A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-30 / 249. szám

249-ik sz. Vasárnap, October 30. Előfizetési díj : P. Sfán kül­ve vagy Budapesten házhoz hordva egy hónapra ....... 1 fit 75 kr. 3 hónapr­a .....................................5 fit 25 — 6 hónapra...........................................10 fit 50 — Aa előfizetés az év folytán minden h­ó­napban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 18 ik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam, 11 Beiktatási díj t 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar- ,kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. A lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Csözh­ajúlE menetrendé. Lefelé: Hé­csből-Pestre 6b. órakor reggel. Féltről-Mohácsra 6 órakor reggel. S 8 it - Eszék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó.r. E­­ast -K­onsza­ntinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. kö­zöné. hajó szerdán 6 ó. r. ír­­mé­ny Konstantinápoly csütörtökön vi­radatkor. Bázl&s-Konstantinápoly gyorshajó kedden és szom­baton 87. ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d. e. Orso­va-Konstantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest -Bécs 6 órakor est­ve. Mohács-P­ est 8 ó. estve. Zimony-E­szék-Fest hétfőn, szerdán, szomb 2 ó. reg. Visova-Pest pénteken reggel. Calauz-Fest gyorsh. pént. 10 ó. r., közöné, hajó hétfőn r. Sze­ged-Zimony szerdán reggel. £ m­­eny-Bsegen vasárnap délelőtt. £?zit­zék-Zi­mony hétfőn és csütörtökön reggel. Zimon­y-Sziszék vasárnap és csütörtökön délben. Lég,Ad Eszék szombaton 2 ó. d. n. Berek-N­égrád kedden 6 órakor reggel. EZ­ő­sb 1 & is; vasúti — m­e­n­e Pestről Bécsbe és vissza. d. e. 9.30 este. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. délbe 11.48 é. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. d. n. 1.03 éjjel. Born. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel, d. n. 1.51 éjjel. Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel, d. u. 4.08 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel, est# 6— reg. Pest érk.4.37. d. u. 6.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza. . . . 6.25. reg.lCzegléd .... 6.31 est 1 . . . 9.07. reg.­Pest ...... 8.37 est-Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged vnd.— 2.25 éjsz. 12.15.d.u. Czegléd érk.­—6.29. reg. 6.31 est. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.____________________________________ 3 n­ő­n­e­k­t­e h — fúrása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. „ 11.38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél. — érk. 4.15 dél.------­Feh- ind. 5.59 B 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.56 e N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Pragerhof, Grata és vir»aza. Pragerhof ind.6.5* d.u. 5.89 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d. u. Grate érk.8.45 est. 8.34 „'Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Fragerhof, Nabresina , Tlest, Jelenese és vissza. ^agerh. ind. 9.25 e. einbru._ ^abresina Trieszt Nabresina Velencze Steinbruck 11.63 e. 11.38 7.37 r. 7.32 é. 8.20 „ 2.15 . 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d. u. 6.— r. 9.11 ö.e. Velencze ind 11.— jj. e. 11. é. Nabresina „ 5.56 U-6,26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 b 7.48 „ SteinhrückB 3.12 é. 3.12 d. u. Pragerhof érk. 5.89 r. 3.45 B és vissza. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u.­­Mohács ér. 10 e. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs.­i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin„ 8.41„ 18.41 d. 6.57 „ N.Sz.„10 Ef „2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.86 d. e.-----9.61 e. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szom­. „ 2.30 B 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 6 kr._______________________________________ Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 11.65. d. e. Baziás ind. — 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ Buda SzFeh. ] ind. 6.30 r. 5.15 d. u. érk. 8.83 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny­i 1.30 d.e. ■— Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 6.28 »7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa n 1.53 d.10.10 est. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Saprony ind. 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bées érk. 9.20 „ 5.24 a Sziszek indul 6.30 érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 Steinbrück érkéz. 10.50 n 5.25 B.-Ujhely i. 9.10 d.e. 7.85 Soprony érk. 10.83 „ 8.68 Bécs: Bruck Győr Szőny Sz Steinbrü­ckről, Zágrábba Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.69 este, indul 7.14 „ érkéz. 7.45 „ Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és Bécs indul 7.— reg. » id. e. vissza. Jan. Aug. fogadtatnak el. Pesti börze, October 29-én. Gabona-arat Pest, October 29-én. austriai mérő Leg-Leg­■ [UNK]ap6 szerint Súly, font at magasba szerint *c8f­ i az oszt. ért. Boga bánsági . . . „ tiszamelléki és pesti „ f­ehérmegyei . . . bácskai . . B­en............................... Árpai sörnek való . . . „ takarmánynak . £ 4!« . . . Rakosicca KSres . . Bab . . ilepcM 86—18 89-91 86—87 85—86 78—80 69—71 68—68 46—48 2.70-8.80- 2.60-2.55-1.86-2.­-1.15-1.20-S.21-1.75-8.60-6.00-- 8.05 -8.40 -2.70 -2.65 -2.05 -2.10 -1.20 -1.30 -3.30 -1.85 -8.76 -6.00 .o -fi © a •© « I« Pest ind. 9.55 Észt. r 12.14. E.Ujv.n 1.60. Torn. „ 2.36. Pozs. „ 4.45. Bécs érk.6.38. Pest . . . Csegléd * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czegléd indul Csaba „ Arad érkez. 10.82 este. Czeglédről Aradra és vissza. . . 9.42 r. . 8.21 d. u. . 6.27 dél u. indul Arad Csaba „ Czegléd érkéz, Czeglédről Pü­spök-Ladányra és­ vissza. 9.30 d. e. 12.6 dél. 6.38 este. Czegléd : indul Szolnok „ . P.-Ladány érkéz. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e- Szolnok­­ —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.54 r Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.­Ladány indul 1.63 d.u. M­. Várad indul . . 10.6 d. e­ N. Várad érkéz. 4.38 „ |P. Ladány érk. . . 12.18 dél, Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 5.21 r. lld.e Debreczen Tokaj , Miskolcz , Kassa érkez. 3.— „ 3 47 r 5.25 „ 8.5 r. 7.24 e. 11.8 d.e. 9.66 e. 2.49 d. u. Miskolcz „ 7.62 r.8.2d.u. Tokaj „ 9.63 r. 5.36u. Debreczen „ 12.12 d,10.29e. P. Ladány érk. l.átd.u. 12.56é. gyorsvonatok. ind. 7.45 r. 5.20 est­­„ 9.21 d.e. 6.64 „ A befize-Utolsó jövedel-Értékállás. tett tissz. mi összeg. Adott ár Tartott ár frt frt kr 57.71.-os magyar záloglevél . . . 83.50 84.— — — — 6 °/o*ob . jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény­­ 11 100 500 50 50 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1040 1050— 26— budai „ „ 420— 40— — ó-budai „­­ 76 80 525 82 127, Pestbudai lánczhid „ 860 866 1055 80 „ alagút * 58 60 500 116— Pesti hengermalom „ 975 1000 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 360 300 38— Magy. biztosító társaság „ 585— 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. B 300— 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 166 165 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1200 1215 Bécsi bér­e October 28-án. 100 ftos Államadósság, 6­ Vo­eB nem. köles. 100 frtos 50/°-es Metalliques „ Comp rentpapir 15 Jan. 1889. évi teljes „ Sept. „ ,, ötödr. 1854. „ teljes 1860. „ ,, „ „ ötödr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei. 6 °­ 0-es 10 hóra szóló 100 frtos ,, sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ erdélyi „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Trieszti „ Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windisehgrütz Waldstein Keglevich Adott ár 79.35 69.90 17.00] 152.51' 147.25 88.75 93.10 94 60 84.30 102.60 94.00 73.60 88Í50 Tartott ár 79 45 70.00 17.50 158.50 147.76 89.26 93.25 94.80 84.40 108.00 94.25 74.00 100.— 84.00 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos 40 40 20­> >> 10 Jan. 1. Jun. 15. Jul. 15. Mart. 15. Mart. 80. Ang. 1. Jun. 15. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1, 73.50 74 74.00 74 72.00 72 126.40126 83.50 84 104.50 105 102.00103 29.50 30 24.60 24.00 24.50 24.00 18.25 16 50 12,761 Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52­ „ Bunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid „ „ szaki vasút 205.50 frtos .llam „ 500 frank Déli „ 850 1, Nyugati „ 210 j, Tiszai „ 200 ,, 176.90 776.00 599.00 226.00 446.00­­.00 191.00 205.20 205.30 Váltók (3 hóra), Augsb. 100 db német fr.81/,% Frankf. ,0,,95. ,05. *° Hamburg 100 bankmark 4­/, 76 London 10 ft sterling 370 Páris 100 frank 4 °/0 Pénznemek. Korona .... Császári arany . . 00 Reezés. 50 Napoleond’or . . 76 Orosz imperiale . OOPorosz pénztári utalvány 60­ Ezüst................................ Adott ár 91.00 115.50 115.25 ár 92.00 116.00 115.60 177.00 777.00 602.00 228.00 448.00 865.00 191.20 239.00 136.75 147.00 99.00 £9.10 88.20 117.50 46.50 16.15 5.60 6.60 9.49 9.68 1.76 7. 117.16 240.00 187.25 99.10 99.25 88.40 117.65 46.60 16.25 5.«17. 5.61 9.61 9.73 1.76'A 117.40 „B Ő N« november — decemberi 2 havi folyamára. Előfizetési ár: 3 frt 50 k­r. A „JE3T03V“ szerkesztő és kiadóhivatala. Közlekedési utaink: A gyümölcsöző külkereskedelemnek egyik alapja, a jólrendezett belforgalom, mert a belől beteges test, kifelé sem lehet erős — ez világos, kétségbevonhatlan tétel, melyet a történelem is igazol, elég számos és sajnos példákkal. Spa­nyolország dús kincsei, a külkereskedelemre a természetnek annyi kedvezése daczára is, alá­­sülyedt, mert belélete, forgalma, ipara fen­­akadt, s mint a testben a rendes vérkeringés megzavarása, annak hanyatlását idézte elő. A kereskedelem folytonos éber figyelmet, szakadatlan tanulmányozást, helyes tapintatot kíván általában a társas életrei hatásánál — s a mi fő, szabad mozoghatást működésében. Mi sem riad talán annyira vissza a békáktól, mint a kereskedelem. „A kereskedelem — úgymond Rotteck— az államtól, a segédeszközökön kívül. Milyenek utak, csatornák, kikötők, hitelintéze­tek — egyebet sem követel, mint jogvédelmet s szabadságot, mig a jótétemény czime alatt is reá tukmált korlátot gyűlöli.“ Ez röviden kifejezett összkivánsága a keres­kedelemnek, mely mint a rét patakja, szabad folyásában áldást és jólétet áraszt a társas­életre. Mint azt ismét a történet, s annak alkal­mazásánál maga a mindent igazoló siker, a sza­bad kereskedelem által virágzó Anglia, Belgium, vagy Holland eléggé bizonyitják. De a kereskedelemnek föltétele, mely nélkül úgy szólva nem létezik: a közlekedési eszközök. A vérkeringés ezeken történik ; ez a kereskede­lemnek a közlekedési eszköz, mely mennél czél­szerübb beosztású, annál kedvezőbb a kereske­delemre, nagyon természetes. Anglia a külkereskedelemre alkotott helyzete s igen rendezett s kifejlett közlekedési eszkö­zökkel bíró belforgalmának s erre a­lapuló ipará­nak köszöni óriási gazdagságát. Vasutak, csatornák, hajózható folyók, ország­­i mellék­utak, oly nemzeti tőkék, melyek dús kamattal adják vissza a befektetett erőt, s egye­dül képesek biztosítani a nemzetnek a gazdag­ságot s ez által a jólétet. Mennyire inkább áll ez hazánkra, midőn nagy kiterjedésű nyers ter­mékeinél fogva, épen itt Európa szivében hi­vatva van annak éléskamrájává lenni, mely az összes nemzetgazdászatra nézve szép jövőt és felvirágoztatást ígér. Tekintve hazánk e ked­vező helyzetét, áldott földét, hajózható folya­mait, csatornáit, fejlődő vasútrendsz­erét, már magukban oly tényezők, melyek méltóan jogo­síthatnak a reményre, hogy országunk kiviteli kereskedelme egyike leend a legterjedtebbeknek — miket azonban, mint soraim elején megjegy­­­­zem, gyors és könnyű belforgalom, s ennek té­nyezője rendezett s czélszerű közlekedési vona­lak és utak szükségeltetnek, melyek lehetővé tevén a könnyű és olcsó szállítást, élénk piaczo­­kat s vásárokat teremtsenek — a miknek ná­lunk épen hiányában vagyunk. E tekintetben tehát a teendők egész halmaza tárul elibünk, mely gyors s kitartó munkára hí fel annál in­kább, mennél jobban sürgetik ezt, kedvező fek­vésünknél fogva, ebből kínálkozó hasznok és előnyök. Íme Európa egy legkeresettebb termény-ága a bor, mely nálunk ősi jóságában fakad az anyaföld kebléről, még most sem foglalható el Európa piaczán az értékénél fogva öt megillető helyet, méltó terjedelemben. Ennek egyéb aka­dályokon kívül, egyik fő oka, a közlekedés hiá­nya. Bortermelő vidékeink jobbára kiesnek a közlekedési vonalak irányából, a­mi már az üz­letre nézve nem csekély hátrányt okoz — az összekötő mellékvonalak pedig, legtöbbnyire a nem érdemlett figyelmetlenségnél fogva oly álla­potban hevernek, melyben csak nagy ritka idő az, midőn a közlekedést rajta tűrhetővé te­szi, s így képzelhető, hogy a szállítás a terme­lés helyéről, a felhasználó helyiségek sok aka­­dál­lyal lévén összekötve, tetemes költséget nyel el, mely visszahatván az áru értékére, azt olyan magasra emeli, hogy a concurrentiát tel­jességgel nem állhatja ki. Hasonlókép vagyunk más terményczikkeink­­kel, teszem a búzával is. Minden vidéknek megvan a saját központja, hova mintegy természetszerűleg gravitál, és gyálhelyévé leend környékének, piaczczá válik, melyen a vidék forgalma központosul. Már most természetes, hogy e piacz ú­t, mely a hazai kereskedelemnek mintegy közege, hogy rendeltetésének jól megfeleljen, szükséges a hoz­zá gravitáló részekkel, mindenfelől a legczélsze­­rűbb úttal összeköttetésbe hozni, hogy a külön­féle helyről beszállított áru értéke egyensúlyba jöjjön, s a gazda ne kénytelen it tessék a szállítás túlnehézsége által jövedelme egy jó részét felál­dozni, mint azt jelen viszonyaink között tapasz­taljuk. Így például, midőn a búza ára Szegeden 4 ft, a szomszéd községbeli birtokos bizonyosan 3 ft 50 krt fog kapni, 50 krt fölemésztvén a szállítás,melyet a kietlen ut tesz hosszassá s igy drágává. És ez igy van Kanaannak nevezett al­földünkön mindenfelé, hol még az is megtörté­nik, hogy esős időben, az ut járhatlan lévén, a közlekedés fenakad. így van ez különben, bárhova forduljunk, az egész országban, a­mi aztán nemcsak kereske­delmünk, hanem községi életünk kifejtéséb­en is áléltságot idéz elő. Az országutak kivételével alig látunk koutakat, m­elyek a vidéket kötnék össze, hogy a közlekedést segítsék elő. Az oly fentebb eml­tett központi piaczoknak saját vi­dékével való rendszeres összeköttetésére is igen kevés figyelmet látunk fordíttatni. Ez az egyes megyéknek s helyhatóságoknak hatáskö­réhez tartoznék, kellő figyelemmel lenni a ben­ső közlekedési utak épen tartása s készítésére, mert ezek eszközölhetik a vidéki forgalom élénks­­égét, mely mozgásba hozván az országos ke­reskedelmet, hatalmas lendületet nyújt a hazai kiviteli kereskedelemnek. Szederkényi Nándor: Hivatalos távirati tudósítás a bécsi ga­bona­börzéről oct. 29. Buzaforgalom 20,000 mérő. A gabnaárak kö­vetkezők voltak : B­u­z­a­perjámosi, Győrött át­veendő 89 fontos 3 ft 40 kr, marosmelléki 89 fontos 3 ft 35 kr, bácskai 86—87 fontos 2 ft 95 kr, bácskai 87 fontos 3 ft készpénz fizetésre Győrött átveendők. — Rozs tótvidéki Bécsben átveendő 81 fontos 2 ft 50 kr, 82—83 fontos 2 ft 75 kr. Árpa morvaországi 73 fontos 2 ft 32 kr. tótvidéki 72 fontos 2 ft 22 kr. Zab ma­gyarországi 48—49 fontos átvitelben 1 ft 52 kr, 50—51 fontos 1 ft 54 kr. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről : October 29. — 5% metalliques 70.—. Nemzeti kölcsön 79.45. 18f10­ diki sorsjegyek 92.95. Bankrészvény 777.—. Hitelintézeti rész­vény 176.70. Londoni váltó 117.50. Ezüst 117.—. Arany 5.61. Pest, oct. 29. Szép, kellemes napjaink vol­­tak a héten, melyek nagyon elütöttek az ősz kezdetén tapasztalt zord időjárástól; a hévmérő mindennap 15 fokra 0 felett emelkedett, az ég csaknem folyvást derült volt, egész a mai napig, melyen azonban reggeltől estig csaknem szünet nélkül esett az eső; a jégen tartó szárazság azon­ban az őszi vetésekre nézve igen kedvezőtlen; a repete sok helyütt egészen kiveszett s mindenütt ritkásan kelt. A szüret némely vidéken már be van fejezve; az eredmény silány, a hegyalján azonban még nem veszett el minden remény, hogy az idén aszabot termeltethessék. A pénzpiacz helyzete e héten sem javult; a brazíliai pénzbonyodalom nyomasztó befolyást gyakorolt Londonban, de főleg Párisban, hol a rente, mely még az előbbi héten leszállott volt 65 re, e héten sem tudott emelkedni,sőt a bonyo­lódó politikai viszonyok behatása alatt e héten még alább szállott 64,70-re; a párisi börzén ta­pasztalt csökkenés, és az okok, melyeknek az tulajdonítható , egybekötve austriai főkonzul Mendel Sándor úr, az amsterdami „Société gé­­nerale de l’Ind et du Comm.“ igazgatója buká­sának s eltűnésének hírével idézték elő a bécsi pénzpiaczon azon rémületet, melynek következ­tében a hitelrészvények egész 175.10-re szállot­tak le,az arany és ezüst pedig oly magasra emel­kedett, mint már régen nem. Az itteni terményüzletben a hét elején, s még derekán is, nagy élénkség uralkodott minden gabnanemüeket illetőleg ; azonban az utolsó napokban a hangulat lanyhábbra vált, s némely czikk, mely elébb nagyon kerestetett, el volt hanyagolva, mi azonban nem áll búzára, fő­leg finom, nehéz minőségü termelvényre nézve, mely folyvást nagyon kerestetett itteni fogyasz­tók részéről, valamint kivitelre; is ha daczára ennek a forgalom nem volt oly jelentékeny mint hasonló körülmények közt várni lehetne, ez egyrészt a behozatal s a készlet középszerűségé­nek, másrészt a vevők visszatartásának tulaj­donítandó, kik e héten is az árak ujabbi fel­emelésére törekedtek, mi különben sikerült is nehéz búzára nézve, mely átlag 5 krral drágáb­ban kelt. Eladatott összesen mintegy 50,000 mérő. Rozsra nézve a hangulat kedvező volt, főleg eleinte ; később a kereslet kissé csök­kent, de a kínálat is csekély lévén, ez a czikk árának mit sem ártott, mely szilárdan fentar­­totta magát; készáruból mintegy 10,000 mérő kelt el a következő árakon : 78—79 f­s 1 ft 85 kr, 78—80 f­s 2 ft 5 kr, 79—80 f­s 2.10 kr, 80—81 fontos 2 ft 15 kr ; 5000 mérő Eszer­­gomban átveendő 80—81 fontosra 2 ft 25 krjá­val köttetett alku. Serfőzésre alkalmas á­r­p­á­t illetőleg elég jó hangulat, s meglehetős kereslet tapasztaltatok az egész héten át; a készlet azonban igen csekély s így a forgalom nem ment többre mint­egy 6000 mérőnél; a 70—71 fontos 2 ft 15 kr­jával kél; nagyon elhanyagoltatok a takar­mánynak való ; ebből néhány apró részlet 1 ft 30—35 krjával adatott el. A zabra nézve kezdetben fentartotta magát azon rendkívüli élénkség, mely az előbbi héten tapasztaltatott, a kereslet nagy volt s a termel­vény minősége szerint 1 ft 22—30 krjával telt; sőt az 50—51 fontosat 1 ft 33 krjával is örö­mest vették ; de később a hangulat kedvezőtlen fordulatot vett, lanyhaság állott elő s az utolsó napokban az árak engedni kezdtek ; eladatott készáruból összesen 14—15 ezer m. — Csupán kukoriczát illetőleg maradt az üzlet mind­végig egyaránt szilárd, s a kereslet, mondhatni szenvedélyesen élénk ; s e tekintetben nem is valószínű, hogy a hangulat egyhamar változzék; az idei kukoriczatermés mennyiség tekinteté­­ben sem kielégítő, de főleg minőségre nézve na­gyon silány s e körülmény teszi a tavalyi jóféle kukoriczát annyira keresetté, és hajtja annak árát mindegyre feljebb; a készlet azonban an­­­nyira leolvadt már, hogy fogyasztók s üzérek, daczára a megadott nagy áraknak, nem tudtak többet összevásárolni 5—6 ezer mérőnél ; az ár 3 ft 15—20 krról 3 ft 25—30 krra emelkedett; április- májusban átadandó idei termésűt illető­leg mintegy 12 ezer mérőre köttetett szerződés ft 95—2 ft 5 krjával. A kötes meglehetős figyelemben részesült, s a kedvelt czikkek közé sorozható, forgalma mint­egy 3 ezer mérőre ment, ára 1 f1 75—85 kr. A liszt­árak következők : Búza 0 sz. 11 — 12.40, 1. sz. 10—11.60,2. sz. 9—9.60, 3. sz. 8-8.60, 4. sz. 6.40—75, 5. sz. 5.75—80, 6. sz. 4.50—60, korpa 1.75—80. Hüvelyes vetemények közel legélén­kebb üzlete volt a b­a­b­n­a­k, mely kivitelre na­gyon kerestetett, minélfogva annak ára emel­kedésnek indult, s míg a vevők idei áráért 3 ft 80—90 krt örömest megadtak, a tulajdonosok a hét végén már 4 ftot követeltek ; forgalma több ezer mézőre ment; a tavalyinak ára 3 ft 60 kr. A repete üzletében eleinte fentartotta ma­gát az előbbi hét szilárd hangulata, de később a külföldi piaczokról érkező lanyhaságot jelen­tő hírek következtében a vevők visszatartób­­bakká lettek, s az üzlet lanyhává vált, anélkül azonban, hogy az árak visszaestek volna azon álláspontról, melyre a hét elején sikerült emel­­kedniök; összesen mintegy 12,000 mérő adatott el; silány és középminőségü 4.90—5.60, elsőren­dű hibátlan 6—6.12 Va. Olajból nagy eladá­sok nem történtek, az árak azonban készárut illetőleg szilárdan fentartották magukat; nyers 25.75, finomított 27.75; a határidei 24 ft 25— 30 ki fával kináltatott, de semmi figyelemben nem részesült. A gyapjú üzlet­ben uralkodó lanyha han­gulat e héten sem fordult kedvezőbbre; a forga­lom jelentéktelen volt, s nem ment többre né­hány száz mázsánál, melyből 150 m. fürtös gyapjú 56 ftjával és 100 m. bácskai 76 ftjával adatott el. Itteni, városi disznózsírból igen csekély a készlet, miért is, daczára annak, hogy kereslet volna, annyival is inkább, hogy e czikkből ki­vitelt lehet remélni, a heti forgalom néhány je­lentéktelen részletre szorítkozott; az amerikai disznózsír készlete is nagyon megfogyott; újabb szállítmányok nem igen érkeztek, és aligha fog­nak érkezni addig, míg az ágip mostani ma­gasságán tartja magát. Itteni határides árut illetőleg szerződés köttetett összesen mintegy 100 m. novemberben átadandóra 38 és—39 ftjával. Külföldről érkező kedvezőtlen tudósítások következtében a szesz üzletében készárut illetőleg pangás tapasztaltatott; üzérek részé­ről nem mutatkozott bevásárlási kedv, és a fo­gyasztók azon reményben, hogy az árak alább fognak szállani, elhalasztották bevásárlásaikat, s nem adtak meg többet 471/i—47 Va krnál i­konként, mely áron mintegy 150 akó adatott el; a tulajdonosok 48—48 Za­krt is követeltek. A helyben átveendő határidei 44 jkrra tartatott alvidéki állomásokon átveendő 1200 akóra 39 krjával köttetett szerződés. A szilva üzletét illetőleg a bécsi piaczra igen kedvező hírek érkezvén s nagy kivitelre lé­vén kilátások, e czikkre nézve itt is élénk ke­reslet állott elő s ennélfogva a tavalyi, valamint az idei termelvény ára is feljebb tartatott; a szökkenés azonban nem volt tartós s csakhamar az árak visszamentek előbbi álláspontjukra; el­adatott mintegy 1000 mázsa idei; ára 9 frt 75 ír. S­z­i­l­v­a­i­z­r­e nézve a hangulat folyvást kedvező; eladatott 100 mázsa 9 ft 75 krön, 10 százalék göngysul­lyal. Mézből a forgalom nem volt jelentékeny ; ehány részlet erdélyi szinméz 19—20 forintjá­val adatott el, s egy részlet erdélyi nyers 21 frt­jával. Csekély üzlete volt a máknak is; kereslet csupán kék árut illetőleg tapasztaltatott, mely­nek ára ennek következtében valamit szilárdult, mérője 1172—1274 ft·n kél; a magyarországi szürke mák mérője 9—97a ftra tartozik. Azon remény, hogy a borkőnek az idén nagyobbszerű kivitele lesz, úgy látszik csak­ugyan teljesül; a lefolyt héten az itteni piaczra jelentékeny megrendelések érkeztek, mire nagy élénkség fejlődött e czikk üzletében s a forga­­om mintegy 500 mázsára emelkedett, mely több részletben a következő árakon kelt el: fehér 32—34 ft, piros 27—29 ft, vegyes piros-fehér 28 ft 50 kr — 30 ft minősége szerint. G­u­b­i­c­s­o­t illetőleg a bécsi piaczon folyvást kedvező hangulat uralkodik s ennek befolyása alatt az itteni üzlet élénksége is fentartja magát;­­e vásárlások történtek fogyasztók és üzérek ré­széről; 1000 köböl 1861­­ ki termés 10% ftjával vétetett meg üzérkedési czélokra. (R. L.) Pest, opt. 29. (M­a­r­h­a­v­á­s­á­r.) Teg­napelőtt tartott heti vásárunkra behajtatott 575 ökör, mely 110—200 ftjával, 999 tehén, mely 90 240 ftjával kelt páronként; 21 borjas tehén, mely 64—100 ftjával kelt dbonként; 173 fiatal marha, mely 20—75 ftjával kelt. Behajtatott to­vábbá 1800 sertés, mely 22—28 ftjával kelt. A marhahús mázsája 17—18 ftjával volt kap­ható. Vidéki tudósítások. (P. J.) Szeged, oct. 27. Az időjárás a szán­tásra egyátalában nem kedvező, minthogy jó idő óta esőnk nem volt; a föld oly száraz, hogy az utak igen porzanak és a szántók egy lábnál is mélyebb repedezéseket mutatnak. A már el­vetett búzából csak imitt-amott látni valami si­lány eredményt, és így újabb aggodalom sújtja a termelőt. A gabnaüzlet mint országszerte, úgy nálunk is emelkedő irányban indult. Heti pia­­czunkra meglehetős a szállítás, áraink a követ­kezők voltak : b­ú­z­a 2 ft 70—80 kr, k­é­t­s­z­e­­res 2 ft 30—35 kr, árpa legszebb 2 ft 20—25 —30 kr, zab tetejezve 2 ft 10—15 kr, kuko­­r­i­c­z­a minősé­g szerint 2 fttól 2 ft 10 krig. (A. J.) Mosomy, oct. 27. Utolsó hetivásárun­kon e következő árak jegyeztettek: b­u­z­a 2 ft 50 kr. — 3 ft 10 kr; k­é­t­s­z­e­r­e­s 1 ft 80 kr—2 ft 10 kr; r­o­z­s 1 ft 80 kr—2 ft 10 kr; árpái ft 30—70 kr.; zab 1 ft 20—40 kr; kukoricza 1 ft 10—80 kr alsó auszt. mérőnként. Hivatalos értesítések kivonata. (A „8 — ny“ oct. 29-ki számából.) Árverés: Pest,Skoda Antal bútorai,nap­ u.2. sz. nov. 3. d. u. 3 ó; Pest, Csepcsányi Béla activ követelései, a megyei letéti pénztárban, nov. 3. r. 10 ó; Buda, a fogyasztási adó haszonbérlete Perkáta községben Fehérmegyében, nov. 3. r. 10 ó. a cs. k. ker. pénzügyigazgatóságnál. Idézés: Pest, e kir. e. b. viszék elé, Grill Lipót, oct. 31. r. 10 ó.; Torontálm. piszke elé, Szirmay Honorata, nov. 21.

Next