A Hon, 1871. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-15 / 12. szám

P12. szám. IX. évfolyam. Bit Madás. Pest, 1871. Vasárnap, január 15. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .................................1 frt. 85 kb. 3 hónapra ...... 5 „ 50 „ 6 hónapra ..................................11 „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 80 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sz. Beigtatási díj: 9 hasábos ilyféle betű sora .. . Okr. Bélyegdij minden beigtatásért . . 30. k. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyílt téri 5 hasábos petit sorért . . .25 kr. Az előfizetési és hirdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el — Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás A HONIX-ik évi folyamára. Egész évre............................ 22 frt — kr. Fél évre . ........................ 11 frt — kr. Negyed évre ....................... 5 frt 50 kr. Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint. 30 kr. SJOT" Külön előfizetési íveket nem küldünk, mert senki sem használja, s sokkal egyszerűbb is a pénzt postai utalványozással küldeni, mert ennek bérmentesítése csak 5 krajczárba kerül. A „HON“ Madóhivtala. PEST, JANUÁR 1I. A dohányügyhez. Nincs hazánkban közügyi kérdés,melyben annyit írtak volna, mint a dohányügyben , és másfelől egy sincs, melyben oly eltérő nézetek merültek volna fel. És míg eddig (a kiegyezés előtt) nem volt magyar ember, ki a monopólium megszüntetését ne akarta volna, most már mutatkoznak a fehér hollók, és ha soká húzza a kormány ez ügy megoldását, még lehet reménye egy monopólium-párt alakítására. Ez ügy eddigi fejleménye szomorú színben tünteti fel politikai- erkölcsbeni fejlődésünket, vagy jobban szólva hanyatlásunkat. Azok a férfiak, kik most kormányon ülnek, még az 1865-iki választók előtt is hangoztatták a monopólium eltörlésének szükségét. Sőt azután a házban is történtek a kormánypárt részéről ilynemű határozatok. Az 1868. 14. t. sz. világosan kimondja, hogy a monopólium csak 1869. deczember 31-ig tartható fenn, azalatt a kormány készítsen e tárgyban törvényjavaslatot, melynek készülőben létét már az 1867. 16. t. sz., 11. §-a emlegeti a két kormány részéről. A kormány 1868 nyarán e tárgyban 3 szakértőt küldött ki, ezek közül kettő határozottan a monopólium eltörlése mellett van, és ezt tudományosan indokolja*) — a harmadik a kormány hivatalnoka volt. És mindezek daczára — a dohányügy most is monopólium alatt van, és mindennap szaporodnak az előjelek, hogy az alá is akarják örökre rendelni. A sajtó ez előérzet hatása alatt a napokban sokat foglalkozott ez ügygyel, és bár most harmadéve, e lapok hasábjain e tárgyat egy szakértő tolla világítá meg: a tárgy fontossága érdekében szükségesnek tartjuk újra feleleveníteni azt és elmondani néhány igénytelen nézetet, reflectálva pártunk egyik tagja, Móricz Pál tervére is. E kérdést, mint minden adókérdést, két szempontból lehet tárgyalni. Először, mint az állam jövedelmének egyik forrását, mikor az elv, hogy minél tartósabb és jobb jövedelmi forrás legyen valamely iparág, és másodszor, mint iparágat, azaz, hogy a reá kivetett adó minél kevesebb *) L. Magyarország dohányügye. Beliczey István és Molnár György előterjesztése, melyből vesszük adatainkat is, rész és lehető sok jó hatással legyen arra, és főleg, hogy annak fejlődését ne gátolja. E két szempontot kiegyeztetni és együttesen szemmel tartani kell e kérdés megoldásánál , mert ha az adó megöli az iparágat, ezáltal nemcsak egyesek, hanem maga a nemzet és így az állam is veszti egyik életerét, de másfelől az állam szükségleteit is ki kell elégíteni, és ha az egyik iparág iránti kedvezésből más iparág súttatik túlságos vagy csak igazságtalan teherrel, akkor megint a fennebbi hibát követjük el. Ha az első kérdést vizsgáljuk, kétségtelen az, hogy a monopol a dohányügyet megöli, márpedig ez főleg hazánkban, melynek lakosságának és területének egy jelentékeny része alkalmas ez iparra: valóságos bűn. Hogy a monopol a dohányügyet megöli, az annyiszor volt már bizonyítva, hogy csak az emlékezet kedvéért idézünk néhány adatot. Tudjuk, hogy más iparágak abár ezek is sok megpróbáltatáson mentek keresztül 1831. óta mennyit emelkedett hazánkban , és másfelől tudjuk, hogy a dohány is nagy elnyomásban volt az Abalto és később a kormány által. De ha mégis látjuk, hogy az 1831 —1848. közti 17 évi időszak alatt átlag 491,000 mázsát termeltünk, és látjuk a monopólium uralma alatti kimutatásokból, hogy 1851-ben 271,649 m. váltatott be, és ettől kezdve emelkedett ugyan 1858-ig, mikor 1,479941 m. váltatott be,de’ekkor’azt 124,49 őstermelő termelte 125,712 holdon és ezért leszállták a termelők számát 54,175-re és a holdak számát 67,842-re, és azóta soha se emelkedett ez ennyire, mert 1866-ban is csak 57,334 termelő termelt 105,128 holdon 608,796 mázsát, 1867-ben (magyar kormány alatt 58,205 termelő 112,093 holdon 888,790 mázsát, 1868- ban pedig 51,236 termelő termelt 95,339 holdon, meggyőződünk, hogy itt nem emelkedés, hanem hanyatlás van. Mert nem, hogy az 1858 - diki 125 ezer holdat értük volna el 10 év alatt, hanem a magyar kormány kezelése alatt is nagy hanyatlás van, mert az 1867-diki 58 ezer termelőből csak 51 ezer mutatkozott 1868-ban és 112 ezer hold helyett csak 95 ezeret miveltek. Hol évtizedek alatt ily emelkedés és két év alatt ily hanyatlás van, ott az ipar megölése világos. Hát még ha a külfölddel hasonlítjuk össze hazai termelőink sorsát: Hollandiában a dohányföld holdja jövedelmez átlag 240 frtot, Badenben 180 frtot, Bajorországban 150 frtot, Hessenben 110 forintot. Az osztrák monopol alatt nálunk jövedelmezett 1851—1858 között 77 frt 6 frt, és az 1851 — 60 közti átlagos jövedelem 79 frt, 1861 — 5 között 66 frt 70 frt, 1866-ban 50 frtot, 1867-ben 68 forintot. — Ez mindenütt hanyatlásra mutat. Tudjuk azt, hogy dohányunk rész, hogy nálunk , hol a finomabb fajok kis mértékben termeltetnek, a dohány nem jövedelmezhet annyit, mint külföldön. Mert míg Németországon a dohánytermelvényben a szivar 21.5 százalékkal, a pipadohány 52.5 százalékkal szerepel,Hollandiában pediga szivar 7570, a pipa csak 2500-kal szerepel, sőt a monopolista Francziaországban is a szivar 11.%, nálunk az csak 9.5 °/c, mi akkora különbség, hogy míg most egy mázsa dohány 8 frt 89 kr, ha csak a franczia mód szerint termelnénk, 12 frt 66 krt kapnánk még az osztrák fizetés szerint is, de az is igaz, hogy a mostani dohányunkért is a franczia régie többet adna, mint az osztrák, mert adna 10 frt 85 krt. De ha látjuk azt, hogy 1860-ig a magyar dohány közt a szivarlevél szerepelt 6%-el, és most szerepel 2%-el, ebből is kitűnik, hogy e tekintetben hanyatlás állott be. Tehát a jövedelmezhetőség így is csökkent, márpedig azt nem a termelőnek, hanem a rendszernek kell tulajdonítani. Úgy hiszem, hogy a fentebbiekből eléggé kitűnik, hogy az a monopol, mely ily eredményeket idéz elő és pedig természetes következményeképp, mert többet nem termeltethet, mert most is 11,976 mázsa hever a raktárakban és igy a termeléstől az erre képes terület és lakosság legnagyobb részét kénytelen elvonni, jobban nem fizethet, mert akkor jövedelme nincs és igy az ipari fejlődésében, ezek miatt akadályozza — egy óráig se érdemes az életre. Mit kell tenni ? Erről közelebbről. Hegedűs Sándor. TARCZA. Egy léghajós, kit Amerikába vert át a szél. Közli ,Jókai Mór. (Folytatás.) Az észak-észak-keleti láthatáron egy smaragdzöld vonal kezdett támadni a vakító fehér végtelenen is. ..: Eleinte azt hittük, hogy láttani káprázattal van dolgunk, de a mint léghajónk előbbre haladt, s a smaragdszínvonal egyre terjedni, szélesedni kezdett, egyszerre kiáltank fel mind a ketten: „Tenger!“ Szabad tenger az arcticus jégzónán túl, a hogy azt természettudósok regélik, a hogy az orosz hajósok sejtelmei tanúsítják , de a hogy senki sem tudott még oda eljutni. Mi meg fogjuk azt látni. Nos azután ? Ha megláttuk, ha tán e tengerben a sejtett terra firmát is felfedezendjük, mit nyerünk vele ? Vissza nem jöhetünk, mert arra, hogy leszálljunk, szükségkép ki kell eresztenünk léggömbünkből a fénygázt, s ha egyszer kieresztettük, mivel töltjük meg újra, hogy megint elszállhassunk onnan ? — Lehet, hogy egy új világot fogunk látni, de a régi világot örökre elveszítettük. Engem iwmm■ csak az kínoz, hogy talán még sokáig fogok élni olyan helyen a földnek, ahol soha sem tudom meg, mi lett hát a mi Párisunkból ? Megszabadult-e? Harcol-e még a franczia nemzet? Győz-e, elveszett-e örökre. Rettenetes gondolat! Élni, és minderről nem tudni többé soha semmit. — Ah bah! monda Dalton, kinek itt a magasban különösen megjött a humorizáló kedve, hátha a másvilág lakóinak is van már világító gázuk. Hogy mijük van a másvilág lakóinak ? azt nemsokára megtudtuk keservesen. A nap három órakor már letűnt a láthatárról, hanem az esthajnal még két óráig tartott s világos maradt az ég. A mi hajónk észrevehető gyorsasággal haladt északnak, óránkint tíz mérföldnyi sebességgel, tehát három óra alatt két egész fokot közeledtünk a föld gönczöle felé. 4 óra 48 perckor már elértük a szabad tenger szélét, melyet a jégöv egy óriási félkörben fogott körül. Hévmérőnk nem szállt feljebb, de a hygrometer újra harmatot jelzett. Az égnek valami olyan szokatlan világos színe volt az egész láthatáron, melyet még nem bírtunk magunknak magyarázni. A szabad tenger, mely előttünk terült, harmincz mérföldnyi távolt engedett végig látnunk, melyen egy jégdarab sem úszott. 5 órakor az északi láthatáron egy fekete pont kezdett kiemelkedni. — Nézd, az ott a száraz föld. Mondom Daltonnak. — Az ám. Az északi nap. Jóremény-foka már van. Nevezzük el ezt a Kétségbeesés Fokának. Elővettük refractorainkat, miknek terrestris látcsövei 60-szor nagyítanak, s vizsgálni kezdtük az emelt pontot. — Valóban előfok az. S nekem úgy tetszik, hogy fákat is lehet rajta kivenni. — Alkalmazzuk a csillagászi csöveket, monda Dalton. Azok 120-szor nagyítanak, s mindegy annak a hegynek, ha felforditva látjuk is. — Kétségtelenül egy szárazföld előfoka az, s ha alkonyat nem volna, látnunk kellene, hogy van-e körüle valami zöld ? — Én azt hiszem, monda Dalton, tréfálózva, hogy ez az a mesebeli mágneshegy, mely a hajókat magához rántja. — Én pedig ellenkezőleg azt kezdem észrevenni, hogy mi e ponthoz épen nem közeledünk. Félóra óta aerostatunk észak helyett nyugatnak halad. Dalton is meggyőződött róla, hogy úgy van. Mikor besötétedett, s a csillagok feljöttek, valami csudálatos látvány volt ránk nézve az ég. Az északcsillag csaknem függőlegesen fejünk felett, s a Rigel, a Sirius, az Orion övét képező három fényes csillag előttünk a láthatáron, a lant fényes csillaga a hátunk mögött. A sötétségben egészen elvesztettük távcsöveink elől az észlelt szárazföld előfokát. De reggelig bizonyos volt, hogy oda kell jutnunk. Bizonyos ? Van-e ilyen szó a rettenetes hatalmú természettel szemben ? Nem tudja-e az becsapni előttünk azt a könyvet, melyet vakmerően fel akarunk nyitni ? Háromnegyedkor hét óra után egyszerre elkezdett valami lilaszínű derengés támadni az északi égen, mint mikor a hajnal közeledik, s a mi keresett előfokunk ismét megjelent, éles körrajzban a tenger fölött. De mielőtt távcsöveinkhez nyúlhattunk volna, egy minden érzelmet magához ragadó tünemény tárult föl előttünk. Egyszerre az egész eget elborította egy rózsaszínű dicsfény, melynek támadó központja amaz előfokot látszott körülvenni. A legpompásabb északfény lángolt fel előttünk, szemünk láttára keletkezve, s egy percz múlva kiborzgen úsztak a csillagok myriádjai. Az északi fény azért tündérebb jelenet a hajnal fénynél, mert annak párjában ott ragyog minden csillag, csakhogy kék ég helyett rózsaszínű égen. A kilövellő sugárküllők a halvány kék és bíborveres színei közt váltakoztak, néhol fekete ablakokat hagyva közben. De ugyanakkor, midőn a látvány elandalította idegeinket, egy másik tünemény rettenetesen magunkhoz térte rögtön. Élesen metsző szelet kezdtünk érezni hajónkban. Szelet ? Léghajóban ? Lehetetlen az ! Hisz a léggömb együtt úszik a légáramlattal. És mégis úgy volt. A szél „délnyugatról“ oly erővel süvöltött rajtunk keresztül, hogy hajónk kötelei zengtek bele, mint valami aeol hárfa húrjai. A látott száraz föld pontja öt percz múlva eltűnt előlünk, és 45 percz alatt eltűnt előlünk mama a smaragd zöld tenger, s ismét azon jégzóna fölött repültünk, melyen átjöttünk, folyvást szemközt korbácsolva a széltől. Mi szél ellenében repülünk ! Kitaláltuk e tünemény okát. Az a rettenetes erő, mely a légáramlattal szemben 45 percz alatt 30 mérföldnyi sebességgel visz bennünket, úgy hogy hajónk fenekére kell lefeküdnünk, nehogy megfulladjunk ; ez a földfeletti, ez a számokkal meg nem mérhető erő — a delej. • A földsark villanyos kitörése elöl úgy kell repülni a mi selyem és gyantából készült léggömbünknek, mint ahogy a villany terhes gömb elfujja magától a selyempihét. A taszítás, melyet a delejvillany nagyszerű tüneménye selyem léggömbünkre gyakorolt, annak Ny. Ny. D. irányt adott, s az orkánsebességű távozáson kívül még egy nevezetes hatást gyakorolt rá. Amilyen gyorsan távozott, olyan gyorsan emelkedett léggömbünk. Ennek a magyarázatát mindenki megtudhatja, aki léggömböt látott. A léggömb egy lopótök akku selyem lapda, melynek aláfelé fordított szája mindig sryitva van. Megtölteni nem könenynyel szoktuk, azért mert a köneny keresztül szivárogna még a gyantás selymen is, hanem világító gázzal. Világító gázt minden nagy városban kapni, tehát az újra megtöltés is könnyű, míg könenyt nagy költséggel és előkészülettel tudnánk csak előállítani. A léggömb világító gázzal sincs egészen megtöltve, azért, mert annak a terjezeje A baloldali kör vasárnap f. hó 15 én d. u. 5 órakor értekezletet tart. — A lembergi népgyűlés kérvénye, melyet a lengyel honvédelem szervezésének ügyében terjesztendő felsége elé, a következő pontokat fogja tartalmazni : A galicziai honvédség nyelve lengyel legyen; — tisztekké csakis galicziai születésűek neveztessenek ki; — Galicziában állittassék fel egy magasabb katonai nevelőintézet. A képviselőház osztály tárgyalásaitól a következő rövid értesítéseket vettük : Az I-fő osztály a honvédelmi törvényekre vonatkozólag elfogadta az ellenzék javaslatait; a II. oszt. szintén, ezúttal a hitelintézetre vonatkozójavaslatot is tárgyalás alá vévén, ahhoz hozzájárult azon kikötés mellett, hogy az minden hasontermészetű hitelintézetre kiterjesztessék ; a III. oszt. honvédelmijavaslatokat elfogadta a kormány szövegezésével, az altisztek alkalmazásáról szólójavaslatot az ellenzék módosításával; a IV. oszt. apróbb módosításokat tett a honvédelmi javaslatokon; az V. oszt. tárgyalásáról már tegnap hoztunk bővebb közleményt, ez az ellenzék javaslatait tette magáévá ; a VI. oszt. elfogadta a kormány javaslatait változatlanul; a VII. és VIII. egészben elfogadták az ellenzék javaslatait; a IX. oszt. csak csekély módosításokat ejtett a kormány szövegén. E szerint az ellenzék az osztályokban másod ízben is többségre jutott s valószínűleg ki fogja vívni a központi bizottságban is, mely holnapra van összehiva.A magyar delegátió hadügyi albizottsága január 14-én reggeli 10 órakor tartott ülésében folytattatott a közös hadsereg 1871. évi rendes szükségletének tárgyalása, minek folytán: a XIII-ik czim „katonai földrajzi intézet“ szükségletére az előirányzott 341.575 ft megszavaztatott a XIV-ik czim „katonai egészségügy“ az előirányzott 3.160.230 ft helyett 3.140.000 ft és Mai számonkhin egy féliv melléklet van csatolva, a lovasság békelétszámának felemelése folytán még 60.000 összesen 3.200.000 ft elfogadtatott. XV-ik czim „ellátási ügy“ az albizottság az előléptetési és nyugdíjazási rendszernek a törvényhozások által leendő végleges szabályozását sürgeti, a czim szükségletére 10.669.063 ftot megszavaz (előirányzat 10.761.431 ft.) XVI ik czim „katonai fegyintézetek“ az albizottság az előirányzott 69.095 ftot megszavazta, egyébiránt a katonai börtönrendszernek a törvényhozás útján leendő szabályozását szükségesnek tartja. XVII ik czím „Különféle kiadások.“ 1-ső tétel „Katonai mellettesek az egyes követségeknél“ 44,676 ft elfogadtatott. 2 ik tétel „a katonai tudományos egylet segélyezése“ 2000 ft elfogadtatott. 3- ik tétel „Jutalmazások és segélyzések“ az előirányzott 64,000 forint helyett 60,000 ft. 4- ik tétel „Katonai értesülésekre a külföldön“ 20,000 ft hosszabb vita után elfogadtatott. 5- ik tétel „úti költségeként“ 45,000, és 6- ik tétel „árjegyzéki illetmény távsürgönyökért“ 39.000 ft elfogadtatott. XVIII. czim „határőrvidék“ az albizottság elvileg kijelentve , hogy a határőridék közigazgatási költségvetése úgy a kiadást, mint a jövedelmet illetőleg nem lévén sem katonai sem közös, a közös hadsereg költségvetésében helyt nem foglalhat, s abból egyszerűen kihagyandó,— ellenbena katonai határörvidéki gyalogság mai nap még részét képezvén a közös hadseregnek, annak szükséglete a költségvetésbe beállítandó, — az összeg megállapítását a holnapi ülésre halasztotta. XIX. és XX-ik czim „természetben élelmezés, és legénységi eledel“ az élelmezési ügy megvizsgálása iránt kiküldött választmány terjedelmes, és kimerítő jelentésének meghallgatása után, a XIX-ik czim szükségletére az előirányzott 14.167.855 frt helyett 12.700.000 frt és a XX-dik czim szükségletére az előirányzott 9.941.394 frt helyett 9.200.000 frt megajánltatott, mely összegekhez még a lovasság béke létszámának felemelése folytán előállandó szükséglet, az e czimek tételeinél eszközölt levonások aránya szerinti levonással járul. XXI ik czim: „Ruházat és ágyneműek“ az előirányzott 7.138.831 ft helyett 6.600.000 ft megszűnhatott, mihez még a lovasság felemelt létszámának szükséglete arányosított levonás után fog járulni. E helyt kijelenti az albizottság, hogy a Skene-féle consortium által a felszerelési üzlet okmányai után fizetendő bélyeg és illeték, mint közös jövedelem a költségvetésbe beállíttassék. Ülés vége két órakor, folytatás holnap 12 órakor. A territoriális rendszer. (Xv.) A delegátiókban, különösen az osztrákban az elégületlenség hangosan nyilvánult a miatt, hogy a hadicsapatok elhelyezése jelenleg is a régi, hogy az ezredek kiegészítő területeiktől távol vannak és máig sem szállíttattak haza. S valóban vérig boszanthatja az embert ez a gazdálkodás, ha elgondoljuk, hogy minő kárhozatos következményei vannak e rendszernek. A hadügyminiszternek ez évi előterjesztéseiből láttuk, hogy csak egy igen csekély mérvű mozgósítás, mely csak a tüzérség és lovasságra terjedt ki, félmillió forintba került. S hallhattuk, hogy a hadügyminiszer maga úgy nyilatkozott, hogy ahaderő egy részét csak két hó múlva bírná mozgósítani. E rendszer kárhozatossága oly világos, hogy azt szükségtelen indokolni, valamint nem kell fejtegetnünk a territoriális rendszer előnyeit sem. A hadügyminiszer a delegátiókban nyilvánult elégületlenség folytán újabban egy pótfüzetet terjesztett elő, melyben 1871-re 300,000 főt hoz javaslatba néhány hadtest áthelyezésére. „Az előnyök, melyek a cs. kir. hadsereg csapatainak kiegészítő kerületeik, vagy azok közelében való elhelyezéséből származnak, a közös hadügyministerium által már ismételve kiemeltettek(!) és a magas delegatióktól az említett czélra 1869. és 1870 ben igényelt költségek engedélyezése által alapelvileg elismertettek“, mondja indokolásában a hadügyminiszer. Ő maga bevallja tehát a territoriális rendszer előnyeit, hogy ezen rendszer életbeléptetésére már két éven át megkapta azt, amit előirányzott. Lássuk tehát a tényeket. Ha egyszerűen elősoroljuk, hogy hol fekszenek az ezredek ma, és hol vannak kiegészítő területeik, legjobban láthatjuk, hogy vájjon menynyire igaz a hadügyminiszer ezen vallomása s mennyire bízhatunk meg benne a megszavazott összegek hovafordítására nézve. 1.) Ferencz József sorgyalogezred,kiegészítési területe, Troppau, fekszik Prágában. 2.) Sándor czár, sorgyal. ez. kiég. Fogaras, fekszik Arad. 3.) Károly Lajos flog. ,sorgy. ez. kiég. t. Kremsier, fék. Prágában. 4.) Hoch és Deutschmeister, kiég. t. Korneuburg, fék. Gráczban. 5.) II. Lajos, bajor király, k. t. Szathmár, fekszik Brünnben. 6.) Coronini-Cronberg k. t. Újvidék, f. Temesvárt. 7.) Marohis, k. t. Klagenfurt, f. Graczban. A 8 ikárgyezred kiegész, területe Brünn, fekszik Klosterbruckban. 9.) Mertens, k. t. Stry,f. Olmüttz. 10.) Handel, tásznagy,k. t.Prezemslj f.Lőcsén. 11.)Albert szász khg.k. t. Pisek f. Lincz. 12. Vilmos fhg. kiég. t. Komárom fekszik Komáromban.A 13-ik sgyez.k területe Krakkó, fék. Pesten. 14.)Lajos hesseni ngyhg k. t. Lincz, f. Pozsonyban. 15.) Adolf, nassaui hg. k. t. Tarnopol, f. Prágában. 16.) B. Wetzlar, kiég. t. Kőszegen fekszik Linczben. 17.) B. Kuhn altábornagy, f. k. t. Laibach, Triestben. 18) Konstantin nagyherczeg, k. t. Königgrätz, f. Josefstadtban. 19) Rudolf fbg. k. t. Győr, f. Bécsben. 20) Frigyes Vilmos porosz koronaörökös, k. t. Uj Sandecz, f. Krakoban. 21) B. Reischach, k. t. Csaszlau, f. Bécsben. 22) Gr. Wimpffen k. t. Triest, fekszik Ragusában. 23) Alfoldi tbrn. k. t. Zombor, f. Péterváradon. 24) Károly Lajos pármai hg. k. t. Kolomea, f. Miskolczon. 25) Mamula tborn.k.t.Losoncz,f. Terézvárban.26) Mihály nhg. k. t. Esztergom, f. Pilsenben. 27) Lipót belga király, k. t. Grácz, f. Pozsonyban. 28) Benedek tbn k. t. Prága, f. Krakóban. 29)’Thun Hohenstein táborn. k. t. N. Becskerek, f. Polában. 30) Jablonezky altbn. k. t. Lemberg f. N.Váradon. 31) Mecklenburg Strelitz abg.. k. t. Orláth (Erdély), fék. Fiuméban. 32) Estei Ferencz fbg. k. t. Buda, f. Tulnban. 33) Russevich thom. k.t. Ó-Arad f. Zágrábban. 34) Vilmos porosz király k. t. Kassa,f.Lembergben. 35) Fhilippovics altbn. k. t. Pilsen, f. Budweisban 36) Degenfeld-Schönburg k. t. Juongbunzlau f. Königgrätzben. 37) József fhg. k. t. N.Várad, fekszik Budán. 38) Mollinary altbn. k. t. Kecskemét f. N.Szebenben. 39) Haberman altbn. k. t. Debreczen, f. Brünnben 40) Virtsolog altb. k. t. Rzoszow, f. Troppauban. 41) Küllenstein altbn.fr. t. Czernovitz,f. Lembergben. 42) György hannoveri király k. t. Terézvár,f. Bécsben 43) Alleman altbn. k.t.Lugos, f. Pesten. 44) Albrecht fhg.f. t. Kaposvár, f. Zárában. 45) Zsigmond fhg.k.t. Szolnok, f. Königsgrötzben46.) Sachsen-Meiningen hg. k.t. Szeged, f.Triest. 47.) Hartungban. k. t. Marburg, f.Cattaroban 48.) Ernő fbg. k. t. Nagy-Kanizsa, f. Triestben. 49.) Hesz tábornagy k. t. St. Pölten, f. Bécsben, 50.) Badeni fbg. k. t. Gyulafehérvár f. Komáromban. 51.) Károly Ferdinand fhg. k. t. Kolozsvár, f. Olmüczben, 52.)Ferencz Károly fhg. k. t.Pécs, f. Görczben. 53.) Lipót fhg. k. t. Zágráb, f. Bécsben. 54.) Grueber altbn. k. t. Olmütz, f. Bécsben. 55.) Gondrecourt altbn. k. t. Brzan, f. Bécsben. 56.) Gorizutti, k. t. Wadowice, f. Ebersdorfban. 57.) Mecklenburg-Schwerinnhg. k. t. Tarnow f. Pesten. 58.) Salvator fhg. k. t. Stanislau, f. Pesten. 59.) Rainer fhg. k. t. Salzburg, f. Insbruckban. 60.) Wasa altbn, k. t. Egerben, f. Krakó. 61.) Sándor orosz koronaörökös, k. t. Temesvár, f. Pesten. 62.) Lajos bajor hg. k. t. M. Vásárhely, f. Brassóban. 63.) Vilmos németalföldi király, k. t. Besztercze, f. Kolozsvárit. 64.) Sándor nbg. k. t. Déva, f. Egerben. 65.) Lajos Viktor, k. t. Munkács, f. Kassán. 66.) Ferdinánd toskánai nbg. k. t. Ungvár, f. Lembergben. 67.) Schmerling altba. k. t. Eperjes, f. Bécsben. 68.) Rodich altba. k. t. Szolnok, f. Gyulafehérvárit. 69.) Jellasics altbn. k. t. Székesfehérvár, fekszik Iglóban. 70.) Nagy tbszn. k. t. Zólyom, f. Krakóban. 71.) Roszbacher altábornagy k. t. Trencsén, fekszik Terézvárban. 72.) Ramming táborszernagy, kiegészítő terület Pozsony, fekszik Bécsben. 73.) Württemberg altbn. k. t. Eger, f. Bécsben. 74.) Nobili tbszn.