A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-11 / 207. szám
207-ik sz. Vasárnap, September 11. Előfizetési díj : Postán leül« ye vagy Budapesten házhoz Lordra 1 %y hónapra...............................1 frt 75 kr. 3 hónapra............................................5 í»t 25 — ti lónapra............................................10 h t 50 — Az előfizetőn az év folytán minden hónapbamegkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország-út 18-ik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. Bolytatási díj : 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Gőzhajók menetrende. Lefelé: Bélaból-Pestre 61, órakor reggel, l’ti itről-Mohácsra 6 órakor reggel. Seat - Enzék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó, r. feat-Hot’stantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó, r. közöns. ssereán 6 ó. r. Ziffiilli Kosai antinápoly csütörtökön viradatkor. Házias-Konstantinápoly gyorshajó kedden és szombaton 8 órakor reggel, közönséges hajó csütörtökön délelőtt. 0ra ova Í Kosstantinápoly pénteken délben. Fölfelé : Pest -251c8 6 órakor estve. tffobázs Xont 8 ó. estve. Zimonyi szék-Pest hétfőn, szerdán, szombaton 2 órak. Qi *0 sa-XV*t pénteken reggel. #alaczi-*et gyorsh. pénteken 10 ó r., közöns. hajó hétfőn regg. ged-Zsinposy szerdán reggel. 2.1» o if-Siegt-U vasárnap délelőtt, tííi. z ji-21 tkosy hétfőn és csütörtökön reggel. Símély-feslyasék vasárnap és csütörtökön délben, il-ég M-Es: éki szombaton 2 ó. d. u. Enzekaéglód kedden 6 órakor reggel. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est1 Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.87 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és viasza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.65. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 5.10 r. Temesv. — 10.82 este. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est Czeglédről Fflspek-Badányra esí vissza. Czegléd : indul 9.27 r. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 r. 9.42 e. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. e.1.20 e. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e Szolnok —4.44 d.u.4.43 r Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.54 r Püspök-Badányról Nagyváradra és vissza P.-Ladány indul 1.58 d.u. 1.40 e.N. Várad indul 11.12 d. e.9.30 e. N. Várad érkéz. 3.45 „ 4.40 r.jP. Ladány érk. 12.64 d.12.16 é. Ptsp ők-Ladányról Debreczenbe, Biskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 é.i Kassa Debreczen Tokaj , Miskolcz , Kassa érkéz. 3— „ 347 r. 5.25 „ 8.6 r. 7.24 e. 11.8 d.e. 9.56 e. 2.49 d. u. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra , Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. évk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza 9.11 d.e. Velencze vnd 11.— d. e. 11. é. 11.38 „ Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 r. 7.32 é. Trieszt „ 6.46 est. 6.45 2.15 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 SteinbrlickB 3.12 é. 3.12 d. u Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 „ Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.80 érkez. 8. 1 Zágráb indul 8.16 Steinbrück érkez. 10.50 Soprony, Bécs-Újhely, Bécs és vissza. Soprony vnd. 5.50 r. 2. — d. Bécs indul 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ B.-ujhelyi. 9.10 d. e. 7.85 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs én vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. 6. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered é# vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szoma 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr.__________________ hajó regg Czegléd indul 9.42 r. 10 d. u. Csaba „ 1.21 d. u. 3.9 r. Arad érkéz. 3.3 dél u. 6 r. d. e. délb. d. u. d. u. d. u. 10.49 este. 12.51 éjjel. 1.48 éjjel. 3.05 éjjel. 5.27 reg. Tokaj „ 9.63 r. 6.36u. Debreczen „ 12.12 d,10.29e. P. Ladány érk. 1.46d.u. 12.56 é. N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Pragerh. érk. 6. 2 d.u. 5.8 reg. Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.16 d.u. Bazin„8.4l, 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.B10 8f „2.20d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.-----8 61 e. N.Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — Pragerhof, Gratz és vlosza. Pragerhof ind.6.54 d. u. Gratz érk.8.45 est. Steínbrück Zágráb sziszek 5.39 r.iGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. 8.34 „[Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. ind. 4,26 d. u. érkéz. 6.69 este. indul 7.14 B érkéz. 7.45 -reg. d. e. 40 Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. gfiF" Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pesti börze, September 10-én. teljes „ Jan. »» Gálona - árak Alsó austriai mérő szerint. Pest, September 10-án. ■ 4dly, font bZQ int Litulait Közép Legmagaab ár oszt. árt. Basa bánsági . . . 87.8 V. 9 3.35 3.40 3.45 „ ti szamelláki ás pesti 69 90.91 3.50 8.60 8.66 „ Biharmegyei . . 84.85.86— — — „ bácskai . . 84.85.85%— — — Rozs................................ 78.79.80 1.92.— 2.05 Árpa sörnek való . . . 69.70. 12.2.05 2.10 „ takarmánynak . 66.67. .81.25 1.30 1.86 £ nb..................................... 44.45.46 1.66 1.70 1.76 KuLp.-icza . ... . 82.83.84 2.6" 2.70 2.80 Kötés................................— 3.7 3.80— Bob................................— 6.— 6.25 6.40 Stepczs..........................— 5.76 6.— 6.25 Pest vnd. 9.55 tiszt. „ 12.14. É.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.85. Pozs. „ 4.45. Bécs érk.6.83. o d. e. délbe d. u. d. u. d. u. este Ö 251 i vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. 9.30 este. 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Pestről Czeglédre és vissza. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. Boni. „ 12.12. Érs. „ 1.20. Észt. „ 2.28. Pest érk.4.37. í kenések: indul 5.21 r. lld.e- Miskolcz „ 7.62 r.8.2 d.u. * Jassenovából Oraviczárs 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 12.80 r. 8.20 e. Csaba , 2.14 d. u. 11.13 é. Czegléd érkez.6.56 d.u. 6.89 r. ind. menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.80 r. 5.15 d. u. c „ , érk. 8.33 SzFeh. jnd 9.50 á e„ 7.20 este Szőny „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.64 n Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Buda; Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és viasza. Fehérv. ind. 8.43r. — Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. „ 7.45 r. 5.20 est 9.21 d.e. 6.54 . . 11.88 „ 9.5 „ „ 12.57 dél.— c p . érk. 4.15 dél.------Sz.-Feh. ind 5 59 b 7 10 férk. 8.2 est. 9.14 d. e Bécs: Bruck Győr Szőny Pragerh. ind. 9.25 e. Steinbruck - 11.63 e. A befize Utolsó jövedel-Értékállás. tett ossz. mi összeg. Adott ár Tartott árért frt ki 6/«‘/o-o s magyar záloglevél . . . 85.25 85.50— — — 6%-os jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény •-----100 500 50 50 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1030 1050— 26— budai „ „ 405 415 40— — ó-budai „ „ 80 85 525 32 127, Pestbudai lánczhid „ 370 375 1055 80„ alagút „ 65 68 500 116— Pesti hengermalom „ 1000— 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 850 300 38— Magy. biztositó társaság „ 475 480 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 270 275 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 176 180 1000— — Pannónia gőzmalom „— 1200 Nabresina Trieszt Nabresina Velencze 7.37 r. 8.20 „ 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d. u. ti.— r. Bácsi bene September 9-én. Államadósság: 5%-es nem. köles. 100 5„/°-es Metalliques „ Comp rentpapir 15 Jan. 1889. évi teljes „ Sept. ötödr. „ „ » 1854. 1860. „ „ „ Aug. „ „ ötödr. 1864. sorsj. 100 ftos Az ausztriai bank záloglevelei „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Flild tehermentesitési kötelezvények. 6%-os magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Apr. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrtttz Waldstein Keglevich 10 Jun. Jun. 15, 1 Jul. 15, Aug. Jun. : Dec. Jul. Máj. AdottTartót*ár ár 79.10 79 20 70.66 70.75 . 17.50 18.00 . 155.00 165.50 149.60150.50 . 87.50 88.00 . S3.60 53 70 95.15 95.80 s 86.60 86.70102.50 103.00 93.00 93.60 75.00 75.6( ------100.— 86.26 86.50 b 73.60 74.00 74.20 74.60 72.00 72.50 . 127.90 128.10 . 85.60 86.00 105.00 106.00 96.50 97.00 30.00 39.50 28.25 28.76 25.00 25.25 24.50 25.00 21.75 26.25 18.50 19.00 17 00 17.50 13.00 13.50 Elsőbbségi kötvények. 2 sztr. Lloyd hamvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 fitos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid „ „ Északi vasút Állam „ Dél Nyugati „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.8V»% Franki. 10'95. «5. ,0 Hamburg 100 bankmark 4 V*°/o London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4 °/0 Pénznemek. Korona Adattár 91.00 115.2 114.00 186.30 771.00 616.00 233.00 444.00 370.00 194.40 209.00 246.00 136.00 147.00 96.60 97.00 86.16 116.10 45.70 15.80 5.48 6.48 9.24 9.44 71% 114.60 Tartott ár 92.00 115.60 114.25 186.40 773.00 618.00 235.00 445.00 373.00 194.69 209.25 247.00 136.50 96.75 97.20 86.25 115.10 45.80 15.85 5.49 5.49 9.25 9.47 1.72% 114.75 Költészet és anyagiasság. VIII. A kisebb birtokosok, a gazdatisztek, a jelenleg haszonbérletekkel foglalkozók egy része, a vagyonosabb volt úrbéres gazdák azok, akik sorából a bérlőknek ki kell kerülni. Saját kis birtokuk kezelése nem nyújt elegendő foglalkozást, hogy egész évi munkálódásukat igénybe vegye; a gazdaság terén gyűjtött theoreticus és gyakorlati tudomány nem heverhet meddőn; a jólét azon foka, mely már oda vezette az illetőket,hogy nem annyira két kezük munkája, hanem inkább tapasztalatuk, rendelkezési tehetségük és az utánjárás gyümölcsét élvezzék, ez azon kör, melyben 100—200—500 holdas területekre derék, ahol értő, becsületes és teljes biztosítékot nyújtó bérlőket találhatni. De az ilyetén egyén nem koczkáztathatja takarékossága és szorgalma által szerzett vagyonát; ő csak ott lehet bérlő, ahol fáradságának jutalmát bizonyossággal várhatja, de ellenben a bérbe vett földet önmagának és családjának hosszas időre kívánván biztosítani, annak lift kezelője lesz. Az eladásoknál ily birtokosok csak akkor vehetnek a földvételben részt, ha vagy annyi készpénzzel rendelkezhetnek, hogy a megveendő föld nagy részét kifizetve, a hátralék törlesztését a megvett birtok jövedelméből fedezhetik, vagy ha az eladó tárgy egészen kezek ügyében elvén, folytatott gazdaságukat mintegy kiegészíti, s ugyanazon felügyeleti fáradsággal, ezt is kezelhetik. Az ily bérlőknek forgó tőkére van szükségük, mert a föld és gazdálkodás jövedelme, a czélszerű beruházáshoz, ködös arányban emelkedik, s itt gyakran be fog állani a szükség, biztos, felmondhatlan, s lassanként visszafizetendő kölcsön felvételére, s a hitelt nyújtó intézet érdeke a bérlő osztály érdekével érintkezvén, mindkettőnek hasznára szolgál s érdeket egyesit. A földmiveléssel foglalkozó család, ha nem bir annyi tulajdon földdel, a mennyi az élelmére szükségelt gabona mennyiséget — rendes időben — megtérni, kénytelen a hiányt más után pótolni. Vegyük egy 4 tagból álló család élelmi szükségletét fejenkint csak 71/ü mérőre, a zsiradék, szalonna, hús só stb. — előállítására 7 mérőt számíthatunk, ez 58 mérő, ezt egynegyed telek, mely többnyire 8 hold szántóföldből áll—■ a miből Va ugar burgonya föld — már levonván a vetőmagot, nem igen biztosan termi meg, és ritka eset, hogy egy negyed telkes gazdának háznépe csak 4 egyénből áll, mert többnyire 2—3 testvér együtt gazdálkodik, s mindegyikük családos. A hiány pótlásáról gondoskodni kell. A zsellérek, %8 telkesek aratásba, — az 1/i és 1/a telkes gazdák nyomtatni mennek, fuvaroznak, földet vesznek haszonbérbe, vagy feles földet vállalnak. A szakmányban végzett munka a munkaadóra, pillanatilag legnyereményesebb szokott lenni, de mégsem jövedelmezhet úgy, mint ha a két kezével dolgozó önmaga részére működik. Az aratási 1/n—‘/íbi a nyomtatási Vn—Yio a nagyobb birtokostól — az aratók élelmezését és a nyomtatási kenyér és jórészt hozzá számítóvá — a termés */5 veszi el, ■ mindamellett a munkások között annyira eloszlik, hogy ha az aratás és nyomtatás alatt nem igen kedvező az időjárás, az egy-egy napi kereset annyira csekély, miként jó napszámmal nem ér fel. S mégis találkoznak az aratásra vállalkozók, sőt „discretion szolgálnak, csak hogy azt megkap ássák, — a nyomtatók már kissé válogatóbbak — azon egyszerű oknál fogva, mert a keresett gabona azon családoknak elkerülhetlenül szükséges, készpénzük pedig nem lévén, ez után kell azt beszerezni. De nem csak az */» és 7 a telkes gazdák fognak fel alhaszonbéreket és feles művelést, hanem ez — némely vidéken — valóságos mania lett, a mezei gazdaság nagy kárára. Ez semmi egyéb mint kapkodás, szerencsevadászat, s ha a nagy távolságot, a sok utánjárást, a felezésnél vesztegetett időt, a „diseretio“ napszámot sat. felszámítjuk, hallatlan munka s időpazarlás s a tulajdonosra is káros, mert kell, hogy a termőföld ez után végképen kimerüljön. A gyakorlat: Valamelyik terjedelmes pusztát, Péter Pál kibérel, többnyire a legjobb földeket tartja magának, de néha az egészet is — forint haszonnal — alhaszonbérbe adja, feles művelés alá osztja ki, a legelőre fabéres marhát vállal, a szénatermést eladogatja, ritkán eteti fel helyben. A fő haszonbérlőre, kinek ilyes műtétben igen csekély — többnyire semmi tőkéje sem fekszik — mert az előre lefizetett V2 vagy egész évi haszonbért az albérlőktől szedi be, ez a legegyszerűbb és nyereményesebb üzlet, minden koczkáztatás nélkül, eszközölve a földtulajdonos is a sajátkezüleg munkálkodók rovására, s máris tapasztalják a nagybirtokosok — de ha a feltöretett legelők és átmentett terek is ki lesznek élve, akkor fogják tapasztalni igazán — hogy földjük eladui, kimerül, hogy áll a feles ? vagyis inkább a föld értékesítésének kölcsönös aránya a tulajdonos, bérlő ,s feles között,példával fogom mutogatni,mely: elszámolásaim alapjául minden tekintetben mérsékelt árakat vettem fel. I. I. vagy meg 1, 2 vagy Hazai bányászatunk érdekében. . . . Ardet Vealegon . . . Gyulafejérvár, aug. végén. Mig örömmel nézzük a tudományos irodalom nyelvünköni fejlődését, és napról napra szemléljük azon kedvező körülményt, hogy a tudományosság legtöbb ágai gazdag anyanyelvünkbe gyökerezi magát, sajnálattal kell elismernünk, hogy bányászati szempontból nyelvünk szegényebb mint ezelőtt 600 évvel volt a német, sőt hátább állunk e tekintetben, mint a szomzédos serbek. Amerika pedig, dacára gyermekkorának, megmérhetlen magasságban áll felettünk. Ha ezen hátramaradás okait fürkésszük,lelkiismeretünk hánykodni kezd, mint a tenger hullámai, melyek nyugpontot nem képesek találni, és kíméletlen szigorúsággal elismerteti velünk a „bűnös“-t. Oly bűnnek vagyunk részesei, melynek magvát őseink vetették meg, s mi ahelyett, hogy a már csírázó bimbót gyökerestől kiirtanék, elhanyagolásunk által még növekedni, erősödni hagyjuk, hogy az általa hozandó gyümölcsök a mi kárhoztatásunkra a jövő nemzedéket keserítsék. Akárhogy forgassuk történelmünk lapjait, nem találkozik mentség számunkra; mert eltekintve attól, hogy IV-ik Béla királyunk bölcs belátsa által az elpusztult hazába német bányászokat hozott — látva mennyire jótékonyan hat a bányászat virágzása a haza boldogitására — gondoskodott arról is, hogy nemzetünk figyelmét az ipar és tudomány ezen ágaira vezesse az által, hogy a bányatelepek nevezetesbjeit szabad királyi városokká emelte, a bányászattal foglalkozókat kiváltságok és nemesi jogokkal ellialta. Daczára annak, hogy ezen előjogok 1849-ig folytonos érvényben maradtak, most is csak ott állunk, hol állottunk IV. Béla idejében, azon csekély különbséggel, miszerint bányászatunk jelentékeny része idegen kezekben van, s az avval járó haszon ugyanazok feneketlen zsebeibe vándorol. Míg nekünk csak a lelkiismeret furdalása és a jogtalanság keserű érzete marad osztályrészesül.. . melynek leginkább magunk vagyunk okai. Azt mondhatná valaki: a politikai körülmények, a folytonos kül- és belküzdelem mindig feszültségben tartván a nemzet figyelmét, nem maradott ideje, mindent felkarolni. Erre igen könnyen ezt felelem, hogy épen a veszély idején kell figyelmünket mindenfelé osztanunk, erélyesen megragadván mindazt, mi előnyünkre, javunkra szolgálhat; de ez nem történt, mert természete a magyarnak, csak a pillanatra gondolni,legalább ezen szempontból így van ez. Minthogy ezen kedvezőtlen helyzetnek magunk vagyunk okai, illő, hogy amennyire lehet, helyreüssük a nagy hibát, megmentvén a megmenthetőket. Midőn valamely hazánkfia külföldre utazik, el szokta mondani a kérdezősködőknek: Van Dunagőzhajózás(unk); vannak gépgyára(ink); van bányászat(unk) s. a. t. Csakhogy a hajók, gépgyárak, bányák nem a mi tulajdonaink; mert mások, nálunknál okosabb idegenek azt szemünk elől elkapták és eltulajdonították. De hogy csak a bányászatról szóljunk: lehetett,illetőleg volt alkalmunk azokat sajátainkká tenni, például a bánsági kőszén és vasbányászatot, mely most az úgynevezett „Französische Gesellschaft“ tulajdona. Nézzük a „Sz. István kőszénbánya társulatot. Ennek magyar a „neve“. Nem lett volna e jó ezt is kizárólag sajátunkká tenni. Nógrád megye megmérhetetlen kőszéntelepekkel bír; saját szemeimmel láttam Karancskeszi határán a föld e felületén egy öl vastagságú kőszéntelepet, s mégis idegenek fészkelik be magukat azon megyébe, hol az értelmiség oly erős lábon áll. Mindezekből vehetünk példát : tanuljunk — szokás szerint — a magunk kárán. Most térjünk a Maros mellé. Midőn Cotta a freibergi tudós pár év előtt Erdélyt beutazta, úgy nyilatkozott, hogy Erdély megbecsülhetlen kincseket bír; hogy aki Erdélyt nem látta, az nem is bírhat fogalommal a hasznos ásványok (Nutzbare Mineralien) arany, ezüst, irány, réz, vas, só, ólom, kőszén, dárdány, higany, horgany, kén tőzeg (torff sat.) oly különböző nemeinek egymás mellett csoportosult képleteiről. Azt is mondta : (Lásd: Leipziger Illustrirte 1862-ik évfolyam) ha Erdély kizárólag német néppel bírna, jelenleg bizonnyal a föld Californiája lenne. Egyébiránt nincs szükségünk idegenekre hivatkozni,volt és van alkalmunk meggyőződhetni arról, hogy Európában nincs ország, mely az ásványvilágot oly gazdagon és változatosan képviselné, mint Erdély. Ezen ásványok műveletbe vételére a leendő vaspálya által nagy tér nyílik. A körmünkre ég a dolog s még sem ébredünk. Az arad-alvincz-verestoronyi vaspálya tény, szemleutazások folynak,az indóházak helyei is kinézettek már, s mi mégsem teszünk semmit. Vagy tán ezt is elhanyagoljuk ? Nem, uraim, tennünk kell valamit. Különben egy proletárius csoport lesz belőlünk, akkor aztán tennénk, de nem leend mód, mely szerint mozoghassunk. Igaz, hogy ellenkezik az ország érdekeivel e vaspálya, de azért ne hanyagoljuk el az anyagi érdeket, mely vele érintkezésbe jó és tőle függővé lesz.Ne hagyjuk azt a keveset is idegen kezekbe jutni. E vaspálya érinti a megyék közöl Hunyadot és Alsófehért. A többi mind távol esik. E két megye bányászatilag a legjelentékenyebb egész Erdélyben. E két megye több arany ezüstöt ad, mint egész Német- és Francziaország összevéve. Ezt ne hagyjuk másnak, ha politikailag háttérbe szoríttatunk, fogjuk meg a kalapács nyelét két kézzel s üssük a vasat addig, mig könnyen nyújtható. Hunyad megye nagyterjedelmü vas és kőszén telepeket rejt magába ; a dévai hegységben rézbányászatot lehet folytatni. Mig a Maros jobb partján arany ezüstöt s kőszenet lehet előállitni. Alsófehérmegye éretthegysége ismeretesebb, semhogy egyenként elősoroljam. Alig kezdették meg az építendő vaspálya előmunkálatait, már is idegen arczokat látni; idegen vállalkozók, kik tőkéiket ide hozzák, hogy sajátunkat magukévá tegyék s annak hasznát majdan zsebeikbe gyúrják; idejűnek, hogy megtanítsanak bennünket: hogyan kellett volna vagyonunkat a haza és érdekeink javára fordítanunk .Külföldi tőkepénzesek ügynökei utazzák a vaspálya által érdekelt helyeket, földeket, erdőket vásárlandók , sőt már egy kőszén s vastelepet kutató társulat is megkezdette a sürkészetet. Mi századok óta tapossuk e földet, mely kebelében kincseket hordoz, és oly hosszú idő alatt nem tudtuk azt hasznunkra fordítani. Most, midőn leginkább tehetnők: tétlenül nézzük idegenek által kizsákmányoltatni ? Vagy tán arra vagyunk kárhoztatva, hogy mindenünket idegen kezeknek engedjük ! E föld, melyért annyit áldoztunk, idegen érdekek eszközévé váljék ? Az nem lehet! Egy nemzet, mely képes volt magának páratlan történelmet teremteni, mely egy „Szózat“ hangjain fejezi ki szeretetét az anyaföld iránt, nem lesz képes annyira megfeledkezni magáról, hogy a megtéréskor lehessen reá alkalmazni: tarde venientibus ossa. Aki magát elhanyagolja, érdemesíti magát a következményekre. Körmünkre ég ugyan a dolog, de még nem késő. Karoljuk fel a kis haza érdekeit. A többi közt a bányászatot is föl kell karolnunk, mely Erdélynek még egy aranykort teremthet. Alakuljon pénzesebb hazánkfiai közül egy ásványkutató bizottmány, mely minél hamarabb foglalásokat tegyen. (Az előleges lefoglalás igen csekély kiadásokkal van egybekötve, ajánlom erre nézve az 1854 ki bányatörvény 13, 14, 15, 16, 23 és 24. § ait elolvasás végett.) A bizottmány az előlegesen lefoglalt telepeket később kiválogatná és művelet alá venné. Hogy így eleje vétethessék azon veszélynek, mellyel e tekintetben is fenyegetve vagyunk. Midőn ezen figyelmeztetésemet megírom, nehéz hő esik le lelkemről, s mintegy könnyebbülve érzem magam azon érzet öntudatában, hogy hazám iránti kötelességet rovok le. Ha lehetne, bizonyára nemcsak szavakkal tenném, hanem fellebbi indítványomat erélyesen támogatnám, mert meg vagyok győződve, hogy az áldozat minden esetre meghozandná dús gyümölcseit. Láng Nándor. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről : September 10. — 5% metalliques 70.90. Nemzeti kölcsön 79.25. 1860-diki sorsjegyek 94.10. Bankrészvény 776.—. Hitelintézeti részvény 187.90. Ezüst 114.50. Londoni váltó 114.85. Arany 5.47. Pest, sept. 10. Derült és meleg idő; a szél folyvást fű; a hévmérő délben 23 fokra emelkedett 0 felett; a Duna vize növekszik. A galnaüzletben uralkodó hangulat nem változott, a forgalom azonban még csekélyebb, a kereslet talán még lanyhább volt mint tegnap, míg ellenben a behozatal valamivel jelentékenyebbé kezd válni. Csupán az első rendű búza kelne el könnyen, miután külföldre keresik, ebből azonban kevés találtatik a piaczon. A forgalom mintegy 4500 mérőre ment. A tulajdonosok ma valamivel szilárdabban fentartották az árakat mint tegnap. Rozsból a tegnapi árakon néhány ezer mérő adatott el, a hangulat e czikkre nézve nem épen kedvezőtlen. Árpa el volt hanyagolva. Zabra nézve a tegnapi nagy eladások után, melyek egy időre kielégítették a vásárlási kedvet,ma csendes volt az üzlet. Repezéből nem történt említésre méltó eladás; repeteolajat illetőleg a bécsi piacz befolyása alatt mindinkább szilárdul a hangulat. Vidéki tudósítások. (J. H.) Csák«?év, sept. 5. Az aratás befejeztetett , a termés várakozásainknak a mennyiség és minőség tekintetében megfelelt, sok meg is romlott ugyan, mert a sűrű s folytonos esőzések a gabonát részint a beágyazott szérűkben,részint pedig felbontott asztagokban, s künn a telken hét számra is áztatták és csíráztatták. — Az árak nagyon lementek, mi a termés bő voltának és a pénzhiánynak tulajdonitandó. Árak : búza 2.80 kr—3 ft, rozs 2 ft—2.20 kr, árpa 8 kr, zab 70 kr pozsonyi mérőnként. — tízeseinknek silány termése is szenvedett a sok esőzés és erős szelek miatt, melyek megkuszálták szüleinket úgy, hogy az eddigi kötözési munkának sok helyen még csak nyoma sem maradt, a karókat tőkékkel együtt tördelé ki, — döntéseinket a vihar szintén karóstól együtt kiszaggatta, a záporeső pedig tisztára kimosta. — Boraink ára most emelkednék, mert akónkint vennék 6 ft 40 kr —7 fton, ha volna mit eladni. Gyümölcsfáink szintén nagy pusztulásnak voltak kitéve, a vihar sokat kitekert, lehasogatott, gyümölcsét pedig mind leverte, úgy, hogy a téli gyümölcsből csak mutató sem marad fáján. — Még a burgonyához és kukoriczához van reményünk, amely ha megmaradhat, a szegény nép teleltetését nagyban elősegíti. Takarmányban hiányt nem szenvednénk, mert széna is meglehetősen termett, sarja meg több. (A. J ) Mosony, sept. 7. A nyomtatás vidékünkön javában foly, sőt befejeztetéséhez közeledik; daczára ennek a szállítmányok még folyvást igen gyéren érkeznek piaczunkra. — Gabonáraink a következők : búza 3.30 kétszeres 2.10—2.20 rozs 1.90—2.10, árpa 1.40—1.60, zab 1—1.20, kukoricza 2.70 —3 ft al. auszt. mérőnként. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S—ny“ sept. 10-ik számából.) Árverés : Pest, Weisz István ingói, sept. 13 d. n. 3 ó; zsák u. 11 sz.; Alberti, gr. Wartensleben Ágostonné ingói, sept. 15. r. 10 ó.; Pestm. Solmár, Pfeifer Éva férj. Huber Józsefné 1800 ftra becsült ingatlanai, sept. 29 és oct. 3. r. 10 ó.; Buda, Piry János ingói, Tabán, fő utcza 547. sz. sep 19 r. 9; Budakesz, Meyer János 900 ftra becsült házas szellője, sept. 30 és oct. 31 r. 10 ó. Rév-Komárom, Bokor Károly ingói, sept. 15. Buda, Verebély Rosina 4200 ftra becsült háza, sept. 16 és oct. 17 r. 10 ó. a tkvi hat. üléstermében. Árlejtés: Pozsony, 370 öl tűzifa beszerzése, sept. 24. r. 9. ó.