8 Órai Ujság, 1927. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

tást nem tett, a javaslatot nem fogadom el. Ez a javaslat monopóliumot biztosít a k­artelbe tömörült biztosító­társaságoknak és a bizosítottak százezreit kiszolgáltja. Kartelek vannak külföldön is, de a kül­földön több kartel versenyez egymással. Nálunk csak egy kartel van s ez a javaslat most belekényszeríti a kartelbe az ed­dig kívül állt biztosító társaságokat is. A kartel érdekeit szolgálja a javaslatnak az az intézkedése is hogy 1928. júliusáig új társaság nem alakulhat. Egyetlen kartel lévén, nincs lehetősége a versenynek. Ha egészséges verseny jönne létre, olcsóbbak lennének a díjtételek, így azonban a mai rendszer olcsóbbodás helyett csak árdrá­gítást idéz elő. Ezzel mindenki tisztában van, aki ismeri a törvényt és a közgazda­ági viszonyokat. Az egész gazdatársada­­lom, az egész magyar ipar és kereske­delem ma a kartelek súlya alatt nyög. Ma, amikor a téglakartel legutóbb hatvan szá­zalékkal emelte az árakat, amikor a többi kartelek is kényük-kedvük szerint drágíta­nak mindent, nem lehet ilyen javaslattal alátámasztani a karteleket. (Zajos he­lyeslés.) —­ Mert mit csinál a biztosító kartell Pesíhy Pál iga­zs­ágügy mi­nisz­t­er: A ma­gyar vagyont védi! Hadik János: Ezt én is helyesnek tarta­nám, de nem így van! Pesíhy Pál: Nem akarom, hogy az itteni biztosító vállalatok tönkremenjenek! Ez el­len véd ez a törvényjavaslat. Hadik János: Felolvastatihatnám a biz­­­­tosító társaságok névsorát és ebből kitűnne, hogy csupa külföldi, nem pedig magyar biz­tosító társaságról van szó. Ez a ja­vaslat te­hát nem a magyar biztosítók érdekeit védi. Ilyen körülmények közt a biztosítási díjak külföldre vándorolnak és nem gyarapítják a nemzeti vagyont. Ezután a vállalatok üzleti működéséről szólva, a következőket mondja: Helyes volna, ha a biztosító társasá­gok visszatérnének a békebeli ügyletekre. Erre példát szolgáltathat az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amely épp­úgy, mint békében, most is tisztességes esz­közökkel dolgozik. Toleszky János, aki tudvalevőleg az Első Magyar Biztosító Társaság elnöke. Hadik beszédének ennél a részénél mosolyog. Bethlen István gróf miniszterelnök is mosolyogva fordul Toleszky felé. Hadik János: Beszélni kell arról is, hogy a kartellben tömörült biztosítók tartsák be egymás közt is a szerződést. Lehetne arról is beszélni, hogy a kartell tagjai ho­gy­an döfik le egymást hátulról. A mélyen tisztelt kodifikátor urak, azokat az intéz­kedéseket, amelyek a biztosító vállalatok érdekeit­, szolgálják, átollózzák , a külföldi törvényekből, de azokat, amelyek a bizto­sítottak érdekeit védik, elfelejtették át­­állózni.­­ Az államnak kötelessége ügyelemmel kísérni a gazdasági életet, hogy a gyengéb­bek védelmére keljen. Ezután a biztosító társaságok felügyeleti hatóságait támadja, majd azt fejtegeti,­­ hogy­ át kell alakítani a társaságokat.­­ (Helyeslés.) Azt a biztosító társaságot, amely olcsóbb díjtételekkel mer előhozdo­l­kodni, feljelentik tisztességtelen verseny címén és azzal gyanúsítják, hogy burkol­tan engedményt akart juttatni a biztosítot­­taknak. Ahol nincs verseny, nincs konkurrencia, ott a tömegek érdekei mindig meg lesznek bántva. Ez a törvényjavaslat arra vezet, hogy a biztosítási díjakat fel fogják emelni. Sajnálja, hogy ki kell mondania, de életé­ben ilyen pongyola javaslatot nem látott. A kodifikáló osztályt nem hibáztatja, mert ott kiváló jogászok ülnek, de a munkatár­sak voltak azok — a biztosítóvállalatok — akik a javaslatot ilyenné formálták. (De­rültség.) . Még a komoly jogász sem ismerheti ki magát, mert a törvényjavaslat címe sem fedi tartalmát. A kisebbségi vélemény egy állítását sem tudta az igazságügyminiszter megcáfolni. A biztosított felek érdekeinek védelmét ez a javaslat a nullával teszi egyenlővé, szemben az osztrák törvénnyel, amely minden vonatkozásban védi a fele­ket. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök az ülést ezután 10 percre fel­függeszti. Szünet után Nagy Ferenc dr. szólt hozzá a javaslathoz. A javaslatot — mondotta — szükséges­nek tartja és elfogadja. Külföldön már mindenütt modern szellemben kodifikál­ták a biztosítási jogot. Senki sem kény­szeríthető, több évre kössön biztosítást, ha azonban több a visszalépés jogát is ga­rantálni részére. A reformnál úgy sem he­lyezkedhetünk más álláspontra. Ha meg­reformáljuk biztosítási jogunkat, lehetetlen más alapon megtennünk ezt, mint ahogy a szomszédos államok tették. Hadik János gróf (gúnyosan közbeszól): Talán kövessük Csehországot, ahol 40—50 százalékkal emelték a díjakat? Nagy Ferenc: Én tisztán jogi szempont­ból fejtegetem a­ javaslatot. A szabadver­­senyről beszél ezután, amelynek az új biz­tosítások megszerzésénél kell kifejezésre jutni. A mai szabad verseny egyáltalán nem kívánatos. A törvények nem állhatnak mindig az abszolút igazság alapján, mert alkalmazkodniuk kell az adott körülmé­nyekhez. Világosan bizonyítják ezt a meg­állapítást a háborús törvények.­­Ezután a trianoni szerződésről és a megszállott terü­letek birtokreformjáról beszél, amelyek, bár tételes törvények, megtagadják az igaz­ságot. Hadik János: Ezek kényszertörvények s nem a mi befolyásunkra jöttek létre. Nagy Ferenc: Ha tehát reformot alko­tunk, mást nem alkothatunk, mint azt, amely ebben a javaslatban le van fektetve. Legfeljebb szabatosabban kellett volna fogalmazni. Elfogadom tehát a javasltot, nem tehetek mást, mert hiszen Hadik János is elfogadná, csak a visszaható erőt kifogásolja. Amikor Hadik így nyilatko­zik, ellentétbe jut önmagával. A szabadversenyt ez a törvény fokozni fogja. A biztosítási intézményt feltétlenül meg kell erősíteni, mert hiába támasztjuk alá a feleket, ha a vállala­tok nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A Gazdák Biztosító Szövetkezete is állást foglalt e javaslat mellett, pedig ők a gazdákat kép­viselik. Hadik János gróf: Nagy tévedés! Ez már nem altruista intézmény! Nagy Ferenc: Az ügynöki verseny elfaju­lását tovább tűrni nem lehet. Ezért van szükség vissaható erőre. A javaslatot elfo­gadja, mert nem akarja, hogy a biztosítás alapjában rendüljön meg. (Taps és éljen­zés.) Ezután Somssich László gróf emelkedett szólásra. Nem barátja­ annak, hogy egyes apróbb részleteket ragadjon ki a javaslat­ból, hanem az általános szempontok figye­lembevételével kíván szólni.­­ Kérdés, mi történik háború esetén a külföldi biztosítókkal kötött szerződésekk­­­kel. Ami a gazdák biztosítási kérdéseit il­leti, a­­ földmívelésü­gyi miniszter kiküldöt­­­te más szemmel nézi a gazdák érdekeit, mint ők, a szenvedő alanyok. Ezután Bernáth István emelkedett szó­lásra. Azzal kezdi, hogy mint a Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja nem tudja, felszólalhat-e és nem inkompa­tibilis-e, ezért kérdi a felsőházat, megen­­gedi-e a felszólalást? Hadik János gróf: Mi nem dönthetünk a felett. Bernáth István: Miután a felsőházban inkompatibilitási törvény nincs megala­pozva, lehet róla dönteni. (Halljuk, hall­juk!) A javaslathoz szólva, nem ismeri el a ki­sebbségi felfogást, amely szerint az a nem­zetgazda­sági és közgazdasági érdekeket veszélyezteti. A szociális szempontokat il­letően osztja Nagy Ferenc véleményét. A harmincnapos felmondás kérdéséről be­szélve, meg kell állapítani, hogy ez meg­állja helyét, mert itt tuladjonképen hosz­­szabb időről van szó. Meglepte Hadik Já­nos grófnak a Gazdák Biztosító Szövetke­zete ellen intézett támadásában az a f­ije- lentése, hogy a szövetkezet nem az, ami vall. Ez nem áll. Tartozik ezzel a kijelentéssel az intézet élén álló Zselemzig grófnak, aki nem ment volna bele helytelen intézkedésekbe. A javaslatot elfogadja. Wlassics Gyula báró elnök: Miután senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Eben a percben Hadik János felemel­kedik helyéről és indignálódva szól az elnök felé. — Bocsánatot kérek ... azonban nem tud­ja szavait folytatni, mert az elnök közbevág: — Mint a kisebbségi vélemény előadójá­nak lesz még módjában felszólalni, most Bod pénzügyminiszter úr kér szót. / Budapesti Nemzetközi Vésőt 1927. április 30-tól május 9-ig. Vizumkedvezmények: 50% utazási kedvezmény az összes belföldi vasutakon és hajókon 25—50 Vo8 kedvezmény 15 európai állam vasúti és hajózási vállalatánál. Kiillitólunk kis látogatóknak felvilágosítást nyúj­­tottak a Vásáriroda­­ Budapost, V., Alkotmám 1-8.­­Telefon 64-011, valamint a bel- és külföld minden városában működő tb. képviseletek. PÉ­NTEK 2. OLDAT:­Ó Paiujsíg 1927 típusú PEUGEOT 5/12 HP, Cabriolet, fogyasztás 100 km, 5 liter benzin, 2 d­ci- olaj. Kedvest fizetési feltételekkel raktárról szólt! a vezérképviselet: L­andy V Ormaiter-Or ss£ Ju I­stván JS onefys Jf oldanterror csak QJT Upnenétxhatchfxrf hasnál­ja 1927 Április 1 A pénzügyminiszter beszéde Bod János pénzügyminiszter szólalt fel ezután. A biztosítóintézetek sorsát — mondotta — mindenki ismeri. A nagy pa­loták, amelyekkel rendelkeznek, nem min­dig jólétet, hanem gyakran anyagi terhet jelent. A biztosítók sokat vesztettek a múlt években. Az igaz, hogy a biztosítók nem termelési ággal foglalkoznak, de nagy se­gítégére vannak a termelésnek. Itt nem szabad egyoldalú álláspontra helyezkedni. Komoly gazdasági megfontolás késztette a kormányt arra, hogy a biztosítótársaságok segítségére menjen. Hadik János gróf: Ezt a tételt tagadom. Had János: A biztosítók leromlása nem­­ a rossz üzletvitel miatt, hanem a körülmé­nyek következtében állt be. Helyes Hadik János grófnak az a megállapítása, hogy meg kell találni a módot a kartel esetleges visszásságai ellen. Vannak kartelek, ame­lyekre a kormánynak már nagy befolyása van, mint például a szeszkartel. H Ha a biztosítók kartéiban vannak, az állam felügyelete alatt állanak. — Én tudom, hogy vannak panaszok. A biztosítottak nincsenek kellőképpen köviselve a felügyeleti hatóságban. Ezután részletesen és hosszasan beszél a felügye­­leti hatóságokról, amelyeknek — úgy­mond — az objektivitás és a szabályszerű működés a legfőbb kötelességük és hiva­tásuk az, hogy védjék meg a biztosította­kat, de védjék meg a biztosítók érde­keit is. — Mindazzal, amit itt mondotta — fe­jezi be szavait — azt hiszem, eloszlattam a különböző felmerült aggályokat és ké­rem a javaslat elfogadását. A jogi vonat­kozású kérdésekre majd az igazságügymi­niszter úr reflektál. (Helyeslés és taps az egész felsőházban.) Wlassics Gyula báró elnök ezután gróf Hadik Jánost, mint a kisebbségi vélemény előadóját hívja fel szólásra, aki csak annyit jelent ki, hogy a biztosítottak vé­­delme nem történt úgy, ahogy történnie kellett volna. Hadik János gróf beszéde végén a Gaz­dák Biztosító Szövetkezetével foglalkozik és kijelenti, hogy lehet az a szövetkezet szín­­magyar, vagy bármilyen, de hogy nem altruisztikus, az egészen bizonyos és benne van a kartellben. Ezt a javaslatot, amely a biztosítottak százezreit nyomorítja meg, nem fogadja el. Hadik János gróf ezzel temperamentu­mos gesztussal leül helyére. Utána Pesthy Pál igazságügyminiszter emelkedik szólásra és a javaslat jogi vonat­kozású kérdéseiről beszél. Izgalom a szavazás körül Ezután Aglassics Gyula báró elnök, mi­után szólásra senki sem jelentkezett, fel­­­tetté­k a kérdést, hogy a felsőhöz Hadik János gróf kisebbségi véleményével szem­ben elfogadja-e a javaslatot. .•­ Felsöhá: kórusban kiállja: Elfogad­juk ! Hadik János­­izgatatlan az elnök felé fordulva): Tessék megállapítani, kik fo­gadják el, kik nem. Az elnök erre újra megkérdi, kik azok, akik a javaslatot elfogadják, mire a Fel­­­sőháznak csaknem , vala­menyi tagja fel­áll;­­ülve essék Bethlen István gróf, Bod János és Pesthy Pál, továbbá a felsőház néhány tagja marad. Hadik János gróf ellenpróbát kér és most már azok állanak fel, akik a javas­latot nem fogadták el: így Hadik János gróf, Somssieh László gróf, Zichy Albert gróf, Szirmai­ Sándor gróf, valamint a négy kisgazda felsőházi tag. Az elnök ezután enunciálta, hogy a ja­vaslatot általánosságban elfogadta a fel­sőhöz. Ezután következett a javaslat részletei­ben való tárgyalása. Szombaton fizetik ki a M­argitsziget vételárát A kormány jóváhagyta a vételt (Saját tudósítónktól.) A Közmunkata­nács a Margitsziget megvételéről szóló ha­tározatára megkapta a kormány hatósági jóváhagyást s így az átvételnek nincs töb­bé akadálya. Szombaton fizetik ki a vétel­árat, mely pontosan 3.400.000 pengő. Ezt az összeget a Közmunkatanács a Moktár­­tól vette fel, mely 35 évi annuitás alap­ján 94 százalékos kifizetéssel -és évi törlesztésre 1 millió dollár kölcsönt folyósított. A jövő hét folyamán lesz a margitszigeti részvénytársaság formális át­vétele. Ekkor a régi igazgatósági tagok 1c- t mondanak és a Közmunkatanács új igaz­gatósági tagokat jelöl ki. Az igazgatóság tagjai lesznek a köz­munkatanács mindenkori elnökén kívül a polgármester és a két alpolgármester, a közmunkatanács tagjai, akiket felerészben a törvényhatósági bizottság által választott, felerészben pedig az államilag kinevezett közmunkatanácsi tagok közül jelölnek ki. Tagja lesz még az igazgatóságnak a köl­csönt nyújtó pénzintézet képviselője és né­hány közéleti személyiség, akiket a kor­mány nevez ki. Az igazgatóság első dolga lesz a sziget beruházási programját végre­hajtani. A sziget albérleti szerződései to­vábbra is érvényben maradnak. Ezüstkoronákat és egyéb pénznemeket, valamint régi arany- és ezüsttárgyakat legmagasabb ár­ban bevált, legpontosabban járó zseb­órák, ébresztő- és mindennemű díszórák 10 évi jótállással • Újdonságok! Egy évben egyszer felhúzandó, 400 napig­ járó, gyönyörű kivitelű díszórákban SCHÖNWALD IMRE Budapest, IV., Bécsi­ utca 5. az. és Deák r­esöitoatca tus­ok) — Új korm­ányfötanácsosok. A hivata­los lap mai száma közli, hogy a kormány­zó a miniszterelnök előterjesztésére Sztra­­nyavszky Géza balassagyarmati és dr. Ja­víts Imre budapesti királyi közjegyzőknek a közjegyzői pályán kifejtett érdemes tevékenységük elismeréséül a m. I.ir. kor­­mányfőtanácsosi címet adományozta. — Különös öngyilkosság. Gera Róza 54 éves nyugalmazott tanítónő, aki Pesterzsébe­ten a Vágóhidi utca 26. szám alatt lakott, meg­lehetősen nagy nyomorban, különös körülmé­nyek között követett el öngyilkosságot. Ami­kor végzetes tettének elkövetésére határozta el magát." lakására hívta meg vendégül a kör­nyéken játszó szegény gyerekeket, akiket előbb gondosan rendbehozott, majd pedig mindennemű édességekkel megvendégelte őket. Utána kedélyesen elbeszélgetett a gyermekek­kel, mindegyiket megcsókolta és megajándé­kozta, s elbocsátotta őket. Ezután az életunt tanítónő ruhaszárító kötéllel összekötözte lá­bait, egy másik kötélből hurkot csinált és a mennyezetre felakasztotta magát. A kihívott mentők már csak a beállott halált konstatál­hatták. A valamikor jobb napokat látott ta­nítónő öngyilkossága Pesterzsébeten általános részvétet keltett.

Next