8 Órai Ujság, 1924. április (10. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-16 / 82. szám

u­ie mursi. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona Egyes szám ára hétköznap 2500 K, vasárnap 2000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2509 osztr. korona Felelős szerkesztői Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: VID., RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIH. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84.­­ ­Harc után* A harc véget ért. Leomlottak a sztrájk barrikádjai a sajtó útjából és a megindult tárgyalások remélhetően vég­képpen nyugvópontra juttatják a mun­kások és főnökök viszonyát az igazság és méltányosság jegyében. Fölösleges­nek tarunk e pillanatban minden re­­kriminációt a polgári lapokra kénysze­­rített harc okainak dolgában, elégtétel­nek fogadjuk el a munka rendjén, szer­ződések is idén ejtett sérelemért, hogy a harc befejezése­ egyben nyílt és becsü­letes beismerése annak, hogy­ a kiindu­lási pont­­nem volt helyes, méltányos és igazságos. Ezt­ a beismerést jelenti, hogy a munka a status cpio ante alap­ján indult meg. Amidőn ezt megállapít­juk, Sávairól sem szándékozunk holmi blesó triumfust ülni, ú­jabb keserűséget fölkavarni akár az egyik, akár a másik toldaton, de­ ezzel a megállapítással zár­­k­ó­zunk az igazságnak és magának az í­gy­­érdekének is, mely a fölmerült kérdések motívumainak tárgyilagos tisztázottságát kívánja. Ha­ tehát súlyos hiba volt a mukás­­ság részéről a munkaszerződés önké­nyes megtörése, el kell fogadnunk e hiba expiálásául a munka fölvételét azon a ponton, ahol abbamaradt. A jó­zan belátás felülkerekedésében bizo­nyára része volt annak a kéretlen tá­mogatásnak is, melyet a polgári front renegátjai, a fajvédőlapok nyújtottak. Ez a támogatás még csak pillanatnyi taktikai előnyt sem biztosíthatott a harcban álló munkásoknak, de nyo­masztó kényelmetlenséggel nehezedett a harc amúgy is ingatag erkölcsi alap­jára. A­­szociáldemokrata munkásság látható rossz érzéssel fogadta ádáz po­litikai ellenfelének kétes értékű segít­ségét, ösztönösen érzeve, hogy abból hiányzik a jóhiszeműség, a segítő szán­dék és csak olyan politikai sakkhúzást leplez, mely a fajvédő csoport fantaszta ábrándjainak, katékony törekvéseinek szolgálatára hivatott. Ez a nyugtalan kis csoport, melynek eleme a zavar, ebben a harcban is csak alkalmat látott a közeledésre a maga céljai felé, melyeket elfogulatlan ítélettől semmiesetre sem lehet oly fenkölteknek minősíteni, hogy szentté avatnák a szerződésszegést, a polgári front elárulásának és egyéb ismert ténykedésüknek eszközeit. Hogy ezt itt, a nyamászsztrájk kapcsán leszögezzük, nem azért történik, mintha érdemes­­volna sok szót vesztegetni a faj­védőkre, akik szereplésükkel már ré­gen rászolgáltak a közvélemény súlyos ítéletére, hanem, hogy ismételten rá­mutassunk a társadalom összefogásá­nak szükségére az ilyen veszedelmes és csupán a destrukció malmára hajtó politizálás ellen. Tízmillió aranykoronát jegyeznek a gazdák­­ Jegytank alapfilaÉül t­­maio­rigrashslfsEg fonfbillES&nf­kfizusfil a Jegyzés céljára­ — Tárgyalások a gazdák és cnalmosok között. —­ Saját tudósítónktól. —­ Hónapok óta folynak a tanácskozások arról, hotty mi­ként falié b­e: a gazdák szá­mára lehetővé tenni. Hogy a Jegybank rész­vények ..jegyzésében résztvegyenek. A kérdés megoldását az teszi komplikálttá, hogy a képzést nemes valutában­ kell végezni, a gazdáknak azonban nem áll rendelkezésükre nemes valuta,­ hanem csupán terményük van. A tanácskozások éppen­ azokra a mó­dozatokra vonatkoznak, amelyek alapján a pénzügyi és gazdasági érdekképviseletek a jegyzéshez szükséges nemes valutát­­biztosí­tani tudnák a gazdák részére. Az utóbbi napokban Bod János és Korá­nyi f-Frigyes báró miniszterek ebben a kér­désben konkrét tárgyalásokat folytattak és megbeszélték azokat a módozatokat, ame­lyek segítségével a gazdákat külföldi nemes valutához juttatják. Tárgyalások indultak meg a malomkoncentráció vezetői és a gaz­dák képviselői között. A malmok képviselői készségüket fejezték ki az iránt, hogy a gaz­dáktól átveendő búzamennyiségre külföldi fontkölcsönt szereznek és azt azután a Jegybank részvények jegyzésére fordítják. A gazdák oly arányban jegyeznék angol fontokban a Jegybank részvényeit, mint amely arányban az egyes gazdák szállítot­tak búzát. Tegnap Szabóky államtitkár elnökletével a mezőgazdasági érdekképviselet négy dele­gátusa: Balogh Elemér, Marscheill Ferenc, Matschenbacher Emil és Jeszenszky Pál tanácskoztak ebben az ügyben a Bacher Emil vezetésével megjelent malomképvise­leti kiküldöttekkel. Az értekezlet csak azért nem­­ jut kl­ konkrét megállapodásokra, mert a malmok­­ nem tudták közölni azokat a fel­tételeket, amelyek mellett a­­fontkölcsönt megkaphatják, azonb­an kilátásba helyezték, hogy­ módot kertenek, hogy érintkezésbe lépjenek Anglia pénzpiacának illusztris ve­zetőivel és a velük folytatott megbeszélések után véglegesen rendezni fogják a kérdést. A jegybank részvényeinek ügyében fel­hívást fognak intézni a gazdákhoz, amely­ben kifejtik a tárgyalások lényegét és figyel­meztetik a gazdákat, hogy készüljenek elő arra, hogy a mezőgazdasági, érdekképvise­letek megfelelően kivehessék­ részüket a jegybank, részvényeinek jegyzéséből. Körülbelül 10 millió aranykoronára rúg az az összeg, amelyet a gazdák jegyezni kívánnak és ennek 50 százalékát május 20-ig, a má­sik felét pedig június 20-ig kell a jegyzé­sek alapján nemes valutában a­ Jegybank­hoz befizetni. Pestvármegye kifejezi a szanálási program iránti bizalmát A pártpolitika kizárását követeli ebben a kérdésben. — Saját tudósitónktól. — Pestvárm­egye törvényhatósági bizottsága ma délben tartotta e havi közgyűlését ,­részig Elemér főispán elnöklete alatt. Az elnök megnyitó beszédében meleg szavak­­­­kal emlékezett meg a megye halottairól, Pörster Elek kunszentmiklósi f­őszolgabíró­­ról és Csányi László váci polgármesterről. A megemlékezést Pörster Aurél köszönte meg, aki egyúttal bejelentette, hogy jóté­kony célra egymillió koronát bocsát a tör­vényhatóság rendelkezésére. Ezután Aga­­rasztó Tivadar dr. alispán terjesztette elő évnegyedes jelentését, majd a megüresedett állásokra pályázókat kijelölő választmány ülésezésének tartamára az elnök a közgyű­lést felfüggesztette. A jelölések értelmében a főszolgabírói állásra dr. Szilágyi Gábort, a dr. Szilágyi Gábor megválasztása folytán megüresedett szolgabírói állásra dr. Puhl Sándort választották meg nagy szótöbbség­gel. Több kisebb pont letárgyalása után Weicher Miklós megyebizottsági tag, török­bálinti lelkész állt fel szólásra, aki szavai­ban rámutatott arra a benső emésztő lázra, amely a sokat hányatott szerencsétlen or­szág testét gyötri és amelyet most a válság, a krízis legsúlyosabb árában akarunk le­gyűrni a külföldi kölcsön orvosságának segítségével. Rámutat a szanálási javasla­tok nagy fontosságára, amelyek ezzel a kül­földi kölcsönnel kapcsolatosak és hangsú­lyozza, hogy az idő rendkívül sürget és az ország gyógyulását, amelyet a szanálási programm gyors keresztülvitelétől várunk, hosszas vitatkozásokkal késleltetni óriási veszedelem­ volna. Azokkal szemben, akik a kölcsönnel kap­csolatban különböző közjogi és külpoliti­kai aggodalmakat tápláltak, megállapítja, hogy az általuk jósolt veszedelmek egyike sem következett be és ezek üres rémlátá­­soknak bizonyultak. A kölcsön — folytatta — nem ajándék és nem áldozat az antant részéről, hanem inkább busás jövedelmet biztosító tőkebefektetés, mert hiszen a nagy kamatokon és a húsz éven át fizetendő jóvá­tételen felül meg lesznek hosszú időkre kötve kezeink azokkal szemben, akik min­ket bajainkban felsegítettek. De ebb­e is belenyugszik az ország érde­kéből, hiszen magának az ellenzéknek egyik legtekintélyesebb vezére, Apponyi Al­bert gróf is­ azt mondotta, hogy a " javas­latok" el nem fogadása az adott helyzetben úgy gazdasági, mint pénzügyi és külpoliti­kai tekinttetben egyenesen katasztrofális volna az országra (ügy van!) Beszéde végén amelyet lelkes tapssal fogadott a gyűlés, a következő határozati javaslatot terjesztett el a közgyűlés elé: Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy feliratot intéz a nemzetgyűléshez, amelyben kifejezi a szanálási programm iráni­ bizalmát, reméli, h­ogy a háború és az azt követő forradalmak miatt előállott gazdasági válságból sikerülni fog országunkat a gazdasági rend és­ békés fejlődés útjára vezetni, reméli, hogy nemzeti független­ségünk­­ csorbítása nélkül fogja a meg­oldást keresztülvinni és abbeli óhaját fe­jezi ki, hogy e kérdésből minden pártpolitikát kikapcsolva, kizárólag a nemzet egyetemes nagy érdekeit és jövő boldogulását tartsa mindenki, de különösen minden törvényhozó,­­ szem előtt. , Horváth Zoltán szólalt fel ezután, ki­fejtve, hogy nincs abban a helyzetben, hogy, a határozati javaslatot, elfogadja. Az úgy­nevezett szanálási javaslatok olyan nagy komplexumot alkotnak, hogy azt egy ilyent rövid felszólalás után ítélve, el­bírálni nem­ lehet és épp így nem nyilváníthat ezzel kapcsolatban a kormány iránt bizalmat, mert szerinte ez a kormány a háború és a forradalmak óta elmúlt négy esztendő alatt a gazdasági helyzet rendelésére irányuló minden kísérletével fias­kót vallott, ti­biz­­hatik úgymond az orvosságban, de ha az orvosban csalódott, akkor annak nem elő­­tegezheti a bizalmat. (Zajos ellentmondá­sok.) Négy év óta az ország minden tár­­sadalmi rétegének helyzete napról-napra rosszabbodik, holott lett volna mód a ba­jok enyhítésére, ha a kormány meg­ma­radt voln­a első kiindulási pontja mellett, amikor azt vette programutjába, hogy Ma­­gyarország talpraállítását azoknak vagyo­nából eszközli, akik minden időben a kon­junktúra kihasználásából éltek, a siker­világ tagjainak vagyonából. Ezek azonban ma is úgyszólván adózatlanul maradtak a szónok­ szerint és a terveket ismét a legszegényebb társadalmi osztályokra hárították. Zajos ellenmondások: t­em úgy vun, nem úgy van! Smitbóky Jenő: Ez nem parlamenti Itt máskép kell beszélni! Ebben a terembeti mn­ás hangot használjon.­­ Horváth Zoltán azt vitatja beszéde to­vábbi során, hogy Apponyi beszéde a sza­­­nálási javaslatokkal kapcsolatban csupa aggodalom a külföldi és a belföldi dikta­túrával és az ellenőrző bizottsággal szem­ben, amely a kölcsönnel össze nem függő politikai jogokat fog­ gyakorolni és nem­csak pénzügyeinkbe, hanem közigazgatás­­unkba is bele fog szólni. Mindezekért nem lát okot arra, hogy a kormányt üdvözölje Dr. Tihan­yi Vilmos szólalt fel ezután, aki hatásos érvekkel mutatott a szanálási programm helyességére és meggyőzően fej-,­tette ki,­hogy most a nemzet élet-halálkér* déséről van szó és csak hálával, és tiszte­lettel illethetők azok az emberek, akik meg-, mentették­­az *. országot a közgazdasági káosztól és nem engedik, hogy az ország ismét kalandorok kezére kerüljön. Java­a­sol­ja Weicher Miklós határozati javaslatá­nak elfogadását. _­­ Horváth Zoltán tiltakozik és újabb be­­­szédbe kezd, az elnöklő főispán azonban­ figyelmezteti, hogy csak személyes megtá­­madtatás címén van joga még egyszer fel­szólalni, de nincs joga újabb beszédet mon­dani. Végül az elnök kimondotta, hogy a a közgyűlés egyhangúlag elfogadja a benyúj­­tott határozati javaslatot. Ezután a tárgysorozat többi pontjának letárgyalása következett. A közgyűlés a­ kora délutáni órákban ért véget. V­u­­k­z­­i J'./'a. r.j. ” . ­ ...... ÁTVETT!.

Next