8 Órai Ujság, 1939. május (25. évfolyam, 73-96. szám)

1939-05-05 / 76. szám

1939 MÁJUS 5. PÉNTEK Mi történt­ a mecenzéfi fiat­aron ? — A 8 Órai Újság tudósítása — A pozsonyi német Grenzbote május 2-iki számában egy határincidenssel kapcsolatban különböző állításokat, magyarellenes kirohanásokat kockáz­tatott meg. Illetékes helyen a Ma­gyar Távirati Irodát fel­hatalmazták az alábbi jelentés közlésére: Április 30-án az újfalucskai ha­­tárvadászörs útellenőrző járőre magyar területen egy gyanús idegent igazol­tatott, akiről az igazolásnál kiderült, hogy Kaspar János nevű mecenzén lakos. Az illető az iga­zoltatás után menekülni igye­­k­e­z­e­tt. A járőr az előírás sze­rint háromszor felszólí­totta megállásra a mi­után nem engedelmeske­dett, fegyverét használ­ta vele szemben, magyar területen és megsebesí­tette. A sebesültet kocsin azon­nal Ájfam­cskába szállították, de útközben belső vérzés folytán meg­­halt. A hadtestparancsnokság ügyésze azonnal kiszállt, hogy a fegyverhasználat ügyét kivizs­gálja. Az esetet a Pozsonyban meg­jelenő „Grenzbote“ című lap, közismert okokból, a v­a­l­ó­­sággal teljesen ellenté­tes beállításban és ma­gyarellenes éllel közli. Az eset előzményeiről és következ­ményeiről részletes tudósításban szá­mol be a helyszíni jelentései alapján a Kassán megjelenő Felvidéki Újság. „Utcai harcok Mecenzéfen a magyarérzelmű lakosság és a Hlinka-gárda között“ Ezzel a címmel jelent meg a cikk, amelyből a következőket közöljük: A szlovák Hlinka-gárdisták ma­gyar gyűlölete már nem ismer határt és még nagyobb erővel folyik a harc a magyarérzelmű lakosság ellen. Egyre több menekült érkezik át a szlovák-magyar határon magyar te­rületre. Esztelen soviniszta érzelmek­től áthatott felelőtlen szlovák Hlinka-gárdisták vak dühvel tá­madnak mindenre, ami magyar és nem kímélnek meg senkit bar­bár támadásaiktól. Érthetetlen módon, minden ok nél­kül hatalmas erővel lángolt fel ismét a magyarellenes terror egész Szlová­kiában. Amint azt az egyik szlovák Frinka-gárdistától sikerült megtud­­niuk a menekülőknek, a szlovák ható­ságok parancsot kaptak arra, hogy a legerélyesebben, ha kell kegyetlen módszerekkel is, fojtsanak el minden olyan törekvést, amely az ifjú szlo­vák állam belső életét megzavar­hatná, törjenek le minden megmozdu­­lást, amely magyar, német és ruszin nemzetiségű állampolgároktól indul ki, így érthető, hogy a Hlinka-gárdisták vérszemet kurva, szabadon garázdálkod­nak, rabolnak. „Toboroz“ a Hlinka-gárda Schwartz Ferenc Hl­inka-gárdista edden délelőtt megérkezett Alsó­­mecenzéfre, hogy ott a Hlinka-gárda mellett agitáljon és híveket toboroz­ni. Felkereste a Grandi-utcát is, melyet a mecenzén magyarok Orthy Miklós-útnak neveztek el. Bo­­opogtatott minden házba és ötszáz primát ígért minden olyan mecen­­tós lakosnak, aki a magyar pártból­­lép és csatlakozik a Hlinita-gárdá­­oz. A mecenzén magyar érzelmű lakoso­k­ azonban nem szédítette meg a fel­­ránlott összeg, gallérjánál ragadták el Schwartz Ferencet és rövid úton távolították ilecenzéfről. Kiderült ízben, hogy Schwartz Ferenc több helyen durva módos, puskatussal pró­bálta a magyar érzelmű némete­ket a Hlinka-gárda szolgálatába állítani. Több mint 600 főnyi felsőmecen­­zéfi lakos gyűlt össze az alsómecen­­zéfi templom előtt kapákkal és do­rongokkal és erélyesen tüntetett is­mét a szlovák erőszakoskodások el­len. Schmiedl Józsefi kormánybiztos, látva a fenyegető helyzetet, erősí­tést kért a stószi,, gölniei és szomol­­noki Hlinka-gárda parancsnokság­tól a tüntetés megakadályozására. Több mint 130 Hlinka-gárdista és csendőr élesre töltött fegyverek­kel rátámadt az összegyűlt tö­megre. Puskatussal, gumibotokkal verték szét a tüntető mániákat, akik elő­ször megpróbálták az ellenállást, de később a fegyveres túlerővel szem­ben jobbnak látták a küzdelem fel­adását. Noha a mecenzéfiek kerül­ ték az összetűzést, mégis három se­besültje maradt a Hlinka-gárda tá­madásának. Két asszony és egy gyermek súlyosan megsebesült. Hogyan történt a határincidens Mint ismeretes, a szlovák kormány elrendelte, hogy a Hlinka-gárdisták fegyvereiket mielőbb beszolgáltassák. Ezt a rendelkezést azonban — úgy­látszik — Keletszlovákiában a Hlin­ka-gárdisták nem ismerik. Éppen úgy, mint eddig, most is a legna­gyobb nyugalommal garázdálkodnak fegyverrel, gumibotokkal és állan­dóan zaklatják a magyar érzelmű la­kosságot. A Hlinka-gárdisták határszolgá­latot sem teljesíthetnek. Mecenzéf mellett, a magyar határ közelében azonban állandóan cirkál­nak a Hlinka-gárdisták. A mecenzéfi menekülők elmondották, hogy az it­teni szlovák—magyar határon a Hlinka-gárda tagjai megtá­madták a magyar határőröket és a támadás során Kaspar János Hlinka-gárdista életét vesztette. A támadás a Sugó-völgyben zajlott le. A menekülő Hlinka-gárdisták visszatértek Alsómecenzéfre, ahol már a támadás hírére nagyobbszámú Hlinka-gárdista gyűlt össze. Fegyve­rekkel, géppuskával vonultak végig a községen. Hangosan ordítozva, lövöl­döztek, maguk előtt hajtva a lakos­ságot. A­ki csak tehette, menekült előlük. Amint az alsómecenzéfi hídon át­haladt a vad horda, egy 70 éves öreg­asszony került a Hlinka-gárdisták úthiba. Puskatussal belökték a pa­takba. A szerencsétlen öregasszonyt össze ■­*+ tagokkal ve­tették ki később a patakból. Elrendelték a Hlinka-gárdisták fegyvereinek beszolgáltatását, a hlin­­kások mégis zavartalanul terrorizál­hatják a lakosságot. Békét hirdet­nek a nemzetsségek között, közben állandóan agitálnak a magyar érzel­­m­i lakosság ellen. Gyenge a szlovák kormány, vagy pedig nem is akar békés egyetértést teremteni a nemzetiségek közötti A szlovákiai magyarság ezek után minden felelősséget elhárít azokra, akik békés együttélés helyett igazságtalan elnyomatást, terrort és harcot hirdetnek a magyarok ellen. német birodalom tisztában van Magyarország nagy jelentőségével“ Bécs, május 4. (In­.) A magyar államférfiak ber­lini látogatásának befejeztével a Neues Wiener Tagblittt rámutat arra, hogy a magyar vendégek Ber­linben tapasztalhatták, milyen tiszteletnek és szeretetnek örvend hazájuk a német birodalomban. A német birodalom teljesen tisztában van Magyarország nagy jelentőségé­vel és kellő módon értékeli azokat a szolgálatait, amelyeket a béke meg­óvása érdekében tett — állapítja meg a bécsi lap, majd ezeket írja: A német-magyar viszonyban újra megerősödött a kölcsönös bizalom és ez azt bizonyítja, hogy Magyar­­ország­­helyesen ítélte meg igazi ér­dekeit, amidőn a Berlini Róma-ten­gelyhez csatlakozott. Magyarország­nak ma is megvannak a maga külön feladatai Európának abban a részé­ben, ahol népe már ezer év óta él és alkot. Ezek a feladatok az idők és a körülmények folytán változtak, de jelentőségük nem csökkent. HONOLULUBAN Régi UeducMattU Ualattdia! Tdtámadt a UUtúi mesterdefakUv / CHARLIE CHAN P­REMIER _ __ M­A: CITY ~""iT-TiSO""­­ filmszínház 9

Next