A Hon, 1874. december (12. évfolyam, 276-299. szám)
1874-12-02 / 277. szám
Budapest, 1874. Szerda december 2. 277. szám, XII. évfolyam. Esti kiadás. Kiadó-hivatal: Barátok tere, Athenaeum-épitet földszint Előfizetési dlij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.......................................6 írt — kb. 6 hónapra......................................12»—» Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... 1 » — » Az előfizetés az év fogtján minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDitiSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, december 2- Budapest, dec. 2. A román metropolita - választás ma történik meg. A választás előzményeiről alább vesznek olvasóink terjedelmes jelentést. A „Reform a azt újságolja, hogy Mandics Tivadar — miniszteri tanácsos a közoktatásügyi minisztériumban — akinek nevével a szerb ügyben nem egy igen kétes jelentőségű kormányintézkedés tapad össze, fölmentetik ez állásától. Az erdélyi pártmozgalmak egyre tartanak. November hó 29-én a tordamegyei deákpárt tartott ülést, a melyen az ujmagyar párt” törekvéseit meglehetős határozottan defavoyálta. — Jelen sokan voltak, köztük Bethlen Gréza,legidősb gróf Teleky Domokos,b. Kemény György, közb. gr. Teleky Domokos, stb. A magyar párt mellett közb. gr. Teleky Domokos és Horváth Mihály szólt, a többiek — legnagyobb hatással régid. gróf Teleky Domokos — ellene. A hozott határozatok a következők: A tordamegyei alsókerületi Deákpárt egyhangúlag kimondja, hogy I. Az »erdélyi magyar nemzeti párt« czimén egy uj párt megalakulását roszalja. II. Azon meggyőződésben lévén, hogy hazánk zilált helyzetének rendezését az eddigi párt kebelében és annakmegerősítésével eszközölheti leghelyesebben, egyátalán nem tartja időszerűnek bármiféle új pártok alakítását. III. Ezen határozatot a tordamegyei Deákpárt azon felszólítással közli a Királyhágón inneni Deákpártokkal, hogy e határozat szellemében a cselekvés terére lépjenek. A határozat szövegezésével régid. gr. Teleky Domokos, gr. Bethlen Géza, b. Huszár Károly, Tékes Ödön, Nagy Imre bízattak meg. A franczia politikai és pártviszonyokról a »Nordd. Alig. Ztg.“ folytatólag egy alapos és tárgyilagos tudósitást közöl, melylyel mi mindenben egyetértünk s mely csak megerősíti azon nézeteket és felfogást, melyeket e tekintetben nyilvánítottunk. A bonapartisták mintegy 50 praefekttel és az alpraefektek fele részével rendelkeznek, kik még a császárság alatt léptek hivatalba. Másképen pedig pártjuk igen kicsiny és elenyészőleg csekély nemcsak a nemzetgyűlésben, (30-an vannak), hanem az országban is. Corsicán kívül csak két-három megyében bírnak biztos alappal. Ha nem tudnak nagy zajt csapni és szemtelenkedni, szájaskodni, miáltal azt a hitet akarják fölkelteni, hogy számosan vannak. Megjegyzendő, hogy az újabb időben Mac Mahon kormánya alatt választott 6 bonapartista (Lens, Bourgoing, Leprarost de Launay, Delisse-Engrand és Mouchy herczeg) közül 5, nem mint tiszta bonapartista lépett föl és választatott meg, hanem mint a se hús , se hal intézmény: a septennatus híve. Egyedül csak Mouchy herczeg tekinthető tisztavérű imperialistának, de ennek is megválasztatását leginkább az általa korteskedésre kiadott 300 ezer frank, nagybirtokai és a két republikánus jelölt viszálykodása, továbbá Aumale herczeg támogatása tették lehetővé. E herczeg megválasztatásánál sokkal nagyobb fontosságúak Niel, a paduai herczeg, Argence, Peyrousse, Marmier, Cassagnac, Beauchamp és Beertrand tbk. — bonapartista jelöltek bukásai a különböző pótválasztásoknál. A septennatusi nagy kormánypárt most tisztán csak a jobbközép, mely a septennatusnak olyasvalami formát szeretne adni, hogy se republikánus, se monarchista jelleggel ne birjon. A más, már kírozottabb monarchista pártok, mint a bonapartisták és legitimisták, kik még a septennatus lefolyása előtt szeretnék jelöltjeiket trónra ültetni, a személyes septennatust akarják. A republikánusok nem szeretik ez intézményt, de ha máskép nem lehet, hát legalább republikánus jelleget akarnának neki kölcsönözni, így tehát tulajdonképen egyik párt sem valódi barátja a septennatusnak, mely napról-napra mind népszerűtlenebbé lesz. A nemzet keblében meg pláne nem bír semmi gyökérrel ez intézmény, melyről nem lehet tudni, hogy tulajdonképen mi, mely se monarchia, se köztársaság, melyet a nép meg nem ért. Ily ingatag alapon áll a septennatus. De a kormány helyzete még ennél is ingatagabb. D e ő az e s herczeget kivéve, ki az »Orénoque« visszahivása által az ország osztatlan tetszését vívta ki, minden miniszternek tört cserepe van. Chamboud-Latour belügyér a republikánus sajtó zsarnoki üldöztetése által tette magát gyűlöletessé. Cumont a Chauffardok által ingattatta meg állását, melyet a liberális protestánsok is ostromolnak és igy tovább. Mit fog tenni már most a nemzetgyűlés, mely épen ma választja meg elnökségét s melyben épen ma olvastatik föl legalább eddigi hirek szerint Mac Mahon üzenete? Annyi bizonyos, hogy a monarchista párttöredékek vonakodni fognak 1. republikánus jellegű septenatust szervezni; 2. vonakodni fognak a nemzetgyűlés feloszlatását kimondani, hanem arra törekednek, hogy a kamarát „septerializálják, azaz két évre (vagy jobban mondva 6 évre) permanenssé tegyék. Ekkor a republikánusoknak nem marad egyéb hátra, mint a feloszlatást követelni, megteszik az erre vonatkozó indítványt, de mint ezelőtt, ekkor is le fognak szavaztatni. Másfelől a monarchisták köréből is az a megrémülésre mutató kiáltás hangzik föl, hogy a nemzetgyűlés septennalisatiója esetében a republikánusok pótválasztások útján is többségre fognak vergődni 6 év alatt, miután csak 20 szavazatot kell még nyerniök s a többség az övék. Ily körülmények között minden arra mutat, hogy vagy a statusquo fenntartatik minden bizonytalanságával és veszélyeivel ; Mac Mahon előtt pedig államcsíny áll: vagy erőszakkal feloszlatja a nemzetgyűlést, mely képtelen arra, hogy az ő hatalmát alkotmányosan szervezze, vagy egy új nemzetgyűlés választását rendeli el, vagy pedig plebiscitárius szavazat útján felhívja a népet, hogy válaszszon a köztársaság, császárság és királyság között. Így adja elő az említetett berlini porosz lap a franczia állapotokat. Az előadás azonos, mint mondok, azon felfogással , melyet mi is jeleztünk, innen a távolból nézve a franczia politikai mozgalmat. Újabb hír szerint Dufaure és Perer Kázmér, a balközép vezérei abban állapodtak meg, hogy pártjuk vissza fog utasítni minden compromissumot, ami ellenkeznék a köztársaság elismerésével. Spanyolországból kormányválsági hírek érkeznek, mely szerint a mostani kabinet egészen átalakul s csak Ulloa és Romero Ortiz tartják meg tárczáikat. Egy másik hír szerint a franczia külügyér megküldötte már a választ az ismeretes spanyol panaszjegyzékre a madridi kabinetnek. A román egyházi nemzeti congressusról. N.-Szeben, nov. 29. Tegnap volt a congressusnak azon ülése, melyen a f. évi november 1-én teljesített metropolitai választásra vonatkozó legi. elhatározás hivatalosan kihirdettetett. Az ülést megelőzőleg egy értekezletet tartottak a képviselők, melyben a modus procedendi a legteljesb egyetértésben megállapittatott. Az eddigi ülések egy kiss e czélra igen alkalmatlan kápolnában tartattak, s maga a választási adtus a szervezeti szabályzat 157. §. 2-ik pontja alapján most is ott fog teljesittetni,— a congressus egyéb ülései azonban áttétetnek a »Magyar korona« e czélra berendezett termébe. Tizenegy óra után megnyittatván az ülés, a beérkezett iratok és jelentések — köztük a megerősítés végett felküldött küldöttség jelentése is — szabályszerű elintézése utánnapirendre került a legfelsőbb elhatározást tartalmazó miniszteri leirat felolvasása. S tanescu jegyző felolvassa az eredetit magyar nyelven, utána pedig Rotariu jegyző román fordításban. A leirat e képen szól: »A görög keleti román metropolia összegyűlt Congressusának 1688. évi. sz. Nagyszebenben A f. évi Octóber hó 27-én Nagyszebenben öszszeült gör. keleti román metropoliai congressusnak november 2-án tartott üléséből Ő császári és Apostoli királyi Felségéhez intézett, s az erre megbízott küldöttség által a legfelsőbb helyre leendő bemutatás végett nekem kézbesített ésa november hó 1-jén végbement metropolita választás eredményét legfelsőbb kegyelmes megerősítés kérelmével bejelentő legalázatosabb felirata, általam folyó évi november hő 14-kén kelt legalázatosabb fölterjesztéssel bemutattatván, arra Ó császári és apósi. kir. Felsége Gödöllőn f. évi november hó 19-kén következő legfelsőbb elhatározását méltóztatott velem legkegyelmesebben közölni : »Vallás és közoktatási m. kir. miniszterem előterjesztésére a Nagyszebenben f. évi october hó 27- kére összehívott gör. keleti román metropoliai congressus által f. évi november hó 1-jén, szavazattöbbséggel gör. kel. román metropolitává választott Popasu János karánsebesi püspököt,a román congressusszervezeti szabályzat 157. §. 13. pontjában fentartott királyi jogomnál fogva,ezen metropolitai méltóságban megerősítendőnek nem találtam. Minél fogva utasítom Vallás és közoktatási magyar ministeremet, hogy ezen elhatározásomat a nevezett congressus tudomására hozván, azt, az általam visszautasított jelölt kizárásával új metropolita-választásra hivja föl.« Mely legfelsőbb elhatározásról, ő császári és apostoli kir- felségének abban kifejezett rendeletére, a görög-keleti román metropolitai congressust azzal értesítem, hogy ezen legfelsőbb kir. elhatározást, az azt megillető hódoló tisztelettel tudomásul vévén, s ahhoz mindenekben alkalmazkodván, az ekép üresedésben maradt metropolitai székre Popasy János karánsebesi püspök kizárásával eszközlendő új választás határnapját tűzte ki, azt a szervezeti szabályzat 151. § a értelmében a császári és apostoli kir. Felségének legmagasabb tudomására juttatás végett hozzám jelentse be, s a választásra vonatkozólag az intézkedéseket saját hatáskörében megtevőn, a megejtendő új választás eredményét annak idejében, a szabályzat 157. §. 13. pontja értelmében a legfelsőbb megerősítés alá terjeszsze,Budapesten 1874. évi november hó 22-én Trefort Ágoston stb. A leirat azon része, mely a legfelsőbb elhatározás szavait idézi állva halgattatott mind a két alkalommal a legkomolyabb méltósággal. A legfelsőbb elhatározás szavait követő mély csendet , és ma Párthén szakitá félbe, ki azt indítványozá, hogy miután a házszabályok szerint ezen ügyiratnak is egy bizottsághoz kell áttétetnie, tekintettel az ügy fontosságára, egy speciális 19. tagból álló bizottság választ fissék, mely a holnapi ülésre ezen miniszteri leirat feletti jelentését és indítványát megtegye. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a küldöttség azonnal Rácz János, Beles József és Pesteanu papi, továbbá: Dr. Mosonyi Sándor Ianculescu, Manól, Dimándi, Dr. Borcia, Desseanu és Cosma világi képviselőkből megválasztatott s azután a legközelebbi ülés mára tűzetvén ki, az ülés bezáratott. A leirat két részből áll, az egyik az, mely a legfelsőbb elhatározást tartalmazza, a másik pedig a mi azután következik,melynek az első rész végrehajtásának kellene lennie, de töle annál, mert a minisztériumnál megfoghatlan ügyetlenséggel nagy hibát követtek el, amennyiben a legfelsőbbelhatározáson túlterjeszkedve,oly valamit kíván a congressustól, mi az ő competentiájába nem esik s mi a szervezeti szabályzattal ellenkezik, — t. i. azt, hogy a congressus »a választás napját a szervezeti szabályzat 151. §. értelmében öcs. és apost. kir. felségének legmagasabb tudomására juttatás végett hozzá bejelentse« holott az idézett 151. §. szóról-szóra ekképen szól. »A congressust az 1868. 9. t. czikk értelmében ő felségének teendőelőleges bejelentés mellett a metropolitaüresség esetében pedig a metropoliai consistorium hirja egybe« azon kívül minden ok nélkül inti a congressust, hogy »az uj választás eredményét annak idejében a szabályzat 157. §. 13. pontja értelmében a legfelsőbb megerősítés alá terjeszszen — mintha bizon talan attól tartott volna, hogy a congressus zsebre dugja az újonnan megválasztandó metropolitát, hogy valahogy a megerősítés alól elvonja. A congressus ezt eddig is megtette még pedig nem is egyszerűen posta útján, hanem költséges deputatiót küldött fel a választás eredményével. Igen természetes tehát hogy a congressus tagja ezen botlást észrevétlenül nem hagyhatták, sőt hogy örültek az alkalomnak,hogy a kormánynak, ki az ő választásukat visszautasította , jogosan és törvényesen igen erős borsot törhettek az orra alá. Ma volt a nagy nap,melyen azon nehéz próbát kellett a congressusnak kiállania, hogy nehéz körülmények közt tudja-e a helyes utat eltalálni. S ez fényesen sikerült is neki. Igen érdekes volt a mai ülés, elég létetett a korona kívánalmának is a leglegálisabb módon,de azért az egyház fájdalma is hangra talált, méltóságteljesen s mindig a kellő korlátok közt maradt a discussio kezdettől végig. Bonczkés alá vétetett a kormány eljárása is, de ha maga a cultus miniszter személyesen lett volna is jelen, beismerné, hogy a kritika igazságos, lejális és férfias volt. Két szónok Stanescu és Tincu nem találta ugyan kielégítőnek a bizottság által indítványozott határozatot,de azért más indítványt nem tett. Legelőször a tegnap kiküldött bizottság előadója mérsékelt indokolás mellett a következő határozati javaslatot tette: »A f. évi november 19-én Gödöllőn kelt,ő nagyméltósága Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter urhoz intézett, s a gör. kel. román egyházi nemzeti congressussal a Budapesten 1874. évi nov 22-én 1688. évi. sz. a. közlött legfelsőbb elhatározást a congressus, mély fájdalommal bár, mert a congressus szavazata nem találkozott legfelsőbb hozzájárulással — de az öcs. és apostoli kir. Felségét megillető osztatlan hódolattal tudomásul veszi, s azon legfelsőbb elhatározás és a szervezeti szabályzat értelmében uj választást eszközre ad.« A azonban ő exellentiájának az említett leiratban hivatkozással a szervezeti szabályzat 151. §-ára nyilvánított azon kívánalmát illeti, miszerint a congressus az uj választtás határnapját hozzá bejelentse, miután az idézett §. a congressus összehívásának a metropolita illetőleg a metropoliai consistorium által teendő előleges bejelentéséről, mi annak idején pontosan teljesittetett sebessége által legkegyelmesebben tudomásul is vétetett, nem pedig a már törvényesen összehívott s azóta permanentiában levő congressus ügyrendéről szól, s ugy e pontban a miniszter úr részéről téves értelmezés tűnik fel, a congressus ezen kívánalmat nem találván törvényen alapulónak, nem véli teljesíthetőnek, hanem e felett napirendre tér.« »Miről a nagyméltóságú miniszter úr a congressusi elnökség útján értesíttetik.« E javaslat hosszabb vita után, melyben Mocsonyi, Tincu, Babes és Stanescu vettek részt, elfogadtatott, s ezzel az ülés véget ért. Mocsonyi Sándor beszédéből, mely nagy hatást keltett, a következőket közöljük: A korona — úgymond — fenntartott jogait a parlamentáris kormányrendszer elvei szerint — a fejedelem a miniszter ajánlata és annak felelőssége alatt gyakorolja, így történt ez jelenleg is. Ezt előre bocsátva indítva érzi magát néhány észrevételt tenni a cultusminiszter eljárását illetőleg szemben a lefolyt metropolita-választással. Szerinte a megerősítési és az ebből kifolyó megtagadási jog a törvény és szervezeti szabályzat határozatai értelmében kétségbe vonhatlan, egyúttal azonban úgy látja, hogy nem lévén az semmi tekintetben korlátozva, a kormány kezében discretionális hatalmat képez, — mikénti alkalmazásának egész igazolása végre csak abban fekszik, mert a kormánynak úgy tetszik. Esetleges visszaélés ellen a kormány részéről garanciát csak azon finom politikai tapintatban talál, mely az igazi államférfiak tulajdona, és melynél fogva ezek ily diskretionális hatalommal csak a legnagyobb fontosságú indokok esetében fognak élni. Nem vonja kétségbe oly kitűnő államférfinál mint Trefort e tapintatot, hiszi, hogy komoly indokok által vezéreltetett, de sajnálja, hogy a miniszter a congressusnak semmi tájékozást nem nyújt ez iránt. Ha valahol, úgy itt lett volna helyén a nyílt politika, mert csak ez képes az annyira óhajtott egyetértést a kormány és nép közt létesíteni. A miniszter eljárása ellenben titkos indokaival aggodalmakat, félreértéseket, bizalmatlanságot fog szülni. Az indokok kényes természete oly érv, melyet nem fogadhat el, és azt hiszi, hogy rosz szolgálatot tesznek azon lapok a miniszternek, melyek ennek képességét kétségbe vonják kényes természetű dolgokat is az illető modorban jelezni. Sajnálja, hogy ez nem történt, mert nem képes magának ily nagy fontosságú indokot elképzelni. A felügyeleti jog két irányban gyakorlandó. Egyik: várjon a választás törvényesen és rendben ment-e végbe ? a másik :a politikai momentum, mely szerint a miniszter köteles felügyelni, hogy a választott törvényszerű hatáskörében több milliónyi állampolgár felett gyakorlandó befolyása által netáni államellenes törekvéseivel, az államélet fejlődésére gátlólag ne hasson. A karánsebesi püspök egész múltjában tanúsított lojalitására és hazafiságára hivatkozva, nem hiszi, hogy bárki államellenes törekvésekről vádolhatná. Bevallja, hogy ha szavalatát Popásunak és nem egy másik jeles egyházi férfinak, ki teljes bizalmát birja — adta, azt azon biztos kilátás végett tette, hogy így a kormánynyal való netáni collisionak még csak ürügyét is elkerülje. Sajnálja, hogy csalódott. Hiszi, hogy a miniszter indoka legalább annak felfogása szerint nagy fontosságú, miután azonban, minden körülmények lelkiismeretes számbevétele mellett ő ilyet nem képes elképzelni, ezért nem ment azon feltevéstől, hogy a miniszter úr ez alkalommal illetéktelen és hamis informatiók által félrevezettetve, egy sajnálatra méltó mystificatiónak áldozata. Különben a congressus kötelességének tartja az egyház törvényes jogai felett féltékenyen őrködni, ha azonban azt akarja, hogy az ő jogai tiszteletben tartassanak mások által, úgy kötelessége egyúttal lelkiismeretesen tiszteletben tartani a korona jogát is. Azért pártolja a bizottság javaslatát.*) A vidék. A vidéki lapok egynémelyike újabb időben határozott frontot képvisel a fővárosiak ellenében. Legközelebbi szemlénk alkalmával a »Bihar«-ban, »Győri Közlöny «-ben »Beregiben és a »Békésmegyei Közlöny«-ben találtunk külön s részben kíméletlen sorokat a fővárosi sajtó ellen, mely »a vidéki sajtót tyrannisálni akarja.« Egyáltalában nem akarjuk ezen vidéki lapok örömét elrontani, sőt önérzetes felszólalásuknak — habár az nem egészen indokolt is — részben örvendünk, miután ez által csak czéljuk felől nyernek tisztább képet. Azonban a tyrannisalás s elnyomás vádja ellen sem akarjuk magunkat tisztázni épen mi, kik a vidéki sajtó működését már hónapok óta figyelemmel kisértük s működésök jó irányát, ahol az volt, ott készséggel elismertük. Különben ezen tyrannisalás alatt a »Bereg« főkép azt érti, hogy a vidéki lapokra előfizetünk s nem adunk nekik cserepéldányt. Csak felhoztuk e tényt, mint egyik jellemző vonást társadalmi mozgalmainkra nézve, s mint olyant, mely a vidéki sajtó öntudatosságáról örvendetes tudomást nyújt. Csak egy pontot kell kiemelnünk a »Bihar« ellenében, mely egyenesen lapunkat vádolja azzal, hogy mi a vidéki lapoktól a politizálás jogát el akarjuk vitatni. Egy szóval sem állítottuk ezt. Sőt inkább a vidéki sajtónak is kötelessége olvasóit a hazai főbb ügyek iránt s ezek közé tartoznak kétségkívül a politikai kérdések is, tájékozni s mi csak azon gyakori s tapintathiányból eredő visszaélés ellen szólaltunk fel, hogy a vidéki lapok kizárólag csak ezen általános országos kérdésekkel foglalkoznak s a helyi társadalmi ügyeket oly annyira mellőzik, hogy azoknak az újdonságok között alig jut egy kis tér, ahelyett, hogy azokat behatóbban megbeszélnék s a közvéleményt előkészíteni igyekeznének. E baj ellen felszólalni ezután is fogunk,mindaddig mig azt szükségesnek tartjuk. De térjünk át a gyakorlati adatok feljegyzésére. Dunántúlról a következőket jegyezhetjük föl : Sopronban a statistikai bizottság megalakult s a városban a magyar párt örvendetes mozgalmat fejt ki, hogy Némethi színtársulatát segélyezze. — Győrött az ellenzék győzelmével a bizottsági tagok megválasztásával foglalkoznak még jelenleg is a kedélyek s e mellett már a téli mulatságok is megkezdődtek. — Székesfehérvárt az öt év előtt tervezett közös árvaház ügyében újabb lépések történtek s egy helybeli lap igen helyesen részletesen foglalkozik a fontos kérdéssel. Ugyanitt egy betegsegélyzős temetkezési egylet is van alakulóban. — A vasmegye gazdasági egyesület nov. 24-én tartott közgyülést, melyen Mészöly Ignácz alelnökké, Pompé János alelnökké, Stirling József titkárrá választatott s nevezett egyleti titkár szerkesztése alatt egy egyleti közlöny megindítása határoztatott el. — Ugyanezen megyében a főispán Ernuszt Kelemen lemondásáról is beszélnek. Pécsett a jótékony nőegylet igen díszes műkedvelői előadást rendezett, melyről a »Pécsi figyelőmben következő érdekes részleteket olvasunk: »Az előadás élő virágkerttel nyittatott meg, melyben mindkét nembeli fiatalságunk képviselve volt. — Ezután Bethoven egyik szép sonátája adatott elő, zongora-, harmonium-, violoncello és violino négyesben, Zsolnay Teréz urhölgy, Preuszstzimek és Gungel urak által és pedig érdemleges figyelem és pontossággal. Ugyanezek által Gounodnak a hires zeneszerzőnek egy vallásos Hymnusa adatott elő hasonló eredménynyel. — Egy hármas ének is énekeltetett : a hableány dala Procktól, előadva Jeszenszky Sarolta, Kiss Dóra és Egerszeghy Ilka urhölgyek által gondos betanulással; de nem értjük miért nem jön az eredeti német szöveg magyarra átdolgozva. Ezzel csak nem veszített volna az előadás értéke ? Előadatott továbbá: »Egy nő, kinek elvei vannak« vigj. irta Dobsa L. — Az egész a fáradságos készülésnek megfelelő szép eredménynyel sikerült. Kiss Dóra urhölgy *) Tisztelt tudósítónk e sorsit, melyek a román kongresszusra nézve kiválóan érdekes új részleteket tartalmaznak, szives készséggel közöljük. Azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy — a mennyiben e sorok irányzatosságot tartalmaznak — az merőben a 1. levelező — a kongresszus egyik befolyásos s mérsékelt tagja, — s épen nem a szerkesztőség nézete. A »Hon* szerkesztősége (Kételyiné) és Angyal Pálné úrnő (Betti) szép fel* fogással játszottak, csak hanghordozásuk volt a kis fokú elfogultság miatt némileg a magyar nyelv eredetiségétől elütő. A férfi szereplők is jól mozogtak s különösen Steiner Lajos úr (Dr. Márina) részesült folyékony játékával tetszésben. Végül bengáli fénynyel kivilágított és gyönyörűen berendezett képlet zárta be az előadást: »a boldogság álma.« A közönség mindvégig színi tapsokkal jutalmazá a közreműködést. — A nyers jövedelem 818 frt 10 krt tesz. Kecskemét városa törvényhatósága egy honvéd lovassági laktanya kiépitését egy árvaház s egy szegényháznak bérleti helyen elhelyezését határozta el. A város pesti házának műszaki felülvizsgálata s átvétele megtörtént. Szegeden az iparos ifjúság képző és segélyző egyletének tagjai szakközlöny megindítását határozták el. A szakközlöny »Alföldi iparlap« czímen Gelléri Mór vezetése mellett új évtől kezdve havonként háromszor fog megjelenni s a szegedi iparegyesületeknek hivatalos közlönye leend. E városban még e mellett igen élénk mozgalom indult meg, hogy Uj-Szeged, mely községben a város maga oly nagy birtokos, hogy tetemesen több adót fizet, mint az összes uj-szegedi adófizetők, Szegeddel közigazgatásilag is egyesittessék, mint hogy már törvénykezésileg úgy is egyesittetett. A Szabadka város jövő évi költségvetése elkészült. E szerint öszszes bevétel 415,693 ft 26 kr, összes kiadás 415,707 frt 69 kr. A városi közgyűlés különben leginkább választásokkal foglalkozott, egyedül érdekes vitatárgy volt a gazdasági szék azon indítványa, hogy a múlt évi erdőültetésnek egyötöde, mely nem hajtott ki s azonkivül még a közlegelőből 28 lánc föld újólag beültetendő. Ezen indítvány igen élénk vitát keltett fel. Gyöngyös város jótékony nőegylete múlt bő 26-án közgyűlést tartott. Ezen egylet egy árvház fenntartásán kívül heti segélyben részesített 65 családot 88 gyermekkel, élelmezés által segélyezett 75 árva gyermeket, azon kívül az árva gyermekeket a legszükségesebb ruhaneműkkel látta el. Szatmáron a város egy hajdani «Hildegard« nevű zárda helyiségét megvásárolván, itt 72 ágyra közkorház fog három év alatt felállittatni és pedig a város egy erdőrészének letárolása s értékesítésével. Ezen közkorházban homeopathiai osztály is lesz. E megyének egyik tekintélyes városa Felső-Bánya a koldus adót megszüntette, anélkül, hogy a koldulás beszüntetését elrendelte volna. Egy értelmes kisebbség a határozat ellen indokolt véleményt nyújtott be. Közegészségtani előadások. II. A lakás is lakozási viszonyok statisztikájánál tekintetbe jő az épületek összes száma egyes nagyobb, és az épületek s szobák száma egyes szőkébb területeken. A házak , ezekre jutó lakosság mennyiségére vonatkozó összehasonlításnál igen óvatosaknak kell lenni, mert míg például az angol házak melyek rendesen egy család számára épitvék, alig fogadhatnak be 10—20 lakosnál többet, addig pl. Budapesten is nem egy oly ház van,melyek lakói számra százakra mennek, s átalában falun s kisebb városokban megint más a viszony mint nagy városokban, szegény osztálynál más mint gazdagoknál. Helyes öszszehasonlítást csak akkor tehetnénk, s ez közegészségtani szempontból fontos és szükséges volna, ha a kimutatásnál mindenütt nemcsak az épületek, hanem külön az egyes lakszobák is lakosaik számával felvétetnének. Magyarországon egy-egy város (mezővárossal együtt) esik 5.s, négysz. mértföldre, Szászországban 1.s, Bádenben 2.s, Würzburgban 2.e, Poroszországban 5.i, Belgiumba 9.2, Angliában 4.s, Oroszországban 92, Norvégiában 98, Görögországban 0.,. Magyarországon nagy város csak Budapest, mely a világvárosok közt a 18-ik helyet foglalja el, lakosság számára olyan forma mint Madrid, Amsterdam, Brüssel. Utána legnépesebb Szeged 70,000, Szabadka 56,000, Hódmezővásárhely 49,000, Pozsony 46,500 Debreczen 46,000 Kecskemét 41,000 lakossal. Ezeket követik Arad, Temesvár, Csaba, Nagyvárad, Brassó, Szentes, Makó, Kolozsvár, Zombor, Pécs stb. Magyarországon városokban lakik (ilyeneküt véve fel, melyek 2000 lakosnál többet birnak) az öszszes népesség 37°/0-a, míg Ausztria népességének 35°/o-a lakik a fővárosokban. Nálunk 10,000-nél több lakossal biró város van 86, összesen 1.900,000-nyi lakossal, tehát az összes népességnek 12.3 ’/o-ával. Ausztriában ily város van 70, melyekből ha a Bécshez tartozó 10-et levonjuk, marad 60. — Poroszországban ily város van 128, bennök 3.900,000 lakossal, az összes népességnek 16.2 ‘’/6-ával. Francziaországban 2000-nél több lakossal biró város van 2797, — 1000 lakosnál többel biró 181, melyekben a népesség közül 6,750,000, tehát 17., •/„ lakik.— Olaszországban 10 város van 100000-nél több lakossal, 226-ban a lakosság száma 10—20000. Tehát Olaszország nagy városok tekintetében mindjárt Anglia után következik. Európában 3 város van egy milliónál több lakossal (London, Páris, Konstantinápoly.) 1 milliónyi lakossal bir Bécs, Berlin, Szentpétervár. 2—800000 lakossal biró város van 19, — 100—200000 lakossal bir 41 város. Nagy város Van a Britt királyságban 16, Olaszországban 8, Francziaországban 8, Németországban 7, Spanyolhonban 6, Orosz Birodalomban 5, Belgiumban 4, Ausztriában 3, Hollandiába 2, Törökországban, 2, míg 111 van Magyar, Dán, Svéd, Portugál és Oláhországban. Ami az épületek számát illeti, Magyarországon van összesen 2,450,000 épület, nyilvános épületek száma 61,693, egyházi 24 456 iskola 13,266, községi épület 15,366, Katonasági épület 1850. Laképület 2,388,520 van 3,169,133 lakóval, átlag tehát egy lakásra jut 1.30 lakófél. Lakás jut egy házra Magyarországon átlag 7, nevezetesen Magyarhonban 6.3, Erdélyben 4.1, Határvidéken 9.0. Poroszországban van 4,327.749 magán-, 85,879 nyilvános épület; egyházi csak 18,085, iskola ellenben 25,479. Lakótelek száma 4,821,319, tehát egy házra jut 1.., mig egy házra jut 5.5 lakos. Angliában van 3745463 épület, nyilvános 182325, egy házra 5.3 lakossal. Francziaországban 7811549 épület, nyilvános épület 200000 , 1—1 házban átlag 4.1 lakossal. Lakási viszonyokat illetőleg is tehát Magyarországban a legrosszabbul állunk, lakván 1 — 1