A Hét, 1973. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-23 / 12. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Számvetés A napilapok múlt esztendei gyűjteményét forgatva kiderül, hogy alig volt olyan szám, amely ne értesített volna az RKP vagy a román állam széles körű nemzetközi tevékenységének valamely megnyilvánulásáról. A párt Központi Bizottságának február 28—március 2 között lezajlott plenáris ülésén végzett felmérés öszszességében és eredményeiben tükrözte e szerteágazó, fáradhatatlan munkálkodást. A számadatok természetesen támpontokat szolgáltatnak csupán s nem mérhetik fel a rendkívül bonyolult, türelmet, következetességet és a valóság érzékelésének a képességét feltételező s nagy szintetizáló erőt kívánó munka összes kihatásait, hiszen ezek egy része csak idővel válik nemzetközi fontosságú eseménnyé. Mégis e számadatok egymagukban is sokat mondanak: Románia jelenleg 49 kormányjellegű és 270 nem kormányjellegű nemzetközi szervezet tagja; 110 állammal van diplomáciai kapcsolatunk s ezek közül 107 állammal nagykövetségi szinten. Nicolae Ceaușescu elvtárs afrikai útjának egyik eredményeként a tavaly 30 gazdasági egyezményt és megállapodást kötöttünk a meglátogatott országokkal, valamint más afrikai államokkal; az európai szocialista országokkal 1972-ben 130 szerződés és megállapodás aláírására került sor. A számok, amint mondottuk, csak vázlatosan jelzik a mögöttük álló nemzetközi politikai tevékenység hatását, de így is igazolják az RKP és a román állam álláspontjának és magatartásának a helyességét, a X. kongresszuson és az Országos Konferencián elfogadott határozatok időszerűségét. Ezeknek megfelelően az RKP és a román állam nemzetközi tevékenységének a középpontjában 1972- ben is a kommunista és munkáspártokkal, valamint a szocialista országokkal való együttműködés, a baráti és internacionalista szolidaritásra épülő kapcsolatok fejlesztése állt. Nicolae Ceausescu elvtárs kimagasló fontosságú megbeszéléseket folytatott európai és ázsiai szocialista országok párt- és államvezetőivel, s ezek nyomán sokoldalúan fejlődtek a pártok és államok kapcsolatai. E kapcsolatok fejlesztésére irányuló tevékenységét pártunk és államunk a szocialista internacionalizmus, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök tiszteletben tartására alapozza. Ugyanakkor Románia fejlesztette együttműködési kapcsolatait más társadalmi rendszerű országokkal is. Az Államtanács elnökének Belgiumban és Luxemburgban tett látogatása eredményeként aláírt ünnepélyes közös nyilatkozatok pozitív visszhangot keltettek nemzetközi téren. Románia 1972-ben is nagyszabású nemzetközi tevékenységet fejtett ki az enyhülési folyamat megszilárdítására Európában és a világon, a feszültségi gócok és konfliktusok kiküszöbölésére, a béke helyreállítására az indokínai térségben s az itt élő népek önrendelkezési jogának a biztosítására. Románia a többi szocialista országgal és más érdekelt államokkal azon munkálkodott, hogy gyakorlati intézkedések történjenek az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésére, aktívan hozzájárult a helsinki sokoldalú tanácskozás munkálataihoz. Számba véve a párt és az állam múlt évi nemzetközi tevékenységét, a plenáris nagyra értékelte azt a fáradhatatlan tevékenységet, amelyet a párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs fejtett ki a párt és az állam külpolitikájának elvszerű kidolgozásáért, valamint gyakorlati megvalósításáért. Ez a tevékenység növelte Románia világtekintélyét, értékesen hozzájárult a nemzetközi enyhülés előmozdításához, a bizalomra és egyenlőségre alapozott új kapcsolatok létrehozásához a szocializmus, a demokrácia és a béke erői közötti egység megszilárdításának ügyéhez. Törös Gábor Kompozíció /1- 20 oldal SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS HEVESESI TAKACS TÁRSADALMI—POLITIKAI—HOVESODESZ HETILAPJA Arai lel NYOLCVAN ÉVE ALAKULT MEG A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA A román proletariátust, a hazai munkásmozgalmat kezdeteinél már a harcrakészség, elszántság, forradalmas állhatatosság és felelősségérzet vezette harcában, amelyet osztályérdekeinek érvényre juttatásáért, valamint az alapvető nemzeti érdekek megvédéséért folytatott. Az ország kapitalista fejlődése mély változásokat hozott mind a régi társadalmi szerkezetben, mind az osztályok erőviszonyainak megoszlásában. E folyamat eredményeként két új, alapvetően ellentétes érdekeket hordozó osztály — a polgárság és a proletariátus — jelent meg a történelem küzdőterén. Az ország életének olyan döntő fordulatai, mint a Fejedelemségek egyesítése, az ezt követő földreform, a százados török iga alóli felszabadulás stb., hatalmas lendületet adott a termelési viszonyok fejlődésének, és a XIX. század második felében a proletariátus száma hatalmas ütemben növekedett, körülbelül háromszorosára emelkedett. Ugyanakkor, a feudális maradványok és a kapitalista kizsákmányolási módszerek összefonódása miatt visszamaradott technikai, műszaki feltételek között, munkabiztonsági intézkedések teljes hiányában folyt a termelés, és a munkaerő kizsákmányolása hazánkban rendkívül kiélezett és nyomasztó fomát öltött. Mindezekhez hozzá kell még adnunk azt is, hogy a cenzitáris vá(Folytatása a 20. oldalon) A tartalomból • GYÓGYÍTHATÓ-E AZ ASZTMA A PARAJDI SÓBÁNYÁBAN? 3. old. • HOGYAN ÍRNÉK FORGATÓKÖNYVET AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁRÓL? 4. old. • KI VOLT BOLYAI FARKAS FIATAL FESTŐ BARÁTJA? 9. old. • LEVONHATÓ-E MEGBÍZHATÓ KÖVETKEZTETÉS A RÁK FÖLDRAJZÁBÓL? 14. Old. • MÉG EGYSZERI MÍTOSZ SZÜLETIK? 15. old. • AMERIKÁRÓL. RÓLUNK — EGY OTT-TARTÓZKODÁS FÉLIDEJÉN , 19. old.