8 Órai Ujság, 1928. november (14. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-14 / 258. szám

SZERDA 12. OLDAL’ Ó PsintóiG 1928 NOVEMBER 14 l­apzárta: A Népszövetségnél kell orvoslást keresni a cseh bíróságok leventeltételei ellen A külügyi bizdség mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselőház kül­­ügybizottsága Pekár Gyula elnöklésével ma délelőtt 11 órakor folytatta novemberi rendes ülését, amelyen a kormány képviseletében Walkó Lajos külügyminiszter jelent meg. Wolff Károly volt az első felszólaló. Né­zete szerint a külügyi bizottságnak beha­tóbban kellene tárgyalnia azokat az eshető­ségeket, amelyek a magyar külpolitika ré­szére a változó európai politikai helyzettel szemben megnyílnak, mert csak így alakul­hatna ki megfelelő közvélemény, csak így le­lehetne a társadalmi mozgalmakat irányítani. Erre annál nagyobb szükség van, mert a ma­gyar közvéleménynek sajnos nincs külpoli­tikai iskolázottsága. A közvélemény megfelelő irányítása mellett lehetne csupán megakadá­lyozni egyes helytelen, vagy egyenesen veszedelmes külpolitikai tevékenysé­gét. A külföldi államok szimpátiájának biztosí­tása kétségtelenül sokat tesz, az eredményes külpolitikában azonban a szimpátiák biztosí­tása önmagában még nem elég. Reális érdek­­közösségek megteremtéséről kell gondoskodni, a nemzeti erők biztosítására van szükség. Végül a kereskedelempolitika irányával fog­lalkozott. Felfogása szerint, a legnagyobb ked­vezmény elbánási elvének alkalmazása csődöt mondott. Ehelyett a viszonosság alapjára kel­lene helyeznünk gazdasági politikánkat, mert csak így érhetjék el gazdasági érdekeink ered­ményes biztosítását. Lakatos Gyula óvást emel az ellen a fel­fogás ellen, mintha a külügyi bizottságnak nem volna súlya a magyar külpolitika irá­nyításában. Minden bizottságnak annyi súlya van, amilyent működésével magának biztosí­tani tud. Közvéleményünknek csakugyan nin­csen külpolitikai iskolázottsága, mert túlsá­gosan ideologikus és a realitásokkal nem tud számolni. De ebből mindenkinek le kell vonnia azt a következtetést, hogy közvéleményünkkel szemben őszintén tárjuk fel a helyzetet, mert végső külpolitikai törekvéseink állandó han­goztatásával nem teszünk jó szolgálatot sem az ország érdekeinek, sem közvéleményünk irányításának. Nagy fontosságot tulajdonít a szolidari­tás megteremtésének a békeszerződések nyo­mán, többé-kevésbé azonos helyzetbe sodort államok között. A­­Népszövetség jelentősége reálpolitikailag abból áll, hogy a nemzetek permanens érintkezésének lehetőségét bizto­sítja, amivel sok esetben igen er­dményesen lehet szolgálni fontos külpolitikai kérdések megoldását. Végül hangot akar adni felháborodásának a cseh bíróságok amaz eljárásával szem­ben, hogy magyar állampolgárokat pusztán azon az alapon, hogy magyar törvénnyel létesített egyesület tagjai, hosszabb szabadságvesztés büntetésre ítélnek. Nézete szerint e sérelmek orvoslására a Nem­zetek Szövetségéhez fordulhatnánk, amely kétségtelenül nem térhetne ki af elöl, hogy el­ítélje a cseh bíróságoknak ezt az eljárását. Beck Lajos osztja azt a felfogást, hogy a külügyi bizottság nem tudta kivívni azt a súlyt, amelyet joggal igényelhet. A külügyi bizottság üléseiről kiadott közlemények ré­vén kellene a közvélemény növelését fokoza­tosan biztosítani és az érdeklődést a külpoli­tikai kérdések felé irányítani. Az ország kül­politikai helyzete szorosan összefügg a nagy világpolitikai áramlatokkal, ezekkel tehát részletesen foglalkoznunk kell és nem térhe­tünk ki azok beható megvitatása elől, csak azért, mert súlyunk nem elég ahhoz, hogy az európai politikai irányítására döntő befolyást gyakoroljunk. Újból hangoztatni kívánja azt a meggyőződését, hogy politikai téren olyan barátokat kell szerezni, akiknek barátsága gazda­ságilag is értékes. Bogya János azt vizsgálja, milyen reál­­politikai lehetőségei vannak annak, hogy biztosíthassuk azt, hogy Franciaország ve­lünk szemben megértőbb álláspontot foglal­jon el. Semmi jelét nem látja annak, mintha Franciaország álláspontja Magyarországgal kedvezőbbre fordult volna. Sta egyáltalán lehet arányváltozásról be­szélni, annak Magyarországgal szemben semmi kedvező hatása nincs. Ami a Német­országgal való gazdasági viszonyunkat illeti, nézete szerint különbséget kell tenni a né­met kormány és a német nép között. A né­met nép köreiben velünk szemben élő szim­pátiának­ igen komoly jelei vannak, amely­nek érvényesülését egyelőre politikai mo­mentumok akadályozzák. Walkó Lajos külügyminiszter válaszolt az elhangzottakra, maga is nagy örömmel venné, ha a külügyi bizottság inten­zívebb munkásságot fejtene ki, mert hiszen a közvéleményben igen élénk érdeklődés nyilvá­nul meg külpolitikai kérdések iránt. Részlete­sen reflektál ezután az egyes felszólalásokban felvetett konkrét kérdésekre. Erdélyi kapkodása a védőkérdésben Mára visszavonta a Weisz Ödönnek tegnap adott megbízást (Saját tudósítónktól.) Amióta Schadl Ernő dr. tanácselnök kitűzte Erdélyi Béla bűnügyét, alig múlt el nap, hogy a nagy érdeklődéssel kísért bűnügy valamilyen formában ne fog­lalkoztatta volna a nyilvánosságot. Legutóbb például a védelem ellátása körül keletkeztek furcsa bonyodalmak. Tegnap mi is megírtuk, hogy Schadl Ernő dr. tanácselnök már régeb­ben Weisz Ödön dr.-t bízta meg Gál Jenő mellé Erdélyi védelmével és Erdélyi Béla teg­nap meghatalmazást is állított ki Weisz Ödön számára, úgy hogy az ügyvéd ezzel Erdélyi megbízott védőügyvédje is lett. Ma aztán újabb fordulatról számolhatunk be, és úgy látszik, hogy ezek a meglepő, sőt néha komikus fordulatok a tárgyalás napjáig még ismétlődni fognak. Ma délelőtt ugyanis Erdélyi Béla, akinek ingadozását némileg meg­­magyarázza az a rendkívüli izgatottság, amely közvetlenül a főtárgyalás előtt elfogja, levelet intézett Weisz Ödön ügyvédhez, amely szóról­­szóra így hangzik: Tisztelettel értesítem, hogy az önnek adott megbízatást ezennel visszavonom. Nincs kifo­gásom ellene, sőt kérem önt, hogy a védelme­met, mint a bíróságtól kirendelt védő, legjobb tudása szerint ellássa. A tárgyalás zavartalan menetének biztosítására és mielőbbi lefolyta­tására, kérem, tegyen meg mindent. Én ma­gam hajlandó vagyok a bíróság iránt érzett legnagyobb tiszteletből az ügyre vonatkozó minden információt megadni. Kitűnő tisztelet­tel Erdélyi Béla. Megfojtotta és hutba dobta a mostohaanyját Debrecen, nov. 13. (Saját tudósítónktól.) Özvegy Horváth La­­josné, jómódú hosszúpályi gazdaasszonyt hol­tan húzták ki a kútból. A boncolás megállapí­totta, hogy előbb megfojtották és azután dob­ták a kútba. A gyanú mostohafiára, ifjabb Horváth Lajosra terelődött, aki először min­dent tagadott és alibit is próbált igazolni, de a tanúvallomások súlya alatt megtört és beis­merte, hogy pörlekedés közben megfojtotta mostohaanyját és úgy dobta a kútba. Ifjabb Horváth Lajost a vizsgálóbíró letartóztatta. A hajnali pékmunka szabályozása (Saját tudósítónktól.) Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, mely­nek értelmében a kovászkészítés és dagasztás reggel egy órával előbb megkezdhető. Reggel négy óra előtt azonban úgy a fővárosban, mint azokban a városokban, melyeket a miniszter később rendeletben fog megjelölni, csak a ja­vaslatban meghatározott számú, 18 évnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni. Kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt a műhelyekből reggel 6 óra előtt Budapesten valamint a szomszéd városokban azonban 7 óra előtt elszállítani nem szabad. A törvényjavaslat indokolásában rámutat arra hogy az éjjeli munkatilalom érvényesí­tése­ a sütőiparban jelentékeny nehézségekbe ütközött. Büntetőrendelkezéseket kellett alkal­mazni, azonban a sütőiparosok nem tudtak megnyugodni a törvény rendelkezéseiben, mert úgy találták, hogy azok csak az ipar és a fo­gyasztóközönség sérelme árán érvényesíthetők. Belátták azonban a sütőiparosok, hogy az éjjeli munka visszaállításáról nem lehet szó és végül csak azt kérték, hogy a dagasztás ugyanakkor legyen megkezdhető, mikor a ko­vászkészítés. Megállapítást nyert továbbá, hogy a kész­­sütemény elszállításának időpontját válto­zatlanul fenn kell tartani, mert ennek el­tolása folytán a sütemény egészségi szem­pontból továbbra is kifogás alá­ esnék a ver­seny következtében. — A Ház gazdasági bizottságának ülése. A képviselőház gazdasági bizottsága november 14-én délelőtt fél 12 órakor ülést tart, amelyen a képviselőház 1929—1930. évi költségvetését és folyóügyeket tárgyalja. tizenhétezer állami és fővárosi alkal­mazott memorandumát ma nyújtották át a népjóléti miniszternek (Saját tudósítónktól.) Tizenkétezer állami és fővárosi alkalmazott memorandumát adták ma át Vass József népjóléti miniszternek. A keresztényszociálist szövetségbe tömörült szak­szervezetek munkásai a múlt héten monstre­­gyűlésen foglalkoztak sérelmeikkel, ezeket a sérelmeket memorandumba foglalták, amelyek 30 tagú deputáció élén Thaller István ország­gyűlési képviselő, Székely­­János volt állam­titkár és Szabó József volt nemzetgyűlési képviselők adtak át a népjóléti miniszternek ma délben 1 órakor. Memorandum átnyújtá­­sakor Haller István hosszabb beszédet mon­dott, amelyben a népjóléti miniszter szociális érzékére apellál. Vass József népjóléti minisz­ter nagy melegséggel fogadta a küldöttséget és a következőket mondotta: " Megnyugtatom önöket, hogy nagy gond­dal, lelkiismeretes és szeretettel fogom átta­nulmányozni memorandumukat és megkeresem a módját annak, hogy az illetékes fórumok minél előbb intézzék el kívánságaikat, ameny­­nyiben azok méltányosak, igazságosak és tel­jesíthetők. A magam részéről mindenesetre azon leszek, hogy az illetékes hatóságok figye­lembe vegyék a magyar dolgozó keresztény társadalom egy ilyen jelentékeny és dicséretre méltó rétegéről eredő kívánságukat. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a miniszter szavait. Hatemeletes házak­­ építését engedélyezték (Saját tudósítónktól.) A magánépítkezési bizottság Csázma­n Ferenc műszaki főtaná­csos elnöklete alatt tartott ülésén több építke­zésre adott ki engedélyt. Van közöttük kettő, amely hatemeletes bérházra szól és van egy ötemeletes házra szóló engedély a villanegyed­ben, a Bajza­ utchtban. A bizottság a következő engedélyeket adta ki: a Foreign Mission Brad The Southern Baptist Convention-nak hatemeletes bérházra a Rákóczi­ út 66. sz. alatt, a Zsófia V­rág- és Gyümölcskereskedelmi Rt.-nak emeletes lakó­házra a Kelenhegyi-úton, Béres Lajosnak két háromemeletes házra a Tábornok-utcában, a Magyar Általános Takarékpénztár Rt.-nak ötemeletes házra a Bajza-utca 29. szám alatt, Wimmer Károlynak az Apát-utca 30. szám alatt, Szily Istvánnak a Petróczi-utcában és Fliegl Bélánénak a Lőcsei-uton családi ház építésére, Elix Ipari és Kereskedelmi Rt.-nak háromemeletes bérházra a Szállás-utcában, Friedmann Simonnak kétemeletes villára a Trombitás-uton, özv. Mekler Imrénének hat­emeletes­­ bérházra a Margit-körúton. Föld­szintes ház építésére kaptak engedélyt a kö­vetkezők: Martini Győző a Bécsi-úton, Ri­biánszky József a Fehéregyházi-úton, Lenkey Józs­ef a Lehel-utcában, Pozdán Lajos a Ba­­lázs-utca 40. alatt és Friedb­inder Nándor a Gervay-utcában. A bizottság ezenkívül adott ki engedélyt ráépítésekre és toldaléképítke­­zésekre. — Szabad-e orvosi műtéttel elejét venni a súlyos lelkibetegek gyermekáldásának? Párisi tudósítónk írja: Világszerte nagy feltűnést kel­tett a svájci Vaad kanton nagytanácsának az a merész törvénye, amely kimondja, hogy a súlyos szellemi fogyatkozásokban szenvedő emberek számára orvosi beavatkozás révén lehetetlenné kell tenni a gyermekáldást. Vaud kanton radiká­lis törvényével szemben Toulouse dr. megnyilat­kozását várta legnagyobb érdeklődéssel a francia közvélemény. A híres pszichiáter most ki is fejtette véleményét a párisi Le Journal hasábjain. — A lelkibetegségek — mondotta többek közt —, kétségtelenül gyakran öröklődnek­. Ez a ma­gyarázata, hogy sokszor konstatálunk dementi­a praecoxot olyan fiatlembereknél, akiknek a szülei valami súlyos lelkibetegségben szenvedtek. Kimu­tatható, hogy bizonyos családokban a lelki aberrá­ciók nemzedékről-nemzedékre öröklődnek. A tár­sadalom érdeke tehát, hogy a terhelteket szem­mel tartsuk és szakszerű, gondos ápolásban ré­szesítsük. De azért általánosságban nem lehet kimondani, hogy valamennyinek a szaporodását meg kellene akadályozni. A betegség átöröklődése először is nem fatálisan bizonyos. Az utódok nem okvetlenül betegek, sőt megesik, hogy a nem egészen normális utódok egészen kivételes, mag­a­­sabbrendű képességekről tesznek tanúságot. Az efajta betegségek legsúlyosabb eseteiben is leg­feljebb csak arról lehetne szó, hogy a betegeket tökéletesen elszigeteljük a társadalomtól és így akadályozzuk meg, hogy gyermekeik legyenek. A sterilizációt tehát feleslegesnek tartom, annyi­val is inkább, mert igen sok beteg megfelelő gondos ápolás folytán meg is gyógyul. Felelős szerkesztő: TÖRS TIBOR Kiadja: a 8 Órai Újság Lapkiadó Rt.­­ Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában, Budapest, VIII., Rökk Szilárd­ utca 4. — Felelős nyomdavezető:­­Nedeczky László.

Next