A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-09 / 230. szám
230-ik sz. Péntek, October 9. Előfizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra......................................1 frt 76 kr 2 hónapra . ...... 3 hónapra ................................. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. 5 frt — — 10 frt------Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Első évfolyam 180. Beigtatási dij : 7 hasábos petitsor.................................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért......................30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestre Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 5', ór reg Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 óráigáról Pestre : naponként pénteken kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 57, ó. reg. Váczról Pestre : nap, hétf. kiy. 107, ó. d. e. *^rElöfiz © thetnl“1W „H ÓN“ October—decemberi évnegyedes folyamára. Előfizetési ára 5 forint oszt. ért. A „Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ,, 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baskásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. — 10.32 este. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u. Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est* Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza indul 9.27 10.27 P. Ladány érkez. 1.26 , e. 8.24 e. „ 9.42 e. „ 1.20 é. P. Ladány indul — 1.45 dél u. Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkez. — 5.41 ,, Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.63 d. u.|N. Várad indul —10. 6 dél . N. Várad érkéz. 4.40 e. 3.45 d. u.|P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza indul — 5.— P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen Tokaj „ Miskolcz „ Ka Ma érkéz. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó.40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. a cse B. ki járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Bécs: Bruck Győr Szőny 87.Feh. Buda : Fehé s* várról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv* ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u Gratz érk. 8.55 est. 8.34„|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Steinbrückröl, Zágrábba és vissza. Steinbrück reg. Sziszek indul. 6.30 74^b £* . Steinbrück érkez. 10.50 d. 0. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.|Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3. ó. „ 6 ó.d.u.Mohácsérk. 10.6 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i.7. d.e.ll.—d.e.5.15d.u. Bazin „ 8.4l„12.4l d. 6.57 „ N.Sz. „10.35,, 2.30d.u.8.50est. Szer. érll.36 de. — — 9.51 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. „ 2.80 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fizettetik 60 font.: 10 kr., kissebb 5 kr. Hely Mosony................. IV.Becskerek . . Baja......................6.50 Közte is: e vasúti — menete Pest iud. 9.55. d. e. 9.30 este. ^szt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv,n 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Tom. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pózé. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6— reggel Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn, „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Buda vnd. 6.30 r. 5.15 d.u SzFeh-Ind.Sd.ez-20-e Szőny 1.80 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.36 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Pragerb. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. SteinbrŰck„ 11.58 é.11.38 „ Nabrwina „ 7.37 d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Veleneze „ 3.6 d.u. 6. r. ind. 4.25 d. u. mSlimT Sziszek érkez. 8.45 „ Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 5.24 érk. 9.20 Veleneze ind, Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück Pragerhof érkA.39 r. 3.54 Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 Pestről Czeglédre és vissza. 3.— 5.25 7.15 e. , 9.66 e. óra 40 percz reggel 30 p. d. u. érk. Pestre ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 6.54 „ „ „ 11-38 ff 9.5 „ 12.57 dél------ érk. 4.15 délu.------ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. 11.—d.e. 11. é- 5.56 d.u. 6.26 r. 6.45 est. 6.45 „ 7.46 „ 7.48 „ 3.12 é. 3.12d.u. Iiefele s Bécsből Pestre, naponként 67, órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétf., szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsóvá és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. A Tiszán: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. _ZV BzA-vAn.: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. ___ ___ ___ Fölfele: Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteket 10 órakor estve. Orsó várói Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 8 ó. d. u. A. Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A. Száván: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és cattörtökön délben. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi bilke October 7-én. Az első cs. k. szab. dan a gőzhajózási társaság, személyszállító gőzösök menetrende. (laboDa árak Pesten Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ároszt. ért. Búza bánsági................... 86.87.88 6.20 6.30 540 tt tiazarpelléki és pesti 86.87.88 5.5.20 5.80 „ fehérmegyei . . 86.86.87 4.90 6.10 5.15 „ lácska . . . . 85 se 4.80 485— Rozs............................. 77.79.80 8.20 3.25 3.30 Árpa sörnek való . . . 08.69.72 2.80 2.90 3.10 A takarmánynak 66.67.69 2.60 2.70— Zab 42.44 2.10 2.15_ Kukoricza.................... 80.82.8. 325 8.35 3.45 dab.........................— 530 5.45 5.60 Köles .......— 3.50 3.60 3.70 Repess ........................ « 675— Nap búza I rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. H.-M.-Vásárhely . Sz.Fehérvár . . . Oct. 1. Oct. S. Och g. Oct. 2. Oct. í. 4.75;5.S5 4.80)5.- 4.60;4.80 4.00)4.80 4.65)4 75 3.00)3.10 5 8.20)3.27 2.90;3.10 2.40)2.60 3.10)- 2 40)2.60 3.20.3.50 2.65)2.76 2.16)2.20 2.10)2.30 2.00)2.04 2.40) — 2.05;2.10 8.45)3.60 8.80) i 8.60;4.00 8.05)3.16 Czegléd Szolnok Pestről Bécsre és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Czeglédről Aradra és vissza. 3 47 8.4 r. ll.l.d.e 3. d. u. Arad Csaba indul 12.41 „ 2.14 Czegléd érkéz. 5.56 u. 8.20 e, , 11-13» 5.32 „ Kassa indul — 5.— reg. Miskolcz „ — 7.52 „ Tokaj „ — 3.35 dél.e. Nyiregyh. „ —10.38 „ Debreczen „ —12.12 » P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Gyorsvonatok. Államadósság. 50/0-es nem. köles. 100 frtos 500-es Metalliques „ „ *V/„-es „ „ i) Como rentpapirlfi Jan. 2 1839. évi teljes „ Sept. 1 n n ötödr. ff rt ti 1854. „ 1860. n teljes „ Jan. 2 n n Aug- 1. n i) Ötödr. ff na Ax anstrial bank záloglevelei. 105 » 10 . „ „ sorsolható Gáliér, hitelintézet Földtehermentesítési kötelezvények. 5"/,J ea magyarorsz. 100 frtc „ horvát ff „ ff erdélyi „ „ Sorsjegyek buz. b. Hitelintézeti „ Oct. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrät* Waldstein Keglevicb Jan. 40 *0 20 T> 10 Febr. Dee. 16 Dec. Máj. Adott Tartott kr &r 82.10 8J.20 76.10 76.20 67.70 68.--17.25 17.50 .168.25158 .6 167.—157.50 94 — 94.50 98 60 98.65 98.75 98.85 ---.---102 —tC2.50 89.76 90.— 73.80 74.20 76.— 76.50 76.25 76.75 74.— 74.60 . 135.60135.80 91.— 91.50 115.-116 — . 94.50 95.— 35.25 85 75 . 84 25 34.75 33 60 34.— . 84.— 34. .V' . 88.75 34.25 . 21.75 22.-20.— 20.50 14.76 15.— Klaóbbaégi kötvények. Osztr. Lloyd A Hamvaspálya 275 frank Lomb.-vezenczei „ 106 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 526 „ Dunagőzhajózás , „ Pesti lánczhid Északi vasút Állam ff Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 f, 210 „ 200 , Váltók (8 hóra). Augsb- 100 db németfr.37,"/, Frankf. ,l,095. ,05. ,0 Hamburg 100 bankmark 47,°/, London 10 ft sterling 8 °/, Páris 100 frank 4“/, Pénznemek. Korona......................... Császári arany .... Keczés ........................ Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári u.arány Ezüst........................ . Adott I kr ro 50 115.50 103 60 187.dO 794. — 644. — 945. —30 — 362 163 10 no 75 249.- 145.75 147.— Tartott kr 91.— 116. — 104 50 107.S1 295.— K46.— 1<5.— 432.— 395.— K3 20 180 25 260 — 146 25 94.50 84.60 94.60 94 70 83.70, 83.80 111.51111.6O 44.10 44.15 15 33 5.33 5.33 8.83 9 13 1... V. 111.50 16.35 5.85 6.34 8.94 9.21 1...,* 111.75 Magyar földhitelintézet. A magyar földhitelintézet az országos vitég enyhítése czéljából alapszabályainak 154 és következő szakaszai alapján egyelőre 500,000 frtot határozott készpénz-kölcsönökre fordítani. Ezen alapból egyedül községek és pedig csak az ínséges vidékek községei nyerhetnek kölcsönt. A kölcsönöszlet, mely egy-egy község számára nem lehet kevesebb 4000 ftnál, s viszont 24,000 fitot túl nem haladhat, a nyílt hitel alakjában évenkinti 6 %-tes kamat mellett, öt év alatti visszafizetésre készpénzben nyujtatik. Hogy a kölcsönkérvének a czélnak megfelelőleg, s mégis az alapszabályok alapján, rendkívüli gyors elintézést nyerhessenek, az intézet hivatalnokai hazafias részvétből önként ajánlkoztak , azokat a hivatalos órákon túl, s efőkép a sorrenden kívül tárgyalni, az elnökség pedig eszközölni fogja, hogy a feldolgozott kérvények, a szükséghez képest, rendkívüli igazgatósági ülésekben idéztessenek el. Minden zavar megelőzése végett, az ily kérvények kívülről e felirattal: „az inségi alapból" olyképen látandók el, hogy az iktató-hivatal figyelmét el ne kerülhesse. E rendkívüli kérvények egyéb kellékeit s a kölcsön módozatát és feltételeit külön utasítás szabályozza, mely az intézet értesítő hivatalában a folyó hó 10-kétől fogva nyomtatásban lesz kapható, s bérmentes felszólításra az illetőknek azonnal megküldetik. Kelt Pesten, a magyar földhitelintézetnek 1863. évi October 6 án tartott igazgatósági üléséből. Gróf Dessewffy Emil Csengery Antal elnök, titoknok. Az 1863. évi aszályosság a magyar alföldön. Ily czim alatt jelent meg Érkövy Adolf urnak egy igen érdekes közgazdászati tanulmánya, melyből egyes mutatványokkal szolgálunk tisztelt olvasóinknak, figyelmeztetvén, miként 103 lapon még ritkán találtunk annyi érdekes adatot halmozva, mint itt : Ha hasátok mezőgazdasága történetében figyelemmel szétnézünk, fájdalom, a kisebb nagyobb terméketlenség miatt bekövetkezett ínséges évekkel gyakran találkozunk. Ezen értekezés végén időjárási és termésadatokat talál az olvasó, Erdélyt illetőleg 1535-től — 1719 ig, Magyarországról 1508-tól mind e napig; ezen adatok, minden fogyatkozásaik s hézagosságuk mellett is sok tanulságot szolgáltatnak. A tizenhatodig században, 1508 ban Wiüchich szerint mondhatatlan nagy drágaság támada egész Magyarországban, kinéznek ssik vóta miatt. 1570, 1585-ben és 1590 ben szárazság folytán nagy éhség, s a szükségbeli kenyérpótlékok emészthetlensége miatt döghalál. A tizenhetedik században 1606-ban, 1609-ben, 1622- ben, 1631,1635-ben, 1636-ban, 1637 ben , 1638- ban, 1652-ben, 1653-ban, 1654 ben, 1666-ban volt nagy szárazság, ennek következtében terméketlenség, drágaság és éhség. 1650-től 1661-ig folytonosan száraz, aszályos idő járt. A tizennyolczadik században 1709-ben, 1719-ben, 1746-ban, 1747-ben, 1748-ban 1780- tól 1785-ig száraz, 1790-ben, 1794-ben és 1797- ben rendkívül aszályos idő járt. A Tisza mellékén a szerencsétlen lakosság egy része sásgyökérből, kengyeléből készített lepénnyel, és esett állatok húsával tengette életét, s maga Szolnok városa, hogy a város leginkább szegény lakosai éhen ne haljanak, a budai Generál Commandót 1791-ben 500 mázsa liszt erejéig, 1795-ben az udvari kamarát 1500 mérő gabona erejéig vette igénybe. — 1790 ben a szolnoki zárda ajtajához oly serege özönlött naponként az éhezőknek, hogy gyakran, főleg ebéd idején 300-nál is többen voltak, kik kenyérben vagy ételmaradványokban részesültek. Napközben pedig reggeltől estig szakadatlanul jöttek a zárdába, kenyeret kérvén, kik majd éhen vesztek el. A jelen században, 1801 ben a szárazság miatt a dunántúli rész egyes vidékein nagy terméketlenség, Somogy megyében fürészpor, keukorica-csutka és korpából gyúrt kenyér-félével éledtek. 1802-ben, igen száraz esztendő, Sopron megyében éhség. 1803-ban. Nagy aszályosság. 1805-ben. Hosszan tartó szárazság, drágaság. 1811-ben. Nagy szárazság. 1816-ban. Éhség, Ínség, drágaság, taracz r, moh és szalmakenyér. 1819 —1822-ben szárazság. 1830—1832 hideg száraz időjárás. 1836-ban Aszály.1841-ben. Aszályos időjárás,terméketenség. 1846-ban. Aszályosság, ínség. 1847- ben ennek folytán éhség. 1852 ben. Szárazság. 1857-ben oly sülevényes és elaszott volt a mező hogy a munkaállatokat már Nagy-Boldogasszony napja táján jászolra kellett fogni. 1858-ban oly takarmány szükség volt, hogy felében, harmadában adták oda a barmosgazdák állataikat kitelelésre. 1861, 1862-ben. Szárazság, takarmányszükség. 1863 ban. Példátlan aszályosság, úgy hogy százezerekre megy az éhen elesett állatok száma. — H. Mező-Vásárhely városában , Csongrádmegyében hatóságilag egyezerkétszáz munkaképtelen és 5000 munkaképes éhező íratott össze; Aradmegyében már augustus végén 158- at tett a munkára nem képes, 7349 et a munkaképes éhezők száma, s ezenfelül 8288 kisebb oly gazda találtatott, kik kölcsönsegélyt szükségelnek , hogy munkaállatjaikat megtarthassák s vetőmagot szerezhessenek. A magyar Kánaánban augustusben már fordult elő gyilkossági eset kenyérrablás miatt, sőt éhenhalás is. (P. Lloyd, 204.) Ezen adatok azt mutatják, hogy az utóbbi 73 év alatt, mint mely időszakról megbízható hiteles tudomásunk van, 22 többé kevésbbé mostoha terméketlen ínséges esztendő volt, s míg kellőnél több esőzés csak háromszor, 1792 ben, 1816 ban és 1853-ban volt, tizenkilenczszer a szárazság okozott ínséget. Kétségbe vonhatlanul áll tehát az, hogy hazánk excessivus continentalis klímája szárazsággal, aszályossággal ostorozza mezőgazdaságunkat. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőr. zérói: oct. 8. — 5 ° 0 metalliques 75 90. Nemzeti kölcsön 81.95. 1860-as sorsjegyek 98.65 Bankrészvény 795.— Hitelintéz. részv. 18Y.40.Ezüstill.40 Lend. vált. 111.50 Arany 5.34 Pest, oct. 8. Az ég délelőtt borús, délután derült volt, meglehetősen magas hőmérséknél. Vízállás 590 fölött. Ma a következő hajók érkeztek : „Mária“ 3400 m. b. ; „Bátory“ 5900 ed. b. mindkettő Földvárról, „Tódor“ Kalocsáról 1900 m. b.; „Kis Bátor“ Paksról 1313 m. b.; és „Emma“ Adonyról 1488 m. búzával. Gabonaüzletünkről kedvezőleg épen nem nyilatkozhatunk; az üzérkedés kedvnélküli lévén, az adás vevés a fogyasztás szükségletére szorítkozik, mely egyedül az üzletnek lendületet adni nem képes. Ezen körülményeket tekintve, természetes, hogy nagyobbszerű forgalom létre nem jöhetett. A kukoriczát kivéve — mely néhány krajczárral olcsóbban kapható — a többi gabonanemű ára változatlan maradt. Érsekújvárról érkezett távirat szerint, ottan egy nagyobbszerű gabonaraktár lett a lángok áldozatja, továbbá a 40,000 frra biztosított czikoria gyár is leégett. (H.) Prága, oct« 6. (Komló.) A folyó héten sem állíthatjuk, hogy az üzlet átalában javult volna, az árak azonban — legalább Laczon — szilárdak. Városi 150—155 ft, vidéki 140, kerületi komló 130 ft, mely árak mellett a komló igen jó keretnek örvend. Auschon szintén a vevők hangulatától függnek az árak, a minőség azonban igen különböző lévén, az árak is egymástól felette elütök; piros komló 90—110, mig a zöld 60—75 ftjával kel. (6.) Stettin, oct. 5. A burgonya és répaaratás erősen foly és tök helyt már be is végződött. Mint látszik, folyóink sekély állása rész befolyást fog gyakorolni, mert sokkal előbb fognak befagyni folyóink, mintsem a felhalmozódott készlet tovavitele lehetségessé vált volna. Részint a rész vízállás, részint pedig az olcsó árak miatt gyöngék a szállítmányok. Tavai 285,000 wispel, az idén 200,000 wispelnél több alig érkezett, az összes hozatal tehát a 250,000 chipelt alig fogja túlhaladni. Az üzlet meglehetősen lanyha. A búza forgalma gyönge, ára változatán. Régi rozs nem igen hozatik, későbben átadandó jóval olcsóbb lett ugyan, de még mindig magasnak mondható az ára, mivel Norvégia és Kopenhága számára keresik, ma valamivel drágulni látszik. Tavaszi veteményekre csekély szükséglet mutatkozik. (V. és B.) Amsterdam, oct. 3. A múlt héten élénkült ugyan kissé az üzlet, de ezen javulás csak igen rövid tartamú volt. A külföldi vásárokon uralkodó részüzletet tekintvén helybeli piaczunkon is csökkentek az árak, kivált pedig a későbben átolandó rozs lett sokkal olcsóbb, és, mint látszik, további árcsökkenés sem tartozik a lehetetlenségek közé. Repcze sokkal nagyobb mennyiségben kináltatott mintsem kerestetett volna, miért is ára mintegy 2 frttal csökkent.nek mondható, mi valószínűleg a szállitmányol gyöngeségének tulajdonítandó. Áraink: 82—8( fontos búza 4.00—5.60, 75—78 fontos réz 250—2.90, 65—68 fontos árpa 2.20—2.71 42—46 fontot zab 1.95—215, 82 — 86 forte: kukoricza 3.00—3.20 kr. Marhavásárunkon követ ezők az árak: Ökör párja 70—180 frt; tehén 50—100, borjú 16—18 frt; sertés darabja 15—20 frt; amerikai szalonna 27—29 forint. Vidéki tudósítások. (Sz. T.) Debreczen, oct. 6. Szentmihály, napi országos vásárunknak vége, s tekintetbe véve az általános pénzhiányt, a forgalom eléggé élénk volt. A gabnaneműek és élelmiszerek ára ekép alakult: Búza 4.00—4.50, kétszeres 3.50, árpa 2.50, zab 1.80, kukoricza 3.50, repcze (vetett őszi) 4.50, repcze (vad) 2.50 — 300, köles 3.60, kása 600, lencse (szathmári) 7.00, lencse (szepességi) 7.50, borsó (szathmári) 650, borsó (szepességi) 7.20. Paszu 1 y 5.00— 6.00. A bőrök ára ez volt: 1 db tehénbőr 6.00—7.00,1 db ökörbőr 8.00—9.00, 1 db 16 bőr 2.00, 1 pár juhbőr 2.00, 1 pár báránybőr 1.20. 100 db nyúlbőr 30.00.Egypár anyabirka 4— 5—6, 1 pár magyar juh 9—10 írton kelt. A kétszer nyirt birkagyapjú mázsáját 60, az egyszer nyiróét 80 frton, a magyar mosott gyapjút 35—40, a mosatlant 18—20 frton vették. 100 ökörszarv 40; 100 db szarub.egy 8 frton kelt. A többi vásári czikkek ára ez volt: 1 mázsa juhtúr 6 20 —24 frt, 1 m. szin - méz 25 frt, sonkolyos méz 23—24 frt, 1 m. kender (sem kifésült sem kifésületlen) képviselve nem volt. 1 m. csepü 12 frt. 1 m. sárga viaszk 100— 105 frt. 1 m. gubics (idei) 8 — 8.50 kr. Gnbics (tavalyi) 9—9.50 kr. 1 m. toll (fosztatlan) 90—95 frt. Toll (ócska) 50—60 frt. Pehely (új) 140 frt. Pehely (ócska) 80—100 frt. 1 m. rongy (fekete) 2 frt. Rongy (fehér) 4 frt. 1 m lószőr (kurta) 34 frt. Lószőr (hosszú) 70—80 frt. 1 m. szappan 23—24 frt. 1 m. lenmagolaj 30 frt. 1 m. virágolaj (tisztátalan) 28—30—32 forint. Repczeolaj (tisztátalan) 24 forint, (tisztázott) 26—28 forint. 100 itere új hegyi bor 6—8 forint. 100 ifcae kerti bor 4—5 frt. 1 mérő lenmag 15—16 frt. 100 ft fagygyu 20—22 frt. 100 ft olvasztott fagygyu 30—32 frt. 1 iteze uj szilvapálinka 24 —26 kr. 1 iteze ó szilvapálinka 28—30 kr. 1 iteze élet pálinka 18—20 kr. 1 iteze szesz 20 kr. ldb kisebb gyékény 30 kr. ldb nagyobb gyékény 50—60 kr. 100 font sárgaréz 30 frt. 100 font veresréz 50 frt. 100 font élesmosó 18 frt. Időjárásunk szép napfényes. (N. M.) Sziszek, cet. 5. Időjárásunk, örömmel írhatom, jó idő óta esős, mi által a föld a szántásra igen alkalmas lett, s ennek folytán a mezei munka javában fog. Szüretünk az idén, a különböző vidékeket tekintve, igen változó eredménytől volt követve; sok helyen több termett mint tavai, míg másutt a jégeső oly károkat okozott, hogy a bortermés igen csekély mennyiségű volt. Horvátországban az idén nagy menyiségű szilva termett, Tótországban pedig a tavas termés 1/3 át sem nyerték, minek követentében az aszalt szilvát ott igen drágán kezdik vásárolni. — Gabonapiaczunkra áttérve megjegezzük, hog az üzletirány búzára nézve csökkenőnek, a többi gabonaneműre nézve pedig emelkedőA pozsonymegyei gazdasági egylet rendes őszi közgyűlését f. october hó 12-én Pozsonyban a megyeház kis termében d. e. 10 órakor fogja megtartani, ugyanaz nap d. e. 9 órakor az egyleti irodában. Irgalmas barátok terén nagy Reidner-ház második emeletében előleges tanácskozmány fog tartatni, melyekre a tisztelt egyleti tagok ezennel meghivatnak. Pozsonymegyei gazdasági egylet igazgató választmányának megbízásából Pozsonyban, oct. 5-én. 1863. Földes Gyula. Vegyes. — Diósy Márton levelet intéz a „Gazd. L.“ szerkesztőségéhez borászatunk érdekében, melynek lényege következő: A bor átalában igen különféleképen fejlődik; van olyan, mely már néhány nap múlva bevégezvén forrását, palaczkba való töltésre alkalmas, mig másféleségek csak sokkal hosszabb idő múlva lesznek erre érettek, Egy egyik franczia bor a Portevendre még 15 éves korában is üledéket rak le, mely körülmény nem épen kevés magyar borainknál is szokott beállni. Az európai borok nagyobb részéről körülbelől tudjuk, mikorra lesznek palaczkérettek, míg a magyar borokra nézve annál kevésbé lehet erről tudomásunk, minthogy kereskedőink kezei közé igen sokféle bor kerül és így nincsen elég idejük sajátságainak tanulmányozására, annál is kevésbé, mivel egyetlen egy bor tanulmányozása is egy emberéletet igényel. — Van azonban hazánkban elég gazda, ki tapasztalásból megmondhatná, mikor bírja a bor az üveget anélkül, hogy megzavarodnék, mi annál fontosabb, min hogy Angliában palaczkokban bevitt borokért 21/- szer annyit kell fizetni, mint hordókban bevittekért, és felismervén a czélszerű időpontot, az Angliába való szállítás kevesebbe kerülne és boraink becsületét megmenthetné,melyet Londonban a „Hungarian“ Vineyard Company-k saját termelésű boraikkal tönkre juttatnak. — Hanauban azon munkások, kik megszűntek a gyárakban dolgozni mintegy nyolczszázan, kinyilvánítják hogy több mint tiz év óta a száz szivartal járó munkadij 7—8 krnál nem emeltetett feljebb, úgy hogy a legszorgalmasabb munkás sem képes 5—6 ftnál többet szerezni hetenkint, miután erőltetett munka mellett legfeljebb 5 ezer szivart készíthet hetenkint. Öt gyártulajdonos a munkások követelései folytá 10 krra emelte a munkadíjt. — Alexandriából érkezett távirati hírek szerint a Nilus 4000 hektár földet és ökrom vaspálya vonalat borított el árjával; a hadsereg a töltéseken őrködik.