panaszai a villamos ellen. — Mit mond a vasutak igazgatósága? — Saját tudósítónktól. —, A villamosvasutak ellen már évek óta hangzó panaszok még sohasem voltak annyira aktuálisak és indokoltak, mint ma. A villamosvasutak igazgatósága szinte hónapról-hónapra tett újabb ígéreteket, hogy az utazó közönség érdekében különböző újításokat fog életbe léptetni, de ezek az újítások eddig rendszerint csak a viteldíjak emelésében merültek ki. A közlekedés, — bár több kocsi van forgalomban, mint egy évvel ezelőtt, — ma is rengeteg nehézséggel jár s már szinte megszoktuk, hogy a villamosok egy-egy vonalon hosszú negyedórákon át állanak és ilyenkor az utasok kénytelenek útjukat vagy gyalog folytatni, vagy pedig — valami különös jó szerencsét remélve — addig várakozni, amíg a villamostársaság újból elősegíti drága utazásukat. A közönség részéről érkező panaszok feltétlenül indokoltak és jogosak. A perifériákon lakó emberek csak a legnagyobb nehézségek árán juthatnak be a város belső területére és a magas vitekkíjak mellett is legtöbbször gyalogosan kénytelenek megtenni útjukat, hogy a kellő időre célhoz érjenek. Ezeken a mizériákon haladéktalanul segíteni kell. A főváros illetékes ügyosztálya lenne hivatva arra, hogy a közönség érdekeit képviselve, a mostani tűrhetetlen állapotok megváltoztatása érdekében sürgősen megtegye a szükséges lépéseket. A villamos vasutak igazgatósága részéről történő újabb ígéretek csak arra lesznek jók, hogy a közönség türelmét rövid időre meghosszabbítsák, de semmi esetre sem oldódik meg azzal még a kérdés. A forgalmi mizériákra vonatkozólag megkérdeztük a villamos vasutak igazgatóságát, ahonnan a következő fölvilágosítást kaptuk: — A forgalom lebonyolítása — el kell ismernünk — sok nehézséggel jár. A bajt mi is érezzük, de sajnos, ezen most nem igen tudunk segíteni. Legfőbb nehézségünk — és ez okozza a legtöbb bajt, — hogy rossz minőségű szenet vagyunk kénytelenek, használni. A peurosz szenet nem használhatjuk, mert az olyan drága, hogy csak tízszeres árak mellett lehetne a forgalmat lebonyolítani. Kényszerűvé vagyunk magyar szenet használni, amelynek minősége sokkal gyengébb nagyon köves és nagy hamu tartalmú, úgy, hogy a tűz a kazánokban nem ég kellően és ezért kénytelenek vagyunk egyszer-egyszer egyes vonalakon az áramot tiz-tizenöt percre kikapcsolni. Kisebb mértékben ugyan, de bizonyos fokig megnehezíti a forgalom lebonyolítását a hat év óta elhanyagolt kocsipark is, amelynek hiányait az utolsó két év alatt még nem lehetett tchiesen pótolni. A javításokhoz leginkább szükséges anyagot: a fát, vasat, rezet, ónt, ólmot és gummit iskülföldről kell beszerezni s ez a nagy valutáris differenciák miatt is sok nehézségbe ütközik. A közönség is azonban könnyen felejt és nem veszi észre azt. Így ma már kétszáz kocsival van több beállítva a forgalomba, mint egy évvel ezelőtt volt. Ki lehet mutatni azt is, hogy ma legalább is ugyanannyi utazási hely áll a közönség rendelkezésére, mint békében volt, sőt egyes vonalakon még sokkal jobb a forgalom a háború előtti állapotoknál. Akkor még az éjjeli járatok sem voltak anynyira kielégítőek, mint ma. Tehát ha a közönség panaszkodik, akkor ezeket is figyelembe kellene hogy vegye, mert az igazgatóság mindig arra törekszik, hogy a villamos vasúti közlekedést minél pontosabbá és megfelelőbbé tegye, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a munkában nagyon sok nagy akadállyal kell megküzdenie. A cseh Kormányválság, Prága, jan. 31. A miniszterelnökségben beállott válság, melyet Benes lemondási szándéka idézett elő, még mindig nincs elrendezve. Masaryk elnök Lanában fogadta az öt kormányzópárt kiküldötteit, akik a mellett foglaltak állást, hogy Benes ideiglenesen ugyan, de még hosszabb időre maradjon meg a kormány élén, nevezetesen, hogy a tavaszi üléseket is ő vezesse. Tusar berlini cseh követ a legközelebbi napokban Prágába érkezik. Egyes kombinációk szerint arról van szó, hogy a miniszterelnökség átvételéről tárgyaljanak vele, valószínűbb azonban az a felfogás, hogy vele szintén kapacitáltatni akarják Benest a kormányelnökség megtartására. « KIS KOMÉDIA W uaarftotfellept^ej Five o’crock és Shinebiinflen Előadás kezdetű pontban V*8 órakor Holnaptól a Nagymező utca 30. ©riáss 'ws Külföldi táncattrakción ||«íiipii Võ mh«hí, ■ Rendőr ! ■ gyermektelen házaspár heves fidzsei Utjycíöi dtUksí, sxeves és Síesi iff ért. Megyei esést a kiadóba kér. 3 Két törvényjavaslat az uj honvédség, a csendőrség és a rendőrség szervezéséről. Ma nyújtották be a nemzetgyűlésen. — Saját tudósítónktól. — A kormány a mai napon két törvényjavaslatot nyújtott be: az egyik a honvédségről szóló 1921:XLIX. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról, a másik a csendőrségről szól. Ennek a két javaslatnak előzménye, mint beavatott forrástól értesülünk az, hogy az antant leszerelési bizottsága kifogást emelt a honvédségi törvény bizonyos rendelkezéseiellen és miután a kormány a trianoni békeszerződést feltétlenül meg akarja tartani, kénytelen volt ezeket a kifogásokat méltányolni és ennek megfelelően új törvényjavaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés elé. A honvédségről szóló javaslat. A honvédségi törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló javaslat 21 szakaszból áll. Az 1. § megállapítja, hogy a honvédség létszáma, amelyet semmi körülmények között sem szabad felemelni, 1150 tisztből, 2334 altisztből és 30916 főnyi legénységből á áll. A Ludovika Akadémia hallgatói a leggénységi létszámba számítnik. A 2. § szerint a honvédségi szervezet a trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseiben megállapított keretek között állapítandó meg. A 3. §. kimondja, hogy a honvédség kizárólag önkénytes jelentkezők felvétele útján alakul, és egészíttetik ki. A 4. §. szerint a honvédség tisztikara kizáróan hivatásos tisztekből áll. A további szakaszok különböző módosításokat tartalmaznak a tavalyi honvédségi törvénnyel szemben. Ezek szerint a szabadságolt viszonyban levő egyének a honvédség katonai erejének létszámához tartoznak. A hősvédség kiegészítése a törvényhatóságok útján történik, amelyek kötelesek az önkéntes jelentkezés útján való kiegészítést foganatosítani. A legénységi állományba belépni akarók közvetlenül a csapattestnél is jelentkezhetnek felvételre. A szolgálati kötelezettség idejét a bevonulás napjától kell számítani. Az elbocsátás elhalasztásával a honvédség katonai létszámát nem lehet felemelni. A honvédség kötelékéből a szolgálati kötelezettség letelte előtt bármely okból elbocsájtott egyének száma nem haladhatja meg az egyes állományok létszámának huszadrészét, amennyiben pedig meghaladná, a huszadrészen felüli hiányt nem szabad pótolni. A honvédség tisztikara július 1-ig kizáróan a volt hivatásos tisztek sorából egészíthető ki. A honvédség igazgatási teendőinek ellátására alkalmazott polgári tisztvi-iselők minden tekintetben kizáróan a polgári hatóságok és polgári büntetőbíráskodás alá tartoznak, sem egyénruhát, sem fegyvert nem viselhetnek, semmiféle katonai kiképzésben vagy gyakorlatban részt nem vehetnek, parancsnoklási joguk nincs. A csapatokat csak orvosok, állatorvosok és számvivők követhetik. A 20. §. ezután felsorolja mindazokat a katonai törvényeket, rendeleteket és parancsokat, amelyek e törvény életbeléptetésével hatályukat vesztik, amelyek a véderőről, a honvédségről, az újoncjutalék megálapításáról, a népfölkelésről, tartalékosok és póttartalkosok békeidején való behívásáról, a mozgósításról és hadiszolgáltatásokról szólnak. A törvényt a honvédelmi miniszter hajtja végre. A csendőri és rendőri javaslatot Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a mai napon nyújtotta be a magyar királyi állami rendőrség és csendőrség létszáma kiegészítési mód-s jának és félfesigverzésének megállapításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat szövege a következő: 1. §. A magyar királyi állami rendőrség és a Magyar királyi csendőrség tagjainak száma a 12.000—12.000 főt egyik területben sem haladhatja meg. A csendőrség 12.000 főnyi létszámában legfeljebb 600 tiszt, a rendőrségében pedig 1500 egyenruha- és fegyverviselésre jogosított fogalmazói és megfelelő karbeli tisztviselő lehet. A detektívek, továbbá az orvosok, a számvevőségi szak és a kezelési szak alkalmazottai (irodai alkalmazottak), a dijnokok, a szolgaszemélyzet, általában a rendőrség polgári ruhás, fegyvert nem viselő alkalmazottai nem számítanak bele a 12.000 főnyi létszámba. Ezek egyenruhát egyáltalában nem viselhetnek. A csendőrségnél az orvosok, az irodai személyzet és a számvevőségnél, valamint a gazdászati kezelésnél alkalmazott személyzet nem számítanak bele a 12 000 főnyi létszámba. Ezek nem viselhetek sem egyenruhát, sem fegyvert. 2. §: A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség személyzetének kiegészítése önkéntes jelentkezés napján történik. A csendőrség tisztjeinek és a rendőrség fogalmazói és felügyelői karbeli tisztviselőinek szolgálati kötelezettsége 20 évre terjed. Ebbe az időtartamba a katonaságnál eltöltött előzetes szolgálatból legfeljebb tíz év számítható be. A csendőrségnél és a rendőrségéél eltöltött előző szolgálat időtartama teljes egészében beszámítható. A legénységi állományhoz tartozó egyének szolgálati kötelezettsége 6 évre terjed. Ebbe a katonaságnál eltöltött elűző szolgálatnak legfeljebb 3 évi tartamát lehet beszámítani. 3. §. Elvül szolgál, hogy azokon felül, akik szolgálati kötelezettségük letelte okából lépnek ki, a 1 2.000—-12.000 főben megállapított létszámnak legfeljebb egyhuszad része bocsátható el évenként fegyelmi, csabífi, vagy bármely más okból. 4. §. Lőfegyverül minden csendőr puskát vagy karabélyt viselhet. Azok, akik csak karddal vannak felszerelve, hadseregbeli ismétlőpisztollyal fegyverezhetők fel. Hadifegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyá vagy revolverrel az egész személyzet felszerelhető. 5. §. A rendőrség tagjai lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselnek. A rendőrség létszámának egy huszadrésze erejéig géppisztolyok szerezhetők be. A csendőrségnél és a rendőrségnél jelenleg sorozás alapján szolgáló egyének ezeknél a testületeknél a belügyminiszter által külön rendelettel megállapítandó időponig visszatarthatók. Ezen időponton túl egyetlen sorozás alapján álló egyén sem lehet sem a csendőrség, sem a rendőrség létszámában, hacsak nem vállal a fentiek értelmében önkéntesen szolgálati kötelezettséget. A véderőbizottság ma d. u. 1 órakor Karafiásh Jenő elnöklésével tartott ülésén Mózer Ernő előadásában elfogadta a honvédségi törvény módosításáról és kiegésztéséről szóló és fentebb ismertetett törvényjavaslatot és annak tárgyalására a nemzetgyűléstől a sürgősség kimondását kéri. seb £:a«sas»s:fiáncs»«B«»TO»*»ím ATLASTIS a világ legnagyobb C'mje a Royal-Apollóban 4 &LC* ■ Am XUXJC* mmnmnmm