8 Órai Ujság, 1922. július (8. évfolyam, 147-171. szám)

1922-07-01 / 147. szám

Szombat, 1929 Júlus 1. ­határáig, a másik pedig az, hogy a kor*­mány tegyen meg mindent egy­ kül­földi kölcsön biztosítására* (HelyfitH* « taps.) ..­­■& J liftpert Rezső: Demokratikus kor­mány, kell, A külföldi kölcsönök.­ ­* Bethlen: Csak ez a feltétel együttesen alkalmas, arra, hogy ál* la*Qháztartásunk egyensúlyát is kiz­­t­osíthassuk. A külföldi kölcsön elő­feltételeit meg kell szereznünk. Nem akarom ebben a tekintetben a nem­zetgyűlést illúziókba ringatni, vagy olyan reményekkel táplálni, amelye­ket a magam részéről beváltani nem tudnék. A génuai konferencián hatá­rozatot hoztak, amely szerint azok az országok, amely­knek valutája végké­­pen leromlott, csak akkor állíthatók talpra, ha megteremtik az előfeltéte­leit annak, ha a külföldi kölcsönök­höz jussanak. Ezzel a pénzügyi politi­kával szemben két kifogás van. Az egyik az, hogy a nemzet áldozatkész­ségére a magunk részéről addig nem apellálhatunk, amíg a reparáció kér­dése nincs elintézve. Minden áldozat­készségünk mellett­­, ha a reparáció fönnáll, odajutunk, ahova áldozatkész­­ség nélkül jutnánk. Számtalanszor ki­jelentettük, hogy ez a nemzet repará­­ció fizetésére nem képes. (Van van, úgy van, helyeslés a Ház minden oldalán.)­­ Bethlen: A reparációt megfizettet­ték velünk a békeszerződés megkö­tése alkalmával és most minden reparációs követelés pénz­ügyi és gazdasági csődbe taszít bennünket. Ennek dacára, ha az áldozatkészség­ben nem megyünk el a végsőkig, ha nemzet nem feszíti meg teljes ere­jét, teljesen bizonyos a gazdasági té­­­ren való lezüllés, Ha meg nem te­szünk mindent, egészen bizonyos, ahogy katasztrófába jutunk. Háború idején voltak olyanok, akik a fronttól­­való félelmükben agyonlőtték magu­ikat. Ez az eset alkalmazható akkor, ha a reparáció félelme miatt nem tennénk meg mindent, amit tehetünk, hogy a katasztrófát elkerüljük. Arról i­s beszéltek, hogy a termelést fokozni­­kell, még azáltal is, h°gy fedezetlen­­bankjegyeket bocsájtunk ki, ezt a fel­­­­fogást nem oszthatom, a termelést kell biztosítani és annak fokozása érdeké­ben a kormány mindent megtesz,­­ azonban bankjegyinfláció növelésével ; ezt nem teheti, mert ha ezt tenné, a­­ kormány újabb terhet róna amúgy is nyomorúságos helyzetben lévő közép­­­­osztály vállaira. De nem is érné­k el­­a célt, mert ezáltal automatikusan­­fokozódnék pénzünk értékének le­bomlása. A kormány a maga részéről szoli­dáris azzal a programmal, amit a pénzügyminiszter előterjeszt és ezt a programaid olyan fontosnak tartja, hogy vele áll, vagy vele bukik. Felkiáltások a kormánypárton. De­hogy bukik. A főrendiház reformja. Bethlen: Az alkotmány terén szük­ség van a jogfolytonosság helyreáll­­lására. Az egykamarás­ rendszer nem maradhat fönn. E­gy-két kis állam,t kivéve, mindenütt kétkamarás­ rend­szer van. Nálunk a rendkívüli viszo­nyok hozták azt a kényszerhelyetet, hogy a nemzetgyűlés egyedül képvi­seli a nejpzet szuverenitását. Vissza kell térni eb­en a téren is az alkotmá­nyostk folytonosságára. Az a kifogás, hogy nem lehet megcsinálni a kétka­marás­ rendszert, amíg "­ágleges vá­lasztójog nincs. Vau van! Vau van! fölkiáltások az el­lenzéken és a szocialistáknál. Bethlen: Ezt a kifogást nem osztha­tom a magam részéről, mert már 15 éve foglalkozik a nemzetgyűlés vá­lasztójoggal, volt már választójog a nemzetsivülés elé terjeszve és alig van kilátás arra, hogy ez a­­kérdés rövid időn belül közmegnyugvásra és köz­megelégedésre elintézhető legyen. Felkiáltások a szocialista párton: Szálai, főrendiház, h­mm választójog. Hogy a kormány mikor lép a vá­­v­­asztójogi javaslattal a nemzetgyű­­lés elé, attól nem lehet függőben tartani a főrendiházi javaslatot. (Hosszantartó zaj. Elnök csenget. Folytonos közbekiáltás a baloldalon. Bethlen István beszéde egy részét olyan zajban falytatja, hogy állá, lehet megérteni, amit mond.) Bethlen István, miniszterelnök. A közigazgatási reform életbeléptetése után a törvényhatóság bizottságok újra alakíttatnak és igy elvesztik azt a jogukat, hogy mandatáriusaikra hi­vatkozhassanak. Ezt a differenciát a főrendiházi javaslatnál , egy szakasz* szál el lehet érni. ‘ " 7 (Zaj. Elnök csenget ) «. Bethlen István: ,,, A nemzetgyűlés önzetlenségének 7 adná jelét akkor, ha az ezer év óta­­ bevált kétkamarás rendszert... ‘ Erre nagy zaj tör ki a baloldalon, többen kiáltják közbe: Nincs rá szükség! Drózdy Győző: A gereckei szoros­nál volt talán főrendiház? Folytonos zaj, az elnök csenget. Ké­rem a képviselő urakat, ne méltóztas­­sanak zavarni a szónokot. Készülő törvényj­avaslatok-Bethlen István: Röviden tájékoz­tatni kívánom a­­Házat, arra vonatko­zóan, hogy milyen törvényjavaslatok vannak készen és előkészítés alatt az egyes minisztériumokban. Horváth Zoltán hangosan nevet: "Az elnök figyelmezteti Horváthot, hogy viselkedjék házszabályszerűen. Bethlen István: .A kereskedelmi mi­nisztériumban a következő javaslatok vannak részben készen, részben elő­készítés alatt: a tisztességtelen ver­senyről szóló, az ipari munka szabá­lyozásáról, egyes ipari és kereskedelmi ütemekben az éjjeli munka eltiltásá­ról, a mérnöki rendtartásról, a táviró és távbeszélésre vonatkozó törvény-­­ módosításról, a magánalkalmazottak­­ szolgálati viszonyának megállapításá-­­ ról, az ipari és kereskedelmi üzemek-­­ ben alkalmazott gyermekek és fiatal-­­­korúak védelméről, a gazdasági szak­oktatás egyesítéséről, a munkáskama­rákról, a munkaidő meghatározásáról, a munkások testi épségének védelmé­ről, az ipari felügyelőség reformjáról, az elektromosságról, a kollektív szer­­ződések megkötéséről, az ipari békés­­zetőbizottságok megalakításáról, a munkaközvetítésről és az új vámtari­fáról szóló törvény­javaslato­t. A népjóléti minisztériumban a köz­­­egészségügy szervezetiről, a gyógysze­­részekről, a népbetegségek elnyomásá­ról, több nemzetközi egyezményről, gyermekvédelemről, a munkásbiztosító­­pénztár szervezetéről, hadirokkantak ellátása és biztosításáról, a szegénységi törvényről, a köszolgálati alkalmazot­tak gyógykezelésére vonatkozó törvény­ről szóló törvényjavaslat. 1 .A földművelésügyi minisztériumban, a pest megyei Dunavölgyet lecsapoló Vízművek kibővítéséről, az erdészeti igazgatásról, az alföldi erdőtelepítések­ről, állat és egészségügyről, gazdasági foglalkozásúak balesetbiztosításáról, mezőgazdasági egyeztetőbizottságokról, a borhamisításról szóló törvény­javas­­lat. Az igazságügy minisztériumban : a váltótörvény, a rendkívüli hatalom megszüntetésével kapcsolatos külön­böző törvényjavaslatok, a magánjog­ban lévő személyi és családi jogra vo­natkozó törvényjavaslatok . . . Rakovszky István: Kiviteli enge­délyről nincs? (Nagy zaj.) Bethlen István gróf miniszterelnök: .... a katonai büntetőtörvény­­könyvre, a beszállásolási törvény ki­egészítésére és a katonai ellátásra vo­natkozó törvényjavaslatok; a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumban, az egyetemek autonómiá­járól, a mezőgazdasági oktatásról, a műkincsek és műtárgyak védelméről és a színházi törvényről szóló javasla­tok vannak előkészítés alatt. Horváth Zoltán: Numerus clausus nincs ott? Kábák István: Hát a választójoggal mi lesz? (Nagy zaj.) Bethilen István gróf miniszterelnök: Kérem a nemzetgyűlést, tegye lehe­tővé, hogy gyorsan eredményes munkát végezhessünk. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Az elnök az ülést öt percre felfüg­geszti. Szünet után mind mélyebben kell belenyúlni a köz­­gazdasági életbe. Hangoztatni kell, hogy egyes gazdasági egzisztenciák megerő­sítését célozzuk, de egyesek ezt más ágazatok letörésére nem fordíthatják. Nem emberek emberek ellen küzdenek, hanem emberek közös harca ez, hogy ezzel az ország legyen erősebb. Ezt fogja eredményezni az, ha sikerül a többtermelés fokozása. A többtermelés biztosítása a nem­tk­ö­zeti közgazdaság feladata. A román megszállás óta eltelt két év alatt ez elég erőt és képességet muta­tott arra, hogy tényleg megvalósítsa a kitűzött célt. A kereskedelmi mérle­günkben kedvező eredményt találunk, mert azt látjuk, hogy tényleg megin­dult a termelés és felpezsdült a köz­­gazdasági élet. Ezzel az erővel és te­hetséggel meg tudjuk valósítani azt a célt, amelyet szemünk előtt tartunk. A kormány első feladata, hogy hárít­son el minden akadályt az útból. Fel kell vennünk a tárgyalás fonalát a környező államokkal. Mi a magunk ré­széről készek is vagyunk erre. Talán több sikerrel kecsegtetnek a körülmé­nyek a génuai és az azóta megtartott többi konferencia lefolyása óta. A ter­melés szolgáltába kell állítani az egész adminisztrációt. A tisztviselők és az al­kalmazottak ne tekintsék magukat az impérium birtokosának, a hatalom gyakorlójának a termelő osztály felett. 6 Helyeslés.) Az én feladatom elsősorban az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. E­z biztosítja azt, hogy valutánk to­vábbi ertése megszűnik. Ezzel megvaló­síthatjuk azokat a programmpontokat, amelyeket magunk elé tűztünk, így válik majd lehetővé az, hogy az árak ne nőjjenek az égig s a tisztviselők és a munkások annyit kereshessenek­­amennyi megélhetésükhöz szükséges. Ez az első előfeltétele annak, hogy megszűnjenek azok a vagyoni eltoló­­dások, amelyek ezt­ a sok szociális bajt hozták az országra. Az első felté­tel ez arra is, hogy­ az egymás elleni ádáz küdelmeket megszüntessük. Ez előfeltétele külföldi kölcsön felvéte­lének is. Az államháztartás mostani helyzeté­ről szól ezután. Jelenti, hogy az 1921/22. év mintegy 12—13 mil­liárd deficittel fog zárulni. Az első félévben mutatkozó 6—7 mil­liárd deficit még nagyobb összegre fog növekedni, de semmiesetre sem fog azon felülemelkedni, amit december­ben bejelentett és előre mintegy 113 milliárdn­ak jelzett. A múlt évben sok tekintetben kedvezőbb helyzetben vol­tunk a kiadások fedezése tekintetében, így elsősorban a vagyonváltság és más ilyen bevételek m­iatt. Éppen ezért a jövőre nagyobb arányban kell olyan bevételeket biztosítanunk, amelyekből a kiadások fedezhetők lesznek. Első kötelességünk az állam folyó bevéte­leit fokozni. Nem várhatunk tovább. Itt­ nincs megállás! Vagy előre megyünk, vagy vissza­csúszunk. Hogy mit jelent a visszacsúszás, azt mutatja Ausztria és Oroszország hely­­zete. A megoldásra két mód kínálkozik: az egyik az, hogy elírni náljuk azokat a kiadásokat, amelyek iven odavalók, a másik pedig, hogy a bevételt, fokoz­zuk. A kiadások eliminálásánál első­sorban a tisztviselők létszámának apasztására gondol. Kállay pénzügyminiszter: Az álam bevételeinek emelésénél elsősorban az egyenes adózásra kell gondolni. A for­galmi és a fogyasztási adókat maga­sabban kell megszabni. Felkiáltások a­­szociáldemokratáknál •­ Elviselhetetlenek az adók! Kállaii: A földadót olyan alacsonyan állapították meg az utolsó ?6 év alatt. Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter emelkedik szólásra.­ ­­ Nem annyira az indemnitási ja­vaslat részleteivel akar foglalkozni, mint inkább jelentést kíván tenni ar­ról a nyugodt és komoly tárgyalásról, a nyelv a pénzügyi bizottságban a tör­vényjavaslattal kapcsolatosan folyik. Úgy látszott a pénzügyi bizottság ta­nácskozása alatt, hogy megszűnt az a pártpolitikai ellentét, amely eddig m­indig erősen nyilvánult meg. Hiva­talából kifolyóan állandóan, tárgyalá­sokat folytat külföldiekkel. Ezek a tárgyalások is udvariasak és nyugodt­­hangúak, mégis a végükön mindig az az érzése, hogy nem sikerültek any­agira, amennyire szerette volna előrev­pinni az ország ügyét. A mostani tár­gyalások előtt nagyon félt attól, hogy a pártpolitikai ellentétek következté­ben az indemnitási javaslatra vonat­kozó tárgyalások nem­ lesznek nyu­godtak- A pénzügyi bizottság tárgya­lása azonban megmutatta, hogy ez a félele­­ alaptalan volt, mert ha az ország érdekéről van szó, meg tudjuk egymást érteni. (Elénk tetszés.) A választási küzdelem után vagyunk és sokan azt hiszik, hogy ennek a küzdelemnek folytatód­nia kell és hangot kell neki adni, mert így kívánják talán a választók, talán saját érdekeik. Ezek az emberek azon­ban rosszul ítélik meg a közönség hangulatát, mert ma senki sem­ vágyó­dik szenzációkra. Be kell már végül látniok azt, hogy nem élünk még ma is történelmi napokat­ ,az egyforma hétköznapoknak kell következniök (He­lyeslés) és ezekre a napokra akar a programmot adni, olyan programmot, amelyben nincs mutatós rendkívüli és meglepő dlog. Ezelőtt azonban­­ néhány főbb pontját a­karta ismertetni a javaslatnak. Első és fő kötelesség I­günk, hogy te építsük a kötött gaz­­dálkodást. Az ellátatlanok kategóriáját le kell szállítani a feltétlenül szükséges mértékre és fokozni kell a munkát itt is, épp úgy, mint ahogy a lakásrendelet­nél történik, amelynél tovább mentek annál, ahova tavaly eljutottak. De még ez sem nevezhető teljes felszaba­dulásnak, hanem ezeket ma már meg kell tenni. A kötött gazdálkodás le­építése az árak emelkedésével jár-" Ez nem cél, hanem természetes folyamat. Amikor leépítjük a korlátokat, hogy az országban a gyengék össze ne rop­panjanak, gondoskodnunk kell arról, hogy ezeket a gyengébbeket felvértez­zük a szabad küzdelemben való ver­senyre s hogy mindenki megkaphassa testi és szellemi munkája után azt, amiből nyugodtan megélhet. Ezt a ha­ladást csak fokozatosan lehet elérni, máról-holnapra nem érhetjük el a békebeli nívót. A háború és az azt kö­vető események erősen megszorították a kereseti lehetőségeket. Nem mehetünk rohamosabb lépé­sekkel előre a tisztviselő kérdés megoldásánál sem, mert százával jöttek át az elszakított területekről tisztviselők és az államnak az állampolgároknak újabban megint igen nagy részét kell ellátnia. Ezzel ne­héz helyzetbe került újra az államház­tartás. A harmadik programmpont, hogy minél több egzisztenciális lehető­séget teremtsünk. Ezt a célt szolgálja a földadó reform és az ipartörvény is. Átmeneti időket élünk. Éppen ezért a Elveszett csütörtök este 8 óra körül a Damjanich-utca SS, fármtól a Damjanich-utca 30 számig ter­jedő útvonalon egy drappszimi szövet­­szoknya. Felkérem a becsületes megtalálót, hogy magas jutalom ellenében Damjanich­­utca 99. Tauszignál leadni ezíveskedjék.

Next