A Hét, 1973. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-23 / 12. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Számvetés A napilapok múlt esztendei gyűjtemé­nyét forgatva kiderül, hogy alig volt olyan szám, amely ne értesített volna az RKP vagy a román állam széles körű nemzet­közi tevékenységének valamely megnyil­vánulásáról. A párt Központi Bizottságá­nak február 28—március 2 között lezaj­lott plenáris ülésén végzett felmérés ösz­­szességében és eredményeiben tükrözte e szerteágazó, fáradhatatlan munkálkodást. A számadatok természetesen támpontokat­­ szolgáltatnak csupán s nem mérhetik fel a rendkívül bonyolult, türelmet, követke­zetességet és a valóság érzékelésének a képességét feltételező s nagy szintetizáló erőt kívánó munka összes kihatásait, hi­szen ezek egy része csak idővel válik nemzetközi fontosságú eseménnyé. Mégis e számadatok egymagukban is sokat mondanak: Románia jelenleg 49 kor­­mányjellegű és 270 nem kormányjellegű nemzetközi szervezet tagja; 110 állammal van diplomáciai kapcsolatunk s ezek kö­zül 107 állammal nagykövetségi szinten. Nicolae Ceaușescu elvtárs afrikai útjának egyik eredményeként a tavaly 30 gazda­sági egyezményt és megállapodást kötöt­tünk a meglátogatott országokkal, vala­mint más afrikai államokkal; az európai szocialista országokkal 1972-ben 130 szer­ződés és megállapodás aláírására került sor. A számok, amint mondottuk, csak váz­latosan jelzik a mögöttük álló nemzet­közi politikai tevékenység hatását, de így is igazolják az RKP és a román állam álláspontjának és magatartásának a he­lyességét, a X. kongresszuson és az Or­szágos Konferencián elfogadott határoza­tok időszerűségét. Ezeknek megfelelően az RKP és a román állam nemzetközi te­vékenységének a középpontjában 1972- ben is a kommunista és munkáspártok­kal, valamint a szocialista országokkal való együttműködés, a baráti és interna­cionalista szolidaritásra épülő kapcsolatok fejlesztése állt. Nicolae Ceausescu elvtárs kimagasló fontosságú megbeszéléseket folytatott európai és ázsiai szocialista or­szágok párt- és államvezetőivel, s ezek nyomán sokoldalúan fejlődtek a pártok és államok kapcsolatai. E kapcsolatok fejlesztésére irányuló te­vékenységét pártunk és államunk a szo­cialista internacionalizmus, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyen­lőség és a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előnyök tiszteletben tartására alapozza. Ugyanakkor Románia fejlesztette együttműködési kapcsolatait más társadalmi rendszerű országokkal is. Az Államtanács elnökének Belgiumban és Luxemburgban tett látogatása eredmé­nyeként aláírt ünnepélyes közös nyilat­kozatok pozitív visszhangot keltettek nem­zetközi téren. Románia 1972-ben is nagyszabású nem­zetközi tevékenységet fejtett ki az eny­hülési folyamat megszilárdítására Európá­ban és a világon, a feszültségi gócok és konfliktusok kiküszöbölésére, a béke hely­reállítására az indokínai térségben s az itt élő népek önrendelkezési jogának a biztosítására. Románia a többi szocialista országgal és más érdekelt államokkal azon munkálko­dott, hogy gyakorlati intézkedések történ­jenek az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia előkészítésére, aktívan hozzájárult a helsinki sokoldalú tanács­kozás munkálataihoz. Számba véve a párt és az állam múlt évi nemzetközi tevékenységét, a plenáris nagyra értékelte azt a fáradhatatlan te­vékenységet, amelyet a párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs fejtett ki a párt és az állam kül­politikájának elvszerű kidolgozásáért, va­lamint gyakorlati megvalósításáért. Ez a tevékenység növelte Románia világtekin­télyét, értékesen hozzájárult a nemzetkö­zi enyhülés előmozdításához, a bizalomra és egyenlőségre alapozott új kapcsolatok létrehozásához a szocializmus, a demokrá­cia és a béke erői közötti egység meg­szilárdításának ügyéhez. Törös Gábor Kompozíció /1- 20 oldal­­ SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS HEVESESI TAKACS TÁRSADALMI—POLITIKAI—HOVESODESZ HETILAPJA Arai lel NYOLCVAN ÉVE ALAKULT MEG A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA A román proletariátust, a hazai munkásmozgalmat kezdeteinél már a harcrakészség, elszántság, forra­dalmas állhatatosság és felelősség­­érzet vezette harcában, amelyet osz­tályérdekeinek érvényre juttatásáért, valamint az alapvető nemzeti érde­kek megvédéséért folytatott. Az or­szág kapitalista fejlődése mély vál­tozásokat hozott mind a régi tár­sadalmi szerkezetben, mind az osz­tályok erőviszonyainak megoszlásá­ban. E folyamat eredményeként két új, alapvetően ellentétes érdekeket hordozó osztály — a polgárság és a proletariátus — jelent meg a tör­ténelem küzdőterén. Az ország éle­tének olyan döntő fordulatai, mint a Fejedelemségek egyesítése, az ezt követő földreform, a százados török iga alóli felszabadulás stb., hatalmas lendületet adott a termelési viszo­nyok fejlődésének, és a XIX. szá­zad második felében a proletariátus száma hatalmas ütemben növeke­dett, körülbelül háromszorosára emelkedett. Ugyanakkor, a feudális maradványok és a kapitalista ki­zsákmányolási módszerek összefo­nódása miatt visszamaradott techni­kai, műszaki feltételek között, munkabiztonsági intézkedések tel­jes hiányában folyt a termelés, és a munkaerő kizsákmányolása ha­zánkban rendkívül kiélezett és nyo­masztó fomát öltött. Mindezekhez hozzá kell még ad­nunk azt is, hogy a cenzitáris vá­(Folytatása a 20. oldalon) A tartalomból • GYÓGYÍTHATÓ-E AZ ASZT­MA A PARAJDI SÓBÁNYÁ­BAN? 3. old. • HOGYAN ÍRNÉK FORGATÓ­KÖNYVET AZ EMBER TRA­GÉDIÁJÁRÓL? 4. old. • KI VOLT BOLYAI FARKAS FIATAL FESTŐ BARÁTJA? 9. old. • LEVONHATÓ-E MEGBÍZHA­TÓ KÖVETKEZTETÉS A RÁK FÖLDRAJZÁBÓL? 14. Old. • MÉG EGYSZERI MÍTOSZ SZÜLETIK? 15. old. • AMERIKÁRÓL. RÓLUNK — EGY OTT-TARTÓZKODÁS FÉLIDEJÉN , 19. old.

Next