8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)

1922-05-03 / 100. szám

*­V Schanzer és Ishi is hangsúlyozták, hogy az angol és fr­an­cia álláspont kö­zött nincs nagy eltérés. Bartheu további éles eszmecsere fo­lyamán kijelentette, hogy a londoni memorandum nem kötelező a többi kormányokra, miután Poincaré Boulog­­neban nem járult hozzá­­ az orosz há­borús adósságok leszállításához. F&ris, máj. 2. ■■(Wolff.) A­­llatin génuai külön tudó­­­vitája arról értesül, hogy Csicserin tegnap este Barb­ounak szóló levél ter­vezetét készítette el, amelyben körül­belül a következőket mondja: — Az orosz delegáció a leghatározot­tabb formában kijelenti, h­ogy a rapal­lói egyezmény semmiféle titkos katonai vány politikai záradékot nem tartal-­­­maz és hogy az orosz kormány sem­miféle cselekedetre népi kötelezte ma­gát, amely a francia nép vagy bármely más nemzet érdekeibe ütköznék. A ra­­pallói egyezménynek csak az a célja, hogy felszámolja a két hadban állott nemzet, között függőben maradt ügye­ket, mert a két ország belátja annak szükségét, hogy ismét helyreállítsák mind a saját, mind pedig az egész em­beriség érdekében a jóbaráti viszonyt. Csicserin levelében kijelenti még, hogy a német-orosz egyezmény távol­ról sem irányul Franciország va­­ va­­lamely más ország ellen, annál kev­ésbé, mert hiszen az orosz kormánynak az a szándéka, hogy további hasonló egyezményeket kössön. Ami Franciaországot illeti, az orosz kormány azon a nézeten van, hogy Franciaország és Oroszország számos ponton találkozhatnak, amelyek lénye­gesen megk­önnyítenék valamennyi függő kérdésre kiterjedő egyezmény megkötését. Az orosz delegáció­ nem titkolhatja, hogy Franciaország poli­tikája az orosz közvélemény körében kínos feltűnést keltettt. Az orosz kor­mány meg van győződve arról, hogy ennek a magatartásnak megváltozta­tása ugyanolyan szükséges, mint hasz­nos lesz Franciaország és Oroszország érdekei szempontjából Európa népeire valamint a világ gazdaságának föllen­­dí­tésén­. 2 Jaspar szemrehányást tesz Lloyd Georgenal­. Génua, május 2. Figyelemre méltó incidens történt, amidőn Jaspar, belga külügyminiszter Lloyd George-val a Hotel Miramare­­ban reggelinél találkozott. Lloyd George családja körében reggelizett, amidőn Jaspar hozzálépett és heves szemrehá­nyásokkal illette a politikai albizott­ság ülésein tanúsított magatartása miatt. Lloyd George védekezett a szemrehányások ellen. A jelenet nagy feltűnést keltett. Barthou ma utazott Párisba. Paris, máj. 2. A Havas-ügynökség génuai jelen­tése szerint Barthou ma megbeszélést folytat Lloyd Georgeval, a világbéke­­egyezményb­ől, utána pedig elutazik Párisba. Az értekezlet köreiben elvár­ják, hogy Barthou szombaton ismét visszaérkez­ék Génuába. A hét végén befejezik a konferenciát. Berlin, május 1. k Bailinai helyzet teljesen vál­tozatlan- Gémiai jelentés szer­int a további fejlődés a.-'.elérén a ha­tározatoktól függ, amelyekre Pa­risban Poincaré és Barbhou jut­nak. A konferencia beavatott köreiben bizonyosra veszik, hogy a­­hét­­ végére az értekezlet vé­get ér. " Báró Perényi Zsigmond a valóságos bék­e útjairól. A Cunard Line ünnepe Hamburgban. — A különböző nemzetek nevében báró Ferényi üdvözölte a társaságot. — Saját tudósítónktól. —­ A Cunard Line hajózási r.-t abból az alkalomból, hogy első gyorsjáratú gőzöseit vízre bocsátotta, nagyszabású ünnepséget rendezett a Németország, Belgium, Svájc, Lengyelország, Ro­mánia, Csehország, Szlovákia, Jugo­szlávia, Ausztria és Bulgáriával együtt Magyarország is meghívást kapott. Ma­gyarországból dr. Perényi Zsigmond ny. belügyminiszter, Jekkelfalussy Zol­tán, volt fiumei kormányzó, dr. Bor­nemissza Lipót, a Cudard Line magyar­­országi képviseletének helyettes veze­tője, dr. Förster Jenő igazgató, Nádassy Imre orsz. főkapitány, Simon Elemér, a Külföldi Magyarok Szövetségének elnöke, Zlinszky István, a Kivándorlási Tanács tagja, Gálos Kálmán, a Máv­ menetjegy-iroda vezérigazgatója és Gordon Róbert, a déli vasút vezérigaz­gatója jelentek meg. Előzetesen kidolgozott menetterv alapján a Balkán államokból érkező kiküldöttek Budapesten gyülekeztek és csatlakoztak a magyarországi kikül­döttekhez, kikhez Prágában Csehország kiküldöttei csatlakoztak s igy folytat­ták útjukat Hamburgba. Az ünnepély a Caronia nevű hajó fedélzetén folyt le, mely gőzös elsőnek futott ki ezen a vonalon a hamburgi kikötőből. A különböző országok kép­viseletében megjelent 240 vendeket a hajó kapitánya üdvözölte. Ezután a társaság a gőzös feldíszített éttermébe vonult, ahol a Cunard Line nevében C. Karlsberg, a társaság németországi igazgatója intézett meleg hangú beszé­det a vendégekhez. A különböző nemzeteket, képviselő vendégek már előzetesen tudomást szereztek arról, hogy ünnepélyes fo­gadtatásban lesz részük s ezért egy­hangúlag abban állapodtak meg, hogy a vendégek­ nevében Perényi Zsig­mond­ báró köszön­te meg az üdvözlő fogadtatást. Báró Perényi Zsigmond angol nyel­ven elmondott beszédében tolmácsolta a megjelent különböző nemzetek kép­viselőinek köszönetét és kifejtette, hogy milyen nagy jelentősége van an­nak, hogy ezen az ünnepségen annyi nemzet­­képviselteti magát, mely ün­nepség tulajdonképpen az első alka­lom a világháború óta, ahol egymás­sal eddig háborús viszonyban álló nemzetek kiküldöttei vannak együtt, hogy a jövőre nézve a közös munka és a gazdasági együttműködés lehető­ségeit megbeszéljék, keressék a meg­értés útját, keressék a szorosabb kap­­csolatot a közös érdekben és hogy a valóságos béke útját egyengessék. Az előkelő társaság nagy figyelem­mel hallgatta báró Perényi Zsigmond beszédét és meleg ovációban részesí­­tette az illusztris szónokot. Másnap a hajóstársasági irodahelyi­ségeit és a kivándorlók elhelyezésére szolgáló kényelmes szállodákat tekin­tettek meg a vendégek, s csak harmad­nap utaztak vissza ugyanolyan terv­­ szerinit, az­iot az odautazás történt. Leninék feloszlatták a iiisii uföigar Kommunisták pártját Szandiszék lopásai ,is sikkasztással vádolják Kun Bélát és Pogány Jámiet. — Ktayánszk­y Enifre nem mgr visszájám töosikwáb­a. — Hiargsi Jenái bíztak meg a párt UHuMálásával. —­ Saját tudósítónktól. »-i Lécs, máj. 2. A Kun Béla személye, valamin­t szű­­­kebb „elvtársi" ön érdektársi köre kö­rül kitört és hónapok óta elkeseredet­ten dúló viszály, amely tudvalévően több csoportra szakította a magyar kommunistáik táborát, végleges zül­lésbe taszította a kommunisták Bécs­ben székelő magyarországi pártját. Azok is súlyos vádak, .".melyeiket a pártvezetőség­ből kiszorított Landler— Hamburger—Lengyel—Rudas—Lukács­csoport a nyilvánosság előtt emelt Kun Béla, Pogány József, Vágó Béla és társaik ellen és viszont Vágóé­k vádjai Landlerék ellen, azután Gutt­­mann Henrik és Bettelheim Ernő röp­­iratai, amelyek ugyancsak fölöttébb kellemetlen dolgokról rántották le a leplet úgy Kun Béláék, mint Land­ler­ék csoportjáról, a korrupció, lopá­sok, sikkasztások, demuncihtálások és egyéb hasonló cselekmények nyílt tár­gyalása már hónapokkal ezelőtt eré­lyes intézkedésre kés­ztette Moszkvát. Előbb Radek vezetése alatt küldtek egy bizottságot Bécsivé, hogy elsimít­sák a kiélezett ellentéteket.­ Radekék mindkét csoportnak igazat adtak, tehát nem tudtak békét teremteni. A kölcsönös vádak nem hallgattak el és az ügy már az osztrák kommu­nistáknak is oly­ kellemetlen kezdett lenni, hogy most már ezek követelték Moszkvától, teremtsen rendet a ma­gyar kommunisták között. Néhány hét­tel ezelőtt Rudnyánszky Endre volt magyar újságírót, az oroszországi ma­gyar bolseviki­ propagandának egyik vezérét küldték Bécsbe. Rudnyánszky meghallgatta a" Lak­dlerék vádjait is, amit Berlinben Rakovszkyiék lehetet­lenné tettek, Kun Béláéknak tehát alapos okaik voltak tartani attól, hogy Rudnyánszky oly­an adatokkal tér visz­­sza Moszkvába, amelyek Kunékra le­sújtóan végzetesek lehetnek. Kun Bé­­láéknak tehát meg kellett akadály­oz­­niok Rudnyánszkynak Moszkvába visszatérését. Ehhez Kunéknak is meg­voltak az eszközeik: szépen összegyűj­­tögették a Rudnyánszky oroszországi panamáinak adatait és megüzenték az akkor még Bécsben „viizsgáló“ Rud­nyánszkynak, hogy ha vissza mer térni Oroszországba, leleplezik őt. Rud­ Szerda, 1922 május 3. nyánszky nem is ment vissza Moszk­vába; előbb hetekig Bécsben élt, in­nen pedig röviddel ezelőtt Berlinbe utazott. Hasztalan sürgette a III. in­­tern­ac­ionálé végehajtó bizottsága, hogy a bécsi vizsgálatról jelentéstétel végezt ■jelenjen m­eg Moszkvában. Rud­nyánszky a legcsekélyebb hajlandósá­got sem mutatja arra, hogy Kun Bé­láék ölelő, helyesebben ölő karjaiba siessen. Leninék elhatározták, hogy amíg a ■kommunisták magyarországi pártjá­nak vezérei ellen emelt súlyosabbnál­­súlyosabb, piszkosabbnál-piszkosabb vádak nem tisztázatlan­, szüneteltetik a magyar bolsevikiek pénzbeli segítését és ezt a határozatot be is tartották eddig. Egyébként elhatározták, hogy radi­kálisan tisztítják l­i a magyar kommu­nisták Augias-istállóját, feloszlat­ják a pártot, likividáltatják és beszün­tetik működését. Kun Bélától már meg is vonták, a jogot, hogy a III. Int­er­­nacionálé végrehajtó­ bizottságában he­lyet foglaljon. Kun ugyanis ott a ma­gyar kommunista pártot képviselte és Varga Jenő volt népbiztos vezetése alatt kiküldtek egy bizottságot, amely a­ kommunisták magyarországi pártjá­nak likvidálását és föloszlatását végre­hajtsa. Vargáék munkája lényegében már csak a hulla-eltakarításra szorít­kozik, mert a bécsi magyar kommu­nista párt megszűnt már akkor, mikor Moszkva beszüntette a pénz­küldést. K. B. , smsí? sí SMBisaaiasii B asassai Ispi-Milli előkészítése. London, máj. 2. (Reuters) A washingtoni külügyi hi­­vatal megtette az előkészítő lépéseket, hogy­ Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal felújítsa a háborít előtt fennálló szerződéseket. Legelső­­sorban a szabadalapi szerződésről les­i szó, azután a kiadatási megállapodás­ról, a hajókra és kikötőkre, valamint­s a konzulokra vonatkozó egyez­­­ményről A felsorolt államokkal kötött béke­szerződések rendelkezései szerint mindezeket az egyezményeket a békés állapot helyreállításának első hat hó­napjában kell megkötni. ■BUaBBHBBHEgBBBBSKSBaRlilBBIBD a terménytőzsdén. Tartott az irányzat. ■— Saját tudósitónktól. —, A terménytőzsdén ma is csak jelen­téktelen forgalom fejlődött ki s az is fűben, búzára szorítkozott. Az irányzat tartott s az árfolyamok teljesen válto­zatlanok. A mai készáru üzleti forga­lomban elkelt 150 méter mázsa búza 3250, 2 vaggon 3263 és 2 vaggon 3260 koronával p,230 paritásban. Rozs 1 vagyon Tatán 2650, 1 vaggon Buda­pesten 2650. Árpa 1 vaggon Budapes­ten 2525, 1 vaggon áldomáson 2475. Zab 1 vaggon Budapesten 2400, ten­geri 1­0 vaggon Dunántúl 2965. A mai hivatalos árfolyamok a kö­vetkezőik­: búza, tiszavidéki 3200—60, fejérmegyei és pestmegyei 3200—60, rozs 2650—200, takarmányáron 2350—2­450, sörárpa 2500—50, köles 2600— 700, zab 2400—30, tengeri 2975— 3000, korpa 1725—50 korona. |of||á|| tifl ;K9Rtremm-Szövetekben­! ^Éj I !jj|* Eg | 1 Éjj | I árait 14 napon át a valutáknak tőzsdei napi jegyzéséné. 'Mit Sm íj m BEjjj tís Q® V­­*■ 'íJ?§S É 20°/o»#t olcsóbban kalkuláljuk. Ezért nagyon ajánljuk az .<0lí®re!Í£3 J3 “ ***** W® W igen tisztelt vásárlóközönségnek, hogy áruszükségletének beszerzése előtt győző ájen laeg — vétet kényszer nélküli — angol ppszövetek kereskedéses tftiitaíiösí, Vá&i-ut Ga 25, £!!&“ uupuidek, ea Yt 0-a és 11 kV*»“JSX?!k nagy”választékban

Next