8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1922-10-17 / 237. szám

Bud­apest^^ Kedd, VNISC­O feMifjslG ELŐFIZETÉSI ÁRAK­. Etsy hóra 200 Korona, negyedévre 560 Korona Egyes példányszám ára 10 Korona Jugoszláviában egy példány: a jugoszláv Korona Ára Bécsben JQ00 Korona. Felelős szerkesztő: Dr. NARANTI EMIL. SZERKESZTŐSÉG: VIII., RÖHR SZILÁRD­ UTCA 4. Telefon: József 101-60, J. 105-01, J. 105-02. KIADÓHIVATAL, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM. Telefon: József 43, J. 53, J. 63, J. 23-84.___ A radikális felek­k, amely Vázsonyi Vilmos és Ra­kovszky István vezetése alatt keresi a maga céljainak megvalósítását, ez idő szerint szabadelvűnek kendőzi ki magát, cégtáblául használván olyan jelszót, amely ellen évtizede­ken keresztül gyűlölettel és rága­lommal küzdöttek a szövetkezés ki­váló bajnokai. De elhárítjuk ma­gunktól az álmélkodást, valamint a meglepődést, hogy Rakovszky és­­Vázsonyi ismét találkozott, igaz ugyan, hogy az egyik az antiszemi­tizmus atyja és a másik a minden­kori reakció ellen való harcban tet­szetett magának. Mi azonban pon­tosan tudjuk, hogy kettejük között alig van különbség. Az ellenzéki küzdelem a hatalom megszerzését tűzi ki céljául, csak az a kérdés, hogy sztratégiája minő eszközökhöz folyamodik, úgy Vá­­zsonyi, mint Rakovszky lélektaná­nak teljesen megfelel a politika, a­mely a leggyúlékonyabb anyagra, a tömegek elégü­letlenségére speku­lál. Innét van, hogy keresik a szo­cialista párt szövetségét, amelynek vannak vélt sérelmei és lehetnek jogosult panaszai is. Ezekkel a sé­relmekkel és panaszokkal azonban — különösen a mai viszonyok kö­zött — csupán a kormányzat fog­­lalkozhatik, amint hogy foglalko­zik is, becsülettel küzdvén a nehéz­ségekkel, amelyekkel vesztett há­ború és forradalmak után a rend helyreállítása jár. De ilyen elégítlet­­lenséggel politikai slágerré eszka­­motálni: lelkiismeretlenség, amely­ végeredményében csak egy újabb forradalom céljait szolgálhatja. Mert tegyük föl, hogy­ Vázsonyiék győznek. Hová jutottunk akkor?! Az új októberhez. Ismét ott len­nénk, ahol az őszirózsás forrada­lom talált bennünket. A radikálisok­nak és a szocialistáknak fölülkere­kedése újra csak forradalmi álla­potba kergetné ezt az országot és megismétlődnék mindaz, amin ak­kor ez a szerencsétlen ország ke­resztülment. De az új október után bekövetkeznék az új március is. A radikális forradalmárokat legyűrné a forradalmár szocializmus és meg­jelennék a radikálisokkal szemben a téboly megismételt túlforradalma: a kommunizmus. Erről van szó. Ez az, amit nem gondoltak meg a gyű­­lölettől és a hatalmi vágytól elva­kult emberek, elfeledvén, hogy min­den oknak, minden időben ugyanaz Sir Dickinson, a népszövetség elnöke Budapestre érkezett. Betti­en miniszterelnöknél bejelentette utazása célját. — Tanulmányozni kivánja a nemzetiségi kérdést Magyarországon. — Személyesen meg­látogatja a német, román, szerb és tót községeket. — Saját tudósítónktól. — A tegnapi nap folyamán Budapestre érkezett Sir Dickinson, a népszövet­­ség elnöke, aki legutóbb Genfben és Prágában vezette a népsze­­vetség tár­gyalásait. Sir Dickinson igen alapos ismerője a kisebbségi kérdéseknek, egész Európára kiterjedőleg és ezúttal ebben a minőségében látogatott el Budapestre a népszövetség megbízá­­sából. Megérkezése után Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök látogatta meg, kinek előadta jövetele célját. E szerint Sir Rickinson azért jött Magyar­­országra, hogy itt helyben tanul­­mányozhassa a nemzetiségi kér­dést. Szándékában van ellátogatni a nem­zetiségi vidékekre és ezért felkeresi a német, román, szerb és tót községeket, horán személyesen győződjék meg a nemzetiségi kisebbségei, úgy politikai, mint kulturális és gazdasági uszonyai­ról. Az illetékes magyar kormánykörök természetesen a legnagyobb nyuga­lommal tekintenek Sir Dickinson lá­togatásának eredménye elé és­­— amint azt Bethlen István gróf minisz­terelnök a Sir Dickinsonnal folytatott beszélgetés során külön is hangoz­tatta, — a magyar kormány örül annak, hogy a népszövetség megbízottja közvetlen tapasztalatokat nyerhet a Csonkamagyarországon élő ki­sebbségek egyenjogúságáról, poli­tikai, kulturális és gazdasági sza­badságáról. Az illetékes körök a legmesszebbme­­nőlen rendelkezésére állanak a nép­­szövetség elnökéinek, hogy minden részletre kiterjedő alapos betekintést nyerhessen ebbe a kérdésbe, mert hi­­sal­o elsőrangú érdek az, hogy a b­ül­­föld ezzel a kérdéssel teljesen hiteles forrásból és elfogulatlan beállításban foglalk­ozhassék. A magyar kormány részéről annál is inkább nagy fontosságúnak tartják Sir Dickinson látogatását, mert a ná­lunk uralkodó állapotokkal éles ellentétbe lehet majd állítani az elszakított országrészeken élő magyarság helyzetét, amiről a hiteles jelentések soha sem jutottak el az igazságnak meg­felelő­ formában a külföldi elé és, sé­relmeink hangoztatásával eddig­ soha semmiféle reparációt elérni nem tud­tunk. A magyar kormány bízik abban, hogy Sir Dickinson személyes tapasz­talatai alkalmat fognak szolgáltatni arra, hogy a megszállott területeken élő magyarság sérelmeit ismételten és ezúttal talán nagyobb nyomatékkal te­­hessü­k szóvá. Sir Dickinson utazása természetesen hosszabb időt vesz igénybe, mert szán­déka szerint a népszövetség megbí­zottja el akar látogatni az összes nem­­zetiséglakta vidékekre. Egyelőre né­hány napig Budapesten marad, mert programm­ja még nem alakult ki, el­utazása azonban rövidesen megtörté­nik. fi Pillüii tilts; IÉÉ91ÉS3 sí eigorl inpnrl leiiliása Ellen. Hem Sefief slíötení a behozataltól. — a Horniásig nem fim a tascilM importját — IMosHosSni Kell a íBrme­­♦ fés foiyisnessájáról. — Saját tudósítónktól. — Az utóbbi időben a sajtóban külön­böző oldalról állást foglaltak a kor­mány gazdasági politikáját illetően, s az export és import nagyjelentőségű kérdését nem egyszer éles kritika for­májában tárgyalták. Így felvetődött az az ötlet, hogy az elsőrendű életszük­ségletek biztosítása véget határainkat a legsz­igorúbban el kellene zárni, a ki­vitelt nemcsak hogy a minimumra csökkenteni, hanem esetleg teljesen megszüntetni és ezzel készleteinket növelnünk kell, s különösen az élel­mezés kérdését egy ilyen formája túl­­produkcióval megoldani. A cél tehát a drágaság letörése volna, amelyet a tervek felvetői drasztikus eszközökkel akarnának elérni, hogy ezzel legalább a pillanatnyi helyzeten segíthessenek. Erre vonatkozólag a pénzügyi kormányzathoz­­ igen közel álló helyről a következőket mondották a L­árai Újság munkatársának: — A külfölddel való gazdasági kap­csolatok 'felvételét' vagy elejtését, az eximt és imistírt kérdé­sét, s szigorú határzárt incidentalnez elintézni nem lehet. A gazdasági élet­et meg át van szőve olyan problematikus körülmé­nyekkel, amelyeknek csak összes figyelembevétele adhatja meg a he­lyes gazdasági politikát s amelyek le­­hetetlenné teszik, hogy egyes kiszakí­tott és legelsőrendűnek látszó szükség­letek kielégítésével minden más szem­pontot figyelmen kívül hagyjunk. Nem lehet abból kiindulni, hogy­ a minden­napi megélhetésünkhöz, az evés-ivás­­hoz eleget termelünk, s így minden összeköttetést megszakítva elzárkóz­­hatunk a külföldtől. A­, export-import teljes letiltása gazdasági káoszt és teljes össze­omlást eredményez. Elvégre mi egy olyan kulturális fokon élünk, hogy bizonyos nehezebben ki­elégíthető szükségletek sem lehetnek közömbösek számunkra. Ezek a szük­ségletek, amelyik túlmennek az állati

Next