8 Órai Ujság, 1926. február (12. évfolyam, 28-48. szám)

1926-02-05 / 28. szám

-1 Fentek 6. oldal é­sFalujság 1926 FEBRUÁR 5 úr, Nádosy Imre és Kurz Sándor nem nyújtanak be kifogásokat. Ezek ketten kijelentették, hogy az ügyészi vádirattal szemben nem kívánnak semmit sem előterjeszteni, azt tudomásul veszik. Il­letékes helyen kérdést tettünk aziránt, hogy a most bejelentett kifogások folytán mikorra várható a vádtanács tárgyalása. Azt a felvi­lágosítást nyertük, hogy a tárgyalási határ­napot most még lehetetlenség megállapítani, mert az több közbeeső dologtól függ. A ter­helteknek ugyanis joguk van ahhoz, hogy a most indokolás nélkül bejelentett kifogá­saikat írásbeli beadvánnyal megokolhassák, amire a bűnvádi perrendtartás nyolcnapos határidőt engedélyez. De ettől függetlenül a szabadlábon védekező terheltek csak ma kapták kézhez a vádiratot és így nem lehet tudni, hogy azok milyen elhatározásra jutnak. Ezeknek joguk van kérelmezni a vádta­nácsnál, hogy a vádiratot a védőügyvédek­­nek kézbesítsük ki s ez esetre a perrendtartás előírja, hogy fel kell hivni a terhelteket a vádirat visszamutatására s ha ez megtörté­nik, akkor a visszaszármaztatott vádiratot kell kikézbesíteni a védőügyvédeknek. E második kézbesítéstől számított nyolc nap alatt még mindig bejelenthetik a szabadlá­bon lévő terheltek a kifogásaikat. Hozzávető­leges számítás szerint eltelhet tehát tizennégy nap, amíg a ki­fogások, illetve azoknak a megokolása befut a vádtanácshoz. Ezután­ körülbelül nyolc-tíz nap szükséges magának a vád­tanácsnak arra, hogy a kifo­gások tárgyalását előkészítse. Ilyen körül­mények között a vádtanácsi tárgyalás legtávolabbi ha­­tárnapja e hv végére várható. A frankhamisítás­ bűnper aktái egyéb­ként ma délelőtt a budapesti királyi ítélőtáblához kerültek. Ennek az az oka, hogy — mint közöltük, — a letartóztatásban lévő terheltek közül hár­man és pedig : Parrag Ferenc, Kiss Lajos Kornél és vitéz Isaála József felfolyamodást jelentetek be a vádtanács azon határozata ellen, amely további fogva tartásukat ren­delte el. Ennek elintézése most már a ki­rályi ítélőtábla feladata. A fogságban lévő terheltek közül tegnap Olchváry Jenő egy kérvényt terjesztet a vádtanács elé, amelyben az ügyészség vád­iratára való hivatkozással, hogy az ügyész­ség sem emelt ellene olyan súlyos vádat, amely indokolttá tenné az ő további fogva­­tartását.­­ Dr. Ottrubay De­zső vádtanácsi elnök vezetésével ezt a szabadlábrahelyezési ké­relmet a vádtanács ma délelőtt tartott zárt ülésén elutasította és Olchváry Jenő további fogvatartását rendelte el. Dr. Lengyel Ernő büntetőtörvényszéki vizsgálóbíró hirdette ki Olchváry előtt ezt a határozatot, aki szin­tén felfolyamodással élt, úgyhogy ennek el­bírálása végett is fel kellett terjeszteni az iratokat a királyi ítélőtáblához. Figyelem­mel az ügy sürgős voltára és nagyobb je­lentőségére, a királyi ítélőtábla Auer Ká­roly dr. kúriai bíró elnöklésével még ezen a héten dönt a bejelentett felfolyamodások sorsáról. A főügyész az igazságügyminiszternél A délelőtti óráikban felkereste az ügyész­ségen Sztrache Gusztáv főügyészt Saly László, a papnevelő intézet igazgatója is. Saly László, min­nt a letartóztatásban lévő Gerő László sógora, beszélgetési engedélyt kért és kapott a főügyésztől. Dr. Saly László távozása után Sztrache Gusztáv főügyész magához kérette Mokkai­­Jenő ügyészségi alelnököt, akivel több mint félóráig tanácskozott a rendőri pótnyomozás lefolyásáról és eddigi eredményeiről. A fő­ügyész ezután az igazságügy minisztériumba távozott. Buday Kálmán, a rottermani magyar kon­zul személyi titkára ma egész délelőtt foly­tatta a Jankovichcsal és társaival hollandi nyelven felvett jegyzőkönyvek magyarra fordítását. A fordítási munka még néhány napig tart, mert a jegyzőkönyvek 70—80 ol­dal terjedelműek. Jankovich vallomásáról kétféle jegyzőkönyv is van, mert egyet a hol­landi rendőrségen, egy másikat pedig a hollandi vizsgálóbíró előtt tett vallomásáról vettek fel. Benoist francia rendőrbiztos csak Jankovichnak a vizsgálóbíró előtt tett vallo­mását hozta meg annak idején, ez a vallo­más azonban nagyon szűkszavú és ezért vált szükségessé, hogy a királyi ügyészség­­­aulay Gyula törvényszéki bírót kiküldje Hágába, hogy Jankovichnak a rendőrségen tett igen részletes vallomását is megkaphassa. Sztrache ma este néhány­ előkelő személyt hallgat ki Jankovich a hágai rendőrség előtt tett vallomásában állítólag olyan neveket is említett, amelyek eddig a frankü­gy budapesti nyomozása során még nem kerültek felszínre, sőt állítólag ez a jegyzőkönyv még más újabb adatokat is tartalmaz. A budapesti rendőr­ség azóta utána járt az adatok legnagyobb részének, s megállapította, hogy egyáltalán nem fedik a valóságot. Valószínű, hogy Jan­­kovichnak a hágai rendőrség előtt említett újabb adatai váltották ki az ügyészségből azt az elhatározást, hogy a franküggyel kapcsolatban pótlólag még néhány előkelő személyiséget is ki fog hallgatni. Ezek a tegnapra jelzett kihallgatások tech­nikai okokból elmaradtak, de a főügyész ma este, vagy holnap állító­lag feltétlenül foganatosítani fogja eze­ket a kihallgatásokat. Lehetséges, hogy Sztrache Gusztáv főügyész éppen ezért járt el ma délelőtt Pesthy Pál igazságügyminiszternél, akivel többizben hosszabb ideig tartó tanácskozást folytatott. A hollandi fordító munkájával minden való­színűség szerin a hét végén már végez és akkor a hágai jegyzőkönyveket is a parla­menti bizottság rendelkezésére fogják bo­csátani. Hivatalos jelentést adnak ki Baross Gábor fegyelmi ügyéről Munkatársunknak alkalma volt megkér­dezni Walkó Lajos kereskedelemügyi mi­nisztert aziránt, hogy Baross Gábornak, a Postatakarékpénztár vezérigazgatójának felfüggesztése megtörtént-e, mert a frank­­hamisítás bűnügyével olyan hírek láttak napvilágot, mintha a felfüggesztés nem tör­tént volna meg. Walko miniszter kijelentette munkatár­sunk előtt, hogy a fegyelmi vizsgálat Baross Gábor ügyé­ben folyamatban van és arról majd hi­vatalos jelentést adnak ki, amely teljes tájékoztatást fog adni a Posta­takarékpénztár vezérigazgatójának fegyelmi ügyéről. A franciák a főkapitányságon A főkapitányságon a mai napon a frank­hamisítás pótnyomozása a legnagyobb csendben folyt le. Délelőtt megjelentek a fő­kapitányság épületében Benoist és Doub­et francia megbízottak, akik szokásukhoz hí­ven nyomban Bauer Ernő dr. rendőrfőtaná­csos, a bűnügy referensét keresték fel. Kö­rülbelül félóra hosszat tárgyaltak vele és a kiszivárgott hírek szerint a rendőrség által lefolytatott pótnyo­mozás eddigi eredményeit összegezték. Ma délután Lakatos Lajos dr. rendőrka­pitány szállt ki a Markó utcai fogházban, hogy a letartóztatott gyanúsítottakat francia megbízottak jelenlétében kihallgassa.­­ Benoist és Doub­et ma felkereste Katona Rezső főtanácsost, aki előtt több ízben kijelentették, hogy a budapesti rendőr­ség működése semmi kívánnivalót nem hagyott hátra. A pótnyomozás eddigelé semmi újabb ada­tot nem szolgáltatott, mert hiszen a rendőr­ség első nyomozása és az ügyészség vizsgá­lata a pénzhamisítás minden fontosabb rész­letét már kiderítette. Ugyancsak délelőtt számoltak be munká­jukról a nyomozásban résztvevő rendőr­tisztviselők Katona Rezső dr. rendőrfőta­­nácsosnak, a bűnügyi osztály vezetőjének, aki a hozzá beérkezett nagyszámú jegyző­könyvet szortírozta és legkésőbb holnap át­küldi a királyi ügyészségre. A rendőrség feladata most főképpen arra irányul, hogy a francia kiküldöttek kíván­ságának megfelelően igyekezzék megállapí­tani a rejtélyes F. N. kilétét, aki a Jankovich-féle naplóban is csak e két kezdőbetűvel szerepel. A napló szerint ez az ismeretlen ember segédkezet nyújtott a bűnügyben szereplőknek a hamis útlevelek megszerzésében. A titokzatos F. N. Megszüntették a készenlétet a rendőrségen A főkapitányságnak ama detektívjeit, akik hosszabb idő óta a frankhamisítási bűnügy­ben való nyomozás végett permaneheiában vannak, ma már visszarendelték eredeti cso­portjaikhoz és a délutáni készenlét is telje­­sen­ megszűnt. A rendőrségen valószínűnek tartják, hogy a pótnyomozás egyes intéz­kedéseit csak esetenként fogják elrendelni, mert hiszen mindazok a tények, amelyek­nek kinyomozása a rendőrség hatáskörébe, tartozott, megfelelő jelentések, vagy jegyző­könyvek alakjában már a királyi ügyész­ségre kerültek. A franciák is hangoztatják, hogy a pótnyomozás, amelyet a rendőrség most végez, nem irányulhat másra, mint a már megállapított adatok egyes nüánszainak pontos megvilágítására. Schulze Párizsban van? A rendőrségen ma kihallgatták Szörtsey József házfelügyelőjét és cselédjét. Mindket­tőhöz arra vonatkozóan intéztek kérdéseket, hogy Szörtsey kikkel állott már régebben összeköttetésben. A kihallgatott házfelügyelő és a cseléd semmiféle fontosabb adatot nem tudott szolgáltatni, úgyhogy vallomásuk tel­jesen érdektelen. Még mindig a legnagyobb homály fedi a titokzatos Schulze szerepét. A franciák szeretnének közelebbi részleteket megállapítani Schulzénak a bűnügyben való szerepléséről, az állítólagos németországi kapcsolatokra való tekintettel, a főkapitány­ságnak azonban ezideig semmiféle adata nincsen Schulze mostani tartózkodási helyére vonatkozóan. Külföldi hírek szerint Schulze még ma is Párisban tartózko­dik. A francia detektívek állítólag azt a kijelen­tést tették, hogy Schulze volt a frankhamisí­tási ügy tulajdonképpeni mozgatója, de ma­guk sem tudnak semmi­i közelebbit erről az emberről. Valószínű, hogy a rendőrség e h­ét végén befejezi a pótnyomozást és az ügy már csak olyan formában kerülhet vissza a rendőrség­hez, ha az ügyészség valamilyen részletre vonatkozóan pótnyomozást rendel el. A frankhamisítás nyomozásának min­den szála Katona Rezső rendőrfőtaná­csos kezében fut össze. A főtanácsos ma délután készíti el összefog­laló jelentését a királyi ügyészség részére, hogy holnap lesznek-e újabb kihallgatások, azt ma délutánig még nem döntötték el. Amennyiben az ügyészség újabb utasítást küldene, amikor a rendőrség természetesen még folytatja a kihalgatásokat. Sipőcz polgármester holnap tesz jelentést a belügyminiszternek a Nemzeti Szövetségnél folyta­tott vizsgálatról Az a háromtagú bizottság, amely Édes Endre tanácsnok vezetésével, már napok óta folytatja a Magyar Nemzeti Szövetség ügy- és­­ vagyonkezelésének felülvizsgálását, tegnap a szövetség könyvvezetését nézte át, ma pedig a szövetség vezető tagjait hallgatta ki Édes tanácsnok, aki ezzel be is fejezi a vizsgálatot. A vizsgálat eredményéről holnap tesz jelentést a polgármesternek. Kozma Miklós nem a parlamenti bizottság előtti vallomásáról nyilatkozott. Vázsonyi Vilmos a Pesti Napló szerint a Ház folyosóján azt a nyilatkozatot tette, hogy Kozma Miklós a parlamenti vizsgáló­bizottság előtt elhangzott vallomásáról hír­lapi közlést adtak­ s ehhez bizonyos követ­keztetéseket fűz. Vázsonyi Vilmos állítóla­gos nyilatkozatával szemben Kozma Miklós a következőket jelenti ki: — Engem a parlementi bizottság nem köte­lezett arra, hogy mindarról, amit a franküggyel kapcsolatban tudok — amelybe egyébként mint most már köztudomású, valóban úgy kerültem bele, mint Pilátus a „Credo“-ba — ne tehessek nyilatkozatot. Én nem a vizsgálóbizottság előtt elhangzott vallomásomról nyilatkoztam, hanem a tényállásról. De az sem volna csoda, ha a bizottságban tett kijelentéseim titokbantartása alól felmentve érezném magamat — mint ahogy nem érzem magam annak — mert hiszen köz­ismert, hogy a külföldi sajtóban a bizottság előtt tett vallomások lényege naponta napvilá­got lát elferdített formában. Egyébként citálva Vázsonyi Vilmos szavait „nem sértettem meg a köteles titoktartást, mert nem azt mondtam el, amit a bizottságban megtudtam", hanem csupán helyreigazítottam egy téves következtetésekre alkalmat adó ferde látszatot. " Auer Pál nyilatkozata a pótnyomozati kihallgatásokról A rendőrség részéről folyó pótnyomozás, amelyben a franciák képviselői is részt vesz­­nek, eddig még nem derített ki olyan figye­lemreméltó tényt, amely az ügyészi vád­iratban lefektetett tényállás lényegét érin­tené, vagy bármilyen jelentősebb fordulatot hozna a frankhamisítás bűnügyébe. A pót­nyomozás eddigi lefolyásáról megkérdeztük a francia bank jogi képviselőjét, Auer Pál dr. ügyvédet, aki rendszerint Benoist és Doub­et francia rendőrségi közegekkel együtt szokott megjelenni a pótnyomozás során szükségesnek tartott kihallgatásokon. Auer Pál dr. a következőkben tájékoztatta a 5 Órai Újság munkatársát a pótnyomozás munkálatairól: — Nagyobb esemény — mondotta — a pótnyomozás során még nem történt és ilyenekről nem is lehet szó. Tegnap dél­előtt a Magyar Nemzeti Szövetség tisztvi­selőit hallgatta ki a rendőrség, a mi je­lenlétünkben, ezek a tisztviselők azonban semmiféle lényeges adatot nem tudtak szolgáltatni. Ugyancsak lényegtelen volt Héder János dr. vallomása is. — A délután folyamán a Markó utcai fogházban letartóztatottakat hallgatták ki a főkapitányság közegei, de valótlan az a híresztelés, hogy Windisgraetz her­ceget és Nádosy Imrét kihallgatták vol­na. Az ügyészségi fogházban csupán a bűnügy jelentéktelenebb szereplőit hall­gatták ki. Ma délelőtt nem voltak kihall­gatások a rendőrségen, de délután tud­tommal ismét sor kerül a pótnyomozás­sal kapcsolatban szükségesnek tartott ki­hallgatásokra. Benoist és Doub­et francia rendőrtisztvise­lők ma délelőtti látogatása a rendőrségen és a referensekkel való tárgyalásaik a nyomo­zásnak olyan részleteivel vannak összefüg­gésben, amelyek nem a kihallgatásokra, ha­nem egyébb nyomozati cselekményekre vo­natkoznak. Arra a kérdésünkre, hogy milyen benyo­mást szereztek a francia kiküldöttek a most folyó rendőrségi vizsgálatról, Auer Pál dr. a következőket mondotta: — "Az a nézetünk, hogy a bank jogi képviselőjének válasza, hogy a vádirat kétségtelenül igen érdemes jogászi mun­ka, de egyúttal igazolása a pótnyomozás ügyében előterjesztett indítványunknak is, mert a vádirat maga is megállapítja, hogy több körülményt a vizsgálat még nem derített ki azzal a kétségtelen vilá­gossággal, amely az ilyen bűnügyben­ szükséges.­­ A pótnyomozástól eddigi megállapí­tásai szerint, nem lehet valami szenzációs dolgot várni. Nem lehetetlen azonban, hogy a nyomozás további során milyen momentumok vetődnek fel és nem adó­dik-e olyan adat, amelynek az egész bűn­ügy elbírálásánál nagyobb jelentősége jut. — Miképpen fogadta a sértett félként sze­replő Banque de France a vádiratot — kér­dezte most munkatársunk. — Azt is belátjuk, hogy az ügyészségnek vagy vádiratot kellett adnia, vagy vizsgá­latot indítványozni. Sérelmes lett volna, hogy ha sem vádirat nem adatott volna, sem pedig vizsgálatot nem indítványozott volna az ügyészség. De sérelmes lett volna az is, ha nem adtak volna helyt pótnyo­mozást kérő indítványoknak. A pótnyo­mozás elrendelése a vádirat egyidejű ki­bocsátása mellett tökéletesen megfelel a Banque de France, mint sértett fél érde­keinek, mert a pótnyomozást a rendőrség | !!Ma premier!! M _ ______________________n o w i2 George O’Brien p 1 ’ 0 N -=*=■------- T H FOX-ul utfiattra kciA J A H A _____ 0 VMa premier!! N

Next