AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 40-41. évfolyam (1998-1999)

1998-1999 / 1-4. sz. - ADATTÁR - JAKUS LAJOS: Szemelvények Csörföly István gazdasági tiszttartó 1810-1855 között Pencen vezetett naplójából

ADATTÁR A penci Podmaniczky-gazdasághoz 110 hold szántóföld, 32 hold rét, 88 hold erdő és 16 hold szőlő tartozott.­ A gazdaságban eredetileg 6 úrbéres zsellér és két telken úrbéri védettséget élvezett, adófizető zsidó élt. A gazdaság rendelkezett saját állatállománnyal is, művelte a szántókat, a rétek fedezték a szükséges szálas takarmányt, a szőlőket zsellérek kapálták, az erdő kitermelése biztosította a tüzelőt, külön jövedelem származott a gabona és bor eladásából. Csörföly maga is termé­szetben kaphatta járandóságát, s azzal úgy gazdálkodott, hogy magának, majd megnősülve családjának jó megélhetést biztosított. 1816-ban nősült meg, tíz gyer­mekük közül hét maradt életben, közülük négyen egyidőben tanultak Aszódon. Két fia Pozsonyban, Selmecen, Eperjesen és Losoncon végezte iskoláit. Tanítta­tásuk és felruházásuk 1826-1843 között közel tízezer forintba került, melynek minden költségét Csörföly kis könyvecskéjében gondosan feljegyezte. Családjá­val együtt szívesen és szeretettel fogadta vendégül fiai osztálytársait, s mint fiatal költőt, Petőfi Sándort négy alkalommal is Pencen. Csörföly 1849 után megvált a penci tiszttartóságtól, amikor a zsellérek megtagadták a szőlődézsma megadását, mely a földbirtokosok egyik fontos bevételét képezte. Csörföly a szomszédos Rád községben, a Muslay-féle uradalom gazdaságának vezetésével cserélte fel a pencit, melyet 1855-ben bekövetkezett haláláig irányított. Penci tiszttartósága alatt a gabona és szőlőtermés mennyiségét legtöbbször az időjárás határozta meg. Csörföly ez időjárási adatokat nemcsak Pencre vonatkoz­tatva jegyezte fel, de országos viszonylatban is összehasonlítást végzett a gabona-és borárak alakulásáról. Az időjárásra vonatkozó népi hagyományokról (pl. a bor minőségéről) feljegyezte: „hol igaz, hol nem". Az 1829-1830. évi kegyetlen hi­deg után a népi hiedelem szerint „40 esztendő múlva lenne hozzá hasonló, 1870-ben" — állapította meg. Szerencsés véletlen folytán ismert Penc 40 évvel későbbi, a hiedelmet igazoló időjárás. Sőt a néhány évvel azt megelőzőét is Szabó János akkori községbíró naplófeljegyzéseiből, melyek Csörföly időjárási feltevésére vá­laszt adnak. „ 1866-ban a nyár olyan hideg volt, hogy az aratók bekecsben arattak és a tűznél voltak kénytelenek melegedni. Az aratási fagy az egész termést tönk­retette. 1869-ben olyan nagy szárazság volt, hogy az állatállomány majdnem éhen­pusztult. Széna nagyon kevés, sarja semmi sem termett. Szerencsére az 1870. évben ápr. 15-én (nagypénteken) olyan kiadós, termékeny eső esett, hogy a ter­mészet szinte újjáéledt. De utána egész júniusban nem esett. Augusztusban minden nap eső esett, hatalmas felhőszakadások és sűrű jégesők váltották egymást. Októ­ber 25-én este Legénd irányában az égbolt széles, függönyszerű sávban szép piros színben tündökölt. A csodaszép látványt a házaikból kijött lakosság sokáig gyö- 9 Felső Penc telekkönyve 1866-ból. L.sz. FMP 268. 10 Szabó János penci földműves, volt bíró naplójegyzeteiből. In Gerengay Pál: Penc emlék­könyve, 1934 -1944. (Penc, 1944.) Kézirat, FMP Adattár 80.

Next