8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-28 / 71. szám

-4&$&Wz$Bf ’"­. d­if ELŐFIZETÉSI ÁRAK. SZERKESZTŐSIG:­VUL, SOKK SZILARD­ UTCA4. 0, Mr. 600 K^.a, ».*ye«vre 1700 *«••»» ■ ... .» - -Rn**-, VMn *•*•*»­­ **»*««-«. * ««-«. * 105-61. példányszás áfft 30 Kofdns fOIwCI SZWPHvSCw » iWT» nAI/nosi EffiLi vrAJufiftviTif * vtif lAvttvjkHbvtt c ctiv Külföldi előfizetésük fenti árak kétszerese HIMKliff ATAL. HU., JOZSEMIORUT 5* SZAK. Á­ re Bécsben 12QQ Korona, _.._____________________________________________________ A két választás, amely Komáromban és Baján le­zajlott, mintegy ellenőrző megnyi­latkozása a nemzeti akaratnak. Klebelsberg Kunó gróf és Walkó Lajos mandátuma mindenekelőtt diadalát jelenti a mérséklet poli­tikájának, olyan diadalát, amely tulajdonképpen két front felé dőlt el. A választók bizalma egyrészről elfordult Bethlen István elvi és személyes ellenfeleitől, másrészről pedig állást foglalt az egységes párt ama töredékecskéjével szemben is, amely — esetleg: — közös célokat is nem az aranyközépút, hanem szélsőséges módszer segedelmével akarná megvalósítani. Más szóval: a nemzeti akaratnak ez az időközi megnyilvánulása sük­leti bírálata úgy az ellenzék, mint az egységes­­pár­t m­­űködésének. Az ellenzéktől bizonyára azért fordulnak el a választók, mert sze­mélyeskedésekkel és hajszákkal pocsékolta el a drága időt, ahelyett, hogy az ellenőrzés kooperatív munkáját végezte" volna el a kor­mánnyal szemben. "Mert minden alkotmányos életnek, igenis, alap­­föltétele, hogy legyen, ellenzék. Vagyis olyan súrlódási tévőlét,­ahol nincs helyes az eb-enyhülésnek, el­vek szabad harcában biztosítván az igazság kialakulását.­­ Megfelelt e­n ennek a kötelességnek" az ellenzék? i­ssetek , fel, ahol akarjátok, e nem­zetgyűlés országgyűlési naplóit és megkapjátok kérdéstekre a választ!­ De amikor Klebelsberg , Kunó grófban és Walko Lajosban a mér­sékelt irányzat két prononizált em­bere győzött, az egységes párt ke­belében is világosságot­ áraszthat el az eset tanulsága. Nem beszélünk asztaltársaságokról, rögtönzött ut­cai jelenetekről, e célra fanatizált csoportokról,­­ de kérdjük: akadt-e valahol az országban o­ly­an számo­t­­tevő és felelőssége mellett pozitív nemzeti avagy közgazdasági mun­kát kifejtő testület, — kirtottak-e valahol komoly polgárok népgyű­-­­­ést, — van-e olyan választókénz­­ lel, amelynek polgári többsége a szélsőséges módszert követelte volna? Nincs és nem is akad. Az emberek élni és dolgozni akarnak, nyugodtan élni és nyugodtan dol­gozni. A szélsőség csak néhány em­ber rögeszméje, de végv­­izedelme lehet mindannyiunknak. Véres politikai tüntetések Bukarestben. A román ellenzék országos népgyűléseken tiltakozik az alkotmányjavaslat törvényerőre emelése ellen. — Véres incidensek az ellenzéki képviselők és a román rendőrség között. — Mária pártvezér és Davidoglu tábornok fegy­verszüneti tárgyalása az utcán. A román ellenzék memorandummal fordul a Királyhoz. — Saját tudósilóníról. — Az a belpolitikai feszültség, amely a romániai pártok között az utóbbi idő u­ien erv­re élesebbé vált, kom­oly összeütközésekre és véres inciden­sekra vezetett. Azokról a zavargásokról, ame­lyek az egyes bukaresti népgyűlé­seken kiátszottak, különböző híradások je­lentek m­eg­ az egyes lapokban, ezek a tudósítások azonban távoliról sem tük­­röztetik vissza az igazi helyzet képeit A most ideérkezett bukaresti lapokból il­dik csak ki igazán, hogy miyen ko­moly a helyzet Romániában és hogy mennyire éle­s e­llentétbe kerültek az új román alkotmányjavaslat tárgyalása során az egyes politikai pártok. A­ romániai belpolitikai helyzet képe a bukaresti lapok­ tudósításai alapján a következőkben állapítható meg: Bu­karestben vasárnap a szövetkezett el­lenzéki pártok, név szerint az­­oláh nemzeti párt és a­­parasztpárt tiltakozó sé­vülést rendeztek az alkotmán­yjavas­­lat ellen, a gyűlés végeztével pedig a tüntető felvonuló menet és a kormány által kirendelt katonaság között összeütközésre került sor, amely az „Adeverul" (20) vitrint 15 szirtsültet és körülbelüli 20 le- osztó?utatást eredményezett. Az összes­ bukaresti lapok foglalkoz­nak az es­eményekkel, mind úgy tü­nte­­tik fel az oláh fővárost, mint a hét valóságos ostromállapot van. A ..Lupta"' (20) szerint (1 ezred szállta meg Bukarest útvonal*’ít A ,,Dimionalá" (20,­ az eseményeket a következően vázolja: A gyűlésen, a­mely a ,,Dacia‘"--ban folyt le, Pap- Csit­na István elnökölt. Elsőnek a besszúrábiai Pap Halippa szó­folt fel, aki beszédje végén kijelentette, hogy ,.ha a jelenlegi állapot tovább tart, az annyi nehézség árán egyesült oláh állam bomlása megkezdődik, s akkor Besszarábia lesz az első tartomány, amely elszakad az or­szágtól­. Ezt a felszólalást Tom­a Ionescu be­szédje követte, majd Vajda-Vojvoda, azután a bukovinai Bodnarescu be­szédei. Ezek után állt fel­szólásra a parasztpárt vezére Miram­bhe, aki fel­tűnően élesen kelt ki a király ellen. Felhívta a király figyelmét arra, hogy kapuia Mi­ja már 5 év óta feszíti a húrt, s így fejezte be: „Az ellenzék nem fogja abbahagyni a harcot a beterjesz- t tett alkotmány ellen, még­­abban az­­ esetben sem, ha ez a harc egy uj 1840­­h­oz vezet..A király személyét tette szóvá beszédje végén a nemzeti párt vezére, Martin "Gyula is, hogy ..a királynak az a kötelessége, hogy a nép mellett álljon". Felszólalt Jóég Lup­u, és Mihála ehe pzd­ig, a távollé­s­zt. Cantacuzinio Máté e.jív­­evelét olvasta fel." Meg a gyűlés tárlaton alatt egy tüntető menet a ki­rályi palota felé vonult,­­de­­3. Galeri Victorifehi katonaság ásta útját, össze­­ütközés­re került a sor, melynek során Constardinescu, a nemzeti párt tit­kára egy puskafastől súlyosan megsebesült a mellén. Később a gy ülésező tömeg is fel akart "vonulani, de ennek is­­alját­­állta a ka­tonásét­. A katonai kord­­n "és a " tömeg­lí­özc­­e-'y óra hosszat á­llít igymával szemben, "aminek "folyamán kisebb-nagyobb öss­z­eü­­t­k­ö­zések­re ker­ült sor. Marinescu név­űi egyént bajonet­­s/.urás élt a lábán. Icán Miklós p­i­­kinzipárti­ képviselőnek néhány bordá­ját­­törték be a katonák. Ionescu Mik­lós, targovistei ügy­védet ugyancsak ba­­topelrel szúrták meg, súlyosan sebe­sült Radulescu ügyvéd is. Darsdog­i vezénylő tábornok és Mária Gyula között valóságos fegyverszüneti tárgyalások indul­tak meg, aminek következtében egy semleges zárást jelentettek 3 lépésnyi térközzel a tömeg és a katonaság között. Ezt fel­használva Popovics Mihály, Vaitoiann tábornok, belügyminiszterhez sietett a katonaság visszarendelése céljából. Ké­­­sőbb nagy nehezen szétoszlott a tömeg. Egyidejűleg a Nemzeti Színház terén a katonaság sort vizet adott le a levegőbe, amelynek egyik golyója Romiro Ni­­­­colau hírlapb­ól, az Epoca munkatársát érte. Ugyancsak tüntető gyűlés volt más­, nap, hétfőn is. Hétfő estére a szövetke­e­zett nemzeti párt és parasztpárt hívott össze nagygyűlést a Dácia termében. A gyűlésen hasonló szónoklatok hangzottak el, mint az előző vasárnap. Közben egy tüntető tömeg megint felvonult a Calea Victorein, de a tüntetés kudarcba fulladt, mintegy 100 főnyi letartóztatás történt. Este 11 órakor­ az ellenzék klubhe­lyiségében még nagyon élénk lévén az élet Davidoolu tábornok és Nicoleau rendőrségi prefektus egyszerre egy 10.000 liter vízzel telt ciszternás tűzoltófecskendővel álltak meg a klub előtt. A tábornok közölte Mami­ képviselővel, hogy , a­men­­­­nyiben az ellenzék kötelezi magát, hogy megszünteti a tüntetéseket, abban az esetben visszarendeli a katonaságot és a tűzoltókat. A politikusok nem ígérték ezt meg,, hanem kijelentették, hogy folyta­tn fogják­ a­­tüntetéseket, mire Siavidoolu elrendelte a fecskendő működésbehozatalát, a vízzuhatag a klub összes ablakait betörte, az ellen-s­zéki politikusok azonban gum­mikabá­­toka­t öltve és hátat­ fordítva kiállottak a vízsugár elé, közben pedig fütyülve és hurrogva tüntettek Bratianu ellen. A fecskendő 20 percig működött, míg csak el nem fogyott a víz a ciszterná­b­ól, azután a tábornok, mint aki jól végezte dolgát eltávozott. Bár a román parlament általános­ságban már­­ megszavazta az alkotmány-, javaslatot, az ellenzék nem hagy fel a harccal. Az egész országban úgy Óro­­m­ániában, mint Erdélyben is sorozatos ellenzéki népgyű­léseken jelentik ki a tiltakozást az alkotmány­javaslat tör­vényerőre emelése ellen. A sorozatos népgyűlések április első hetében egy g­yillafehérvári­ országos népgyűlésen folytatódnak, az összes ellenzéki képviselők ha­tározati javaslat­­tlakjában fogják újabb tiltakozásukat leszögezni és a kérdésben memorandumot fog­nak intézni a királyhoz.

Next