A Hon, 1864. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1864-04-08 / 80. szám
80-ik sz. Péntek, april 8. Kiadóhivatal: Pest, Femeziek terén, 7. sz. földszint. IS lóii a étéli dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra....................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.........................................6 frt 25 — 6 hónapra ....................................10 írt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdheti, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. terhesítési iroda: Perem zsek- tere 7-dik szám, földszint. Szerkentő lakása: OrsK&jf&t 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1804. Beigtaié *»i dij i 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért..... 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás ellett VedMitljleltételek alatt vétetnek fe ppr A* előfizetési dij a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Cabona-árak Pest ind. 9.56 Észt. „ 12.14. E.Ujv.„ 1.60. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs érk.6.33. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d e. 10.49 este Born. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel, Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel, Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel, Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6. reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est' Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind. •— 5.45 d. u. 5.10 r. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Btúréi Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérv.ind. 8.43 r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e, N.Kaná „ 1.53 d.10. 10 estM.Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Pragerl érk. 5. 2 d.u. 5.8 regi fehérv. érk. 5.59 „ Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Btelnlrttekröl, Zágrábba és vissza. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. __________ d. e. 9.30 este. délbe 11.48 é. d. u. 1.08 éjjel, eltecések menete — járása. Szeged vnd.— 2.25 éjsz.12.15.d.u. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est Buda nd. 6.30 r. 5.15 d. u. SzFeh,1^' jj-jj® » 7'20 6ste nd. 9.50 d.e* — Szőny „ 1.30 d.e. — Győr 3.11 d.u. 6.35 r. Bruck „ 5.28 „7-54 „ Steínbrück ind. 4,25 d. u. érkéz 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz 7.45 Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 8.41„ 13.41 d. 6.57 „ N.Sz.„10 86„2.20 d.u.8.50 est. Szer. e. 11.36 d. e.-----9, ti e. reg. Sziszek indul f1.80 érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul 8.16 „ Sternbrück érkéz. 10.50 d. e. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szom. „ 2.36„6.40 r. Bazin ind. 6.30 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30 e. Bécs : Bruck Győr Szőny Velencze ind. Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück„ A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovatszerkesztőjémiök lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze april 6-án. Alsó nustriai mérő szerint. Pesten Súly, font szerint Legalant Közép leg magasb ár oszt. ért. Búza bánsági . . . n tiszamelléki és pesti „ fehérmegyei „ bácskai . . . Rozs........................ Árpa sörnek való . . . takarmánynak Zab............................ Kukoricza .... r. Uj Bab........................ Köles . Repcze 86.87.38 86.87.88 84.85.86 84.85 78.79.80 68.70.72 65.67.69 42.45.47 82.84 5.30 5.15 5.05 3.45 3.20 2.80 2.35 3.45 3.45 5.20 8.30 6.— 5.40 5.80 5.15 3.50 3.25 2.90 2.40 3.50 3.50 5.30 3.40 6.25 5.50 5.40 355 3.30 3.— 2.45 5.50 02 Hely búza| rozs | árpa| zab |kukor. árak osztrák értékben. Kassa •................ April 2.86;4.062.80;3.002.60;1.701.70;1 808 05;3*15 Győr ..................... April 24 60;5.208.10;3.802.80;8 —2-30;2.403 40;3.80 N.Becskerek • . April 24.75; —53.50; —2.40; —3.80; — Arad . . . . . . April 15.40; — 3.40;3.602 60; —3.30;8.50 Szeged.... . . April 2.4.85;5.403.80;4—3.30;3.S08.25;8.S04.20; — Mosony. , • • • • April 1*4 30;5.403.80;8*402.76;3.002 80;2 408.40;3.50 I Vácz................... April 2*4*60;4.803.33;3.453S0;3.S42.25;2-303.50;3.60 Baja ...... April 2 •4-S0;5.673.74;3.873.07;3.202.20;2.21S.40;8.47 Prága ...... April 2.420;4.862.70;3.08 1 2.20-2.731-70;2.—; 6 25 1 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Temesv. „ — 10.32 este. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkez. 6.27 dél u. Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 9.30 Csaba 12.6 d. e. Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Fülspök-ladányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkez. 1.26 d. ei P.-Ladány ind. •— 1.45 d. u. Szolnok „ — 4.44 d. n. Czegléd érkéz. — 5.41 d. n. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.Ladány indul 1.58 d.u. [N. Várad indul ] iq 6. ] N. Várad érkéz. 4.38 „P. Ladány érkéz. — 12.48 dél, Püspök-Xladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3.— „ Tokaj „ 5.25 Miskolc* 1 Kassa érkéz. 7.29 e. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul •— 6.— reg. :7-52 „ „ — 9.35 d. e. .10-33 „ -12.12 P. Ladány érkéz. —12.48 ind.7.45 r. 5.20 est 9.21 d.e. 6.54 11.88 „ 9.6 Sz.Feb., 12.67 dél.érk. 4.15 dél. •— ind. 5.59 „ 7.10 r. Bécs élez. 7.— este 9.27 d.u. Buda; érk. 8.2 est. 9.14d. Februárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza, Pragerhof iid.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u Gratz ék.8.45 est. 8.34 „ Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est, Pragerhof Nabreslna , Tlest, Velencze és vissza Pragerh. ind.1.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 1.53 e. 11.38 „ Nabresina „ '37 r. 7.32 é. Trieszt „ «.20 „ 2.15 „ Nabresina, Í8 , 9.50 „ Velencze „ 35 d. u. 6.— r. 11.— d. e. 11. é, 5.56 d. u. 6.26 r. 6.45 est. 6.45 7.46 „ 7.48 3.12 é. 3.12 d. u Soprony Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50r. 2. — d. iBécs indul 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 7.25,3.28 „ |B.-Ujhelyi. 9.10 d.e. 7.85 „ Bécs érk. 9.20,5.24 „ | Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. du. 4 d.u. |Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. fcó. d. u. |Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. n. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) államadósság. 50/o-es nem. köles. 100 frtos 50/°-es Metalliques 4'AVoes „ Como rentpapir 15 Jan. 2. 1889. évi teljes „ Sept. 1. )> 1854. 1860. » ötödr. „ teljes „ >> ötödr. Jan. Aug- Az ausztriai bank záloglevelei 6%-és 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 5/0-es magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi „ Sorsjegyek hat. n. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Adottár 81.25 73.20 64.75 17.60 149.75 146.00 91.76 95.20 96.20 101.00 90.00 72.00 99.50 87.00 Trieszti Eszterházy hg Salm Jun. 1. Jun. 15, Jul. 15. Tartott ár 81 35 73.30 66.00 18.00 150.50 146.50 92.00 95.30 96.30 101.50 90.50 72.50 100.— 87.50 Elsőbbségi kötvények: 2 aztr. Lloyd hamvaspálya _ 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos Pálffy 40 Mart. 15. Ciary 40 Mart. 30. St. GenoisV Aug. 1. Budai 90 Jun. 15. Windischgrätz 20 Dec. 1. Waldstein Jul. 15. Keglevich 10 Máj. 1. A magyar A befize-Utolsó jövedeltett ossz. mi összeg. frt frt kr 500 60 50 60 100— — 25— 40— — 525 32 12 V, 1055 80 500 116— 200 25— 300 38— 200 24— 1006 90 1000— — 74.50 74.76 70.75 126.50 90.50 108.00 91.00 31.25 29.50 28.26 29.50 29.00 19.00 19.75 14.50 75. 75, 71, 126. 91, 109. 92, 31, 30, 28, 30, 29 19, 20 15, Részvények: Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény •— — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ ^esti lánczhid „ „ szaki vasút 205.50 frtos llam „ 500 frank Déli ,, 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 „ Váltók (8 hóra). Augsb. 100 dbnémetfr.SVsVo Franki. ,0,,95. 405. 60 Hamburg 100 bankmark 4/,“/o London 10 ft sterling 3% Páris 100 frank 4 °/„ Pénznemek. Korona................... Császári arany . . . Reezés ........................ Napoleon d’or . . . Orosz imperiale . . Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adottár 88.00 116.75 117.00 186.60 772.00 606.00 227.00 435.00 386.00 181.40 193.50 261.00 138.50 147.00 Tartott ár 89.00 117.25 1 117.60 186.70 773.00 1 609.00 228.00, 436.00 388.00 181.60 1 194.00, 252.00 134.00 98.50 98.50 87.30 115.90 46.10 16.00 5.54 5.54 9.33 9.68 1.74 7. 115 98.60 98.75 87.50, 116.00 1 46.15 16.10 5.56 5.55 9.34 9.62 1.75 50 116.00 értékpapir Rt. árfolyama. Értékállás, Adott ár Tartott ár 6/1 °/608 magyar záloglevél . . . 6%-os „ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény „ takarékpénztár „ budai „ ó-budai „ „ Pestbudai lánczhid „ » alagút „ Pesti hengermalom „ Kereskedelmi kamra épület „ Magy. biztositó társaság Pannónia viszonbizt. társ. „„ Sz. István kőszénbánya „ Pannónia gőzmalom_____________ 87.50 88.00 99.50 100 670 675 1130 1160 420 430 94 96 386 890 ------70 1150 1160 825— 435 440 288 290 170 173 1290 1300 Nézetek az altisza- és marosvidéki csatornázás és öntözés érdekében. III. (Folytatás.) Áttérve a Tisza jobb partjára,hol a Bácskaság sík rónája a Dunáig terjedvén, mig feljebb Csongrád, Kis-Kunság és Pestmegyék rónái zárják be a láthatárt, itt az ős Duna tekintélyes hullámai, a közbenső magasabb fekvésű mocsárak a Ferencz csatornával karöltve hangosan hirdetik, hogy itt az öntözésre oly mérvű tápanyag áll rendelkezésünkre, minek mását széles e hazában nem lelhetjük; hogy itt a vízvezeték rendszere mily irányt követhet, azt csak egy részletes előmunkálatok és hydrotechniai nyomozásokból merített combinatiók után ítélhetjük meg tüzetesen; elég legyen itt röviden megérinteni annyit, hogy az öntözési rendszer mindhárom fő tényezője, t. i. a víztömeg, természetes eset, és a síkság configuratiója egymást öszhangzó érdekekben támogatják; minélfogva a tervező habár helyenként hullámos rétegű helyzeti akadályokra talál,mindazáltal annyi physicai nehézségek útjába nem gördülnek, hogy feladatában egy perczig is ingadoznia kellene. A Dunának alacsony állásánál másodperczenként mintegy 80,000 köb lábnyi viz emésztése lévén, ez valamint a közbenső sík mocsaraitól támogattatva eléggé igazolja ebbeli nézetünket; míg esetét tekintve a o pont Budánál 305, Dunaföldvárnál 286, Mohácsnál 262, Dráva torkolatnál 248, Újvidéknél 225, Tisza-Földváron a Ferencz csatorna torkolatánál szintén annyi lábbal emelkedvén a tenger színe felett, — az esés tehát kedvező koszban dőlnek, míg keletnek Szolnoknál 249, Csongrádnál 240, Szegednél 234 lábnyi magas cottákat jelelünk a tengerszin felett. Miután pedig az öntözésnek természetéből önként folyik, hogy az öntözési fő, és áramlási mellékcsatornák niveaujai az öntözendő térnél valamivel magasabban, valamint a lecsapoló árkoknak az öntözendő térségnél valamivel alacsonyabb fekvésűeknek kell lenniök, az ügyes tapintatú tervezőtől függ, hogy csatornahálózatát a kép szervezze, miszerint azok közbenső vizi közlekedésre, illetőleg kellő járművek befogadására alkalmazhatók legyenek ; — a csatornázás és lecsapolás kérdésében a Duna vidékén több rendbeli technikai nézetek és tervvázlatok keletkezvén, a dolog érdemében annak idejében szerény véleményünkkel hozzájárulni mi sem mulasztandjuk el. Az alföld és jövendője tisztelt -------de czikkírója e lapok hasábjain, meleg szavakkal ecsetelte a felső tiszai és körösi csatornáknak kapcsában a Maros, Erdély és Tisza közötti nagy alföld vízhálózatának a nemzeti ipar és közgazdászat felüdülésére vonatkozó nagymérvű horderejét, és nézetünk között a helyi viszonyokból merített indokok számba vételénél csakis azon különbség foroghat fel, hogy míg a feltiszai csatornázás által a közlekedés lendületére fektethetik a fő súly, és csak másodrangú szerep adatnék az öntözési műveletnek, akkor az altiszai csatornázás által a földöntözés játszaná a vezérszerepet, és minden más érdek ennek rendeltetnék alá; mert megengedjük mi azt, ha hogy a Maros jobb felén Pécska táján a Maros és Körösök közötti nagy rónák felvirágzására Mezőhegyes, Pitvaros, Sámson, s. a. t. hires termékeny pusztákat egy hajózási csatorna szeli át, hogy az által az e vidékbeli gabonatermények értékesitése nagyban gyarapodik, de a növényzetnek aszályosság elleni biztosítását tartjuk mindenesetre itt fő feladatnak, habár általa e vidéken mintegy 200,000 holdat szabaditunk is fel. Bár azon nézetünkhöz szilárdul ragaszkodunk, hogy alföldünk roppant terjedelmű síkságát rendelkezésünkre szolgáló vizeinkkel korántsem táplálhatjuk, és megfeszített szorgalmat, a víz osztásban túlságos fukarságot kell kifejlesztenünk, hogy az aszály sújtott vidéknek csak 16 százalékát is összes folyamainkból nyerendő tápnedvvel elláthassuk, mindazáltal köz és államgazdászati jólétünk emeltyűjére ezáltal is annyira haladtunk, hogy minden más érdek csakis ennek látszik alárendelve lenni. Csak azt kellene már most tudnunk tüzetesen, hogy ezen különben dúsgazdag talajú térségnek egyes holdja ha minden 14 —15 nap a Maros éltető nedvével kellőkép tápláltatnék, mennyivel jövedelmezne többet, mint pusztán az égi csatornákra bizakodva közönséges évben ebből várni lehet ? E kérdés megfejtését mindenesetre csak relatív indokokkal támogathatjuk. Maradjunk itt is, mint mindenütt maradunk, a minimumnál, s tegyük fel egyelőre, hogy a mesterséges öntözés használata mellett minden catastralis hold földünk jövedelmét évenként 10—15 forinttal értékesítjük, ezáltal csak a Maros folyamból nyerendő öntözéssel 4—6 millió forint évi osztalékkal szaporítjuk nemzeti vagyonunkat, és ez bizonyára oly mérvű osztalék, minek mását ugyan vállalat legyen hogy fellelhessük, — nézetünk szerint e számtétel mellett, eltörpül minden más tényező, maga a közlekedés, mi egyébkép főistere a kereskedelem, ipar és gazdászatnak, másodrangú kérdéssé devalválódik. Képessy József: végezni , a szellő munka — a nyitás — szintén háttérbe szorult, munkásaink, akik napi kenyerüket remélték ezenséges időben megszerezhetni, tétlenül várják az idő jobbra változását. A vetésekre ezen időjárást általában kedvezőnek mondhatjuk; a repete vidékünkön sok helyen kiveszett, ami megmaradt, azt több helyen a fekete hernyó pusztítja, g így a repetékre nézve a múlt őszi reményeink napról napra alább szállanak, a tiszta búza nagyobbrészt szép, de látni helylyel helylel, hogy halaványulni és sárgulni kezd. A rozs és az őszi szántásokba vetett árpa és zab már kikelvén általában igen szépek. — Rétjeink és legelőink jók, csak az a baj, hogy a legeltetés a hideg esőzések által gyakran félbe szakasztatik. Gabonapiaczunkra kevés szállítmány érkezik, minél fogva az üzlet és kereskedés minden ágaira a pangás nehezült, csak a napi szükségek vásároltatnak be. A pénzszűke kimondhatatlan nagy, s ez által az üzérkedés nagyon kis térre szorult. Malmainkra víz van elég, de őrleni való kevés. A gyöngyösi gőzmalmi társaság rész és lelkiismeretlen kezelés végett megbukván 105,000 forintba került gőzmalma — bírói árverés utján 20,000 forintért adatott el; — azt jelenleg Kohn, Weiszkopf, és Grünfeld urak vették meg, kik által újra folyamatba helyeztetett. A gépszervezet, őrlőkészületek, valamint általában az egész műnek legújabb modorbani átváltoztatása előzte meg; — ezen új szervezetű gőzmalomban előállítandó liszt és dara készítményével, valamint minőségöknek tökélyével,úgy az árak jutányosságánál fogva, az eddig ott vásárló közönség megelégedését nyilatkoztatta. Mi pedig ezen új műipar-vállalathoz a mostani tulajdonosoknak szerencsét kívánunk. A gabona ára utolsó heti vásárunkon következő : 85—88 fontos búza 4.50—4.80 kr, 78— 82 fontos rozs 3.75—4.00, 68 fontos árpa 3.50, 46 fontos zab 2.60, 80—85 fontos kukoricza 4.00—4. 20 kr. F. A. Gyöngyös, ápr. 5. Több hét óta borús, szeles és hideg napjaink voltak folytonos esőzéssel, s ez oka, hogy vidékünkön a tavaszi vetéseket nem lehetett be Szeged, április 1. Vetéseink állásáról annyit írhatok , hogy az Szegeden és vidékén nyomorultnak mondható. A napokban, majd Temesvárig utazván , bánáti egykor dús földjeinken , a Szeged vidékihez sokban hasonló képet találtunk ; számtalan határban többnyire újra szántanak , a földbe ölvén, az itt-ott maradt silány véleményeket. Nevezetes, hogy a mig a réteken az alászántott vetések roszabbak, a partokon csakis az alászántva vetettek jók,mig az utólagosan boronáltak egészen roszak. Ha a föld oly kemény nem volna reményünk lehetne, hogy az utóbbi esőzések kellőleg leszivárogva néhány napra nem ölnék fölösleges vízbe a vetéseket s utóbb nem illannának el oly rögtön, hogy a föld — mint a télen — újra nem repedezne meg. Tiszánk újra árad, még csak a védtelen, kisebb réteket önté el ixnitt amottt; s töltést még csak kevés helyen ért a medréből alig kiemelkedett folyó. Veszélyről mai napság még szó sem lehet. Városunk városi munkálatokra néhány ezer forint előleget kapott. Ezt az uj enyhitő cseppet az ínség tengerébe, úgy hallottuk, akként fogják alkalmazni, hogy a Marostőben erdőt ültetnek. Ez nem helyes, mert ott csak a fűzfa csemetéket kell majd a viz után szabályosan növelni, rendszeres irtványok által lehet ott a már létezőhöz hasonló erdőt alakítani. A bizottmány vagy aki a pénz fölött rendelkezik, jobban tenné, ha utainkat, melyek tűrhetetlenek, javítaná vagy Tiszapartunkat rendezné. Tudjuk, hogy a nyomor egy része a szárazságból származik s hogy az erdőültetés czélul van kitűzve, s hogy ezzel egy jövő aszályosság elejét akarják venni. De a hol erdőt növelni rendszeres uton kevesebb fáradsággal s czélirányosabban lehet, ott kár volna varázsolni, rögtönözni akarni; másrészt, a mint mondjuk, sokkal sürgősebb teendőink vannak hol az ínséges munkások szintén kenyeret szerezhetnek. R. 1. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bürkéről . april 7. — 5% metalliques 73. 20. Nemzeti kölcsön 80.95 1860-as sorsjegyek 95.95. Bankrészvény 772. — Hiteríintéz. részv. 187.70. Ezüst 115.25 Londoni vált. 115 75. Arany 5.54. Pest, ápr. 7. Ma reggeli 6 órakor 2 foknyi hideget jelezett a hőmérő , nappal ingadozott a hőmérsék, de folytonosan erős szél fújt. A vízállás változatlanul 70 fölött. „Bertha“ 900 m. búzát hozott Dunapenteléről, „Duna“ 8500 mérő vegyes gabonanemüt Győrről, „Szt Mihály“ 1300 m. búzát Hartáról, végre „Mária“ 3700 m. búzát Földvárról. Búzára nézve igen szilárd maradván az irányzat, forgalma jelentékenyebb terjedelmet is nyert. A „Pannónia“ gőzmalom 9000 m. kitűnő minőségű búzát vett meg 5 50 krjával három havi fizetési határidőre; ezenkívül még egy részlet körülbelül a bejegyzettek árakon kelt el. A többi gabonanemüek üzlete ma is lanyha volt; említésre méltó eladások nem létesültek. Vegyes. — Gombán borszesz, borkő és borolajgyár alapittatott, mely működését máris megkezdette ; naponként 40—50 akó bort szokott feldolgozni, mely mennyiségből 3—32 akó 21 fokú pálinkát nyer. A seprőből, mely eddig nem igen jön használva, másra mint trágyázásra, 80—100 font borkövet s megfelelő mennyiség borolajt nyer. — Mint már régebben jelentettük,szóban volt, hogy Pesten úgynevezett „entrepot“-k állitassanak, melyek a londoni „docks“-ok mintájára lennének szervezve. Bécsi hírek szerint ott máris alakulóban van egy ilyen entrepottársulat s az engedély egy bécsi tekintélyes szállítónak már mégis adatott, ki részvénytársulat alakításában fáradozik; — ezen társulat először is Bécs, Pest és Trieszten birna raktárakkal, későbben Prága, Bohmbach, Aussig, Reichenberg, Brünn, Oderberg, Velencze és Fiume, Szeged és Temesvár, Brassó és Baziás is nyerne raktárakat. E raktárak államfelügyelet alatt állván, a bennük levő áruk vámmentesek, a betett árukról elfogadási jegyek bocsáttatnának ki, melyeket a tulajdonos el is adhat, vagy elzálogosíthat; ezekkel karöltve járna szabad raktárak alapítása és nagyszerű árverések rendezése. Ezen intézmény, kimondhatlan horderővel birandna, kereskedésünkre nézve, melynek terjedelmét tetemesen öregbítené. — Triesztben bizottmány alakult a magyarországi ínségesek segélyzésére; adakozásra szólhatnak fel a mondott város lakói ,melynek, mint kevés más városnak, áll módjában Magyarországgal közlekedni, egyike lévén a máskor oly termékeny ország legközelebbi kiviteli kikötőinek ; Triesztnek feladata most az, hogy azon kötelékeket, melyeket a forgalom fűzött, hálaemlékek által is gyarapítsa.“ Ezek a bizottmánynak, felszólításában Trieszt lakóihoz intézett szavai. — Wagner József ausztriai üveggyáros a török kormány meghívása folytán Konstantinápolyba utazott, hogy a Törökországban állítandó üveggyárak felállítását vezesse. Eddig Törökország üvegszükségletét csaknem kizárólag Ausztriából fedezte, s eddig ott csak egy, és pedig igen rosz állapotban levő üveggyár áll fenn. — Egy német kereskedelmi lapban megjelent a német malomipart tárgyaló igen érdekes czikkből egyelőre a következő adatokat vesszük át: A vámegyesületnek gabnakivitele néhány év óta nagyon növekedett ; 1858 óta a gabnakivitel sokkal nagyobb volt a gabnabehozatalnál. A vámegyesület gabnát hozott be 1858-ban : 22.772,855 tallér értékűt; 1859-ben: 25.634,766 tall. ért. ; 1860-ban :’ 55,379,001 ; 1861-ben : 36.148,984 tallér értékűt; vitt ki pedig 1858-ban : 20.519,411 ; 1859- ben : 28.778,396 ; 1861-ban : 60 547,354 t. é.; 1861-ben : 64.025,888 tallér értékűt. A gabnakereskedelemben tehát, mint látjuk, általában igen nagy a forgalom. Sokkal kevésbbé áll ez a lisztre és malomgyártmányokra nézve. Itt is jó idő óta nagyobb már a kivitel a behozatalnál. De egyrészt az előbbi magában véve még nem tapasztalt említésre méltó növekedést, és másrészt a vámegyesületnek külkereskedelme e czikket illetőleg meglepőleg csekély jelentőséggel bír. Lisztet és malomgyártmányokat a vámegyesület hozott be vitt ki 1858- ban 1,574,808, 3.588,792 tall. ért.-ben, 1859- ben 1.340,120, 3.055,145 , 1860- ban 1.402,180, 3.160,220 , 1861- ben 1.830,145, 4.558,450 „ „ Jegyzéke az 1854. évi sorsjátéki kölcsön ama kisorsolt sorozatai számainak, melyekből némely kötelezvények 1864. február végéig még nem voltak fölvéve: 110, 112, 137,152, 162, 170, 183, 185, 215, 218, 235, 288, 324, 349, 386, 412, 438, 478, 488, 505, 521, 535, 560, 576, 588, 599, 612, 627, 643, 657, 672, 679, 684, 688, 719, 762, 774, 800, 835, 878, 920, 1073,1080, 1091,1096, 1164, 1324, 1346, 1369, 1380,1394, 1416,1434, 1444,1447, 1467, 1488, 1502,1515, 1525, 1583,1585,1587, 1609,16;7, 1639, 1711, 1771, 1789, 1822, 1841, 1849, 1928, 2047, 2078, 2115, 2134, 2181, 2229, 2242, 2267, 2283, 2313, 2317, 2326, 2332, 2384, 2404, 2489, 2498, 2528, 2573, 2634, 2683, 2695, 2697, 2717, 2754, 2788, 2807, 2859, 2861, 2891, 2916, 2941, 2967, 2968, 2969,2978,3002, 3007,3032, 3057, 3078, 3091, 3169,3203, 3252, 3256,3293, 3312,3333,3341, 3383, 3397,3428, 3447, 3463, 3475, 3491, 3502, 3505, 3524,3536, 3540, 3585, 3617, 3621, 3631, 3641, 3689,3717,3722,3759,3760, 3761,3796, 3837, 3838,3845, 3885,3886, 3892,3901, 3918, 3925, 3929,3961, 3980, 3991. Az államadósság cs. k. igazgatóságától. Hivatalos értesítések kivonata . (A „S—ny“ april 7-iki számából.) Árverés: Pest, az Hits Demeterféle csődtömeg összesen 26,203 ft 45 kr. o. é. tevő activ követelések, ápr. 21 reggeli 9 órakor a városházán ; Nógrádmegye, Karancsság, Uj Miklós 1600 frtra becsült 1/2 úrbéri telke, jún. és julius 2-án, délelőtt ; Buda, Gindrich Józsefné 12800 ftra becsült tabáni ház, ápr. 15- és május 17 én reggel 10 órakor a tknyvi hat. üléstermében; Nyitramegye, Felső-Bottfalu, Okraczky János 370 írtra becsült birtoka, máj. 18- és jun. 17-én reggel 106. Árlejtés: Pest, a kalocsai foktői, országút megkavicsoltatására 3667» köböl dunai kavics szállítása, ápr. 16-án 1. 9 ó, a megyeháznál a mérnöki hivatalban.