AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 11. évfolyam (1969)
1969 / 1-2. sz. - FÜGEDI ERIK: Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején
4 FÜGEDI ERIK ból, hanem 1462-ből származik.4 Amikor az új egyetemi tankönyv az ötvenes évek elején a kutatási eredményeket összefoglalta, a passzivitást évi 200 000 ft-ra becsülte.5 Az általunk tárgyalt korszakban (1500 — 1521) a távolsági kereskedelem útvonalainak megfelelően az ország nyugati felén Szlavóniában, Fehérvárott és Budán, Sopronban és Pozsonyban, az ország északi határán Trencsénben és Kassán, a keleti részeken Besztercén, Brassóban és Nagyszebenben, délen Nándorfehérvárott és Temesvárott működtek harmincadhivatalok. A felsorolt hivatalok irattárából csupán elenyésző töredékek maradtak fenn. Összefüggő harmincadkönyvekkel csak Bártfáról és ott is csak négy esztendőről (1504 -1507) rendelkezünk, a többi harmincadról csak egy-egy esztendőből ismerünk harmincadkönyveket, Pozsonyból (1497),7 Brassóból (1503), Nagyszebenből (1500). Ezeken kívül néhány harmincadbérleti szerződés, ill. bérletösszeg és elszórt okleveles adat nyújt némi útbaigazítást. Új források tehát nem állnak rendelkezésre, ezért a kutatás módszerét kellett megváltoztatnunk, s a történeti statisztikára kellett támaszkodnunk. Úgy látszik, hogy az egyetlen mentség, ha a számok belső logikáját igyekszünk megtalálni, ebből kiindulva amagyar külkereskedelem képét megrajzolni. Az erdélyi és az idézett bártfai harmincadkönyveket dolgoztuk fel, a pozsonyi második (1497) és a soproni (1483 — 1490) még feldolgozásra vár. A történeti statisztika mindig nehéz utat jelent, a harmincadkönyvek feldolgozása pedig különösen. A munka során terjedelmes dokumentációt kellett készíteni, s reméljük, hogy ennek részleteit külön kötetben tehetjük közzé. 2. Kiindulási pontul azt a velencei követjelentést választottuk, amely szerint Mátyás király idejében a harmincadjövedelem Magyarországon 50 000 aranyforintra tehető. Másutt — reméljük — bebizonyíthattuk, hogy a követ értesülései meglehetősen megbízhatóak voltak. Az említett összeget tiszta bevételnek tekintjük, azaz ezt az összeget ki kell egészítenünk a kezelési költségekkel, melyeket Paulinyi Oszkár 25%-ra becsült.10 Ha a tiszta bevétel 50 000 ft volt, akkor a teljes bevétel 66 667 ft lehetett, tehát 1 333 340 ft áruforgalomnak felelt meg (1. tábla). A harmincadkönyveket és bérleti összegeket kell segítségül hívnunk, hogy ezt az összeget a harmincadhivatalok között feloszthassuk. Időszakunkban a nyugati harmincadokat 16 500, a két keletit 7000 ftért adták bérbe.11 A bérleti összegeket minimális bevételnek kell tekintenünk, mert egyébként senki sem vette volna bérbe a harmincadot. A bérlet nyereségéről sajnos forrásaink egyáltalán nem tájékoztatnak, ezért meg kell elég . Kubinyi A.: A XV—XVI. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez. Századok 99/1965. 515 — 16. 1. 5 Magyarország története (Főiskolai tankönyv). Bp. 1957. 6 Bártfa város K. No. 3978. 7 Pozsony város K. Gazdasági könyvek. Mindkettőt az Országos Levéltárban található filmmásolatban használtuk. 8 Balogh I.: Velencei diplomaták Magyarországról (1500—1526). Szeged 1929. 9 Fügedi E.: A XV. századi magyar püspökök. Történelmi Szemle XI/1965. 381-82. 1. 10 Paulinyi i. h. 11 Pozsony és Sopron harmincadát 1494/95, gazdasági évre 5000, Buda és Fehérvár harmincadét 6000 ft-ért adták bérbe (J. Chr. v. Engel: Geschichte des ungarischen Reichs und seiner Nebenländer. Halle 1797. 126 — 27. 1.). A szlavóniai harmincad bérleti összege 1500-ban 5500 forint volt (Thallóczy L.~Horváth L.: Jajcza története 1450—1527). Bp. 1915. 143-44. 1.