AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)

1996 / 1-4. sz. - KRÓNIKA - KNÉZY JUDIT: 100 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (100 éves Mezőgazdasági Múzeum kincsei c. kiállítás 1996. III. 29. - 1996. XII. 31.)

KRÓNIKA 100 ÉVES A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (100 éves Mezőgazdasági Múzeum kincsei c. kiállítás 1996. III. 29. - 1996. XII. 31.) A 100 éves évfordulót a Múzeum történetének bemutatásán túl a rendezők a gyűjtemény­táraikban található legjelentősebb agrártörténeti, néprajzi, képző-, ipar-, népművészeti szempontból legértékesebb tárgyakból, a legfontosabb doku­mentumokból való seregszemlével ünnepelték. Már a múzeumtörténeti kiállítás előterében lévő társalgóban, a kiállítás hangulati bevezetőjében tájképekkel, mező­gazdasági témájú festményekkel, grafikákkal és Alpár Ignác színes épülettervei­vel fogadják a látogatókat. Itt található a Múzeum első igazgatójának, a jeles tudós­nak, Bálás Árpádnak a portréja is. A belső térben tablókon és a mellettük lévő vitrinekben mutatják be az intéz­mény életének főbb szakaszait a kezdetektől a mai napig. Például az első vitrinben látható az az aranytoll, amelyet Kodolányi Antal mezőgazdasági szakíró kapott tisztelőitől, valamint a híres szőlősgazda-kutató Matthiász János tevékenységéért adott aranyérem is. Az első időszak gyűjtéseiből származnak a Hermann Ottó által gyűjtött és egykor az ún. ősfoglalkozások osztályán kiállított pásztoréleti tárgyak, valamint az egykori fából, szalmából, nádból készített paraszti és pásztorépítmények alapján 1905-1907 között készíttetett épületmakettek. Rendkívül szép darab az a magyar gyárt­mányú gőzlokomobil modell, amely közvetlenül a századforduló után került a Múzeumba. Láthatók az 1934. évi kiállításon már szereplő nemesített mák, borsó, kalászminták eredeti dobozukban. A legújabb gyűjtésekből és beszerzésekből is fontosnak tartották a muzeológusok, hogy eddig még nem bemutatott tárgyegyütte­seket tegyenek láthatóvá. Az archeobotanikus terepasztalszerű megoldással érzékel­teti, miként kerülnek elő az ásatások során a földből a magleletek, miként történik aztán állagmegóvásuk, tárolásuk. A legfrissebben bekerült vadászati jeleneteket ábrázoló iparművészeti tárgyak is megtöltenek egy nagyméretű üvegszekrényt. A lószerszámok és tartozékaik közül külön kiemelendő a Prónay család hagyaté­kából fennmaradt XVIII. századi nyereg, amely két király koronázásakor is jelen volt akkori gazdájával. Ugyanígy érdekesség a Teleki család hagyatékából szár­mazó, zöld bársonyra arany fonallal hímzett XVIII. századi nyeregtartó. A borászati gyűjteményből a legrégibb borfajtákból lehet egy tárolóban sorozatot találni néhány cifra tárggyal. Szépségeket rejtenek azok a nem kifejezetten ünnepi, egyszerű vagy alig díszített tárgyak, tárgykörök, mint a Hajdúságból való, kápáján mértanias díszű fanyereg, a bagolyfejes díszű bognár faragószék, az alig díszített jármok, pásztor­botok. Külön csoportban rendezték el a nyomtatás, gabonaszerelés kézieszközeit, amelyek többnyire háziiparosok munkái. A fonott tárgyak csoportjában gyékény­ből, rozsszalmából, mogyoróvesszőből való tartóedények, házikosarak, egy méh-

Next