8 Órai Ujság, 1924. június (10. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-08 / 112. szám
Vasárnap, 1924 június 8. A legtökéletesebbek: Törés kizárva Zajtalan, puha és kényelmes törés, 10-16 évi tartósság mellett, általános kizárás készül a fa- és textiliparban. A GOSz 20-ig adott határidőt a munkásoknak. — Két győri textilgyárban sztrájkolnak. — A keresztényszocialisták tiltakoznak az általános kizárás ellen. — Saját tudósítónktól. — A fővárosi faiparban, amint mzt a Lorai Újság már jelentette, hosszabb idő óta részleges sztrájk van. A munkások mintegy két hete 10 üzemben szüntették be a munkát és bár a sztrájkolók és a GyOSz faipari szakosztályának vezetősége közt több ízben folytak tárgyalások, nem sikerült egyezségre jutni. A munkások követelésével szemben a munkaadók csak 50 százalékot hajlandók megadni s a sztrájk ennek következtében tört ki. A GyOSz faipari szakosztályának vezetősége - értesülésünk szerint - tegnap tartott ülésén ebben a kérdésben radikális lépésre határozta el magát. Az ülésen leszögezték azt a tényt, hogy jelenleg a faiparban alig van munka és így a munkások teljes követelését a munkaadók semmi körülmények között sem teljesíthetik a maga egészében. A munkaadók azonban a munkáslétszám csökkentésével nem akarják a munkanélküliséget növelni és ezért a lehetőséghez képest el akarják kerülni a sztrájk retorziójaként szolgáló egyetlen fegyverüket, a munkáskizárást. Erre való tekintettel értesítették a faipari munkások szervezeteit, hogy június 16-ig adunk határidőt a munkásoknak. Ha addig felveszik ismét a munkát, megkapják a kért béremelés 50 százalékát, ha pedig a sztrájk tovább tartana, a munkaadók a faiparban kizárják az összes munkásokat. Ez a kizárás igen súlyosan növelné a munkanélküliséget, mert 24 ezer emberről van szó. A keresztényszocialista szakszervezet egyébként küldöttséget menesztett a GyOSz-hoz és tiltakozott az általános kizárás ellen. A keresztényszocialisták e tiltakozásukban azt hangsúlyozták, hogy az alig kétezer sztrájkoló munkás miatt nem szabad sújtani a faipar többi dolgozni akaró munkását és kérték a munkaadók szervezetét, hogy az elenyésző kisebbség magatartása miatt, még a sztrájk fenntartása esetén se vegye el a famunkások többségének kenyerét. Nagyobb sztrájkmozgalom van a győri textiliparban is, ahol a Taussig Sámuel és fia részvénytársaság pamutgyárában még a múlt héten sztrájkba léptek a munkások. A sztrájk oka az volt, hogy a gyár munkásai negyven százalékos béremelést követeltek. A gyár vezetősége nem zárkózott el a bérrendezés elől, azonban azt kívánta, hogy a munkások várják be a textilgyárosok budapesti központjának erre vonatkozó döntését. A munkásság azonban erre nem volt hajlandó és bár nem hagyta el munkahelyét, a munkát beszüntették. A gyárvezetőség ezt látva, arra szólította fel a munkásokat, hogy hagyják el a gyárat, mert valamennyiüket kizárták. A szomszédos Győri Textilművek r.-t. munkásai, amikor a kizárás hírét meghallották, azonnal sztrájkba léptek, míg Győr másik két hatalmas gyárüzemében tovább folyik a munka. A sztrájk megszüntetése érdekében a textilgyárosok egyesületének központi főtitkára. Molnár Mihály tegnap Győrbe érkezett s megállapította, hogy a győri és budapestitextilmunkások egyforma béreket kapnak, jóllehet Győrben 15 százalékkal jobbak a megélhetési viszonyok, mint a fővárosban. A főtitkár kijelentette, hogy ilyen körülmények között soron kívül való béremelésről szó sem lehet és felszólította a munkásokat, hogy a munkát felvéve, várják be a jövő héten már amúgy is esedékes kollektív bérrendezést. A budapesti központ nevében egyúttal tudomására hozta a munkásság vezetőinek, hogy amennyiben legkésőbb kedden a két gyárban a sztrájkolók nem veszik fel ismét a munkát, a munkaadók általános munkáikzárással élnek. Tekintettel arra, hogy a keresztényszocialista szakszervezet tagjai és a szociáldemokraták egy része is már ma megkezdte a munkát, remélni lehet, hogy a győri textiliparban kedden ismét kezdetét veszi a rendes termelő munka.__________________ [ Amputáltaknak megváltás az A A MARKS-fotomerftd gimimflábfejes mínák Magyarorsség:i egyedüli gyártó* CuSftslisz fitan»val mitkW. szorgsfftros Dadapest, Vili., fiakóozlut 19. sz. (Uránia-Szinbnz mnoiljsW.) T©létén , József 121—15. — Kérjen prospektust ! Bánffy Miklós gróf nyerte meg a „Névtelen Hős“ emlékmű-pályázatát. A Képzőművészeti Tanácshoz 190 pályamű érkezett be. — Bánffy Miklós gróf a Gallért hegy dunai lejtőjére tervezte az emlékművet. — Kertész K. Róbert h. államtitkár nyilatkozata. — Saját tudósítónktól. — A kormány kegyelees kötelességet teljesített, amikor elhatározta, hogy méltó emléket állít a világháború elesett hőseinek, a nemzet nagy vértanúinak, hogy a nemzeti pictásnak ez a maradandó jele hirdesse az utódoknak a magyar katona kivételes hősiességét. Igaz ugyan, nem elsők vagyunk e téren, mert a győzők már régebbént, még a győzedelmi mámor lelkesedésének hűleni erdejében siettek megörezeni a névtelen hősök emlékét. De amikor most, a háború befejezése utáni ötödik évben is teljes odaadással adózunk a gondolatnak, hogy nemsokára majd minálunk is örök, közös emléke lesz a sok ezer elesett nemzeti hősnek, megnyugtat az a tudat, hogy minálunk, ha a súlyos gazdasági válságban egyrészt érthető is e késedelem, másrészt nem homályostotta el a hősökről való megemlékezés érzését olyan propagndaszerű tendencia, mint ahogyan azt p. o. Franciaországban, stb. láthattuk. A nemzeti hősök emlékére kiadott szoborműpályázat a napokban dőlt el s örömmel állapítjuk meg, hogy az aránylag csekély pályadíj mellet is, ily pályázatoknál szokatlanul nagy számban érkeztek be a reflektáns művek. Oly körülmény ez, amely kétségtelenül képzőművészeink fokozott érdeklődésére és az ernyedés évei után friss dolgozni akarásra enged következtetni. Az emlékművel kapcsolatban kérdést intéztünk Kertsz K. Róbert helyettes államtitkárhoz, aki a következőket mondta munkatársunknak: — Köztudomású, hogy a kormány foglalkozik a Nemzeti Hősök Országos Emléke létesítésének kérdésével. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Országos Képzőművészeti Tanácsot bízta meg a kérdés előkészítésével, mire a Tanács nyilvános eszmepályázatot hirdetett, amelynek tárgya volt a létesítendő emlékmű helyét és alapgondolatának kifejezési módját megállapítani. A kitűzött határidőre, azaz május hó 1-ére 190 jeligés pályamű érkezett be. A Tanács külön bizottságot küldött ki Kertész K. Róbert ügyv. elnök elnöklete alatt a pályaművek elbírálására, amelynek tagjai voltak: Majovszky Pál, Varga László, Sváb Gyula, Horvay János, Róna József és Dudits Andor tanácstagok. — A bizottság behatóan foglalkozott a pályaművekkel, amelyek a főváros legkülönbözőbb pontjait hozták javaslatba, sőt vidéki helyeket is tervbe vettek az emlékmű felállítására. — Albíráló bizottság egyhangú határozattal: „A koporsóját föltesszük az égbe, két szikla kiszé, szörnyű magasságba" jeligéjű eszmepályamű szerzőjének ítélte oda az 1.000.000 koronás első díjat. — A terv. szerzője Bánffy Miklós gróf, a Szent Gellért-hegynek az Erzsébet- és Ferenc József-hidak közötti szakaszában, a Rudas-fürdő legdélibb fekvésű épülete alatti részén a dunai oldalon függélyes sziklafalat kíván létesíteni robbantás útján. A függőleges felület aljában a természetes szíkek és a robbantásból kikerülő anyag felhasználásával terraszok képezhetők ki, amelyekre lépcsők vezetnek fel. A legfelső terrasz magasságában (mintegy 30—40 méter) ívszerűen nem nagyon mély nyílás lenne, amelyben mintegy 10 méter hosszú jelképes kőkoporsó állana. Ide helyeznék el a névtelen magyar hős tetemét. A koporsó mellett kétfelől a függélyes szíkbe vágva, két óriási domborművű alak állana: a magyar szent koronát kísérő két angyal. Ekek közt egészen fent kettős kereszt a legalsó terraszon pedig oltár. . m'K • . • .(wvsjffi -r- A felső ,Szent Gellért-rakpart érintetlenül marad, az alsón a Dunára lejtő lépcső az emlékmű szélességében függélyes kiképzést nyernének, a két sarkon egy-egy amelyekben a halotak ünnepein vagy más amelyekben a halottak ünnepein vagy más ünnepélyes alkalmakkor gázláng égne. Közből lépcsők, ahová ünnepi alkalmakkor az ország főméltóságai hajón érkezhetnek. — Az emlékmű a Lánchíd és a Ferenc József-híd között az egész Dunapartról látható. — Ugyancsak egyhangú határozattal ítélték oda az 500.000 K-ás második díjat a „TVin honom könnye vagy te nagy folyó“ jeligéjű pályatervezet szerzőjének Hoffmann Ottó dr. pécsi ügyvédnek. E pályamű szerint Budapesten a Lánchíd és Erzsébet-híd között a Duna medrének közepén hosszas hatszögű pillér építendő keskenyedő törzszsel és fejjel, esetleg lépcsőzetesen. A pilléren szarkofág, fehér márványtalapzaton egyszerű vaskoporsó, esetleg hadianyagból öntött érckoporsó. A mederben ásott sírban, vagy a pillér kőtömegében a névtelen katona tetemei. — Bánffy Miklós gróf esznypályázatához távlati képet is mellékelt, amely a nagyszabású művészi hatást mutatja be. Olyan megoldás ez, amely a természetadta nagyszerű monumentális keretbe kitűnően beleilleszkedik, viszonylag a legkevesebb költséggel valósítható meg és az emlékmű rendeltetését leginkább kifejezi. Meinl-kávé Kálnoki Henrik szerkesztő ma délelőtt fébelőtte magát. Selegsége miatt akart megvágni az élettől. — Állapota súlyos, de nem életveszélyes. — Saját tudósítónktól. — Kálnoki Henrik a Hitel című pénzügyi szaklap tulajdonosa és szerkesztője ma délelőtt József körúti lakásán öngyilkossági szándékból fébelőtte magát. A 64 éves öregúr, aki a magyar ujságírásnak egyik régi köztiszteletben álló tagja, régóta betegeskedett és valószínűleg ez késztette tragikus tettére. Kálnoki Henrik a feleségével és Lajos nevű fiával együtt lakott és tegnap este a családjával meg derülten elbeszélgetnét. Az éjszaka álmatlanul töltötte és a reggeli órákban panaszkodott a feleségének idegessége miatt Velé egy szobában lakó felesége megnyugtatta és csillapító port adott be lírának. Kálnoki a port bevette és el is aludt, majd 9 óra tájban tűból felébredt és idegesen járkálni kezdett. Átment a másik szobába és íróasztala fiókjából magához vette revolverét. Visszament a hálószobába és újból lefeküdt ágyába. Fél 10 órakor bekövetkezett a tragédia. Kálnoki ágyában fekve, halántékához illesztette revolverét és elsütötte. .. felesége fölriadt a lövés zajára és rémülten látta, hogy az ura fejéből patakzik a vér. Kétségbeesetten sikongatni kezdett, mire berohant a Szobába fia is, de nem tudtak segíteni. Értesítették a mentőket, akik hamarosan megérkeztek. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a régimódi forgópisztolyból kilőtt golyó az erős rántás következtében félrecsúszott és így nemesebb részeket nem érintve a koponyába hatolt. A mentők még a helyszínen kivették a golyót és a súlyosan sérült Kálnoki Henriket beszállították a Poliklinikára. A házbeliek előadása szerint a lapszerkesztő a legltzoldogabb házaséletet élte és gazdag ember hírében állott. Valószínűleg régóta tartó fájdalmas betegsége miatt kísérelte meg az öngyilkosságot. Kálnoki sebesülése nem életveszélyes és az orvosi vélemény szerint föl fog épülni súlyos sérüléséből. 9 Amerika nyolc új csatahajót és egy sorozat páncéloscirkálót épít. Hága, június 7. Washingtonból jelentik. A szenátus magáévá tette a képviselőházban már elfogadott javaslatot, amely szerint nyolc új cirkáló fog épülni, egy sorozat páncélcirkálót pedig modernizálnak. Az angol kabinet legfontosabb tárcáinak miniszterei új választást kívánnak. London, június 7. Mint a lapok jelentik, a legfontosabb tárcák miniszterei elhatározták, hogy az ősszel új választásokat írnak ki. Magyar szavak története. —• Horger Antal könyve. — A tudományos magyar nyelvművelés egyike az újabb korszak legvigasztalóbb jelenségeinek. Kitűnő nyelvtudósainkat a magyar nyelv múltjának és jelenének buzgó kutatásában a háború sem birta föltartóztatni s igy a nyelvtudományos folyóiratokban évről-évre igen szép nyelvészeti anyag halmozódik föl, aminek csak egy fogyatkozása van. Az t... hogy széles, művelt közönségünk nehezebben fér hozzá. Mivel pedig e részben az újságok nem teljesítik jó a nyelvtisztaság iránt tartozó kötelességüket, a vége az, hogy kitűnő tudósainknak valóban eredményes munkálkodása nem hat ugy a magyar köznyelvre, mint ők is, a közönség is, a nyelv is megérdemelné. De éppen azért mindig kapóra jön egy-egy nyelvészünknek olyan gyűjteményes könyve, mely a tudósoknak munkájából egy-egy részt műveit közönségünknek hozzáférhetővé tesz. Ilyen könyv jelent meg az imént Rókay Lajos kiadásában 193 lapon Horger Antal egyetemi tanártól, a M. Tud. Akadémia tagjától. Magyar szavak története (közérdekű magyar szóejtések gyűjteménye). A tudós szerző, aki nyelvművelésünknek régi hangyaszorgalmú munkája előszavában kifejezetten megmondja, hogy a nagy, művelt közönségnek akar hasznára lenni ezzel az áldozatok által létrejött kiadvánnyal, mely abc rendben tartalmazza az etimológia (szófejtés) terén elért, olykor valóban meglepő eredményeket. A célhoz helyesen alkalmazott, könnyen érthető s az olvasóra kevésbé tartozó, fárasztó részleteket kerülő munka igen sok jó, régi és új magyar szó keletkezésére vet érdekes világosságot, s kétségtelenül nagy szolgálat nemcsak íróinknak és hírlapíróinknak,vegyék is hasznát!), hanem nyelvünk minden művelőjének is, amilyenek tudjuk művelt közönségünk legnagyobb részét. Hogy tartalmából némi kis ízelítőt adjunk, ime néhány szavunk szófejtése, röviden fogva: Ábrásat. Nem az ábra főnév továbbképzése, hanem megfordítva: az új ábra szót csinálták a régi ábrázásból. Aggastyán nem az aga szó megtoldása, hanem az Ágoston keresztnév csufolódó torzulma. Eredetileg betegest, göthöst jelentett. Apáca a szláv opatica átvétele. Arc, eredetileg az arca, arca téves használója volt. Bajtárs. A pajtás nem amannak a mása, hanem megfordítva. A pajtás jóval korábbi , eredetileg úgy látszik, gyemektársat (pajke társ) jelentett Bynyg-kemence, nem a vén banyák után csúfolt vastag kemencét jelenti, hanem a régi módra épített bögrés banya-kemencét. Burgonya (a német krumpli, Grundbim helyett) Olasz eredetű. Ott hivták borgogná-nak, mivel Bourgigne-ból kapták. Nálunk mint tuladunas társló honosodott meg. Cinterem, nem lovagi termet jelent, ahogy még ma is elegen használják, hanem a középkori eimiterium átvétele és mindig temetőt jelentett. Deli és dalia, eredetileg török szó átvétele és mind a kettő vitézt jelentett. Ma osztott jelentése van. Esztendő (év) az évenkint visszaforduló időt, ezren- esztenidőt jelenti, vagyis egyévi időközt. Furfang: nem a fúr szó származéka, hanem az olasz furfanie átvétele, kezdetben furfánt alakban. Gép, nyelvujitási rövidítése a régibb gépéignek, mely pedig a német irodalom Gépei. Gépi átvétele. Hős, eredetileg legényemben Zalában ez még most is megvan: „Már koros, de hős (nőtlen) legény.' Stb.’ (—g. ,