8 Órai Ujság, 1922. július (8. évfolyam, 147-171. szám)

1922-07-01 / 147. szám

, 2 A Kormány programmja: írise siló, harmonium­ noha az díszes lár­sadalmi osztályért Etellis, felejtezesi bézis, a kivételis hatalom fokozatos hatályonkívül Helyezése, Bettnlén István miniszterelnök beszéde az Indemnitási vitában. Kársay pénzügyminiszter opezéja:­­ a deficit nem lesz nagyobb az előirányzottnál. fi noszstsyülés mai illése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyülés ifiai ülését Gaál Gaszton elnük délelőtt 11 órakor nyi­totta meg. Az elnöki előter­jesztések során bejelentette a Háznak, hogy újabban Pakots József, Nagy Ernő, Ra­­kovszky István, Haller István, Berki Gyula, gróf Apponyi Antal, Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferenc és báró Urbán Péter mandátuma ellen emeltek panaszt. Bemutatja az elnök Haller Istvánnak budapesti mandátumáról történt le­mondása folytán megüresedett man­dátumra G Domonnyi Tivadar meghívó levelét. A magyar-amerikai társaságnak júl. 2-án a Washington-szobor előtt tar­tandó ünnepélyén a nemzetgyűlést Hu­szár Károly alelnök fogja képviselni. Gaál Gaszton elnök bejelenti, hogy a legutóbbi ülésen, mikor Peidl Gyula pártja deklarációját fel akarta olvasni, figyelmeztette, hoigy ezt nepi engedik meg a házszabályok, illetve az ilyen felolvasásra ne­m adnak módot. Azóta megállapította, hogy a régebbi időkben is történtek ilyen deklaráció felolvasá­sok s ezt mindig engedélyezték, éppen ezért most bejelenti a Háznak, hogy a múlt ülésen sajnálatosan tévedett, mi­­kor a felolvasást nem engedélyezte. De éppen azért hozza most e kérdést a Ház alá, hogy a múltkori eset nehogy precedenst alkosson a jövőre. — Babák Lajos sürgős interpellá­cióra kért engedélyt, — mondotta az elnök, — de­ mert holnap úgyis inter­­pellációs nap van, az engedélyt nem adta meg. Ezt a kérelmet most a tléz elé terjeszti­ .­­tt ez a sürgős interpel­láció elmondására nem adja meg az engedélyt. Ezután áttérnek az indemnitási törvény­­javaslat tárgyalására. Ivády Béla előadó hosszasan fejte­geti, hogy a kormánynak miért van fontos szüksége a felhatalmazási tör­vényre. Kéri a javaslat elfogadását. Nagy Emil, mint a kásöbbségi vyle­­mény előadója, kéri, hogy álláspont­­ját 42 indosonnti vita kerétébént mondhassa el. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra. Kötelességemnek tartom. —■ ugy-Bjond, ■?— $jgf$ röviden kitérjek arra a munkaprogrammra, amelyet a kor­mány kitűzött maga elé. Nem akarok szerves kormányprogrammot adni, mert hiszen a választások során gyakrán volt a ka­­m­ám a kormány elveit kifej­teni. Ha mégis röviden össze kívánom foglalni a kapitány elveit, ez azért tör­ténik, mert egyik-m­ál­ik kérdésre kfí- i ionos súlyt helyezek. Az országnak mindenek előtt belső békére van szüksége­(úgy van! Ügy van! minden oldalán.) Semmiféle áldozat nem elég nagy arra, hogy az ország óhajtott belső bé­kéjét végleg helyreállítsuk ve­le. Elsősorban a társadalmi osztályok között legyen béke. (Helyeslés.) Minden társadalmi réteg közremű­­ködésére és munkájára szükségünk van. Horváth Zoltá ui: Azért ölték meg a ■polgári ellenzéket! Bethlen István gróf: Szükséges, hogy minden társadalmi osztály lete­gyen arról, hogy osztályuralmat gya­koroljon és csak a maga előnyét biz­tosítsa. Minden osztálynak ön­megta­gadást és önmérsékletet kell gyakorol­nia. Olyan időket élünk, amikor az államnak kevés adnivalója van. Tar­­tózkodniuk k­ell az egyes társadalmi osztályoknak attól, hogy a nemzet vállaira nehezedő terhek által megkí­vánt áldozatokat más társadalmi osz­tályokra igyekezzenek hárítani. A kormány harmonikus munkára hív fel minden társadalmi osztályt. Ha az egyes osztályok között súrló­dások mutatkoznának, a kormány fel­ajánlja önzetlen közvetítését és ezeket a tárgyalásokat objektív szempontból fogja vezetni. Felekezeti békére van szükség. A kormány a felekezeti béke érdeké­ben erős kézzel fogja a törvénye­ket végrehajtani és a jogrendet m­egvédelmezni. (Helyeslés minden oldalon.) Felszed­­tem a fe­kezeteket, hogy harmonikus munkában fogjanak össze és nem egy­más elleni küzdelemre, hanem a nem­zet összességének is íróra fordítsák erejüket. (Helyeslés.) .Sándor Pál: Valóra kell ezt váltani! Bethlen István gróf: Az ország nag érdekeinek feláldozása nélkül, nagy áldozatokra kész a kormány. Figyelmeztetek minden pártot, hogy nagy felelősséget ins­iál, ha ehhez a munkához nem nyújt segédkezet. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Raassay Károly: A törvénytelensé­geket kell előbb jóvátenni! Bethlen István gróf: ,1 többségnek a parlament vezetésére feltétlen joga van■ (Helyeslés a jobboldalon és a kö­zépen) -1 parlament munkaképességé­hez a nemzet nagy érdekei fűződnek­­(Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Végre át kell térnünk a háborús viszonyokról a normális békebeli viszonyokra. (Helyeslés a szociáldemokratáknál.) Az átmeneti időt a kormány nem kí­vánja felmtartani. Már a múlt nemzet­gyűlésen kijelentettem, hogy a kormány a kivételes hatálom­­ról szóló intézkedéseket apránként helyezi hatályon kívül. Két irányban folytatjuk a megkez­dett munkát. Először: bizonyos kivé­teles rendelkezéseket hatályon kívül helyezünk, másodszor pedig utasítjuk a hatóságokat, hogy bizonyos rendele­teket, amelyek nem szűnnek meg, eny­hébben alkalmazzanak. Hatályon kívü­l helyeztük a sajtócenzúrát, a belföldi levelek és táviratok cenzúráját, a ou°r­­siiott bírói eljárást, a­ katonai bí­ráskodást civilek felett, a katonai felügyeletet a szénbányákban és visszaállítottuk a költözködési jo­got. Az internáltak számát csök­kentettük. Yapszák János: Most is vannak in- Unnánsok! Bethlen István gróf: Ezen a tévé­n tovább is kívánunk menni. Most né­hány megjegyzést óhajtok tenni Peidl képviselőtársam programm­nyilatkoza­­tára. Peidl Gyula képviselőtársam álta­lános amnesztiát követelt, még­pedig azonnal éss azt mondotta, hogy nyíl­janak meg a börtönök kapui. Fölkiáltások­kalfelől Ctak a polit­­ikai elítéltek számára. Bethlen István: Arra ne­m­ vagyok kapható, hogy a börtönök ajtaját meg­nyissam, mert akik ott vannak, a bíró­ság által hozott ítélet alapján vannak­­, és én megbízom a magyar bíróság igazságérzetében. (Helyeslés.) Már két­szer adatott ki amnesztia rendelet.. • Prapper (szocialista): Nem hajtot­ták végre. Drózdfi: Ugyan, dehogy­nem, még akaszított emberek is szabadon járnak. Bethlen: . . . azokra nézve, akik öt évnél nem Rosszabb szabadságvesztésre ítéltettek el, mindazon esetekben, ahol a bíróság ítélete szerint ők az amnesz­­tiarendeletre érdemesek volta­k. Arra sem vagyok hajlandó, hogy az e­­migránsokat egyformán am­nesztia alá vegyem. (Helyeslés.) Propper szociálist: Hol az engesz­­telődés polikája? (Nagy za)­ Bethlen: A ház­jövetel útjába sen­kinek sem gördítünk akadályt. Ameny­­nyiben büntetendő cselekményeket n­em követtek el, bátran hazajöhetnek. Ha pedig elkövettek, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az emigránsokkal szemben enyhébb eljárást gyakorolhassak, s mint azokkal szemben, akik itthon maradtak. —z Azok, akik külföldre emigrál­tak, ágyatással kezet fogva, ennek az országnak jóhírnevét aláásták és tönkretették. Felkiáltások a szocialista párton: Csak a kurzusét, nem az országét. Zaj, viharos felkiáltások a kormány­párton: De az országét is, a nemzet­nek áttoltak. Reihfen: Magyarellenes politikát folytattak és tönkretették az ország hírnevét. fi paliéi: A különítmények tették tönkre az ország hifn­évét. Bethlen: Őszinte megbánást kell lát­ni náluk, am­n­y ezt nem mutatják, nincs rájuk szükség. Bethlen István miniszterelnök ez­után a kivételes hatalom leépítésé­ről szólott. Ezen a tér­en tovább­ kell menni, — mondván — a törvényadta felhatal­mazással ciná­i­karunk, azonban el­fo­gadunk tárgyi, időbe­n és hatalmi kor­látozást. — Csak azon rendelkezéseket kí­vánjuk érvényben tartani, amelyek vagy a trianoni békekötés végre­hajtása szempontjából szüksége­sek, vagy azokat, amelyek a gaz­dasági háborús életből a békebeli gazdasági állapotba való visszaté­rés szempontjából kívánatosak, vagy ott, ahol a kivételes viszonyok alkalmazása a közérdek szempont­jából feltétlenül szükséges. Időbeli korlátozásokat elfogad a kormány, négy­­ hónapra kéri a kivé­teles hatalom alkalmazására szóló fel­hatalmazást amely időn belül a kor­­mány köteles a nemzetgyűlés elé tör­vényjavaslatot terjeszteni, olyan tör­vényjavaslatot, amelynek cikkei alkal­masak a kérdések rendezésére és a­mennyiben a kormány nem terjesztene törvényjavaslatot a Ház elé, 6 hónapon belül a felhatalmazás megszűnik­.A kormány kötelezettséget vállal, hogy az érvényben tartandó ren­deleteket a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé terjeszti és ha a felhatalmazás idején belül még módosításra vagy kiegészítésre van szükség, ezeket a módosításokat­­ azonnal a nemzetgyűlés elé ter­jeszti.­­ Tehát egyfelől megvan a garan­cia, hogy 6 hónapon belül a kivételes hatalom megszűnik, másfelől meg­van a garancia arra, hogy a kormány a reá ruházott hatalommal nem fog élni könnyelműen. Az tény, hogy nem lehet a kivételes hátaimat egyik percről a másikra megszüntetni. Propper• Négy év múlt e­ a há­ború óta. Bethlen: Mipdinki átérzi, hogy ez­­ helyes, aki csak egy kis objektivi­tással nézi a dolgokat. Elég, ha arra utalok, hogy az egész közeljllás, nemcsak­­az élelmiszerekkel való ellátás, hanem a tűzifa, a szén, a lakás, valamint a többterm­elés és a fogyasztóik­nak nagy érdekei fűződnek ahhoz hogy bizonyos időn belül, amíg rendkívüli állapotok a gazdaság téren formálisnak, időről-időre bi­zonyos rendelkezéseket adba,-so­­­ssi a kormány, amelyek a momen­­tán veszélyeket elhárítják az or­szág lakóiról.­­ Nem volna helyes a kormány kezét tisztán közjogi skrupulozitásból megkötni. Ha az ellenzék ülne itt és, lemondana a felhatalmazásról, hogy gazdasági téren rendelkezéseket adna ki általános felhatalmazások alapján, holnap ő volna kénytelen a nemzet­gyűlés elé lépni, hogy ilyen fölhatal­mazásokat kérjen. (Úgy van, taps a középen és a jobb­oldalon, mozgás az ellenzéken.) Bethlen: Azt mondják, hogy­ ez a rendkívüli felhatalmazás helyes volt a háború idején, de most már nem., m­ert a háborúnak vége van Erre­ csak azt mondhatom, hogy sok tekintetben nehezebb viszo­nyok között élünk, mint a bábom idején. A gazdasági­­ életben olyan hal­ámo­zásoknak vagyunk kitéve, amilyiDe er­nek a háború­ alatt nem voltunk. A­ békeszerződés a ca­ulagáci életet gy­ö­kerében megrendítette, olyan eltolódá­­sokat eszközö­l a vagyoni viszonyok­­ban, hogy széles társadalmi rétegek, a nyomornak és a kétségbeesésnek néz­nek elébe. Éppen ezért a békekötések folytán, a társadalom széles rétegei­ben olyan elégedetlenség van, amely­­nek orvoslása­­lehetetlenné teszi, hogy a kor­mány minden rendkívüli hata­lom alkalmazásáról lemondjon. A b­é­­keszerződések idézték ezt elő, anélkül, hogy a kormány kezébe m­ódtot adtak volna, amellyel segíteni tudnak. Sem­miféle magyar kormány ezen nem tud segíteni, csak a győző államok volná­nak képesek, hogy ebben a kérdésben gyód­oszt adhassanak. (Úgy van.) Da­cára annak, hogy 3000 rendeletet ha­tályon kívül helyeztünk, kénytelenek vagyunk néhány százat érvemben tar­tani, de ezekről törvényjavaslatat­t­s­ tesztünk elő, ezek pótlására a törvény­ben vállalunk garanciát. — Elintézésre vár még egy ig­áz tömege a törvényjavaslatoknak, a­me­lyek szükségessé válnak az igazságügyi és az állami berendezéseknél. — Heroikus erőfeszítést kell ten­nünk, hogy a pénzügyi egyezséget helyreállíthassuk. — Ez a törekvésünk Hegedű* hazánknak erre vonatkozó törekvései óta stagnálnak. Stagnálnak a bekövet­kezett politikai események folytán és az erőfeszítések látszólagos sikertelen* sége miatt. — Ha nem akarjuk, hogy a pénz­ügyi és gazdasági helyzetünk oda sülyedjen, ahol Ausztria van, mu­­laszthatatlanul kötelessége a nem­zetnek, hogy kezébe vegye az or­voslást és a gazdasági élet rende­zését.­­ Ennek két feltétele van: az egyik az, hogy a nemzet a maga részéről menjen el az áldozatkészség legvégső H­ AHSSFOGAT, platinát)­lkaiért az összes hirdetett erőknél d­rágábban veszek Pretsch Vil­jca casier-Rottenbiller-otos éSmír Vaiet, Orajavitái agyán jótállómat. Szombat, 1922 juxus 1.

Next