A Hon, 1868. augusztus (6. évfolyam, 176-199. szám)
1868-08-31 / 199. szám
ntagittatott. Ezzel a tárgyalások befejeztettek, s a közgyűlés egy heti tartam után véget ért. — (B. Eötvös költeményeiből) 30 darab nem sokára megjelenni Ráth Mórnál. A legszebb könyvek egyike lesz, 75—80 nagy negyedrétű, halványsárgás lapon, melyeken Székely B. és Keleti Gusztáv címrajzai igen kitűnnek. Két színezett kép is lesz benne , ábrázolva az őszt és egy szerelmes jelenetet. Ugyancsak Ráth Mórnál a Szász Károly által fordított „Nibelung-ének“ 5 dik és 6-dik kettős füzete már megjelent. A Horváth Mihály „Huszonöt év történeté“ nek második kiadásából is már csak egy pár füzet hiányzik, s október elején okvetlenül be lesz fejezve. (Föv. L.) — (Az esztergomi dalárda) sept. 6dikán tartja zászlószentelési ünnepét. Előtte való nap az érkező küldötteket fogadják. A kék selyem lobogót, mely természetesen pápista vallásu, Szántóffy prépost szenteli föl. Ez alkalomra Szegler Károly egyházi karnagy „Zászlódalt“ szerzett, melyet a dalárda ad elő Lesz aztán diszbéd a fürdőben , diszlövészet, tánczvigalom, sat. — (Porszász Antal) földbirtokos és sertéskeresdő életének 71-ik évében tegnapelőtt meghalt. — (A várostanács meghagyása folytán) a kapitányság intézkedett, hogy az utczai közlekedés, kivált a Lipótvárosban, ládák, hordók, csomagok, szekrények és egyéb tárgyak lerakása által ne akadályoztassék. — (Egy matróz) m. szombaton Budára ment kedveséhez. Bucsuzáskor azt kérdé tőle, hogy szereti-e? úgy látszik, a válasz nem volt megnyugtató, mert a matróz egy duplapisztolyt vett elő, s egyik csövét a leányra, a másikat önmagára sütötte. A leány súlyosan megsebesült, ő maga rögtön meghalt. — (Több gőzmalmi társaság) kérvényt nyújtott be a várostanácshoz, engedné meg nekik, hogy saját szükségletökre külön légszeszgyárat építhessenek.E kérvény a jogügyi osztályhoz utasittatott vélemény adás végett. — (A debreczeni ref. egyháztanács) Csokonai szobrára 100 ftot ajándékozott a tőkepénztárból. — Ez egyháztanács aug. 23-ai ülésén a főgondnok előterjesztvén, hogy a nemsokára bekövetkező új iskolai szervezetnél szükségesnek látná arról gondoskodni, hogy egy új tanrendszer dolgoztatván ki, abban különös figyelem fordithatnék arra, hogy a gyermekek már az elemi iskolában megismerkednének a gazdászat alapelveivel. Ezen előterjesztés folytán a nevelési szakosztály megbízatott , hogy azon indítványhoz képest az új iskolai szervezetnek megfelelő tanrendszer megállapításáról gondoskodjék. A mi magyar minisztereink csak úgy szépek, ha messziről nézzük őket; így az ember még azt is elhihetné, hogy maguktól tesznek, járnak, mozognak. De ha közel megyünk hozzájuk, akkor vesszük észre, hogy ezek a jó urak csupán csak bábok, akik a szerint mozognak, járnak, tesznek, amint a madzag végét rángatják — Bácsben. Ki hinné azt el, hogy széles nagy Magyarországban minden állami és vasúti telegráf hivatal mai napig is Bécsből kapja a rendeleteket. Pedig úgy van. A bécsi cs. k. állam telegráf igazgatóság küldi német nyelvben irt „Verordnungs-Blatt“-ját minden magyar telegráf hivatalnak és ezen „Verordnungs-Blatt“-ban foglalt rendeleteknek tartozik minden hivatalnok engedelmeskedni Eme „Verordnungs-Blatt“ tartalmát képezik: az új állomások felállítása, árszabályozások, kineveztetések, telegráf szerződések stb. Hát Gorove úr mit csinál ? Fogad német titkárokat, hogy megértsék a Bécsből jött német rendeleteket Éljen a mi független, önálló magyar minisztériumunk ! — Az osztrák főpapokat a bécsi igazságügyminiszter egy kellemes rendelettel lepte meg. A püspök urak, mint többször említettük,megtagadták a házassági törvényszéktől a házassági okiratok és a váló feleket illető bizonyítványok kiadását. Ezek folytán Herbst minister rendeli, hogy azon esetben, — ha még egyszer megtagadtatnék valamely iromány kiadása, a törvényszék kötelessége lesz „az akták birtokba juttatására szükséges kényszereszközöket venni alkalmazásba.“ E czélból a törvényszék pénzbüntetést róhat az illetőkre, mielőtt erőszakos lépéseket tenne, de az akták átverésére kiküldött képviselő a pénzbüntetés előtt is alkalmazhatja a szükséges kényszereszközöket. Ezen rendelet, úgy hisszük, többet ér minden szép szónál, mit eddig a püspök urakra vesztegettek. — Mint Lembergből jelentik, Goluchowski helytartó tegnapelőtt meghívás következtében Bécsbe utazott, ő Felségét a császárt sept. 22-re várják Lembergbe. — Országgyűlési tudósítások. A cseh országgyűlés a két legutóbbi napon nem tett egyebet, mint e beadott indítványokat az illető bizottságokhoz utasította. Azon indítvány, hogy a műegyetemben az oktatási nyelv ne csupán német, hanem német és cseh legyen, Höfler tanárnak alkalmat adott egy hosszabb beszéd elmondására, melyben az oktatási nyelv ily kettéosztásának hátrányait fejtegető, s kívánta, hogy ezután is német legyen kizárólagosan az oktatási nyelv. Höfler rettenetes ellensége mindannak, ami cseh, és így képzelhetjük, mily indokokból akarja ő kiküszöbölni a cseh nyelvet. A lembergi országgyűlésen mind Smolka mind Zyblikievicz indítványa egy bizottsághoz utasítatott. Elfogadtatik e Smolka indítványa, vagy nem, e kérdésre most még nem tudunk felelni, noha úgy látszik, a bizottság majoritása Smolka felé hajlik. A „Dziennik Dwowski“ erélyesen küzd az indítvány mellett, mely ha csakugyan elfogadtatnék, — nagyon megnehezítené a kormányférfiak dolgait. — A „N. Fr. Presse" szerint Giskra belügyminisztertől a napokban körirat fog megjelenni, melyben a helytartóságok felszólitatnak, hogy az országgyűlések tevékenységét elősegítsék, azok működési körét respektálják, de egyszersmind tartózkodjanak attól, nehogy oly dolgokba avatkozzanak, melyek a reichsráth competentiájába tartoznak. A köriratban némely — bár nagyon jelentéktelen — engedményekről is tétetik említés. Turin, aug. 28. (M.) Mondják, hogy a kormány oly komolyan veszi a dolgot, hogy most már eszébe sem jut azon átalakulás, melyre hajlandónak mutatkozott nem rég a balközép kedvéért. A párisi követ tudósításai nyugtalanítók s mi több, erősen állítják, hogy a kormány sürgeti a választ a felajánlott szövetség ügyében, minthogy az iráni Menabrea mindeddig nem nyilatkozott, s nem is akar nyilatkozni mindaddig mig ő felsége a király visza nem tért a fővárosba, hová tegnapra váratott. Elfogadja e a kormány a szövetség-ajánlatot ? nem tudhatni, ami azonban bizonyos, hogy az olasz nemzetnek nem igen tetszik a franczia szövetség. A florenczi utszasarkokon folyó hó 23-án megjelent felragaszok eléggé tanúsítják a franczia szövetség elleni ellenszenvet. Átírom a „Gazzetta di Torino“-ból azok tartalmát: „Olaszok! A haza gyalázatjára, kormányunk alkudozik a francziákkal. Lamarmora Párisba utazott. A porosz követ levette Poroszország czimerét. Polgárok vigyázzatok: csak a haza mentheti meg a hazát!“ Nem merném ugyan állitni miként a fentebbi kiáltvány az egész nemzet érzelmeit tolmácsolja, mind a mellett nagyon csalódnék a franczia kormány, ha az egész nemzet rokonszenvére számot tartana; sokan gyűlölik nem a franczia nemzetet de igen a franczia politikát. Gr. Badioli egy nagyon egyszerű s könnyen kezelhető puskát készített, mely perczenként 50 lövést tesz s 1000 méternyi távolságra hord. A trónörökös herczegpár viszatért Németországból; egy ideig Monzá-ban fog maradni. Külföld, Francziaország. A „Progres liberal“ Toulouseból írja :• „Ha jól vagyunk értesülve s azt hisszük, Niel marchall, midőn a conseil general elnökségét elfoglalta, beszédében azt mondotta volna, hogy „seregünk a legjobb szellemtől van lelkesítve, hogy fegyvertáraink tele vannak, fegyverzetünk jó, pézügyi forrásaink csaknem kimerithetlenek és a dolgok ezen helyzetében ha az ember összehasonlítja Francziaországot Európa többi hatalmasságaival, azt lehet állítani, nem minden jogos büszkeség nélkül, hogy egyedül ő csinálhat a jelen pillanatban tetszése szerint békét és háborút ez szép czáfolat a békés beszédekre. Girardin a „Liberté“-ben most Lengyelország helyreállítása ellen beszél. Francziaország politikája, így okoskodik, nagy agglomeratióra van irányozva és az 1801-es határok után kell törekedni, ezért Oroszországot szabad akadályozni a hasonló agglomerálásban. A lengyelek legjobban teszik, ha muszkák lesznek, mert Lengyelország helyreállítása a szabadság és civilisatio érdekeivel ellenkezik. Legnagyobb szerencséjük lehet, ha Moldva-Oláhország helyzetébe juthatnak. A „memorial diplomatique“ szerint Poroszország és Oroszország kormányai, Napóleonnak augusztus 8-kán tartott beszédét nagyon jó néven vették. Az „Epoque“ írja: „Biztosítnak minket, hogy minden erődített helyen azzal foglalatoskodni, hogy mindent eltávolítsanak és lerontsanak, ami bekövetkező esetekben a védelmet gátolná.“ A „Memorial diplomatique" Laguerroniére kinevezéséről beszélvén, ezt módja: „A Laguerroniére vicomtera bízott küldetésnek tehát, nekünk úgy látszik, fő czélja az, hogy a „belga kormányt és népét oda vigye, hogy éretten fontolják meg a helyzetet és abból, mint logikai következményt vonják le egy szoros barátság (Franciaországgal) szükségességét, nem abból a czélból, hogy ezt vagy amazt a hatalmasságot provokálják, hanem hogy új biztosítékokat hozzanak a világ nyugatára." Az ellenzéki lapok gyakran szóba hozták a császárné elnökségét a minisztertanácsban, erre post festa Baudrillart azt feleli a „Constitutionel“ben, hogy az 1856. jul 17-ki senatus consultum értelmében a császárné van hivatva, esetlegesen a régensségre, az pedig nagyon jó, ha előre gyakorolja , különben is dicső kormányzási tehetségeit. Bordeauxban a kormányjelölt Arnand ur volt, de ez banczott lett s igy a kormányra nézt elveszett. Ekkor hozzákezdtek a választási kerület megnyirbálásához, Bordeaux-t beleolvasztották, ez ellen a városi tanács tiltakozott, s így a kormánynak egy csomó nehézsége akadt. És most már Armand úr tisztázta magát, s így felléphet, de választói egy részét a kormány más kerületbe osztá be, és így a zavar meg van, hozzájárulván a nevetségesség. A császár a chalonsi táborba September 2-kán megy. Az „U inion National“ írja , hogy Valenciennesben az erősség melletti kertek tulajdonosai felszólittattak, hogy még az élő kerítéseket is távolítsák el. Olaszország. A párisi »Figaro“ közli Mazzini egy levelét Garibaldihoz; érdekesnek tartjuk közölni : „Tábornok ! Az évek megfehérítik a hajunkat, a hazafiai láng kiég, a lélek elfüstölög. E testi és erkölcsi hanyatlásban borzalommal nézek a jövőbe. Kérdem magamtól, mi lesz ebből az ifjú és tüzes nemzedékből, ha mi többé nem leszünk, ön a tettek embere és én a forradalom kürtje. Lelkem keserűséggel lesz teli, ha arra gondolok, hogy oly fáradhatatlan erőfeszítés után nekik még sok harczot és megpróbáltatást kell kiáltaniok, vezér és gyámol nélkül és hogy mi meghalunk anélkül, hogy megértük volna a jó győzelmét a rész felett és attól a vigasztól is megfosztva, hogy az utolsó győzelmet tetszőleg üdvözöljük. * « * Igen, én olykor olykor érzem a hanyatlást, leverettnek érzem magam, az aggkor itt van és mutatkozik a csalódások és keserű iróniák egész kíséretével. A számüzöttek pályájának végén a varázslat eltűnése, légtünemények, holott az ember a valóságot kereste; egy martyrság, míg az ember az emberiség apostolává tolta fel magát. Az elfelejtett oly sok önzéstelenség, oly sok áldozat oly sok önmegtagadás után. Nem, ez lehetetlen. Űzzük el e bátortalanító képeket, gondoljunk sebeinkre és dacoljunk sorsunkkal,mint Marius Minturno mocsaraiban, mutassuk meg ellenségeinknek, hogy a legyőzöttek itt vannak, azért, hogy a győzteseket megreszkettessék. Tábornok, őrködjünk szüntelen a nemes nemzet jóléte felett, amiért mi 20 év óta küzdünk