A Hon, 1868. augusztus (6. évfolyam, 176-199. szám)

1868-08-31 / 199. szám

ntagittatott. Ezzel a tárgyalások befejeztettek, s a közgyűlés egy heti tartam után véget ért. — (B. Eötvös költeménye­iből) 30 darab nem sokára megjelenni Ráth Mórnál. A leg­szebb könyvek egyike lesz, 75—80 nagy ne­­gyedrétű, halványsárgás lapon, melyeken Szé­kely B. és Keleti Gusztáv címrajzai igen kitű­n­nek. Két színezett kép is lesz benne , ábrázolva az őszt és egy szerelmes jelenetet. Ugyancsak Ráth Mórnál a Szász Ká­roly által for­dított „Nibelung-ének“ 5 dik és 6-dik kettős fü­zete már megjelent.­­ A Horváth Mihály „H­u­­szonöt év történet­é“ n­e­k második kiadá­sából is már csak egy pár füzet hiányzik, s ok­tóber elején okvetlenül be lesz fejezve. (Föv. L.) — (Az esztergomi dalárda) sept. 6­dikán tartja zászlószentelési ünnepét. Előtte való nap az érkező küldötteket fogadják. A kék selyem lobogót, mely természetesen pápista val­­lásu, Szántóffy prépost szenteli föl. Ez alkalom­ra Szegler Károly egyházi karnagy „Zászlódalt“ szerzett, melyet a dalárda ad elő Lesz aztán diszbéd a fürdőben , diszlövészet, tánczviga­­lom, sat. — (Porszász Antal) földbirtokos és ser­­téskeresdő életének 71-ik évében tegnapelőtt meg­halt. — (A várostanács meghagyása folytán) a kapitányság intézkedett, hogy az ut­­czai közlekedés, kivált a Lipótvárosban, ládák, hordók, csomagok, szekrények és egyéb tárgyak le­rakása által ne akadályoztassék. — (Egy ma­tr­óz) m. szombaton Budára ment kedveséhez. Bucsuzáskor azt kérdé tőle, hogy sze­reti-e? úgy látszik, a válasz nem volt megnyugta­tó, mert a matróz egy duplapisztolyt vett elő, s egyik csövét a leányra, a másikat önmagára sütöt­te. A leány súlyosan megsebesült, ő maga rögtön meghalt. — (Több gőzmalmi társaság) kér­vényt nyújtott be a várostanácshoz, engedné meg nekik, hogy saját szükségletökre külön légszesz­gyárat építhessenek.E kérvény a jogügyi osztályhoz utasittatott vélemény adás végett. — (A debreczeni ref. egyháztanács) Csokonai szobrára 100 ftot ajándékozott a tőke­­pénztárból. — Ez egyháztanács aug. 23-ai ülésén a főgondnok előterjesztvén, hogy a nemsokára be­következő új iskolai szervezetnél szükségesnek lát­ná arról gondoskodni, hogy egy új tanrendszer dolgoztatván ki, abban különös figyelem fordithat­­nék arra, hogy a gyermekek már az elemi iskolá­ban megismerkednének a gazdászat alapelveivel. Ezen előterjesztés folytán a nevelési szakosztály megbízatott , hogy azon indítványhoz képest az új iskolai szervezetnek megfelelő tanrendszer megállapításáról gondoskodjék. A mi magyar minisztereink csak úgy szépek, ha messziről nézzük őket; így az ember még azt is elhihetné, hogy maguktól tesznek, járnak, mozognak. De ha közel me­gyünk hozzájuk, akkor vesszük észre, hogy ezek a jó urak csupán csak bábok, a­kik a szerint mozognak, járnak, tesznek, a­mint a madzag végét rángatják — Bácsben. Ki hinné azt el, hogy széles nagy Magyaror­szágban minden állami és vasúti telegráf hi­­vatal mai napig is Bécsből kapja a rendele­teket. Pedig úgy van. A bécsi cs. k. állam tele­­gráf igazgatóság küldi német nyelvben irt „Ver­­ordnungs-Blatt“-ját minden magyar telegráf hi­vatalnak és ezen „Verordnungs-Blatt“-ban foglalt rendeleteknek tartozik minden hivatalnok enge­delmeskedni Eme „Verordnungs-Blatt“ tartalmát képezik: az új állomások felállítása, árszabályozások, ki­­neveztetések, telegráf szerződések stb. Hát Gorove úr mit csinál ? Fogad német titká­rokat, hogy megértsék a Bécsből jött német ren­deleteket Éljen a mi független, önálló magyar minisz­tériumunk ! — Az osztrák főpapokat a bécsi igaz­ságügyminiszter egy kellemes rendelettel lepte meg. A püspök urak, mint többször említettü­k,meg­tagadták a házassági törvényszéktől a házassági okiratok és a váló feleket illető bizonyítványok kiadását. Ezek folytán Herbst minister rendeli, hogy azon esetben, — ha még egyszer megtagadtat­nék valamely iromány kiadása, a törvényszék kötelessége lesz „az akták birtokba juttatására szükséges kényszereszközöket venni alkalmazás­ba.“ E czélból a törvényszék pénzbüntetést róhat az illetőkre, mielőtt erőszakos lépéseket tenne, de az akták átverésére kiküldött képvi­selő a pénzbüntetés előtt is alkalmazhatja a szükséges kényszereszközöket. Ezen rendelet, úgy hisszük, többet ér minden szép szónál, mit eddig a püspök urakra veszte­gettek. — Mint Lembergből jelentik, Goluchowski helytartó tegnapelőtt meghívás következtében Bécsbe utazott, ő Felségét a császárt sept. 22-re várják Lembergbe. — Országgyűlési tudósítások. A cseh országgyűlés a két legutóbbi napon nem tett egyebet, mint e beadott indítványokat az illető bizottságokhoz utasította. Azon indítvány, hogy a műegyetemben az oktatási nyelv ne csupán német, hanem német és cseh legyen, Höfler ta­nárnak alkalmat adott egy hosszabb beszéd el­mondására, melyben az oktatási nyelv ily ketté­osztásának hátrányait fejtegető, s kívánta, hogy ezután is német legyen kizárólagosan az okta­tási nyelv. Höfler rettenetes ellensége mindannak, ami cseh, és így képzelhetjük, mily indokokból akar­ja ő kiküszöbölni a cseh nyelvet. A lembergi országgyűlésen mind Smolka mind Zyblikievicz indítványa egy bizottsághoz utasítatott. Elfogadtatik e Smolka indítványa, vagy nem, e kérdésre most még nem tudunk felelni, noha úgy látszik, a bizottság majoritása Smolka felé hajlik. A „Dziennik Dwowski“ eré­lyesen küzd az indítvány mellett, mely ha csak­ugyan elfogadtatnék, — nagyon megnehezítené a kormányférfiak dolgait. — A „N. F­r. Presse" szerint Giskra bel­ügyminisztertől a napokban körirat fog megje­lenni, melyben a helytartóságok felszólitatnak, hogy az országgyűlések tevékenységét elősegít­sék, azok működési körét respektálják, de egy­szersmind tartózkodjanak attól, nehogy oly dol­gokba avatkozzanak, melyek a reichsráth com­­petentiájába tartoznak. A köriratban némely — bár nagyon jelentéktelen — engedményekről is tétetik említés. Turin, aug. 28. (M.) Mondják, hogy a kor­mány oly komolyan veszi a dolgot, hogy most már eszébe sem jut azon átalakulás, melyre haj­landónak mutatkozott nem rég a balközép ked­véért. A párisi követ tudósításai nyugtalanítók s mi több, erősen állítják, hogy a kormány sürgeti a választ a felajánlott szövetség ügyében, mint­hogy az iráni Menabrea mindeddig nem nyi­latkozott, s nem is akar nyilatkozni mindad­dig mig ő felsége a király visza nem tért a fő­városba, hová tegnapra váratott. Elfogadja e a kormány a szövetség-ajánlatot ? nem tudhatni, am­i azonban bizonyos, hogy az olasz nemzetnek nem igen tetszik a franczia szö­vetség. A florenczi utszasarkokon folyó hó 23-án megjelent felragaszok eléggé tanúsítják a fran­­czia szövetség elleni ellenszenvet. Átírom a „Gazzetta di Torino“-ból azok tartalmát: „Olaszok! A haza gyalázatjára, kormányunk alkudozik a francziákkal. Lamarmora Párisba utazott. A porosz követ levette Poroszország czi­­merét. Polgárok vigyázzatok: csak a haza ment­heti meg a hazát!“ Nem merném ugyan állitni miként a fentebbi kiáltvány az egész nemzet érzelmeit tolmácsolja, mind a mellett nagyon csalódnék a franczia kor­mány, ha az egész nemzet rokonszenvére számot tartana; sokan gyűlölik nem a franczia nemzetet de igen a franczia politikát. Gr. Badioli egy nagyon egyszerű s könnyen kezelhető puskát készített, mely perczenként 50 lövést tesz s 1000 méternyi távolságra hord. A trónörökös herczegpár viszatért Németor­szágból; egy ideig Monzá-ban fog maradni. Külföld, Francziaország. A „Progres liberal“ Toulouseból írja :• „Ha jól vagyunk ér­tesülve s azt hisszük, Niel marchall, midőn a conseil general elnökségét elfoglalta, beszédében azt mondotta volna, hogy „seregünk a legjobb szellemtől van lelkesítve, hogy fegyvertáraink tele vannak, fegyverzetünk jó, pézü­gyi forrásaink csaknem kimerithetlenek és a dolgok ezen helyzetében ha az ember összehasonlítja Fran­­cziaországot Európa többi hatalmasságaival, azt lehet állítani, nem minden jogos büszkeség nél­kül, hogy egyedül ő csinálhat a jelen pillanat­ban tetszése szerint békét és háborút ez szép czáfolat a békés beszédekre. Girardin a „Liberté“-ben most Lengyelor­szág helyreállítása ellen beszél. Francziaország politikája, így okoskodik, nagy agglomeratióra van irányozva és az 1801-es határok után kell tö­rekedni, ezért Oroszországot szabad akadályozni a hasonló agglomerálásban. A lengyelek legjobban teszik, ha muszkák lesznek, mert Lengyelország helyreállítása a szabadság és civilisatio érdekei­vel ellenkezik. Legnagyobb szerencséjük lehet, ha Moldva-Oláhország helyzetébe juthatnak. A „memorial diplomatique“ szerint Poroszor­szág és Oroszország kormányai, Napóleonnak augusztus 8-kán tartott beszédét nagyon jó né­ven vették.­­ Az „Epoque“ írja: „Biztosítnak minket, hogy minden erődített helyen azzal foglalatoskodni, hogy mindent eltávolítsanak és lerontsanak, a­mi bekövetkező esetekben a védelmet gátolná.“ A „Memorial diplomatique" Laguerroniére ki­nevezéséről beszélvén, ezt módja: „A Laguerro­niére vicomtera bízott küldetésnek tehát, nekünk úgy látszik, fő czélja az, hogy a „belga kormányt és népét oda vigye, hogy éretten fontolják meg a helyzetet és abból, mint logikai következményt vonják le egy szoros barátság (Franciaország­­gal) szükségességét, nem abból a czélból, hogy ezt vagy amazt a hatalmasságot provokálják, hanem hogy új biztosítékokat hozzanak a világ nyugat­ára." Az ellenzéki lapok gyakran szóba hozták a császárné elnökségét a minisztertanácsban, erre post festa Baudrillart azt feleli a „Constitutionel“­­ben, hogy az 1856. jul 17-ki senatus consultum értelmében a császárné van hivatva, esetlegesen a régensségre, az pedig nagyon jó, ha előre gya­korolja , különben is dicső kormányzási te­hetségeit. Bordeauxban a kormányjelölt Arn­and ur volt, de ez banczott lett s igy a kormányra nézt elve­szett. Ekkor hozzá­kezdtek a választási kerület megnyirbálásához, Bordeaux-t beleolvasztották, ez ellen a városi tanács tiltakozott, s így a kor­mánynak egy csomó nehézsége akadt. És most már Armand úr tisztázta magát, s így felléphet, de választói egy részét a kormány más kerület­be osztá be, és így a zavar meg van, hozzájárul­ván a nevetségesség. A császár a chalonsi táborba September 2-kán megy. Az „U inion National“ írja , hogy Valen­­ciennesben az erősség melletti kertek tulajdono­sai felszólittattak, hogy még az élő kerítéseket is táv­olítsák el. Olaszország. A párisi »Figaro“ közli Mazzini egy levelét Garibaldihoz; érdekesnek tartjuk közölni : „Tábornok ! Az évek megfehérítik a hajun­kat, a hazafiai láng kiég, a lélek elfüstölög. E testi és erkölcsi hanyatlásban borzalommal né­zek a jövőbe. Kérdem magamtól, mi lesz ebből az ifjú és tüzes nemzedékből, ha mi többé nem leszünk, ön a tettek embere és én a forradalom kürtje. Lelkem keserűséggel lesz teli, ha arra gon­dolok, hogy oly fáradhatatlan erőfeszítés után nekik még sok­ harczot és megpróbáltatást kell kiáltaniok, vezér és gyámol nélkül és hogy mi meghalunk a­nélkül, hogy megértük volna a jó győzelmét a rész felett és attól a vigasztól is meg­fosztva, hogy az utolsó győzelmet tetszőleg üd­vözöljük. * « * Igen, én olykor olykor érzem a hanyatlást, le­verettnek érzem magam, az aggkor itt van és mutatkozik a csalódások és keserű iróniák egész kíséretével. A számüzöttek pályájának végén a varázslat eltűnése, légtünemények, holott az em­­ber a valóságot kereste; egy martyrság, míg az ember az emberiség apostolává tolta fel magát. Az elfelejtett­ oly sok önzéstelenség, oly sok ál­dozat oly sok önmegtagadás után. Nem, ez le­hetetlen. Űzzük el e bátortalanító képeket, gon­doljunk sebeinkre és dac­oljunk sorsunkkal,mint Marius Minturno mocsaraiban, mutassuk meg el­lenségeinknek, hogy a legyőzöttek itt vannak, azért, hogy a győzteseket megreszkettessék. Tábornok, őrködjünk szüntelen a nemes nem­zet jóléte felett, a­miért mi 20 év óta küzdünk

Next