AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 20. évfolyam (1978)
1978 / 1-2. sz. - MICKUN, NYINA: A mesta bírságai
N. MICKUN A MESTA BÍRSÁGAI* A Mesta által a parasztságra rótt adóterhek nagyságát nem érthetjük meg, ha nem ismerjük a XVIII. század végi spanyol parasztcsaládok kiadásait. Sajnos, olyan jellegű kutatás, amely pontos elképzelést nyújtana számunkra az adott kérdésről, még nem létezik. A nagy spanyol felvilágosító, közgazdász és államférfiú, Campomanes által összeállított és Madridban 1784-ben kiadott „Memorial de la Ley agraria" — melynek célja a spanyolországi agrárviszonyok feltárása volt - teljes egészében a parasztok panaszait tartalmazza: panaszkodnak a járadék mértéktelenül magas voltára, állandó növekedésére. A spanyol paraszti családok kiadásainak oroszlánrészét pedig a járadék jelentette. Az ismert spanyol felvilágosító, közgazdász és közéleti férfiú, Jovellanos szavai szerint Sevilla körzetében 1760-tól 1780-ig a járadék megkétszereződött.1 Máshelyütt (Tablade) a bérleti díj 30 esztendő alatt fanegánként 250 reálról 180 reálra növekedett.3 A járadék mértékéről és arról, milyen terhet jelentett az a lakosság számára, ítéletet alkothatunk magunknak az alábbi két példa alapján. Dominguez Ortiz idézi egy dokumentum két adatát, amelyek szerint Villamanan községben 1785-ben a 80 paraszt közül 73-nak egyetlen szem gabonája sem maradt azután, hogy kifizette a bérleti díjat. Hasonló volt a helyzet Fotiberos városkában, amelyre vonatkozóan — szerencsés véletlen folytán — adatokat találunk mind Canga Argüellesnál, mind a Cortesek rendkívüli és rendszeres üléseiről készített jegyzőkönyvekben az 1810—1814. évekre vonatkozóan. Canga Argüelles adatai szerint Villamanan városka (Avila) 480 000 t búzát és árpát termelt, 325 000 r bérleti díjat fizetett, 76 800 r-t fordított a vetésre és az aratásra. Ha leszámítjuk a tizedhez szükséges 48 000 r-t, akkor a parasztoknak 30 000 r maradt. Eleve feltételezhetjük, hogy ez az összeg teljes egészében elment a földesúri szolgáltatások teljesítésére és az állami adókra. Lazerna Cortes képviselő számításai teljes mértékben igazolják feltevésünket. Lazerna egyenként felsorolja Fontiberos parasztságának kiadásait, összegezi azokat és így ír: „Szembetűnő, hogy nekik (azaz a parasztoknak, N. M.) semmi sem marad a megélhetésre és az állami adók befizetésére".6 *A Mesta a vándorlegeltetéses juhok tulajdonosainak szövetsége volt. A Mesta nagy szerepet játszott Spanyolország gazdaság- és elsősorban agrártörténetében.L.részletesebben: Századok, 1964. 1 -2. sz.; Agrártörténeti Szemle, 1972. 3-4. sz. 1 G. M. de Jovellanos: Ynforme de la Ley agraria. Madrid 1795. 40. 2Fanega - a jelen esetben területi mértékegység, amely megfelel 14,5 ar-nak. 3M. Artola: Los Origenes de la Espaiia Contemporánea, Madrid 1959. 70. 1. 4A. Dominguez Ortiz: La sociedad Espaííola en el siglo XVIII. Madrid 1955- 288. 1. 5 Canga Argüelles: Diccionario de Hacienda, para el uso de los encargados de la suprema dirección de ella. London 1826.1-V. k. II. k. 324-5 1. "Diario de sesiones de las Cortes Generales y Extraordinarias 1810-1813. I—IX. k. II. k. 1305. 1. 1811. június 22-iülés. 1 Agrártört. Szemle