A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)

1875-05-08 / 104. szám

104. szám. XIII. évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1875.Szombat, május 8. Kiadói hivatal: Barátok­ tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra......................................6 írt — ki. 6 hónapra......................................12 * — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... 1 » —* * Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Barátok-Isre, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épület) küldendők. Előfizetési felhívás: A HON 44 99 Xlll-dik évi folyamára. Előfizetési árak:Egyr hóra : 12 frt 6 frt 2 frt Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmen­tesítve tíz írtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a »Hon« kiadóhivatala czim alatt Pest, Ferencziek­ tere Athenaeum-épület küldendők. A »Hon« kiadóhivatala. Budapest, május 7. Kossuth leveléről. A szegedi­­nemzetgazdászati kongres­­sus " alkalmat szolgáltatott Kossuth Lajosnak egy újabb, terjedelmes nyilatkozatra, mely­ben nemzetgazdasági, politikai és társadalmi nézeteit, a legfontosabb kérdésekben, újabban kifejti. E nagy levél mindenesetre kiér­demli figyelmünket és kötelességünkké teszi a tiszteletteljes bírálatot oly kérdésekben, melyekben vagy egyet nem érthetünk hazánk nagy fiával, vagy oly tényleges tévedéseit, látjuk, melyeket helyreigazítnunk lehet és kell. .. Örömmel konstatálhatjuk, hogy Kossuth határozottan elítéli úgy a különálló nemzet­gazdászati vagy akár csak iparos párt alakí­tását , mint azon törekvést, mely nálunk a politika alapjánál osztályharczot akar feltün­tetni, vagy külön osztálypolitikát akar foly­tatni. Sőt még nagyobb örömünkre szolgál azon határozott nyilatkozata, melyben a s­o­­cialistikus törekvések érvényesítését akár adó-, akár más kérdésekben elítéli. E nyilatkozatai, valamint az uzsora­kérdésben múlt alkalommal tett fontos nyilatkozata, épen azon társadalmi osztályok előítéle­teit vagy téves felfogásait és törekvéseit ítélik el, igazítják helyre, a melyekre Kossuthnak legnagyobb hatása van és azon párt szélső­ségeit ostromolják, a mely legtöbbször ta­­karódzik Kossuth nevének díszes köpenye­gével. Midőn az osztályharcz, osztálypolitika és socialistikus törekvések ellenében veti latba Kossuth határozott rászólásának súlyát, va­lóságos szolgálatot tesz a hazának. De nem gondoljuk, hogy akár az iparos osztálynak, akár az országnak jó szolgálatot tenne akkor, midőn az iparos osztály törek­vése, választási működése tárgyául nemcsak kitűzi az önálló vámterületet, védvámot és önálló bankot , hanem ki is jelenti, hogy ezekre csakis a szélsőbal kebelében lehet tö­rekedni, tehát arra szólítja fel az iparosokat, hogy a fentebbi három eszme közül ön­állóan csoportosulva,­­ olvadjanak a szélső­balpártba. E tekintetben nemcsak teljesen és töké­letesen ignorálja az ország iparosai nagy ré­szének politikai hitvallását; tehát a fentebbi czélokat ezzel ellen­tétbe hozza és vagy politikai elvta­gadást vagy a fentebbi czélok elejtését kö­veteli az iparosoktól — de az önálló vámte­rület és védvám hatásának is oly eredménye­ket tulajdonít, melyek azzal távolról sincsenek oly összefüggésben, igénytelen nézetünk sze­rint, melyben ő azokat feltünteti. Mielőtt erre reflektálnánk, konstatáljuk azt, hogy Kossuth a harmadik tényezőre, az önálló bankra is kimondja kategorice, hogy "s­o­h­a­­sem lesz meg a szabadelvű párt által, és miért? Mert Wahrmann azt mondta, hogy előbb a valutát kell rendezni, miből Kossuth azt következteti, hogy jelszavunk :­­ »alkud­junk a bécsi bankkal.« Azt hiszem, hogy fej­tegetni sem kell mily túlzott, alaptalan állítás ez. Wahrmann helyesen fejezte ki a szabad­elvű párt törekvését; előbb a valutát kell rendezni és azután kell önálló jegybankot alapítani; de ebből egyátalán nem követke­zik az, hogy »alkudjunk a bécsi bankkal« és hogy önálló jegybankunk soha sem lesz. E tekintetben hivatkozunk a közel­jövőre, meg­látjuk kinek ad az igazat. Még egy tévedést kell rektifikálnunk. Kossuth azt mondja, hogy Tisza kimondá, miszerint a vámközösség egységét fenn kí­vánja tartani. Ezt sem mondta feltétlenül. Sőt Tisza február 3-iki beszédében egy a­l­­ternatívát állított fel e kérdésben : kívánja a vámközösséget, ha az ország érde­keinek így eleget lehet tenni; de kész annak megszakítására, ha máskép meg nem akadá­lyozható, »hogy Magyarország továbbra is ne fizesse másnak az adót.« És, hogy ez adó alatt Tisza nemcsak a fogyasztási adókat, de a vámtételek káros hatását is érti, kitűnik abból, hogy csaknem azon szavakat használja a mostani vámpoliti­ka jellemzésére, melyeket Kossuth, lisza is épen azt mondja, mit ő, hogy most a védvám hátrányait szenvedjük az osztrák iparért és a szabad kereskedelem előnyei csakis Ausz­a mi rovásunkra, vannak iparának biztosítva. Tehát a baj diagnosisában egyetért Kossuth Tiszával. Csak orvosszereiben térnek el egymástól. Kossuthnak elve: önálló vámterület és védvám. Tiszának, amennyire csak érdekeink­nek megfelel, szabad kereskedelem és az or­szág érdekeinek a közös vámterület mellett is megkísérlendő biztosítása. Ez köte­lessége (ha az önálló vámterület előnyeit elismeri is), a dualisztikus alapon álló korm H­ánynak, arra törekedni joga az ár- Axignak és azt proklamálni a Kossuthnak. De a védvám kérdésében legyen sza­bad egy igénytelen egyéni nézetet koc­­­káztatni, ugyanis nem lehetünk vele egy véleményben. Elismerjük ,hisz tapasztal­jukki vámtételek befolyását az ipar fejlő­désére, de nem ismerjük el, hogy azon tényezőket legyenek azok képe­sek megteremteni, melyek az ipar felté­telei. A vám feladata­i adózási tekin­tetében purifikálni a k­üi­­- és b­e­­­f­ö­l­­d­i ipar helyzetét és versenyét , de nem képes tőkét, munkaképességet, olcsó for­galmat és munkát, gépeket, szorgalmat te­remteni, melyek — mint Kossuth is szé­pen kifejti — az ipar létfeltételei. Ezt sem Vámvonal, sem vámterület meg nem adja, s csak a hitel és pénzforgalom szabályozása, a munkaképesség, forgalom és szorgalom kifej­tése képes erre. Mindez belföldi intézkedések-­­től függ. Felhozza Kossuth is, mint mindenki, a­ki a védvám híve, Anglia múltját, Amerika jelenét bizonyságul arra, hogy a védvám te­remti az ipart. Mi ezt post hoc, ergo propter hoc okoskodásnak tartjuk. Ha látjuk, hogy mily beltényezőknek és intézkedéseknek köszönhetik az illető országok fejlődésüket, kisebb befolyást fogunk a vámpolitikának tulajdonítani. Habár elismerjük, hogy nagy tőke, sok gép és képzettség felett rendelkező országok a külföldi verseny elzárása által, képesek rövid idő alatt, sok iparágat elő­segíteni, de nálunk e tényezők nincsenek meg és így az eredmény a 4 százalék iparos osztály rovására 15 millió fogyasztó embernek, a drága fogyasztási czikkek által való, sok tőkeveszteséggel járó, megadóztatá­sa lenne. Nincs rendjén az, hogy Ausztria 500 milliónyi forgalma nálunk adómentes; ezért (még ha nem is lesz önálló vámterületünk) kárpótlásra van szükségünk; nincs rendjén, hogy a vámtételek a mi rovásunkra vannak­­megállapítva; hiba, hogy fogyasztási adónkat­­ az osztrák pénztár élvezi;kár, hogy fogyasz­tási czikkeink gyártását és mezőgazdasági iparunkat tönkre teszi a mostani közös adó­rendszer. E bajokon okvetlenül segítni kell, de ezek orvoslatára a vámtételek csak kis részben (a purifikáczióval) folyhatnak be —­­kár nélkül. Kossuth megtámadja Tiszát a fúzióért. Azt mondja, hogy e miatt nincs magyar kérdés. Ezzel nullára redukálja az egész szél­sőbalt, mely szerinte, azt képviseli. És miért nincs magyar kérdés Európában ? Mert az 1867-iki alapon állunk, mert az osztrák politika bűneiért minket fog büntetni Euró­pa. Először is, most már nincs bűnös osztrák politika; a nemzetközi kérdések eldöntésére mi is befolyunk és így méltán leszünk azért felelősek. De másfelől nem is látjuk sehol azt a katastrófát, mely a békés politikáért minket érhet. Ettől való félelemből a jelen helyzet előnyeiről le nem mondhatunk. H. S. — A szabadelvű párt mai érte­kezletén bejelentetett a Zala- és Torontál megyék szabadelvű pártjainak üdvözlő távirata. Ezután T­r­e­­f­o­rt miniszter bejelenti válaszát Szluha Benedek és társainak a Theresianum ügyében tett interpelláció­­jára. A miniszter azon válasza tudomásul vétetett, hogy nézete szerint a magya kormánynak a Theresia­num tantervére és vagyonára kellő befolyással kell bírnia, s hogy e czélból a tárgyalásokat már megin­dította. P­é­c­h­y miniszter bejelenti a Szilády Áron in­terpellation­ára adandó választ a pest-zimonyi vasút tárgyában, mely vasutat a kormány a Duna balpart­jára tervez. Z­s­e­d­é­n­y­i azon kérdésre,mit szándékoz a­ kor­mány tárgyaltatni az országgyűlés berekesztése előtt, K .W­enckheim miniszterelnök kijelenti, hogy a költségvetés, a törvényszékek reductiója és a függő­ben levő vasúti­­j­avaslatok tárgyalásán kívül egyéb lényeges tárgy nem vétetik fel a napirendre. A kor­mány július 1-je napjaira kívánja a választások idejét kitűzni. Perc­z­e­l igazságügyminiszter szőnyegre hozza a törvényszékek inductiójára vonatkozó főrendi üzenetet. E tárgyban folyt hosszabb eszmecsere után az értekezlet abban állapodott meg, hogy a párt ra­gaszkodik e kérdésben a képviselőhá­z előbbi hatá­rozatához. Az üzenet tárgyalása a vasárnap tartan­dó ülésre tűzetett ki. Tisza belügyminiszter bejelenti Beliczay Rezsőnek a községekké alakulandó puszták tárgyában beadott interpellációjára adandó válaszát. A hiányzó bizottsági tagok helyébe kijelöltettek: a vasúti bíráló bizotságba B­u­z­i­n­k­a­y Pál,a gazdaságiba Királyi Pál és Beöthy Algernon, az igazságügyibe a jobboldali ellenzék ajánlatára Hoffmann Pálra szavaz a párt. Végre Horváth Gyula azon kérdésére : szándékozik-e a kormány törvényjavaslatot benyújta­ni az erdészbirtokviszonyok rendezése tárgyában, Perczel igazságügyminiszter kijelenti, hogy ez­úttal az nem lehetséges, hanem a jövő országyűlésen erre vonatkozólag is javaslatot fog elterjeszteni a kormány. Ezzel az értekezlet eloszlott.­­ A naszódvidéki erdők ügyében kiküldött bizottság ma d. u. bevégezte működését, hi­telesítvén s végleg megállapítván a jelentést, a­me­lyet a holnapi ülésen a bizottság előadója, Papp La­jos a ház elé terjeszt.­­ A pénzügyi és vasúti bizott­ság ma d. u. 1/2­5 órakor tartott együttes ülésében az ara­d-k­őrösvölgyi 7­/1 mérföldnyi kiter­jedésű másodrendű vasút engedélyokmánya vétetett tárgyalás alá. Az átalános tárgyalásnál Dániel Pál kiemel­te, hogy az indokolásnak azon tétele, mely szerint a tervezett vonal összes ér­tési és üzlet berendezési költségei kerek számban csak 155.000 ftot tennének mértföldenként, úgysem felel meg a törvényben kife­jezett mennyiségnek, mire P­é­c­s­y köztek, miniszter azt válaszola, hogy az nyomtatási hiba, mert 216.000 forintot kell a kérdéses összegnek kitenni, mint a törvényben 150.000 forintnyi összegnek név szerinti értéke. A részletes tárgyalás alkalmával a 2. §-ból úgy mint más javaslatoknál történt, a kártérítések iránti rendelkezés kihagyatván, különben az egész­­javas­­lat elfogadtatott. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése május 7. Az esti lapunkban közlött tudósítás után a zár­számadási bizottság jelentésének folytatólagos tár­gyalása közben felszólal Mihályi Péter. Ajánlja elfogadásra a­­bizott­­ság azon hat­ javaslatát, mely szerint utasítandó lenne a pénzügyminiszter, hogy az 1876. évi költség­­vetés bemutatása alkalmával terjeszszen elő a bér­hátralékokról név szerinti részletes kimutatást, mely­ben az állam ebbeli követelései, úgy azok miként történt biztosítása, valamint azok behajtása iránt tett intézkedései kitüntettessenek. Ezzel egyidejűleg ter­jeszszen elő a pénzügyminiszter kimutatást a bánya- és erdőhivataloknál fölhalmozott anyag- és ter­­mesztménykészletek valósítható értékéről és azok mikénti elárusíthatása iránt teendő intézkedéseiről. Széll Kálmán hivatkozik arra, hogy a bérhát­ralékosok név szerinti kimutatása igen nagy dologgal járna. Azért ennek mellőzésével véli elfogadtatni e javaslatot. Frileszky Tádé hozzájárul a miniszter­­mó­dosításához, azon föltétellel, hogy az ezer írtnál na­gyobb összeggel tartozó hátralékosok név szerint föl­­említtessenek. Széli hozzájárulván e módosításhoz, a ház is e szerint fogadja el a hat. javaslatot. Következik azon hat. javaslat, mely a kor­mányt minden túlkiadás esetén vagy póthitel­­kérésre, vagy annak bejelentésére utasítaná. Mihályi Péter ajánlja e javaslatot. Frileszky Tádé módosítást nyújt be, mely szerint a kormány e hitelkérésre csak a­­jelentéke­nyebb túlkiadásoknál lenne kénytelenítve. Heify Ignácz szerint mindegy, akár kis akár nagy összeg forog szóban. Az eredeti szöveget ajánlja. Széll Kálmán: Csak a törvényhozás fárasztá­­sa lenne, ha a kormány minden krajczár túlkiadá­­sért külön póthitelt kérne. Prileszky módosítására szavaz. Iványi szerint inkább fáradjon a törvényho­zás, mint szaporodjék a defic­it. Az eredeti szövege­zés mellett szavaz. (Helyeslés a szélső balon). A ház Prileszky módosítványát fogadja el. A többi ide vonatkozó indítványok változatlanul elfogadtatnak. Következik a zárszámadási bizottság jelentése a vasúti kölcsön dolgában. A ház azt átalánosságban elfogadja. Frölich Gusztáv előadó: Az akkori pénz­gyér szerződést kötött e kölcsönre nézve fiaber .-val, melyet a ház is jóváhagyott; azután azonban indent elkövetett, hogy e szerződés ne érvényesül­­n s a kölcsönt maga az állam által jegyeztette e­gy kedvezőbb árfolyam mellett adhasson azután a apirokon túli , számitás helyesnek is bizonyult, gyanis a szerződés szigorú betartása mellett befolyt volna az államkincstár rendelkezésére 57.376,987 frt 75 kr, ellenben a szerződés be nem tartása folytán volt a tényleges bevétel az állam rendelkezésére, mint azt a zárszámadások bizonyítják: 58.365,558 frt 73 kr. ezüst pénzben, tehát a megváltoztatott pénzügyi művelet 988,570 frt 98 krral nagyobb bevételt ered­ményezett. De ha még tekintetbe veszszük azt, hogy a kölcsön nem két, hanem öt év alatt létesíttetett, és ez által a kincstár egy milliót meghaladó intercala­­ris kamatveszteségtől mentetett meg, a zárszámadási bizottság tökéletesen indokoltnak találta az akkori pénzügyminiszter eljárását és a kölcsön beszerzésére nézve a felmentés megadását ajánlja a t. háznak el­fogadásra. A ház e javaslatot elfogadja. Következik ezután a zárszámadási bizottság arra vonatkozó jelentése, hogy a vasúti kölcsönről szóló törvény azon intézke­dése, hogy a vasúti kölcsön a vasutakra betáblázandó, elvégre foganatosíttassék. Széll Kálmán utal arra, hogy ez eddigelé a vasutak hiányos telekkönyvezése folytán késett. A ház elfogadja a hat­ javaslatot. Ezzel a tárgy is véget ért. Elnök: A holnapi ülés napirendjéről leszek bátor a t. háznak előterjesztést tenni. Legelőször is harmadszor fog felolvastatni azon törvényjavaslat, mely ma részletesen letárgyaltatott, a községi tör­vénynek a szab. kir. és törvényhatósági joggal felru­házott városokra való kiterjesztéséről, tárgyaltatni fognak a kérvények, tárgyaltatni fog a volt közleke­désügyi miniszternek, Szilády Áron képviselő úr által a budapest-zimonyi vasútra nézve tett interpellátióra adott válasza. Szintén a holnapi napra fog fölvétetni azon indítvány, melyet Szluha Benedek képv, a The­resianum báttaszéki uradalmára nézve beadott. Eze­ken felül azon választások fognak megejtetni, melye­ket az ülés elején voltam bátor megemlíteni, jelesül: a gazdasági bizottságba 2 tag; az igazságügyi bi­zottságba 1 tag,és a naplóbíráló bizottságba 1 tag. Lázár Ádám a polg. törvénykezés módo­sítása iránt tett indítványát is holnap kívánja föl­vetetni. A ház nem kívánja. Ezzel az ülés — 12 óra 35 perc­kor — vé­get ért. A főrendihez ülése. Elnök : Cziráky, később Majláth ; jegyzők : Desewffy, Pallavicini, Károlyi. A kormány részéről jelen vannak : Wenck­­heim, Simonyi s Csemeghi államtitkár. Dessewffy Aurél olvassa a múlt ülés jegyző­könyvét. Szögyény Marich László : A képviselőház iránti figyelemből és méltányosságból szükséges vol­na, hogy a szerdán tárgyalt javaslat visszautasítása indokoltassék ; e végből fölkérendők azok, a­kik az elutasítás érdemében felszólaltak, terjeszszék elő a jegyzőkönyv számára indokaikat. Mesznil Viktor : Ellene van az indokolásnak, mert az elnök a határozatot minden indokolás mel­lőzésével mondta ki. Elnök­e részben szigorúan a szabályok sze­rint vélt eljárni, azonban a háztól függőnek tartja, hogy indokoltatik-e vagy nem a javaslat. Majláth György sem a parlamenti illemmel, sem a collegiális viszony természetével nem tudja megegyeztetni azt, hogy teljesen szárazon, indokolás nélkül közöltessék ily fontos határozat. Lehetetlen­nek sem tartja a dolgot, mert ha az elnök úr néhány perc­re felfüggeszti az az ülést, jegyző úr lesz szíves a jegyzőkönyvet indokolva szerkeszteni oly értelem­ben, mint azt a többség nézeteiből merítheti. Wonckheim Béla miniszterelnök : Az kétsé­get sem szenved, hogy a tegnapelőtti ülés határozata folytán a jegyzőkönyvben a végzés másként nem vé­zethetett be, mint akként, a­mint az az elnök úr ál­tal kimondatott, ki is azt akként mondotta ki, hogy a többség a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalá­nosságban sem fogadván el a részletes tárgyalás alapjául, ezen határozat szokott módon a jegyzőkönyvi kivonat közlése mellett a képviselőházzal közöltetni fog. Ez eddig correct eljárás. Ha a mai ülésben va­laki indítványt tesz és azon tekintetnél fogva, melyet az országbíró úr ő méltósága felhozott, hogy bizonyos illemnél fogva és azon okból, hogy mód és alkalom nyúttatik, hogy ezen kérdés ismét a méltóságos főren­dek elé visszakerülhessen, akkor ez iránt a többség elhatározását megakadályoztatni nem lehet és azon többségnek, mely azon határozatot hozta, módjában tesz az indokokat, melyeket a discussióban a javaslat elvetése mellett felhozott, a jegyzőkönyvben röviden jelezni. A tegnapelőtti eseményről szóló jegyzőköny­vet tehát helyesen szerkesztettnek tartom, ha azon­ban a főkamaramester úr által tett indítvány elfo­­gadtatik, akkor alig lehet meggátolni, hogy újból vita ne támadjon. Szólnak még ez ügyben Szögyényi M. László javaslata mellett, Zichy Bódog úz ellen, Rédey az indokolás mellett, Csáky s Tomcsányi ellene, Eöt­vös mellette, mire. Szögyényi — nehogy az indokolás uj diskussziót keltsen — visszavonja indítványát s a jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. (Az el­nöki széket Majláth foglalja el.) Következik a napirend első tárgya, az Orosz­országgal a bűntettesek kiadása iránt kötött szerző­dés, mely elfogadtatik. A ház jogügyi nst.-nak a hono­sítási törvény készítése iránt benyújtott indítványa. Csemeghy a kormány nevében hozzájárulván, elfo­gadtatik. (Következik a kereskedelmi törvénykönyv.) Cziráky János: A bizottság nem tesz na­gyobb módosításokat s azt hiszi, ezzel járt el leg­jobban. Az egyesült bizottság akként vélt legczélsze­­rűbben eljárni, hogy azonkívül, hogy a műre nézve kitűnő jártassággal bíró és szakismeretére nézve igen nevezetes egyéniségnek előadott felvilágosító adatait meghallgatta és ezek fonalán meggyőződött arról, hogy a törvénykönyv a mostani kívánalmak színvo­nalán áll és hogy figyelemmel volt szerkesztője a ke­reskedelmi világon fennlétező kereskedelmi törvény­­könyvekre és felhasználta azt, a­mit a tapasztalás iga­zolt, sőt újabb intézkedésekkel is bővítette a javas­latot, a­melyek következtében az mintegy mintául szolgálhat más törvényhozásoknak, meggyőződött a bi­zottság arról, hogy e munkálat valódi belbecscsel bír. De még ebben sem nyugodott meg teljesen a bizott­ság, hanem miután ez oly tárgy, a­mely beható rész­letes szakismeretet igényel, a­melylyel oly részlete­sen közülünk senki sem vélt dicsekedhetni, felszólí­­tandónak találta a budapesti kereskedelmi kamarát, hogy miután ők e tekintetben mérvadó tekintélylyel bírnak és határozataik döntő súlylyal bírnak, kö­rünkbe a felvilágosítások adására két tagot kikül­deni szíveskedjenek, kik is e meghívásnak egész kész­séggel engedve, megjelentek e bizottság körében, megadták a szükséges felvilágosításokat, miért is a bizottság köszönetét kiérdemelték. Ezek is helyeselvén a törvénykönyvet, a bizott­ság ezt elfogadásra ajánlja s pedig ugy, hogy csak az — irályi tekintetben — kifogásolt passusok olvas­tassanak fel. (Helyeslés.) Simonyi Lajos b. röviden előadja, hogy e ja­vaslatot elődei készítették, s igy azok érdeme az. Kiemeli e javaslat fontosságát, s azután így folytatja: Ezen törv­­javaslat 3 főelvet foglal magában; legelőször a szabadság elvét, mert ezen törvjavaslat által mindenkinek megadatik azon­ jog, hogy szellemi és tőke erejét — természetesen a törvény korlátai közt­— szabadon gyakorolhassa és érvényesíthesse, s a kormánynak nem ad egyéb jogot, minthogy rendőri­leg felügyeljen, hogy e tekintetben senki jogában sé­relem ne történjék. M­or ki van mondva ezen tvjavas­­latban a nyilvánosság elve, mely legnagyobb biztosí­téka a részvényeseknek abban a tekintetben, hogy mindenkor szabadon betekinthessenek a társulat mű­ködésébe és nem támaszkodván kormányi gyámko­dásra — melyet a kormány úgy sem gyakorolhat tö­kéletesen soha — saját szemeikkel lássák a társulat működését, felügyeljenek rá és őrködjenek felette; végre m­or ki van mondva benne a szigorú vagyoni és személyes felelő­ség azok irányában, a­kik a társulat ügyeit intézik. Ezt, azt hiszem, azon tapasztalatok után, melyeket tettünk a hazában is, melyeket a szom­széd államok példájára okulva szereztünk, bővebben tudakolni nem szükséges. Igaz, hogy nagy hátrány, hogy nálunk ily törvény nem létezett, de megvan en­nek azon nagy előnye is, hogy a törvényhozás alkot­hat most egy egészet, mely inkább megfelelhet a je­lenkor kívánalmainak, annyival inkább, mert figye­lembe véve az e tekintetben már nagy mértékben fej­lődő irodalmat, képesek voltak azok, kik ezen tvjavas­­latot szerkesztették, oly művet előállítani, mely a tudománynak színvonalán áll és egyszersmind okul­hattak azon tapasztalatból, a­melyet merítettek igen csekély részben a hazából, hanem a szomszéd álla­mokból. S e tekintetben azt hiszem, hogy szerencsések vagyunk, hogy ezen törvénynél nem áll azon magyar közmondás, hogy a magyar saját kárán tanul. Ta­gadhatatlan, hogy mint minden emberi mű­nek úgy eme javaslatnak meg van a maga hibája, hátránya. Ént azt hiszem, hogy a netalánt hiányokat sokkal czélszerűbben fogja megmutatni az élet, a tapaszta­lás és ezek alapján sokkal czélszerűbben is lehet ki­javítani később a törvényt, mint jelenleg, hol csak theóriából és talán ellenkező nézetekből kiindulva lehetne azt eszközölni. Ennélfogva, miután ezen tör­vénykönyvet én a tudomány színvonalán állónak tar­tom, és miután azt hiszem, hogy ez a jelen kor kívá­nalmainak megfelel, bátor vagyok azt a mélt. főren­dek kegyes figyelmébe ajánlani, és egyszersmind is­mételni azon kérésemet, hogy méltóztassanak a mélt. főrendek ezen törvénykönyvet átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Tombolván áthozza a határvidéki erdők megadóztatásáról, s a budgetről szóló javaslatot. Ki­­adatik az illető bizottságoknak. Ezután a két­ törvénykönyv — a biz. styláris módosításával — hitelesittetik s az ülés néhány perczre felfüggesztetik. Szünet után felszólal. Cziráky János úr. A hármas bizottság nyom­ban összeülvén, a polgárosított varasd-szt.-györgyi és varasd körösi volt határőrvidéki eddig adómentes erdőknek megadóztatása tárgyában elővéleményező jelentését elkészítette,melyet kérek felolvastatni, napi­rendre tűzetni s a ház tagjai közt a kinyomatott pél­dányokat kiosztatni. Dessewffy Aurél gróf jegyző­­olvassa a je­lentést.) E nők : A jelentést ki fog nyomatni s a főren­diház tagjai közt kiosztatni, és ha beleegyeznek, leg­­czélszerűbb lenne érdemleges tárgyalására azon na­pot kitűzni, melyen a pénzügyi bizottság a költség­­vetés iránt jelentését fogja beterjeszteni. (Helyeslés.) Desewffy Aurél jegyző: (Folytatva olvassa a jegyzőkönyvet.) Wenckheim Béla báró miniszterelnök: Fi­gyelmeztetni kívánom még a méltóságos­ főrendeket, hogy a­mennyiben a házszabályok iránt észrevételek merültek volna fel, helyén volna azok átvizsgálására talán néhány tagot kiküldeni, mert úgy hiszem, hogy csak a jelen országgyűlés alatt történthetnénk meg a házszabályok kiigazítása. Valami különös indítványom nincs.Azon tagok, kik e házszabályokat készíttettek, azok revideáltak s mit a három évi praxis folytán szükségesnek vélnek módosítani, az iránt be fogják adni indítványaikat. Elnök: Ez iránt most már alig lehetne hatá­rozatot hozni, hanem talán a jövő ülés alkalmával fog e kérdés is tárgyaltathatni. Felkérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvbe Cziráky gróf ő excellen­­tiája által beterjesztett bizottsági jelentést is em­lítse meg. Dessewffy Aurél jegyző úr. (olvassa a jegyző­könyvnek e szerint kiegészített utolsó pontját.) Elnök: Észrevétel nem lévén a jegyzőkönyv hitelesítve van. A jövő ülés határnapja attól függ, hogy a pénzügyi bizottság mikor fog elkészülni, de azt hiszem, szerda előtt érdemleges ülés nem fog lenni. Ülés vége 12 óra 45 perc­kor. A házi ipar és iparosoktatók­a máj. 6. A Jágócsy Péterfy József, mint miniszteri telj­hatalmú küldött által megindított mozgalom mind nagyobb érdeket költ maga iránt. Ma 10 órakor a megyeház nagy termében tartotta meg alakuló köz­gyűlését az egyesület, mely a házi ipar és iparosok­tatás terjesztését tűzte ki czéljául. Egyűlésen képvi­selők, iparosok, fővárosi bizottsági tagok és nagy számú polgárság volt jelen, ott láttuk Sennyey Pál bárót, Apponyi Albert grófot, Szapáry István gróf pestmegyei főispánt, Pulszky Ferenczet, Szilasy Ist­ván alispánt, Molnár Aladárt, Podmaniczky Frigyes bárót, a képviselők közül Steigert, Jankovich Mik­lóst, Heify Ignáczot, Gulner Gyulát, Besze Jánost, ott voltak továbbá Kerkápoly és Kautz egyetemi ta­nárok, a fővárosi polgárok közül Weisz B. F., Rózsa Péter stb. a megyei és fővárosi tisztviselők közül igen sokan. A gyűlést Pulszky Ferencz elnök nyitotta meg, ki bocsánatot kér, hogy minden formalitás nélkül fog­lalja el az elnöki széket, de úgymond, a jelenlevő kép­viselőknek 11 órakor igen fontos ülésük lévén a kép­­viselőházban, igen kívánatos, hogy addig, a mi teen­dőnk van, elvégezzük. Tudjuk mindnyájan a czélt, mely az egyesületet megalakulásra hozza ; a házi ipar hazánkban a külföldi gyáripar által kiszorítta­­tik, szükséges tehát, hogy ennek ellenében tegyünk valamit. Az iparos-oktatás nemcsak az iparosok gyer­mekeinek érdekében hozandó be, s ez alatt nem is azon oktatás értendő, melyben most az iparos tanon­­czők részesülnek. A jelenleg a fővárosban fennálló iparosiskolákban a gyermek olvasni, írni, számolni, tanul, de mi azt akarjuk, hogy olyan iskolák létesít­­tessenek, hol az asztalos gyalulni, a szabó varrni stb. tanul, hol tehát az egyes iparágak taníttatnak. Az egylet alapszabályai készen vannak s mihelyt a ta­gok száma a százat meghaladja, az egylet azonnal megalakulhat. Fölhívja Körösi Józsefet, ki az aláírá­sokat eddig kezelte, hogy adja elő röviden az ez irányban megindult mozgalom történetét. Egyszers­mind kéri a jelenlevőket, hogy Körösit a gyűlés jegy­zőjévé válaszszák meg. Ez megtörténvén, Körösi röviden előadja a mozgalom történetét. A házi ipar iránt megindult mozgalom visszavezethető azon kormányrendeletre, mely egy miniszteri biztost küldött ki a felsőmagyar­országi megyékbe a házi ipar fejlesztése végett. A miniszteri biztos Jágócsy Péterfy úr működése foly­tán Pozsonyban, Trencsénben és még számos helye­ken állíttattak már ilyen intézetek, melyek eddig is meglepő sikert tudnak felmutatni. A most megala­kuló egylet czélja, a földmiveléssel foglalkozó népnek üres idején oly munkát adni kezébe, hogy ez ide ér­tékesíttessék. Egy egyesület e mozgalmat az egész országban nem viheti keresztül, működési köre csak

Next