8 Órai Ujság, 1925. október (11. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

re?sötörtek­. 1926 október 1. d­feutt Blfl. s Jisisha Imre államtitkár a kormány adópolitikájáról. II sulis pufin éé leli loretaik a tamil. A Jfitfidel min­es vagyonadó lesz adórendszerünk gerince. — A forgalmi és fogyasztási adók leszállítása után a városok kapják a hozadéki adókat. — Saját tudósítónktól. — 1 Az adózási rendszer megváltoztatásáról különböző adók megszüntetéséről írtak egyes lapok és a jó­ értesültség látszatát keltve, adózási rendszerünk teljes átrefor­­mál­ásáról adtak hírt. A kormányban meg­van a törekvés arra, hogy a szociális progresszív adó­zás felé haladjon, azonban az adórendszer kiépítése egyes adónemek csökkentése csupán az állam­háztartás egyensúlyának biztosítása mel­lett történhetik. Adórendszerünk megre­formálása tekintetében Vargha Imre ál­lamtitkár az elterjedt hírekkel szemben a következőképpen világítja meg a kormány­nak az adózási rendszer tekintetében el­foglalt álláspontját:­­ Azok a híresztelések, hogy a kor­mány megszünteti a jövedelem- és va­gyonadót, annyira abszurd és lehetetlen beállítás, hogy külön foglalkozni vele nem is kell. Meg vagyok győződve arról, hogy egyáltalán nem illetékes helyen szerzett felvilágosítás nyomán írhatták ezt, mert illetékes helyen ilyen abszurdumokat nem a­ond­hattak volna. A mai időkben, ami­kor a helyes szociális progresszív adózás felé törekszik az egész gazdasági élet, akkor j v.v .... . s Nem lehet feltételezni a pénzügyi kor­­­­rmányról, hogy az egyetlen helyes és 1­8 progresszív adót megszüntetni akarná. trapjal ellenkezőleg, a pénzügyminiszté­­riumnak minden törekvése odairányul, hogy a jövedelem- és vagyonadó a leghe­lyesebben és legigazságosabban kivethető és­ kiépíthető legyen és minél előbb elkö­­vetkezthessék az az idő, amikor az állami jutaórendszernek a gerince a jövedelem- és raffagonadó lesz. !­ ,! Nincs arról szó, hogy az általános kereseti adót a marosoktól el akarná venni a pénzügyminisztérium. Ezt egyébként is meg­nehezítené az, hogy a városi kölcsönök fedezésére elsősorban a kereseti adó, mint ■városi jövedelem van lekötve. Ami a kere­si* adó emelését illeti, ebben a tekintetben SBWnhogy emelésről volna szó, hanem ellen. S leg, a pénzügyminisztérium eddig is a ztározottabban ellenáll minden olyan törekvésnek, —„am­ely pedig a városok ré­seiről igen gyakran felmerül,­­ hogy a képesek­ adó­­­kulcsát öt százalékon túl a törvényben megállapított maximumon (tíz százalék) belül bármily kis mértékben is tyostemelhessék- Nem igen remélhető, hogy deíjkereseti adónál változás fog beállni. A Házadó rendezésében gondol a kormány arra, hogy egy helyesen kiépített adórendszer­ben a hozadéki adókat, tehát a ház­adót is célszerű volna a városoknak átengedni. Ez idő szerint azonban erről még nincs szó, és mindaddig nem is lehet, míg a forgalmi és fogyasztási adók a he­lyes mértékre le nem szállíttattnak és az államháztartás helyzete a jövedelem- és vagyonadó helyes kivetése utján a házadó nélkül is biztosítva nem lesz.­­ A vagyonváltságot sem ejtheti el a kormány már csak azért sem­, hiszen a vagyonváltság alá esők igen jelentékeny része már lerótta azt és nem is lehet fel­tételezni a kormányról azt, hogy egy olyan intézkedést merne foganatosítani, amely éppen azokat mentesítené a terhek alól, akik­ az állam legsúlyosabb helyzetében­­kötelezettségeik alól magukat kivonták. Ha ezt tenné a kormány, úgy jogosulttá válna a felfogás, amely már eddig is eléggé lábra kapo, hogy nem kell becsületesen adózni, mert idővel a hátralékot úgyis elengedik. Abban a percben, amikor a va­­s­k­onváltság kivetése és beszedése az álta­­lános gazdasági helyzetre való tekintettel lehetővé válik, a még be nem szedett va­gyonváltságot is be fogja szedni a kor­mány. — A hátbérkivetésekkel kapcsolatban semmiféle reformról szó sincs és az új házbérbevallási ívek kibocsátá­sának egyetlen oka az, hogy a kive­tést és bevallás körüli eljárást a lehe­tőségig egyszerűsítsék és m­egköny­­nyítsék. — Az adófelügyelőségek összevonása tárgyában tett híresztelések magukon vise­lik a hozzá nem értő helyről szerzett infor­mációnak nyomát. Az adókezelési törvény hivatalos összeállítása gondoskodik arról, hogy az adókivetés mindenütt az adóhiva­talok útján történjék. Ezt a rendszert ter­­­­mészetesen a székesfővárosra vonatkozólag­­ is keresztül fogjuk vinni. Arról, hogy­­ holmi három tagú direktórium intézi az ügyeket, természetesen szó sincs, nem is lehet, mert a pénzügyi adminisztráció ilyen faktorokat, ilyen társas hatóságokat egy­általában nem ismer. Budapesten is lesz a szükséges számú adóhivatal és másodfokú pénzügyigaz­gatóság.­­­ E tekintetben most folynak a tárgyalások­­ és remélhető, hogy a rendszer Budapesten i­­ is aránylag rövid idő alatt teljesen ki fog­jz épülni. Boltbérrészletfizetési kedvezményt és a szabad felmondás elhalasztását kérik a fővárosi kereskedők. A zárórarendelet megváltoztatását egyelőre levették a napi­rendről. — A Fővárosi Kereskedők Egyesületének szerdai nagygyűlése. — Saját tudósítónktól. — A Fővárosi Kereskedők Egyesültte, a bu­dapesti detailkereskedőknek ez az érdek­­képviselete szerda délutánra nagygyűlést hívott egybe, amelynek tárgysorozatán az üzletek zárására v­onatkozó rendelkezés megváltoztatása, továbbá a boltbérrészlet­­fizetési kedvezmény megadja és az üzletek jövő évi májusi szabad felmondására vo­natkozó­­lakbérrendeleti intézkedés módo­sítása szerepelt. A nagygyűlésen Szterényi József dr. fog elnökölni, az előadói tisztet pedig Krémer J. dr. tölti be. Az első tárgy­sorozati pontnál az volt az eredeti javas­­lat, hogy az egyesület kérje meg a keres­kedelemügyi minisztert, változtassa meg a most érvényben lévő üzleti zárórendeletet akként, hogy a nem élelmiszereket árusító üzletek az eddig esti hat óra helyett csak hét órakor kötelesek az üzleteket bezárni. Minthogy azonban a kereskedők igen te­kintélyes része a mai hatórás záróra mellett foglal állást és a Kereskedelmi Alkalmazot­t­ak Országos Egyesületének vezetősége is kérte e kérdés tárgyalásának elhalasztását, a nagygyűlés szervezői, vagyis a Fővárosi Kereskedők Egyesületének Elnöksége ma levette a záróra kérdésének tár­gyalását a délután megtartandó nagy­gyűlés tárgysorozatáról, így tehát a kereskedők ma d. u. csupán arról határoznak, hogy milyen lépéseket te­gyenek a kormány­tagjainál a boltbér rész­letfizetési kedvezmény megadása és a lak­­bérrendelet ama rendelkezésének megvál­toztatása dolgában, amely az üzlethelyisé­­­égnek jövő májusban való szabad felmon­dásáról rendelkezik. A nagygyűlésen a fel­szólalók rá fognak mutatni azokra a nagy nehézségekre, amelyekkel a fővárosi keres-, kedelemnek még m­a is meg kell küzdenie, a súlyos közterhekre, amelyek lehetetlenné teszik a boltbéreknek egyösszegűben való megfizetését és ezért kérni fogják a részletfizetési kedvez­mény megadását. Az üzletek tervezett szabadforgalmát pe­dig azért kérik egy évvel elhalasztani, mert attól tartanak, hogy a szabad felmondás kaotikus állapoto­kat teremt és a tisztes kereskedelem képviselőinek kárára ismét alkalmi kereskedők igyekeznének elhelyez­kedni az üzleti világban. Ma ugyan már teljesen megszűnt a „lelé­­pési" konjunktúra, üzlethelyiség átenge­déséért senki sem fizet már lelépési díjat, de azért még távolról sem érkezett el az idő az üzletek szabad forgalmának teljes visszaállítására. Bécsben ma megkezdték a Burgszinházban történt politikai gyilkosság bünperének tárgyalását Melpomena Carniciu az esküdtek előtt. — Saját tudósítónktól. —* Bécs, szept. 30. Ma kezdte meg a bécsi esküdtszék Mel­pomena (Mencia) Carniciu bünperének fő­tárgyalását, amelyet a vádlott betegsége miatt ismételten el kellett halasztani. Mencia Carniciu tudvalévően ez év má­jus 8-án a Burgszínházban megölte a ma­cedóniai Panizát. Az ügyészség emiatt or­gyilkosság címén emelt ellene vádat. Men­cia Carniciu 1918-ban Jugoszláviában élt; betegsége miatt megszakította gimnáziumi tanulmányait és vagyonos szüleinek üzle­tében dolgozott. Szülei néhány hónappal ezelőtt Szófiába­­költöztek át. A­ vádlott 1918 szeptemberében Münchenbe utazott egy családdal, amelyhez barátság fűzte. Mün­chenben megismerkedett The­odor Panizá­­val, akit a macedóniaiak szabadsághősként ünnepeltek. Paniza életsorsáról és különösen a ma­cedóniai szabadságmozgalomban viselt sze­repéről, mint mondja, Magdaléna Lam­ier- Reva tájékoztatta őt. Amit hallott, nagy megbecsüléssel töltötte el Paniza irányában, később azonban nagy megdöbbenésére meg­tudta, hogy Panizát a háború alatt a Sztam­­butinszky-kormány jogtalan meggazdagodás miatt perbe fogta. Még nagyobb lett kiáb­rándulása, amikor arról értesült, hogy Pa­niza az eljárástól úgy szabadult meg, hogy a bolgár kormány szolgálatába lépett. Egye­nesen megvásároltatta magát, sőt a bolgár kormány által felszerelt egyik katonai osz­tag élén bevonult Nevrokopba, hogy ilyen módon katonai nyomással térítse át a népet Sztambulinszki oldalára. Ő, mint a mace­dón szabadságmozgalom híve, megvetette Panizának ezt a köpenyegforgatását, de amikor Paniza 1923 júniusában, Sztanobu­­linszki bukása után kénytelen volt Jugoszlá­viába menekülni, mégis győzött lelkében a részvét érzése. Nemsokára kiderült azon­ban, hogy a szerb biztonsági osztály főnö­kétől pénzt­ vett fel azoknak a szerb ban­dáknak jobb megszervezése céljából, ame­lyek a Szerbiához csatolt macedón területen a szabadharcosok leverésére, tehát a mace­dón szabadságmozgalom elfojtására ala­kultak. Ekkor olthatatlan gyűlölet fogta el Pariza irányában, akiben most már a macedón szabadság­mozgalom ellenségét látta. Carniciu, mint 3 ahogy elmondja, már 1923. telén meg akarta bosszulni ezt az árulást, de nem kínálkozott rá jó alkalom. A rákövetkező nyáron Szófiában em- Mauser-pisztollyal szerelte fel magát, de tettét most sem tudta végrehajtani, mert Paniza Bécsben tartózkodott. Időközben súlyosan megbete­gedett és­­szülei orvosi­ vizsgálat céljából 1925. januárjában Bécsbe küldték. Itt a már elitélt barátnőjénél vett szállást és az ő révén mind sűrűbben jött össze Panizá­­val, aki előtt gondosan leplezte gondola­tait. Közben barátnője jegybe lépett Bum­­barov bolgár menekülttel és Carniciu tet­tének elkövetése előtt be akarta várni a jegyespár esküvőjét. .A gyilkosságot tudvalévően május 8-án hajtotta végre a Burgszínházban, Ibsen Peer Gynt-jénel­ előadása közben. A Sze­imban vásárolt pisztollyal két lövést tett Panizára, majd ötször rásütötte meg­ a fegyvert, K egy golyó halálosan találta Panizát. A többi golyó súlyosan megsebezte Ekaterina Panizát, valamint Bogatinov mezőgazdát, aki oltalmai állandóan Paniza kíséretében volt. A vádlott azt állítja, hogy golyóit kizá­rólag Panitzára irányította és másokat nem volt szándékában megölni. A vádirat szerint ezt az állítását nem­ is tudták megcáfolni. .A golyók mindenesetre veszélyeztették nemcsak a sebesülteket, hanem a közönséget, a színészeket, a zené­szeket és az alkalmazottakat is, ezért a vádirat az életbiztonság veszélyeztetése cí­mén is vádat emel Mencia Carniciu ellen. A­ vádirat végül megállapítja, hogy a szak­értők véleménye szerint a vádlott nem szenved elmebajban. A vádlott kihallgatása. A vádirat felolvasásának befejeztével hozzákezdett a bíróság a vádlott kihallga­tásához. Az elnök kérdésére előadta, hogy román állampolgár. Macedóniában szüle­tett, azmely tudvalévően a világháború után román terület lett. Arra a kérdésre hogy bűnösnek érzi-e magát igy válaszolt Men­cia Carniciu: — Igen. Ezután hozzákezdett vallomásához. El­mondja élettörténetét. Idegesn, rapszodiku­san adja elő vallomását. Politikával nem foglakozott 1818-ig, amikor Münchenbe utazott, hogy az ottani kereskedelmi aka­démiára beiratkozzék. Az elnök a vádlott előadása után meg­állapít­ja az iratokból, hogy a­ vádlott müncheni utazása alkalmával találkozott egy Asov-családdal és az ő révükön ismer­kedett meg Bumbarov Madonnával. A nyomozás során azt vallotta a vádlott, hogy ő ismertette meg a macedón politikai viszonyokkal. A 14 vádlott megjegyzi erre, hogy nem mondott igazat Bumbarov asszony. Az ügyész bejelentette, hogy Panicza Katalin, a meggyilkolt bolgár politikus húga nem jelent meg a tárgyaláson, mert még mindig beteg és szanatóriumban fek­szik. Az asszony ugyancsak megsebesült a gyilkos merénylet alkalmával. A mai tárgyalás ezzel befejeződött. Csicserin Varsóból Berlinbe utazott. Varsó, szept. 30. '■ Csicserin orosz külügyi népbiztost 'ked­den fogadta a köztársaság elnöke. Délben a miniszterelnök a minisztertanácsi­ palo­tában villásreggelit adott a vendég tiszte­letére. A délután folyamán a minszterelnök viszonozta Csicserin látogatását a szovjet­­követségen. Este utolsó megbeszélésre ül­tek össze Skrzynski és Csicserin. Ez a ta­nácskozás, amely két óra hosszat tartott, befejezte a két államférfi között előzetesen folytatott megbeszéléseket. Ezt követően a diéta és a szenátus elnöke viszonozta Csi­cserin látogatását a szovjet követségen.. Az est folyamán Csicserin népbiztos Varsóból tovább utazott Berlinbe. — ——aaaaaa«ia«ttMWi iihuh i n——— BODD étterem - kávéfeáz VIII., József-körút 52-56 M­já SÍLÜEÍÜSÍ

Next