8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)
1922-05-03 / 100. szám
Szerda, 1922 május 3. ^ EEíillfelj lgí!^si,©s’5!ság: Mamm fel-föl§eflsíiség§f. t®gg ; rísaf dratn' ’’ konkurtfeitflíin, amaigÉben a sa!á»'•:ás «ne!.. — SBrged a fsftiss ssoslálfs és felébenen ■iisMü. — tfUtFBíBli; a ssomsáéápH SBfBsywBzésíf. ■B i3rii9isiiBfitefflt ®§ri:te2^8... — Saját tudósítónktól. ■— ^Ari:.. . : A lelkesedés és a benső meleg szeretetmegnyilvánulása mellett folyt le vasárnap az egységes párt egri gyülései,amelyen a város s a környékbeli, polgárság lelkesen ünnepelte gróf Bethlen István miniszterelnököt. Abevonulási útvonal* mentén a városi és a vidéki polgárság nagy tömegekben helyezkedett :'ei...s mindenütt amerre a miniszterelnök ''elhaladt,körítől el jogtartással,' 'éljenzéssel;ifogaták. Jóleső, érzés volt [látni... hogy a Károlyi forradaloía és a kommunizmus rondálása utim mint' lassanként helyre az a felfogás,- hogyha közélet államférfiainak, a hivatá-. [suknaki; és'állásuknak kijáró tiszteletet ! megadják. : ' |, A pályaudvaron Clinton: oldalkanonnok, fogadta a miniszterünköt, .akit, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós, ifj. Madarassai Gábor,Lándor I.Tivadar s dr. Ráth Sándor ,pár,főigazgató,kisértek fel egri útjára. Afogadás utánaz érsek négylovas diszhintaján (hajtatott bea miniszterelnök' ,a győ-, ingerü. érseki palotába) villásreggeliről [Szmrecsányi egri' érsek fogadta az i'érseki palotában a miniszterelnököt;' az érseknek házigazdái szerepében dr. Szmrecsártyi, Miklós miniszteri tanácsos,' a 1ó kiváló művészeti iő;; a kaptatlan részéről pedig J Rutkai Róhmn ,Vencel és Criston kanonokok segédkeztek. Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap reggel külön vonaton Egertje érkezett ahevesi megyei keresztény, kisgazda-földmives- és polgári Párt nagygyűlésére. Kíséretében voltak Gömbös Aytula, Eckhardt Tibor,Kozma Miklós, és a Tigevesmegyei kép-, viselőjelöltek. A pályaudvaron a miniszterelnököt a város közönsége nevében Trükk Géza polgármester, az "egri keresztény kisgazda- és földmivespárt nevében pedig Kolozsváry István dr. elnök üdvözölte. A miniszterieltnök, kíséretével együtt villás reggelire az". érseki rezidenciába hajtatott. A nagygyűlés 10 órakor kezdődött a városháza terén. A gyűlést Babochay Sándor volt országgyűlési képviselő, ,a,,hevés megyei egységes "Párt elnöke ,nyitotta meg, .aki felkérte Bethlen István gróf.. miniszterelnököt,. hogy tá-. tjékoztassa a hevesmegyei közönséget a politikai helyzetről, f. ’J ■ '. A miniszterelnök beszéde. fi .LA.miniszterelnöké a következő beszédet mondotta: — Igen tisztelt.* Polgártársaim. Nem azért jöttem Ejjar Városába, hogy önöknek Aaog A Jánost (Éljenzés) mint’ képviselőjelöltet ajánljam. Neki erre nincs szüksége, mert ő sokkal mélyebbengyökeredzik közszereplésével az önök szeretetében, semhogy szüksége volna, arra, hogy én ezt ajánljam. Azért is jöttem, hogy egy régi-adósságottörlesszek fel önökkel szemben.-amikor , az országhoz felhívást intéztem, hogy, félretéve a pártoskodást, egyesüljenek végre (a magyarok !égy egységes ,erősz ,pártban -^Helyeslés), az' első. visszhangot ’Eger 'városa adta.: 1 Én Tímár ■ akkor ' Ígéretet tettem az önök képviselőjének, hogy: eljövök ! önökhöz alkalomadtán, hogy 'kifejt-sem az egységes pártnak a programmját. (Halljuk! Halljaik!), ! Minden -politika*: Pártnak az a célja, hogy-az ország,-ügyfélt( előbbre vigye, hogy félretolja -Azokat az akadályokat, amelyek a nemzet és ország fejlődésének urában állanak. Az egységes pártinak is: ez a célja. De, kérdem, volt-e- és van-e szükség, arra, hogy egy egységes párt alfikiuijoui az országban, amelyben részt vehet mindenki társadalmi, osztály-, felekezeti és foglalkozásbeli ,különbség nélküli alku magáévá teszi azokat a célokat, amelyeket az egységes párt zászlajára irt és helyesli azokat az eszközöket, melyeknek segítségével a párt programútját meg akarjavalósítani. - "Kérdem, vajjtam helyesebb volt-e ennél a gondolatnál az azust, amelyet 1919-ben a proletárdiktatúra bukása után választottunk, , amikor különféle pártokra oszolva igyekeztek az ország ügyét előbbre vinni? ; ; Miért van szükség egységre. Akkor, 1918-ban a magyar közélet egénzneilífez, viharfelhők tornyosultak, amikor, egy olyan osztály vette kezébe az amalimat, amely osztályra nézve úgy látszik fontosabb volt a sajkát uralma, naffa megalapozása, mint az ország megvédése, nap-nap után hullottak a porba az ezeréves Magyarország, védőbástyái. Határainkon,az ellenség egyik községet a másik után szállotta meg, vármegyék és országrészek veszitek oda és idebent, mással nem foglalkoztak az akkori politikaihelyzet urai, mint a saját, uralmuk megalapozásával, (úgy van! Úgy van!). Ez vezetett az ország pusztulására ,és süllyedésiére, ez vezetett az ország földajraibolására. (Helyeslés.), ez vezetetta proletárdiktaturára és ez vezetett az ellenséges idegen megszállásokra. (Úgy van! úgy vara!) — Tisztelt polgártársaim! Amikor 1919-ben a proletárdiktatúrái foulatása után egy új éra következett, akkor a kisgazdatársadalom és a magyar intelligencia «vette kezébe az ország sorsának irányutását. Ekkor kimaradt a parlamentből a munkásosztály. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy ezeket a hibákat kiküszöböjük. Elérkezett az ideje egyfelől annak, hogy méltó képviseletet adjunk a parlamentiben a magyar munkásosztálynak, de elérkezett az ideje másfél feormnak, hogy társadalmi és csztálykaieszteség nélkül egyesüljenek is magyarok egymással, (Úgy van! Úgy van!)’, hogy egymással karöltve, egymást szeretve, egymással kezenlógva igyekezzenek a haza sorsát megmenteni. . psz£áIypártokra S$9 H.I.,30 £ B 3 CM 1 aranyat, Ezüstöt gyönti a Jööttis Lei Varjas (Wachslsr) Pál 15 Kas van szükség,, hanem világnézlet alakon :álló pártokra. (Ugy van! Úgy Iván!).. Nem osztálypártokra van szűk-' csig, mert az osztálypártoik I beleviszik . a politildai küzdelembe, mégse az; osztály- i ellentéteket, ig-- és ezze ujan.osztály-;iarcot id essze anéki, elő. (Helyeslés.) Ezért : tartottunk és tartjuk most is szükségesnek. ..hogy! ^gy erős egységes pártalakuljon, amely' megvetve lábát akisgazda társadalo Tr széles rétegein, ^egy iütilékziessel elfogadva a magyar in* fleligencia vezetését, erős .Idézzél vegye kezébe az ország kormányzatát és ugye-, , kezzék ezt a,,nemzetet kivezetni ebből a,, sülyedlésből, melybe annak idején 1918-ban a felelőtlen emberek. belelassitották. (Éljenzés.)]— Melyiek, az egysége Pártprogramm. céljai? ((Halljuk, halljuk.) Más nemzetekkel szemben külpolitikai téren biztosítani: kell magunknak..ncm■e zeti' függetlenségünket. (Élénk éljen..zés.) Nemzeti függetlenségünket el-, nyertük, véletlenül, nem saját hozzá-, tevésünk által, de függetenségüket feláldozni lehet,'s elmi mi körülményekközött nem vagyunk hajlandók, újabban az európai világfaj tóban és az európai politikában olyan jelek mutatkoznak, minthogyha a Duna-medencében egy Duna-konföderációt akarnának létesíteni. Mi ebben a konföderációban nem vehetünk részt, ilyenbe belépni nem szándékozunk. V ,■ . . .7 (Helyeslés.) Mi Magyarországot akarunk, erős, egységes Nagy-Magyarországot. 'Nem akarunk) föderatív régi monarchiát sem. A régi monarchia elmúlt és a halottakat feltámasztani nean lehet. (Úgy van! Ugyj van) A föderatív régi monarchia megint.. csak . odavezetne, ahol már egyszer'vol, ; tünk. (Helyeslés.)] ] Olyan közjogikapcsolatokat kétesitene, amelyek nemzeti függetlenségünk rovására ten- .. nőnek. D.é. nem .kell nekünk föderáció azért sem.mert egy újabb föderációban szláv népek vezetnének. Azt, amit/30 éven át .elkerülni akartunk és tudtunk. . mi .magunk vídkotnánk tV meg. .• ha ilyent föderációba belépnénk. (Helyeslés. " A magyar nemzet legyen egyenrangú a többi nemzettel. iKt^liti-Saiv'ta^Aa.'másik''Célim&'— és ezt a célt békés fegyverekkel és'nem háboruval akarjuk* elérni, —hogy a magyar nemzet újból egyenlőséggel bírjon a többi nemzetekkel szemben. (Éljenzés.) Mikor 1918-ban Európa ^térképét titbólí rendezték: az amerikai, köztársaság elnöke. Wilson, prófétai szóval megrajzolta a jövő világ képét, igazságot, egyenlőséget''■ és'* jogot,hirdetett a népek lfűrzött... Ez a prófétai ,szó azonban csalóka fény, mely csakarra szolgál, hogy az éjjeli lepkéket magához csalja, hogy azok szárnyaikat ,a' mécses lángjában megperzseljék. Aki voltunk azok is az éjjeli lepkék, akik ebben tü'ábé , helerifsültünk. Megperzseltük' szárnyainkat és most . látjuk, hogy nincs igazság, simcs egyenlőség ésnincs igazi"jog, az,európai "népek’.?Közöttvan'ert csak győzők van-: írak. 'és ''legyőzőitek. ■ (Ugyan! _ úgy van!)! A győzök -oldalán van mindjen jog- _ ■ ’ ' ; . Azt látjuk, hogy ennek!- kövekeztében egy beavatkozási politika nyert tért, amelynek segítségével beleavat-. koznak belső ügyeinkbe. Látjuk,hogy ezt a nemzetet leszerelték, fegyverétől megfosztották ; szostasa és Sainte ellenben min*ílen korlát nélkül fegyverkezéset és fartyesetnets fcennisiithet. Hiába srati papiroson egyenlő jogi ha a j©g,háta’meg S'Hraemini, egyenlő erő. .(Élénk helyeslést ... . ... -KI tehát külpolitikánkban arra törelsztesik, hogy egyenlősé- Ritákét újból felvivjuk, arra kárebszörsb, Iivés mi magunk lölésést fegyverezve, számszédjaskat is fegyverezzék is. — Mit követel az:, egységes .pártbefelé. Követeljük többek közt a teljes egyenjogúságot, a polgári rendet, társadalmi téren követeljük a szociális és felekezeti békét, politikai téren a pártszempont háttérbe szorítását, erős parlamenti alappal bíró kormányzatnak megteremtését. (Éljenzés.) — Nemzeti létet követelünk. A nemzeti lét az egyéni, családi, társadalmi lét felett álló lét. Ezért az egyénnek, a családnak, a társadalomnak áldozat,tot kell hoznia. De szemben állunk e felfogásunkkal minden nemzetköziséggel. Elég volt a nemzetközi frázisokból, arra nass ,sszükségfi csík, hogy nemzeti érzésű, nemzeti felfogást vegyünk iele a szép széles rétegekbe, mert akkor, amikor szemtanúi vagyunk, hogy Európaszerte a nemzeti egoizmus dúl, hogy a nemzeti egoizmus alapjánrendezik be a viszonyokat, akkor mi nemzetközi frázisokkal semmiféle célt el nem érhetünk. — Tiszteltpolgártársaim! Demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki számára a politikai hatalomból, egyenlő'i részesedést;az..or,s 25 ági sorsának krnyitásaiból. Ez nem jeleztt/ósztályuralma se, nem jelenti., azt hogyha legalsóbb,népréteg uraik vétják, ez'mindenkinek. a részesedését jelenti, a .(saját értéke, .súlya,... tudása) , és tapasztalata szerint:; Ez a demokrácia . nem ' jelent tömeguraimat, xnetrt..a.i.tömeguralom a zsarnokság legnutabb fajtája. Zsarnokságnak mondom (azért,';. mert. nem. egy ember (gyakorolja,akitfelelősségre lehetne vonni, hanem miliióki. gyídsorógák.6...arral hasaiállak..föl,' hogy*és hatalmus inai elnyomják, az,(észnek' és igazságnafia szavát. Nekünk nem r.kelli tömeguralom,értekünk demokrácia kéH* (Éljenzés.) A demokrácia tóztositja mindenkinek egyfonton.. a. maga helyét a közéletben. Azt' akarjuk, hogy ezt a demokráciát a keresztény. , irányzat vezesse. Csak az a demokrácia fair értékkel, amely a nemzetre nézve ■'haladást r, de nemcsak haladást, hanem (anyagi réséktől esi g garaspodást is; jelenti 'Elkiséri'raOT’unk tedját minden olyan ■■ politikának, • amely a vallásellenes ■ tö- Fekvéseket.; támogatja és a nép lelkében az erkölcsi fölfogást megcfetelvezíl •; Ellenségei vagyunk minden... olyané po-' ditikának, amely nem veszi ...föL.nyiltani és férfiasan a harcot, a .destruktiv törekvésekkel szemben (Éljenzés és (taps.) Nincs nagyobbáellenk^e a.deinokráciiínak amnól, aki a demokráciái kinövéseit lenyesni nem mell, mert * ezáltal, magát ! a. (demokráciát .veszélyez(C U. ^' J Esei*4 vagyunk ellenségei azoknak, akik a Meksüett bábét megtentják. A felekezeti béke az utolsá értek, ssmeltyisi: a nemzet a maga részére meg tudóit tartani. Könnyebdűség és vétek'íi vonlkis hogyha az egyes politikai pártok a napi politikai előnyök kedvéért ezt a feleítcezeti teákét veszélyeztetnék, vagy a felekezeti béke ellen törnének, (('a • t )1 (Éljenzés,) Magyarország hercegpimatasa,nemrég i fényes beszédben rámutatott a Szent István-Társulat nagygyűlésén erre és kifejtette a felfedezett béke alapelveit. Rámutatott (a keresztény felekezetek együttmülködésének lehetőségére. M'n- Vsztá$mManf%1^j ismét 3 .