A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-22 / 17. szám

(I.) Nagy-Kanizsa, jan. 20. Pia­czunk üzletmenetéről csak igen kevés örvendetest jelenthetek. Egyik termény sem kell úgy, mint kellene, mivel hiányzik minden kedv az üzérke­désre. A rósz utak miatt alig érkezett valamire való szállítmány, helyi készleteink pedig majd egészen kimeritvék. Búzaminősége szerint 4.15— 25, rozs 2.80, árpa 2.50, kukoricza 2.50 és zab 1.80 kron vásárolta­tik. Gazdasági lapszemle. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület f. é. jan. 5-én tartott igazg. válasz­mányi ülésében felolvastatott Entz Ferencz következő érde­kes jelentése. Elérkezvén ismét az eladási időszak, feltűnt már az idén a számoson befolyt megrendelésekből az öntudatos cselekvés azon iránya, melyet az or­szág bortermelő publicuma borainknak londoni diadalával vett. A megrendeléseknek legnagyobb száma sokkal inkább, mint eddig, tanúságot tesz arról, hogy a magyar szőlőbirtokosság el szándé­kozik hagyni az eddig követett kapkodást a szőlő­­fajok számtalansága után, mely leginkább arra mutatott, hogy a szőlőmivelés majdnem ország­szerte inkább a kertészet szenvedélyessége, mint­sem a borászat komoly és öntudatos czélú üzleti szempontjából fizetik. Vannak ugyan még vevők, kik a különböző fajok megismertetése kedvéért 1—2 vesszőt százféle fajból kívánnak, vannak számos csemege-szőlő kedvelők is még, de a megrendelők legnagyobb része a korábban élő, nemes hazai és külföldi borfajokat tömegesen ke­resi ; mi arra mutat, hogy a bortermelő publicum azon eszmét méltányolni kezdi, hogy csak a táj­­beli­ legjobb fajnak tisztasága lehet egyedüli alap­ja a leendő borok állandó characterének. Habár kész vagyok ezen józan irányt, mely bortermelőink nagykorúságának hajnalát jellemzi egész szívemből üdvözölni, de kénytelen vagyok azt is bevallani, hogy, mint az országos szőlőisko­la felügyelője, e korszerű fordulatot némi aggál­­­lyal veszem, mert tagadnom nem lehet, hogy az intézet, melyet kezelni szerencsém van, ezen nagy­ban megváltozott igényeknek aligha képes meg­felelni. Azon mindinkább erősödő meggyőződése bor­termelőinknek, hogy a sok és silány fajok keveré­ke képezi egyik fő okát boraink értéktelenségé­nek, oly mértékbeni szükségét idézi elő a valódi nemes fajok nagybani kezelésének, milyenben sző­­­­lőiskolának, eddigi, vagyis a szükséghez mért szerkezete mellett nem bír eleget tenni. Mert meg­felel ugyanaz mint 5—600 szőlő válfajból álló gyűjtemény, régi és ilynemű feladatának, de épen azért, mivel annyi és ily soknemű fajtát képvisel, nem lehetnek eddig benne egyes fajok oly sok ezernyi mennyiségben, mint a­mennyiben azt a hirtelen felmerült szükség az országos szőlőisko­lában keresi, és feltételezi.­­ Ezen keresett, és a bortermesztésre valódi értékkel bíró fajták oly aránybani elszaporítása, a mint azt a nap szüksége megkívánja, iparkodásom fő tárgyát teszi ugyan, de kívánt mértékbeni valósítását csak évek múltá­val leendők képes elérni. Erre törekedvén, számos döntést csináltunk a régi szőlő­iskolában, részint azon czélból, hogy a valódi értékkel bíró fajtákat szaporítsam átalá­­ban, részint azért, hogy az egyes elszórt fajták öszpontosittassanak, részint elvégre azért is, hogy a keverékes tartalmú sorok egyes biztos fajokra ve­zettessenek vissza. Választmányi határozat folytán az idei dön­téseknél jobbára a gróf Festetics Béla és Justus urak vegytrágyagyárából kikerült trágyát alkal­maztam, részint egy, részint két összemarékra va­lót egy-egy szál döntésére. Ezen munka folytatása alatt állott be novem­ber kezdetével az expeditionalis időszak, mely az idén szokatlan nehézségekkel járt, mert először nem volt egész november végéig derünk, s azért mind széleink, mind faiskolabeli csemetéink tel­jes levelükben és nedvforgásukban álltak egész november végéig, mert 2­ár kimaradtak az irgal­matlan száraz nyár után még az őszi esők is, mi nehéz agyag talajunkat merő sziklává változtatta, az elküldendő csemeték kiásatásánál a csákányo­zással járó munkát kimondhatlan késedelmessé és haladatlanná tevén. A beküldött megrendelések száma megkö­­zelíté a 150-et, de az egyszerre beállott ke­mény fagy hirtelen berekeszté deczember kezde­tével a tárgyak szétküldését annyira, hogy alig lehetett 100 szállítmányt útnak indítani, melyekért eddig 1043 frt 25 kr fizettetett be, és szolgáltatott át a pénztárnak. Az őszi munkát a faiskolában leginkább azon 6 hold vette igénybe, melyet az Egyesület újon­nan a budai görög templomtól 16 évre kibérelt. Annak első megmunkáltatása, 15 szabályos táblák raj felosztása,ezeknek bogyárokkali beszegélyezése és a rabatokban a kiültetendő anyafák és szölö­­vesszők gödreinek kiásatása be lön végezve. Ezen uj tábláknak hármába gyümölcsfamagot rakattam, 5 pedig beültettetett fekete mályva plántával. Az Ausztráliából került 5-féle buzafa is itt vettetett el és szépen ki is kelt. Az egyik táblában, a mely­ben a próbavetés a Cahoon-féle kézi vetőgéppel tétetett, kikelt ugyan a mag, de ritkásan. S így már most az Egyesületnek egész budai telepitvé­­nye, mely ezen 6 uj holddal 32 holdra nőtte ki magát, kerti mivelés alatt áll. A 10 holdas tenyészfa-iskola, melybe, most jövő martiusra lesz 3 esztendeje, hogy először ál­lítottuk bele az ekét, már innen túl haszonra fog fordulni; mert oly állapotban van, hogy daczára a két utolsó nyár rendkívüli szárazságának, hasz­not igér. Az intézetbeli ifjúság által télen történt nemesítésekkel sikerült, hogy már a folyó 1863. év őszén, tehát a faiskola keletkezésének 4-dik évében, képes leszek eladásra legalább 30,000 szálas facsemetét kiállítani, melyeknél nemeseb­beket és szebbeket még eddig nem neveltem, de nem is láttam. Csak vevője legyen annyi, a­men­­nyit képes leszek ezentúl kielégíteni, és akkor csemetéinknek minden mesés olcsósága mellett sem fog hiányozni az illő jövedelem. Bátor vagyok ez alkalommal az őszi baraczk csemeték árára nézve azon észrevételt tenni és közölni, hogy már több ízben fordult elő az eset, hogy a vevő, miután kiválasztotta már a csemeté­ket, ismét visszalépett a vételtől, vagy legalább nagyban szabadott a csemetéket elfogadni, midőn azok árát megtudta, (15 ujkr tagnak, 20 kr nem tagnak) mert kevés ember tudja felfogni, hogy ily áron lehessen valami jót kapni e nemben, an­nál is inkább, ha látja, hogy egy 80 krajczáros napszámos alig bir többet kiásni 20 fácskánál a szárazságban kővé vált földből egy rövid őszi nap alatt. Pedig vannak ám fajok őszibaraczkja­­ink közt, melyeknek darabját 4—6 év előtt, saját pesti vállalatom idejében, mint ritka újdonságokat, 3 írtjával fizettem magam. Így van ez a ritkább ujdonsági fajokkal, más gyümölcsnemekben is, p. o. a Totleben kör­tével, melyből jelenleg is egy oltórág 1 frtjával — egy éves csemete 5 írtjával árultatik, és meg is veszik szívesen. A jövő őszre lesz ezen fajból mintegy 30—40 eladó csemeténk, és ha azt is 25—35 kijával fog­juk hirdetni, nemcsak hogy kárt fogunk tenni a privát vállalkozóknak, hanem saját vevőinknél is, ezen ár szokatlan csekélységével azon előítéletet költendjük fel mesterségesen, hogy a nevezett faj hitelességében bízni alig lehet. HIRDETÉSEK. Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Pesten (barátok­ tere 7. szám) megjelent és általa minden hiteles könyv­árusnál kapható: Ábrái Károly: Az utosó Szapolyai. Tör- frt­ör­­téneti regény. Négy kötetben . . . — — Egy esküszegő király. Tört. regény . 1 — Arany János: Murány ostroma. Költői beszély.............................................— 70 Auerbach Berthold. Buchenbergi Diet­­helm­ története. Novella. Magyaritó S­z­e­n­v­e­y József.............................1 — Gróf Batthyány Arthumé. Két nő szív. Re­gény a franczia kéziratból fordította Toldy István........................................1­30 — Skeréndy Ilma Naplója. Francziából Toldy István...................................150 Greguss Ágost. A lángész. Teleki-díjat nyert vígjáték......................................• 70 Angolvászonba költve............................1 — Beöthy László. Beszélyek. Tartalom: Poéta és Maecenas. Nro. 13. Nincs többé fog­fájás. Férjem nősül. Szomorú elmefutta­tás. Signora Grassini...........................— 85 Boz. (Dickens Károly.) Twist Oliver, egy árva fiú pályája. Angolbul forditá Gál­­szécsi Ödön. Két kötetben. Csinos famet­szettekkel..................................................1 Cicero összes levelei. Időrendes sorozat­ban. Fordította s magyarázó jegyzetek­kel, mutatókkal ellátva kiadta Fábián Gábor, a M. T. Akadémia rendes tagja. Négy kötet...........................................8 (A hátralevő 5— 6-ik kötet még az 1863. év folytában fog megjelenni.­) Csokonai Mihály minden munkái. Közli Kelemföldy. 3 kötetben .... Degré Alajos. Kedélyrajzok. Tartalom: Egy kaczér nő. Két Robin de Bois. Nászcj. Urambátyám és az arszlán. Le­küzdött szenvedély. Szerelem és dicta­­tura. Kitagadás. Két lángész. . . .80 — Dumas ifj. Printemps Zsófia. Regény. Francziából................................... Emilia. Szív és élet. Beszélyek. Két kötet A fegyencz neje. Jelenetek az ausztráliai életből. Történeti regény. Günther Károlynak francziábóli német forditmá­­nya után magyaritá S­z­e­n­v­e­i József Gaal György magyar népmese-gyűjte­ménye. Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferencz. Uj olcsó kiadás. Három kötet..................................................... Garay Alajos: Betúlia hölgye. Hőskölte­­mény hat énekben .... Hiador. 11-ik Károly. Történeti drámai köl­temény öt felvonásban . . . . — 35 — Örült tárczája. Regény ... — 35 Honvédek napló-jegyzetei. Összegyüjté Ko­rányi Viktor. Második javított kiadás . 1 — Jókai Mór: Az uj földesur. Regény 3 kötetben...............................................3 — Honvédek könyve. Történelmi adattár az 1848-ki és 1849-ki magyar hadjáratból. Szerkesztők Vahot Imre és Gánóczy Fló­­ris. Három kötet (egyenk. 1 ft 20 kr.) . Huszárok könyve. Szerkesztő Szelestey László. (A legjelesb magyar költőknek a huszárokra vonatkozó költeményeit magában foglalva.)............................. Edvi Illés Pál. Magyar fénygolyók a nő­­sülésre az az eredeti értekezés a ritkán nősülés okairól és szüntetése módjáról. Felelet a szegedi pályakérdésre . — Nem úgy van most, mint volt régen. Eredeti, sehol nem közlött adomák és mondák gyűjteménye, egy vén diák naplójából. Közli Garam .... Népdalok. Száz magyar népdal. Gyüj­ört­e tötte s Bognár Ignácz zongorakisé­­retében kiadta Füredi Mihály. Har­madik, olcsó kiadás........................ Diszkiadás, csinos vászonkötésben Zalár. Borúra derű Költemények — Egy királyné. 100 aranynyal jutalma­zott dráma 4 felvonásban .... Urházy György Keleti képek. (Utazási leírások)......................................... Vachott Sándor. Báthory Erzsébet. Tör­­téneti beszély. Két énekben . . . — 50 3 — 5 — 1 — 1 — 1 40 Csekély vélekedésem az ilyenekre nézve te­hát az volna, hogy a pomologiai újdonságokra nézve különös rovatot kellene nyitni az árjegyzék­ben, csekélyebb árat mint másutt, de nem a kö­zönségeset szabván ki az újdonságoknak és rit­kább fajoknak; ezzel azt érnénk el, hogy a lehető legcsekélyebb ár mellett láthatnók el a nagy pu­­blicumot jeles fajta gyümölcsfákkal, és a szenve­délyes fajgyüjtöknek, és curiosumok után vágyók­nak is eleget tennénk, kik rendesen az ár magas­sága szerint szokták megítélni a faj jelességét és valódiságát is. De van az ebbeli ildomosságnak, mely az oenologia curiosumaira és ritkaságaira is ki len­ne terjesztendő, még más tetemes haszna is, mert 1­ ör nem nyomnánk el a privát vállalkozókat; 2­ár elkerülnénk saját megrendelőink megelégedetlen­­ségét, mely több ízben abból származik, hogy a rit­kaságokból, mik nálunk is csak csekély számmal vannak, — a csekély ár miatt hamar elfogyván — nem birjuk kielégiteni kívánságukat, mi mindig apprehensiót szül, és 3­ or lehetségessé tenné, hogy a vállalat mielőbb maga magát fentarthassa, mert az a magyar gazd. egyesület nemes feladatai közé tartozik ugyan, hogy a szorosan vett gazdasági tár­gyakat minél olcsóbban terjes­sze országszerte; de hogy valami oenológiai vagy pomológiai ritka­ság, melynek gazdasági szempontból véve semmi, de a gyűjtői szenvedélyesség szempontjából véve igenis nagy értéke, sőt annál nagyobb becse is van, minél drágább, hogy mondom az ily tárgy potom ára által decreditáltassék, az, csekély és igénytelen véleményem szerint az egyesület czél­­jainak körén túl esik, és saját méltányos igényei­vel ellentétben áll. Mostanig, t. i. a­míg harmadfél éves faisko­láink fejlettlen zsengéjükben álltak, tán időelőttiek lettek volna ebbeli észrevételeim, de a jövendőben, hol az újdonságok és ritkaságok rovatába tartozó tárgyak már nagyobb számmal fognak megjelenni, figyelmet érdemel a dolog, és így kötelességem­nek is tartom erre nézve a t. választmány véle­ményét és határozatát kikérni. Elvégre van még egy közleni való tárgyam, mely hazánk fejlődésnek indult borászata szem­pontjából nagy érdekességgel bír. Báró Babo a Kloszterneuburgi borászati inté­zet igazgatója, kivel régóta barátságos és collegiá­­lis összeköttetésben állok, egy physico-chemiai kézi készületet állított össze, melynek segítségé­vel a mustnak és bornak czukor-, szesz-, és sa­­vany tartalmát szintannyi pontossággal mint kön­nyűséggel ki lehet mutatni. A midőn Babó úr eszméje practicus kivitelével foglalkozott, alkal­mam volt vele személyesen találkozni, és el nem kerülhetem, miszerint e tárgy iránti meleg érde­keltségemet ki ne jelentsem előtte. Azóta kivitte Babo­ur, Hanek bécsi mecha­­nicus hozzájárultával ebbeli eszméjét, és küldött nekem is, a­nélkül, hogy felszólítottam volna, egy ilynemű készületet budai intézetünk számára. A szállítási költségeken kívül kerül a készü­let 30 ftba o. é., s én azt utóbbi jóváhagyás re­ményében kénytelen voltam elfogadni; most pe­dig van szerencsém azt ezennel bemutatni. Segítségével többféle borokat vizsgáltam már meg szesz- és savanytartalmukra nézve, és csak azt mondhatom róla, hogy feladatának megfelel. Gyakorlati szempontból véve fel a dolgot, nem is igen szükséges, hogy valamely bor alkat­részeinek súly- és terimé beli mennyiségeit ismer­jük, a czukor, szesz és savany mennyiségén kí­vül, mert csak­is ezekre terjeszkedhetik ki az ok­szerű borász módosítási törekvése, holott az aethorikus alkatrészeknek mesterséges módosítása már az okszerű borkezelés határain túl jár, t. i. azt a chemia terére átviszi. Birtokában ezen készületnek képes leendők ezentúl bármely bornak lényeges alkatrészeit meg­határozni, illetőleg ezen lényeges alkatrészekre nézve bármely bornak chemiai analysisét végre­hajtani, sőt az intézetbeli ifjúság ügyesebbjeit is bele­vezetni.“ Az igazg. választmány a szőlő- és faiskolai árjegyzéknek, különösen az újdonságokra és rit­kaságokra nézve, javaslatba hozott módosítása iránt véleményt adni a kertészeti szakosztályt bíz­ta meg. G. L. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Jókai Mór. Nemzeti Színház.­­Csütörtök, január 22-kén 1863. Ördög része. Vig opera 3 felv­ Irta Seribe, zenéjét Auber. Francziá­­ból fordította Egressi. Kezdete 7 órakor. Budai Népszínház. Csütörtök, január 22-én, 1863. A Dunavizhordó. Népszínmű 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Jászkiséri tiszaszabályozási egyleti k­özgyűlés 1863. február 8-án Szolnokon. Ezen érdekeltségi rendkivüli közgyűlés fő tárgyai leendvén: a mentesített terek osztályozá­sának végleges megállapítása, egyleti uj szervezkedés, biróválasztási szabadság a kivetések behajtá­sánál, s többrendü a múlt 1862. nov. 3-ki közgyűlésen elhalasztott indítványok és munkálatok meg­vitatása — arra minden t. ez. érdekelt személyesen megjelenni felhivatik. Pest január 17. 1863. 20 ä—3 az elnökség által. Hirdetmény. Czegléd város lakosai közöl többen egyesültek, hogy ott részvénytársulatot alakítván, — 200,000 frt alaptőkével egy 8 kövü gőzmalmot fognak épittetni. — Czélja ezen vállalatnak a köz­szükség fedezése mellett (liszt és dara) gőzmalmi gyártmányaival kereskedés. Az alaptőke 100 frtps részvényekkel fedezendő, a részvények 9 részletben rovandók le a társulat megalakulta után. Miután az első készítő intézkedések megtételére szükségelt hatósági engedély a 1844­/1862­ sz­­b. udvari ren­delettel megadatott az ideiglenes igazgatóság Czeglédről, Pest, Debreczen, Nagyvárad, Arad és Te­mesvár felé szétágazó vasútvonalak pályaudvarának tőszomszédságában alkalmas helyiségről már előre gondoskodott; egyszersmind nagyobb mennyiségű épitkezési anyagokat is szerzett, hogy kora tavasszal az épitkezés megkezdethessék.­­ Ezennel pedig közhírré teszi, miszerint a 200,000 frt alap­tőkére nézve aláirási íveket nyitott meg, melyek Czegléd város, a szomszéd helységek s több neveze­tes városok elöljáróságainál, úgy szinte nagyságos Rózsahegyi István urnái, Pestmegye főispáni irodájában, Tres M­o­r­ó­c­z István urnái, a magyar gazdasági egyesület titoknoki hivatalában, t. sz. Jurenák Pál kereskedő urnái, a „Sürgöny,“ „Hon,“ „Pesti Napló“ hirlapok szerkesztő­ségeinél vannak letéve. Czegléd város helyzetét és vidékét ismerve, ezen vállalat sikere és hasznos­sága felett kétkedni alig lehet. Mindazon honfiak tehát, kiket a hazai ipar kifejlesztése érdekel, ezen ügynek aláírás általi előmozdítására felhivatnak. Egyszersmind a társulat részvényes tagjává lett alá­írók Czegléden 1863. évi mart. 1-én d. u. 3 órakor tartandó alakulási közgyűlésre tisztelettel meghi­vatnak. Kelt Czegléden, 1862 dec. 28-án tartott választmányi ülésből. ideiglenes igazgató 22 3—3 Gr O­m­t> O­S Pál m+ Epen most jelent meg *^jf EMICH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában Pesten (Barátok tere 7-ik szám, 1-ső emelet) s általa minden hiteles könyvárusnál kapható Szerkesztő KODOLÁNYI ANTAL, gazd. titkár és a magy. gazd. egyesület tagja. A csinos piros angol vászonba kötött zsebkönyvecske zárására egy trón szolgál, a boriték­­lapok belső­ oldalain pénztárczák vannak alkalmazva. A szokott naptári részen kivül, melynek hónapjai az abban teendőket ábrázoló csinos kis metszvényekkel ériitvék s egy jelesebb gazdászati czikk után következnek a számviteli naplók. S e része a naptárnak teszi a könyvet a t. magasb gazdaközönség és tisztviselőség kényelmére nélkülözhetlenné. A gazdaságban minden nap, minden órában előforduló számtalan eseményt leghamarább jegyezheti e könyvbe, legyen bár utón, útfélen, szobájában, vagy künn a dolognál, miután bevételeit s kiadásait akármely ágában a gazdaság­nak, külön naplókra jegyezheti, igy p. van pénztári napló, minden bóra külön, magtár­, ló­állomány, szarvasmarha, juh- és sertésállomány, trágyázási, vetési, aratási, bemé­rési, takarmány bevételi és takarmányzási naplók. Végre az év minden napjának külön egy tiszta lap szolgál, melyre legczélszerübben a kiadandó napi parancsok vezethetők. Ára 1 frt 60 kr. Garaboncziás diák naptára 18@3-ra. Számos alkalmi és alkalmatlan képpel és képtelenséggel. Gazdasági­­ ZSEBNAPTÁR Harmad évi folyam. 3 — 1 25 2 — 3 60 1 — 70 — 60 60 kr. Morgenstern A. és társa (váltóüzletek Pesten, nagyhiduteza 9. szám.) mindennemű sorsjegyeket eladnak 12 havi részletfizetés mellett, mely által mindenkinek alkalom nyujtatik mindenféle sorsjegyet magának megszerezni a nélkül, hogy az egész öszletet egyszerre fizette volna le. Megszerzés végett a legközelebb húzás alá kerülő jegyek: Egy Genois-jegy 1-fő részletül 4 frt Eg, 100 frtos 1860-ki jegy „ . 10 „ Pálffy-jegy húzás mart. 15-én, főnyervény 52,500 ft. » » 4 » Clary-jegy húzás mart. 30-án főnyervény 12,600 frt. n » 4 » leteendő. A vevő az első részlet lefizetésénél egy, minden kellékkel ellátott okmányt kap, melyhez képest az utolsó rész letételekor az eredeti sorsjegy nekre átadatik. Minden a részletfizetési idő alatt esendő nyere­mény a vevő tulajdona, és a kamatozó jegyeknél a vétel napjától járuló egész jegy kamatát is élvezi. A fentebbi 4 jegy vételénél az első részlet 22 frt helyett csak 15 frtra szabatott. írásbeli megbizások pontosan eszközöltetnek, és a húzási jegyzékek ingyen elküldetnek. 1328 8* EMICH GUSZTÁV könyvkiadó­­ hivatalában Pesten (Barátok tere 7. sz. 1. emel.) s minden hiteles könyvárusnál kapható. Magyar- és erdélyországi NAGY KERES NAPTA az 1863-dik évre. Szerkeszték SZOKOLY VIKTOR és VADNAY KÁROLY. (33 díszes fametszvénynyel.) Ara a 40 ívnyi könyvnek tartósan fűzve s körülvágva X írt 4:C Minden hosszasb dicsérgetést kerülve, utalunk alább közlött tartalmára, mely változatosság ás választékosság tekintetében hisszük a t. olvasó közönséget kielégitendi. Fő gondunk volt, hogy képeink oly diszesen legyenek kiállitva, miszerint bármely külföldi hason vállalattal megmérkőzhessenek, mit — reményijük — ezúttal el is értünk. Tiszti czimtárunk tartalmának összeállítása az utolsó hetekben történt, s minden eddigi változás kiigazítva van. Sok oldalróli panaszra, hogy a vásárok hiányosak, a mmélt­ Helytartótanácshoz benyújtott folyamodványunk következtében — azok gyűjtése megkezdetett, s már most is vagy 300 kiigazított­at hoztunk. Megtettünk mindent, hogy a tisztelt közönség részvétét, mely múlt évben oly fényesen nyilvános naptárunk irányában — továbbra is megtarthassuk. I. Élet- és jellemrajzok. Deák Ferenc. (Képpel.) Madách Imre. (Képpel.) Cavour s Ricasoli utóda. (Kép­pel.) Izsó Miklós. (Két képpel.) Jankó János (Képpel) Madarász Viktor. (Képpel.) Ádámosi Székely Bertalan. (Képpel.) Herzen Sándor. (Képpel.) Báró Lo-Pesti Árpád. (Képpel.) Ipa II. Szépirodalmi rész. Magányban. Költ. Aranytól. A kisértet, beszély Lankától. Caipi Szomszéd. Költ. Nyilastól. Megtörténhetett, beszély Benicky­től. Árpád imája. Költ. Losoncytól. Szemesé a világ, beszély Emiltől. Rózsa Sándorról, népdal. Tutu cigány, Költ. Kállaytól A párbajvadász, ffitaleszk, Bernét Gazsitól. Téli hangok. Költ Tóth Endrétől. Szegény kis Marosa. Költ. Szisz Kár. Bomlik a Kata, beszély Vadnaitól. Az ó földsánc Költ. Thuly­tól. Rege az árvalányhajról. Stefanietól. Az ember tragoediájából, Madáchtól. Két zenemű Simon,ffytól ének- és zon­gorára, szöveggel. m. Ismeretterjesztő rész. Salamon kibékülése sz. Lászlóval, Jókai „Magyarszág történetéből.“ (Képpel.) Montenegro s népei. (Képpel.) Nauplia. (Képpel) Mexicó és Juarez. (Három képpel.) Az 1862-diki londoni világtárlati (Képpel.) Kufstein. (Képpel.)Lengyel öltözet s az orosz községek. (Kép.) Jókai nyaralója a Széchenyi hegyen. (Kép.) Tu­rin s a királyi palota. (Képpel.) A caprii kék barlang. (Képpel.) A gorilla- majom s az afrikai négerek. (Kép.) Szigetvár. (Képpel.) Magyar fejedelemi hiremlékek Törökországban (három kép s három cimmerel.) Caprera. (Képpel.) A magyar viseletről, egy nőtől 1790-ben. Régi istenítéletek, Remellaytól. Vázlatok az állatgyógyászat köréből, Tormaytól. — Turbina-szivattyú, Koeó Páltól. Egy tivornya éjjel. Házi gőzfürdő. A földek javítása. A tiszti czimtár tartalma. Magyarország királya és családja. — Magyarország egyházi rende; a) kath. és gör. katholikus; h) gör. n. e. egyház; c) protestáns; d) ág. vallásu egyház. — Magyarország kormányszékei, a) főmért, v­. kir. udv. kan­czellária; b) nagym. m. kir. helytartótanács. — Törvényszékek : a) főm. hétszemélyes tábla ; b) tek. kir. ítélőtábla Pesten; c) tekint. kir. váltójeltörvényszék. — Tekintetes kerületi táblák: a) dunáninneni; b) dunántúli; c) tiszánin­­neni; d) tiszántúli. — Tekintetes elsőbiróságu kir. véltótörvényszékek: a) pesti; b) pozsoni; c) soproni; d) aradi; e) debreczeni; f) eperjesi. Vármegyék: Dunáninneni kerület 13 vármegye. — Dunántúli kerület 11 vármegye. — Tiszáninneni ke­rület 9 várm. — Tiszántúli kerület 17 várm. — A szabad kerületek. I. Hármas kerületi köztisztviselők. II. Jászke­rület. III. Nagy-Kunkerület. IV. Kis-Kunkerület. V. Hajdúkerület. Erdélyország. Főmért. érd. udv. kanczellária Bécsben. Nagym. kir. főkormányszék Kolozsvárt. — A nm. érd. kir. tábla. — I. A magyarok földe 8 megye és 1 vidék. — II. A székelyek földe 5 szék. — III. A szászok földe. A szász nemzeti egyetem, 9 szék és 2 vidék. Horvát- és Szlavonország. Horvát-tót udv. kanczellária. — Dalmát, horvát és tót királyságok helytartó­­tanácsa Zágrábban. — Hétszemélyes tábla. — A báni tábla. — Vármegyék: Horvátországiak: Körös, Varasd, Zág­ráb. Szlavóniaiak: Szerém, Verőcze, Pozsega. — Nevezetesb városok tisztviselői névsora. — Budapesti ügyvédek ' °---------------1-------------1----------------------------—(a nindf k­olirtorM tttnópa «titol rrTrtiitvmn )___________________________________________________________________ Egy Egy

Next