A Hon, 1870. április (8. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-08 / 80. szám

10. §. A jelen törvény 3. §-a d) pontjában ki­jelölt vállalatok s a 7. §-ban érintett további teendők tervezésére és kivitelének vezetésére, valamint a 7. és 8. §§­ szerint alkotandó fővá­­rosi pénzalap kezelésére, „Fővárosi közmunkák tanácsa“ czím alatt külön állandó közeg rendel­­tetik és felállítatni. 11. §: E fővárosi közmunkák tanácsa egy el­nökből, s ha szükségesnek mutatkoznék, egy alelnökből és 18 rendes tagból áll. A rendes tagok közül hatot szabad kir. Pest városa, hármat Buda városa képviselői választa­nak közgyűlésükön, kilenc­ tagot pedig a mi­nisztérium nevez ki. Az elnököt, és ha szükségesnek mutatkoznék, az alelnököt szintén a minisztérium nevezi ki Tagjai lennének továbbá ezen tanácsnak, de csupán tanácskozási joggal. Buda és P­est váro­sainak egy-egy tanácsosa a két város középítési bizottságainak (18. §.) két két képviselője, a két város főmérnökei s azon szakértők, a­kiket a fővárosi közmunkák tanácsa meghivandók­­nak vél. 12. §. A fővárosi közmunkák tanácsa rendes tagjainak egy­ harmanda, minden harmadik év végéni sorsolás utján kilép. A kilépett tagok azonban ismét megválasztath­atnak, illetőleg kine­veztethetnek. 13. §: A fővárosi közmunkák tanácsa évenként a minisztérium elé terjeszti azon közmunkák terveit és költségvetését, melyek a következő évben, vezetése alatt a jelen törvény 3. §-a d. pontja szerint a kölcsönből létesítendők,hogy azok költségeinek fedezése az állam költségvetésébe felvétethessék s azok felett az országgyűlés ha­tározhasson. 14. §. A fővárosi közmunkák tanácsának a 10. §-ban érintett hivatása mellett általában fel­adata : a) az egész fővárosra, vagy egyes városrészek­re kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, tervek készíttetése, az e végett szükséges mérnö­ki felvételek elrendelése, vezetése és ellenőrzé­se, a tervekre vonatkozó pályázati programmok kidolgozása, tekintettel a két város jövő terjesz­kedésére a szükséges közintézeti épületek, ipar­telepek, munkás­telepítvények, közterek, parkok, mulatóhelyek stb elhelyezésére; b) az egész fővárosra vagy egyes városrészek­re kiterjedő nagyobb szabályozási munkák vég­rehajtása, közvetlen vezetése alatt, vagy társula­tok, vállalkozók által: c) az utak és utczák irányzatának és niveau­­jának m­eghatározása; d) az utczák a közterek elnevezése, s a ház­számok szabályozása; e) az építési ügyet szabályozó javaslat kidol­gozása. 15. §. A­mennyiben azon munkálatok, melyek­nek tervezése és vezetése e törvény szerint a fő­városi közmunkák tanácsát illeti, oly területek­re is kiterjednének, a­melyek Pest és Buda vá­rosok hatósága alatt nem állnak: ezen területek az érintett szabályozási munkákat illetőleg a fővárosi közmunkák tanácsa hatósága alá ren­deltetnék, s azokra nézve esetenként az illető ha­tóságok esőlyesen meghallgattatnak. 16. §.E közvetlen teendőin kívül felügyeletet és felebbviteli hatóságot gyakorol e fővárosi közmun­kák tanácsa a két város területén általában, min­den építési és építészeti rendőri ügyben, vala­mint a két városi hatóság, úgy az egyes lakosok felett. 17. §. A fővárosi közmunkák tanácsa elé min­den esetben fölterjesztetnek végrehajtás előtt mindkét város hatósága részéről, különösen a kö­vetkező tárgyakban hozott határozatok, tervek és költségvetések. a. ) a Duna két partja mentében leendő bár­mely építmény, rakpart, közraktár, (dock, entre­pot) sat. építése és fentartása ; b. ) a két város területén minden út és híd épí­tése és fentartása; c. ) az utczák, terek burkolatának készítése, fentartása, tisztítása és locsoltatása; d. ) a közúti vasutak építése és fentartása; e. ) a pöcze és egyéb levezetési csatornák épí­­tése és fentartása; f. ) a nyilvános parkok és fa ültetvények fen­tartása és terjesztése; g. ) a vízvezetés ügye egész kiterjedésében; h. ) az utak, utczák, terek, mulatóhelyek be­építése ; i. ) az utak, utczák, terek és mulatóhelyek vi­lágítása ; 18. §. Mind Pest, mind Buda városa kebelé­ben az illető képviselőtestületek közgyűlése ál­tal választás útján egy-egy középítési bizottság alakíttatik. 19. §. E középítési bizottságot illeti mindenik városban a kezdeményezés, terv,­j­avaslat — és előleges költségvetés-készítés, valamint a vég­rehajtás ellenőrzése a jelen törvény 17 §­-ban érintett tárgyakra nézve, s általában a városi közönséget mint testületet illető mindazon épít­kezési ügyekben, a­melyek a jelen törvény 14. §-a által a fővárosi közmunkák tanácsának nin­csenek fentartva. 20. §. A középítési bizottság indokolt véle­ményei, tervei és javaslatai s költségvetési elő­irányzatai, az illető város tanácsa és képviselő­testülete elé terjesztetnek. 21. §. Az illető városi tanácsnak és képviselő­­testületnek a középítési bizottság előterjesztései alapján hozott határozatai a 17. §. szerint végre­hajtás előtt, mindenkor a fővárosi közmunkák tanácsa elé terjesztetvén, jóváhagyás esetében a közmunkák tanácsa által, végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetnek. Ha azonban véleménykülöbség forogna fenn, a fő­városi közmunkák tanácsa az ügyiratokat vég­ső eldöntés végett a belügyminiszterhez ter­jeszti fel. 22. §. Míg a főváros szabályozási terve vég­leg meg nem állapittatik, s az építkezés egye törvény által nem szabályoztatik, a két város középítési bizottságai kötelesek mindenben szem előtt tartani azon szabályozási terveket, elveket és utasításokat, a­melyeket a fővárosi közmun­kák tanácsa általában megállapít. 23. §. Míg az építkezési ügy törvény által szabályozva nem lesz, a középítési bizottság véleménye alapján adatnak ki a tanács által a magán építkezési engedélyek is. 24 §. A két városi tanács végzése magán építkezési ügyekben is felebbezhető a fővárosi közmunkák tanácsához. Az ekkér felebbvitt végzés jóváhagyás után végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetik. Véle­ménykülönbség esetében a fővárosi közmunkák tanácsa által a belügyminiszter eldöntése alá terjesztetik az ügy. 25. §: A fővárosi közmunkák tanácsának és az általa alkalmazott közegeknek költségei,azon fővárosi alapból fedeztetnek, mely a jelen tör­vény meghatalmazása alapján fölveendő kölcsön­ből, s a 7. és 8. §- ban kijelölt forrásokból al­­kottatik. 26. §. A jelen törvény 17. §-ban kijelölt mun­kálatok s a két város egyéb községi építkezései­nek költségei ezentúl is a két város által fedez­tetnek s e czélra mindenik város rendes jövedel­meinek legalább 50 százalékát veszi föl éven­ként költségvetésébe, mint a mely átlag megfe­lel azon hányadnak, a mely a két városban a közelebbi 1869. évben a rendes jövedelmekből hasonló czélokra fordittatott. 27. §. A fővárosi közmunkák tanácsa által ke­zelt alapról évenkint rendes zárszámadás készít­tetik s kimerítő jelentés kíséretében a miniszté­rium és a két városi tanács elé terjesztetik és szokott módon a törvényhozásnak is bemutatta­­tik, egyszersmind pedig nyomtatásban is közre­­bocsáttatik. 28. §. E törvény végrehajtásával a miniszté­rium bizatik meg. E törv. javaslat elfogadásával egyszersmind kimondja a ház határozatilag : 1- er óhajtandó, hogy egyidejűleg a Dunasza­bályozási munkálatokkal a Duna két partján lé­tező vaspályákat egybekapcsoló, és a vasúti köl­csönből építendő híd is készítessék el; 2- ér. A ház a minisztériumot ezennel felhívja, hogy kiváló figyelmét és igyekezetét arra for­dítsa, hogy a Duna szabályozással s a rakpart­tal egyidejűleg a kereskedelmi raktárak, (Dock, Entrepols) a­mennyiben szükséges, az e végre alakulandó vállalkozó társulat közbejöttével is, mielőbb létesíttessenek. Indokolás a Ferencz csatorna iránti törvényjavaslathoz,­ ­mely lapunkban már közöltetett.) A Ferencz-csatorn­a, mely a Dunát a Tiszával összeköti, 1500 mérföld hosszú, és mint hajózá­si csatorna a tiszai és dunai utat több mint 30 mérfölddel rövidíti. Ezen csatorna építtetett a múlt század végén egy részvénytársulat által, mely egy 25 évre szóló csatornás szabadalmat nyert és megnyit­tatott 1802-ik évben. A magyar kincstár nagy és nevezetes kedvez­ményekben részesítette a társulatot, mennyiben 200,000 ftnyi előleget, úgyszintén igen fejedel­­mes kamarális földeket csekély áron hosszú ha­szonbérbe adott, nemkülönben a közadó alól a társaságot fölmentette. Ámde a mutatkozó jövedelem daczára a csa­tornára nem fordíttatott a kellő gond, miután a hiányzó mélységen és a víz elégtelenségén se­gítve nem jön, minek leginkább tulajdonítható, hogy a társulat a csatornát, mely több mint 4 millió forintba került, a kincstárnak 184.000 frtnyi összegért, mely a gazdasági épületekért és a csatornát műszerekért fizettetett, átengedte. A kincstár a csatornát házilag kezelte oly eredménynyel, hogy azt saját jövedelméből jó karba nem helyezhette. A múlt 1851—1861 években részint építmé­nyekre,részint műtárgyak fentartására" 1,715000 ftt. fordittatott az általános országos költségve­tésből, ezen idő óta a csatornás jövedelmek a szükséges fentartási­­költségeket fedezték ugyan, de semmi nevezetes tiszta jövedelem nem volt eszközölhető és kétségtelen, miszerint a házi ke­zelés lényeges lendületet a csatornás viszonyok­nak soha nem adhat. A Ferencz-csatorna Magyarország szélesen el­terült gabonaföldekkel megáldott alföldén a közlekedés előmozdítására igen nagy fontosság­gal bir és kihat ezen fontossága ezen dús gabo­­natermő vidék fekvése miatt az összes biroda­lomra is. Ha meggondoljuk, hogy rész utaink miatt a gabona s más termékeink és czikkeink 5—10, krba kerülnek mázsánként és mérföldenként, vasúton pedig 1—2 krba,­­ a Ferencz-csator­­nán pedig annak tökéletesbítése és meghosszab­bítása esetében a szállítás csak 1/2 krba kerül, feltűnik azonnal a kérdéses csatornás szállítás rendkívüli nemzetgazdászati fontossága. Har­­mincz mértföldnyi vizi után a termények alig 15 krért fognak szállíttatni és ezen előnyt nem­csak Bács-megye, hanem a Bánság, Csanád, Arad és részint Csongrád-megyék is fogják él­vezni, mert a Ferencz-csatorna nemcsak a leg­­olcsóbban, de a legrövidebb uton is szállítja a gabonát a Tiszától a Dunába a Dráván fel egész Barcsig, és a tervben levő oly annyira kívánatos vukovár-sabáczi-csatornán Sziszekig és igy Tri­­estig, és Fiuméig, mi által versenyezhet a ma­gyar gabona az Odessából jött oroszországival, mely a mai viszonyok alatt olcsóbb Triestben, mint a hazai gabona. Ezenkívül a Bánság és Arad azon gabonája, mely Pestre, Győrre és föl­felé szállitalik szintén a Ferencz-csatornán elő­nyösen fog szállíttatni, minthogy ez által az út 30—50 mértfölddel rövidittetik és egész Bajáig felhozható a gabona. Az utolsó években a csatorna beiszapodása kényszerité a Tiszából jövő hajókat a késedel­mes és költséges átrakodásra és így a csatorna csakis a saját mentében eső helyi ki- és bevitelt látta el. Magyarország utalva van, hogy terményeit a külpiac­okon eladhassa, a szállítási árak lejebb szállításáról gondoskodni. Ez égető szükség, de nem kevésbbé fontos a földek öntözéséről gon­doskodni, miután a kedvezőtlen éghajlati viszo­nyok épen az alföldet sújtják. A Ferencz-csatorna tökéletes­ítése és továb­bi kiépítése kereskedési és nemzetgazdászati te­kintetben fontos kérdés. Miután az állam nincs azon helyzetben, hogy ezen költséges művet saját pénzerejével most teljesítse, de az eddigi tapasztalás is bizonyítja, hogy ilyen vízi művek állami kezelés alatt a befektetett tőkék, úgy­szintén a mű értékének megfelelő jövedelmet nem eredményeznek, kész­séggel fogadta a pénzügyminiszter hazánkfia Türr István, kir. olasz altábornagy azon ajánla­tát, hogy az említett csatorna, annak kiépítési kötelezettsége alatt egy, a nevezett altábornagy által alakítandó részvénytársaságnak a kincs­tárra nézve aránylag kevés áldozattal átenged­tessék. Az illető szerződésnek tartalma, mely Türr Istvánnal köttetett, és jóváhagyás végett a tör­vényhozásnak bemutattatik, következő: a Ferencz-csatorna 75 évi használatra áten­gedtetik egy részvénytársaságnak. Az eddigi csatornát kincstári jövedelem megtérítése fejé­ben tartozik a társulat a kincstárnak 200,000 frtot részvényekben a névértékben átadni; a társulat köteles 10,045,000 forintnyi összeg erejéig a következő munkákat négy év alatt ke­resztül vinni: a) köteles Bajától Bezdánig egy 5’/a mért­földnyi tápcsatornát ásni; b) köteles a Sugovicza folyamat mélyítés által hajózhatóvá tenni és részben kikötővé át­alakítani ; c) köteles a Ferencz-csatornából az iszapot kiszedetni és a csatornát átaljában helyreiga­zítani ; d) köteles a Ferencz-csatornát a borjasi átvá­gásig meghosszabbítani; végre e) köteles Kis-Sztaparnál a Ferencz-csatorna első tartányából kiindulva, Újvidéken alul a Dunába egy új, mintegy 10 mértföldnyi hajó­­­zási és öntözési csatornát Bresztovácz, Ke­­resztur-puszta, Pettau, Torzsa, Despot-Szt-Iván és Pirosnak helységek vidékén építeni. Ezen összes munkálatok fentemlített költ­ségeinek egy­ötöd részét, tehát 2,009,000 frtnyi összeget az állam adja a társulatnak ezen vállalat támogatására oly módon, hogy ezen összeg erején részvényeket kap a társulattól azok névértékében. Az államnak átadott összes részvények után járuló 5°/a kamatok azonban csak akkor fizeten­dők, ha a többi részvények és az elsőbbségi köt­vények után járuló 5 % kamat fizetése már fe­dezve van. Az építési munkák minősége és mennyisége, a használand­ónyagok stb. a szerződéshez mel­lékelt „építési feltételek“ füzetéből látható. A társulat 20 évig jövedelmi adó, úgyszintén bélyeg- és illetékmentességet élvez az első kibocsátású részvények és az elsőbbségi köt­vények úgy szelvényei után is. A hajózási díjak jelenlegi szabályzata föl nem emelhető, hanem 8 év alatt 10%-al lejebb szállítandó, a kincstári szá­llítmányokra pedig ezen lejebbszállítás azonnal alkalmazandó. Ezen szállítási díjak mérsékeltsége biztosítja, hogy a csatornaszállítási czélokra, mint legol­csóbb közlekedési eszköz igénybe fog vétetni, úgy hogy jövedelmezését alaposan remény sem lehet. Az öntözési csatorna pedig az alföld egy ré­szének termő­képességét fokozni, nem különben az ottan fekvő nagy kincstári uradalmak jöve­delmét tetemesen szaporítani fogja. Mindezeket tekintetbe véve, nem alaptalan a föltevés, hogy egyrészről a csatornában befekte­tett tőkék idővel kellőleg kamatozni fognak más­részről pedig a 20 évi adómentesség a csatorna következtében­­növekvő adóképesség által pótol­tatni fog. Egyébiránt a jelen vállalatra nyújtandó állam­segély­ hasonló természetű a kam­atbiztosítást nem élvező vasutaknak adott államsegélylyel és ezen nagyfontosságú csatornás vállalatot ilyen segély nélkül a pénzpiac­ természeténél fogva létesíteni nem lehet. Ilyen körülmények között a Ferencz-csatorna átadása nemzetgazdászati és állampénzügyi szempontból előnyösnek és a csatornázási, úgy­szintén öntözési sürgős és fölötte fontos teendők szerencsés kezdeményezésének tekintendő. A javaslatba hozott államsegély a vasúti biz­­tosítási alapból lenne utalványozandó. A képviselőház tegnapi ülésében K. Eötvös kultus és közokt. min. úr által előterjeszt­­ett póthitel részletei a következők : A póthitel tesz összesen 1.013,514 frtot, melyből 1. az egyetemre és tanár képezdére 64,587 frt, 2. a műegyetemre 57,274 frt 3. népnevelésre és pe­dig tanító képezdék állítására 385,000 frt, nép­iskolákra 300.000 frt, kisdedóvodákra 100.000 frt, összesen 7­85,000 frt. Ezen összegből 100.000 frt gazdasági s iparos felső népiskolák állítására és azokban működő 25 tanítónak külföldre kül­désére fordittatik. A póthitel többi része a közép tanodákra és akadémiákra megy. A creuzoti strike. A strike, melyben a támadó fenyegető részt csak a felizgatott nők és gyermekek vették, vé­rengzésre nem vezetett és most csillapultban van. Április 2-án egy bizottmány alakult, mely Schneiderhez beküldte követeléseit. Schneider a küldötteket este 8 órakor fogadta, panaszkodott előttük hálátlanságuk iránt, kik iránt ő mindig atyai vonzalommal viseltetett, de ők hála helyett csak a socialista lapok és oly rosz szándékú em­berek mint Assy és Alemanus izgatásainak en­gedtek. Mondá, hogy e strike a bánya­munká­sokra ép oly eredményű lett, mint a múltkori a gyármunkásokra nézve volt — dijleszállitással fog járni. Kijelenté, hogy díjemelést nem ad, mert értelme nincs, és csak új követelésekre ve­zetne. Végül üdvözli a küldötteket, hogy a munkásokat az erőszakoskodásoktól való tar­tózkodásra hívták fel. A strike miatt ínségre jutott családok közt 1000 francot osztott ki. A munkások új bizottmánya a következő ha­tározatokat hozta: „Ők (alulírott biztosok) köve­telnek dijfelemelést és munkaidő apasztást, a következőleg: 1. A bányászok napi munkája 8 óra, dija 5 fz. 2. A taliga és vagon lerakást ne ők tegyék. 3. Minden oly munkásra nézve, ki ott dolgozik, hol a víz befoly, a munkaidő m­a­x­i­­m­u­m 5 óra, dija 5 franc. 4. A közigazitási mun­ka maximuma 4 óra, dij 6 fr. 5. A kézimun­­kások napi munkája 8 óra, dija 3 fr. 75 c. 6. A dol­gozni kezdő gyermekek munkája 8 óra, dija 2 fr. 25 c. 7. Minden bányamunkás kap havonként fű­tésre 6 hectoliter szenet, a 2-ik osztályúból, ezt lehessen visszautasítani ha nem jó. 8. Ha vala­melyik kifáradt munkás néhány napot pihen, ne legyen kénytelen orvosi bizonyítványnyal ellátni magát, hogy a munkához foghasson. 9. Az a munkás, ki a munkához visszatérve, ha valamelyik osztályfőnök által visszautasít­­tatik, mert ez nem tud neki munkát szerezni, legyen féldíjba szerződtetve, ha a hiba nem a munkástól jó. 10.: Követeljük, továbbá, hogy min­den eddig a strike miatt bezárt munkás, azonnal szabad lábra állíttassák és egyik se küldessék el a bányából a bizottmány beleegyezése nél­kül, melyet a munkások választanak, és melyet mindnyájunk szavazattöbbségével választunk. E bizottmány kötelessége lesz, hogy figyelme­sen tekintse meg pontról pontra a patronusok­­nak a munkások elleni panaszait. A fennebbi kamara határozata szerint a munkás megtarta­­tik vagy elküldetik,fellebbezés nélkül. 11.: A ki­segítő pénztárt a munkások maguk kezelik. A franczia törvényhozó testből. Az április 4-iki ülésben Ollivier azzal lepte meg G­r­e­v­y t, hogy kijelenté, miszerint a minisztérium elfogadja interpellátióját. Ez a szószékre lépve, mondá, hogy e hit véletlenül lepte meg, és igy nem készült, hogy interpella­­tióját bővebben kifejtse. Interpellatiója czélja az alkotmányozó hatalomnak a nemzetnek való visszaadása. A senatus consultum e jogot nem ismeri el, mert az csak csalóka látszat, mert a visszaadás megvan ugyan a szavakban, de nem a tettekben, a­mi abból is kitűnik, hogy a csá­szárnak van fentartva az a kizárólagos jog, plebiscitum által a nemzethez és nem törvény­­javaslatok által a törvényhozó testekhez fordul­­ni. Ez a plebiscitum nem egyéb, mint az egyes polgár megrohanása, hogy előkészület, vita, vál­toztatás, fentartás nélkül egy bevégzett tény fe­lett „Igen“-t vagy „Nem“-et mondjon. És e jog egyetlen embernek van fentartva, ki tetszése szerint és alkalmas időben a plebiscitum gépe­zetét mozgásba hozza, így a plebiscitum vagy tehetetlen mozdulatlansággá, vagy kikerülhetet­­len forradalommá lesz. (Helyeslés.) És ki bírja az alkotmányozó hatalmat ? Miután eddig rész­ben a senatussal bírta, most teljesen a császár­nak adják vissza azt, így a helyzet roszabbu’l Azt mondják : megkérdik a senatust és ez bizto­síték. De a senatus nem fog ellenállásra vete­medni, ez neki kalandos. A plebiscitum soha szabályos, szabadelvű kormányeszköz nem volt, hanem mindig a hatalom és száműzés kíséreté­­ben lépett fel. Az nem a nemzetakarat felkiál­tása, hanem a nemzetakarat elkobzása. Granier de Cassagnac az ál­lamcsíny mellett tiltakozik. G r­e­v­y: Épen félbeszakítása idézi fel a példát. Ha nyíltan kell kimondanom, kimondom : A plebiscitum eszköz arra, hogy jószére a nemzet újból a despotismus járma alá vonassák. A­mi a senatus consultu­mot illeti, jegyzi meg Grevy, a törvényhozó testet, a törvényhozó hatalomnak a senatussal való megosztása által, a­mi csak egy haszonta­lan dolog vagy zavar, csak gyengíteni akarják. (Mozgás.) A senatus nem került a nemzet vá­lasztásából ki, nem képviseli sem a valódi aris­­tokratiát, s­em az országban gyökerező valamely hatalmat. „A tapasztalás bizonyítja — végző Grevy szavait — hogy hiába igyekeznek egy nagy népet kicsinyes combinatioik alá vonni. A nép szét fogja azokat törni és — mint előbb is tévé — felforgatandja azon akadályokat, me­lyeket útjába dobnak, míg végre ahoz a valódi demokratikus alkotmányformát fogja elérni, mely ezentúl egyedül adja meg a szabadságot és nyugalmat, melyre szüksége van.“ E rögtön­zést a baloldal élénken megtapsolá. Ollivier felfejti, hogy a minisztérium törekvése épen ellenkezőleg az volt, hogy a kamara hatalmát erősbitse és az alkotmányból azt, mi erre vezet, a törvényhozás tevére ragad­ja. A senatus consultummal egy egész sereg reformot hozott be. A plebiscitum nem veszé­lyes, mert egyik kormány sem és a császáré a legkevésbé fog a nemzet akarata ellen küzdeni. Azután bölcseleti térre tért át s azt süti ki, hogy ők sem despotismust, sem köztársaságot, hanem alkotmányos kormányt akarnak. „Egyébiránt — folytatja — a senatus consultum vitatásába nem bocsátkozhatom, mert az vita alá nem esik. De ki kell jelentenem, hogy ha arra nézve önök nekünk bizalmi szavazatot nem adnak, akkor más egyéneknek adjuk át a dolog tovább folytatását.“ (Mozgás.) Mi a törvényhozó testért többet nem tehetünk, mert az nem alkotmányozó gyűlés. Ezért kell a néphez fordulnunk, és az annál könnyebben megadhatja szavazatát, mert körülbelül a következőre kell felelnie: „A csá­szár kormánya 1852-től 1869 november 24-ig önkény­uralom volt és azóta lassanként alkot­mányossá lön. A nép nem fog-e mellette nyilat­kozni, ha egy felöl reactio és forradalom és más felől szabadság között kell választania?“ Picard szerint a plebiscitum a február 24-iki, a hivatalos jelöltek elleni szavazás által előre el van ítélve. Itt sem monarchiáról sem köztársaságról, hanem a dictatúra szervezésé­ről van szó. A szabadság árán az általános sza­vazatjogról mit se tud. Az önök lemondását ké­rik uraim. Jobban teszi a minisztérium ha velünk együtt beadja most lemondását. Csudálkozik, hogy még a szabadelvű programm aláírói is pártolják a kormányt. 0 1 1 i v i­e r :A mi fen­ségünk nem despota, mint az önöké. Picard : nem, mert az enyémmel szembe, mely a nép, volt nekem bátorságom önöket védni, míg hi­­vom, hogy a jogot képviselik. Azután Martel és Andellarre a balközép szó­nokai emeltek szót. (A gyűlés foly.) Schneider mindezekre azt mondta, hogy a díjt 30 év óta mindig emeli mikor szükséges, úgy, hogy ez idő alatt megkétszereződött az, de most nem látja be a díjemelés szükségességét. A fűtést mindig megadta és ezután is megadja a szabályzatok szerint. A munkások és Schneider barátságosan tanácskoztak és azok mikor elvál­tak, köszönetet mondottak Schneidernek a sze­mélyes fogadtatásért, ígérvén, hogy válaszát tár­saiknak megviszik. Különfélék. Pest, april 7. W. — A honv. - ministerium a pest­városi újonczozás eredményét igen csekélynek tartván, egy leiratában a következő kérdéseket intézte a városhoz: a) Korosztályonként hány hadköteles egyén maradt távol a sorozástól, b) Ezen távollevőknek előkeritése és az utósorozó bizottság elé vezetése czéljából, tétettek-e, és minő intézkedések? c) A fölmentettek száma korosztályonként mily nagy ? d) Hány izraelita volt korosztályonként összeírva és azokból hány lett besorozva, és e) Hányan jelentkeztek ön­ként, vagy állíttattak elő hivatalból ? — A mai esküdtszéki tár­gya-­­­á s­o­n, Jahn székesfehérvári magánvádlónak Günther Antal országgyűlési gyorsíró elleni perében a vádlott 6 szóval 6 ellenében felmen­tetett. A vádlóra rótt perköltség: 51 forint 46 krajczár. .. — A határ ünnepély előleges költségeinek fedezésére a város a belügyminis­­zer engedélyével a redouteban vasárnaponként tartatni szokott séta-hangversenyek alkalmával tombola-sorsjátékot rendez 3 pénzbeli nyere­­m­énynyel, mely­ek összege azonban 200 frtot meg nem haladhat. Egy-egy tombola-tábla ára 20 kr. lesz. A Pest város legközelebbi közgyűlését husvét utáni első szerdán fogja tartani. — Házösszeomlás. Bécsben a Maxi­milián utczában szerdán fél 9-kor reg, egy épülő­ben lévő négyemeletes ház teteje, míg rajta s kö­röskörül az állványokon a munkások dolgoztak — iszonyú robajjal összeomlott. Az omlás súlya az összes emeletek­­boltozatait, az állványokon foglalkozó munkásokkal együtt a romok közé sodorta. A halottak számát 7-re, a súlyos sebe­sültekét 10-re teszik, ezen kívül még számos könnyebb sérülés is történt. Ő felsége mindjárt az első hírre a szerencsétlenség színhelyére ér­kezett, melyen legott egy törvényszéki bizottság is megjelent. A szerencsétlenség indoka felől el­térők a vélemények, de annyi áll, hogy az épít­kezést hanyagul vezették. Ezt már azon körül­mény is igazolja, hogy ez a második szerencsét­lenség, mely az építkezés alatt történik. Az első — a pinczeboltozatok beomlása — éjjel történt, s így emberélet nem esett áldozatul. — Az Orczykertben levő régi és rot­hadófélben levő faültetvényeket kiirtják és oda új fákat ültetnek. — Sikkasztás történt budai tudósítónk szerint a honvédelmi ministériumnál, több ezer forintig, azonban a tettes már kézrekerült, s át­adatott a fenyitő törvényszéknek.­­ A budai szegén­y-a­l­a­p 125 fíjal növekedett azon tárgyak elárverezése által, me­lyek a budai kapitányságnál, mint gazdátlan holmik őriztettek egy évnél tovább, a nélkül, hogy tulajdonosaik jelentkeztek volna. — Gr. S­z­é­c­h­e­n­y­i István halálának év­napján ápr. 8-án a budapesti összes templomok­­ban gyászistentiszteletet fognak tartani, és pedig az egyetemi templomban reggel 6 órakor, a ke­gyesrendieknél Pesten félnyolczkor, a budai vár­ban Nagyasszonyunk templ­omában 9 óra, a pest­belvárosi plébánián s a szentferenczieknél 10 óra a szerviták templomában fél 12 órakor. A többi külvárosi templomokban a rendes isteni szolgálat órájában. — A „budapesti­­ügyvédi egy­let“ f. hó 10-től 18-ig bezárólag előrehir­detett rendes és bizottmányi ülései nem tartat­nak meg. — A magyar mérnök egylet szom­baton ápril 9­skén délután 6 órakor az egylet helyiségeiben egyetemes szakülást tart. Tárgyak: Wohlfarth Henrik előadása a budai gőzsiklóról. Herrich Károly indítványa a földöntözés tanul­mányozása tárgyában. — Az orsz. magy. iparegylet nemzetgazdasági szakosztálya pénteken ápril 8. d. u. 6 órakor ülést tart. Tárgy : Közraktárak.­­—A következő pikantériát közli a Magyar Állam a kölni lap után: — „Egy boppardi nevelő intézetben működő két evange­­likus diacont fogságra (egyiket 4, másikat 2 év­­re)ítéltek a gondjukra bízott tizennégy növendé­ken elkövetett gyalázatosság miatt.“­­ A nemzeti múzeum termei vasár­nap nyílnak meg. Ekkor a természeti osztály lesz nyitva, hétfőn a régiségtár, kedden a kép­tár. Azont­úl a következő rendben láthatók az egyes osztályok : kedden és szombaton (9 órától 1-ig) a képtár , hétfőn a régiségtár, csütörtökön a természetiek tára. Minden vasárnap fölváltva más-más osztály lesz nyitva 10 órától 1-ig. Nemzeti szính­áz. Április 8. „Egy pohár viz“ vigj. 4 felvonásban. A Beleznay kertben Bakonyi daltársulata által adatik: Olasz opera, nagy paródia 2 szakaszban. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Az eperjes-tarnowi vasút. Midőn a s. ujhely-przemysi hírhedt vasút­vo­nal kiépítése törvényhozásilag meg lett állapít­va, kijelentetett, hogy a második magyar gács­­országi vasútvonalnak Tarnow felé való vezeté­se kívánatos. Minthogy azonban ezen vasútvo­nalnak nem Bártfán, hanem Palocsán és Kis-Sze­benen való keresztül vezetése czéloztatik, Bárt­­fa sz. k. város közönsége egy emlékiratot terjeszt a képviselőház elé, melyben kimutatja, hogy a czélbavett vasútvonalnak Bártfán keresztül való vezetése sokkal czélszerűbb és kívánatosabb. Az eperjes-b­á­r­t­f­a-tarnowi vonalnak az eperjes-p­a­r­a é­s a tarnowi vonal ellenébeni előnyössége mellett a következő főbb adatok hozatnak fel. Az előbbi vonal, mely a kassa­­oderbergi vasútvonalnak eperjesi indóháza északi végétől a keleti oldalra eltérőleg Kapi, Raszlavi­­cza, Bártfa, Tarno, Gáboltó, Czigelka, Fricska, Izby, Grybov, Bobowa, Czieskovicze, Plesna, Tuchow, Tarnowice községeken át, s illetőleg azok mellett elvonulna, — általában véve a kiépítésre nézve igen előnyös területen vezet, mert ezen u. n. Bialala völgyön való átkelésnél csak egyetlen egy nehézség fordul elő, t. i. a fövizosztó, a hol is körülbelöl 275 ölnyi alagút volna épitendő, melyből Magyarországra körülbelöl 125 esnek. E mellett e vonalat annak rövidsége is ajánlja, mert az körülbelül 20, 7 mérföld hosszú. Ellen­ben a K. Szeben és Palocsán keresztül vezető vonal legalább is 23 mérföld hosszú és kiépítése sokkal nagyobb nehézségekkel jár, mert itt a 2 mérföldnyi hegyi átkelés csak egy igen hosszú alagút által eszközölhető és ezen nehézség egé­szen Magyarország területére esik. Az eperjes bártfa tarnawi vonal olcsóság és jövedelmezőség tekintetében is előnynyel bír. Bártfáról ágazik el ugyanis a Magyarország tengelyes kereskedését a Lengyelországéval közvetítő buda-duklai főkereskedelmi útvonal, és pedig egy részről Dukla, más részről pedig Sandec felé , a­mely itt pedig forgalmi tekintet­­ben szintén fontos, s azt a kereskedő­ világ any­­nyira megszokta, hogy annak erőszakos meg­változtatása — mi egy könnyen különben sem volna eszközölhető — nagyon könnyen vissza­hatást gyakorolhatna, a­mint ez például a tisza­­vidéki vaspályánál is megtörtént. Mert a Bárt­fán keresztül közvetített kereskedéshez képest a Kis-Szeben-Lublói még csak hasonlatba sem jöhet, s Bártfán keresztül többszörte annyi sze­mély s áru szállíttatik, mint K.-Szebenen át. Azon országos utak csomója ugyanis, melyek Bártfán és Zborón központosulnak, u. m. az Eperjes, Uj-Sandec, Tarnow, Gorb­ec, Jaslo, Piszno, Krosno, Zmigrod, Dukla, Rymanow, Sanok felé vezető utaké, — különösen a muszyn­­kai, koniecznai, grabi és s­omarniki vonalakon — oly természetes kereskedelmi úthálózatot képez, mely a vaspályának is igen jó szolgája-

Next