A Hon, 1870. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-08 / 80. szám
10. §. A jelen törvény 3. §-a d) pontjában kijelölt vállalatok s a 7. §-ban érintett további teendők tervezésére és kivitelének vezetésére, valamint a 7. és 8. §§ szerint alkotandó fővárosi pénzalap kezelésére, „Fővárosi közmunkák tanácsa“ czím alatt külön állandó közeg rendeltetik és felállítatni. 11. §: E fővárosi közmunkák tanácsa egy elnökből, s ha szükségesnek mutatkoznék, egy alelnökből és 18 rendes tagból áll. A rendes tagok közül hatot szabad kir. Pest városa, hármat Buda városa képviselői választanak közgyűlésükön, kilenc tagot pedig a minisztérium nevez ki. Az elnököt, és ha szükségesnek mutatkoznék, az alelnököt szintén a minisztérium nevezi ki Tagjai lennének továbbá ezen tanácsnak, de csupán tanácskozási joggal. Buda és Pest városainak egy-egy tanácsosa a két város középítési bizottságainak (18. §.) két két képviselője, a két város főmérnökei s azon szakértők, akiket a fővárosi közmunkák tanácsa meghivandóknak vél. 12. §. A fővárosi közmunkák tanácsa rendes tagjainak egy harmanda, minden harmadik év végéni sorsolás utján kilép. A kilépett tagok azonban ismét megválasztathatnak, illetőleg kineveztethetnek. 13. §: A fővárosi közmunkák tanácsa évenként a minisztérium elé terjeszti azon közmunkák terveit és költségvetését, melyek a következő évben, vezetése alatt a jelen törvény 3. §-a d. pontja szerint a kölcsönből létesítendők,hogy azok költségeinek fedezése az állam költségvetésébe felvétethessék s azok felett az országgyűlés határozhasson. 14. §. A fővárosi közmunkák tanácsának a 10. §-ban érintett hivatása mellett általában feladata : a) az egész fővárosra, vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, tervek készíttetése, az e végett szükséges mérnöki felvételek elrendelése, vezetése és ellenőrzése, a tervekre vonatkozó pályázati programmok kidolgozása, tekintettel a két város jövő terjeszkedésére a szükséges közintézeti épületek, ipartelepek, munkástelepítvények, közterek, parkok, mulatóhelyek stb elhelyezésére; b) az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása, közvetlen vezetése alatt, vagy társulatok, vállalkozók által: c) az utak és utczák irányzatának és niveaujának meghatározása; d) az utczák a közterek elnevezése, s a házszámok szabályozása; e) az építési ügyet szabályozó javaslat kidolgozása. 15. §. Amennyiben azon munkálatok, melyeknek tervezése és vezetése e törvény szerint a fővárosi közmunkák tanácsát illeti, oly területekre is kiterjednének, amelyek Pest és Buda városok hatósága alatt nem állnak: ezen területek az érintett szabályozási munkákat illetőleg a fővárosi közmunkák tanácsa hatósága alá rendeltetnék, s azokra nézve esetenként az illető hatóságok esőlyesen meghallgattatnak. 16. §.E közvetlen teendőin kívül felügyeletet és felebbviteli hatóságot gyakorol e fővárosi közmunkák tanácsa a két város területén általában, minden építési és építészeti rendőri ügyben, valamint a két városi hatóság, úgy az egyes lakosok felett. 17. §. A fővárosi közmunkák tanácsa elé minden esetben fölterjesztetnek végrehajtás előtt mindkét város hatósága részéről, különösen a következő tárgyakban hozott határozatok, tervek és költségvetések. a. ) a Duna két partja mentében leendő bármely építmény, rakpart, közraktár, (dock, entrepot) sat. építése és fentartása ; b. ) a két város területén minden út és híd építése és fentartása; c. ) az utczák, terek burkolatának készítése, fentartása, tisztítása és locsoltatása; d. ) a közúti vasutak építése és fentartása; e. ) a pöcze és egyéb levezetési csatornák építése és fentartása; f. ) a nyilvános parkok és fa ültetvények fentartása és terjesztése; g. ) a vízvezetés ügye egész kiterjedésében; h. ) az utak, utczák, terek, mulatóhelyek beépítése ; i. ) az utak, utczák, terek és mulatóhelyek világítása ; 18. §. Mind Pest, mind Buda városa kebelében az illető képviselőtestületek közgyűlése által választás útján egy-egy középítési bizottság alakíttatik. 19. §. E középítési bizottságot illeti mindenik városban a kezdeményezés, terv,javaslat — és előleges költségvetés-készítés, valamint a végrehajtás ellenőrzése a jelen törvény 17 §-ban érintett tárgyakra nézve, s általában a városi közönséget mint testületet illető mindazon építkezési ügyekben, amelyek a jelen törvény 14. §-a által a fővárosi közmunkák tanácsának nincsenek fentartva. 20. §. A középítési bizottság indokolt véleményei, tervei és javaslatai s költségvetési előirányzatai, az illető város tanácsa és képviselőtestülete elé terjesztetnek. 21. §. Az illető városi tanácsnak és képviselőtestületnek a középítési bizottság előterjesztései alapján hozott határozatai a 17. §. szerint végrehajtás előtt, mindenkor a fővárosi közmunkák tanácsa elé terjesztetvén, jóváhagyás esetében a közmunkák tanácsa által, végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetnek. Ha azonban véleménykülöbség forogna fenn, a fővárosi közmunkák tanácsa az ügyiratokat végső eldöntés végett a belügyminiszterhez terjeszti fel. 22. §. Míg a főváros szabályozási terve végleg meg nem állapittatik, s az építkezés egye törvény által nem szabályoztatik, a két város középítési bizottságai kötelesek mindenben szem előtt tartani azon szabályozási terveket, elveket és utasításokat, amelyeket a fővárosi közmunkák tanácsa általában megállapít. 23. §. Míg az építkezési ügy törvény által szabályozva nem lesz, a középítési bizottság véleménye alapján adatnak ki a tanács által a magán építkezési engedélyek is. 24 §. A két városi tanács végzése magán építkezési ügyekben is felebbezhető a fővárosi közmunkák tanácsához. Az ekkér felebbvitt végzés jóváhagyás után végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetik. Véleménykülönbség esetében a fővárosi közmunkák tanácsa által a belügyminiszter eldöntése alá terjesztetik az ügy. 25. §: A fővárosi közmunkák tanácsának és az általa alkalmazott közegeknek költségei,azon fővárosi alapból fedeztetnek, mely a jelen törvény meghatalmazása alapján fölveendő kölcsönből, s a 7. és 8. §- ban kijelölt forrásokból alkottatik. 26. §. A jelen törvény 17. §-ban kijelölt munkálatok s a két város egyéb községi építkezéseinek költségei ezentúl is a két város által fedeztetnek s e czélra mindenik város rendes jövedelmeinek legalább 50 százalékát veszi föl évenként költségvetésébe, mint a mely átlag megfelel azon hányadnak, a mely a két városban a közelebbi 1869. évben a rendes jövedelmekből hasonló czélokra fordittatott. 27. §. A fővárosi közmunkák tanácsa által kezelt alapról évenkint rendes zárszámadás készíttetik s kimerítő jelentés kíséretében a minisztérium és a két városi tanács elé terjesztetik és szokott módon a törvényhozásnak is bemutattatik, egyszersmind pedig nyomtatásban is közrebocsáttatik. 28. §. E törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. E törv. javaslat elfogadásával egyszersmind kimondja a ház határozatilag : 1- er óhajtandó, hogy egyidejűleg a Dunaszabályozási munkálatokkal a Duna két partján létező vaspályákat egybekapcsoló, és a vasúti kölcsönből építendő híd is készítessék el; 2- ér. A ház a minisztériumot ezennel felhívja, hogy kiváló figyelmét és igyekezetét arra fordítsa, hogy a Duna szabályozással s a rakparttal egyidejűleg a kereskedelmi raktárak, (Dock, Entrepols) amennyiben szükséges, az e végre alakulandó vállalkozó társulat közbejöttével is, mielőbb létesíttessenek. Indokolás a Ferencz csatorna iránti törvényjavaslathoz, mely lapunkban már közöltetett.) A Ferencz-csatorna, mely a Dunát a Tiszával összeköti, 1500 mérföld hosszú, és mint hajózási csatorna a tiszai és dunai utat több mint 30 mérfölddel rövidíti. Ezen csatorna építtetett a múlt század végén egy részvénytársulat által, mely egy 25 évre szóló csatornás szabadalmat nyert és megnyittatott 1802-ik évben. A magyar kincstár nagy és nevezetes kedvezményekben részesítette a társulatot, mennyiben 200,000 ftnyi előleget, úgyszintén igen fejedelmes kamarális földeket csekély áron hosszú haszonbérbe adott, nemkülönben a közadó alól a társaságot fölmentette. Ámde a mutatkozó jövedelem daczára a csatornára nem fordíttatott a kellő gond, miután a hiányzó mélységen és a víz elégtelenségén segítve nem jön, minek leginkább tulajdonítható, hogy a társulat a csatornát, mely több mint 4 millió forintba került, a kincstárnak 184.000 frtnyi összegért, mely a gazdasági épületekért és a csatornát műszerekért fizettetett, átengedte. A kincstár a csatornát házilag kezelte oly eredménynyel, hogy azt saját jövedelméből jó karba nem helyezhette. A múlt 1851—1861 években részint építményekre,részint műtárgyak fentartására" 1,715000 ftt. fordittatott az általános országos költségvetésből, ezen idő óta a csatornás jövedelmek a szükséges fentartásiköltségeket fedezték ugyan, de semmi nevezetes tiszta jövedelem nem volt eszközölhető és kétségtelen, miszerint a házi kezelés lényeges lendületet a csatornás viszonyoknak soha nem adhat. A Ferencz-csatorna Magyarország szélesen elterült gabonaföldekkel megáldott alföldén a közlekedés előmozdítására igen nagy fontossággal bir és kihat ezen fontossága ezen dús gabonatermő vidék fekvése miatt az összes birodalomra is. Ha meggondoljuk, hogy rész utaink miatt a gabona s más termékeink és czikkeink 5—10, krba kerülnek mázsánként és mérföldenként, vasúton pedig 1—2 krba, a Ferencz-csatornán pedig annak tökéletesbítése és meghosszabbítása esetében a szállítás csak 1/2 krba kerül, feltűnik azonnal a kérdéses csatornás szállítás rendkívüli nemzetgazdászati fontossága. Harmincz mértföldnyi vizi után a termények alig 15 krért fognak szállíttatni és ezen előnyt nemcsak Bács-megye, hanem a Bánság, Csanád, Arad és részint Csongrád-megyék is fogják élvezni, mert a Ferencz-csatorna nemcsak a legolcsóbban, de a legrövidebb uton is szállítja a gabonát a Tiszától a Dunába a Dráván fel egész Barcsig, és a tervben levő oly annyira kívánatos vukovár-sabáczi-csatornán Sziszekig és igy Triestig, és Fiuméig, mi által versenyezhet a magyar gabona az Odessából jött oroszországival, mely a mai viszonyok alatt olcsóbb Triestben, mint a hazai gabona. Ezenkívül a Bánság és Arad azon gabonája, mely Pestre, Győrre és fölfelé szállitalik szintén a Ferencz-csatornán előnyösen fog szállíttatni, minthogy ez által az út 30—50 mértfölddel rövidittetik és egész Bajáig felhozható a gabona. Az utolsó években a csatorna beiszapodása kényszerité a Tiszából jövő hajókat a késedelmes és költséges átrakodásra és így a csatorna csakis a saját mentében eső helyi ki- és bevitelt látta el. Magyarország utalva van, hogy terményeit a külpiacokon eladhassa, a szállítási árak lejebb szállításáról gondoskodni. Ez égető szükség, de nem kevésbbé fontos a földek öntözéséről gondoskodni, miután a kedvezőtlen éghajlati viszonyok épen az alföldet sújtják. A Ferencz-csatorna tökéletesítése és további kiépítése kereskedési és nemzetgazdászati tekintetben fontos kérdés. Miután az állam nincs azon helyzetben, hogy ezen költséges művet saját pénzerejével most teljesítse, de az eddigi tapasztalás is bizonyítja, hogy ilyen vízi művek állami kezelés alatt a befektetett tőkék, úgyszintén a mű értékének megfelelő jövedelmet nem eredményeznek, készséggel fogadta a pénzügyminiszter hazánkfia Türr István, kir. olasz altábornagy azon ajánlatát, hogy az említett csatorna, annak kiépítési kötelezettsége alatt egy, a nevezett altábornagy által alakítandó részvénytársaságnak a kincstárra nézve aránylag kevés áldozattal átengedtessék. Az illető szerződésnek tartalma, mely Türr Istvánnal köttetett, és jóváhagyás végett a törvényhozásnak bemutattatik, következő: a Ferencz-csatorna 75 évi használatra átengedtetik egy részvénytársaságnak. Az eddigi csatornát kincstári jövedelem megtérítése fejében tartozik a társulat a kincstárnak 200,000 frtot részvényekben a névértékben átadni; a társulat köteles 10,045,000 forintnyi összeg erejéig a következő munkákat négy év alatt keresztül vinni: a) köteles Bajától Bezdánig egy 5’/a mértföldnyi tápcsatornát ásni; b) köteles a Sugovicza folyamat mélyítés által hajózhatóvá tenni és részben kikötővé átalakítani ; c) köteles a Ferencz-csatornából az iszapot kiszedetni és a csatornát átaljában helyreigazítani ; d) köteles a Ferencz-csatornát a borjasi átvágásig meghosszabbítani; végre e) köteles Kis-Sztaparnál a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva, Újvidéken alul a Dunába egy új, mintegy 10 mértföldnyi hajózási és öntözési csatornát Bresztovácz, Keresztur-puszta, Pettau, Torzsa, Despot-Szt-Iván és Pirosnak helységek vidékén építeni. Ezen összes munkálatok fentemlített költségeinek egyötöd részét, tehát 2,009,000 frtnyi összeget az állam adja a társulatnak ezen vállalat támogatására oly módon, hogy ezen összeg erején részvényeket kap a társulattól azok névértékében. Az államnak átadott összes részvények után járuló 5°/a kamatok azonban csak akkor fizetendők, ha a többi részvények és az elsőbbségi kötvények után járuló 5 % kamat fizetése már fedezve van. Az építési munkák minősége és mennyisége, a használandónyagok stb. a szerződéshez mellékelt „építési feltételek“ füzetéből látható. A társulat 20 évig jövedelmi adó, úgyszintén bélyeg- és illetékmentességet élvez az első kibocsátású részvények és az elsőbbségi kötvények úgy szelvényei után is. A hajózási díjak jelenlegi szabályzata föl nem emelhető, hanem 8 év alatt 10%-al lejebb szállítandó, a kincstári szállítmányokra pedig ezen lejebbszállítás azonnal alkalmazandó. Ezen szállítási díjak mérsékeltsége biztosítja, hogy a csatornaszállítási czélokra, mint legolcsóbb közlekedési eszköz igénybe fog vétetni, úgy hogy jövedelmezését alaposan remény sem lehet. Az öntözési csatorna pedig az alföld egy részének termőképességét fokozni, nem különben az ottan fekvő nagy kincstári uradalmak jövedelmét tetemesen szaporítani fogja. Mindezeket tekintetbe véve, nem alaptalan a föltevés, hogy egyrészről a csatornában befektetett tőkék idővel kellőleg kamatozni fognak másrészről pedig a 20 évi adómentesség a csatorna következtébennövekvő adóképesség által pótoltatni fog. Egyébiránt a jelen vállalatra nyújtandó államsegély hasonló természetű a kamatbiztosítást nem élvező vasutaknak adott államsegélylyel és ezen nagyfontosságú csatornás vállalatot ilyen segély nélkül a pénzpiac természeténél fogva létesíteni nem lehet. Ilyen körülmények között a Ferencz-csatorna átadása nemzetgazdászati és állampénzügyi szempontból előnyösnek és a csatornázási, úgyszintén öntözési sürgős és fölötte fontos teendők szerencsés kezdeményezésének tekintendő. A javaslatba hozott államsegély a vasúti biztosítási alapból lenne utalványozandó. A képviselőház tegnapi ülésében K. Eötvös kultus és közokt. min. úr által előterjesztett póthitel részletei a következők : A póthitel tesz összesen 1.013,514 frtot, melyből 1. az egyetemre és tanár képezdére 64,587 frt, 2. a műegyetemre 57,274 frt 3. népnevelésre és pedig tanító képezdék állítására 385,000 frt, népiskolákra 300.000 frt, kisdedóvodákra 100.000 frt, összesen 785,000 frt. Ezen összegből 100.000 frt gazdasági s iparos felső népiskolák állítására és azokban működő 25 tanítónak külföldre küldésére fordittatik. A póthitel többi része a közép tanodákra és akadémiákra megy. A creuzoti strike. A strike, melyben a támadó fenyegető részt csak a felizgatott nők és gyermekek vették, vérengzésre nem vezetett és most csillapultban van. Április 2-án egy bizottmány alakult, mely Schneiderhez beküldte követeléseit. Schneider a küldötteket este 8 órakor fogadta, panaszkodott előttük hálátlanságuk iránt, kik iránt ő mindig atyai vonzalommal viseltetett, de ők hála helyett csak a socialista lapok és oly rosz szándékú emberek mint Assy és Alemanus izgatásainak engedtek. Mondá, hogy e strike a bányamunkásokra ép oly eredményű lett, mint a múltkori a gyármunkásokra nézve volt — dijleszállitással fog járni. Kijelenté, hogy díjemelést nem ad, mert értelme nincs, és csak új követelésekre vezetne. Végül üdvözli a küldötteket, hogy a munkásokat az erőszakoskodásoktól való tartózkodásra hívták fel. A strike miatt ínségre jutott családok közt 1000 francot osztott ki. A munkások új bizottmánya a következő határozatokat hozta: „Ők (alulírott biztosok) követelnek dijfelemelést és munkaidő apasztást, a következőleg: 1. A bányászok napi munkája 8 óra, dija 5 fz. 2. A taliga és vagon lerakást ne ők tegyék. 3. Minden oly munkásra nézve, ki ott dolgozik, hol a víz befoly, a munkaidő maximum 5 óra, dija 5 franc. 4. A közigazitási munka maximuma 4 óra, dij 6 fr. 5. A kézimunkások napi munkája 8 óra, dija 3 fr. 75 c. 6. A dolgozni kezdő gyermekek munkája 8 óra, dija 2 fr. 25 c. 7. Minden bányamunkás kap havonként fűtésre 6 hectoliter szenet, a 2-ik osztályúból, ezt lehessen visszautasítani ha nem jó. 8. Ha valamelyik kifáradt munkás néhány napot pihen, ne legyen kénytelen orvosi bizonyítványnyal ellátni magát, hogy a munkához foghasson. 9. Az a munkás, ki a munkához visszatérve, ha valamelyik osztályfőnök által visszautasíttatik, mert ez nem tud neki munkát szerezni, legyen féldíjba szerződtetve, ha a hiba nem a munkástól jó. 10.: Követeljük, továbbá, hogy minden eddig a strike miatt bezárt munkás, azonnal szabad lábra állíttassák és egyik se küldessék el a bányából a bizottmány beleegyezése nélkül, melyet a munkások választanak, és melyet mindnyájunk szavazattöbbségével választunk. E bizottmány kötelessége lesz, hogy figyelmesen tekintse meg pontról pontra a patronusoknak a munkások elleni panaszait. A fennebbi kamara határozata szerint a munkás megtartatik vagy elküldetik,fellebbezés nélkül. 11.: A kisegítő pénztárt a munkások maguk kezelik. A franczia törvényhozó testből. Az április 4-iki ülésben Ollivier azzal lepte meg Grevy t, hogy kijelenté, miszerint a minisztérium elfogadja interpellátióját. Ez a szószékre lépve, mondá, hogy e hit véletlenül lepte meg, és igy nem készült, hogy interpellatióját bővebben kifejtse. Interpellatiója czélja az alkotmányozó hatalomnak a nemzetnek való visszaadása. A senatus consultum e jogot nem ismeri el, mert az csak csalóka látszat, mert a visszaadás megvan ugyan a szavakban, de nem a tettekben, ami abból is kitűnik, hogy a császárnak van fentartva az a kizárólagos jog, plebiscitum által a nemzethez és nem törvényjavaslatok által a törvényhozó testekhez fordulni. Ez a plebiscitum nem egyéb, mint az egyes polgár megrohanása, hogy előkészület, vita, változtatás, fentartás nélkül egy bevégzett tény felett „Igen“-t vagy „Nem“-et mondjon. És e jog egyetlen embernek van fentartva, ki tetszése szerint és alkalmas időben a plebiscitum gépezetét mozgásba hozza, így a plebiscitum vagy tehetetlen mozdulatlansággá, vagy kikerülhetetlen forradalommá lesz. (Helyeslés.) És ki bírja az alkotmányozó hatalmat ? Miután eddig részben a senatussal bírta, most teljesen a császárnak adják vissza azt, így a helyzet roszabbu’l Azt mondják : megkérdik a senatust és ez biztosíték. De a senatus nem fog ellenállásra vetemedni, ez neki kalandos. A plebiscitum soha szabályos, szabadelvű kormányeszköz nem volt, hanem mindig a hatalom és száműzés kíséretében lépett fel. Az nem a nemzetakarat felkiáltása, hanem a nemzetakarat elkobzása. Granier de Cassagnac az államcsíny mellett tiltakozik. G revy: Épen félbeszakítása idézi fel a példát. Ha nyíltan kell kimondanom, kimondom : A plebiscitum eszköz arra, hogy jószére a nemzet újból a despotismus járma alá vonassák. Ami a senatus consultumot illeti, jegyzi meg Grevy, a törvényhozó testet, a törvényhozó hatalomnak a senatussal való megosztása által, ami csak egy haszontalan dolog vagy zavar, csak gyengíteni akarják. (Mozgás.) A senatus nem került a nemzet választásából ki, nem képviseli sem a valódi aristokratiát, sem az országban gyökerező valamely hatalmat. „A tapasztalás bizonyítja — végző Grevy szavait — hogy hiába igyekeznek egy nagy népet kicsinyes combinatioik alá vonni. A nép szét fogja azokat törni és — mint előbb is tévé — felforgatandja azon akadályokat, melyeket útjába dobnak, míg végre ahoz a valódi demokratikus alkotmányformát fogja elérni, mely ezentúl egyedül adja meg a szabadságot és nyugalmat, melyre szüksége van.“ E rögtönzést a baloldal élénken megtapsolá. Ollivier felfejti, hogy a minisztérium törekvése épen ellenkezőleg az volt, hogy a kamara hatalmát erősbitse és az alkotmányból azt, mi erre vezet, a törvényhozás tevére ragadja. A senatus consultummal egy egész sereg reformot hozott be. A plebiscitum nem veszélyes, mert egyik kormány sem és a császáré a legkevésbé fog a nemzet akarata ellen küzdeni. Azután bölcseleti térre tért át s azt süti ki, hogy ők sem despotismust, sem köztársaságot, hanem alkotmányos kormányt akarnak. „Egyébiránt — folytatja — a senatus consultum vitatásába nem bocsátkozhatom, mert az vita alá nem esik. De ki kell jelentenem, hogy ha arra nézve önök nekünk bizalmi szavazatot nem adnak, akkor más egyéneknek adjuk át a dolog tovább folytatását.“ (Mozgás.) Mi a törvényhozó testért többet nem tehetünk, mert az nem alkotmányozó gyűlés. Ezért kell a néphez fordulnunk, és az annál könnyebben megadhatja szavazatát, mert körülbelül a következőre kell felelnie: „A császár kormánya 1852-től 1869 november 24-ig önkényuralom volt és azóta lassanként alkotmányossá lön. A nép nem fog-e mellette nyilatkozni, ha egy felöl reactio és forradalom és más felől szabadság között kell választania?“ Picard szerint a plebiscitum a február 24-iki, a hivatalos jelöltek elleni szavazás által előre el van ítélve. Itt sem monarchiáról sem köztársaságról, hanem a dictatúra szervezéséről van szó. A szabadság árán az általános szavazatjogról mit se tud. Az önök lemondását kérik uraim. Jobban teszi a minisztérium ha velünk együtt beadja most lemondását. Csudálkozik, hogy még a szabadelvű programm aláírói is pártolják a kormányt. 0 1 1 i v ie r :A mi fenségünk nem despota, mint az önöké. Picard : nem, mert az enyémmel szembe, mely a nép, volt nekem bátorságom önöket védni, míg hivom, hogy a jogot képviselik. Azután Martel és Andellarre a balközép szónokai emeltek szót. (A gyűlés foly.) Schneider mindezekre azt mondta, hogy a díjt 30 év óta mindig emeli mikor szükséges, úgy, hogy ez idő alatt megkétszereződött az, de most nem látja be a díjemelés szükségességét. A fűtést mindig megadta és ezután is megadja a szabályzatok szerint. A munkások és Schneider barátságosan tanácskoztak és azok mikor elváltak, köszönetet mondottak Schneidernek a személyes fogadtatásért, ígérvén, hogy válaszát társaiknak megviszik. Különfélék. Pest, april 7. W. — A honv. - ministerium a pestvárosi újonczozás eredményét igen csekélynek tartván, egy leiratában a következő kérdéseket intézte a városhoz: a) Korosztályonként hány hadköteles egyén maradt távol a sorozástól, b) Ezen távollevőknek előkeritése és az utósorozó bizottság elé vezetése czéljából, tétettek-e, és minő intézkedések? c) A fölmentettek száma korosztályonként mily nagy ? d) Hány izraelita volt korosztályonként összeírva és azokból hány lett besorozva, és e) Hányan jelentkeztek önként, vagy állíttattak elő hivatalból ? — A mai esküdtszéki tárgya-á son, Jahn székesfehérvári magánvádlónak Günther Antal országgyűlési gyorsíró elleni perében a vádlott 6 szóval 6 ellenében felmentetett. A vádlóra rótt perköltség: 51 forint 46 krajczár. .. — A határ ünnepély előleges költségeinek fedezésére a város a belügyminiszer engedélyével a redouteban vasárnaponként tartatni szokott séta-hangversenyek alkalmával tombola-sorsjátékot rendez 3 pénzbeli nyereménynyel, melyek összege azonban 200 frtot meg nem haladhat. Egy-egy tombola-tábla ára 20 kr. lesz. A Pest város legközelebbi közgyűlését husvét utáni első szerdán fogja tartani. — Házösszeomlás. Bécsben a Maximilián utczában szerdán fél 9-kor reg, egy épülőben lévő négyemeletes ház teteje, míg rajta s köröskörül az állványokon a munkások dolgoztak — iszonyú robajjal összeomlott. Az omlás súlya az összes emeletekboltozatait, az állványokon foglalkozó munkásokkal együtt a romok közé sodorta. A halottak számát 7-re, a súlyos sebesültekét 10-re teszik, ezen kívül még számos könnyebb sérülés is történt. Ő felsége mindjárt az első hírre a szerencsétlenség színhelyére érkezett, melyen legott egy törvényszéki bizottság is megjelent. A szerencsétlenség indoka felől eltérők a vélemények, de annyi áll, hogy az építkezést hanyagul vezették. Ezt már azon körülmény is igazolja, hogy ez a második szerencsétlenség, mely az építkezés alatt történik. Az első — a pinczeboltozatok beomlása — éjjel történt, s így emberélet nem esett áldozatul. — Az Orczykertben levő régi és rothadófélben levő faültetvényeket kiirtják és oda új fákat ültetnek. — Sikkasztás történt budai tudósítónk szerint a honvédelmi ministériumnál, több ezer forintig, azonban a tettes már kézrekerült, s átadatott a fenyitő törvényszéknek. A budai szegény-alap 125 fíjal növekedett azon tárgyak elárverezése által, melyek a budai kapitányságnál, mint gazdátlan holmik őriztettek egy évnél tovább, a nélkül, hogy tulajdonosaik jelentkeztek volna. — Gr. Széchenyi István halálának évnapján ápr. 8-án a budapesti összes templomokban gyászistentiszteletet fognak tartani, és pedig az egyetemi templomban reggel 6 órakor, a kegyesrendieknél Pesten félnyolczkor, a budai várban Nagyasszonyunk templomában 9 óra, a pestbelvárosi plébánián s a szentferenczieknél 10 óra a szerviták templomában fél 12 órakor. A többi külvárosi templomokban a rendes isteni szolgálat órájában. — A „budapestiügyvédi egylet“ f. hó 10-től 18-ig bezárólag előrehirdetett rendes és bizottmányi ülései nem tartatnak meg. — A magyar mérnök egylet szombaton ápril 9skén délután 6 órakor az egylet helyiségeiben egyetemes szakülást tart. Tárgyak: Wohlfarth Henrik előadása a budai gőzsiklóról. Herrich Károly indítványa a földöntözés tanulmányozása tárgyában. — Az orsz. magy. iparegylet nemzetgazdasági szakosztálya pénteken ápril 8. d. u. 6 órakor ülést tart. Tárgy : Közraktárak.—A következő pikantériát közli a Magyar Állam a kölni lap után: — „Egy boppardi nevelő intézetben működő két evangelikus diacont fogságra (egyiket 4, másikat 2 évre)ítéltek a gondjukra bízott tizennégy növendéken elkövetett gyalázatosság miatt.“ A nemzeti múzeum termei vasárnap nyílnak meg. Ekkor a természeti osztály lesz nyitva, hétfőn a régiségtár, kedden a képtár. Azontúl a következő rendben láthatók az egyes osztályok : kedden és szombaton (9 órától 1-ig) a képtár , hétfőn a régiségtár, csütörtökön a természetiek tára. Minden vasárnap fölváltva más-más osztály lesz nyitva 10 órától 1-ig. Nemzeti színház. Április 8. „Egy pohár viz“ vigj. 4 felvonásban. A Beleznay kertben Bakonyi daltársulata által adatik: Olasz opera, nagy paródia 2 szakaszban. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Az eperjes-tarnowi vasút. Midőn a s. ujhely-przemysi hírhedt vasútvonal kiépítése törvényhozásilag meg lett állapítva, kijelentetett, hogy a második magyar gácsországi vasútvonalnak Tarnow felé való vezetése kívánatos. Minthogy azonban ezen vasútvonalnak nem Bártfán, hanem Palocsán és Kis-Szebenen való keresztül vezetése czéloztatik, Bártfa sz. k. város közönsége egy emlékiratot terjeszt a képviselőház elé, melyben kimutatja, hogy a czélbavett vasútvonalnak Bártfán keresztül való vezetése sokkal czélszerűbb és kívánatosabb. Az eperjes-bártfa-tarnowi vonalnak az eperjes-para és a tarnowi vonal ellenébeni előnyössége mellett a következő főbb adatok hozatnak fel. Az előbbi vonal, mely a kassaoderbergi vasútvonalnak eperjesi indóháza északi végétől a keleti oldalra eltérőleg Kapi, Raszlavicza, Bártfa, Tarno, Gáboltó, Czigelka, Fricska, Izby, Grybov, Bobowa, Czieskovicze, Plesna, Tuchow, Tarnowice községeken át, s illetőleg azok mellett elvonulna, — általában véve a kiépítésre nézve igen előnyös területen vezet, mert ezen u. n. Bialala völgyön való átkelésnél csak egyetlen egy nehézség fordul elő, t. i. a fövizosztó, a hol is körülbelöl 275 ölnyi alagút volna épitendő, melyből Magyarországra körülbelöl 125 esnek. E mellett e vonalat annak rövidsége is ajánlja, mert az körülbelül 20, 7 mérföld hosszú. Ellenben a K. Szeben és Palocsán keresztül vezető vonal legalább is 23 mérföld hosszú és kiépítése sokkal nagyobb nehézségekkel jár, mert itt a 2 mérföldnyi hegyi átkelés csak egy igen hosszú alagút által eszközölhető és ezen nehézség egészen Magyarország területére esik. Az eperjes bártfa tarnawi vonal olcsóság és jövedelmezőség tekintetében is előnynyel bír. Bártfáról ágazik el ugyanis a Magyarország tengelyes kereskedését a Lengyelországéval közvetítő buda-duklai főkereskedelmi útvonal, és pedig egy részről Dukla, más részről pedig Sandec felé , amely itt pedig forgalmi tekintetben szintén fontos, s azt a kereskedő világ anynyira megszokta, hogy annak erőszakos megváltoztatása — mi egy könnyen különben sem volna eszközölhető — nagyon könnyen visszahatást gyakorolhatna, amint ez például a tiszavidéki vaspályánál is megtörtént. Mert a Bártfán keresztül közvetített kereskedéshez képest a Kis-Szeben-Lublói még csak hasonlatba sem jöhet, s Bártfán keresztül többszörte annyi személy s áru szállíttatik, mint K.-Szebenen át. Azon országos utak csomója ugyanis, melyek Bártfán és Zborón központosulnak, u. m. az Eperjes, Uj-Sandec, Tarnow, Gorbec, Jaslo, Piszno, Krosno, Zmigrod, Dukla, Rymanow, Sanok felé vezető utaké, — különösen a muszynkai, koniecznai, grabi és somarniki vonalakon — oly természetes kereskedelmi úthálózatot képez, mely a vaspályának is igen jó szolgája-