8 Órai Ujság, 1924. április (10. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-17 / 83. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona Egyes szám ára hétköznap 1500 K, vasárnap 2000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL W. t. l$*24-APa üti * ) Budapest. 1924 április T7. ^sOtörtjW^ SZERKESZTŐSÉG: VIIL, RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIIL KER., JÓZSEF-KÖRUT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. Kereszt-cipelés írta Kenedy Géza. A képtelenségekig fölcsigázott szanálási — helyesebben talán talpraárutási vitában, — jegyezze meg magának minden igazságos ember jól — a kormány és többsége mérhetetlenül nagyobb ódiumok terhét cipeli, mint az ellenzék két szélső szárnyának könnyű, nagyon is könnyű lovassága. Az első, szinte legnagyobb teher az, hogy a kormány és többsége a felelősség szörnyű nyomása alatt kénytelen versenyt futni azzal a csekély, felelőtlen kisebbséggel, mely ha veszít (amint kell is veszítenie) megrántja a vállát és régi öldöklő daccal azt mondja: eb úr a fakó! A vita elhúzásával, kiszélesítésével, a belföldi destruktív izgatottság fölszításával és a külföldi közvélekedés megrontásával legfeljebb csak az országnak okoz súlyos károkat, magamagának azonban a nem alkuvó, nyakas hazafiság és népszeretet látszatát zsebeli be a bambaságra mindig kaható széles tömegektől. A kormány meg többsége ellenben győzvén is megpiszkolva, azzal a gyanúsítással kerül ki a harcból, hogy talán mégsem tettek meg mindent a hazáért és népért. Az ország nehéz keresztjét a Bethlen-kormány és hűséges pártja már eleve is abban a tiszta tudatban vette vállára, hogy azt végig kell cipelnie a parlamenti szenvedések minden stációján, a végén pedig bizonyosan a megfeszítés valamiféle formája lesz a köszönet. Hiszen a népek lélektanának mindenha azt volt a legérthetetlenebb vonása, hogy azt, aki őket nagy bajukból a maguk érdeme szerint, megterhelésük árán megmentette, azt sohasem a mentő érdemei szerint becsülték meg — érjenek balázok a felhők kárpitjáig, — hanem a rájuk hárult terhek súlya szerint, sőt még ennél is súlyosabb ódiummal. Az a kereszt-civvelés tehát, amit nagypéntek szent napjáig Bethlennek és pártjának hazája megváltásáért el kell végeznie,igazán tragikusuk mondható, amiért a részvét és félelem bőven kijár, de jutalom semmi, ha csak jutalomnak nem veszi valaki azt a szomorúságot, amit minden becsületes államférfiú és politikus mélyen érez fajtestvérei és honfitársai el nem kerülhető súlyos megterhelésénél. Mert azt a magyar miniszterelnök is nagyon jól érzi, — sőt jobban, mint a szélső szárnyakon lovagló könnyű hazafiak,— hogy az új adóforrásoknak, adóemeléseknek, illetékek fölemelésének, fogyasztási adók szaporításának, vámoknak, díjaknak, tarifáknak, megkötéseknek, tilalmaknak és büntetésekkel való lenygetéseknek ama tengere, amelynek hullámaiból az újjászülető Magyarországnak kell kiemelkednie (mivel az újjászületésnek más módja nincs és nem is lehet), hogy ez a tenger bizony nagyon keserű minden élő, sőt jó ideig minden még ezután születő szegény magyarra nézve is. De hát közös szerencsétlenségünk és közös végzetünk ez is, amiért sorsunkat igen, de egymást okoznunk nem volna szabad. Végül a vállára veszi a nagy kereszttel Bethlen és pártja azt az elszédült népnek mindig tetsző, de annál hitványabb ráfogást is, hogy az el nem kerülhetett talpraállítási megkötésekkel az ország szuverenitását idegen országok biztosainak, ellenőrzésének és ellenségeink kénye-kedvének kiszolgáltatta. Nem új ráfogás, de mindig hazug volt, tehát mindig hatásos is. Pedig csak föl kell ütni a törvénybe iktatott trianoni békeszerződést és annak már a címéből is láthatja minden olvasni tudó magyar, hogy amivel e szegény haza függetlenségét a győző hatalmak bekorlátozhatták s ami bilincset csak ránk verhettek, az már mind akkor megtörtént. Most legföljebb kapunk valamit a magunk megmentésére. Igaz, hogy a nemzetek szövetségétől pénzügyi főbiztost és ellenőrzést is kapunk vele, aki a helyes gazdálkodásra a takarékosságra legalább harmifél évig ügyelni fog, de tegyük a kezünket a szívünkre: 1918 óta nem éppen ez az egyetlen dolog lesz-e az, amit talán mégis hasznunkra eszeltek ki. Az ellenzék elállóti a szanálási vita további elhúzásától Óra este népet ér az általános vita. — 33 tagú papmenti bizottságot létesítenek az ellenőrzés gyakorlására. — Lépéseen kedden végez a Mz aszanálási javaslatokkal. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés ülésén már nyilvánvalóvá vált, hogy a szanálási javaslatok vitája gyorsan közeledik befejezéséhez.Az ellenzéki pártok túlnyomó része ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy a a vitának további elhúzása óriási károkat jelentene az országra és ezekért nem akarják, vállalni a felelősségek kétségtelen, hogy az ellenzéknek ez is megállapítása helytálló és megfelel az ország érdekének. Az ellenzék hangulatában beállott változás már megnyilatkozott a mai ülésen is, mert az ellenzék szónokai lehetőleg rövidre fogták beszédeiket. Egyedül a fajvédők tartottak obstrukciós szónoklatokat, ők azonban az ellenzéken is elszigetelten állanak, mert sem a szociáldemokraták, sem a demokraták, sem a liberális ellenzék tagjai nem hajlandók tovább a vitában oly módon venni részt, mely azt a látszatot kelthetné, mintha a törvényjavaslatokkal szemben obstruálnának. A kormányzópárt megnyugvással szemléli az ellenzék harcmodorában beállott örvendetes változást. Ezzel kapcsolatban a párt tagjai hangsúlyozzák, hogy az Egységes Párt sohasem követett és a jövőben sem fog követni olyan politikát, amely a betűkhöz ragaszkodó makacsságban nyilatkoznék meg, hanem a párt minden törekvése oda irányul, hogy az országot érdeklő nagy horderejű kérdésekben a pártok ne mint ellenségek álljanak egymással szemben, hanem minden párt legjobb tudásával szolgálja az ország érdekét. Ez a törekvés irányítja az Egységes Párt politikáját és a pártban kifejezésre jutott az a reménység, hogy a húsvéti ünnepek alatt ugyanez a székém fogja áthatni az ország egész közvéleményét. Komoly politikai körökben nagy megnyugvással fogadták az ellenzéknek azt az elhatározását, hogy a vita további folytatásától eláll. Hosszabb tanácskozások, megbeszélések előzték meg az ellenzéknek ezt az állásfoglalását és mikor az ellenzék annak tudomására jutott, hogy a kormányban megvan a törekvés arra, hogy a vita során elhangzott komoly és tárgyilagos bírálatokat megfontolás tárgyává tegye és mikor készségének adott kifejezést a kormány abban a tekintetben is, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek éppen a szanálási időre szóló ellenőrzés lényegét illetik, nemcsak hogy nem kívánja elzárni a nemzetgyűlést az ellenőrzés lehetőségétől, hanem fokozottabb mértékben is módot kíván adni annak gyakorlására, az ellenzék, a fejvédőket kivéve, arra az elhatározásra jutott, hogy a vitát a minimumra mérsékli. Már a tegnapi napon előkészítő megbeszélések folytak, amelyekben Heinrich Ferenc és Hegymegi-Kiss Pál igyekeztek a fennálló ellentéteket elsimítani, a mai délelőtt folyamán pedig Bethlen István gróf miniszterelnök és Szcitovszky Béla házelnök érintkezést kerestek több ellenzéki politikussal, hogy a törvényjavaslat gyors fetár- gyálása halasztást ne szenvedjen. Mint értesülünk, a megbeszélések különösen az ellenőrzésre irányultak. Már Apponyi Albert gróf felvette azt a gondolatot, hogy osztrák mintára egy államtanácsot szervezzenek, amely a szanálási időtartama alatt az ellenőrző szerepét gyakorolná. A kormány nem zárkózik el ettől az gondolattól és ha nem is olyan formában fogják megoldani ezt a kérdést, mint Ausztriában, mindenesetre biztosítékot nyer az ellenzék arra nézve, hogy egy parlamenti párt ellenőrzési joga sem lesz bármely tekintetben megcsonkítva. Mint értesülünk, egy 33 tagú parlamenti bizottságról lesz szó, amelyben az összes ellenzéki pártok képviselve volnának. Ez a bizottság teljesen intenzív ellenőrzést gyakorol minden kormányintézkedés felett és ez volna az ellenőrzés hivatott szerve a szanálási idő alatt. A nemzetgyűlés mai ülésén a fajvédők szónoka Ulain Ferenc volt, aki egész délelőtt tartó beszédében, csak a beszéd időtartama tekintetében elégíthette ki pártfeleinek várakozását, ezzel szemben csalódást okozott nekik is a beszédnek az a része, amelyben Bethlen István régebbi beszédeiből vett idézetekkel akart a miniszterelnök mostani és régebbi politikája között ellentmondást kimutatni. Beszédének ezzel a részével nyilván az Egységes párt soraiban akart zavart kelteni, azonban a várt hatás teljesen elmaradt, mert ezek az idézetek, amelyek mesterségesen kiélezve az ellenmondás látszatát akarták kelteni, mindenki előtt, aki ismeri a magyar politikai élet legújabb történetét, nyilvánvalóvá tették, hogy Bethlen István gróf politikai megnyilatkozásait és cselekedeteit mindig változatlanul ugyanaz a szellem és szándék irányította. . A hosszú idő óta folyó tizenhatórás ölek örvendetes hatást gyakoroltak magam az egységes pártra is. Ezek az ülések tömör egésszé kovácsolták a pártot, amely fizikailag is megfeszítő munkájában olyan teljesítőképességről tett bizonyságot, amely a jövőben biztosítékul szolgál arra nézve, hogy erre a pártra az ország érdekében hozandó nagy horderejű intézkedések alkalmával mint biztos alapra lehet számítani. A délutáni ülésen minden valószínűség szerint véget ér a tanálási javaslatok általános vitája. Még négy szónok van hátra. Gömbös Gyuri, Háttér István, Zsilinszky Endre és Fábián Béla akarnak még felszólalni, de lehetséges, hogy nem mindegyikük fog élni a szólás jogával. Az általános vita befejezése után Kállay Tibor fog felszólalni és reflektálni fog a javaslat ellen elhangzott észrevételekre, utána pedig este 8 óra tájban valószínűleg Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel és nagy beszédben fog kitérni az ellenzéknek a kormány politikájáról elhangzott bírálatára. Ha a törvényjavaslat részletes tárgyalása péntekig befejeződik, akkor harmadszori olvasásban egy rövid ülés tartama alatt szombaton fogják a javaslatot letárgyalni és azután szerdáig szünetet tart a Ház. Ha a javaslat részletes vitája addig befejezést nem nyerne, akkor kedden folytatják és fejezik be ugyancsak 16 órás ülésben a javaslat részletes vitáját. Baja város elítéli az ellenzék szereplését. Baja szabad királyi város törvényhatósági bizottsága tegnap délután tartott közgyűlésén Fehér Lőrinc indíványára elhatározta, hogy a szanálási törvényjavaslatok benyújtása alkalmából táviratilag üdvözli a kormányt s vele szemben legteljesebb bizalmát fejezi ki elítéli az ellenzék alaptalan és rosszhiszemű támadásait és kéri a kormányt, hogy a törvényjavaslatok törvényerőre emelése iránt a legmeszszebbmenőleg járjon el. A határozati javaslatok a törvényhatósági bizottság egyhangúlag elfogadta.