AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 33. évfolyam (1991)
1991 / 1-4. sz. - HARCSA ISTVÁN: A polgárosodás lehetőségei a mezőgazdasági kistermelésben
HARCSA ISTVÁN A POLGÁROSODÁS LEHETŐSÉGEI A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉSBEN* (Előzetes kutatási eredmények) A rendszerváltást követő időszak az agrárszféra radikális megváltozását sejtette, azonban a politikai csatározások árnyékában az átalakulás valós folyamatai jóval lassabban mennek végbe. Viszonylag széles körű egyetértés van abban, hogy a korábbi agrárstruktúrát — a tulajdonviszonyok rendezésével együtt — gyökeresen át kell alakítani. Jelentős nézeteltérések vannak viszont abban, hogy a korábbi struktúra lebontása milyen irányban és miként menjen végbe. A kárpótlási és a szövetkezeti törvény előírásainak megfelelően 1992. végéig rendezett tulajdoni viszonyoknak kellett volna kialakulni. Ha ez meg is valósult volna, akkor is hosszabb ideig kérdés marad, hogy az új tulajdonosok milyen szervezeti formában kívánják működtetni résztulajdonukat vagy gazdaságukat. A különböző politikai erők és a szakemberek körében egyetértés van abban is, hogy az átalakulás következtében megnövekszik az önálló parasztgazdaságok száma, amelyeknek egy része a hagyományos, sok tekintetben önellátó típusú gazdálkodást folytatja, másik része viszont vállalkozói alapon árutermelő gazdasággá válik. Éles véleménykülönbségek vannak viszont abban a tekintetben, hogy mekkora tömegű parasztgazdaság jöhet létre, továbbá abban, hogy ezek a gazdaságok mennyiben tudnak majd megfelelni a korszerű árutermelés feltételeinek. A privatizációs folyamatok gazdasági következményeit tekintve tehát meglehetős bizonytalanságot lehet tapasztalni. Ám legalább ekkora a bizonytalanság a társadalmi hatások vonatkozásában is, hiszen a különböző társadalmi folyamatok korlátozhatnak, illetve elősegíthetnek bizonyos irányú fejlődést. A társadalmi hatások és kísérő folyamatok között kétségtelenül a polgárosodás jelenti az egyik meghatározó társadalmi hátteret. Az utóbbi két-három évben gyakorta jelentek meg a polgárosodás kérdéskörével foglalkozó írások és megszaporodtak az ezzel kapcsolatos viták is. E z Az anyagot megvitatta az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az ott elhangzott igen értékes észrevételekért, amelyeknek jelentős része bekerült a végleges anyagba.