A Hét, 1988 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-03 / 1. szám

I ! AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIA HATÁROZATAINAK SZELLEMÉBEN Mit hoz az új esztendő az ön kutatási területén ? Amint a napisajtóból, a rádióból és a televízióból tapasz­talhatta olvasónk, pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak, az RKP decemberi Országos Konferenciáján mon­dott munkára mozgósító előadói beszéde új alkotó energiá­kat szabadított fel társadalmunk minden rétegében. A kü­lönböző munkahelyekről érkező táviratok tanúsítják, hogy az anyagi és szellemi javak termelői, köztük az alapvető és al­kalmazott tudományos kutatásban dolgozók is egy emberként felismerték, hogy jelenlegi ötéves tervünk célkitűzéseinek va­lóra váltása óriási mértékben függ az ő munkájuktól, és en­nek szellemében néznek most az új év küszöbén az 1983-as év feladatai elé. Dr. RÁCZ GÁBOR professzor, az RSZK Akadémiája Gyógynövénykutató Bizottságának elnöke. Az oktatási intézményekben tevé­kenykedőknek kétszer van új évük: a tanév és a naptári év kezdetén. Az új naptári év küszöbén legna­gyobb szakmai elégtételem a most beinduló marosvásárhelyi Gyógy­szergyár. Amióta négy évtizeddel ezelőtt megkezdtem tevékenysége­met tanszékünkön, valamilyen for­mában mindig azt a gondolatot édes­gettem, hogy bevált készítményein­ket nagyobb mennyiségben is elő kellene állítani. Elképzeléseim, me- Fiataljaink következnek lyek végrehajtása nem az én érde­mem, fokozatosan valósultak meg. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a marosvásárhelyi Gyógyszervállalat létrehozta a Galenusi laboratóriu­mot, melynek mintegy 70 készítmé­nye között szerepelnek az általunk kikísérletezett, az Egészségügyi Mi­nisztérium által jóváhagyott gyógy­szerek is. A következő lépést a ma­rosvásárhelyi Proilcomplex vegy­ipari vállalat kísérleti üzemének létrehozása jelentette, mely további haladást biztosított az ipari haszno­sítás felé. Tanszékünk keretében is működik a gyógyszerek félipari elő­állítására szakosodott munkacsoport. Az 1988-ban beinduló gyógyszergyár értékesítheti a három kisüzemi egy­ség tapasztalatát. Külön elégtételt jelent számomra, hogy egy éven át foglalkozhattam azzal a 12 tagú ku­tatócsoporttal, mely rátermettségét az új gyár keretében tudja majd bizonyítani. A nagyszabású, új gyógyszergyár annak a mindenre kiterjedő ország­építő tevékenységnek az eredménye, melyet Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke fejt ki a történelmi jelentősé­gű IX. kongresszus óta eltelt több mint két évtized során. 1988. évi kutatásaink egyik fő cél­kitűzése nagy molekulájú szénhid­rát- és fehérje-származékok előállí­tása különböző növényekből. A gyógyászatban napjainkig majdnem kizárólag kisebb molekulasúlyú nö­vényi hatóanyagokat használtak. A több tucatnyi aminosavból felépült fehérjeszerű vegyületek, vagy a több száz egyszerű cukorból létrejött szénhidrátok nagy része az emész­tőrendszerben alkotóelemeire bom­lik. Ha viszont közvetlenül a vérpá­lyába juttatunk ilyen vegyületek­et, erős hatást gyakorolnak a szervezet­re, elsősorban annak természetes védettségéhez hozzájáruló fehér­vér­sejtekre. Eredményeinkről az év so­rán tudományos ülésszakon számo­lunk be, melyet az RSZK Akadémiá­jának keretében szervezünk, hogy legfiatalabb munkatársaink részére is közlési lehetőséget biztosítsunk. A pályafutásának végéhez közeledő kutató legnagyobb elégtételét jelen­ti, ha munkáját lelkes fiatalok foly­tatják. Dr. MÁRTON LÁSZLÓ mérnök, a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat igazgatója: Minden évkezdés a mérlegkészítés alkalma is. Felidézzük az elmúlt esz­tendő eredményeit, a tervezett célkitű­­zések valóra váltásával összefüggő de­rűs vagy gyötrelmes napok gyümölcseit. Rövidesen két éve lesz annak, hogy rám bízták a gyergyói Mechanikai Vál­lalat igazgatói szerepkörét. Úgy érzem, életem egyik jelentős állomásához ér­tem két esztendővel ezelőtt. Az eltelt időszak, de különösen az 1987-es esz­tendő a megszokottnál gyorsabban telt el számomra. Legalábbis így tűnik most, az évzáró, ünnepi hangulatban. Ez idő alatt a vállalat, a mun­kaközösség több éves útkeresés után megtalálta a saját célszerűségé­hez vezető utat és a jobb termelés- és munkaszervezés eredményeként lát­ványosan nőtt a termelékenység, kia­lakult egy olyan gyakorlat, amely biz­tosítja gazdálkodásunk hatékonyságá­nak emelését. Nem kell véka alá rejte­nem korszerűsítési programunk jelentős eredményeit sem: a munkafeltételek javulását, gépi berendezéseink korsze­rűsítését, termékskálánk minőségi és esztétikai színvonalának emelkedését. Ebben az összefüggésben föltétlenül meg kell említenem azt, hogy egyete­mes köszörűcsaládunk, másolómaró­gépeink, öntödénk termékei egyre biz­tosabb helyet vívnak ki maguknak bel­földön és külföldön egyaránt. A vállalatvezetéssel kapcsolatban igen jelentős eredménynek tartom az itt uralkodó jó munkaszellemet, az ösz­­szetartást, azt a tapintatosan, de kö­vetkezetesen elfogadtatott elvet, hogy a HEGEDŰS IMRE, a Temesvári Egyetem adjunktusa. Az utóbbi évek legjelentősebb eseménye a fizikában az új típusú szupravezetés kikísérletezése. Min­den jel szerint az új esztendőben a szupravezetők alkalmazása, a jelen­ség elméleti kikristályosodása terén várható korszakos előretörés. Az el­ért szenzációs kísérleti eredmények, amelyeket nagyon gyorsan Nobel­­díjjal is jutalmaztak, minden bi­zonnyal az elméleti kutatást fogják a közeljövőben fokozott aktivitásra sarkallni és ösztönözni. A tudomá­nyos kutatótevékenységben az ember járásához hasonlatos jelenség érvé­nyesül immár hosszú évtizedek óta: hol az egyik, hol a másik láb — hol a teória, hol a kísérlet — lendül elő­re, s a másik törvényszerűen hát­rább marad ... Pillanatnyilag az új felfedezések következtében a szupra­vezetők terén a kísérlet tett szert tetemes lépéselőnyre. Tehát az 1988- as esztendőben haladéktalanul az el­méletnek kell jókorát lépnie, hogy felzárkózzon s esetleg meg is előzze a kísérletet. Érzésem szerint, az új esztendő leglátványosabb megvalósí­tásának, valóságos „tudományos slá­gerének“ az új típusú — a kerámia­­jellegű — szupravezetés elméleti megoldása ígérkezik. Számolunk az­zal, hogy a mi szakterületünk, a részecskekutatás, elméleti téren bi­zonyos mértékig háttérbe fog szo­rulni. Sze­mélyes terveim, vágyaim és reményem továbbra is a szimmet­riák, az invariancia-törvények vizs­gálatához kötődnek. Noha döntő mű­mi munkaközösségünk valamennyiünk­nek második családja, mert a család­nak kell vállalnia a jót is, a rosszat is, az örömet és nehézségeket is. Az elmúlt esztendő eredményes volt tudományos tevékenységünkben is. Tribológus szakkörökben a gyergyói ku­tatómunkának ma már tekintélye van. Egyre többen alkalmazzák az általunk A folytonosság jegyében i­ kidolgozott kutatási módszereket, szá­mítógépes kísérlettervezésünket. Ered­ményeinknek köszönhetően választottuk meg az elmúlt évben a hazai triboló­­giai kutatásokat koordináló tudomá­nyos fórum, az Országos Tribológiai Bi­zottság alelnökévé. A mérlegkészítésből nem hagyhatom ki családomat, a mindig megnyugtató otthoni hangulatot, amely munkabírá­som, minden eredményem meghatáro­zó tényezője, cselekvő háttere volt. Most a mérlegkészítés végén, talán nem túlzás köszönetet mondani mun­katársaimnak, családomnak azért, hogy mindig mellettem éreztem őket. Az új évet új elhatározásokkal kö­szöntöm: jobbá, hatékonyabbá tenni mindazt, ami a vállalat további fejlő­dését szavatolja. 1988 a beruházások kapcsán létrejött új termelőkapacitások üzembe helyezésének éve lesz. Új ter­mékskála gyártásának bevezetése, új munkahelyek kialakítása, korszerű gépi berendezések üzembe helyezése kerül napirendre. Nem lesz könnyű feladat az öntöde korszerűsítése sem, az új gé­pesített formázó és öntővonalak besze­relése és üzembe helyezése. Az új szer­dán a részecskefizika tárgykörébe tartoznak — sőt, az atomfizika alap­elveit érintik —, fontos szerepük van a szilárdtestfizikában is, s többek között a szupravezetés leendő elmé­letébe is beépülhetnek. Fejemben (vagy szívemben — nem tudnám eldönteni, hogy hol) a két kutatási terület és irány valahogy találkozik, szorosan összefonódik. Meggyőződé­sem szerint korunkban a szimmet­riák, az invariációk és az extremá­­lis elvek alapján kellene a fizika egészének egységes rendszerét felé­píteni. Az új rendszerben az egzo­tikus részecskéknek — kutatásukban elért eredményeinket a Dragomir Hurmuzescu-díjjal jutalmazta Ro­mánia Szocialista Köztársaság Tu­dományos Akadémiája —, valamint a nemrégiben felfedezett szuprave­­zetési jelenségeknek egyaránt meg­határozó része és funkciója lenne. Elméleti téren a magam részéről eb­ben a vonatkozásban várok és remé­lek bizonyos fokú előrelépést és át­törést. Nem kívánok szerénytelen­nek mutatkozni, de reményeinkben többek között az is ott motoszkál, hogy a nagy elméleti tisztázásokhoz talán magunk is hozzá tudunk majd járulni. VÉKÁS LÁSZLÓ, a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézet tudományos főmunkatársa: Még sok a tisztázandó, a megol­dásra váró tudományos probléma a részecskék szerkezete, belső felépíté­se terén. Nagyon remélem — ez egy kicsit személyes vágy és kívánság is —, hogy a beköszöntő új eszten­dőben sor kerül majd az úgynevezett számműhely, a korszerű, mai műszaki­tudományos igényeinket kielégítő labo­ratóriumi egység kialakítása már most közvetlen feladataink legfontosabbja. A vállalatvezetési kötelezettségek mellett, korszerű, új feltételek kötelez­nek tudományos tevékenységem elmé­lyítésére is. Kutatásaink súlypontját olyan megoldatlan kérdések képezik majd, mint az öntvények ötvözése, új, magas fizikai és mechanikai tulajdon­ságokkal rendelkező öntvények előállí­tása. Tovább kell fejlesztenünk a mű­szaki alkotó légkört, hogy a vállalat­ban dolgozó közel 200 műszaki értel­miségi képessége legjavát adja a vál­lalat és a hozzá kapcsolódó kutatások jó előmenetele érdekében. Az új év új szociális létesítmények megteremtésének kezdetét is jelenti üzemünkben. Ezenkívül pedig az új képesítési tanfolyamok, a mesteriskola, az ipari líceum szakosztályai tökélete­síteni fogják dolgozóink általános és szakképzettségét. Most, e minden ré­teget átfogó oktató-nevelő munkában is növelnünk kell a hatékonyságot, a termelés—oktatás—kutatás hármas gondolatának szellemében. Természetesen terveink csupán egy részéről szóltam. Ennél többet szeret­nék tenni munkahelyemért, nagy és kis családomért és talán könnyebben, meggyőzőbben beszélnénk az eredmé­nyekről 1988 végén, mint most a ter­vekről annak ellenére, hogy nem vá­rom és nem sürgetem az idő múlását, egzotikus — vagyis öt kvarkból álló — részecskék elméletének kidolgozá­sára. Több vonatkozásban is számot­tevő előrelépést jelentene ez a mo­dern részecskefizikában. A követke­ző lépés a nem egzotikus—a három­­kvarkos — részecskék szerkezetének szilárd, megingathatatlan, a spekt­roszkópiai vizsgálatok eredményei­vel összhangban álló megalapozása lehetne. Ez évek óta érlelődik, ala­kulgat. Másfél évtizede behatóan foglal­kozom alkalmazott tudományokkal is. Érdeklődési köröm középpontjában a mágneses folyadékok ipari alkalma­zása áll. Számottevő eredményeket ért el az elmúlt évek során az a temesvári műegyetemi kutatócso­­­port, amelyben magam is dolgoz­tam. Minden jel arra vall, hogy az 1988-as év az eredmények beérésé­­nek, gyakorlati kamatoztatásának átfogó folyamatát fogja végre meg­nyitni. Úttörő lépésekre a vákuum­­technikában és az elektrotechniká­ban vállalkoztunk. Lázasan folyik az előkészítő munka ... örülök annak hogy pályám kezdetén az alkalma­zott tudomány felé is tájékozódtam, mert kézzelfogható eredménye van a sokéves kutatásnak. Szilárd meg­győződésem, hogy az alaptudomány­ban, a részecskefizikában s az alkal­mazott tudományban, a mágneses folyadékok vizsgálatában kifejtett munkám — mindkettőt ugyanazzal a kitartással és intenzitással vég­zem — talán már az 1988-as eszten­dőben egybe fog kapcsolódni. Bízom benne, hogy Hegedűs Imre adjunk­tussal, kiváló mesteremmel sikerül egy olyan berendezésnek­­ legalább az elméleti koncepcióját lefektet­nünk és kidolgoznunk, amely bizo­nyos részecskék kimutatását fogja majd szolgálni, s ebben a mágneses folyadékoknak is szerepük lesz. Az elméleti fizikától a gyakorlatig és vissza ION BIJAN Békés építés 3 A HÉT 1988. január 3. NAPIRENDEN

Next