8 Órai Ujság, 1924. július (10. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-01 / 129. szám

mjL szám ára 3000 K Budapest, 1924 julius 1. Kedd X'^*^am^ «»• ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.990 korona, negyedévre 120.000 korona Egy szám ára kedd kivételével 2000 St, kedden 3000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztrá korona Felelős szerkesztő Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: VUL, RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, 3. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIH. KER., JÓZSEF­ KÖRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, 1. 53, 3. 63, József 23—84. Obstéció a főváros ellen. Kétélű fegyver az obstrukció, jól vi­gyázzon, aki hozzányúl, mert könnyen önmagát sebezheti meg. Különösen áll ez a parlamenti ellenzék két szélsősé­ges szárnyára, mely a legkevésbbé vér­tezett az ilyen sebesülések ellen és könnyen megtörténhet, hogy végképp ott marad a porondon a saját maga felidézte harc gyógyíthatatlan sebesült­jeként. Az obstrukciót, mint a kisebb­ségi terror jelentkezését a parlament többségének akaratával szemben, min­denkor elítélte a parlamentarizmus el­­­vét tisztelő alkotmányosság, hát még az obstrukciónak ezt a fajtáját, mely a maga alantas, taktikázás" va" tökéle­tes politikai rosszhiszeműségnek adja tanújelét. Már­pedig erről van szó. Az ellenz­k két szélső szárnya, amely ed­dig azt hirdette, hogy mielőbb módot kell adni a fővárosi választásokra, most egyszerre obstrukcióba kezd, hogy megakadályozza a fővárosi tör­­vényhatóság választásáról intézkedő javaslat törvényerőre emelkedését. Amíg a törvényjavaslat a parlament sürgős feladatai mögött háttérbe szo­rult, a most obstruáló szélsőségeknek semmi sem volt nála sürgősebb. Sajtó­ban és népgyűléseken hirdették a fő­városi választások sürgős szükségét, hirdették ellentmondás nélkül, mert hiszen valóban az egész közvélemény átlátta a választások fontosságát és ez a követelés mindenütt csak helyeslés­sel találkozott. A kormány is igyekezett javaslatával a parlament elé járulni, hogy minél előbb véget vessen az ex­­lexnek a főváros életében, hogy meg­adja a lehetőségét az alkotmányos fej­lődésnek, hogy visszaállítsa az autonó­miát, melytől szerencsétlenül alakult körülmények fosztották meg a fővá­rost. .De követeléseik gyors teljesítésé­től úgy látszik megijedtek a hangos kö­vetelődzők. Egyszerre szakítanak régi kívánságaikkal, ürügyeket keresnek a választások elodázására és megobstru­álják a javaslatot, melyet eddig hívtak és követeltek. Valami groteszk ellentmondás van ugyanannak, az ellenzéknek e két kü­lönböző álláspontja, ugyanannak az el­lenzéknek szólamai és cselekedetei kö­zött. Nem vállalkozunk annak eldön­tésére, akkor tévedtek-e, amikor sür­gették a választásokat, vagy most, hogy megakadályozzák? Akár a bizo­nyosságtól való félelem, akár csak a pillanatnyi politikai siker az indítéka ennek az obstrukciónak, mely egyéb­ként nemcsak a kormány, hanem a jó­zan ellenzék, Ugron és Rassayék ellen is irányul, bizonyos, hogy olyan tak­tika, mely súlyos következményekkel jár. Könnyen megtörténhet, hogy­ ez a taktika a kormány és a józan ellenzék minden jószándéka ellenére egészen a jövő év tavaszáig tolja ki a fővárosi választásokat, meghosszabbítván az ex-lex egészségtelen állapotát, amelyet pedig kívánatos lenne mielőbb likvi­dálni. Nagyatádi Szív István a fldreformovella végrehajtási s héten megjelenik a rendelet — Külön intézetet állítanak fel, mely a reform pénzügyi részét rendezné. — Visszaveszik a földet szoktál, akik helytelenül gazdálkodnak. — Saját tudósitónktól. — A legutolsó minisztertanács letárgyalta a földrefo­rm végrehajtására vonatkozó ren­delkezéseket és így «. • a* .. '. jr V •j'-Itá utasítás, amely a novella és az alaptör­vény intenciói­ szerint lényegesen elő­segíti a földr­eform gyorsabb végre* ’ . , hajtását. A novella végrehajtási utasításán nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter már a novella parlamenti letárgyalása óta dolgozik, az Országos Földbirtok­rendező Bíróság véleményt mondott és a már tel­jesen elkészült rendelet összhangba kívánja hozni a novella rendelkezéseit az eljárások során felmerülő intézkedésekkel. Munkatársunknak alkalma volt a föld­birtoknovella végrehajtási utasításáról nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszterrel beszélgetést folytatni, aki a meg­jelenő rendeletről a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának : — A novella végrehajtási utasítása e hé­ten megjelenik, miután azt a pénteki mi­nisztertanács letárgyalta és hozzájárult a meghozandó intézkedésekhez. A végrehajtási utasítás biztosítja az egyöntetű és gyorsabb eljárást és rö­videsen éreztetni fogja jó hatását úgy a földigénynek, mint a birtokosokkal szemben,­­ miután a teljes igazságosság megóvása mellett az utasítással lehetővé kívántuk tenni, hogy a hosszú ideje óta húzódó meg­váltási eljárások most gyorsabb menetben érjenek el befejezésükhöz. — Lényeges rendelkezése a novellának úgy a földhöz juttatóitól, gazdálkodásának ellenőrzése, mint a középbirokos­ juttatá­sának meghatározása. Az utasítás szerint középbirtok csak annak juttatható, aki a föld vételárának felét előre kifizeti, akinek meg van az anyagi ereje ahhoz, hogy a birtok beremlezéséhez a szük­séges eszközöket megszerezhesse, továbbá, tekintettel lesznek a kérelmező erkölcsi, anyagi és gazdasági rátermett­ség­re. A gazdálkodás ellenőrzése a föld­művelésügyi miniszter joga és kötelessége és ennek az ellenőőrz­ések kapcsán tör­ténhetnek meg azok az intézkedések,­­ amelyek következtében azok­tól, akik nem teljesítenek helyes gazdálko­dást, azoktól elveszik a nekik juttatott földet. Természetes, hogy a föld visszavétele a bí­róságra tartozik.­­ A végrehajtási utasítás alapján tör­ténő intézkedések során nagy jelentőséggel bír annak a szervnek a felállítása amely az összes vagyonjogi ügyeket, amely a föld­reform során előállhat, rendezi. Ez az új szerv az igénylő és az igénylést szenvedett keze lesz l­e­ k­iatv,­ és c­­­élja az, hogy mi,i­­denemű vagyoni kérdésben úgy a bérleti összeg, a föld árának a megfizetése stb. köz­vetlenül a birtokossal érintkezésbe legyen, ami úttal elkerülhetők lesznek azok a már többször előállott nehézségek, amely a bir­tokos kártalanítása tekintetében az igény­lőkel szemben fenforogtak. Szó van arról, hogy egy külön intézetet állítsunk fel de természetesen, ha ez több költségbe kerül, mintha a Földhitelintézet végezné erre vo­natkozóan a munkálatokat, úgy a kormány, miután minden téren a takarékossági elvet tartja szem előtt, a kevesebb költséggel járó módhoz fog folyamodni. Ugyancsak az új intézet hatáskörébe tartozik a járadékbirto­kok kezelése is. Az új szerv felállítására nézve külön rendelet fog intézkedni, valamitn kü­lön rendelet jelenik meg a bírósági nyilvános tárgyalásokról.­­ Mindkét kérdésben most folynak a ta­nácskozások és erre nézve már teljesen ki­dolgozott tervezetek állanak a kormány rendelkezésére. A végrhajtási utasítás­ életbe léptetése után rövidesen sor kerül ezeknek a rendeleteknek a kibocsátására is. A végrehajtási utastás 39 paragrafus­ból áll és elsősorban a megváltási eljárás lefolytatásáról szól. Az ügyek a rendes ülés elé kerülnek és a feleknek a Fölbirtokren­­dező Bíróság döntése ellen felebbezési jo­guk nincs. A Földbirtokrendező Bíróság el­nökének vagy a földmivelésügyi miniszter indítványára bármely ügy az elnöki tanács elé kerül, amely azután fölülvizsgálja az ügyet. A teljesülés szerepe teljesen meg­szűnt. Részletesen tartalmazza ezután a végre­hajtási utasítás a jelentkezők összeírására, a tárgyalóbizottságok alapítására, az eljá­rásra és a bíróság határozathozatalára vo­natkozó rendelkezéseket Fontos nyítás ezer­ a téren az, hogy a földhöz juttatást kérők annyi szakértőt nevezhetnek meg a tár­gyalásra, ahány szakértőjük a földbirtoko­soknak együttvéve van és annyi választ­mányi tagot választhatnak, ahány érdekelt­ségi csoport van a jelentkezők között. Vá­lasztmányi tagnak csak az illető érdekelt­ségi csoporthoz tartozó jelentkező választ­ható. Mint különösen figyelembe veendő elve­ket sorolja fel a végrehajtási utasítás a megváltási eljárásoknál azt, hogy a belső­ségeimet ügyelni kell arra, hogy az a föld birtok nélkülöző Rétion kiegészítő részének tekintendő-e vagy sem. Figyelembe kell venni, hogy aki háború alatt szerzett ingatlanából nem ötven, ha­nem száz hold mentesítését kéri, hogy ki­zárólag gazdálkodással­ foglalkozik-e. Ily esetben a helyhatósági bizonyítvány nem elegendő, hanem meg kell vizsgálni azt, hogy a háború alatt szerzett birtok meg­váltását kizáró körülmény nem-e a tör­vény kijátszásának, vagy visszaélésének az eredménye. A legnagyobb körültekintést írja elő a végrehajtási utasítás olyan bir­tokoknál, ahol méltányossági okokból a bíróság az egész megváltást mellőzendő­nek tartja. Itt nem elég a vagyonerő kimu­tatását szolgáló pénzintézeti számlakivonat, vagy helyhatósági bemondás, hanem tanúk által is nyomozni kell a vagyon eredetét. .A régi családi birtokoknál pedig be kell szerezni azt a telekkönyvi kivonatot, amely szjnulja, hogy ötven évvel 1914 előtt is már a család kezén volt a birtok. Gondoskodni kell az utasítás szerint a juttatásokra kijelölt területek könnyebb megközelítéséről, utakról és ebben a kédés­ben a birtokosokat meg kell hallgatni, pontos rendelkezéseket tartani­­. Az uta­sítás a cselédlétszám megállapításáról, a­mely a megváltás után öt évig nem apaszt­ható. A tárgyalóbizottság által minden kérdésre kiterjedő tüzetes javaslatot a bírósághoz kell felerjeszteni, amely a kérdésekben vég­­évényesen dönt. Így dönt a megváltás, az ár, a kártérítés kédéseiben tehát azokban a kédésekben, amelyek azelőtt a vegyes bí­rósághoz tartoztak. A vegyes bíróság mű­ködése megszűnik és annak teljes hatás­köre átmegy a Földbirtok Rendező Bíró­ság, illetőleg az általa kijelölt helyszíni bíróságra. Ezzel az intézkedéssel a föld­birtokrendezés pénzügyi részét kívánják megkönnyíteni. Magasabb fokú egyházi közületek föld­höz juttatási kérelmeinél kötelezővé teszi az utasítás, hogy azt az egyházi főhatóság a kultuszminiszter útján terjessze elő. A visszajuttatási kérelmekre nézve, amely ugyancsak nagyon fontos része a reform­nak, utasításokat tartalmaz a rendelet arra nézve, hogy elsősorban vizsgálni kell a ké­relmező foglalkozását, a kérelmező anyagi heyzetét, a birtoknak a művelését és a há­borús szerző személyi viszonyait. Ugyanez áll a vagyonelőny megosztására nézve is. A tárgyalást vezető bírót a rendfentar­­tás céljából ugyanazok a fenyítési jogok illetik meg, mint amilyen jogok a polgári peres ügyekben eljáró bírókat illeti. Az­­ igen gyakran felmerült urranisz elkerülése céjából már a novella kimondja, hogy az­tjáró hivatalos közegek a megváltást­­ szenvedőknél nem szállhatnak meg csak hatósági odautollással. Ezt szabályozza az utasítás, amely ki­mondja azt is, hogy a gyorsítás érdekében az eljáró bíró az iratokat köteles azonnal felterjeszteni. A határozatok fogantosítását a földbirtokrendező bíróság rendeli el és olyan megfelelő szerveztekre írhatja, ame­lyek megfelelő erkölcsi és anyagi biztosí­tékokká rendelkeznek és megfelelő ellenőr­zés alatt állanak. A végrehajtási utasítás befejező paragra­fusaiban a tagosításra vonatkozó rendelke­zéseket tartalmazza és a mostani nehéz­­ségek leküzdésére a tagosítást pótló békés birtokcserét rendszeresük Ugyancsak ki­mondja az utasítás azt is, hogy ingatlan közvetítéssel, Budapest székesfőváros belső­ségeit kivéve, csakis a bíróság engedélyével lehet foglalkozni.

Next