8 Órai Ujság, 1925. október (11. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

* v . A főkapitányság a kommunista bűnügyi minden egyes szálát végignyomozta és Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes, politikai nyomastóosztály főnökének utasítására ma megkezdték a különböző jelentések elkészítését. A bűnügynek tudvalevően sok külföldi vonatkozása is van és ezért a főkapitány utasításéra külön választották a belföldi és a külföldi vonatkozású jegyzőkönyveket. A külföldi vonatkozásokat tartalmazó jegyzőkönyvek pontosan feltüntetik mindazokat az európai városokat, ahol kommunista fészkek vagy úgynevezett agitátoriskolák vannak. A főkapitányságon valószínűnek tartják, tárgyaa külföldi rendőrhatóságok a nekik megküldendő jegyzőkönyvek révén több értékes adathoz jutnak és a budapesti rendőrség nagysikerű munkája révén a külföldi hatóságok bepillantást nyernek árterületükön folyó kommunista szervezkedési mozgalmak részleteibe. Pontosan 1138 órát töltöttek a detektívek úgynevezett utcai figyeléseken, esőben, zivataros időben, legtöbbször az éjszakai órákban és Hetényi főkapitányhelyettes maga is többször részt vett az ilyen éjjeli fingérómonkában, s nem egyszer maga irányította a külvárosi leleplező munkát. Ennek rendszerint az volt az eredménye, hogy, a hajnali órákban beszállítottak egy pár kommunistát a főkapitányság valamelyik őrizetes cellájába. Bethlen István gróf tegnap kihallgatáson fogadta Marinovich Jenő főkapitányt, és Ssetényi Imre főkapitány helyettest, kiknek melegen gratulált ahhoz a sikerhez, amelyet a kommunista összeesküvés leleplezésével elértek. A bűnügynek egyébként ma újabb téws, érdekes eseménlye van. A detektívek még a hajnali órákban behozták a főkapitányságra Vég István vámőrt, akiről megállapították, hogy szintén exponált tagja volt a Vági-féle mozgalomnak. A főkapitányságon foganatosított tanúkihallgatások során megállapították, hogy Vég István volt az, akinek a bécsi agitátoriskolában mint tanárnak néhány hét múlva meg kellett volna kezdenie működését. Vég Istvánt ma délután hallgatják ki részletesen, noha nem valószínű, hogy újabb adatokat tudna szolgáltatni a rendőrségnek. A kommunista bűnügy további nyomozása most még arra terjed ki, hogy pontosan megállapítsák, kik kezelték a Bécsből, illetőleg Szovjet-Oroszországból érkezett pénzösszegeket és hogy milyen célra fordították? Az eddigi megállapítások szerint mintegy százezer dollárra tehető az az összeg amelyet a magyarországi kommu- nista mozgalom céljaira felhasználtak. A főkapitányságon különben már úgy intézkedtek, hogy ■et őrizetbe vett kommunistákat szombaton fogják kisebb csoportokban átadni az ügyészségnek, a vonatkozó jegyzőkönyvek egyidejű megküldése mellett. Valószínű, hogy a jövő héten a politikai nyomozóosztályunk a végzett óriási munkábvan elfáradt tagjai néhány napig pihenőre mennek. A főkapitányság politikai nyomozóosztályán ma délben több külföldi laptudósító jelent meg, akik főleg az iránt érdeklődtek, hogy megfelenek-e a valóságnak azok a külföldi lapokban megjelent hírek, melyek szerint a Budapesten elfogott kommunistákat a rendőrségen bántalmazták. Herényi Imre főkapitányhelyettes készséggel állt a külföldi újságírók rendelkezésére, megmutatta neik Rákosi Mátyást és társait "t.... — Saját tudósítónktól. — és végigvezettette őket azokon a szobákon, amelyekben az elfogott kommunistákat őrzik. A külföldi újságírók szemléjük alkalmával minden kétséget kizáró bizonyosságot szereztek arról, hogy a bántalmazásokra vonatkozó ééig külföldön kolportált hírek merő kitalálások és hogy a kommunisták nem fizikai bántalmazások, hanem lelki depresszió alatt, önként vallottak a rendőrségen. A főkapitányság egyébként ma arról értesült, hogy holnap egy külföldi antibolsebecs, szept. 30. (Magyar Távirati Iroda.) Dr. Bauer szociáldemokrata vezér az Arbeiterzeitungban nyilatkozatot közöl, amelyben mint annak a bizottságnak egyik tagja, amelynek az lett volna a hivatása, hogy kiegyezést hozzon létre a magyar szociáldemokrata párt párt vezetősége és a szocialista ellenzék, az úgynevezett Vágicsoport között, — amely célt nem érték el — a Vági csoport jellege tekintetében a következő benyomásokról számol be: — Ismerem a kommunistáknak azt a módszerét, hogy a szocialista pártok kebelében kommunista sejteket alakítanak. Minden bizonnyal lehetséges az, hogy ilyen sejtek a Vági-csoport kebelében is állottak fenn, lehetséges, hogy az ő szervezetükben is voltak burkolt kommunisták, egészen bizonyosan nem igaz azonban az, hogy az, egész csoport kommunista volt. Ugyanazt a banyám apait én szereztem, az egyeztető bizottság többi tagjai is magukkal hozták, amint az a bizottság határozataiból kiderül. Az Internacionale egyeztető akciója sajnos eredménytelen maradt. Hogy a Vági-csoport végül is mint párt alakult meg, nagyon súlyos hibának tartottam. Ennek ellenére meg vagyok győződve arról, hogy a magyar rendőrségnek az a beállítása, mintha az egész csoport tudatosan a kommunistáknak tett volna szolgálatot, csupán rendőrfogás. A Budapesten letartóztatott és bántalmazott munkások között kétségtelenül vista komité érkezik a magyar fővárosba, hogy tanulmányozza a kommunisták meghiúsult magyarországi szervezkedésének ügyét és a magyar hatóságok ellenintézkedéseit. A bizottság tagjai a Hungária-szállóban rendeltek maguknak szobát és megérkezésük után azonnal érintkezést fognak keresni a főkapitányság politikai nyomozóosztályának vezetőségével. A komité több napig fog Budapesten tartózkodni, ahol tiszteleg a Ingóságoknál is és a jövő héten folytatja útját a külföld fővárosaiba. sok jó szocialista van, akiknek a kommunistákhoz tudatosan semmi közük sincsen. Bauer szociáldemokrata vezér fenti nyilatkozatára vonatkozólag illetékes helyen kijelentették a Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt, hogy Bauer amaz állítása, hogy a rendőrség kitalálása az, hogy az egész jogi párt fedező szervezete a kommunisták magyarországi pártjának, egészen önkényes állítás. Hogy az itt előállítottak közül egyetlenegy, beleértve Rákosit és Weinbergert is, nem részesült még a legkisebb mértékű fenyegetésben sem, az azóta illetékesek már megállapították és ez Bauer részéről semmi egyéb, mint inszinuáció. A bekövetkezendő főtárgyalás, mely teljesen nyilvános jellegű lesz, dokumentálni fogja a következőket: Hogy a rendőrségen az előállítottakat a leghumánusabb bánásmódban részesítették, hogy ■a rendőrség politikai csoportja jóval Rákosi elfogatása előtt informálva volt a legkisebb részletekről és amikor az embereket behozták," -az összegyűjtött tények bizonyítéka alatt és ezen bizonyítékok súlya alatt valamennyien beismerő vallomást tettek minden külső kényszer nélkül. H ha a magyar törvények nem tiltanák azt, hogy a rendőri eljárás során a gyanúsítottakkal bárki is érintkezhessék, akkor az összes előállítottakat már régen bemutatták volna a külföldi sajtó képviselőinek is, így is számtalanszor volt alkalmuk az újságíróknak meggyőződni akár Rákosi, akár Weinberger testi épségéről, amikor azokat kihallgatásra vitték és onnan visszakisérték celláikba. ***..____ Letartóztattak egy kommunista vámőrt A rendőrség megküldi az európai rendőrhatóságoknak a területükön folytatott kommunista aknamunka adatait Bethlen István gróf gratulált Joarinotsich főkapitánynak és Herényi főkapitányhelyettesnek. Szombaton kísérik át a letartóztatottakat a királyi ügyészség fogházába. Nyilvános főtárgyalás fogja dokumentálni, hogy Rákosiékkal a leghumánusabban bántak. 2 BANGÓI JOSI SZEMINÁRIUM Budapest, IX., Ráday utca 14. Sikeresen készít elő vidékieket is. Mind a három vádlottat fölmentették Márffy öscsüfelsértési gereben fi halálraítélt, mint vádló. — Ki kergetts a hasaiba Sebő Zoltánt? — Saját tudósítónktól — Nagy érdeklődéssel kisért pert tárgyalt ma a budapesti büntető járásbíróságon Lajos Ödön járásbiró. A per vádlottjai Ráskai László és Bodó Béla újságíró, valamint Rendler Ferenc bankhivatalnok voltak, akik ellen a halálra Hóii Márffy József bűnvádi följelentést tett becsületsértés és rágalmazás vétsége címén. Följelentésében Márffy előadta, hogy Ráskai és társa egymásközött a szerkesztőségben, az által, hogy közösen cikket írtak és azt leküldötték a nyomdába, ahol néhány nyomdász, azt elolvasta, elkövették a becsületsértést. Azt állították ugyanis beszélgetés közben és a cikkben őróla, hogy Márffy vérszomjas ember, aki Irekó Zoltánt öngyilkosságra kényszerítette. A mai tárgyaláson Márffy szóval is kijelentette, hogy fenntartja ezt a vádat a három vádlott ellen, mivel olyan tényeket állítottak róla, amelyek ha valók lennének, akkor alkalmasak lennének arra, hogy ellene bűnvádi eljárást indítsanak, sőt őt a közmegvetésnek is kitennék. Az, amit az újságíró és Rendler állítottak róla, nent egyéb, mint egy túlfűtött agyszülemény. A vádat fentartja tehát mindhárom vádlottal szemben és magánjogi igényt is támaszt, mivel neki kell sajátjából fizetni a villamospénzt a tárgyalásra való abre, mert hivatalosan nem térítik azt meg, tükintettel arra, hogy ezen a tárgyaláson nem köteles megjelenni. A bíróság megkezdte ezután a vádlottak kihallgatását. Ráskai László újságíró elmondotta, hogy a szerkesztőségire egy alkalommal Rendler Ferenc telefonált, hogy fontos mondanivalója van a Márffy-üggyel kapcsolatban és látogassa őt meg egy újságíró a Hollandia-szállóban. Szerkesztője utasítására fel is kereste a Rendler Ferencet, aki elmondotta, hogy igen jól ismeri Márffyt és Bekő Zoltán is jó barátja volt neki. — Rendler azt is elmondotta nekem — mondja Ráskai. — hogy látott egy alkalommal Bekő Zoltán asztalán különböző vérbírósági aktákat és Rendler azt mondotta, hogy Bekő számos kijelentéséből az asztalán talált iratokból és magából az egész helyzetből azt következtette, hogy határozottan állítja is, hogy Bekét olyan cselekményre akarták rákényszeríteni, amelyet Bekő nem akart vállalni, hanem inkább öngyilkosságot követett el. A cikk anyagát ezután bevitte a szerkesztőségbe, de nem beszélt róla senkinek, hanem csak szerkesztőjének mutatta meg. A bíróság ezután Rendler Ferencet hallgatta ki. Nem érzi magát bűnösnek, ő hívta fel a szerkesztőséget, hogy küldjenek valakit hozzá és amikor Ráskai megjelent nála, mindent elmondott neki. Egyébként csak Vz igazat mondja el, amit tanukkal tud iga* zolni. — Megjegyzem. — mondja ezután Rotra* ler. — hogy 'ka Márffy alibibizonyitékai egyáltalán 3 nem felelnek meg a valóságnak és es- | küvel bizonyítom, hogy minden alibi* j tanúja hamis. Mártír (felpattan): Kérem, ezt is jegyző* könyvbe Unttal ni. — Nem igaz az sem. — folytatja tovább Rendler vallomástól. — hogy Bekő sikkasztás miatt vált volna meg az élettől. Éppen ezzel a híreszteléssel kapcsolatban említette. Rendler Ráskainak, hogy nem engedheti meg, hogy olyan ember, mint Márffű kiszabaduljon álalibi-tanu szerzésével és más címeken a börtönből. — Azt is közöltem Ráskaival, hogy Márffy hozta olyan kényszerhelyzetbe Bekőt, hogy végül is Bekő a Lukács.szállókban szívenlőtte magát. Bekő Zoltán igen régi, meghitt barmaiul volt, és ő maga mesélte nekem, hogy igen kompromittáló szerepeket vállalt Márffy nyomására. Bekötől tudott azt is, hogy mi is belekeveredett annak idején a Rassayi Károly és Miklós Andor-féle bombaküldemények ügyébe és segítségére volt akkoribán Márffynak. Az adott szónak Bekes végtelenségig rabja volt. Lehet, hogy valami disznóságot bíztak rá és ő nem akarta elvégezni, de mert adott szava kötelezitek inkább öngyilkos lett. '■ — Egerbe szintén ők mentek le aimak idején a felforgatást csinálni. Márffy (ismét felpattan): Egerbe? Ezt kérem szintén jegyzőkönyvbe foglalni. Rendler elmondja még, hogy Bekővel őrngyilkossága előtt négy héttel már nemi igen lehetett beszélni, állandóan részeg volt. Minden bizonnyal rendkívül bánthat* ták őt bizonyos titkos esetek. Ismeri ál IX-ik kerületi nemzetvédelmi osztály n*ü* ködését, a vérbiróság alapszabályait, amlyeben benne volt, hogy 25 botbüntetés* sel, elzárással, végül halállal büntetik azt, aki ellenszegül a kapott parancsnak. ’s így halt meg Kasnyik és ezért kisérelt meg öngyilkosságot Kiss Ferenc is. — Mély meggyőződésem, — mondjál Rendler — hogy Beke Zoltán is a vélt bíróságtól való félelmében lett öngyilkos. Hogy erről az öngyilkossági szándékáról őt előzően nem beszélt, az természetes. Hiszen a vérbíróság abban az esetben, hát valaki elárul valami működéséből, még az illető szüleit is bosszúval üldözte. Márffy kérdései után a bíró megkérdezi Rendőrtől, hogy miből következteti, hogy Beke Zoltánt Márffy kergette az öngyilkosságba. Rendler erre kijelenti, hogy olvasta Belednek egy feljegyzését ,melyben ez állt: „Nincs már sok időm hátra, minthogy sokaknak szükségük van arra, hogy meghaljanak 11. Ez Bekő öngyilkossága előtt két héttel volt bejegyezve. Márffynak egy közbeszólására Rendler izgatottan tiltakozott a folytonos közbeszólások ellen, majd keményen farkasszemet néz Márffyval. Már-már valami kellemtlen incidens kitörésétől lehetett tartani, azonban a bíró közbelépése ismét rendes medrébe terelte vissza a tárgyalást. Ezután a harmadik vádlott, -s Bodó Béla kihallgatására kerül a sor, aki elmondja, hogy az ügyről senki néla sem beszélt, csak jelen volt akkor, amikor Ráskai kollégája referált a cikkanyagról a szerksztőnek. Ő kapott aztán megbízást, hogy keresse fel Bekő Zoltán édesanyját, aki könnyezve mondta el neki, hogy fia elejtett szavaiból azt vette ki, hogy Márffyék kerették öngyilkosságba. A vádlottak kihallgatása után, minthogy a bizonyításra vonatkozólag a feleknek nem volt indítványa, ismét Márffy állt fel és kijelentette, hogy mind a három vádtattal szemben feltartja a vádat. Azt fejtegette azután, hogy a becsületsértés és a rágalmazás még a cikk megjelenése előtt szóbelileg elkövették és így a járásbíróság illetékes ítéletet mondani. Ezután a járásbíróság a perbeszédek elhangzása után mindhárom vádlottat felmentette azzal az indokolással, hogy a cikket nem lehet részletekre bontani s a cikk megjelenését megelőző részletek miatt nem lehet vádat emelni, mert ez csak egységesen bírálható el, továbbá a vádbeli cselekményből a bősült sértés és rágalmazás célzata hiányzik. Márffy a fölmntések ellen felebbezést jelentett be. Amikor a tárgyalás végeztével a járásbíró utasítására a fegyzerök elkísérték Márffyt,et, • miközben Rendler Ferenc előtt elhaladt, tetőtől-talpig végigmérte a bankhivatalnokot és megvető hangon szólt feléje: „Maga csirkefogó!". „Csak csendesen fiatalember, maga úgyis lógni fog!“ válaszolta Rendlerd az inzultusra. Csütörtök, 1925. október