8 Órai Ujság, 1929. december (15. évfolyam, 276-298. szám)
1929-12-01 / 276. szám
mmgmmm ^,. |/S''' fV'W | • ^ _ v 9vjo\l.Úya-ta^ jl€ O £& Iff ■ Kim a gff* ^ Budapest, 1929 december 11 •TJ Jj&reM, Vasárnap, XV. évfolyam 276. sz. jjf^ Ózd ujsíG Szerkesztőség: Vili., Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József-kora 15. telefonszálrárak: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09 FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 11.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : DR NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20. GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Kapirend írta: dr. Dési Géza országgyűlési képviselő. A képviselőház utóbbi ülésein a napirend megállapítása körül felmerült viták korbácsolták fel a szenvedélyeket.Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az ellenzéknek joga és kötelessége, miszerint a kormány ténykedéseit ellenőrizze és bírálja, sőt az is természetes dolog, hogy a kormány megbuktatására és a maga uralomra jutására törekedjék. Ez az ellenzék hivatása és célja, különben nem is volna komoly létjogosultsága. Nem is szabad az ellenzéket ebben a törekvésében meggátolni, mert az ellenzék nélkül való parlament csupán kendőzött diktatúra,, aminek még az az erkölcsi mentsége sincsen, hogy, mint a nyílt diktatúra, vállalja ennek az állapotnak teljes felelősségét. Amikor ezt tárgyilagosan megállapítom, egyúttal azt is kijelentem, hogy a minden áron, való ellenzékiség jogosultságát el nem ismerem. Az ellenzékiség nem lehet öncél s két szempont kell, hogy irányítsa és szabályozza: a nemzet érdeke és azigazság parancsa. A magyar páriásként története ragyogó példákat mutat felarra, hogy az ellenzék nehéz időkben ezeknek a magasabb, tekinteteknek alárendelte saját érvényesülését és lemondott a sikerről és a kormánybuktatás kedvező alkalmairól, amikor a nemzet egyetemes érdeke ezt követelte. Túlzás és színezés nélkül állíthatom, hogy nemzetünk mostanában példátlanul nehéz sorsban vergődik. Ha nem is fegyveresen, de az erőszak minden eszközével, szerte az egész világ ellenünk fordult, egyidejűleg mélyreható gazdasági válság sorvaszt bennünket. Magyar kormánynak még sohasem kellett ehhez fogható sorsdöntően súlyos helyzettel megküzdenie, most nem kormányválságról, hanem a lepni vagy nem lenni élet kérdéséről van szó. Ezekben az időkben mellékesek a pártszempontok, viszont mindenkinek az a kötelessége, hogy a nemzet egységét helyreállítsa s a közös ellenségekkel és veszedelmekkel szemben a magyar frontot mennél erősebbé tegye. " Vigasztalan és kárhozatos jelenség, hogy a vesztünkre törő külföld kárörömmel szemlélhesse a mi széjjelhullásunkat és ebből arramerítsen bátorságot, hogy még ádázabbul ,és kegyetlenebbül törjön életünkre. Én abban a politikai iskolában nevelkedtem, amelyben tiszteltük ellenfeleink meggyőződését s nem kételkedünk hazafiságukban és jóhiszeműségükben. Azóta idők mentek, jöttek, sok ainden megváltozott, de töretlenül megőriztem politikai tárgyilagosságomat, meg- engedem, hogy olykor az én felfogásomba is kerülhet tévedés,' valamint az ellentétes'nézetekben is igazság.’ Éppen ezért jogom van nyíltan hangoztatni, hogy a jelenlegi körülmények között ‘az-ellenzék minden áron való kormánygáncsolását nem tartom elfogadhatónak. /Mirőlfolytak azok a lángoló- n napirendi harcok?, Egyrészt azért, támadták akormányt, mert nem jön a gazdasági válság enyhítését célzó kérdésekkel a parlament elé, másrészt olyan napirendeket indítványoznak, amelyek vagy nem függnek össze a belső gazdaság szanálásával, vagy egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy gazdasági bajaddjon.-'segítsenek. Itt. van például az a kérdés, hogy mit írt Popovics Sándor egyik vezető.. napilapunkba. Ezt a súlyos kijelentéseket tartalmazó cilőkét, a magyar közönség nagy tömege olvasta és félénken megvitatta, megállapításéit egyesek helyeselték,'mások'téveseknek tartották, nem ismarad ,pusztába hangzó szó. Ámde lehet éppen most ezt a cikket aparlament munkájának tengelyévé tenni, szabad-e minden egyebet megelőzve és félretéve, az ülések napirendjére tűzni, mintha egyéb gondunk-bajunk és halasztást nem tűrő feladatunk nem volna, önkéntelenül az a magyarázat kerekedik felül, hogy nem is ezeknek a kétségtelenül alárendelt kérdéseknek a tárgyalása végett, hanem kizárólag abból a célból indítványozták az ezekre vonatkozó napirendeket, hogy a kormánynak,elgondolásuk szerint? kellemetlenperceket szerezzenek. Más időkben az ellenzéknek erre «is joga "van,,, buzogánnyal 'is sújthatna, tűvel is szekálhatna, azellenzéknek ezt a‘ jogát senki‘sem ■ érinthetné. Ma azonban egész ellenséges világ tör reánk azzal a kegyetlen célzattal, hogy elragadják tőlünk nem csupán megmaradt morzsáinkat, de elvágják jövendőnk életfonalát"is, koldusokká és nyomorultakká tegyék az utánunk következő nemzedékeket "is. Ilyen baljóslatú időben pártkülönbség nélkül nem az a jogunk és kötelességünk, hogy kicsinyes, és meddő béka-egér harcokat, folytassunk, hanem az, hogy félretéve a, pártkeretek elkülönítő ,skatulyáit,, találkozzunk,a nemzet egyetemes és "örök céljaiban,, hogyan lehet megmentenünk azt, ,ami még megmaradt, és sorsunk jobbrafordultával ,visszaszerezni mindazt,, ami. elveszett.. Ez a. magyar napirend. Ezt szemléli és bírálja a külföld és csonka hazánk is s végtelen nyomorúságban vérző szívvel ez után a napirend után epednek elszakított testvéreink. Mert'ettől a napirendtől s ennek bölcs ,é.s .hazafias intézésétől függ a magyar jövendő.'* * Herczeg Ferenc: „A revízió fölébeemelkedik minden politikai, szociális és vallási ellentétnek" Mi csak magyar testvéreket ismerünk — Trianon gennyedő seb, mely lázban tan'Fa Keleteurópa szervezetei Közéletünk előkelőségeinek és az érdekképviseletek és szervezetek százainak jelenlétében nyílt meg ma az Országos Revíziós Liga Igazgatósági ülése (Saját tudósítónktól.) A nemzeti gondola-tárt, a magyar újjáteremtésért harcoló leghatalmasabb társadalmi szervezet, a MagyarRevíziós Liga, eszméinek és működésének ismertetése, új küzdőtársak szerzése és a régihívőknek hitükben és bizalmukban való megerősítése végett két napos nyilvános országos igazgatósági ülést rendez. A revíziós küzdelem már eddig is nagy érdemeket szerzett kimagasló férfiai, élükön Herczeg Ferenccel, szólanak ebből az alkalomból a Vígadó nagytermében az .egész magyar közvéleményhez és nemcsak atársadalom prominens képvielői, de .törvényhatóságok, egyesületek és érdekképviseleti szervezetek százai gyűltek össze a revíziós harc e fontos .etapjának lezárásához és ..fokozott tevékenységet jelentő új korszakának megnyitásához. Délelőtt 10 órára nagyszámú közönség gyűlt össze a társadalom minden rétegéből a Vígadó nagytermében és jóval a gyűlés, megnyitása előtt már ott láttuk a közönség soraiban Puky Endrét, a képviselőház új elnökét a magyar országgyűlés, Csupor József tanácsnokot a főváros képviseletében, továbbá Lukács György, Káday Gedeon gróf és Kepén Béla országgyűlési képviselőket, Skerlec Iván bárót, Huszár Károlyt, Geszti Andor kúriai bírót, Józan Miklós unitáriuspüspököt, Hevesi, Simon dr. főrabbit és másokat. Zúgó éljenzés fogadta Herczeg Ferencet, amikor megjelent az elnöki emelvényen,és az alábbi nagyhatású beszéddel megnyitotta a Liga nyilvános igazgatósági ülését. Tisztelt, Igazgatóság! , Azon kezdem, hogy fölteszek egy kérdést. Kérdezem:• kik vagyunk mink, akik összegyülekeztünk ebben a teremben? Félreértések elkerülése végett hangsúlyoznom kell: ez nem népgyűlés, hanem a Magyar Revíziós Liga igazgatósági ülése. ■ — Kit képvisel az igazgatóság? Itt részelek!.''': kell mennem. A Liga eddigi 'életében két korszakot lehet 'megkilömnböstetniü'ik. Az <■].•■ jevimk. a uinjalakmnás, napjától. — t fiát 1927-ig. 'évi augusztus 1-től, —i 1929 saájus 1-ei-i terjed.. És évi május első napján én, mint a Liga ez idő szerinti elnöke, a nyilvánosság előtt azt a kérést intéztem a magyar munkássághoz, jöjjön segitségünkre, és vegye ki részét a revíziós ■mozguiomból. A válasz, amelyet a hazafias munkásság, adott, és amely visszhangratalált, az egész Világsajtóban, új korszakot jelent a Liga életében. Tömeges csatakozások a Ligához Az első időszakban, tehát a megalakulást követő 22. hónapban, a következő szervezetek csatlakoztak a Ligához: 25 érdekképviseleti testület és pedig: mezőgazdasági , gyáripari, kis- és kézműipari, ke-,reskedelmi egyesületek, szövetségek'és kamarák; 00 társadalmi és politikai testület, egyesületek és szövetségek; 6 hitközség; 2. min.llaktertület, kereked 15.000 taggal. Végül a Ligához csatlakozott 20 törvényi:Várig, még pedig fő vármegye és 5 város. A törvényhatóságoknál hálás szívvel meg kell állapítanom, hogy nemes hagyományaikhoz méltó anyagi és erkölcsi, támogatásukkal hatalmassegítői voltak munkánknak. Május 1-én a lajstromba vett és ellenőrzött tagok száma megközelítette a másfélmilliót. Ebben a számban (érthető okokból) a hozzánk csatlakozott 20 törvényhatóság 'lakossága. nem szerepel. . — 1929 május 1-e után..megindult a Ligához • csatlakozó munkások nagyszerű felvonulása. Ki kell jelentenem' a nyilvánosság előtt, hogy a'Revíziós Liga egyetlen munkástestületet sem szólított 'fel, akik jöttek, száját szabad elhatározásukból jöttek. Május 1-től a mai napig belépett a Ligába: 23 bánya munkássága, összesen 24.894 taggal 44 gyár- és iparvállalat 1 munkás‘sága összesen ' * ‘‹ • 35.409 " 15 földmunkástestület munkássága, összesen. 10.005 „ 12 általános munkástestület, összesen 10.042 „ 30 vasúti, hajós- és postás-szervezet, összesen' ' ' 63.660 taggal ■közalkalmazottak. — úgy tiszt.• viselők, mint altisztek, — 30 testületé', összesen ' 22.427 ., 90 tárturalmi egyesület és.poli- • tikai testület • .181.833. „ és 133 keresk. és ipartestület .,108.100 „ — Tehát hét.hónap alatt 377 testület jelentettebe 414.378 tagjának, csatlakozását. Lajstromba foglalt és ellenőrzött tagjaink száma a mai napon megközelíti a kétmilliót. Mivel ez a kétmillió magyar ember szinte kivétel nélkül vagy szellemi vagy kétkezi munkás, mivel továbbá nagy részükben családfenntartók, tehát arra a kérdésre, kik vannak itt együtt a teremben, — azt felelhetem: önök, tisztelt igazgatóság, a mai Magyarország lakosságának zömét képviselik. —Amint tudni méltóztatik a szocialista párt vezetősége csak oly' föltétel, mellett volt hajlandó közösséget vállalni a revíziós mozgalommal, ha a Liga a magáévá teszi a pártprogramul bizonyos' pontjait. ' Bár ugyanezt a gondolatot többfelől,',igen, tiszteletre méltó oldalról is, hangoztatták.. . nekünk mégis szigorúan ragaszkodnunk kellett eredeti álláspontunkhoz, amely a Ligát mentesíti a pártpolitikától. — Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Liga tagjainak ne legyen pártpolitikai meggyőződésük, — Igenis legyen, közülünk mindenki szabadon vallja és politikai harcokban