A Hon, 1874. március (12. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-22 / 68. szám

Napoleon S chislecuret! manifestatiójára s kérdi, mi­ként lehetne az ország ily körülmények között nyu­godt ? A demokratiának igen is szüksége van és sze­reti is az erős kormányt, de ez nem a folytonos kard­­csörtetésből, a sajtó és a klubbok elnyomásából áll. (Kiáltások jobbról: Ezt önök tették.) — Govardie : Önök gyilkoltak! (Derültség.) Ezután szónok felte­szi az interpellationális két kérdést Brogliehoz, me­lyeket mi már ismerünk. Broglie válaszát, melyet vázlatosan szintén már ismerünk, jellemzi az, hogy mi­helyt Mac-Mahon Broglie beszédét olvasó, e levelet intézte hozzá márt. 19-én: »Olvasom a beszédet, melyet ön tartott tegnap a nemzetgyűlés szószékéről. Megegyez az azon beszéddel, melyet magam tartottam Párisban a keres­kedelmi törvényszék és az ipar­kamara elnökei előtt. Tökéletesen helyeslem önnek szavait és köszö­nöm, hogy oly jól fogta fel a jogokat és kötelmeket, melyekkel engem hét évre a nemzetgyűlés bizalma felruházott.« Azon beszéd pedig, melyet Mac-Marxon Párisban tartott, s melyre most hivatkozik, illetőleg annak lényeges passusa így hang­zik: »Nov. 19-én a nemzetgyűlés hét évre reám ruházta a hatalmat. Első kötelességem őrködni a souverain határozat végrehajtásán. Legyenek tehát nyugodtak. Hét év alatt tudni fogom tiszteletben tartatni mindenki által a dolgoknak törvényesen megállapított rendjét.“ A baloldali kör ma (hétfőn) esti 6 óra­kor értekezletet tart.­ ­ A középpárt tagjai tegnap d. e. fél 10 órakor a kör helyiségeiben majdnem teljes számmal összegyűlvén, a kör elnöke Domahidy Ferencz­­nek vezetése alatt Ghy­czy Kálmán lakására men­tek, tőle mint volt vezérüktől elbucsuzandók s mint már tényleges minisztert üdvözlendők. Domahidy Ferencz meleg szavakkal bú­csút vévén a párt nevében a távozó vezértől, benne az uj minisztert üdvözlő s a párt további teljes bi­zalmáról biztositá. Mire Ghyczy Kálmán megha­tóban köszönvén meg a párt bizalmát és ragaszko­dását, kéri, hogy iránta úgy a személyek, mint az együttes párt bizalmát továbbra is megtartsa, s kéri, hogy az uj kormányt támogassa. Erre szívélyes kéz­­szorítások után a párt tagjai eltávoztak. A képviselőház mai ülésén az uj kormány be­mutatta magát. Bittó beszédét alább adjuk. Az ülés további folyamában a szélsőbal egy felesleges vitát provokált. A ház túltömött volt. Egy óra után a főrendiház kezdte meg ülését. Országgyűlési tudósítás. A képviselőhöz ülése ír art. 23. déli 12 órak. Perczel Béla elnök az ülést megnyitja. Széll Kálmán felolvassa a múlt ülés jegyző­­könyvét mely észrevétel nélkül­ hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy ő fölségétől több rendbeli kir. kézirat érkezett hozzá. E kéziratok Szlávy fölmentéséről, Bittó kine­­veztetéséről, az uj kormány megalakitásár­ól, felolvas­tatnak. Ghyczy és Bartal neveit élénken megéljen­­zik. Ezután a háznagy bevezeti az uj kormányt, me­lypf n b1’1'»­­0 j»TMr.nnnn.1 fofif «1 T? n 1 n .. H..1 Bittó István miniszterelnök: Tisztelt ház! Az imént felolvasott kegyelmes királyi leiratok által ő felsége engemet miniszterelnöknek, gróf Zichy J. előbb kereskedelmi minisztert közmunka és közle­kedésügyi, Ghyczy Kálmán képviselőt pénzügyi, és Bartal György képviselőt kereskedelmi miniszterek­nek kinevezni, a többi minisztereket pedig előbbi állásaikban megerősíteni méltóztatván, midőn az igy megalakult minisztériumot bemutatni és annak szá­mára a t. ház szíves jó­indulatát, közreműködését és támogatását kérni szerencsém van, kötelességem­nek ismerem habár csak átalános körvonalakban és röviden előterjeszteni a kormánynak nem annyira programmját, miután e kifejezés talán igen tág len­ne megjelölni azt, mit ez alkalommal tenni szándé­kozom , mint inkább csak annak ez­ időszerinti állás­pontját. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad egy futó visszapillantást vetnem a legközelebb lefolyt idő­szakra. (Halljuk!) Köztudomású dolog, hogy az országgyűlés ezen második ülésszakának kezdete óta úgy­szólván ál­landó volt a válság úgy a többség, mint a többi pár­tok kebelében. A bomladozásnak és új alakulásoknak jelensé­gei tűntek fel mindenfelől, és az általános ingadozás közepette természetszerűleg ingadozóvá vált magá­nak a kormánynak állása is, mely csak egy minden tekintetben megbízható tömör pártra támaszkodva lehetett volna képes üdvös törvényhozási működésre. E helyzet okai iránt az egyéni felfogások kü­­lönfélesége szerint különbözők lehetnek a vélemé­nyek, de nézetem szerint határozottan téves volna csupán személyes súrlódásoknak akarni felróni azt, mi mindenféle körökben oly általánosan mutatkozott és nem inkább azon súlyos közgazdasági és pénzügyi álláspontunkban keresni okát, mely az általános el­maradottságunk érzete által sugall rohamos beruhá­zások, és 4 éven át az országot ért súlyos elemi és társadalmi csapások által idéztetett elő, de a­melyet egész terjedelmében csak nem régen ismertünk fel. E baj felismerésének megdöbbentő hatása ren­díte meg a többség önbizalmát, ez volt kétségtelenül fő oka a bekövetkezett általános forrongásnak, és ez idézte elő azon épen oly természetes mint czéljában nemes vágyat is, mely a különböző árnyalatokhoz tartozó nagy tehetségeknek közreműkö­dhetése te­kintetéből a pártok egyesitésére irányzott fusionális és a coalitionális törekvésekben nyerte kifejezését. És valóban te­hát, ha volt valaha oly idő, mi­dőn az ez iránybani kísérleteknek sikerét méltán remélhette a közérdek iránt melegen érezni tudó honfi kebel, úgy bizonyára a mostani idő volt olyan, midőn az általános ziláltság és zavar folytán már­­már egy parlamenti válság örvénye felé sodorta­tánk. Mindemellett is a kísérletek, melyek az egye­sülés érdekében mindkét részről nagy lojalitással folytattalak, fájdalom, meghiúsultak és pedig meg­hiúsultak egy oly oknál fogva, mely hatalmasabb volt, mint az illetők jóakarata; és ekkor történt, hogy mélyen tisztelt hivatali elődöm, ki a legnehezebb vi­szonyok között is férfiasan megállván helyét, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) hónapokon keresztül két sú­lyos tárcza terhét vette vállaira, és legközelebb a pártok egyesítésének nagy czélja körül is annyi ki­tartással fáradozott, — kényszeritve látta magát le­lépni a kormányról, mi által a válság tetőpontra há­gott. Ily körülmények között hivatván fel a felsége által egy új kormány alakítására n°m lehetett más a feladatom, mint az, hogy megkísértsem legalább részben létesíteni azt, mit egész teljességében létesí­­­­teni­­. elődömnek nem sikerült és az az iránybani fáradozásaimat fényes, a hazára nézve úgy hiszem, felettébb örvendetes siker is koronázta két jeles te­hetségnek, de különösen azon kitűnő férfiúnak meg­mérése által. (Élénk éljenzés a jobb és baloldalon) ki daczára elöhaladott korának és egynémely poli­tikai kérdésekre nézve a mienktől eltérő nézeteinek, elég hazafias önfeláldozással bírt a kormányba lépni és a pénzügyi bajok orvoslásának súlyos feladatát vállaira venni. (Zajos éljenzés a jobb és baloldalon.) A lefolyt eseményeknek ezen előrebocsátott rö­vid vázlata után természetesnek fogja találni a t. ház, ha a most ilyképen megalakult kormány tartóz­kodva a politika összes terére kiterjedő és annak minden fontosabb kérdéseit felölelő programm előter­jesztésétől, ez idő szerint csak az általam már emlí­tett és a válság előidézésére a legnagyobb befolyás­sal volt súlyos pénzügyi és közgazdasági bajok or­voslását tűzi ki magának közvetlen feladatául és így progammal, követvén e részben a példát, melyet a 21-es bizottságnak, épen e czélból kiküldésével adott maga a képviselőház. (Helyeslés a jobboldalon.) Ne mondja senki, hogy ezzel nagyon szű­kü­­l, szabtuk azon keretet, melyben másrni szándéko­zunk. Hiszen egy híres frakczia pénzügyminiszter mondá egykor: »csináljatok nekem jó politikát és én Csinálni fogok nektek jó pénzügyeket,« e mondat kétségbevonhatlanul igaz volt és lesz mindörökké. (Igaz­ a baloldalról.) Nekünk, hogy sikerrel oldhassuk meg a ma­­gunk elé tűzött feladatot, és a lehetőségig egészsé­gesekké­ tehessük a társadalmi és­­nem állapotainkat, ki kell terjesztenünk figyelmünket az államélet összes functióira és át­ kell vizsgálnunk annak egész szervezetét, mert csak ez után leszünk képesek megtalálni és javaslatba hozni a dolgok el­intézésének legegyszerűbb és így legkevésbbé költ­séges módját, a terhek elosztásánál pedig azon helyes mértéket és igazságos arányt, mely míg egy részről az állam bevételeinek rendes befolyását leginkább biztosítja, más részről az erők zsibbasztásának vagy kimerítésének is legbiztosabb elhárítója. Mindez együtt véve képezi azon feladatot, melynek megoldására egyesültünk, és ez bizonyára nem oly csekélység, mint talán egyelőre látszik. Ál­lami életünk, szellemi és anyagi fejlődésünk jövő biztosításának érdekei forognak ezeknél szóban és épen azért, mert mi teljes mértékben érezzük az előt­tünk álló feladatnak úgy fontosságát, mint sürgős voltát és mert tudjuk, mily számos törvényhozási in­tézkedést és mennyi időt fog ez igénybe venni, pro­­grammunk egyik kardinális pontját képezi még az is, hogy részünkről mindent elkövessünk, hogy a ki­tűzött czélra irányult actio oly kérdések felvetése által meg ne zavartassák, melyek megoszthatnák a munkások táborát, vagy legalább késleltethetnék a főezér elérését. (Helyeslés a jobboldalon.) Íme ez programmunk a legközelebbi időre, és most szabadjon befejezésül magam és minisztertár­saim nevében még egy pár szót intéznem a 1. képvise­lőházhoz. Válságos nehéz napok vonultak­­el felettünk legközelebb és habár elmúlt is a pillanatnyi veszély, a bajok, melyek kívánatossá tették volna minden erők egyesülését, még mai is teljes mértékben fenn­­állanak és gyors orvoslást követelnek. Ennek lehetővé tételére vállalkozott a jelen kormány és valamint annak minden egyes tagját a haza iránti szeretet és mély kötelesség érzete vezet­te ide e helyre, hol nehéz munka és súlyos felelősség vár reájuk, úgy ugyanezen érzelmek nevében kéri és reményit most önöknek közreműködését és támo­­mat legjobb serrmnt.­ igyekezetünk is si­kerre csak úgy számíthat, ha a bennünket rendes időben elválasztó pártérdekeket a haza veszélyben forgó főérdekének alárendelni készek és képesek vagyunk. (Élénk éljenzés és helyeslés a jobboldalon.) Az ülés tovább foly­­ít a­z a t­a­l­á­r­ó­­ tartott múlt csü­­öörtöki én nagy számú hallgatóság előtt érdekes előadást. Értekező röviden vázolta a meter rendszer keletkezésének történetét, mibenlétét s ma már úgy­szólván az egész világon való honosságát. Kimerítően előadta nézetét, hogy miként kell a kor­mánynak s ezzel szem­ben a közönségnek tennie a méter-rendszernek mennél gyorsabb és sikeresebb behozatalára nézve; szerinte nem elég mai nap a kormánynak abbeli száraz pa­­rarancsszava, hogy az 1876-ban átalánosan haszná­latba hozva legyen, hanem idejekorán — már most — kell gondoskodnia az elljárásnak czélszer­ű és kerekded műveletére. A kormánynak először gon­doskodnia kell, hogy az egész országban egyön­tetűen szervezett hitelesítő hivatalok mihamarább kezdjék meg működésüket p. u. Budapesten legke­vesebb 300 ezer súly mérték van folytonosan alkal­mazásban , ha az új rendszer behozatalával a hely­beli hitelesítő hivatalnál ezen 300 ezer mérték hite­lesítés alá kerül, ezen nagy számú hitelesítés 10 embert legalább egy évig foglalkoztat, meg­jegyeztetvén, hogy a pontos hitelesítés igen fá­rasztó dolog. Másodszor meg kell határozni a kor­mánynak mihamarább: miként, mily részletekben s mily eljárás szerint hozassék be az uj rendszer, va­lamint hun­y alakban s mily anyagból készíttessenek a mértékek. Harmadszor oda kell törekedni a kor­mánynak, miként iskoláiban s az állami intézetekben — mint távirda, posta, vasúti hivatalaiban, fegyházai- és dologházban, hol forgalmi érintkezésben áll a közön­séggel, a meterrendszer mértékeit hova hamar­ább be­hozván, a felnőtt közönséget az új rendszerhez szok­tassa. A közönség viszont, különösen az iparos osz­tály, saját érdekében igen helyesen tesz, ha a meter­­rendszer szerinti mértékek használatát mielőbb eaz­p.—ura szabók, kik—már jó idő óta centiméterrel dolgoznak; az üvegiparosok s má­sok is jól cselekednének ha az itere, meszöly, krigli stb. helyett literes mértéket kezdenének használatba venni. — A számtalan példákkal fűszerezett érteke­zést a hallgatóság nagy figyelemmel hallgatá mind­végig, s mindenki azon óhajjal távozott, vajha az or­szágban többen vállalkoznának a méterrendszer is­mertetésére és megkedveltetésére.­­ A S i­d­o­­­i lovartársulata szombaton este kezdte meg előadásait a kerepesi utón. A társulat, mely ötven tagból áll, nem tartozik a legkitűnőbbek közé, de van egy néhány igen szép lova, mely szá­mot tenne akárhol, két igen ügyes gymnaszája, kik magas hintán hajmeresztő dolgokat visznek végbe, egy kitűnő falábjárója s néhány mozgékony eleven elvwnja, köztük kivált az apró, 8—10 éves nemze­dék, kiknek mutatványait valóban érdemes megnéz­ni. Előadás minden nap tartatik esti fél nyolcz órától kezdve, ünnep és vasárnapokon d. u. négy órától is. — Vadmacska a templomban. Már­czius 15-én a gömörmegyei Henczkó község templomának kitört ablakán egy vadmacska lopózott be, mely az istentisztelet alatt valóságos for­radalmat idézett elő. Midőn az orgona megszólalt, a vad rej­te­kéből fölvezetve a legnagyobb zavarban ugrándozott az asszonyok, férfiak s leányokon keresztül majd ide majd oda, mint a villám járt a pr­édikáló széken, onnan le a nép közé, innen az oltárnak a miséző pap felé rohant, de itt megriasztatva, a leányok fején ke­resztül ismét a nép közé szaladt, hol végre sikerült őt eltaposni s elevenen elfogni; a nép a veszedelmes csendhábor­itót aztán a templomon kívül agyonverte. Az általános sikoltozás és rémülésen kívül egyéb baj nem történt. Szer­encsére a vad által senki sem sér­tetett meg. A vad hossza majd hár­om lábnyi. A veszverési plébános — mint a »Felv. Közs.« írja — kitömeti s a rozsnyói kath. főgymnasiumznak ajándék­ba küldi. KÜLÖNFÉLÉK.­ ­ Az országos gazdasszony­­egylet tegnap tar­totta meg évi közgyűlését a városházban mintegy 70 tag, tulnyomólag nők je­lenlétében. Az évi jelentés s számadás megjegyzés nélkül helyeseltettek, a leköszönt választmány újból megválasztatott s még egy néhány uj taggal szaporo­­dott, az alelnöknő Braunné pedig felkéretett, hogy leköszönését vegye vissza. Az évi jelentés adatairól később ismét meg fogunk emlékezni. Nevezetes volt Sztupa György azon egyhangúlag elfogadott indít­ványa, hogy az egylet czíme ezentúl a »magyar gazdasszonyok or­szágos egylete­ legyen , miután nem a gazdasszonyok országosak s továbbá, hogy a választmányba tiszteletbeli tagokként férfiak is be­­választassanak.Az utóbbi indítvány, a miniszter jóvá­hagyása reményében, rögtön foganatosittatott s né­hány férfiú, leginkább paedagógusok, a választmány tagjaivá lett. E szerint jelenleg a fővárosban már csak az egyetlen nőképző egylet létezik, melynél férfi választmányi tagok nem léteznek. Sztupa György, az egylet buzgó jegyzője s pénztárnoka, még egy harmadik indítványt is tett, hogy t. i. a választmány 3 évre választassék s azok közül egy rész évenkint kisorsoltassék, azonban ezen indítvány a »kisor­solás« eszméjének szokatlansága folytán a nők részéről ál­talános visszatetszéssel fogadtatott s ennélfogva el is ejtetett. Az érdekes gyűlésnek fél 1-kor volt vége. — A haltenyésztési részvény­társa­ság alakításán fáradozó Kendeffy Árpád, Kenessey Kálmán, Kubinyi Feren­cz, dr. Podmaniczky és töb­ben a Széchenyi tér kioszkjában gyűlést tartottak, hogy megvitassák: a Gödöllőn állítandó mesterséges haltenyésztés részvénytársaságát miként kellene lét­rehozni. Megállapodtak, hogy 12,000 ft­t alaptőke 50 frtos részvények útján szereztessék be. Mi ezen igen szükséges, s közgazdaságunk érdekében fontos még kezdeményező vállalatot pártfogásba ajánljuk , annyival is inkább, mert lesz hol az ország távolabb eső vidékeinek haltenyé­sztésre vállalkozói gyakorla­tilag is képezhessék magukat. — Színházi játékrend. Ma 23- kán, »Benoiton család« új betanulással, 24-kén a »Próféta,« 25 én »Közönyt közönynyel,«26-dikán »Hamlet« opera, 27-kén »A tár­saságból,« 28-kán »Don Juan,« 29-én »A székelyföldön.« A jövő hét­re kitűzvék: 30-kán »Plumet ur öröksége,« 31-kén »Hugenották,« Benza Ida asszony utolsó felléptéül, ápril 1-jén Dumas »Alfonz ur« czimű dr­ámája elő­szö­r, 2-kán a központi Frőbel-nőegylet javár­a a Tannhäuser,« 3-dika és 4-dike szünnapok, 5-kén a nyugdij-intézet és színházi segély egylet javára: »Don Juan.« Avár színház játék rendje ez: ma 23-kán »Norma,« 25-kén »Nagyapó,« 26-kán «Makranczos hölgy.« 27-kén a nőképzőegyleti hang­verseny, 28-án a »Csók,« 29-én »Szellemdús hölgy« s »Eszter és Dávid,« 30-dikán operai előadás jóté­kony czélra, ápril 1-én »Peleskei nótárius, 2-kán »Alfonz úr,« 5-kén »Szép Diego« jótékony czélra. — A fővárosi iparos körben Matlekovics Sándor a meter rendszer­be­Nyilatkozat. A »Hon« mai számában az állittatik, hogy Pest megye legközelebbi közgyűlésén nem Batta Andor, hanem én tettem meg az indítványt, miszer­int Petőfi születésházát a megye ne vegye meg, s ezzel recti­­ficálja a »Hon« tegnapi közleményét. Téves volt az első, téves a második közlemény. Egyikünk sem volt a legelső felszólaló. De nem is ez a kérdés súlypontja, hanem az, hogy miként nyilatkoztunk ? s mi a megyei végzés ? Felszólalásunkban kimondottuk, hogy Petőfi a lánglelkű költő s a csatamezőn elvérzett hazafi emlé­ke iránt igen is óhajtjuk leróni kegyeletünk tartozó adóját,­­ de felvetettük a kérdést, hogy a kegyelet­nek maradandó emlékét képezheti-e a sorfalból épült rozzant ház, mely a leggondosabb tatarozás mellett BÉCSI TŐZSDE. Martius 21. A. Államadósság 100 frt. Egységes Járadék, Jegyekben máj.­—nov. 6 prs. . • . . „ febr.—aug. “ pre. . . „ , ezüstben Jan.—fel. ° pre. . • „ april— oot. 5 pre. . . Osztrák értékben visszafizetendő: gerseláse&l lM9-ből egész sersj. p. p............................. • # 1889-ből ötöd % i ■ !.•••• . 1854-ból 150 frtos 4%„ . ............................ „ 1800-ból 500 „ 6%» ................................... „ 1880*ból 100 „ 5%.­­ ............................ . 1864-ből 100 *............................. Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja............................ C­serejegy-kölcsön 100 frt. ................................. . ,­ssőiadézsma*vilt­ág 100 frt. Gömöri záloglevél 150 frt...........................................* Állami domániai jelzáloglevél ISO frit ...... B. Földtehermentes: 100 frt p . Horváttátok­sági 5%........................................................... Erdályországi 5%........................... Temesi bánság 5%...........................• ••••• Temed 1867-diki sorsolási záradékkal............................ Sw' .................................................... „ 1807-diki sorsolási sírásokkal ..•••• Csehországi 5°/s............................................................ • • Bukovinai 5 „ • Gáosorssági „ ....................................................................... Krajnai, karinthiai és tengersaal­oki 5% . . . • • Morvaország­ ............................................................ Álló-ausztriai 6 ................................................................... Felső-ausztriai 5............................................................. . Salzburgi BM............................. Sziléziai 6 ............................................................. Stájerországi I . ............................................ . • • Tirol! 6 .............................................................. C. Más közkölcsönök. Pest város 6% %erad­ási kölcsöne 100 frt................................. Bécs várca 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. • . • ▲ török Vasúti kölcsön díjkötvényei, 400 frank . .­­ „ 400 frank 95 fr.be. D. Bankok részvényei* Angol-«*3trᣠbank 200 frt, befizetés . . . Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ • • • Osztrák földhitelintézet 200 frt- 40% befizetéssel Magyar ált. földhitelintézet 100­­frt........................... Cseh ált. bank 200 frt 40% bef......................................... Osztrák hitelintézet 160 frt ...••••• Penti kereskedelmi bank 500 frt ....•• • Alsó-ausztriai lezzámiteló bank 500 frt .... Osztrák-francsia bank 200 frt ezüst ...................... Magyar­ „ „ *00 frt 40% befizetéssél Általános bank Bécsben *00 frt 50% befizetés . . Nemzeti bank ................................................................. Egyleti bank *00 frt, 40% befizetés....................... Forgalmi bank 200 frt......................................• * • Osztr. magy. leszám. és hitelbank *00 frt, 40% beft Bécsi váltóbank 200 frt 40%...................................... _ váltóülleti járatság 200 frt 40% .... _ bank 20­0 frt 40% befizetés ...... bankegylet 200 frt 40% befizetés .... Magy.­art. hitelbank 200 frt, 40%............................ _ „ municipal!! hitelintézet 200 f. 40 ft befiz­­esti bank 200 frt............................................................. Magyar jelzálogbank 200 frt, 50 frt bef........................ Srájczia-osztrák,magyar*bank Párisban (500 fr 50 frt darabja)................................................. Osztrák-egyptozsi bank (20 font tszer. (200 frt, 409 f s befizetéssel ........................... Börze- és hitelbank 100 frt, 40% befizetés. . . . Adva Tartva 1­69 45 69 55­­ 69 40 69 50 v 73­ 75 73 85 73 70 73 80 305 — 315 — 1 265 — 267 — 98 — 98 25 103 25 103 75 108 75 109 25 135­­135 60 95 — 95 50 77 — 77 50 __— 119 50 120 — 50 76­^50 74 — 50 75 -78 50 74­­7« 75 73 75 75 25 — 25 95 _ 96 — 7« 75 77 75 78 50 8« 50 — 77 94 50 95 50 97 _ 98 50 94 50 SU 25 94 75 93 _ 93 50 85 56 85 70­­75 46 25 135 — 135 50 34 — 84 50 59 50 60 — 227 50 228­­865 — 870 — 37 — 38 — 55 75 56 25 966 — 268 — 18 75 19 — 107 — 107 50 70 -1 1 3 1 1 I lii1 t 102 -102 50 pécsi kereskedelmi bank (600 ft. 200 frt, 40% befiz. II. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés......................... Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel . . Osztrák jelzálog járadékbank, 300 frt, 40% befi. , Bécsi jelzálogbank, 200 frt, 40% befizetéssel . . Ált. jelzálog-bistosiscebank, 200 frt, 40% befiz. . , -keleti bank (20 font st. vagy 500 frt.) 30 frt ezüstben...................................................... leibank 200 frt, 40% befizetéssel .... E. Közlekedési vállalatok részvényei. p. p. észak-keleti­­ frt ezüst .... keleti-pálya 200 frt................................ ték-dombovár-zákányi (dana-drivai) 200 frt ezüstben ........ iraki pálya, 150 frt.................................­yugati , 200 frt.......................* . a pálya­­ei­eiaak-német összekötő-pálya, 800 frt p. p.. .. Iparvállalatok részvényei. Agricola­, meseg. váll. társasága 200 frt . . ■*6011 épitő-társaság 200 frt, 40% bef.. . . . Donau, osztrák biztosító 200 frt . . .... At­as. viszontbizt. bank fi00 frt 50% befizetés. . . AH. osztrák építő-társaság, 200 frt, 40% befiz.. . Bécsi épitőtársaság 200 frt 40% befizetéssel. . . . Osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt ..... Prágai vasipar-társaság 200 frt. Stájerországi vasipar-társaság 200 frt . Europa bizt. társaság Bácsben, 300 frt. . . . Erdőipar-társaság 200 . *................................. Erdő-termény társ- 200 frt, 50% befizetés. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% . . . . . , „ 33 éves visszafizetés 5% ...... Cseh Jelzálogb. 5%............................ Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ....... x •* 5. 9%........................... « • • * Magyar földhitelintézet 5'/1%................................. . g „ járadékjegy 8% . . . . 55 kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . * jelzálogbí»^ 6%% zors................................... Osztrák 10 év alatt visszaesendő 5%°/p T .................................................................. 60 év alatt visasea esetendő 5'/»%................................. Első osztr. takarékpénztár 80 éves sorsolás, 5*/a% • Adva 80 — 127 — 141 — 535 35 200 50 2080 —­­200 60 235 75 144 75 433 — 318 50 149 25 215 50 155 50 103 75 108 — 56 — 98 ~ 156 50 155 50 77 50 12 — Tartva 127 50 142 587 — 201 — 2090 — 201 50 236 25 145 25 436 137 — 319 — 149 75 217 — 155 75 104 25 109 — 65 50 98 25 157 50 155 75 78­­ 12 50 9* Elsőbbségi kötvények* Alföld­ flunaei pálya 200 frt ezüst . . . . . Báttaszék-Dolabovár 200 frt e. 5%........................... Egyes. magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 6%. Osztrák dunagőz,hajózási társulat 1000 frt p. p Stájerorsz. vasspartdra. 6%..................................... Erzsébet-pálya 200 frt p. p. 94 50 84 75 90 40 86 26 89 — 84 50 73 50 95 85 25 90 56 86 50 90 — 84 75 74 — Erzsébet-pálya ezüst 106 frt ....... « , , 1842-fkl . .... 5 ... i . „ l«W­ ikl............................................i i •f ff 200 frtai • • * . . Ferdinánd északi pálya 200 fri. p. p. . • :'i •- * * , , 100 frt o. é. . . . fí » • • ■ ®*as* f% • • • Ferencz József . 200 Péce-barcai t fOO „ ezüst . . • • Károly­ Lajos - 800 ........................................* L©mbergi-czern.-jat»yi pálya 800 frt esest . . • , , , , I. kib. 1865 . . » • » i ß* * 1807 . • B * n * Uí­ • 1868 . • Osztrák-Lloryd 100 frt .......... Első erdélyi pálya 200 frt es&rt . • • . . . • Állampálya 500 frank ........­­ . « fi 1867-iki ....... .««. Déli pálya 500 frank ........... „ ff 200 frt 6% .......... Tiszai „ 100 ......................................... Magy. gar 200 frt e. 5%........................... Magy. északkeleti 800 frt. 6% . ........................... Magyar keleti pálya 800 frt ezust........................... Magyar nyugati 100 frt 57%...................................... Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben . . . Albrecht-vasút 300 frt 6% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 800 frt, 5% ezüst 1­00 frt . Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 frt . , „ ff 1809. klbeoz/fcu frt, 57, . Morva-sziléziai közp. vasp. 800 frt, 5% ... Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% ezüst Rudolf vaspálya, 800 frt, 57% ezüst, 100 frtért . • ^­­ 0 n. kibocs. 1869....................................... I. magánsor»jegyek. UU.lintér« 19« frt......................................................... Clary 40 frt p. p...........................­............................... Dunagőzhajózási 100 frt .. .......................................... Innsbrucki városi 90 frt............................................ Ke­glevich­ 10 frt ............................................................ Buda város köles. 40 frt ............................................ Pálffy 40 frt p. p. . . ................................................. Rudolf-alapitvány 10 frt . . . ...... . Salm 40 frt p. p. Salzburgi díj sor­aj. 10 frt............................................. St. Denois 40 frt. p. p. ......... . Stanislau városi 90 frt........................................... . Triest város 100 p. ............................................... . . . . 50 p. ........................................................... Waldstein 200 frt .. ........................................................ Windischgritts 20 frt ................................ . . . Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... Augsburgra 100 frt délnémet ..... Borlin 100 tallér ............................................ Boroszló 100 frt tallér ••••••. Brüssel.................................................................. Frankfurti 100 frt délnémet ..... Hamburgra 100 márk. .. ...... Londonra 100 font sterling • • • • . Lyonra 100 frank...................................... . Milano 100 frank............................................ Marseille 100 frank........................... Paris 100 frank ................................. Pétervár, 100 rubel....................................... 57« • 6% • 6Vs • 5% • b% « nl . 8V. . *. Vl: Pénzek árfolyama. Arany.................................................................................. 20 fokos arany...................................................................... Orosz imperiale ............................................................ Mária-Terézia-tallér ........... Egyleti tallér....................................................................... Ezüst....................................................................................... Váltóleszámítolás ...................................... Valuta. Arany al marco................................. Friedrichs d’or. ........................................... Lotais d’or...................................... Angol souvereigne ...................................... o Porosz pénztári utalvány...................................... • Ezüstszelvény Oroszpapir rubel............................................ « • « Adva 94 50 92 50 91 50 87 — 104 50 101 75 83 — 102 — 76 50 88 50 79 75 83 — 130 50 109 25 95 50 75 50 72 50 68 86 50 95 94 — 92 25 169 — 28­­ 93 50 17 50 15 50 24 25 23 75 13 50 32 25 17 50 23 50 16 50 53 50 24 — 20 93 55 93 90 94 15 55­­ 111 70 44 20 5 26 8 92 106 50 11 20 1­66— 100 50 154 92 — 105 — 102 25 84 — 102 50 77­­89 — 83 50 137 — 109 75 95 75 76 — 73 — 68 50 95 50 94 50 92 50 169 50 30 — 94 50 18 — 16 50 24 75 24 25 14 50 32 75 18 — 24 50 17 50 24 50 21 — 93 65 94 15 94 35 55 10 111 80 44 25 5 27 8 93 106 65 11 30 1 67 106­ 90 155­ 0 sem tartható fenn, s pár év múlva végkép összer­os­­kad. Reá mutattunk a Kazinczy ház szomorú példá­jára, — s kifejezést adtunk azon nézetünknek, hogy a jelenlegi tulajdonos által túlságosan követelt né­hány ezer for­inttal bizonyosan a czélnak megfelelőbb eredményt érnénk el. Másodszori felszólamlásomban pedig indítvá­nyoztam, hogy a küldöttség jelentéséből az tűnvön ki, hogy Kis-Kőrös város a zugutezáskát — melyben a Petőfi ház áll — szabályozni szándékozik, — se­gítsük elő a város ezen törekvését, s ha e szabályo­zás sikerül, vegyük meg a házat, s ennek szabad tért nyerendő helyére vitessék át a már meglevő szobor­. — így lenne a czél elérve, hogy a szó szoros értelmében vett születés helyen állna egy emlék, mely daczolhatna az idő viszontagságai­val, nem úgy mint a roskadozó ház, melyet nem le­het fentartani, mint lehetne Csokonai csikó bőrös kulacsát, habár annyira össze lenne is repedezve, hogy kifolyna belőle a somlai nedv. A megyei végzés pedig az, hogy a ház megvé­tele ugyan ez­úttal elhalasztatik, de a gyűjtések me­­gyeszerte megrendeltetnek, s a befolyandó összeg mikénti felhasználása iránt később fog határozat ho­zatni. Budapest, márt. 22. 1874. Földváry Mihály orsz. gy. képviselő. A városi vigadó termel 20 kv belépti díj mellett minden nap megszemlélhetek. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től. 12-ig, d. u. 8—6-ig. Tudományos társulaton, gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó­n tárgul­t—minden hó első csü­törtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor természettudo­mányi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 6 óra­kor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A magyar tudományos akadémia könyvtára nyitva van d. e. 9—12, d. u 3—6-ig, ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A nagykomlóban Váry Kálmán művezetése alat újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. A „Hon“ magántársürgönyei. Bécs, márcz. 22. A költségvetési bizottság el­fogadta a catasteri hivatalnokok járulékait szabá­lyozó kor­mányjavaslatot. — Wedl indítványa, mely cultusminiszteriumnak a közoktatásügyitől való elválasztását kívánta határozatilag kimondatni, — elvettetett. Bécs, márt. 23. A »Montagsrevue« jelenti. Az Urak házának felekezetügyi bizottsága csekély mó­dosításokkal elfogadta a kath. egyház külső jogvi­szonyairól szóló tvjavaslatot­ előadó Hasner. E vaslat tárgyalása az urak házában tán már csütör­­tökön kezdődik. Róma, márt. 22. A király ma fogadja a diplo­­matiai testületet, és átveszi Victoria királynő, az osz­trák magyar uralkodó, a német és orosz császárok és Mac-Mahon elnök sajátkezű üdvözlő irataikat, to­vábbá Grant elnök üdvözlő táviratát. A király üd­vözletére folytonosan számos küldöttség érkezik ide. Trieszt, márcz. 22. A »Diana« Lloyd-gőzös ma reggel 1 órakor megérkezett a kelet-indiai és chinai postával. Berlin, márcz. 22. A császár mai születés­napja alkalmából a város ünnepélyesen fel van lobo­gózva; a középületeken kívül számos magánépület is fel van diszítve. A mai kivilágításhoz nagy előké­születek léteznek. A császár 11 órakor a koronaher­­czeg palotájában istentiszteletet hallgatott. Egy óra­kor a fejedelmi személyek jelentek meg : a szász ki­rályi pár, a badeni, weimari és mecklenburgi nagy­­herczegek, az altenbur­gi, meiningeni és egyéb her­­czegek. A királyi palota előtt nagy néptömeg gyűlt össze, mely lelkes kiáltásokkal üdvözölte a császárt. Bukarest, márcz. 22. A pénzügyminiszter javaslatot terjesztett elő 27 millió franknyi kölcsön felvétele és a sóegyedáruság behozatala iránt. A cul­­tusminiszter 700,000 franknyi hitelt kért a nemzeti színház bútorzatának megújítására. Roma márc. 22. (Délben) A király a diplomatiai testület szerencsekivánatait fogadta. Az osztrák-ma­gyar, német és orosz uralkodóktól, a bajor és svéd királyoktól üdvözlő iratok érkeztek. A svájczi követ a szövetségtanács nevében nyújtott át egy iratot. Több követ holnapr­a uralkodóik közvetlen leveleit, jelentették be. A fogadás két órán át tartott. Berlin, márt. 22. A császár születésnapja al­kalmából fogadta a fejedelmi személyeket és a tábor­noki kar­t; ez utóbbi nevében Wrangel táborszer­­nagy üdvözölte a császárt, mire ez így válaszolt: »Miután önök, mint hadseregem képviselői jelennek meg, nem hallgathatom el, hogy úgy látszik, misze­rint fölötte ismét válság lebeg; a­mit négy éven ke­resztül kötelességérzetből és meggyőződésből fen­tartani iparkodtam, azzal el is értem hadseregem és szövetségeseim nagy sikereit; ez érzet most is kitar­tást és bátorságot önt belém, mert nem azért ragasz­­kodom a kipróbált vívmányhoz, hogy háborút idéz­zek föl, hanem hogy biztosítsam a békét. Bukarest, mart. 23. A német császár szüle­tésnapját az itt tartózkodó német alattvalók ünnepé­lyes istentisztelettel és diszlakomával ünnepelték meg, ez utóbbin Pful követségi tanácsos felköszöntője a német császárra lelkesen fogadtatott. Az ünnepély háborítás nélkül folyt le. Páris, mart. 21. A török kormány az 1873- iki kölcsön contrahensei az ezek által átvett, de még tova nem adott 200,000 kötvény visszavásárlá­sa iránt egyezményt kötöttek. A kötvények hat hó le­­folyta alatt 297 frank és 50 centimessével vásárol­tatnak vissza, viszont a contrabensek lemondanak minden optionális jogról a fennmaradó 800,000 köt­vényre nézve, azon tilalom pe­dig, hogy a kormány­nak 1875 február haváig nem szabad új kölcsönt kötnie, megszüntettetik. Az 1873 iki kölcsön felesle­ges kötvényei által a kormány megszer­zi azon össze­geket , melyek az áprilisban esedékes szelvény be­váltására és egyéb kiadások fedezetére szükségesek. Páris, márt. 22. Santa Cruz plébánost francia csendőrök elfogták és Bayonneban fogságba ejtették. Bécs, márt. 23. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 229.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar —. Angol-Ausztriai 137.— Magyar hitelrészvény 144.—. Franco-magyar !—.—. Váltó­bank — —. Napoleondor —.—. Államvaspálya 334.—. Lombardok 161.—. Galicziai —.—. Tram­way —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Municipalbank —.—. Unionbank 128 50. Általános épitő­bank 78.50. Angol épitőbank 88. Bécs, mart. 23. (Előbörze.)Hitelrészvény 229 25. Angol-Magyar 34.50. M. hitelrészvény 152.50 Napoleond’or —.—. Lombardok 149.25. 1860-diki —.—. Municipalbank 31. —. Általános épitő­bank 77.50. Magyar földhitel 60.50. Angol-osztrák 137. —. Franco-Magyar 56.—. Állam vaspálya 318.50. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.—. Unió- Bank 128.50. Angol épitő­bank 86.75. F­r­a­n­k­f­u­rt, mart. 22.(Kezdet.)Váltóárfolyam — . 1864-es —.—. Lombardok S 51.75. Évjáru­­léki papír 65.3­8. Osztr. bankrészv. 1609.—. Osztrák hitelrészv. 235.—. Osztrák államvaspálya-részvény 331.25. 1860-as —.—. Ferencz­ Józsefvaspálya —. — Galicziai 245.75. Évjáruléki ezüst 66.’/a- Győr- Gráczi —. Frankfurt, mart. 22. (Zárlat) Váltóárfo­lyam Bécsre 105.25 Amerikai 1882-re—.—. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques—.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. llégi metalliquso —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.­­ 1[­«. Osztrák hitelrészvény 240. —. Osztr­ák ál­­lamvasut 133.—. 1864-ik sorsjegy 157.50. 1880-ki 95.3/8. Ferencz­ Józsefvasut —. Lombardok 152. 50. Galicziai 247.50 Papirjáradék 62.75. Ezüstjá­radék 66.3/«. Osztrák bankrészvény 1009.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztr­ák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin , mart. 22. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 87.50. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90 —. Bécs —.— Romániai 43.—. Államvaspálya 189. 75. Papirjövedék 62.3/s. Hitelsorsjegyek 113.5­8. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 137.—. Magyar sors­jegy — Berlin , mart. 22 (Zárlat.) Galicziai 105.3/8. Lombai’d 87.25. Ezüstjöv. 66.(i. 1860-ki 95.3/8. Bécs 89.8/8. Romániai 42.’/8.Államvaspálya 190.—. Papirjövedék 62.75. Hitelsor­sjegyek 110.—. 1864- diki 90.25. Hitelrészvények 135.o. Magyar sorsjegy 47.50. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874.

Next