8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1922-10-17 / 237. szám

Budapest^^ Kedd, VNISCO feMifjslG ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Etsy hóra 200 Korona, negyedévre 560 Korona Egyes példányszám ára 10 Korona Jugoszláviában egy példány: a jugoszláv Korona Ára Bécsben JQ00 Korona. Felelős szerkesztő: Dr. NARANTI EMIL. SZERKESZTŐSÉG: VIII., RÖHR SZILÁRD UTCA 4. Telefon: József 101-60, J. 105-01, J. 105-02. KIADÓHIVATAL, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM. Telefon: József 43, J. 53, J. 63, J. 23-84.___ A radikális felekk, amely Vázsonyi Vilmos és Rakovszky István vezetése alatt keresi a maga céljainak megvalósítását, ez idő szerint szabadelvűnek kendőzi ki magát, cégtáblául használván olyan jelszót, amely ellen évtizedeken keresztül gyűlölettel és rágalommal küzdöttek a szövetkezés kiváló bajnokai. De elhárítjuk magunktól az álmélkodást, valamint a meglepődést, hogy Rakovszky ésVázsonyi ismét találkozott, igaz ugyan, hogy az egyik az antiszemitizmus atyja és a másik a mindenkori reakció ellen való harcban tetszetett magának. Mi azonban pontosan tudjuk, hogy kettejük között alig van különbség. Az ellenzéki küzdelem a hatalom megszerzését tűzi ki céljául, csak az a kérdés, hogy sztratégiája minő eszközökhöz folyamodik, úgy Vázsonyi, mint Rakovszky lélektanának teljesen megfelel a politika, amely a leggyúlékonyabb anyagra, a tömegek elégületlenségére spekulál. Innét van, hogy keresik a szocialista párt szövetségét, amelynek vannak vélt sérelmei és lehetnek jogosult panaszai is. Ezekkel a sérelmekkel és panaszokkal azonban — különösen a mai viszonyok között — csupán a kormányzat foglalkozhatik, amint hogy foglalkozik is, becsülettel küzdvén a nehézségekkel, amelyekkel vesztett háború és forradalmak után a rend helyreállítása jár. De ilyen elégítletlenséggel politikai slágerré eszkamotálni: lelkiismeretlenség, amely végeredményében csak egy újabb forradalom céljait szolgálhatja. Mert tegyük föl, hogy Vázsonyiék győznek. Hová jutottunk akkor?! Az új októberhez. Ismét ott lennénk, ahol az őszirózsás forradalom talált bennünket. A radikálisoknak és a szocialistáknak fölülkerekedése újra csak forradalmi állapotba kergetné ezt az országot és megismétlődnék mindaz, amin akkor ez a szerencsétlen ország keresztülment. De az új október után bekövetkeznék az új március is. A radikális forradalmárokat legyűrné a forradalmár szocializmus és megjelennék a radikálisokkal szemben a téboly megismételt túlforradalma: a kommunizmus. Erről van szó. Ez az, amit nem gondoltak meg a gyűlölettől és a hatalmi vágytól elvakult emberek, elfeledvén, hogy minden oknak, minden időben ugyanaz Sir Dickinson, a népszövetség elnöke Budapestre érkezett. Bettien miniszterelnöknél bejelentette utazása célját. — Tanulmányozni kivánja a nemzetiségi kérdést Magyarországon. — Személyesen meglátogatja a német, román, szerb és tót községeket. — Saját tudósítónktól. — A tegnapi nap folyamán Budapestre érkezett Sir Dickinson, a népszövetség elnöke, aki legutóbb Genfben és Prágában vezette a népszevetség tárgyalásait. Sir Dickinson igen alapos ismerője a kisebbségi kérdéseknek, egész Európára kiterjedőleg és ezúttal ebben a minőségében látogatott el Budapestre a népszövetség megbízásából. Megérkezése után Bethlen István gróf miniszterelnök látogatta meg, kinek előadta jövetele célját. E szerint Sir Rickinson azért jött Magyarországra, hogy itt helyben tanulmányozhassa a nemzetiségi kérdést. Szándékában van ellátogatni a nemzetiségi vidékekre és ezért felkeresi a német, román, szerb és tót községeket, horán személyesen győződjék meg a nemzetiségi kisebbségei, úgy politikai, mint kulturális és gazdasági uszonyairól. Az illetékes magyar kormánykörök természetesen a legnagyobb nyugalommal tekintenek Sir Dickinson látogatásának eredménye elé és— amint azt Bethlen István gróf miniszterelnök a Sir Dickinsonnal folytatott beszélgetés során külön is hangoztatta, — a magyar kormány örül annak, hogy a népszövetség megbízottja közvetlen tapasztalatokat nyerhet a Csonkamagyarországon élő kisebbségek egyenjogúságáról, politikai, kulturális és gazdasági szabadságáról. Az illetékes körök a legmesszebbmenőlen rendelkezésére állanak a népszövetség elnökéinek, hogy minden részletre kiterjedő alapos betekintést nyerhessen ebbe a kérdésbe, mert hisalo elsőrangú érdek az, hogy a bülföld ezzel a kérdéssel teljesen hiteles forrásból és elfogulatlan beállításban foglalkozhassék. A magyar kormány részéről annál is inkább nagy fontosságúnak tartják Sir Dickinson látogatását, mert a nálunk uralkodó állapotokkal éles ellentétbe lehet majd állítani az elszakított országrészeken élő magyarság helyzetét, amiről a hiteles jelentések soha sem jutottak el az igazságnak megfelelő formában a külföldi elé és, sérelmeink hangoztatásával eddig soha semmiféle reparációt elérni nem tudtunk. A magyar kormány bízik abban, hogy Sir Dickinson személyes tapasztalatai alkalmat fognak szolgáltatni arra, hogy a megszállott területeken élő magyarság sérelmeit ismételten és ezúttal talán nagyobb nyomatékkal tehessük szóvá. Sir Dickinson utazása természetesen hosszabb időt vesz igénybe, mert szándéka szerint a népszövetség megbízottja el akar látogatni az összes nemzetiséglakta vidékekre. Egyelőre néhány napig Budapesten marad, mert programmja még nem alakult ki, elutazása azonban rövidesen megtörténik. fi Pillüii tilts; IÉÉ91ÉS3 sí eigorl inpnrl leiiliása Ellen. Hem Sefief slíötení a behozataltól. — a Horniásig nem fim a tascilM importját — IMosHosSni Kell a íBrme♦ fés foiyisnessájáról. — Saját tudósítónktól. — Az utóbbi időben a sajtóban különböző oldalról állást foglaltak a kormány gazdasági politikáját illetően, s az export és import nagyjelentőségű kérdését nem egyszer éles kritika formájában tárgyalták. Így felvetődött az az ötlet, hogy az elsőrendű életszükségletek biztosítása véget határainkat a legszigorúbban el kellene zárni, a kivitelt nemcsak hogy a minimumra csökkenteni, hanem esetleg teljesen megszüntetni és ezzel készleteinket növelnünk kell, s különösen az élelmezés kérdését egy ilyen formája túlprodukcióval megoldani. A cél tehát a drágaság letörése volna, amelyet a tervek felvetői drasztikus eszközökkel akarnának elérni, hogy ezzel legalább a pillanatnyi helyzeten segíthessenek. Erre vonatkozólag a pénzügyi kormányzathoz igen közel álló helyről a következőket mondották a Lárai Újság munkatársának: — A külfölddel való gazdasági kapcsolatok 'felvételét' vagy elejtését, az eximt és imistírt kérdését, s szigorú határzárt incidentalnez elintézni nem lehet. A gazdasági életet meg át van szőve olyan problematikus körülményekkel, amelyeknek csak összes figyelembevétele adhatja meg a helyes gazdasági politikát s amelyek lehetetlenné teszik, hogy egyes kiszakított és legelsőrendűnek látszó szükségletek kielégítésével minden más szempontot figyelmen kívül hagyjunk. Nem lehet abból kiindulni, hogy a mindennapi megélhetésünkhöz, az evés-iváshoz eleget termelünk, s így minden összeköttetést megszakítva elzárkózhatunk a külföldtől. A, export-import teljes letiltása gazdasági káoszt és teljes összeomlást eredményez. Elvégre mi egy olyan kulturális fokon élünk, hogy bizonyos nehezebben kielégíthető szükségletek sem lehetnek közömbösek számunkra. Ezek a szükségletek, amelyik túlmennek az állati