8 Órai Ujság, 1935. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-02 / 51. szám

SZOMBAT 2 P OLDAE hat más arra, hogy az ország nyu­galmát megzavarja. Ez is indokolttá tette, hogy a kormány átmenetileg elrendelje a gyűléstilalmat. Beavatott hely nyilatk­ossata a rendeletről A gyűléstilalomról ma megjelent kormányrendelettel kapcsolatosan beavatott helyen a következőket mondották a 8 órai Újság munka­társának: " A kormány az ország belső poli­tikai nyugalmának megóvásához fű­ződő nagy érdekekre való tekintettel, kívánatosnak és a társadalmi béke érdekében állónak tartja azt, hogy a gyűléstilalom egy időre újra életbe­lépjen. Kém vagy lakáj ? A gúzsba kötött holttest véres titka Pária, máro.­­ (Saját tudósítóktól.) Már körülbelül egy hete annak, hogy a cannesi tengerpart fövenyén megtalálták a titokzatos Guil­laume Artúr holttestét. Keze, lába gúzsba volt kötve és a nyakszirtjén hatalmas seb tátongott. Hogy gyilkosság történt, az egy pillanatig sem volt kétséges, de an­nál több fejtörést okozott a rendőrségnek az a kérdés, mi rejtőzködhetik ennek a gyilkosságnak a hátterében. A személyazonosságot mindjárt sikerült megállapítani a halott ruhájának zsebei­ben talált iratokból. De a személyazonos­sági igazolványon kívül még egy egész csomó névjegy került elő: többek közt a párisi szovjetorosz nagykövetség volt első titkárának és egy japán diplomatának a névjegye. Ennyi elég volt, hogy a rend­őrök fantasztikus kémkedési ügyet szima­toljanak. Utánanéztek Guillaume előéletének. Ki­derült, hogy jómódú, tekintélyes belga családból származott, de kalandvágyó nagyzási mániája már korán elsodorta hazulról. Azt is kinyomozták, hogy még 1914-ben megnősült és a felesége, Droha­­jowska grófnő... Mint látnivaló, együtt volt egy nagy­szabású, kalandos kémkedési história minden előfeltétele. Kár, hogy azóta olyan újabb adatok is felszínre kerültek, amelyek alaposan lefékezték a rendőrség fantáziáját. Az első hideg zuhanyt Van Dongen, a divatos párisi festőművész szolgáltatta. — Ez a Guillaume — mondotta — hét esztendeig az inasom volt, különcködő ember volt, de meg vagyok győződve, hogy soha sem kémkedett. Ehhez nem is volt elég intelligens... Az volt a má­niája, hogy gyűjtötte a névjegyeket. Azok a névjegyek, amelyeket most megtaláltak, szintén tőlem származnak. Az illetők egyszer-másszor meglátogat­tak műtermemben. A másik érdekes vallomást Guillaume felesége tette. Az asszony, akinek Guil­­laumetól húsz éves fia van, Nizzában la­kik. Már tizenkilenc év óta különváltan élt. — Nizzában, a tengerparton sétáltam egy szép januári napon, — meséli az asz­­szony. — Elejtettem a zsebkendőmet. Ek­kor egy fiatalember odaugrott és udva­riasan felvette. Ez még 1914-ben történt. Megköszöntem és beszélgetésbe elegyed­tem Vele. „Báró Guillaume vagyok", — mutatkozott be az udvarias férfi. Én a tréfa kedvéért viszont Drohojovska gróf­nő néven mutatkoztam be. Persze nem vagyok grófnő. Ettől kezdve gyakran ta­lálkoztunk, a fiatalember hevesen udva­rolt és pár hét múlva megkérte a keze­met. Igent mondtam. Nemsokára megtör­tént az esküvő, de csak rövid ideig él­tünk együtt. Elsősorban anyagi okok miatt váltunk szót. Azt azonban hang­súlyozom, hogy finom ember volt. Én mindig arisztokratának tartottam. Most nagyon meglepett, hogy mint urasági inas szolgált. Ezt sohasem tételeztem volna fel róla... Ilyen formán Guillaume előélete meg­lehetősen tisztázódott, de meggyilkolásá­nak rejtélye azért még mindig megoldat­lan maradt. Járásbíró és egyetemi főtanácsos rágalmazási harca 300 tanú egy nagyszabású perben Szeged, márc. . (Saját tudósítónktól.) Egy­­eszten­dővel ezelőtt egy azóta megszűnt sze­gedi hetilap sorozatos cikkekben éle­sen támadta dr. Pettykó Jánost­ egye­temi főtanácsost és különböző súlyos visszaélésekkel vádolta­ meg. Dr. Pettykó, aki időközben a szegedi egyetemről a pécsi Erzsébet­­Tudo­mányegyetemre került át, a cikkek miatt rágalmazási pert indított a hetilap szerkesztője, Mák József el­len. Az előlkészítő eljárás folyamán önként belépett a perbe dr. Lázár Ferenc szegedi járásbíró, aki a kér­déses cikkek megrendelőjeként je­lentkezett, így azután nemcsak Mák József, hanem Lázár járásbíró ellen is, mint tettestárs ellen indult eljárás. Kétszer volt már a rágalmazási ügyben tárgyalás és a felek mintegy 300 tanú kihallgatását kérték. A bí­róság, tekintettel a per hatalmas anyagára, a büntető tanácsba pót­­bírákait is kinevezett, hogy az előre­láthatólag 10—12 napig eltartó főtár­gy­alás még valamelyik tanácstag esetleges megbetegedése esetén se szenvedjen fennakadást. Két héttel ezelőtt volt az első tár­gyalás, amelyen Lázár járásbíró ter­jesztette elő bizonyítékait. A bíróság akkor elnapolta a tárgyalást, hogy újabbi bizonyítékok előterjesztésére módot adjon a vádlottaknak. Ma délelőtt folytatták a nagy ér­deklődéssel kísért rágalmazási ügy­ben a főtárgyalást a szegedi törvény­széken. Dr. Lázár járásbíró terjesz­tette elő további bizonyítékait a tár­gyalás folyamán, majd a másik vád­lottat, Mák Józsefet hallgatta ki a bíróság. Szegeden, társasági körök­ben különösen nagy érdeklődéssel várják a bejelentett hatalmas számú tanú kihallgatásának megkezdését. Karcsú lehet fogyókúra nélkül is, ha fűzőjét méltányos árban nálam készítteti. Régi fűzőjét újjá alakítom és tisztítom. Üllői­ út 46. 1/9. — Telefon: 35—7—62. 1935 MÁRCIUS SZENTEK, ANYÓSOK, RÉBUSZOK KÖZT AZ ÖRDÖG BIBLIÁJÁNAK MÚZEUMÁBAN Ahol a tökfilkó, meg a skíz históriáját gyűjtik A múzeumok általában impozáns és ünnepélyes külsejű épületek, elmúlt év­századok tündöklő és komor emlékeit őrzik és az ember ünnepélyes megillető­­déssl szmlélgeti a dicső ősök súlyos bu­zogányait, fényes páncéljait. Van mú­zeuma a történelemnk s a művészetnek és a sok pesti múzeum között a kártyá­nak is akadt értékes gyűjteménye. A pesti kártyamúzeum, a pagát ultimó, a skiz, a tökkirály, a stüsszi vadász dics­ő, sokat forgatott ősei két kis ládában pi­hennek mostoha körülmények között, csak néha kerülnek napfényre a raktár­ból. Színes, megfakult, tépettszélű lapok tarka gyűjteménye az ördög bibliája, amelyről egy középkori kódex azt írta, hogy a kártya ott született meg, ahol az emberiség bölcsője ringott,­­ a paradi­csomban. Itt vannak a hosszúkás trapélakártyák, amelyeken a serleg, a bát, a kard és a pénz képviselik a négy színt: famet­szetű rajzok ékeskednek rajta. — Ezekkel a kártyákkal játszottak a worcestari zsinat idejében — mondja a kártya tudósa, Ferrégel professzor. — Akkoriban egész Európában betiltották a kártyajátékot és pápai rendeletet ad­tak ki, amely megtiltotta bárkinek, hogy bármely­­testrészét eljátssza. A kártya Kínából került hozzánk a szaracénok révén és innen ered az ördögöknek titulált pogány, vad szaracén harcosokra célozva,­­az „ördög bibliája" elnevezés .. .* Tarka összevisszaságban perdülnek a lapok az asztalra. Kacér menyecskével itt érkeskedik a Fortuna Szerentse Lap, mely­­lyel a pozsonyi országgyűlés idejében dá­mák játszottak, még pedig az egykori do­kumentumok szerint oly hévvel, hogy sokszor leszedték egymás kontyát, meg­lepett köntössel kerültek haza és a kor­társ tanúsága szerint eljátszották még férjeiket is. A pozsonyi diétán a férfiak sem viselkedtek különbül, úgy, hogy or­szágos rendelet tiltotta meg a szenvedé­lyes játékosoknak házastársaik eljátszá­sát. Itt van a bécsi Zauber-Pantomims 45 la­pos kötege, valamint Palernó Antal úr özvegyének Mulató Kártyája, amely „öt­ven kérdésekből és ötven feleletekből ál­landó „Kiván-e másoknak tetszesebb lenni”" — kérdezi a kártya, amire így szól a vá­lasz: ,Mahaha, igen helyesen van, de még sem úgy." ,Szeret-e engemet?" — folytatódik a pajzánkodás, mire az óva­­tos válasz így felel: ,,A’ mint’ az kör­­nyülállások vágynak." Egy bizonyos trieszti kereskedő, Anto­­nio Rubio sajátkezűleg festett kártyákkal tarokkozott hosszú utazásai alatt. Sajnos, Rubio mester jellemét nem egész előnyö­sen világítja meg ez a történelmi doku­mentum, mivel meg kell állapítanunk, hogy a kártya rendkívül alkalmas volt a hamisjátékra. — Amíg a svájci kártya győzelmesen tért nem hódított Európában, — magya­rázza a tudós professzor hűvösen, — ad­dig a legcifrább összevisszaság uralko­dott a kártyák között. Van itt például egy csomag magyar kártya, amelyben a tök kilences kardtáncot járó magyar vi­téz, a zöld felső kuruc lovas, a zöld hetes pedig pipázó, pocakos Pató Pál újszerű jelenség. A kártyák az elerven, ezerarcú élet em­lékei. Mennyi szenvedély, izgalom tapad­hat ezekhez a lapokhoz. Itt van például az egyetlen csomag európai dominó­kártya, amelyre reszketeg betűkkel van felírva, hogy „kapható a Kis Mező­ utcá­ban Pesten". A dominókártyák egykor nagy divatban voltak éppen úgy, mint a ma már ismeretlen szabályú Punktier kártyák. Csodálatos miniatűr karton­­lapok kerülnek elő a dohos piksamétá­­ból, majd a híres L’orade francaise egy megtépett példánya, amellyel állítólag a jósnők koronázatlan királynője, a híres Lenormand asszony mondott jövendőt. Van itt szerencsekártya is a következő felirattal: „Szerentse kártya Melyben Gazdag, Szegény, Öreges, Istyu, Legény, Lyon, Házas, Nőtlen olvashatja Szerentséjét." Bölcs tanácsok és kitűnő intelmek vannak például a tökhetes lapján. „Ko­mor ábrázatod szomoritja a jó szüveket."­­,Tűrj mindeneket békességgel, majd job­ban leszen." A Veres Királyon viszont azt olvashatjuk, hogy egy derék ember haragszik reánk és ad megszívlelendő jótanácsot: „Óvjad magadat a vigyáztalan házasságtól." Van olyan kártya, amelyen a négy színt — ki tudja, mi okból — a bajazzó, a bivaly, a szív és a kos helyettesíti. Mit játszhattak ezekkel a lapokkal, ma már senki sem tudja. Csak a kártya maradt itt, a lapokat forgató kezek és a játékot kifundáló agyvelők rég elporladtak. Csudálatos találmányai voltak a bűbá­jos biedermayernek. Van itt kártya, amely természetrajzzal és a szentek éle­tének adataival van telerajzolva. Fur­csa, több részből álló, mozgatható figu­rákkal ellátott kártyák kerülnek elő. Kocsi halad a sziklás utón és egy lap elhúzása után a négylovas fogat pom­pás rózsaligetben fut tovább. Van anyós­­kártya, anyósok rémtetteinek ábrázolá­sával. Más lapokon a színeket és figurá­kat belekomponálták a rajzba, például a káró a katona gallérjában és mandzset­tájában, a szív görög amphorában fe­dezhető fel. Csak józan kártyások szá­mára találták fel ezeket a lapokat: né­hány pohár bor után már senki sem tu­dott játszani. Elmúlt évszázadok halhatatlan szenve­délyének tarka lapjai peregnek vissza a ■kiét kis ládákéban. Régente találékonyab­bak voltak az emberek: a kártyajáték változatosabb volt, olyan, mint a föld­rajz . .. Ma egyszerűbb a kártya, csak a hozzáfűződő botrányok tarkábbak. — Uniformizálódunk, — morogja mér­gesen a professzor és becsapja a láda fe­delét. P. L. ­ Kiállítás a Fészek-klubban. Március 1-én nyílik meg a Fészek kiállítási ter­mében Zsótér Ákos festőművész gyűjte­ményes képkiállítása. A kiállítás már­cius 15-éig lesz nyitva és megtekinthető naponta díjtalanul délután 6-tól 8-ig. VII., Kertész­ utca 36. Áldott állapotban levő nők, ifjú anyák és többgyermekes as­szonyok az enyhe, természetes „Ferenc József” keserűvíznek már mérsékelt adagokban való haszná­lata által is könnyű és híg ürü­lést, úgyszintén rendes gyomor- és bél­működést érnek el. A modern nő­gyógyászat főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben ki­próbálták és azt kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták.

Next