8 Órai Ujság, 1922. július (8. évfolyam, 147-171. szám)
1922-07-01 / 147. szám
, 2 A Kormány programmja: írise siló, harmonium noha az díszes lársadalmi osztályért Etellis, felejtezesi bézis, a kivételis hatalom fokozatos hatályonkívül Helyezése, Bettnlén István miniszterelnök beszéde az Indemnitási vitában. Kársay pénzügyminiszter opezéja: a deficit nem lesz nagyobb az előirányzottnál. fi noszstsyülés mai illése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyülés ifiai ülését Gaál Gaszton elnük délelőtt 11 órakor nyitotta meg. Az elnöki előterjesztések során bejelentette a Háznak, hogy újabban Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller István, Berki Gyula, gróf Apponyi Antal, Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferenc és báró Urbán Péter mandátuma ellen emeltek panaszt. Bemutatja az elnök Haller Istvánnak budapesti mandátumáról történt lemondása folytán megüresedett mandátumra G Domonnyi Tivadar meghívó levelét. A magyar-amerikai társaságnak júl. 2-án a Washington-szobor előtt tartandó ünnepélyén a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök fogja képviselni. Gaál Gaszton elnök bejelenti, hogy a legutóbbi ülésen, mikor Peidl Gyula pártja deklarációját fel akarta olvasni, figyelmeztette, hoigy ezt nepi engedik meg a házszabályok, illetve az ilyen felolvasásra nem adnak módot. Azóta megállapította, hogy a régebbi időkben is történtek ilyen deklaráció felolvasások s ezt mindig engedélyezték, éppen ezért most bejelenti a Háznak, hogy a múlt ülésen sajnálatosan tévedett, mikor a felolvasást nem engedélyezte. De éppen azért hozza most e kérdést a Ház alá, hogy a múltkori eset nehogy precedenst alkosson a jövőre. — Babák Lajos sürgős interpellációra kért engedélyt, — mondotta az elnök, — de mert holnap úgyis interpellációs nap van, az engedélyt nem adta meg. Ezt a kérelmet most a tléz elé terjeszti .tt ez a sürgős interpelláció elmondására nem adja meg az engedélyt. Ezután áttérnek az indemnitási törvényjavaslat tárgyalására. Ivády Béla előadó hosszasan fejtegeti, hogy a kormánynak miért van fontos szüksége a felhatalmazási törvényre. Kéri a javaslat elfogadását. Nagy Emil, mint a kásöbbségi vylemény előadója, kéri, hogy álláspontját 42 indosonnti vita kerétébént mondhassa el. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra. Kötelességemnek tartom. —■ ugy-Bjond, ■?— $jgf$ röviden kitérjek arra a munkaprogrammra, amelyet a kormány kitűzött maga elé. Nem akarok szerves kormányprogrammot adni, mert hiszen a választások során gyakrán volt a kamám a kormány elveit kifejteni. Ha mégis röviden össze kívánom foglalni a kapitány elveit, ez azért történik, mert egyik-málik kérdésre kfí- i ionos súlyt helyezek. Az országnak mindenek előtt belső békére van szüksége(úgy van! Ügy van! minden oldalán.) Semmiféle áldozat nem elég nagy arra, hogy az ország óhajtott belső békéjét végleg helyreállítsuk vele. Elsősorban a társadalmi osztályok között legyen béke. (Helyeslés.) Minden társadalmi réteg közreműködésére és munkájára szükségünk van. Horváth Zoltá ui: Azért ölték meg a ■polgári ellenzéket! Bethlen István gróf: Szükséges, hogy minden társadalmi osztály letegyen arról, hogy osztályuralmat gyakoroljon és csak a maga előnyét biztosítsa. Minden osztálynak önmegtagadást és önmérsékletet kell gyakorolnia. Olyan időket élünk, amikor az államnak kevés adnivalója van. Tartózkodniuk kell az egyes társadalmi osztályoknak attól, hogy a nemzet vállaira nehezedő terhek által megkívánt áldozatokat más társadalmi osztályokra igyekezzenek hárítani. A kormány harmonikus munkára hív fel minden társadalmi osztályt. Ha az egyes osztályok között súrlódások mutatkoznának, a kormány felajánlja önzetlen közvetítését és ezeket a tárgyalásokat objektív szempontból fogja vezetni. Felekezeti békére van szükség. A kormány a felekezeti béke érdekében erős kézzel fogja a törvényeket végrehajtani és a jogrendet megvédelmezni. (Helyeslés minden oldalon.) Felszedtem a fekezeteket, hogy harmonikus munkában fogjanak össze és nem egymás elleni küzdelemre, hanem a nemzet összességének is íróra fordítsák erejüket. (Helyeslés.) .Sándor Pál: Valóra kell ezt váltani! Bethlen István gróf: Az ország nag érdekeinek feláldozása nélkül, nagy áldozatokra kész a kormány. Figyelmeztetek minden pártot, hogy nagy felelősséget insiál, ha ehhez a munkához nem nyújt segédkezet. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Raassay Károly: A törvénytelenségeket kell előbb jóvátenni! Bethlen István gróf: ,1 többségnek a parlament vezetésére feltétlen joga van■ (Helyeslés a jobboldalon és a középen) -1 parlament munkaképességéhez a nemzet nagy érdekei fűződnek(Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Végre át kell térnünk a háborús viszonyokról a normális békebeli viszonyokra. (Helyeslés a szociáldemokratáknál.) Az átmeneti időt a kormány nem kívánja felmtartani. Már a múlt nemzetgyűlésen kijelentettem, hogy a kormány a kivételes hatálomról szóló intézkedéseket apránként helyezi hatályon kívül. Két irányban folytatjuk a megkezdett munkát. Először: bizonyos kivételes rendelkezéseket hatályon kívül helyezünk, másodszor pedig utasítjuk a hatóságokat, hogy bizonyos rendeleteket, amelyek nem szűnnek meg, enyhébben alkalmazzanak. Hatályon kívül helyeztük a sajtócenzúrát, a belföldi levelek és táviratok cenzúráját, a ou°rsiiott bírói eljárást, a katonai bíráskodást civilek felett, a katonai felügyeletet a szénbányákban és visszaállítottuk a költözködési jogot. Az internáltak számát csökkentettük. Yapszák János: Most is vannak in- Unnánsok! Bethlen István gróf: Ezen a tévén tovább is kívánunk menni. Most néhány megjegyzést óhajtok tenni Peidl képviselőtársam programmnyilatkozatára. Peidl Gyula képviselőtársam általános amnesztiát követelt, mégpedig azonnal éss azt mondotta, hogy nyíljanak meg a börtönök kapui. Fölkiáltásokkalfelől Ctak a politikai elítéltek számára. Bethlen István: Arra nem vagyok kapható, hogy a börtönök ajtaját megnyissam, mert akik ott vannak, a bíróság által hozott ítélet alapján vannak, és én megbízom a magyar bíróság igazságérzetében. (Helyeslés.) Már kétszer adatott ki amnesztia rendelet.. • Prapper (szocialista): Nem hajtották végre. Drózdfi: Ugyan, dehogynem, még akaszított emberek is szabadon járnak. Bethlen: . . . azokra nézve, akik öt évnél nem Rosszabb szabadságvesztésre ítéltettek el, mindazon esetekben, ahol a bíróság ítélete szerint ők az amnesztiarendeletre érdemesek voltak. Arra sem vagyok hajlandó, hogy az emigránsokat egyformán amnesztia alá vegyem. (Helyeslés.) Propper szociálist: Hol az engesztelődés polikája? (Nagy za) Bethlen: A házjövetel útjába senkinek sem gördítünk akadályt. Amenynyiben büntetendő cselekményeket nem követtek el, bátran hazajöhetnek. Ha pedig elkövettek, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az emigránsokkal szemben enyhébb eljárást gyakorolhassak, s mint azokkal szemben, akik itthon maradtak. —z Azok, akik külföldre emigráltak, ágyatással kezet fogva, ennek az országnak jóhírnevét aláásták és tönkretették. Felkiáltások a szocialista párton: Csak a kurzusét, nem az országét. Zaj, viharos felkiáltások a kormánypárton: De az országét is, a nemzetnek áttoltak. Reihfen: Magyarellenes politikát folytattak és tönkretették az ország hírnevét. fi paliéi: A különítmények tették tönkre az ország hifnévét. Bethlen: Őszinte megbánást kell látni náluk, amny ezt nem mutatják, nincs rájuk szükség. Bethlen István miniszterelnök ezután a kivételes hatalom leépítéséről szólott. Ezen a téren tovább kell menni, — mondván — a törvényadta felhatalmazással cináikarunk, azonban elfogadunk tárgyi, időben és hatalmi korlátozást. — Csak azon rendelkezéseket kívánjuk érvényben tartani, amelyek vagy a trianoni békekötés végrehajtása szempontjából szükségesek, vagy azokat, amelyek a gazdasági háborús életből a békebeli gazdasági állapotba való visszatérés szempontjából kívánatosak, vagy ott, ahol a kivételes viszonyok alkalmazása a közérdek szempontjából feltétlenül szükséges. Időbeli korlátozásokat elfogad a kormány, négy hónapra kéri a kivételes hatalom alkalmazására szóló felhatalmazást amely időn belül a kormány köteles a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni, olyan törvényjavaslatot, amelynek cikkei alkalmasak a kérdések rendezésére és amennyiben a kormány nem terjesztene törvényjavaslatot a Ház elé, 6 hónapon belül a felhatalmazás megszűnik.A kormány kötelezettséget vállal, hogy az érvényben tartandó rendeleteket a legrövidebb időn belül a nemzetgyűlés elé terjeszti és ha a felhatalmazás idején belül még módosításra vagy kiegészítésre van szükség, ezeket a módosításokat azonnal a nemzetgyűlés elé terjeszti. Tehát egyfelől megvan a garancia, hogy 6 hónapon belül a kivételes hatalom megszűnik, másfelől megvan a garancia arra, hogy a kormány a reá ruházott hatalommal nem fog élni könnyelműen. Az tény, hogy nem lehet a kivételes hátaimat egyik percről a másikra megszüntetni. Propper• Négy év múlt e a háború óta. Bethlen: Mipdinki átérzi, hogy ez helyes, aki csak egy kis objektivitással nézi a dolgokat. Elég, ha arra utalok, hogy az egész közeljllás, nemcsakaz élelmiszerekkel való ellátás, hanem a tűzifa, a szén, a lakás, valamint a többtermelés és a fogyasztóiknak nagy érdekei fűződnek ahhoz hogy bizonyos időn belül, amíg rendkívüli állapotok a gazdaság téren formálisnak, időről-időre bizonyos rendelkezéseket adba,-sossi a kormány, amelyek a momentán veszélyeket elhárítják az ország lakóiról. Nem volna helyes a kormány kezét tisztán közjogi skrupulozitásból megkötni. Ha az ellenzék ülne itt és, lemondana a felhatalmazásról, hogy gazdasági téren rendelkezéseket adna ki általános felhatalmazások alapján, holnap ő volna kénytelen a nemzetgyűlés elé lépni, hogy ilyen fölhatalmazásokat kérjen. (Úgy van, taps a középen és a jobboldalon, mozgás az ellenzéken.) Bethlen: Azt mondják, hogy ez a rendkívüli felhatalmazás helyes volt a háború idején, de most már nem., mert a háborúnak vége van Erre csak azt mondhatom, hogy sok tekintetben nehezebb viszonyok között élünk, mint a bábom idején. A gazdasági életben olyan halámozásoknak vagyunk kitéve, amilyiDe ernek a háború alatt nem voltunk. A békeszerződés a caulagáci életet gyökerében megrendítette, olyan eltolódásokat eszközöl a vagyoni viszonyokban, hogy széles társadalmi rétegek, a nyomornak és a kétségbeesésnek néznek elébe. Éppen ezért a békekötések folytán, a társadalom széles rétegeiben olyan elégedetlenség van, amelynek orvoslásalehetetlenné teszi, hogy a kormány minden rendkívüli hatalom alkalmazásáról lemondjon. A békeszerződések idézték ezt elő, anélkül, hogy a kormány kezébe módtot adtak volna, amellyel segíteni tudnak. Semmiféle magyar kormány ezen nem tud segíteni, csak a győző államok volnának képesek, hogy ebben a kérdésben gyódoszt adhassanak. (Úgy van.) Dacára annak, hogy 3000 rendeletet hatályon kívül helyeztünk, kénytelenek vagyunk néhány százat érvemben tartani, de ezekről törvényjavaslatatts tesztünk elő, ezek pótlására a törvényben vállalunk garanciát. — Elintézésre vár még egy igáz tömege a törvényjavaslatoknak, amelyek szükségessé válnak az igazságügyi és az állami berendezéseknél. — Heroikus erőfeszítést kell tennünk, hogy a pénzügyi egyezséget helyreállíthassuk. — Ez a törekvésünk Hegedű* hazánknak erre vonatkozó törekvései óta stagnálnak. Stagnálnak a bekövetkezett politikai események folytán és az erőfeszítések látszólagos sikertelen* sége miatt. — Ha nem akarjuk, hogy a pénzügyi és gazdasági helyzetünk oda sülyedjen, ahol Ausztria van, mulaszthatatlanul kötelessége a nemzetnek, hogy kezébe vegye az orvoslást és a gazdasági élet rendezését. Ennek két feltétele van: az egyik az, hogy a nemzet a maga részéről menjen el az áldozatkészség legvégső H AHSSFOGAT, platinát)lkaiért az összes hirdetett erőknél drágábban veszek Pretsch Viljca casier-Rottenbiller-otos éSmír Vaiet, Orajavitái agyán jótállómat. Szombat, 1922 juxus 1.