A Hét, 1974 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1974-04-19 / 16. szám
Világ proletártól, egyesülletekf Nem mindegy, hogyan... Kétségtelen, hogy Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a minisztériumok és központi intézmények párt- és állami aktívája április 11-i tanácskozásán mondott beszéde az ország életének emlékezetes mozzanatai közt marad fenn. Tárgya az államelmélet szocialista hatékonyságának növelése, s így ennek a törekvésnek ad szilárd főgázokat párt- és államvezetőnk beszédének jelentős elvi alapvetése. Mindenekelőtt az, ami államunk szerepére vonatkozik: az állam jelentősége és szerepe fokozódik szocialista sünk jelenlegi szakaszában. Az fejlődőállami tevékenység javítása tehát időszerű és állandó feladat Az eredményesség mértéke ezen a téren is a X. kongresszus és az 1972-es pártkonferencia határozatainak teljesítése. „Az összes tevékenységi területeken elért eredményeink — állapítja meg Ceaușescu elvtárs — erőteljesen tanúsítják a Román Kommunista Párt marxista—leninista általános politikai irányvonalának helyességét; a párt alkotó módon, hazánk konkrét körülményeinek megfelelően alkalmazza a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeit.” A társadalmi élet és a vezetés javítására az utóbbi években elhatározott szervezési intézkedések s így a kollektív vezetés erősítésére alakított új szervek hatékonyaknak bizonyultak. Ezeknek a szervezési javításoknak a sorát folytatta a káderek továbbképzése és időszakos rotációjuk elvének életbeléptetése, valamint a központi irányítási rendszer olyan változásai, amelyeknek lényege a fölösleges párhuzamosság megszüntetése, a vezetés operatív jellegének és hatékonyságának fokozása, valamint a felelősségtudat növelése. Értékelve az államapparátus sikeres munkásságát, Ceaușescu elvtárs ugyanakkor megállapítja, hogy a központi szervek tevékenységében „sajnos még sok a hiányosság és a fogyatékosság, ami csorbítja a gazdasági élet hatékonyságát”, mert az államapparátus „még nem oldja meg eléggé operatívan és elég felelősségérzettel az előtte álló nagy feladatokat”. „Ha tásunk tevékenységében nem államapparáválnának ilyen állapotok, az összes tevékenységi területeken jobb eredményeket értünk volna el, gyorsabban haladhatnánk előre, kevesebb hibát követtünk volna el, sokkal eredményesebben dolgozhattunk volna”. Kemény a bírálat, ám a tét óriási: elért eredményeink továbbfejlesztése. Márpedig a pártfőtitkár által ostorozott állapotok göröngyössé tehetik szocialista haladásunk útját, tudjuk, sok ember életét nehezíthetik (és keseríthetik) meg — úgyhogy az ország dolgainak elbírálására legilletékesebb vezető szigorú szavai az egész nép véleményét fogalmazzák meg. Most is megnyilvánult a párt elsődleges gondoskodása gazdasági fejlődésünkről, ami végső fokon a népjólét és összes többit sikereink döntő tényezője. Kezdve a tervezés megjavításának sürgető követelményével. Terveinket sítjük és túlteljesítjük - állapítja tettemeg a főtitkár -, de sokszor olyan vesződségekkel, beszerzési nehézségek leküzdésével, túlmunka árán, amelyek mind elkerülhetők volnának a körültekintőbb, „az utolsó csavarig" minden tényezőre kiterjedő tervezéssel, annak a szabálynak a megvalósításával, miszerint „a terv nem általános keret, a terv kötelezettség minden vállalat számára”. Különösen meghatározó jelentőségű az új technika eddiginél gyorsabb bevezetése, hiszen a találmányok, új technológiák alkalmazásában tapasztalt mérhetetlen kárt okozhat éppen huzavona haladásunk üteme tekintetében. És folytatva a követelmények sorát a gyakorlati irányítás mindennapi munkájának javításán. Az igényes feladatok teljesítésére minden szempontból alkalmas központi államapparátussal rendelkezünk, állapította meg Ceaușescu elvtárs, amelyről elért eredményei alapján elmondható, hogy „példásan teljesíti a párttól, a néptől kapott feladatokat”. De... A növekvő feladatok és az egyes szervek munkájában meggyökeresedett rutin most sürgetőbben veti fel, mint bármikor a munkamódszerek gyökeres megújításának szükségességét. Mindenekelőtt a bürokratizmus, az aktahegyek mozgatásának a helyettesítését élő, hatékony munkával. Nem véletlen, hogy a beszédről megjelent több újságcikk szerzőinek képzeletét éppen a főtitkár fejtegetéseinek ez a része ragadta meg leginkább. Ceaușescu elvtárs rendkívül érzékletesen — és dokumentáltan - mutatta ki, hogyan fulladhat az egyéni felelősség és kezdeményezés a túlburjánzó instrukciók, formális megoldások, papírfecsérlő átiratok és körlevelek özönébe. Pártdokumentum aligha demonstrálta ennél világosabban, hogy az államapparátus és tevékenységének egyszerűsítése mennyire összefügg a fokozottabb hatékonysággal, a két fogalom mondhatni szinonima egy ízig-vérig szocialista szellemű törekvés, a bürokrácia és a látszatmunka elleni küzdelem értelmezésében. A tudományos vezetés fogalmát a pártfőtitkár a vezetés kollektivitásának következetes megvalósításával és az állami tevékenység egészére kiterjedő pártvezetéssel, minden tisztségviselőnek a tömegek és a párt előtt a jövőben még világosabban meghatározandó felelősségével kapcsolja egybe. Nézőpontjából értékelve a demokratizmus és az egyéni kezdeményezés szabadságának , illetve kötelezettségének — ösztönzése egységes egészet alkot a legszigorúbb törvényes rend megvalósításával. Véget kell vetni minden téren a szocializmus közvagyonát, az állam és polgárai életének rendjét védő törvények csülésének! De ez együtt jár azzal lehets, hogy törvénykezésünk világosabbá, egyszerűbbé és közérthetőbbé váljék. Ceaușescu elvtárs említi, hogy csak az idén hatálytalanítottak 3874 állami szabályozó rendelkezést, de továbbra is hatályban van több mint 3000, amelynek nemhogy alapos ismerete, de áttekintése is lehetetlen, s ráadásul egyesek ellentmondó előírásokat is tartalmaznak. Rendteremtés a törvénykezésben — ez is feltétele a törvényességnek. Nicolae Ceaușescu elvtárs múlt heti beszédének és a tanácskozásnak a hatását ma még nehéz lenne elképzelni. De az biztos, hogy e beszéd után az állami munkában sok mindent nem lehet a régi módon folytatni. Hanem hogyan? A beszédnek éppen az ad nagy mozgósító erőt, hogy a javítás eszközeit megjelöli, s ezeknek közös jegye: a mumk ka életességének fokozása, a közvetlenül érdekeltek kérlelhetetlen harca bürokrácia és a formalizmus ellen. Mert a itt végső fokon minden az ügy felkarolásától, a melléállástól függ. Ezt talán legjobban az az igény érzékelteti, amely eddigi állami tisztviselő fogalmunkon is a lényeget érintően módosít hogy elsőrendű kötelezettségként azzal, jelöli meg a pártmunka stílusának alkalmazását az állami szervekben — beleértve a pártos felelősségérzetet és a párt előtti számot adós kötelezettségét is. KOVÁCS ANDRÁS -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 16 oldal A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI----POLITIKAI-----MŰVELŐDÉSI HETILAPJA . ...........................— Ara 1 lej .NICOLAE CEAUȘESCU köztársasági elnök beszédéből „Az élet bebizonyította, hogy a mai világ e nagy problémáinak megoldásában nagy fontosságú szerep hárul a parlamentekre. Ezeknek döntő szavuk van a kormányok külpolitikájának orientálásában, a néptömegek ama törekvésének teljesítésében, hogy az enyhülés, az együttműködés és a béke légkörében éljenek, az új, demokratikus, a népek közötti egyenlőségen alapuló kapcsolatoknak nemzetközi téren való érvényesítésében." Békekollokvium Az Interparlamentáris Unió bukaresti tavaszi ülésszakán több mint 400 parlamenti képviselő vett részt, közöttük nyolc állam parlamentjének elnöke: 62 ország népének választott képviselői, akiket a rájuk háruló felelősség tudata gyűjtött egybe a világ közvéleményét foglalkoztató fontos nemzetközi kérdések megvitatására. Az Unió által képviselt ügy nagy megbecsülését mutatja, hogy a megnyitó ülésen részt vett és felszólalt államelnökünk. Másrészt a bukaresti ülésszak iránt megnyilvánult rendkívüli érdeklődés, amely a széles körűben is kifejezésre jutott, részvételbeszédes elismerése Románia békeszerető külpolitikájának, aktív és következetes nemzetközi tevékenységének. Az Interparlamentáris Unió ez évben ünnepli működésének 85. esztendejét. A bukaresti ülésszak a napirenden szereplő problémák fontosságát tekintve arra hivatott, hogy megszilárdítsa a résztvevő országok parlamenti képviselőinek az együttműködését az összes népek által áhított béke és a haladás biztosítása érdekében. Az értekezletet köszöntve Nicolae Ceaușescu elvtárs így összegezte e fontos ülésszak célkitűzéseit: „Értekezletünk célja azoknak a kérdéseknek a megvitatása, amelyek döntő jelentőségűek az államok közötti kapcsolatok új alapokra való helyezése, az uralom és a diktátum, a más államok belügyeibe való beavatkozás régi politikájának, a kolonializmusnak és a neokolonializmusnak a felszámolása szempontjából, a népek nemzeti felszabadító harcának ösztönzése és minden nemzet ama szent jogának tiszteletben tartása szempontjából, hogy maga dönthessen sorsáról.“ Körültekintést, türelmet és fáradhatatlan munkát kívánó feladat es. A bukaresti ülésszakra olyan időben került sor, amikor bizonyos eredményeket jegyezhetünk fel az államok közötti kapcsolatok normalizálásának az útján. A nemzetközi életben pozitív kezdeményezések tanúi lehettünk, különösen az államok egymáshoz való viszonyának új elvekre történő alapozása terén. Mind gyakrabban hangzik el az a meggondolás, hogy a nemzetközi konfliktusok rendezésének egyetlen elfogadható útja az, amely a tárgyalóasztalhoz vezet, mert csak a problémák politikai rendezése felel meg a békés építéssel elfoglalt népek, az emberiség érdekeinek. Az enyhülés jótékony légköre, amelynek számos jele észlelhető a nemzetközi életben, nem feledteti azonban azokat az aggasztó eseményeket, amelyek miatt a föld egyes vidékein nem sikerült biztosítani a TAMÁS ISTVÁN (Folytatása a 16. oldalon)