A Hon, 1864. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1864-04-08 / 80. szám

80-ik sz. Péntek, april 8. Kiadó­hivatal: Pest, Femeziek terén, 7. sz. földszint. IS lói­i a étél­i dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra....................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.........................................6 frt 25 — 6 hónapra ....................................10 írt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdheti, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. terh­esítési iroda: Perem zsek- tere 7-dik szám, földszint. Szerkentő lakása: OrsK&jf&t 18-dik szá­m, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1804. Beigtaié *»i dij i 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért..... 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatá­s ellett VedMitljl­e­ltételek alatt vétetnek fe ppr A* előfizetési dij a laptulajdonos sz­erkesz­tőjéhez küldendő. Cabona-árak Pest ind. 9.56 Észt. „ 12.14. E.Ujv.„ 1.60. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs érk.6.33. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d­ e. 10.49 este Born. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel, Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel, Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel, Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. d. u. 1.51 éjjel, d. u. 4.08 éjjel, este 6­. reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est' Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind. •— 5.45 d. u. 5.10 r. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Btúréi Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérv.ind. 8.43 r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e, N.Kaná „ 1.53 d.10. 10 estM­.­Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Pragerl érk. 5. 2 d.u. 5.8 regi fehérv. érk. 5.59 „ Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Btelnlrttekröl, Zágrábba és vissza. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. __________ d. e. 9.30 este. délbe 11.48 é. d. u. 1.08 éjjel, eltecések­­ menete — járása. Szeged vnd.— 2.25 éjsz.12.15.d.u. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est Buda nd. 6.30 r. 5.15 d. u. SzFeh,1^' jj-jj® » 7'20 6ste nd. 9.50 d.e* — Szőny „ 1.30 d.e. — Győr 3.11 d.u. 6.35 r. Bruck „ 5.28 „7-54 „ Steínbrück ind. 4,25 d. u. érkéz 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz 7.45 Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 8.41„ 13.41 d. 6.57 „ N.Sz.„10 86„2.20 d.u.8.50 est. Szer. e. 11.36 d. e.-----9, ti e. reg. Sziszek indul f1.80 érkéz. 8. 1 „ Zágráb indul 8.16 „ Sternbrück érkéz. 10.50 d. e. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szom. „ 2.36„6.40 r. Bazin ind. 6.30 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30 e. Bécs : Bruck Győr Szőny Velencze ind. Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück„ A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat­szerkesztőjémiök lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze april 6-án. Alsó nustriai mérő szerint. P­e­s­t­e­n Súly, font szerint Leg­alant Közép l­eg magasb ár oszt. ért. Búza bánsági . . . n tisz­amelléki és pesti „ fehérmegyei „ bácskai . . . Rozs........................ Árpa sörnek való . . . takarmánynak Zab............................ Kukoricza .... r. Uj Bab........................ Köles . Repcze 86.87.38 86.87.88 84.85.86 84.85 78.79.80 68.70.72 65.67.69 42.45.47 82.84 5.30 5.15 5.05 3.45 3.20 2.80 2.35 3.45 3.45 5.20 8.30 6.— 5.40 5.80 5.15 3.50 3.25 2.90 2.40 3.50 3.50 5.30 3.40 6.25 5.50 5.40 3­55 3.30 3.— 2.45 5.50 02 Hely búza| rozs | árpa| zab |kukor. árak osztrák értékben. Kassa •................ April 2.8­6­;4.062.80;3.002.60;1.701.70;1 808 05;3*15 Győr ..................... April 2­4 60;5.208.10;3.802.80;8 —2-30;2.403­ 40;3.80 N.Becskerek •­­ . April 24.75; —5­3.50; —2.40; —3.80; — Arad . . . . . . April 15.40; — 3.40;3.602 60; —3.30;8.50 Szeged.... . . April 2.4.85;5.403.80;4—3.30;3.S08.25;8.S04.20; — Mosony. , • • • • April 1*4 30;5.403.80;8*402.76;3.002­ 80;2 408.40;3.50 I Vácz................... April 2*4*60;4.803.33;3.453S0;3.S42.25;2-303.50;3.60 Baja ...... April 2 •4-S0;5.673.74;3.873.07;3.202.20;2.21S.40;8.47 Prága ...... April 2.420;4.862.70;3.08 1 2.20-2.731-70;2.—; 6 25 1 vasúti­ Pestről Bécsbe és vissza. Temesv. „ — 10.32 este. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkez. 6.27 dél u. Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 9.30 Csaba­­ 12.6 d. e. Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Fülspök-l­adányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkez. 1.26 d. ei P.-Ladány ind. •— 1.45 d. u. Szolnok „ — 4.44 d. n. Czegléd érkéz. — 5.41 d. n. Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.­Ladány indul 1.58 d.u. [N. Várad indul ] iq 6. ] N. Várad érkéz. 4.38 „­­P. Ladány érkéz. — 12.48 dél, Pü­spök-Xladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3.— „ Tokaj „ 5.25 Miskolc* 1 Kassa érkéz. 7.29 e. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul •— 6.— reg. :­­7-52 „ „ — 9.35 d. e. .­­10-33 „ -12.12 P. Ladány érkéz. —12.48 ind.7.45 r. 5.20 est 9.21 d.e. 6.54 11.88 „ 9.6 Sz.­Feb., 12.67 dél.­­érk. 4.15 dél. •— ind. 5.59 „ 7.10 r. Bécs élez. 7.— este 9.27 d.u. Buda; érk. 8.2 est. 9.14d. Februárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza, Pragerhof iid.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u Gratz ék.8.45 est. 8.34 „ Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est, Pragerhof Nabreslna , Tlest, Velencze és vissza Pragerh. ind.1.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 1.53 e. 11.38 „ Nabresina „ '37 r. 7.32 é. Trieszt „ «.20 „ 2.15 „ Nabresina, Í8 , 9.50 „ Velencze „ 35 d. u. 6.— r. 11.— d. e. 11. é, 5.56 d. u. 6.26 r. 6.45 est. 6.45 7.46 „ 7.48 3.12 é. 3.12 d. u Soprony Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50r. 2. — d. iBécs indul 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 7.25,3.28 „ |B.-Ujhely­i. 9.10 d.e. 7.85 „ Bécs érk. 9.20,5.24 „ | Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. du. 4 d.u. |Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. fcó. d. u. |Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. n. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) államadósság. 50/o-es nem. köles. 100 frtos 50/°-es Metalliques 4'AVo­es „ Como rentpapir 15 Jan. 2. 1889. évi teljes „ Sept. 1. )> 1854. 1860. » ötödr. „ teljes „ >> ötödr. Jan. Aug- Az ausztriai bank záloglevelei 6%-és 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 5­/0-es magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi „ Sorsjegyek hat. n. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Adott­ár 81.25 73.20 64.75 17.60 149.75 146.00 91.76 95.20 96.20 101.00 90.00 72.00 99.50 87.00 Trieszti Eszterházy hg Salm Jun. 1. Jun. 15, Jul. 15. Tartott ár 81 35 73.30 66.00 18.00 150.50 146.50 92.00 95.30 96.30 101.50 90.50 72.50 100.— 87.50 Elsőbbségi kötvények: 2 aztr. Lloyd h­amvaspálya _ 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos Pálffy 40 Mart. 15. Ciary 40 Mart. 30. St. GenoisV Aug. 1. Budai 90 Jun. 15. Windischgrätz 20 Dec. 1. Waldstein Jul. 15. Keglevich 10 Máj. 1. A magyar A befize-Utolsó jövedel­tett ossz. mi összeg. frt frt kr 500 60 50 60 100— — 25— 40— — 525 32 12 V, 1055 80 500 116— 200 25— 300 38— 200 24— 1006 90 1000— — 74.50 74.76 70.75 126.50 90.50 108.00 91.00 31.25 29.50 28.26 29.50 29.00 19.00 19.75 14.50 75. 75, 71, 126. 91, 109. 92, 31, 30, 28, 30, 29 19, 20 15, Részvények: Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény •— — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ ^esti lánczhid „ „ szaki vasút 205.50 frtos llam „ 500 frank Déli ,, 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 „ Váltók (8 hóra). Augsb. 100 dbnémetfr.SVsVo Franki. ,0,,95. 405. 60 Hamburg 100 bankmark 4­­/,“/o London 10 ft sterling 3% Páris 100 frank 4 °/„ Pénznemek. Korona................... Császári arany . . . Reezés ........................ Napoleon d’or . . . Orosz imperiale . . Porosz pénztári utalvány Ezüst............................. Adott­­ár 88.00 116.75 117.00 186.60 772.00 606.00 227.00 435.00 386.00 181.40 193.50 261.00 138.50 147.00 Tartott ár 89.00 117.25­ 1 117.60 186.70 773.00 1 609.00 228.00, 436.00 388.00 181.60 1 194.00, 252.00 134.00 98.50 98.50 87.30 115.90 46.10 16.00 5.54 5.54 9.33 9.68 1.74 7. 115 98.60 98.75­ 87.50, 116.00 1 46.15 16.10 5.56 5.55 9.34 9.62 1.75 50 116.00 érték­papir Rt. árfolyama. Értékállá­s, Adott ár Tartott ár 6­/1 °/6­08 magyar záloglevél . . . 6%-os „ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény „ takarékpénztár „ budai „ ó-budai „ „ Pestbudai lánczhid „ » alagút „ Pesti hengermalom „ Kereskedelmi kamra épület „ Magy. biztositó társaság Pannónia viszonbizt. társ. „„ Sz. István kőszénbánya „ Pannónia gőzmalom_____________ 87.50 88.00 99.50 100 670 675 1130 1160 420 430 94 96 386 890 ------70 1150 1160 825— 435 440 288 290 170 173 1290 1300 Nézetek az altisza- és marosvidéki csa­tornázás és öntözés érdekében. III. (Folytatás.) Áttérve a Tisza jobb partjára,hol a Bács­­kaság sík rónája a Dunáig terjedvén, mig feljebb Csongrád, Kis-Kunság és Pestm­e­­gyék rónái zárják be a láthatárt, itt az ős Duna tekintélyes hullámai, a közbenső magasabb fekvésű mocsárak a Ferencz csa­tornával karöltve hangosan hirdetik, hogy itt az öntözésre oly mérvű tápanyag áll rendelkezésünkre, minek mását széles e hazában nem lelhetjük; hogy itt a vízve­zeték rendszere mily irányt követhet, azt csak egy részletes előmunkálatok és hyd­­rotechniai nyomozásokból merített com­­binatiók után ítélhetjük meg tüzete­sen; elég legyen itt röviden megérinteni annyit, hogy az öntözési rendszer mind­három fő tényezője, t. i. a víztömeg, termé­szetes eset, és a síkság configuratiója egy­mást öszhangzó érdekekben támogatják; minélfogva a tervező habár helyenként hullámos rétegű helyzeti akadályokra ta­lál,mindazáltal annyi physicai nehézségek útjába nem gördülnek, hogy feladatában egy perczig is ingadoznia kellene. A Du­nának alacsony állásánál másod­perczen­ként mintegy 80,000 köb lábnyi viz emésztése lévén, ez valamint a közbenső sík mocsaraitól támogattatva eléggé iga­zolja ebbeli nézetünket; míg esetét tekint­ve a o pont Budánál 305, Dunaföldvár­nál 286, Mohácsnál 262, Dráva torkolat­nál 248, Újvidéknél 225, Tisza-Földvá­­ron a Ferencz csatorna torkolatánál szin­tén annyi lábbal emelkedvén a tenger színe felett, — az esés tehát kedvező koszban dőlnek, míg keletnek Szolnok­nál 249, Csongrádnál 240, Szegednél 234 lábnyi magas cottákat jelelünk a ten­­gerszin felett. Miután pedig az öntözésnek természe­téből önként folyik, hogy az öntözési fő, és áramlási mellékcsatornák niveaujai az öntözendő térnél valamivel magasabban, valamint a lecsapoló árkoknak az öntözen­dő térségnél valamivel alacsonyabb fekvé­­sűeknek kell lenniök, az ügyes tapintatú tervezőtől függ, hogy csatorna­hálózatát a kép szervezze, miszerint azok közbenső vizi közlekedésre, illetőleg kellő jármű­vek befogadására alkalmazhatók legye­nek ; — a csatornázás és lecsapolás kér­désében a Duna vidékén több rendbeli technikai nézetek és terv­vázlatok kelet­kezvén, a dolog érdemében annak idejé­ben szerény véleményünkkel hozzájá­rulni mi sem mulasztandjuk el. Az alföld és jövendője tisztelt -------d­e czikkírója e lapok hasábjain, meleg szavakkal ecsetelte a felső tiszai és körösi csatornáknak kapcsában a Maros, Erdély és Tisza közötti nagy alföld víz­hálózatának a nemzeti ipar és közgazdá­szat felüdülésére vonatkozó nagymérvű horderejét, és nézetünk között a helyi vi­szonyokból merített indokok számba vé­telénél csak­is azon különbség foroghat fel, hogy míg a feltiszai csatornázás által a közlekedés lendületére fektethetik a fő súly, és csak másodrangú szerep adatnék az öntözési műveletnek, akkor az altiszai csatornázás által a földöntözés játszaná a vezérszerepet, és minden más érdek en­nek rendeltetnék alá; mert megengedjük mi azt, ha hogy a Maros jobb felén Pécs­­ka táján a Maros és Körösök közötti nagy rónák felvirágzására Mezőhegyes, Pitva­ros, Sámson, s. a. t. hires termékeny pusz­tákat egy hajózási csatorna szeli át, hogy az által az e vidékbeli gabonatermények értékesitése nagyban gyarapodik, de a növényzetnek aszályosság elleni biztosí­tását tartjuk mindenesetre itt fő feladat­nak, ha­bár általa e vidéken mintegy 200,000 holdat szabaditunk is fel. Bár azon nézetünkhöz szilárdul ra­gaszkodunk, hogy alföldünk roppant ter­jedelmű síkságát rendelkezésünkre szol­gáló vizeinkkel korántsem táplálhatjuk, és megfeszített szorgalmat, a víz osztásban túlságos fukarságot kell kifejlesztenünk, hogy az aszály­ sújtott vidéknek csak 16 százalékát is összes folyamainkból nyerendő tápnedvvel elláthassuk, mind­azáltal köz és államgazdászati jólétünk emeltyűjére ez­által is annyira haladtunk, hogy minden más érdek csakis ennek lát­szik alárendelve lenni. Csak azt kellene már most tudnunk tü­zetesen, hogy ezen különben dúsgazdag talajú térségnek egyes holdja ha minden 14 —15 nap a Maros éltető nedvével kel­lőkép tápláltatnék, mennyivel jövedel­mezne többet, mint pusztán az égi csa­tornákra bizakodva közönséges évben eb­ből várni lehet ? E kérdés megfejtését mindenesetre csak relatív indokokkal támogathatjuk. Maradjunk itt is, mint mindenütt ma­­radunk, a minimumnál, s tegyük fel egy­előre, hogy a mesterséges öntözés hasz­nálata mellett minden catastralis hold föl­dünk jövedelmét évenként 10—15 forint­tal értékesítjük, ez­által csak a Maros fo­lyamból nyerendő öntözéssel 4—6 mil­lió forint évi osztalékkal szaporítjuk nem­zeti vagyonunkat, és ez bizonyára oly mérvű osztalék, minek mását ugyan vál­lalat legyen hogy fellelhessük, — néze­tünk szerint e számtétel mellett, eltörpül minden más tényező, maga a közlekedés, mi egyébkép főistere a kereskedelem, ipar és gazdászatnak, másod­rangú kérdéssé devalválódik. Képessy József: végezni , a szellő munka — a nyitás — szintén háttérbe szorult, munkásaink, a­kik napi kenye­rüket remélték ez­enséges időben megszerezhet­ni, tétlenül várják az idő jobbra változását.­­ A vetésekre ezen időjárást általában kedvező­nek mondhatjuk; a repete vidékünkön sok he­lyen kiveszett, a­mi megmaradt, azt több he­lyen a fekete hernyó pusztítja, g így a repeték­­re nézve a múlt őszi reményeink napról napra alább szállanak, a tiszta búza nagyobbrészt szép, de látni helylyel helylel, hogy halaványulni és sárgulni kezd. A rozs és az őszi szántásokba vetett árpa és zab már kikelvén általában igen szépek. — Rétjeink és legelőink jók, csak az a baj, hogy a legeltetés a hideg esőzések által gyakran félbe szakasztatik. Gabona­piaczunkra kevés szállítmány érke­zik, minél fogva az üzlet és kereskedés minden ágaira a pangás n­ehezült, csak a napi szüksé­gek vásároltatnak be. A pénzszűke kimondha­tatlan nagy, s ez által az üzérkedés nagyon kis térre szorult. Malmainkra víz van elég, de őrle­ni való kevés. A gyöngyösi gőzmalmi társaság rész és lel­kiismeretlen kezelés végett megbukván 105,000 forintba került gőzmalma — bírói árverés utján 20,000 forintért adatott el; — azt jelenleg Kohn, Weiszkopf, és Grünfeld urak vették meg, kik által újra folyamatba helyeztetett. A gép­szervezet, őrlőkészületek, valamint általában az egész műnek legújabb modorbani átváltoztatása előzte meg; — ezen új szervezetű gőzmalomban előállítandó liszt és dara készítményével, vala­mint minőségöknek tökélyével,úgy az árak jutá­­nyosságánál fogva, az eddig ott vásárló közön­ség megelégedését nyilatkoztatta. Mi pedig ezen új műipar-vállalathoz a mostani tulajdonosok­nak szerencsét kívánunk. A gabona ára utolsó heti vásárunkon követ­kező : 85—88 fontos búza 4.50—4.80 kr, 78— 82 fontos rozs 3.75—4.00, 68 fontos árpa 3.50, 46 fontos zab 2.60, 80—85 fontos kukoricza 4.00—4. 20 kr. F. A. Gy­öngyös, ápr. 5. Több hét óta borús, szeles és hideg nap­jaink voltak folytonos esőzéssel, s ez oka, hogy vidékünkön a tavaszi vetéseket nem lehetett be­ Szeged, április 1. Vetéseink állásáról annyit írhatok , hogy az Szegeden és vidékén nyomorultnak mond­ható. A napokban, majd Temesvárig utaz­ván , bánáti egykor dús földjeinken , a Sze­ged vidékihez sokban hasonló képet talál­tunk ; számtalan határban többnyire újra szán­tanak , a földbe ölvén, az itt-ott maradt si­lány véleményeket. Nevezetes, hogy a mig a réteken az alászántott vetések roszabbak, a partokon csakis az alászántva vetettek jók,mig az utólagosan boronáltak egészen roszak. Ha a föld oly kemény nem volna reményünk lehetne, hogy az utóbbi esőzések kellőleg leszi­várogva néhány napra nem ölnék fölösleges vízbe a vetéseket s utóbb nem illannának el oly rögtön, hogy a föld — mint a télen — újra nem repedezne meg. Tiszánk újra árad, még csak a védtelen, ki­sebb réteket önté el ixnitt amottt; s töltést még csak kevés helyen ért a medréből alig kiemel­kedett folyó. Veszélyről mai napság még szó sem lehet. Városunk városi munkálatokra néhány ezer forint előleget kapott. Ezt az uj enyhitő csep­pet az ínség tengerébe, úgy hallottuk, akként fogják alkalmazni, hogy a Marostőben er­dőt ültetnek. Ez nem helyes, mert ott csak a fűzfa csemetéket kell majd a viz után szabályo­san növelni, rendszeres irtványok által lehet ott a már létezőhöz hasonló erdőt alakítani. A bizottmány vagy a­ki a pénz fölött rendelke­zik, jobban tenné, ha utainkat, melyek tűrhetet­lenek, javítaná vagy Tiszapartunkat rendezné. Tudjuk, hogy a nyomor egy része a szárazság­ból származik s hogy az erdőültetés czélul van kitűzve, s hogy ezzel egy jövő aszályosság elejét akarják venni. De a hol erdőt növelni rendszeres uton kevesebb fáradsággal s czélirá­­nyosabban lehet, ott kár volna varázsolni, rögtö­nözni akarni; másrészt, a mint mondjuk, sok­kal sürgősebb teendőink vannak hol az ínséges munkások szintén kenyeret szerezhetnek. R. 1. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bür­kéről . april 7. — 5% metalliques 73. 20. Nemzeti kölcsön 80.95 1860-as sors­jegyek 95.95. Bankrészvény 772. — Hi­­teríintéz. részv. 187.70. Ezüst 115.25 Londoni vált. 115 75. Arany 5.54. Pest, ápr. 7. Ma reggeli 6 órakor 2 foknyi hideget jelezett a hőmérő , nappal ingadozott a hőmérsék, de folytonosan erős szél fújt. A vízállás változatlanul 7­­0 fölött. „Bertha“ 900 m. búzát hozott Dunapentelé­­ről, „Duna“ 8500 mérő vegyes gabonanemüt Győrr­ől, „Szt Mihály“ 1300 m. búzát Hartáról, végre „Mária“ 3700 m. búzát Földvárról. Búzára nézve igen szilárd maradván az irányzat, forgalma jelentékenyebb terjedelmet is nyert. A „Pannónia“ gőzmalom 9000 m. kitűnő minőségű búzát vett meg 5­ 50 krjával három havi fizetési határidőre; ezenkívül még egy részlet körülbelül a bejegyzettek árakon kelt el. A többi gabonanemüek üzlete ma is lanyha volt; említésre méltó eladások nem létesültek. Vegyes. — Gombán borszesz, borkő és bor­­o­l­a­j­g­y­á­r alapittatott, mely működését máris megkezdette ; naponként 40—50 akó bort szo­kott feldolgozni, mely mennyiségből 3—3­2 akó 21 fokú pálinkát nyer. A seprőből, mely ed­dig nem igen jön használva, másra mint trá­gyázásra, 80—100 font borkövet s megfelelő mennyiség borolajt nyer. — Mint már régebben jelentettük,szóban volt, hogy Pesten úgynevezett „entrepot“-k álli­tassanak, melyek a londoni „docks“-ok mintá­jára lennének szervezve. Bécsi hírek szerint ott máris alakulóban van egy ilyen entrepottársu­­lat s az engedély egy bécsi tekintélyes szállító­nak már mégis adatott, ki részvénytársulat ala­kításában fáradozik; — ezen társulat először is Bécs, Pest és Trieszten birna raktárakkal, későbben Prága, Boh­mbach, Aussig, Reichen­berg, Brünn, Oderberg, Velencze és Fiume, Szeged és Temesvár, Brassó és Baziás is nyerne raktárakat. E raktárak államfelügyelet alatt áll­­ván, a bennük levő áruk vámmentesek, a betett árukról elfogadási jegyek bocsáttatnának ki, melyeket a tulajdonos el is adhat, vagy elzálo­gosíthat; ezekkel karöltve járna szabad raktá­rak alapítása és nagyszerű árverések rendezé­se. Ezen intézmény, kimondhatlan horderővel birandna, kereskedésünkre nézve, melynek ter­jedelmét tetemesen öregbítené. — Triesztben bizottmány alakult a magyarországi ínségesek segély­zésére; adakozásra szólhatnak fel a mondott város lakói ,melynek, mint kevés más város­nak, áll módjában Magyarországgal közlekedni, egyike lévén a máskor oly termékeny ország legközelebbi kiviteli kikötőinek ; Triesztnek feladata most az, hogy azon kötelékeket, me­lyeket a forgalom fűzött, hálaemlékek által is gyarapítsa.“ Ezek a bizottmánynak, felszólítá­sában Trieszt lakóihoz intézett szavai. — Wagner József ausztriai üveggyáros a török kormány meghívása folytán Konstantinápolyba utazott, hogy a Törökor­­sz­ágban állítandó üveggyárak fel­állítását vezesse. Eddig Törökország üvegszük­ségletét csaknem kizárólag Ausztriából fedezte, s eddig ott csak egy, és pedig igen rosz állapot­ban levő üveggyár áll fenn. — Egy német kereskedelmi lapban megje­lent a német malomipart tárgyaló igen érdekes czikkből egyelőre a következő adato­kat vesszük át: A vámegyesületnek gabnakivi­­tele néhány év óta nagyon növekedett ; 1858 óta a gabnakivitel sokkal nagyobb volt a gab­­nabehozatalnál. A vámegyesület gabnát hozott be 1858-ban : 22.772,855 tallér értékűt; 1859-ben: 25.634,766 tall. ért. ; 1860-ban :’ 55,379,001 ; 1861-ben : 36.148,984 tallér értékűt; vitt ki pedig 1858-ban : 20.519,411 ; 1859- ben : 28.778,396 ; 1861-ban : 60 547,354 t. é.; 1861-ben : 64.025,888 tallér értékűt. A gabnakereskedelemben tehát, mint látjuk, általában igen nagy a forgalom. Sokkal kevésb­­bé áll ez a lisztre és malomgyártmányokra néz­ve. Itt is jó idő óta nagyobb már a kivitel a be­hozatalnál. De egyrészt az előbbi magában vé­ve még nem tapasztalt említésre méltó növeke­dést, és másrészt a vámegyesületnek külkeres­kedelme e czikket illetőleg meglepőleg cse­kély jelentőséggel bír. Lisztet és malomgyárt­mányokat a vámegyesület hozott be vitt ki 1858- ban 1,574,808, 3.588,792 tall. ért.-ben, 1859- ben 1.340,120, 3.055,145 , 1860- ban 1.402,180, 3.160,220 , 1861- ben 1.830,145, 4.558,450 „ „ Jegyzéke az 1854. évi sorsjátéki kölcsön ama kisorsolt sorozatai számainak, melyekből némely kötelezvények 1864. február végéig még nem voltak fölvéve: 110, 112, 137,152, 162, 170, 183, 185, 215, 218, 235, 288, 324, 349, 386, 412, 438, 478, 488, 505, 521, 535, 560, 576, 588, 599, 612, 627, 643, 657, 672, 679, 684, 688, 719, 762, 774, 800, 835, 878, 920, 1073,1080, 1091,1096, 1164, 1324, 1346, 1369, 1380,1394, 1416,1434, 1444,1447, 1467, 1488, 1502,1515, 1525, 1583,1585,1587, 1609,16;­7, 1639, 1711, 1771, 1789, 1822, 1841, 1849, 1928, 2047, 2078, 2115, 2134, 2181, 2229, 2242, 2267, 2283, 2313, 2317, 2326, 2332, 2384, 2404, 2489, 2498, 2528, 2573, 2634, 2683, 2695, 2697, 2717, 2754, 2788, 2807, 2859, 2861, 2891, 2916, 2941, 2967, 2968, 2969,2978,3002, 3007,3032, 3057, 3078, 3091, 3169,3203, 3252, 3256,3293, 3312,3333,3341, 3383, 3397,3428, 3447, 3463, 3475, 3491, 3502, 3505, 3524,3536, 3540, 3585, 3617, 3621, 3631, 3641, 3689,3717,3722,3759,3760, 3761,3796, 3837, 3838,3845, 3885,3886, 3892,3901, 3918, 3925, 3929,3961, 3980, 3991. Az állam­adósság cs. k. igazgatóságától. Hivatalos értesítések kivonata . (A „S—ny“ april 7-iki számából.) Árverés: Pest, az Hits Demeterféle csőd­tömeg összesen 26,203 ft 45 kr. o. é. tevő activ követelések, ápr. 21 reggeli 9 órakor a város­házán ; Nógrádmegye, Karancsság, Uj Miklós 1600 frtra becsült 1/2 úrbéri telke, jún. és julius 2-án, délelőtt ; Buda, Gindrich Józsefné 12800 ftra becsült tabáni ház, ápr. 15- és május 17 én reggel 10 órakor a tknyvi hat. üléstermében; Nyitramegye, Felső-Bottfalu, Okraczky János 370 írtra becsült birtoka, máj. 18- és jun. 17-én reggel 10­6. Árlejtés: Pest, a kalocsai foktői, ország­út megkavicsoltatására 3667» köböl dunai ka­vics szállítása, ápr. 16-án 1. 9 ó, a megyeháznál a mérnöki hivatalban.

Next