AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 15. évfolyam (1973)

1973 / 1-2. sz. - KRÓNIKA - SELMECZI KOVÁCS ATTILA: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívuma

KRÓNIKA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM MUNKAESZKÖZTÖRTÉNETI ARCHÍVUMA A Magyar Mezőgazdasági Múzeum mint a magyar agrárfejlődés vizsgálatával foglalkozó intézmény 1962-ben kezdte meg a rendszeres adatgyűjtést olyan archívum kiépítéséhez, amely a tudományos érdeklődés kielégítése, az agrártörténeti kutató­munka elősegítése érdekében magában foglalja a különböző forrásokból származó és különböző intézményeknél levő mezőgazdasági munkaeszközök adatait. Ezzel az agrár­történeti kutatás számára fontos központi adatgyűjtemény létesítésének régi kívánal­mát valósította meg. Az archív munka kiszélesítését a Földművelésügyi Minisztérium engedélyezte, és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága nagy megértéssel támogatta. Mivel az archívum adatforrását a különböző múzeumok és intéz­mények gyűjteményei képezik, a Mezőgazdasági Múzeum kérésére a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya körlevélben hívta fel a figyelmet e vállalkozás jelen­tőségére. A múzeumok, művelődési és szakoktatási intézmények támogatása és értékes közreműködése tette lehetővé a Mezőgazdasági Munkaeszköztörténeti Archívum létre­hozását és azt a rendszeres adatgyűjtést, aminek eredményeként az eltelt tíz év alatt 70 000 archív karton gyűlt össze. A Mezőgazdasági Munkaeszköztörténeti Archívum anyagát elsősorban a hazai mezőgazdaság munkaeszközeinek, valamint a velük végzett munkafolyamatok adatai képezik. A fejlődéstörténeti kutatások miatt az agrártörténeti értékű munkaeszközök számbavétele a legkorábbi időkre, a mezőgazdaság kezdeti időszakára is kiterjedt. A jelentős számú régészeti adaton kívül a későbbi korszakok munkaeszközei, néprajzi, ipartörténeti, technikatörténeti értékű forrásai éppen úgy szerepelnek, mint a közel­múlt vagy a jelen munkaeszközkészletei, gépei. A tárgyi forrásokhoz hasonló értéke van az ábrázolásos anyagnak mint a munkaeszközök és a velük végzett munkafolyamatok történeti ábrázolásainak (címer- és pecsétábrázolások, pecsétnyomók, érmek, metsze­tek, festmények, nyomtatványábrák, könyv- és folyóirat-illusztrációk stb.), valamint az eszközöket és használatukat ábrázoló fényképeknek. Az egyes archívkartonok információs anyagát az archivizált tárgyak terminoló­giai, formai, történeti és funkcionális meghatározásai adják. Ezen túl sok esetben a munka termelékenységére és társadalmi vonatkozásaira utaló adatok is szerepelnek. Minden egyes karton fontos tartozéka a megfelelő tárgy fényképmásolata. Az archívum anyagában való tájékozódást a tárgycsoportok szerinti felosztás biztosítja. Mintegy 45 000 fényképpel ellátott archívkarton került négyjegyű decimális számrendszerben a végleges helyére. A számcsoportonkénti besorolás 6 nagy témakört ölel fel a mezőgazda­ság fő ágazatainak megfelelően. Ezeken belül a tízes számrendszerben az alábbi nagyobb tárgycsoportok találhatók, amelyek alatt az egyes munkafolyamatok, művelési ágak sorrendjében követik egymást az egyes tárgyak, munkaeszközök adatait tartalmazó kartonlapok: I. Gyűjtögetés, erdészet, nádgazdálkodás, halászat, vadászat, méhészet 10. Gyűjtögetés (vad- és gyógynövények gyűjtése) II. Erdészet (erdőhasználat, erdőirtás, erdőtelepítés, erdészek felszerelése) 12. Nádgazdálkodás 13. Halászat (folyami, tavi halászat, szigonyozás, horgászás, haltárolás és -feldolgozás, rákászás, halászok) 14. Vadászat (vadászfegyverek, csapdák, vadászkutyák, solymászat, madarászat, vad­tenyésztés, vadhaszon, vadőr, vadász) 15. Méhészet (zsákmányoló, méhtenyésztés, méz, viasz, méhész)

Next