A Hon, 1875. március (13. évfolyam, 48-72. szám)

1875-03-09 / 55. szám

vesztett el honvédségünk Virághalmi Peresz századosban, a mennyiben t. i. nyugdíjas állományba való áthelyezése folytán lelépett a nyilvános élet küzdelmeinek teréről. Virághalmi, mint író is szép nevet vívott ki magának a közönség előtt. Regényei : »A király védenczei«, »A fegyverkovács«, »Török világ Győrben« stb.s mindannyi kedvelt olvasmányai a közönségnek; a majlandi donmóról írt huszárlegendája pedig valóban egyetlen e nemben. Nem mulaszthatjuk el itt azon óhajtásunknak kifejezést adni, hogy most, midőn a szolgálat érdekében való gondok többé nem háborgatják a derék hazafit, újra megszólaltatná egy idő óta hallgató tollát, úgy a nagy közönség, mint a honvédtestület érdekeiért. Nevezett, mint helyettes zászlóaljparancsnok a következő napiparanccsal búcsúzó el alattvalóitól: »Nem mulaszthatom el ezen alkalommal szívélyes bajtársi kézszorítással búcsúzni a zászlóalj tisztikarától, mely engem a kötelesség keretén belül saját kötelességének hi teljesítése által támogatott; a társadalmi életben pedig a valódi katonai bajtársiasság fényes jeleit adta; az altisztektől, kik elöljárójuk iránt tanúsított tiszteletük, s az ezzel együtt járó pontos szolgálat teljesítése által tanúságát adták a honvédintézmény becsületes és nemes életrevalóságának ; végre a honvédektől, kik bebizonyították, hogy »a királyért és hazáért« szóló eszme náluk sem üres hang, hanem begyökerezett az szíveikbe, honnét a vész döntő perczében, mint a lelkesedés villáma fog kitörni, hogy összezúzza azt, ki a királyt és hazát bántani vakmerősködik .... Odáig, mikor ismét együtt leszünk, Isten veletek !« »Falusi építkezés« czim alatt figyelemre méltó vezérczikket közöl a »Sopron,« melyben kimutatja, hogy daczára a vasútnak s gyáraknak a falusi építkezés ma is oly primitív állapotban van, mint száz évvel ezelőtt. Leírásából, mely sok községre nézve találó, átveszszük a következő sorokat: »A házsor, ha annak lehet nevezni, most is egészen a régi, meglátszik rajta, hogy mindegyik épületnek gazdája született építőmérnök, amennyiben kiki maga határozta meg tetszése szerint, hova rakja le az ő hajlékának fundamentomát. Ezért van oly gyönyörű kinézése a falunak, az egyik ház, mint a gunár a ludak közt, magának vindikálja az első helyet s kinyujtózik majdnem az utcza közepéig; a másik, mint a héja elől bokrok közé menekülő félénk csirkecsapat szemérmesen húzódik hátra a líceum, lapu és bürök bozót kevés menhelyet adó árnyékába, a harmadik, mint tó partján horgászó czigánygyerek bámul az előtte az utczán elterülő pecsétába; a negyedik, mint pajkos suhanc, keresztbe fordul az udvar hátsó részéből ki az utcza felé kíváncsian kandikáló zsellérház előtt; a negyedik és ötödik, mint haragos, soha ki nem békülő szomszédok, örökre hátat fordítottak egymásnak s legfölebb akkor érintkeznek, ha esztergyáikat a gromba vihar akaratuk ellenére egymáshoz dörzsöli. A hatodik , ki tudja hányadik, egyes egyig mind, a rendetlenség rendjéről nyújt tiszta fogalmat a szánalomra méltó oda tévedt utasnak. Hasonlókép az udvarokon szétszórt gazdasági épületek is meglégedve látszanak lenni épen nem irigylésre méltó helyeikkel, melyeket talán századokkal ezelőtt jelöltek ki számukra akkori primitiv ismeretekkel bíró építőmestereik.« Nincs-e erre nézve a hatóságoknak határozott utasítások, avagy csak az elöljáróság hanyagsága az oka ezen rendetlenségnek ? Bármi legyen is az ok, a sajtó kötelessége volna, hogy e fontos ügyben felszólaljon a a közvéleményt is figyelmeztesse, hogy ma már a haladás korában élünk. A vajdahunyadi vár építésére nézve Pia- Csek Gyula és Ángyán György terjedelmes nyilatkoztokat s részletes czáfolatokat küldtek be hozzánk Schulz Ferencz állításai ellen. Úgy hiszszük, hogy mindkét fél irányában eleget tettünk s olvasóközönségünk a szenvedélyes vitának nyilvános téren folytatását bizonyas nem óhajtja, ezért a vitát lapunkban mi is befejezettnek nyilvánítjuk. A »Szamos« czímű szatmárnémeti lap tározójában Szatmár megye íróinak ismertetését kezdte meg minden író életrajzával, műveinek teljes sorozatával s részben mutatványokkal is. Ajánljuk e jó példát a többi vidéki lapok figyelmébe. Pestmegye Áporka nevezetű községe febr. 21-kén ünnepelte száz éves fennállását. Ezen szép ünnepélyről az ottani lelkész következő sorokat irt hozzánk: Hogy a magyar nép kebeléből a múlt események iránti kegyeletes érzet még ki nem aludt, annak bizonyságául szolgál Áporka község 100 éves megtelepedésének vallásos megünneplése. Ugyanis Bars és Hont vármegyékből néhány becsületes nemes emberek — számszerént 11-en azon kérelemmel járultak a Tízes Vattay családhoz, hogy pestmegyében fekvő Áporka és Bia nevezetű pusztáit, pro impopulatione, bizonyos feltételek mellett engedné által. Mely kérelem az 1761. január 3-dik napján Vidafalván kiállított levél által teljesítetvén, a megszállás végett való lejövetel történt az 1761-dik év május 15-dik napján. A lejött gazdák összesen 18-an voltak, kik deszkákból és ponyvákból csinált sátorokban laktak — mint régenten a bujdosó izrael fiai a pusztában — mindaddig, mig azután őszre, a kis duna partján választott helyen, házaikat elkészítették, hol 14 esztendeig laktak. Mert az 1775-dik év Zsuzsánna éjszakáján a Duna árja által elborittatván, a Dunától távolabb és partosabb helyre menekültek, hol jelenleg is laknak! Áporka község ezen Dunafir veszélyéből való megszabadulásának és mostani helyén lett megtelepedésének 100-dős ünnepét ülte meg a templomban vallásos kegyelettel e folyó évi február 20-dik napján. Mit estve tánczvigalom követett, mely az egyház szükségeinek fedezésére 87 forintot jövedelmezett. Fehérmegye vaáli kerületében, a képviselő választók összeírása, az itt következő eredménynyel fejeztetett be : Alcsuth 82, Batta 41, Bicskei 360, Bóth 5, Csabdi 35, Diósd 56, Doboz 20, Érd 87, Ettyek 105, Felcsuth 37, Gyúró 92, Sz.-Péter 79, Mány 101, Martonvásár 100, Barót 9, Sóskút 78, Tabajd 127, Tárnok 92, Tordas 53, Vaál 132, Zámor 16, összesen 1667. Az 1872. évben volt választó 2812, tehát most 1145-tel kevesebb. A pánszlávok szellemi s erkölcsi jelleméről érdekes tanúbizonyságot tesz a »Gömör« által közétett következő két levél, melyeket változatlanul közlünk olvasóinkkal: Nagy-Rőcze, február hó 10. Tekintetes szerkesztő ur! Mellékelve van szerencsém dr. Zách Iván nagy-rőczei volt tanárnak egy levelét azon szives kéréssel beküldeni, hogy azt ha idő és tér engedi, egész terjedelmében lapjába felvenni szíveskedjék. Előre bocsátandó lenne, hogy a gymnasium aluminális pénztára tartozott a Vzájomna Pemocnicának nevezett pénzintézetnek egy 100 és egy 4 frtos váltóval. Tény az, s azt mindenki tudja, hogy a gymnasiumi hitelezők, követelések kiegyenlítése végett alulirotthoz utasittattak, a minthogy eddigelé mindnyájan jelentkeztek is —■ kivéve a Pomocnicát, mely 100 frtos váltóját alulirottnál bemutatni, sem a lejáratkor, sem alispán ur rendeletére, sem alólirt felhívásaira sem akarja, — s mindeddig be sem mutató, hanem a váltón szereplő alólirókat beperelte, mig a 4 frtos váltót bemutatta, s az ki is fizettetett. Miért választó ez utat, s mily fényt vet ez az említett pénzintézet eljárására nem kutatom, — tény az , hogy a váltót a gymnús tömeg által nem tudni mi okból, kifizettetni nem akarja, hanem a magánszemélyeket perli mint alólirókat — úgy a 100 frtos váltó alólirt által mai napig sem fizettethetett ki. — Ez a tényálladék. Február hó 1-ső napjaiban dr. Zochtól Korponáról az ide csatolt levelet vevém, melyet egyáltalán nem személyes érdek, hanem egyedül a t. közönség tudomására juttatni azon czélból szeretnék, hogy ez ismét egy adattal többet bírjon arra nézve — mily szellem honolt a volt gymnasium falain belől, s mily morális és intellectualis tekintélyekkel birt tanárai közt, kiknek elsőjekint mindenkor ép dr. Zoch szokott volt tekintetni. — Ily tanártól mit várhatott a szülő, egyház a tanügy ahhoz nem kell commentár, de őt újabb oldalról is a t. közönségnek bemutatni kedves kötelességemül ösmerem. Egyebekben kitűnő tiszletem idezárása mellett maradtam alázatos szolgája. Mihalik Dezső, ügyvéd, a volt gymnasium vagyonának gondnoka. Tekintetes Mihalik Dezső ügyvéd urnak Nagy-Rőcze. A mint látom gonoszságának nincs vége hoszsza, jó tehát csak veszszen meg! a tápintézet vagyonát tudta bevenni, és a kölcsönsegélyző-egyletbe tartozását nem tudta kifizetni, — hogy azt a kölcsönsegélyző-egylet most rajtam megvenni akarja. Ha akarja, hogy átkom önre szálljon s oly nyomorultul dögöljön el mint atyja, béké s nyugalom nélkül, úgy ne fizesse a tápintézet tartozását. De mint gondnoknak, kutya kötelessége, mint a cselekvőségest begyűjteni, úgy a szenvedőségest kifizetni, — ott találja a jegyzőkönyvekben, hogy a tápintézet a kölcsönsegélyző egyletnek 100 írttal adósa, miért nem fizet ? vagy a jogosság leple alatt az egész vagyont saját kezéhez húzni akarja ? Azért felhívom önt, hogy azon 100 frtot mielőbb kifizesse, hogy nekem jövőre több kellemetlenségem ne legyen. Végtére nekem semmim sincs, mert bizonyos emberek és nem mindenemből kifosztottak, azért nincs mitől félnem. Csak sorsírozza, s minél több istentelenséget kövessen el, minden bántalom a természet törvénye szerint megboszulva lesz, — tehát önt is a természet megboszulja, ha azon törvényekhez nem alkalmazkodik, melyeket előirt. Különben látom, hogy buta hozzá ezt megérteni, és fájlalom azt, hogy oly embernek mint ön, nincs annyi természetes esze és embersége, hogy a ragadozó állatok sorába ne aljasodjon. Végül tudva, hogy ön ezen levélre sem fogja a tápintézet tartozását kifizetni, mert hanyagságáról már eléggé meggyőződtem, hogy eddig sem én, sem senki követeléseire nézve kielégítve nincs, — jövendő alkalommal kötelességemnek fogom ismerni a minisztert is Ön által szenvedett üldözésemről kiértesíteni. Elvesztettem mindent, többet mit sem veszthetek — s végre is ha ön rendszerint ezen adósságot ki nem fizeti, rajtam ugyan senki nem veszi meg, — mert semmim sincs. Ezt bocsássa szivéhez és nekem szent békét hagyjon. Vagyok Korponán, 1875. jan. 31. -----------------—Br. Zoch, m. k. volt efor.— KÜLÖNFÉLÉK. — Fogadó óra Simonyi Lajos br. földmivelés, ipar s kereskedelmi miniszter a kihallgatásra jelentkező magánfeleket hetenkint kedden és szombaton délutáni 4-től 5-ig fogadja. A Zene matinéé volt vasárnap reggel Sipos Antalnál, aki Budapest zenészeti köreiben elismerésben részesül, mint magasabb képzettséget nyújtó tanár. Sipos ez alkalommal több tanítványát mutatta be, Jankó Róza k. a. etudeöt adott elő magában, Saphir k. a. négy kézre játszott Sípossal, Komlóssi Xaverin k. a. énekelt, Almási úr előbb Székely növendéke, Schubert egy dalát játszta, Ravasz Ilon k. a., a Kossuth indulót Sípos átiratában. A vendégek, köztük több képviselő, hírlapíró és zenész, teljes megelégedéssel győződtek meg a tanítványok előadásának correctségéről és a tanárok buzgalmáról. A válóper költségeinek megkímélése végett borzasztó gyilkosság történt e napokban Madarason. Az esetről következő tudósítást kapta az »Ellenőr« : Gál Bálint madarasi lakost e hó első napján esti 7 és 8 óra közt meggyilkolták a legkegyetlenebb módon, mégpedig saját felesége és ennek kedvese, Vincze Sándor 24 éves fiatalember. Gál és felesége, Balog Julianna hosszasban éltek már házasságban, de gyermekük nem lévén, szóba jött köztük a válóper, mire az asszony annál hajlandóbb volt, mert viszonyt folytatott Vincze Sándorral. Hanem a válóper esetleges költségeit minden áron meg akarta kímélni, s ez okból ő és Vincze elhatározták, hogy Gált elteszik láb alól. Gál és Vincze e hó elsején alkonyatkor lopni mentek, s ekkorra határozta el Vincze és az asszony a gyilkosság elkövetését. A nőnek a zsákmánnyal visszatérők elé kellett menni, s úgy is történt, így haladtak hárman hazafelé, de Vincze késedelmeskedett, mígnem az asszony könyökével ösztönözte a véres tettre. Vincze aztán egy baltával fejbe ütötte Gált, ki azonnal összeomlott, a gyilkos pedig eldobta a véres szerszámot. De az asszony rávetette magát a férjre, kiben már alig volt élet, a jobb halántékára még egy ütést mért, aztán pedig elkezdte fojtogatni, folytonosan szidva Vincze gyávaságát. Végre a meggyilkolt mellére hajolva, úgy hallgatta, hogy elállt-e már a lélekzet. E borzasztó részletek a vizsgálatnál derültek ki, mert Madaras város érdemes főjegyzője, Farkas Sándor, az eset hírére teljes eréllyel megindította a legszigorúbb nyomozásokat, s a gyilkosok most már fogva vannak. Az eset annál nagyobb sensatiót gerjeszt a vidéken, mert még nem oly régen történt, hogy Jámbor Szabina nevű asszony szintén meggyilkolta férjét, s holttestét fölaprózva, három nap, három éjjel főzte, hogy nyomára ne akadhassanak. Utóbbi időben két orgyilkossági eset fordult elő, még pedig az egyik halálos kimenetelű. Irodalom. — Mrs. Fawcett, a hírneves angol nők egyik legkitünőbbike, jelenleg egy társadalmi regényen dolgozik, melynek czime »Janet Doncaster« s meséje New Forrestban játszik. — Ezen jeles nemzetgazdasági írónő első regényét Angliában nagy kíváncsisággal várják. A »Post-Zeitung« czim alatt bizonyos Toborfy Lajos egy »Fachblatt«-ot indított meg »für das gesammte Postwesen« ; mi szükség van reá ? A magyarországi postamestereknek kivétel nélkül kell magyarul érteniük s e czélra »Posta-Közlöny« czim alatt van egy jól szerkesztett s már kilenczedik évfolyamát élő magyar szaklapunk, melynek előfizetési ára (egész évre 7 frt) sem oly nagy, hogy mellette roszabb német lapot kellene .»gründolni.« tanugy. — A néptanítók nyugdíjazására nézve az »Ung. Lloyd« legközelebb egy jó akaratú czikket hoz, melyben különösen azon körülményre figyelmezteti a tanítókat, hogy a kath. tanítók, tehát a nagyobb rész, már a Ratio educationis publicae« határozatai következtében joggal bírnak arra nézve, hogy 30 évi szolgálat utján teljes fizetésökkel nyugdijaztassanak s vigaszul írja, hogy maga Trefort fog beadni egy módositványt a Molnár-féle javaslathoz, mely szerint »ezen s más tanítók minden eddig szerzett s érvényes jogai teljesen megavassanak, úgy hogy sem szolgálati övökben, sem a nyugdíj összegre nézve megkárosítva ne legyenek.« Ezen pont ugyan Molnár javaslatában, sőt az albizotság munkálatában is benn van — általánosabb kifejezéssel, azonban mi csak örvendünk felette, ha ily részletes s határozott modorban lesz elfogadva, nemcsak az általános kifejezés megerősítése végett, hanem mivel ezen jelből is láthatjuk, hogy Trefort, habár egy ideig félre volt vezetve, most őszintén akarja a nyugdíjtörvény létesítését. kola — A hosszufalusi felső nép isfaragászatáról a »Néptanítók lapja« a következőket közli: Ezen iskola két irányban igyekszik előkészíteni a tanulók növendékeket. Azok, kik magukat a rajz és műfaragásban különösen kitüntetik, serkentést és útmutatást nyernek, magukat netán külföldön a műipar ezen ágában tökélyesíteni, vagy pedig ezen ismeretüket otthon haszonnal értékesíteni. Mások, kik a rajz és műfaragás iránt valami kiváló hajlammal és tehetséggel nem bírnak ugyan, de máskülönben elég jó szorgalmat és tehetséget tanúsítanak, előkészíttetnek valamely állami tanítóképezdébe való felvételre, így a hosszúfalusi felső népiskola egyszerre két életre való czélnak igyekszik megfelelni. Az iskola jelenleg 3 osztályban 52 tanulót számlál, kik közül 10 román, 5 német-szász, a többi magyar. — A faragást, — mely a tanterv szerint csak a 4-dik osztályban volna megkezdendő, itt már az l-ső osztályban megkezdik. A rajzoktatásra kiváló súly fektettetik, s miután a tanulók ebben már annyira előrehaladtak, hogy a könnyebb mintákat a tábláról le tudják rajzolni, — venni a tulajdonképeni fafaragás kezdetét. A II., III. és IV. osztályban a faragás párhuzamosan tanittatik a rajzzal, s a tanulók fokozatosan haladnak a könnyebbről a nehezebbre, míg végre a IV-dik osztályban az eszterga segítségével oly tárgyakat fognak előállítani, melyeket részint a kereskedésben, részint megrendelés útján jutányos áron fognak elárusítani tudni. A tanterem ideiglenesen 30 növendék számára van berendezve s a következő felszereléssel és taneszközökkel bir: hat bikkfaasztal, minden növendék számára külön eszköztartó fiókkal; egy lábbal mozgatható esztergapad, melyen a legfinomabb és legnagyobb faragványokat egyaránt fel lehet dolgozni ; egy lábbal hajtható fenőkő ; egy középnagyságú gyalupad és egy mintatartó szekrény ; négy fürőszráma a hozzá tartozandó fűrészekkel együtt; 196 különféle alakú véső angol aczélból ; 49 db gypsminta és több faliminták gypsből és fából, melyek nagyobb részét maga az illető szaktanító készítő; 2 különböző nagyságú fúró ; végre 4 gyalu és egy nagy vaskörtő. A feldolgozandó fák közül különösen képviselve vannak: juhar-, körte-, cseresznye-, dió-, szilva stb. Az elkészített és készítendő tárgyak közül különösen említést érdemelnek: könnyebb minták után készült kosarak, gyufatartók, fénykép- és tükörkeretek, kis sveiezi házak különféle modorban; dohány-, szivar-, hamu- és czukortartók stb. továbbá különféle botok, kanalak, villák, fogasok stb. Az intézet létesítésének eszméje mintegy 14 év előtt keletkezett, miben Molnár Victor urnak kiváló része van. Maga az iskola a kormány közbejöttével 1871-ben nyílt meg. Az adakozók között első helyen áll. Baronyi Benedek ki 12000 frtot tett le az iskola alapjára továbbá gróf Mikes Benedek, kiket az áldozatkész községek és egyesek követtek, kik összesen 5057 írttal járultak a nemes czél eléréséhez. A porosz közoktatásügyi minisztériumban nagy változás történik. Wiese, az orthodoxia egyik hatalmas képviselője, különben kitűnő hivatalnok, megválik a minisztériumtól s helyébe a Herbart-féle iskola egyik kitűnő tagja, Bonitz fog lépni, ki a mi herbartistáinkhoz hasonlóan a reáltanodák feltételes ellensége. Ugyanazon minisztériumban erélyesen működnek a művészi akadémia eformján. A Nagykomlóban Bakonyi I. daltársulata tart előadást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A Beleznay-kertban Váry Kálmán daltársulata ma is mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közkedvességű zenekara tölti be. A „HONu magántávsürgönyei. Bécs, mart. 9. A »Presse« az osztrák hitelintézet mérlegéből újabb részleteket közöl, a provisio számla majdnem változatlan magasságban maradt, a kamatszámla, csekélyebb, az értékszámla tetemesen nagyobb a múlt évinél. Bécs, mart. 9. A »Presse« jelenti: A kormány az Albrecht vasút ügyeinek rendbehozatalát teljes figyelemmel kíséri és segélynyújtásra is kész, azt kívánja, hogy elsősorban az osztrák általános bank, mint a pénzbeszerző intézet legyen tekintettel a viszonyokra és hozzon áldozatokat. Pária, mart. 8. Erősen állítják, hogy Buffet lemondott a kabinetalakításról, és hogy a baloldali töredékekkel folytatott tárgyalásokat abbahagyták, a válság kimeneteléről a legellentétesb hírek keringenek ; a baloldal elhalasztotta a cabinet alakítás tárgyában teendő interpellation mert reméli, hogy Rudiffret átveszi a belügyi tárczát. Páris, mart. 8. Spanyolországból érkezett hirek szerint a carlisták Oriot lövöldözik . Loma tábornok a város segítségére siet. Figueras, mart. 7. Carlista hírek szerint a bagnoli ütközetben 300 ember elesett és megsebesült. Róma, mart. 8. Barili bibornok meghalt. Versailles, mart. 8. A nemzetgyűlés elfogadta a sürgősséget egy indítványra nézve, mely szerint a közmunkaminiszter engedélye nélkül külföldi nem választható franczia vasuttársulat elnökévé. A hadsereg-törvény első két czikke 3-ik olvasásban elfogadtatott. Bécs , mart. 9. (Megnyitás.) Hitelrészvény 229.50.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-magyar —.—. Áng.-Ausztriai 135.50. Magyar hitelrészvény 213.50. Franco-magyar—.—. Napoleond'or —. Államvaspálya 291.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—. Unicbank 99.—. Általános épitőbank 21.—. Pári 8,mart. 8. (Zárlat.) 3*, járadék 65.45. Olasz járadék 71.85. Credit mobilier 610.—. Töröksorsjegyek 133.—. 5 °/, járadék 103.27. Allamvasp. 697.—. Lombard 311.—. Frankfurt, mart. 8. (Kezdet.) Váltóárfolyam —. 1860-ik 119.%. Lombardok 122.25. Évjáruléki papír 65.%. Osztrák bankrészv. 879.—. Osztrák hitelrészv. 208.25. Osztrák államvaspályarészvény 283.—. 1864-es 309.50. Galicziai 206.25. Évjáruléki ezüst 70.%. Köln, mart. 8. Búza 18.90. 18.50, rozs 15 14 35 14.10, olaj 30.—. 29.80, 31.10. Hamburg, mart. 7. Búza 181.—. 180 — Rozs 145.—. 143.—. Olaj —.—. 58.—. 57— Szesz 44-----.44—. 45.—. Amsterdam, mart. 8. Búza —.—. —. — Rozs 180.50, 176.50, —.—. 177.50. Repczeolaj 32 V*.33.—. 35 London, mart. 24. Consols 93 3/1« TŰZGAZDASAGI ROVAT. — A pesti hazai első takarékpénztár február havi forgalmának kimutatása bevétel: bevételek 2.571,542 frt 85 kr, különféle díjak 24,448 frt 25 kr, kölcsönöktől befizetett kamatok 165,594 frt 73 kr, visszafizetett kölcsönök papírok után 72,139 frt 33 kr, visszafiz. váltók után 1.192,422 frt 35 kr, visszafiz. kölcsönök földbirtokokra 34,647 frt, visszafiz. kölcsönök házakra 124,520 frt 25 kr, különféle értékpapírok után 78,852 frt 20 kr, bankpénztár utalványok 205,400 frt, pénztárjegyek számláján 258,500 frt, folyószámla 207,200 ft Teréz- és Józsefvárosi fiókpénztáraktól átvett készpénz 473,000 frt, vidéki váltók tőke és kamat számláján 853,140 frt 83 kr, 1875. nyerés-vesztési számlán 933 frt 70 kr, visszatérített kezelési költség 1 frt 43 kr, pénztári maradvány jan. 31-ről 636,051 frt 87 kr, összesen 6.898,394 frt 79 kr. Kiadás : Visszafizetett betétek 1,842.773 frt 24 kr,kifizetett folyó kamatok 6617 ft 21 kr, előlegek értékpapírokra 32,530 ft, kölcsönök váltókra 1,169,181 frt, kölcsönök földbirtokra 146,500 frt, kölcsönök budapesti házakra 71,000 frt, értékpapírok vételére 511,088 frt 44 kr, bankpénztár utalványokra 300,000 frt, pénztárjegyek tőke és kamat számláján 706,060 frt 49 kr, folyószámlára 367,959 frt 15 kr, Teréz- és Józsefvárosi fiókpénztárakhoz áttett készpénz 559,000 frt, vidéki váltók tőke és kamat számláján 875,065 frt 23 kr, tisztviselők és szolgák havi fizetése és kir. nyugdijak 4808 frt 49 kr, egyleti házakra tett költség 6225 frt 40 kr, visszatérített kamat 4698 frt, kezelési költség és adó 23,825 frt 27 kr, készlet volt 0 * »V » JiV I vuwuwwvu 898,394 frt 79 kr. A terézvárosi fióktakarékpénztárnál: Bevételek könyvecskére 1.075,359 frt, bevételek pénztárjegyekre 102,000 frt, visszafizetett betételek és kifizetett folyó kamatok 928,926 frt 73 kr, beváltott pénztárjegyek és azok kamatai 289,465 ft 63 kr. A józsef ferenczvárosi fiók pénztárnál: Bevételek könyvecskére 276.289 forint 56 kr, bevételek pénztárjegyekre 276.289 frt 56 kr, visszafizetett betételek és kifizetett folyó kamatok 246,721 frt 32 kr, beváltott pénztárjegyek és azok kamatai 47,397 frt 73 kr. — A Victoria biztosító társaság budapesti vezérügynökségében történt változások folytán megtirürült első titkári állomásra Kóssa Albertet, másodtitkárául Szenczy Ágostont nevezte ki, kik is a budapesti vezérügynökség cége jegyzésére felhatalmazvák. — Nemzetközi kereskedelmi gyűlés. Több hírnevek franczia nemzetgazda mint Chevalier, Wolowski, Dollpur stb. időről időre nemzetközi kereskedelmi gyűlések tartását ajánlják. A gyűlés tagjai volnának a különböző országok keresked kamaráinak képviselői; a tanácskozás tárgyát képeznék különböző commertialis kérdések. Ezzel kapcsolatban Párisban egy központi irodának felállítása czéloztatik, mely a nemzetközi kereskedelmi dolgokról a kérdezősködő feleknek útbaigazítással szolgálni leend hivatva. További czélja volna összeállítani a híreket a nyersanyagok termelésének várható eredményéről illetőleg s a nemzetközi forgalom tárgyát képező árukról összesített kimutatást készíteni és azt a kamaráknak rendszeresen megküldeni. Ezen kívül feladata leene az irodának időről időre jelentést készíteni a nemzetgazdasági törvényhozás terén az egyes országokban történt nevezetesebb változásokról, vám, szállítás, adóügyi dolgokról stb. amennyiben azok az árubehozatalra és kivitelre befolyással bírnak. Egy másik czél, melyre az iroda felállítása szolgálna az, hogy a nemzetközi gyűléseken képviselteknek megkönnyítessék részt venni mindennemű kiállításokban és versenyekben. Ha a szükség megkívánja, egyes vállalatok megvizsgálására s azokról szóló jelentéstételre megbízottak fognak kiküldetni, s így az életre való vállalatok ismertetését, újak létesítését elő fogja segíteni a központi iroda. Czélja a nemzetközi gyűlésnk oda hatni, hogy a kereskedelmi törvénykezés az egész világon egyöntetűvé tétessék, mi czélból elő fogja segíteni a codificatió egységesítését, s nemzetközi bíróságok felállítását. Végül pedig czélja a gyűlésnek nemzetközi jelentőséggel bíró utakat, csatornákat s bárminemű nemzetközi fontossággal bíró forgalmi intézeteket létesíteni vagy létesítésüket elősegíteni. A berlini tőzsdelap a tervet már csak azért sem tartja pártolandónak, mivel ily fontos ügyben a németek — úgymond — nem engedhetik át a kezdeményezést más nemzetnek. — Az általános Pestlipótvárosi takarékpénztár forgalmi kimutatása 1875. február körül takarékpénztári betétek állomány január 31-én 307,832 frt 29 kr, új betétek 94,917 frt 63 kr, visszafizetések 63,307 forint 01 kr, állomány február 21-én 339,442 frt 91 kr, váltó-tárcza állomány január 31-én 274,806 frt 08 kr, új leszámitolatok 473,823 frt 42 kr, bevételezések és viszleszámitalatok 539,524 frt 16 kr, állomány febr. 28. 209105 frt 34 kr. Fedezett meletti hitelek állomány január 31. 256,210 frt 90 kr, új hitelek 40,062 ft, visszafizetések 32,027 frt, állomány február 28. 264,245 ft 90 kr, a személyes hitelegylet váltó tárczája, állomány január 31. 136,648 frt 27 kr, új leszámitolatok 23,420 frt, bevételezések 26,875 frt, állomány február 28. 143,193 ft 27 kr, pénztári összes forgalom február hóban 1.591,717 ft 30 kr, pénztári készlet február 28-án 57,601 frt 50 kr. — A svájczi gabnapiaczokról lindaui tudósítónk ezt írja: Marseilleből jelentékeny szállítmányok érkezvén, hanyatló irányzat állott be, minek következtében az üzlet nem élénkülhetett meg. A termények ára átlag %—% frankkal lejebb ment. Árpa és kukoritza teljesen el van hanyagolva csak zab után van jó tudakozódás. Márcz. 6-iki jegyzeteink: kitűnő magy. búza 31—31%, elsőrendű 29% —30%, középminőségü 28—28% frank, — mind ez 2 vámmázsánkint franco Romanshorn. Amerikai és orosz buza 27—30, svárczi 24—26, franczia 26—27 fr, — mind ez valamely svarezi állomáson átadva. Első rendű rozs 22—23, serfőzésre való árpa 22—26, zab 22%—23, kukuricza 16—19% frank,franco Romanshorn vagy Rorschach 2 vámmázsánkint vámmentesen. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. Martius 8. A. Államadósság lOírt. Egységes Járadék, Jegyekben máj.—nov. 5 pre . „ „ febr.—aug. 5 pro „ „ ezüstben jan.—jul. 5 pre „ „ napril—oct. 5 pre Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . 1839-ből ötöd „ „ , , 1854-ből *50 frtos 4%„ „ _ 1860-ből 500 „ 5%„ „ „ 1860-ból 100 „ 5%„ „ „ 1804-ből 100 „ . . . . Comot Járadékjegy 42 lira .... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% B. Földtehermentes. 100 frt pp. Csehországi 5 °/o............................................ Bukovinai Bácsországi 5 ................................................. „............................................ Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát,tótországi 6%................................. Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5,5 °/. 5. l.I.5% 5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Mftfyar 5%................................................. „ 1887*diki sorsolási záradékkal C. Más kiszkölcsinök. Duna szabályozási 5% 100 frtos Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . Magyar nyeremény 100 frt . . . „ • 50 frt . . . Magyar kincstári utalvány 1873 10 I * 1871-ki 3 mii. 5% . . . „ 1873-iki 6.4 mil. 5% . . . szőlődézsma-váltóág 100 frtos Pest városi 6%...................................... Török vasúti 400 frank .... . . 145 frank befiz. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt, 40% Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 %. . Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 % . . . Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. ... * . Magyar ált. hitelint. 200 frt ...... . Pesti kereskedelmi bank 500 frt .... . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt . . Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% . . . Franco-osztrák 100 frt ... ............................ Adva 71 70 71 70 76 76 — 273 249 50 105 112 76 115 *5 139 — 21 126 50 98 — 83 25 86 — 86 50 80 — 95 50 98 95 — 95 — 95 50 76 80 93 77 — 76 75 78 75 78 98 99 60 83 50 82 50 73 50 89 75 56 50 136 — 19 — 124 — 76 25 229 75 215 780 — 52 — 71 80 71 80 70 10 76 10 275 — 250 50 105 25 113 — 115 75 ISt 50 22 — 127 50 83 75 86 25 80 50 90 50 99 96 — 96 50 77 30 77 25 77 25 79 25 78 50 98 50 99 90 84 81 74 90 25 56 75 186 50 19 50 125 — 70 50 230 — 213 50 790 — 52 50 Franco-magyar 200 frt .... Haza élő biztosító és hitel 200 frt Magy. ált. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank...................................... Uniobank 200 frt........................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt...................... Albrechtpálya 200 frt................................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p...................... Eperjes-tarnovi 200 frt............................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . . . Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. . . Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt ... .. ftt (Lit B.) 200 frt . Rudolf pálya, 200 frt Első erdélyi pálya 200 frt ezüst All "llampálya 200 frt p. p. Déli pálya 200 frt ........................................... Tiszai pálya 200 frt............................................ pécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 fr: „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . .’ „ keleti-pálya 200 frt................................ n ringató székesfehérvár-grács 200 frt. F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% . „ 33 éves viaszafizetés 5% Cseh jelzálogb. 5%................................. Nemzeti báni. p. p. 5% sorsolás . . * o. é. 5%........................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% „ földhitel intézeti 5%%. . . , „ kereskedelmi bank 23 év . „ jelzálogbank 5’,% .... G. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . . Báttaszék-Pombovár 200 frt e 5% . . . Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. . . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . « „ £ 300 frt e. 5% . . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt........................... a * 1862-iki....................................... „ * 1869-iki....................................... ft „ 200 frtos ...... Eperjestarnovi 300 frt................................ .. Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. . . » ft »100 frt o. é. . . _ » " i 100 . 5% . Ferencz József „ 200 „ ........................ Pécs-barcsi . foo . esüst . . Károly-Lajos , 300 ............................ s a I. kib................................... .. « HI. « . . 1861 . . . ft ft VI. I. • • • 300 . j» « Kassa oderbergi 200 frt...................................... Lembergi-cern.-jasagi pálya 800 frt ezüst . ft «> » • I. kib. 1865 ft » » ft H. n 1867 ■ » B ft III. 1868 • ft a a IV. n 1872 Adva Tartv. 60 — 60 50 901 -962 — 102 25 102 75 129 60 130 50 79 — 80 — 434 -436 — 187 -188 — 1975 — 1985 — 160 50 167 50 229 25 229 75 134 -136 — 145 — 146 -480 — 435 — 157 50 158 50 70 50 77 50 148 -148 50 128 — 129 — 315 318 -139 50 140 50 193 50 194 -118 — 120 — 121 50 122 60 119 50 120 50 55 — 56 50 130 — 132 — 96 35 90 75 87 — 88 — 90 — 90 50 94 70 94 85 86 75 87 — 86 90 87 10 87 50 88 — 79 75 80 — 78 — 78 50 77 70 25 95 25 95 50 93 25— 92 50 93 95 95 50 92 25 92 50 97 25 97 75 83 50 102 50 103 — 102 — 102 25 100 — 100 25 81 80 *82 20 78 70 79 — 85 50 __ __ -------— — Osztrák- Lloyd 5%. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolfpálya, 300 frt, 5% .... « 1869 .............. , ft 1872 ............................ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . AUampálya 500 frank 8% . . . „ 1887-iki 8 „ . . . „ 200 frt 5% .... Déli vasút Januar Julia april.—nkt. ft 200 frt ez. „ 1875—1876 ft Tiszavidéki 1877—1878 .... Tramway 22 év kisor. . . Magy. garsországi 200 frt e.. Magy. északkeleti 800 frt. . Magyar keleti 300 frt . Magy. keleti II. kib. 300 frt . Magyar nyugati 200 frt . 3% 500 fr. 3% 500 , «% 500 ’fr.’ 6"/o 500 5% 5% 5 °/o 5% 5%5% 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt........................... Clary 40 frt p. p........................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. . Innsbrucki városi 20 frt . . . Keglevich 10 frt ........................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt ... Pálffy 40 frt p. p................................ Rudolf-alapitvány 10 frt . . . . 8alm 40 frt p. p. Salzburgi dijsorsj. 20 frt . . . St. Genois 40 frt. p. p. . . . . Stanislau városi 20 frt ... Triest város 100 p. ........................... 1, 50 p. .......................... Waldstein 20 frt p. p. . ... V Windischgrätz 20 frt .... Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi .... 87% Augsburgra 100 frt délnémet...................... 4 Berlin 100 tallér ............................................ 4 Boroszló 100 tallér .............................. 4 Brüssel 100 frt...................... Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. Londonra 10 font sterling . Lyonra 100 frank Milano 100 líra................................................. 5 3 3237» 4 Marseille 100 frank Müncheni 100 frank Páris 100 frank Pétervár, 100 rubel Zürich 100 frank 4 46 37, Pénzek árfolyama. Os. arany........................... 20 fokos arany...................... Orosz Imperiale Mária Terézia-tallér . . . . Ezüst........................................ Egyleti tallér...................... Porosz pénztári utalvány Adva Tartva 95 75 96 — 92 75 93 — 91 — 91 25 90 75 91 25 77 50 78 —1 143 50 144 139 25 112 — — —1 11? 25 95 40 95 60 224 —— 82 — 82 25 74 75 75 25 71 — 71 50 6 50 67 80 77 — 79 — 16— 75 170 — 27 60 28 — 94 75 95 25 17 50 18 — 13 75 14 25 16 25 17 — 27 25 27 50 27 25 27 50 13 75 14 25 34 50 35 50 16 25 16 75 27 50 27 75 15 — 16 109 — 110 — 53 50 54 — 23 25 23 75 21 — 22 — £ 11111 lim 54 10 54 10 54 IC 111 30 111 40 44 05 _____I 44 lü 5 24 5 25 8 88 8 89 105 — 106 15 1 63 1 84 Nyomtk a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvfogtársulat nyomdájában, Budapest, Barátok tere, Athenaeum-épület 1875.