8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1922-12-01 / 275. szám

Péntek, 1922 december 1. ■■EaBMBHHKHBSSaHSBHlHBHiiBa3 kormánypárt részéről terjeszt elő egy k­épviselő javaslatot, vagy módosítást, azt rendszerint előre be szokta nekünk mutatni. Maskó Zoltán: Ez helyes is. Rakovszky Iván belügyminiszter: Nincs szó egyébről ennél a javas­at­nál, mint hogy a ma fennálló hely­zetet meghosszabbítsuk. Ezt már az országgyűlésen is nagyon sokszor meg­vitatták és a b­rit nemzetgyűés is tárgyalta ennek szükségességét, sietni látja aggályosnak, hogy az új szakaszt elfogadják. Mihelyt azt látta, hogy az el­enzék úgy fogja fel ezt az adít­­ványt, mint valami puccsot és mihelyst­ jogos kívánsággal állottak elő, hogy behatóan akarják tanulmányozni és tárgyalni a ké­rdést, készséggel hozzá­járultam k­vánságaikhoz. Tényleg a bizottságban történt módosítás, amit bár nem tart lényegesnek, hozzájárult a maga is. Lényeges azonban a mó­dosításban az, hogy nem kormány­­párti oldalról, hanem az ellenzék ré­széről tették azt meg és pedig Fried­­rich I­ván . Ezt azért kívánja leszögezni, ne­hogy később azzal a váddal illet­hessék a kormányt, mintha ki maga kívánta volna jogkörét bő­víteni. Szilágyi hajósnak a bihari kérdésre vonatkozó felszólalására válaszol ez­után a belügyminiszter. Tény az, hogy a bihari tisztújítás után fe­je­­ hozzá Szilágyi Lajos és panaszt tett, nála az ottani állapotok mi­a ! Én megígértem, hogy tájékozódni fogok a dologról és megfelelő módon intézkednem. Most utólag értesí­tem, hogy írásbeli pa­naszt is nyújt­ott be hozzám. Amikor ő felkeresett, én még nem ismertem az Írásbeli panaszt. Ennek technikai okai vannak, iktatni kell, a referens előkészíti az ügyet és csak azután k­e­­rül elé. Én megígérem Szilágyi La­josnak, hogy a kérdést megvizsgálom- Figyelmeztettem arra, hogy főispán­­változás van küszöbön, mert az a is­pánt fel fogják menteni a főispáni teendők végzése alól, várjon addig. Most már ez megtörtént. AZ a­ fő­­ispánnak kiadták a panaszt, hovy tegye vizsgálat zárgyává és mihelyt megkapom a jelentést, azonnal intéz­kedem. A vizsgálatot a főispán, miután még csak rövid id­eje van hivatalában, Niem fejezte be, azonban a vizsgálat befejezése után azonnal intézkedni fogok úgy, ahogy beívelnek és méltá­nyosnak fogom azt találn.­ Késedel­mességgel vádolni engem nem lehet. Fejelentésem teljes tudatában járok el és kötelességem mielőtt egyoldalú pa­nasz tárgyában intézkednék, megviz­s­­gáltatni a kérdést. Nem vállalkozom­ arra, hogy a forradalmi rendszerek alapján az elémbe kerülő panaszt szaute pede, egy kézjeggyel elintézzem. Csak rendes vizsgálat után tehetem ezt meg- (Helyeslés.) Kéri a szakasz elfogadását. Ezután az elnök szavazásra tette fel a szakaszt, melyet a Ház nagy többsége elfogadott. Rátértek a 20. sakasz tár­gyalására, melyre ugyannak Fáy Gyula módosított szöveget javasolt. György Imre kifogásolta beszé­dében, hogy incidentálitól hoznak ide fontos javaslatokat. Szerinte az egyetlen he­lyes és törvényes alap úgy a képvise­lői, mint a törvényhatósági vá­lsztá­­sokra nézve a Friedrich-féle rendelke­zés. Gyakran hangoztatják, hogy a forradalmak és a felfordulások oka a választójogi törvényben való teljes el­­tákrózottságnak tulajdonítható. Ha ez áll az országgyűlési választásokra nézve, fennáll a törvényhatóságokra nézve is. Rassay Károly hangoztatja ezután, hogy a törvény­­hatósági és képviselői választás tör­vénybe van iktatva és a kormánynak csak a választás időpontjára való in­tézkedés van fenntartva. A 20. szakasz azt mondja, hogy a vármegyei és tör­vényhatósági bizottsági tagok válasz­tása­a küszöbön áló közigazgatói ref­orommá va­ó tekintettel 1923 év vé­­­géig nem tartható meg. Mi lesz akkor , ha 23­­pia nem csinálták meg a refor­mot is rendelettel sem intézkednek, ismét ez a helyzet áll elő mint­egy félévvel ezelőtt. Az új névjegyzékek összeálltását szerinte szintén nem lehet másként, mint a Friedrich-féle rendelet alapján elkészíteni. Bizalmat nem elő­legezhet a kormánynak, mert már sokszor meggyőződött arról, hogy azok a rendeletek, melyeket készíte­nek, nem ádandó jellegűek. Ug a la­kásrendeletről s azt mondta az ille­tékes miniszter, hogy nem azért ké­szítették, hogy corpus juris­ba kerül­jön (Ellenmondóak a jobboldalon.) Világos rendelkezést kér. Lehetséges, hogy be fogja terjeszteni a bettgymn­­n­szter a közigazgatási reformot, de lehet, hogy í­gy, hogy ne tárgyaltas­­sék. Kéri a belügyminisztert szögezze le álláspontját, hogy a most fennálló törvényes rendelezéseknek megfele­lően a minisztérium intézkedhess­ék az érvényben lévő választó­egy alem­ián a névjegyzékek elkészítéséről. Horváth Zorán: Menjen már a munkapárt onnan. Hajós Kálmán: Miért fáj a* masá­nak? Nem fog az olyan könnyen menni, Szilágyi Lajos a következő fel­szólaló. nkt Erkölcsi Idáé tétlenségnek tartja azt, hogy ha va aki nagyatádi Szabó tetvás­­rosi pártjához taartozottt más állásponton legyen, mint Bassay és György kéri­e belügyminisztert, nyi­latkozzék­ abban a tekintetben, el­ismer­i-e ennek a nemzetgyűlésnek a kompetenciáját, a közigazgatási reform megvalósítására, vagy sem. Szükséges ez a nyilatkozat azért, mert március­­ban azon az állásponton vo­t a bel­ügyminiszter, hogy a nemzetgyűlés­nek nincs meg a joga arra, hanem csak az országgyűlésnek. Szükséges ez azért is, mert a közigazggt­ási reform é­stbeléptetésének időpontjáról beszél ez a paragrafus.­­ Kiegészítő indítványt kívánok be­terjeszteni ... (A belügyminiszter közben több képviselővel beszélget.) Szilágyi Lajos: így nem folytatom beszédemet. (Nagy zaj balról, felkiál­tások: halljuk, halljuk! ,az elnök csenget.) Nem követelhetem meg a belügyminisztertől, hogy meghalgass­jon, de most, amikor olyan a helyzet, hogy a belügyminiszter úrnak azonnal kell válaszolnia és az indítványokról azonnal kell szavazni, a legkevesebb amit kérhetünk tőle, hogy hallgasson ide, amikor indítványunkat elöl­r­­jesztjük. Kiegészítő indítványában új máso­dik bekezdést terjeszt elő, amely sze­rint a jelenlegi rendelkezés adól kivé­tetnek a csonka vármegyék. A tör­vényjavaslatot nem fogad­a el. Szakács Andor: A maga és pártja véleménye szerint a törvényhatósági választások már törvényben vannak biztosítva és igy ezt nem lehet figyel­men kívül hagyni és elodázni. A mai törvényhatósági bizottságokat mennél előbb fel kell oszlatni és új választá­sokat kell kiírni. (Úgy van! Úgy van! — batátdalál.) Rassay Károly dr.: Másfél évvel ez­előtt nekem tapsoltak, amikor ezt mondtam. Szakács Andor: Ha az új választá­sokat kiírnák, ezzel lecsillapítanák a népet, mert ha a nép is bejuthatna a törvényhatóságokba, megismerné a le­hetőségek határait és így ez több be­látást és mérsékletet vonna maga után- A javaslatot nem fogadja el. Rakovszky Iván dr. belügyminiszter az idő előrehaladottságára való tekin­tettel csak röviden akar válaszolni- Fel­olvassa az 1915. évi VI. törvénycikk második paragrafusát, amely impera­­tíven intézkedik a törvényhatósági vá­lasztásokról. A székesfővárosra vonat­kozóan külön törvény intézkedik Vitatkozni sem lehet arról, hogy ez a törvényszakasz ma is érvem­ben van. Egy hang balról: Mi van az 1920. évi I. törvénycikkel? Rakovszky Iván belügyminiszter: Leghelyesebb megoldásnak azt tarta­­nám, ha a törvényhozás intézkednék, hogy zavaros helyzet ne álljon elő. Ha az intézkedés, mint Rassay mondja, homályos, a törvényhozásnak kell ebben is döntenie és intézkednie. Lehe­tetlennek tartom, hogy az 192-s alapon válasszanak ma is. Hiszem és remélem, hogy 1923-ban elkészül a közigazgatási reform. Rassay Károly dr.: És ha nem? Felkiáltások jobbról: Azt kérdezze meg 1923-ban! Rakovszky Iván dr- belügyminisz­ter. Szilágyi Lajosnak arra a kérdé­sére, kompetensnek tartja-e a nemzet­gyűlést arra, hogy ebben a kérdésben A nemzetgyűlés e a héten már csak holnap tart ülést. A most benyújtott és tárgyalás alatt álló javaslat után, előreláthatóan, az indemn­ám kerül sor, amelyet —‚, mint már jelenlétiül, — a pénzügyminiszter a jövő héten beterjeszt. A mai ülés alatt Ret­ten István gróf miniszter­elnöknél hét óra hosszat tartó rendkívül fontos tanácskozás volt, amelyen Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter, Tóth János dr., az or­szágos földbirtokrendező bíróság el­nöke és Börösök Andor dr., a bíróság alelnöke vettek részt. A tanácskozás a földbirtokreformmal volt kapcsolat­ban, de a tanácskozások anyagát szi­gorúan titkolják és azokból semmi sem szivárgott ki. Az egységes párt ma délután az Esz­­terházy­ utcai klub első emeleti helyi­ségeiben pártértekezletet tart. Az ér­tekezlet tárgya elsősorban a megüre­sedett tagsági helyek betöltése, azután pedig az öt erdészeti és két külügyi javaslatnak a plénumot megelőzőleg való letárgyalása. A pénzügyminisztériumban ma dél­előtt kellett volna mulattam a clea­­ring-javaslat ügyében azt az értekez­letet, amelyet Káltay Tibor dr. pénz­ügyminiszter az érdekeltségek meg­hallgatása céljából hívott össze. Az értekezletet a pénzügyminiszter elfog­laltsága miatt hétfőre halasztották. Bethlen István gróf elvei nem változtató. Azokra a tendenciózus beállítá­­sokra, melyekkel Rassay Károly illette a miniszterelnököt, Büh­t­ István gróf legutóbbi nyilatkozatai olyan vá­laszt adtak, me­­lyel az elfogulatlan ítélet habozás nélkül megállapíthatja, hogy ezek az úgynevezett vádak mi­lyen értékűek és milyen célt szolgál­nak. Bib­­en István, gróf lagutóbbi nyilatkozatára, mely a Budapesti Hír­lapban jelent meg, Rassay fia újból válaszol és, bár már nem oly határo­zott formában , mint előbbi nyilatko­zataiban, újból megkísérli igazát vé­deni. Nem tudjuk, a miniszterelnök kí­­ván-e reflektálni erre az újabb nyilat­kozatra, de már most, megállapíthat­juk, hogy Bassau mai nyilatkozatára már előzetesen és minden tekintetben választ ad a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata. Ebből a nyilatkozatból m megállapítható, hogy 1919 augusz­tusában tárgyalás alá vett tervezet, mehet Rassay állítása szerint Bethlen István gróf­ készített, nem a miszter­­elnök hidsaprájából készült, hanem Hedrich Ferencnek, a Friedrich-kor­­mány kereskedelemügyi miniszterének fölkérésére. Ez a tervezet, me lynek ki­dolgozásában Bethlen István sróf ilv­érképén, fölkérésre vett részt, rész­ben az akkori kényszerhelyzet előtt való deferálás volt, mert az antant­­i hatalmak Budapesten tartózkodó kép­döntsön, azt feleli, hogy azzal," hogy itt ül a nemzetgyűlésben, teljes jog­körét elismeri. Az elnök ezután szavazásra tette fel az eredeti szöveget, amelyet elfogad­tak. György és Szilágyi javaslatát el­vetették. Napirendi indítvány. Ezután az elnök napirendi indít­ványt tett, a legközelebbi ülés­­ sze­rint holnap délelőtt lesz. Napirendjén szerepelnek a mai napirend pontjai, valamint a harmadik bírálóbizottságba egy tag választása. Az ülés ezzel két órakor véget ért, viselői olyan erőt képviseltek, melyet számításon kívül hagyni vagy éppen szembefordulni vele nem léhetett s­őt kidolgozott tervezet, az antanthatalmak követeléseit öntötte formába. Egyébiránt Bethlen István kétségbe sem vohatóan hazafias működése során, melyet a­ kommü­n előtt, alatt és után kifejtett, több memoran­­dumot is készített, melyek azonban szintén nem az ő egyéni felfogását tükrözték, hanem azoknak a titegyál­lásoknak eredményeit, melyeket ezek­ben az időkben folytattak. Ezek a tár­gyalások természetesen az akkori erő­­viszonyok tekintetbevételével folylik s ha az e tervezetekben lefektetett elvek ellentétben állának a miniszterelnök jelenlegi politikájával, ez nem azt je­­lenti, hogy Bethlen István arós elvei változtak, hanem csak azt, hogy azok a tárgyalások, melyeknek e mento­­randumok mintegy foglalatai, olyan erőviszonyokhoz alkalmazkodtak, a­mikről kiderült, hogy a kényszer­helyzet csalóka optikájában többre becsültettek, mint amennyi a tényleges értékük volt. Ez és ismét csak az ántanthatamak határozott követelése vezethetett arra is, hogy esetleg egy ilyen tervezetben a köztársasági állam­forma és az általános titkos választó­jog szerepel mint politikai célkitűzés. Hogy ezeket a történelmi tényeket ily tendenciózus beállításban Bethlen Ist­ván rovására akar,ha írni, az csak ter­mészetes attól a harcmodortól, mely­nek Ralsay egyik képviselője. A nemzetgyűlés közigazgatási és pénzügyi bizottsága beterjesztette Fáy Gyula nemzetgyűlési képviselőnek a két belügyminiszteri javaslat módosítá­sára vonatkozó indítványa tárgyában a bizottságok együttes jelentését. A bi­zottságok szövegezése szerint a két tör­­vényjavaslatot akként módosítják, hogy a vármegyékben és a városokban a törvényhatósági bizottsági tagok vá­lasztása a közigazgatás küszöbön álló újjászervezésére való tekintettel a tör­vényhozás további intézkedéséig, de legfélebb 1923 végéig nem tartható meg. A választott bizottsági tagok idő­közben lejárt vagy lejáró megbízatását a határidőig meghosszabbítják. A bi­zottság a jelentéssel egyidejűleg ter­mészetszerűen kéri a 9., 19. és 20 pa­ragrafusok módosított szövegeire is a sürgősség kimondását. Az egységes párt december 9-én Sátoral­jaújhelyen­ és Sárospatakon nagygyűlést tart, amelyen részt vesz a kormány részéről Szabó István föld­­mívelésügyi miniszter és Petti Pál ál­lamtitkár, az egységes párti képviselők közül pedigl Bessemier Zénó, Görgey István, Dréhr Imre és Moiller Nán­dor báró. Bessenyey és Görgey, akik oda­való képviselők, ez alkalommal beszá­molót mondanak. Fontos tanácskozások a földbirtokreform ügyében. A miniszterel­köte ma megbeszélést folytatott nagyatádi Szabóval és a földbirtokrendező biróság elnök­ével.­­ Érte- Kéziét az egységes pártban. — Bethlen István gróf memo­randumai. —* Saját tudósítónktól. — HI­Q­WNIJMBMHJUMm N­JVMB Ék­tum­m­baf áriáit, hamiifogat érni akt­rt. LnSiErErrBl, hiány miatt minden hirdetőt­­árnél sokkal többet űzet a Bódéi Iksser betiltó, mattra J-­ Uo Ostrom­ utca 28.­­Siena-térool."

Next