8 Órai Ujság, 1928. november (14. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-14 / 258. szám
SZERDA 12. OLDAL’ Ó PsintóiG 1928 NOVEMBER 14 lapzárta: A Népszövetségnél kell orvoslást keresni a cseh bíróságok leventeltételei ellen A külügyi bizdség mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselőház külügybizottsága Pekár Gyula elnöklésével ma délelőtt 11 órakor folytatta novemberi rendes ülését, amelyen a kormány képviseletében Walkó Lajos külügyminiszter jelent meg. Wolff Károly volt az első felszólaló. Nézete szerint a külügyi bizottságnak behatóbban kellene tárgyalnia azokat az eshetőségeket, amelyek a magyar külpolitika részére a változó európai politikai helyzettel szemben megnyílnak, mert csak így alakulhatna ki megfelelő közvélemény, csak így lelehetne a társadalmi mozgalmakat irányítani. Erre annál nagyobb szükség van, mert a magyar közvéleménynek sajnos nincs külpolitikai iskolázottsága. A közvélemény megfelelő irányítása mellett lehetne csupán megakadályozni egyes helytelen, vagy egyenesen veszedelmes külpolitikai tevékenységét. A külföldi államok szimpátiájának biztosítása kétségtelenül sokat tesz, az eredményes külpolitikában azonban a szimpátiák biztosítása önmagában még nem elég. Reális érdekközösségek megteremtéséről kell gondoskodni, a nemzeti erők biztosítására van szükség. Végül a kereskedelempolitika irányával foglalkozott. Felfogása szerint, a legnagyobb kedvezmény elbánási elvének alkalmazása csődöt mondott. Ehelyett a viszonosság alapjára kellene helyeznünk gazdasági politikánkat, mert csak így érhetjék el gazdasági érdekeink eredményes biztosítását. Lakatos Gyula óvást emel az ellen a felfogás ellen, mintha a külügyi bizottságnak nem volna súlya a magyar külpolitika irányításában. Minden bizottságnak annyi súlya van, amilyent működésével magának biztosítani tud. Közvéleményünknek csakugyan nincsen külpolitikai iskolázottsága, mert túlságosan ideologikus és a realitásokkal nem tud számolni. De ebből mindenkinek le kell vonnia azt a következtetést, hogy közvéleményünkkel szemben őszintén tárjuk fel a helyzetet, mert végső külpolitikai törekvéseink állandó hangoztatásával nem teszünk jó szolgálatot sem az ország érdekeinek, sem közvéleményünk irányításának. Nagy fontosságot tulajdonít a szolidaritás megteremtésének a békeszerződések nyomán, többé-kevésbé azonos helyzetbe sodort államok között. ANépszövetség jelentősége reálpolitikailag abból áll, hogy a nemzetek permanens érintkezésének lehetőségét biztosítja, amivel sok esetben igen erdményesen lehet szolgálni fontos külpolitikai kérdések megoldását. Végül hangot akar adni felháborodásának a cseh bíróságok amaz eljárásával szemben, hogy magyar állampolgárokat pusztán azon az alapon, hogy magyar törvénnyel létesített egyesület tagjai, hosszabb szabadságvesztés büntetésre ítélnek. Nézete szerint e sérelmek orvoslására a Nemzetek Szövetségéhez fordulhatnánk, amely kétségtelenül nem térhetne ki af elöl, hogy elítélje a cseh bíróságoknak ezt az eljárását. Beck Lajos osztja azt a felfogást, hogy a külügyi bizottság nem tudta kivívni azt a súlyt, amelyet joggal igényelhet. A külügyi bizottság üléseiről kiadott közlemények révén kellene a közvélemény növelését fokozatosan biztosítani és az érdeklődést a külpolitikai kérdések felé irányítani. Az ország külpolitikai helyzete szorosan összefügg a nagy világpolitikai áramlatokkal, ezekkel tehát részletesen foglalkoznunk kell és nem térhetünk ki azok beható megvitatása elől, csak azért, mert súlyunk nem elég ahhoz, hogy az európai politikai irányítására döntő befolyást gyakoroljunk. Újból hangoztatni kívánja azt a meggyőződését, hogy politikai téren olyan barátokat kell szerezni, akiknek barátsága gazdaságilag is értékes. Bogya János azt vizsgálja, milyen reálpolitikai lehetőségei vannak annak, hogy biztosíthassuk azt, hogy Franciaország velünk szemben megértőbb álláspontot foglaljon el. Semmi jelét nem látja annak, mintha Franciaország álláspontja Magyarországgal kedvezőbbre fordult volna. Sta egyáltalán lehet arányváltozásról beszélni, annak Magyarországgal szemben semmi kedvező hatása nincs. Ami a Németországgal való gazdasági viszonyunkat illeti, nézete szerint különbséget kell tenni a német kormány és a német nép között. A német nép köreiben velünk szemben élő szimpátiának igen komoly jelei vannak, amelynek érvényesülését egyelőre politikai momentumok akadályozzák. Walkó Lajos külügyminiszter válaszolt az elhangzottakra, maga is nagy örömmel venné, ha a külügyi bizottság intenzívebb munkásságot fejtene ki, mert hiszen a közvéleményben igen élénk érdeklődés nyilvánul meg külpolitikai kérdések iránt. Részletesen reflektál ezután az egyes felszólalásokban felvetett konkrét kérdésekre. Erdélyi kapkodása a védőkérdésben Mára visszavonta a Weisz Ödönnek tegnap adott megbízást (Saját tudósítónktól.) Amióta Schadl Ernő dr. tanácselnök kitűzte Erdélyi Béla bűnügyét, alig múlt el nap, hogy a nagy érdeklődéssel kísért bűnügy valamilyen formában ne foglalkoztatta volna a nyilvánosságot. Legutóbb például a védelem ellátása körül keletkeztek furcsa bonyodalmak. Tegnap mi is megírtuk, hogy Schadl Ernő dr. tanácselnök már régebben Weisz Ödön dr.-t bízta meg Gál Jenő mellé Erdélyi védelmével és Erdélyi Béla tegnap meghatalmazást is állított ki Weisz Ödön számára, úgy hogy az ügyvéd ezzel Erdélyi megbízott védőügyvédje is lett. Ma aztán újabb fordulatról számolhatunk be, és úgy látszik, hogy ezek a meglepő, sőt néha komikus fordulatok a tárgyalás napjáig még ismétlődni fognak. Ma délelőtt ugyanis Erdélyi Béla, akinek ingadozását némileg megmagyarázza az a rendkívüli izgatottság, amely közvetlenül a főtárgyalás előtt elfogja, levelet intézett Weisz Ödön ügyvédhez, amely szórólszóra így hangzik: Tisztelettel értesítem, hogy az önnek adott megbízatást ezennel visszavonom. Nincs kifogásom ellene, sőt kérem önt, hogy a védelmemet, mint a bíróságtól kirendelt védő, legjobb tudása szerint ellássa. A tárgyalás zavartalan menetének biztosítására és mielőbbi lefolytatására, kérem, tegyen meg mindent. Én magam hajlandó vagyok a bíróság iránt érzett legnagyobb tiszteletből az ügyre vonatkozó minden információt megadni. Kitűnő tisztelettel Erdélyi Béla. Megfojtotta és hutba dobta a mostohaanyját Debrecen, nov. 13. (Saját tudósítónktól.) Özvegy Horváth Lajosné, jómódú hosszúpályi gazdaasszonyt holtan húzták ki a kútból. A boncolás megállapította, hogy előbb megfojtották és azután dobták a kútba. A gyanú mostohafiára, ifjabb Horváth Lajosra terelődött, aki először mindent tagadott és alibit is próbált igazolni, de a tanúvallomások súlya alatt megtört és beismerte, hogy pörlekedés közben megfojtotta mostohaanyját és úgy dobta a kútba. Ifjabb Horváth Lajost a vizsgálóbíró letartóztatta. A hajnali pékmunka szabályozása (Saját tudósítónktól.) Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében a kovászkészítés és dagasztás reggel egy órával előbb megkezdhető. Reggel négy óra előtt azonban úgy a fővárosban, mint azokban a városokban, melyeket a miniszter később rendeletben fog megjelölni, csak a javaslatban meghatározott számú, 18 évnél nem fiatalabb alkalmazottat szabad foglalkoztatni. Kenyeret, péksüteményt és cukrászsüteményt a műhelyekből reggel 6 óra előtt Budapesten valamint a szomszéd városokban azonban 7 óra előtt elszállítani nem szabad. A törvényjavaslat indokolásában rámutat arra hogy az éjjeli munkatilalom érvényesítése a sütőiparban jelentékeny nehézségekbe ütközött. Büntetőrendelkezéseket kellett alkalmazni, azonban a sütőiparosok nem tudtak megnyugodni a törvény rendelkezéseiben, mert úgy találták, hogy azok csak az ipar és a fogyasztóközönség sérelme árán érvényesíthetők. Belátták azonban a sütőiparosok, hogy az éjjeli munka visszaállításáról nem lehet szó és végül csak azt kérték, hogy a dagasztás ugyanakkor legyen megkezdhető, mikor a kovászkészítés. Megállapítást nyert továbbá, hogy a készsütemény elszállításának időpontját változatlanul fenn kell tartani, mert ennek eltolása folytán a sütemény egészségi szempontból továbbra is kifogás alá esnék a verseny következtében. — A Ház gazdasági bizottságának ülése. A képviselőház gazdasági bizottsága november 14-én délelőtt fél 12 órakor ülést tart, amelyen a képviselőház 1929—1930. évi költségvetését és folyóügyeket tárgyalja. tizenhétezer állami és fővárosi alkalmazott memorandumát ma nyújtották át a népjóléti miniszternek (Saját tudósítónktól.) Tizenkétezer állami és fővárosi alkalmazott memorandumát adták ma át Vass József népjóléti miniszternek. A keresztényszociálist szövetségbe tömörült szakszervezetek munkásai a múlt héten monstregyűlésen foglalkoztak sérelmeikkel, ezeket a sérelmeket memorandumba foglalták, amelyek 30 tagú deputáció élén Thaller István országgyűlési képviselő, SzékelyJános volt államtitkár és Szabó József volt nemzetgyűlési képviselők adtak át a népjóléti miniszternek ma délben 1 órakor. Memorandum átnyújtásakor Haller István hosszabb beszédet mondott, amelyben a népjóléti miniszter szociális érzékére apellál. Vass József népjóléti miniszter nagy melegséggel fogadta a küldöttséget és a következőket mondotta: " Megnyugtatom önöket, hogy nagy gonddal, lelkiismeretes és szeretettel fogom áttanulmányozni memorandumukat és megkeresem a módját annak, hogy az illetékes fórumok minél előbb intézzék el kívánságaikat, amenynyiben azok méltányosak, igazságosak és teljesíthetők. A magam részéről mindenesetre azon leszek, hogy az illetékes hatóságok figyelembe vegyék a magyar dolgozó keresztény társadalom egy ilyen jelentékeny és dicséretre méltó rétegéről eredő kívánságukat. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a miniszter szavait. Hatemeletes házak építését engedélyezték (Saját tudósítónktól.) A magánépítkezési bizottság Csázman Ferenc műszaki főtanácsos elnöklete alatt tartott ülésén több építkezésre adott ki engedélyt. Van közöttük kettő, amely hatemeletes bérházra szól és van egy ötemeletes házra szóló engedély a villanegyedben, a Bajza utchtban. A bizottság a következő engedélyeket adta ki: a Foreign Mission Brad The Southern Baptist Convention-nak hatemeletes bérházra a Rákóczi út 66. sz. alatt, a Zsófia Vrág- és Gyümölcskereskedelmi Rt.-nak emeletes lakóházra a Kelenhegyi-úton, Béres Lajosnak két háromemeletes házra a Tábornok-utcában, a Magyar Általános Takarékpénztár Rt.-nak ötemeletes házra a Bajza-utca 29. szám alatt, Wimmer Károlynak az Apát-utca 30. szám alatt, Szily Istvánnak a Petróczi-utcában és Fliegl Bélánénak a Lőcsei-uton családi ház építésére, Elix Ipari és Kereskedelmi Rt.-nak háromemeletes bérházra a Szállás-utcában, Friedmann Simonnak kétemeletes villára a Trombitás-uton, özv. Mekler Imrénének hatemeletes bérházra a Margit-körúton. Földszintes ház építésére kaptak engedélyt a következők: Martini Győző a Bécsi-úton, Ribiánszky József a Fehéregyházi-úton, Lenkey József a Lehel-utcában, Pozdán Lajos a Balázs-utca 40. alatt és Friedbinder Nándor a Gervay-utcában. A bizottság ezenkívül adott ki engedélyt ráépítésekre és toldaléképítkezésekre. — Szabad-e orvosi műtéttel elejét venni a súlyos lelkibetegek gyermekáldásának? Párisi tudósítónk írja: Világszerte nagy feltűnést keltett a svájci Vaad kanton nagytanácsának az a merész törvénye, amely kimondja, hogy a súlyos szellemi fogyatkozásokban szenvedő emberek számára orvosi beavatkozás révén lehetetlenné kell tenni a gyermekáldást. Vaud kanton radikális törvényével szemben Toulouse dr. megnyilatkozását várta legnagyobb érdeklődéssel a francia közvélemény. A híres pszichiáter most ki is fejtette véleményét a párisi Le Journal hasábjain. — A lelkibetegségek — mondotta többek közt —, kétségtelenül gyakran öröklődnek. Ez a magyarázata, hogy sokszor konstatálunk dementia praecoxot olyan fiatlembereknél, akiknek a szülei valami súlyos lelkibetegségben szenvedtek. Kimutatható, hogy bizonyos családokban a lelki aberrációk nemzedékről-nemzedékre öröklődnek. A társadalom érdeke tehát, hogy a terhelteket szemmel tartsuk és szakszerű, gondos ápolásban részesítsük. De azért általánosságban nem lehet kimondani, hogy valamennyinek a szaporodását meg kellene akadályozni. A betegség átöröklődése először is nem fatálisan bizonyos. Az utódok nem okvetlenül betegek, sőt megesik, hogy a nem egészen normális utódok egészen kivételes, magasabbrendű képességekről tesznek tanúságot. Az efajta betegségek legsúlyosabb eseteiben is legfeljebb csak arról lehetne szó, hogy a betegeket tökéletesen elszigeteljük a társadalomtól és így akadályozzuk meg, hogy gyermekeik legyenek. A sterilizációt tehát feleslegesnek tartom, annyival is inkább, mert igen sok beteg megfelelő gondos ápolás folytán meg is gyógyul. Felelős szerkesztő: TÖRS TIBOR Kiadja: a 8 Órai Újság Lapkiadó Rt. Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában, Budapest, VIII., Rökk Szilárd utca 4. — Felelős nyomdavezető:Nedeczky László.