A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)
1875-05-08 / 104. szám
104. szám. XIII. évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1875.Szombat, május 8. Kiadói hivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra......................................6 írt — ki. 6 hónapra......................................12 * — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ... 1 » —* * Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Barátok-Isre, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Előfizetési felhívás: A HON 44 99 Xlll-dik évi folyamára. Előfizetési árak:Egyr hóra : 12 frt 6 frt 2 frt Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítve tíz írtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a »Hon« kiadóhivatala czim alatt Pest, Ferencziek tere Athenaeum-épület küldendők. A »Hon« kiadóhivatala. Budapest, május 7. Kossuth leveléről. A szegedinemzetgazdászati kongressus " alkalmat szolgáltatott Kossuth Lajosnak egy újabb, terjedelmes nyilatkozatra, melyben nemzetgazdasági, politikai és társadalmi nézeteit, a legfontosabb kérdésekben, újabban kifejti. E nagy levél mindenesetre kiérdemli figyelmünket és kötelességünkké teszi a tiszteletteljes bírálatot oly kérdésekben, melyekben vagy egyet nem érthetünk hazánk nagy fiával, vagy oly tényleges tévedéseit, látjuk, melyeket helyreigazítnunk lehet és kell. .. Örömmel konstatálhatjuk, hogy Kossuth határozottan elítéli úgy a különálló nemzetgazdászati vagy akár csak iparos párt alakítását , mint azon törekvést, mely nálunk a politika alapjánál osztályharczot akar feltüntetni, vagy külön osztálypolitikát akar folytatni. Sőt még nagyobb örömünkre szolgál azon határozott nyilatkozata, melyben a socialistikus törekvések érvényesítését akár adó-, akár más kérdésekben elítéli. E nyilatkozatai, valamint az uzsorakérdésben múlt alkalommal tett fontos nyilatkozata, épen azon társadalmi osztályok előítéleteit vagy téves felfogásait és törekvéseit ítélik el, igazítják helyre, a melyekre Kossuthnak legnagyobb hatása van és azon párt szélsőségeit ostromolják, a mely legtöbbször takaródzik Kossuth nevének díszes köpenyegével. Midőn az osztályharcz, osztálypolitika és socialistikus törekvések ellenében veti latba Kossuth határozott rászólásának súlyát, valóságos szolgálatot tesz a hazának. De nem gondoljuk, hogy akár az iparos osztálynak, akár az országnak jó szolgálatot tenne akkor, midőn az iparos osztály törekvése, választási működése tárgyául nemcsak kitűzi az önálló vámterületet, védvámot és önálló bankot , hanem ki is jelenti, hogy ezekre csakis a szélsőbal kebelében lehet törekedni, tehát arra szólítja fel az iparosokat, hogy a fentebbi három eszme közül önállóan csoportosulva, olvadjanak a szélsőbalpártba. E tekintetben nemcsak teljesen és tökéletesen ignorálja az ország iparosai nagy részének politikai hitvallását; tehát a fentebbi czélokat ezzel ellentétbe hozza és vagy politikai elvtagadást vagy a fentebbi czélok elejtését követeli az iparosoktól — de az önálló vámterület és védvám hatásának is oly eredményeket tulajdonít, melyek azzal távolról sincsenek oly összefüggésben, igénytelen nézetünk szerint, melyben ő azokat feltünteti. Mielőtt erre reflektálnánk, konstatáljuk azt, hogy Kossuth a harmadik tényezőre, az önálló bankra is kimondja kategorice, hogy "sohasem lesz meg a szabadelvű párt által, és miért? Mert Wahrmann azt mondta, hogy előbb a valutát kell rendezni, miből Kossuth azt következteti, hogy jelszavunk : »alkudjunk a bécsi bankkal.« Azt hiszem, hogy fejtegetni sem kell mily túlzott, alaptalan állítás ez. Wahrmann helyesen fejezte ki a szabadelvű párt törekvését; előbb a valutát kell rendezni és azután kell önálló jegybankot alapítani; de ebből egyátalán nem következik az, hogy »alkudjunk a bécsi bankkal« és hogy önálló jegybankunk soha sem lesz. E tekintetben hivatkozunk a közeljövőre, meglátjuk kinek ad az igazat. Még egy tévedést kell rektifikálnunk. Kossuth azt mondja, hogy Tisza kimondá, miszerint a vámközösség egységét fenn kívánja tartani. Ezt sem mondta feltétlenül. Sőt Tisza február 3-iki beszédében egy alternatívát állított fel e kérdésben : kívánja a vámközösséget, ha az ország érdekeinek így eleget lehet tenni; de kész annak megszakítására, ha máskép meg nem akadályozható, »hogy Magyarország továbbra is ne fizesse másnak az adót.« És, hogy ez adó alatt Tisza nemcsak a fogyasztási adókat, de a vámtételek káros hatását is érti, kitűnik abból, hogy csaknem azon szavakat használja a mostani vámpolitika jellemzésére, melyeket Kossuth, lisza is épen azt mondja, mit ő, hogy most a védvám hátrányait szenvedjük az osztrák iparért és a szabad kereskedelem előnyei csakis Ausza mi rovásunkra, vannak iparának biztosítva. Tehát a baj diagnosisában egyetért Kossuth Tiszával. Csak orvosszereiben térnek el egymástól. Kossuthnak elve: önálló vámterület és védvám. Tiszának, amennyire csak érdekeinknek megfelel, szabad kereskedelem és az ország érdekeinek a közös vámterület mellett is megkísérlendő biztosítása. Ez kötelessége (ha az önálló vámterület előnyeit elismeri is), a dualisztikus alapon álló korm Hánynak, arra törekedni joga az ár- Axignak és azt proklamálni a Kossuthnak. De a védvám kérdésében legyen szabad egy igénytelen egyéni nézetet kockáztatni, ugyanis nem lehetünk vele egy véleményben. Elismerjük ,hisz tapasztaljukki vámtételek befolyását az ipar fejlődésére, de nem ismerjük el, hogy azon tényezőket legyenek azok képesek megteremteni, melyek az ipar feltételei. A vám feladatai adózási tekintetében purifikálni a küi- és beföldi ipar helyzetét és versenyét , de nem képes tőkét, munkaképességet, olcsó forgalmat és munkát, gépeket, szorgalmat teremteni, melyek — mint Kossuth is szépen kifejti — az ipar létfeltételei. Ezt sem Vámvonal, sem vámterület meg nem adja, s csak a hitel és pénzforgalom szabályozása, a munkaképesség, forgalom és szorgalom kifejtése képes erre. Mindez belföldi intézkedések-től függ. Felhozza Kossuth is, mint mindenki, aki a védvám híve, Anglia múltját, Amerika jelenét bizonyságul arra, hogy a védvám teremti az ipart. Mi ezt post hoc, ergo propter hoc okoskodásnak tartjuk. Ha látjuk, hogy mily beltényezőknek és intézkedéseknek köszönhetik az illető országok fejlődésüket, kisebb befolyást fogunk a vámpolitikának tulajdonítani. Habár elismerjük, hogy nagy tőke, sok gép és képzettség felett rendelkező országok a külföldi verseny elzárása által, képesek rövid idő alatt, sok iparágat elősegíteni, de nálunk e tényezők nincsenek meg és így az eredmény a 4 százalék iparos osztály rovására 15 millió fogyasztó embernek, a drága fogyasztási czikkek által való, sok tőkeveszteséggel járó, megadóztatása lenne. Nincs rendjén az, hogy Ausztria 500 milliónyi forgalma nálunk adómentes; ezért (még ha nem is lesz önálló vámterületünk) kárpótlásra van szükségünk; nincs rendjén, hogy a vámtételek a mi rovásunkra vannakmegállapítva; hiba, hogy fogyasztási adónkat az osztrák pénztár élvezi;kár, hogy fogyasztási czikkeink gyártását és mezőgazdasági iparunkat tönkre teszi a mostani közös adórendszer. E bajokon okvetlenül segítni kell, de ezek orvoslatára a vámtételek csak kis részben (a purifikáczióval) folyhatnak be —kár nélkül. Kossuth megtámadja Tiszát a fúzióért. Azt mondja, hogy e miatt nincs magyar kérdés. Ezzel nullára redukálja az egész szélsőbalt, mely szerinte, azt képviseli. És miért nincs magyar kérdés Európában ? Mert az 1867-iki alapon állunk, mert az osztrák politika bűneiért minket fog büntetni Európa. Először is, most már nincs bűnös osztrák politika; a nemzetközi kérdések eldöntésére mi is befolyunk és így méltán leszünk azért felelősek. De másfelől nem is látjuk sehol azt a katastrófát, mely a békés politikáért minket érhet. Ettől való félelemből a jelen helyzet előnyeiről le nem mondhatunk. H. S. — A szabadelvű párt mai értekezletén bejelentetett a Zala- és Torontál megyék szabadelvű pártjainak üdvözlő távirata. Ezután Trefort miniszter bejelenti válaszát Szluha Benedek és társainak a Theresianum ügyében tett interpellációjára. A miniszter azon válasza tudomásul vétetett, hogy nézete szerint a magya kormánynak a Theresianum tantervére és vagyonára kellő befolyással kell bírnia, s hogy e czélból a tárgyalásokat már megindította. Péchy miniszter bejelenti a Szilády Áron interpellationára adandó választ a pest-zimonyi vasút tárgyában, mely vasutat a kormány a Duna balpartjára tervez. Zsedényi azon kérdésre,mit szándékoz a kormány tárgyaltatni az országgyűlés berekesztése előtt, K .Wenckheim miniszterelnök kijelenti, hogy a költségvetés, a törvényszékek reductiója és a függőben levő vasútijavaslatok tárgyalásán kívül egyéb lényeges tárgy nem vétetik fel a napirendre. A kormány július 1-je napjaira kívánja a választások idejét kitűzni. Perczel igazságügyminiszter szőnyegre hozza a törvényszékek inductiójára vonatkozó főrendi üzenetet. E tárgyban folyt hosszabb eszmecsere után az értekezlet abban állapodott meg, hogy a párt ragaszkodik e kérdésben a képviselőház előbbi határozatához. Az üzenet tárgyalása a vasárnap tartandó ülésre tűzetett ki. Tisza belügyminiszter bejelenti Beliczay Rezsőnek a községekké alakulandó puszták tárgyában beadott interpellációjára adandó válaszát. A hiányzó bizottsági tagok helyébe kijelöltettek: a vasúti bíráló bizotságba Buzinkay Pál,a gazdaságiba Királyi Pál és Beöthy Algernon, az igazságügyibe a jobboldali ellenzék ajánlatára Hoffmann Pálra szavaz a párt. Végre Horváth Gyula azon kérdésére : szándékozik-e a kormány törvényjavaslatot benyújtani az erdészbirtokviszonyok rendezése tárgyában, Perczel igazságügyminiszter kijelenti, hogy ezúttal az nem lehetséges, hanem a jövő országyűlésen erre vonatkozólag is javaslatot fog elterjeszteni a kormány. Ezzel az értekezlet eloszlott. A naszódvidéki erdők ügyében kiküldött bizottság ma d. u. bevégezte működését, hitelesítvén s végleg megállapítván a jelentést, amelyet a holnapi ülésen a bizottság előadója, Papp Lajos a ház elé terjeszt. A pénzügyi és vasúti bizottság ma d. u. 1/25 órakor tartott együttes ülésében az arad-kőrösvölgyi 7/1 mérföldnyi kiterjedésű másodrendű vasút engedélyokmánya vétetett tárgyalás alá. Az átalános tárgyalásnál Dániel Pál kiemelte, hogy az indokolásnak azon tétele, mely szerint a tervezett vonal összes értési és üzlet berendezési költségei kerek számban csak 155.000 ftot tennének mértföldenként, úgysem felel meg a törvényben kifejezett mennyiségnek, mire Pécsy köztek, miniszter azt válaszola, hogy az nyomtatási hiba, mert 216.000 forintot kell a kérdéses összegnek kitenni, mint a törvényben 150.000 forintnyi összegnek név szerinti értéke. A részletes tárgyalás alkalmával a 2. §-ból úgy mint más javaslatoknál történt, a kártérítések iránti rendelkezés kihagyatván, különben az egészjavaslat elfogadtatott. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése május 7. Az esti lapunkban közlött tudósítás után a zárszámadási bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása közben felszólal Mihályi Péter. Ajánlja elfogadásra abizottság azon hat javaslatát, mely szerint utasítandó lenne a pénzügyminiszter, hogy az 1876. évi költségvetés bemutatása alkalmával terjeszszen elő a bérhátralékokról név szerinti részletes kimutatást, melyben az állam ebbeli követelései, úgy azok miként történt biztosítása, valamint azok behajtása iránt tett intézkedései kitüntettessenek. Ezzel egyidejűleg terjeszszen elő a pénzügyminiszter kimutatást a bánya- és erdőhivataloknál fölhalmozott anyag- és termesztménykészletek valósítható értékéről és azok mikénti elárusíthatása iránt teendő intézkedéseiről. Széll Kálmán hivatkozik arra, hogy a bérhátralékosok név szerinti kimutatása igen nagy dologgal járna. Azért ennek mellőzésével véli elfogadtatni e javaslatot. Frileszky Tádé hozzájárul a minisztermódosításához, azon föltétellel, hogy az ezer írtnál nagyobb összeggel tartozó hátralékosok név szerint fölemlíttessenek. Széli hozzájárulván e módosításhoz, a ház is e szerint fogadja el a hat. javaslatot. Következik azon hat. javaslat, mely a kormányt minden túlkiadás esetén vagy póthitelkérésre, vagy annak bejelentésére utasítaná. Mihályi Péter ajánlja e javaslatot. Frileszky Tádé módosítást nyújt be, mely szerint a kormány e hitelkérésre csak ajelentékenyebb túlkiadásoknál lenne kénytelenítve. Heify Ignácz szerint mindegy, akár kis akár nagy összeg forog szóban. Az eredeti szöveget ajánlja. Széll Kálmán: Csak a törvényhozás fárasztása lenne, ha a kormány minden krajczár túlkiadásért külön póthitelt kérne. Prileszky módosítására szavaz. Iványi szerint inkább fáradjon a törvényhozás, mint szaporodjék a deficit. Az eredeti szövegezés mellett szavaz. (Helyeslés a szélső balon). A ház Prileszky módosítványát fogadja el. A többi ide vonatkozó indítványok változatlanul elfogadtatnak. Következik a zárszámadási bizottság jelentése a vasúti kölcsön dolgában. A ház azt átalánosságban elfogadja. Frölich Gusztáv előadó: Az akkori pénzgyér szerződést kötött e kölcsönre nézve fiaber .-val, melyet a ház is jóváhagyott; azután azonban indent elkövetett, hogy e szerződés ne érvényesüln s a kölcsönt maga az állam által jegyeztette egy kedvezőbb árfolyam mellett adhasson azután a apirokon túli , számitás helyesnek is bizonyult, gyanis a szerződés szigorú betartása mellett befolyt volna az államkincstár rendelkezésére 57.376,987 frt 75 kr, ellenben a szerződés be nem tartása folytán volt a tényleges bevétel az állam rendelkezésére, mint azt a zárszámadások bizonyítják: 58.365,558 frt 73 kr. ezüst pénzben, tehát a megváltoztatott pénzügyi művelet 988,570 frt 98 krral nagyobb bevételt eredményezett. De ha még tekintetbe veszszük azt, hogy a kölcsön nem két, hanem öt év alatt létesíttetett, és ez által a kincstár egy milliót meghaladó intercalaris kamatveszteségtől mentetett meg, a zárszámadási bizottság tökéletesen indokoltnak találta az akkori pénzügyminiszter eljárását és a kölcsön beszerzésére nézve a felmentés megadását ajánlja a t. háznak elfogadásra. A ház e javaslatot elfogadja. Következik ezután a zárszámadási bizottság arra vonatkozó jelentése, hogy a vasúti kölcsönről szóló törvény azon intézkedése, hogy a vasúti kölcsön a vasutakra betáblázandó, elvégre foganatosíttassék. Széll Kálmán utal arra, hogy ez eddigelé a vasutak hiányos telekkönyvezése folytán késett. A ház elfogadja a hat javaslatot. Ezzel a tárgy is véget ért. Elnök: A holnapi ülés napirendjéről leszek bátor a t. háznak előterjesztést tenni. Legelőször is harmadszor fog felolvastatni azon törvényjavaslat, mely ma részletesen letárgyaltatott, a községi törvénynek a szab. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről, tárgyaltatni fognak a kérvények, tárgyaltatni fog a volt közlekedésügyi miniszternek, Szilády Áron képviselő úr által a budapest-zimonyi vasútra nézve tett interpellátióra adott válasza. Szintén a holnapi napra fog fölvétetni azon indítvány, melyet Szluha Benedek képv, a Theresianum báttaszéki uradalmára nézve beadott. Ezeken felül azon választások fognak megejtetni, melyeket az ülés elején voltam bátor megemlíteni, jelesül: a gazdasági bizottságba 2 tag; az igazságügyi bizottságba 1 tag,és a naplóbíráló bizottságba 1 tag. Lázár Ádám a polg. törvénykezés módosítása iránt tett indítványát is holnap kívánja fölvetetni. A ház nem kívánja. Ezzel az ülés — 12 óra 35 perckor — véget ért. A főrendihez ülése. Elnök : Cziráky, később Majláth ; jegyzők : Desewffy, Pallavicini, Károlyi. A kormány részéről jelen vannak : Wenckheim, Simonyi s Csemeghi államtitkár. Dessewffy Aurél olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Szögyény Marich László : A képviselőház iránti figyelemből és méltányosságból szükséges volna, hogy a szerdán tárgyalt javaslat visszautasítása indokoltassék ; e végből fölkérendők azok, akik az elutasítás érdemében felszólaltak, terjeszszék elő a jegyzőkönyv számára indokaikat. Mesznil Viktor : Ellene van az indokolásnak, mert az elnök a határozatot minden indokolás mellőzésével mondta ki. Elnöke részben szigorúan a szabályok szerint vélt eljárni, azonban a háztól függőnek tartja, hogy indokoltatik-e vagy nem a javaslat. Majláth György sem a parlamenti illemmel, sem a collegiális viszony természetével nem tudja megegyeztetni azt, hogy teljesen szárazon, indokolás nélkül közöltessék ily fontos határozat. Lehetetlennek sem tartja a dolgot, mert ha az elnök úr néhány percre felfüggeszti az az ülést, jegyző úr lesz szíves a jegyzőkönyvet indokolva szerkeszteni oly értelemben, mint azt a többség nézeteiből merítheti. Wonckheim Béla miniszterelnök : Az kétséget sem szenved, hogy a tegnapelőtti ülés határozata folytán a jegyzőkönyvben a végzés másként nem vézethetett be, mint akként, amint az az elnök úr által kimondatott, ki is azt akként mondotta ki, hogy a többség a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadván el a részletes tárgyalás alapjául, ezen határozat szokott módon a jegyzőkönyvi kivonat közlése mellett a képviselőházzal közöltetni fog. Ez eddig correct eljárás. Ha a mai ülésben valaki indítványt tesz és azon tekintetnél fogva, melyet az országbíró úr ő méltósága felhozott, hogy bizonyos illemnél fogva és azon okból, hogy mód és alkalom nyúttatik, hogy ezen kérdés ismét a méltóságos főrendek elé visszakerülhessen, akkor ez iránt a többség elhatározását megakadályoztatni nem lehet és azon többségnek, mely azon határozatot hozta, módjában tesz az indokokat, melyeket a discussióban a javaslat elvetése mellett felhozott, a jegyzőkönyvben röviden jelezni. A tegnapelőtti eseményről szóló jegyzőkönyvet tehát helyesen szerkesztettnek tartom, ha azonban a főkamaramester úr által tett indítvány elfogadtatik, akkor alig lehet meggátolni, hogy újból vita ne támadjon. Szólnak még ez ügyben Szögyényi M. László javaslata mellett, Zichy Bódog úz ellen, Rédey az indokolás mellett, Csáky s Tomcsányi ellene, Eötvös mellette, mire. Szögyényi — nehogy az indokolás uj diskussziót keltsen — visszavonja indítványát s a jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetik. (Az elnöki széket Majláth foglalja el.) Következik a napirend első tárgya, az Oroszországgal a bűntettesek kiadása iránt kötött szerződés, mely elfogadtatik. A ház jogügyi nst.-nak a honosítási törvény készítése iránt benyújtott indítványa. Csemeghy a kormány nevében hozzájárulván, elfogadtatik. (Következik a kereskedelmi törvénykönyv.) Cziráky János: A bizottság nem tesz nagyobb módosításokat s azt hiszi, ezzel járt el legjobban. Az egyesült bizottság akként vélt legczélszerűbben eljárni, hogy azonkívül, hogy a műre nézve kitűnő jártassággal bíró és szakismeretére nézve igen nevezetes egyéniségnek előadott felvilágosító adatait meghallgatta és ezek fonalán meggyőződött arról, hogy a törvénykönyv a mostani kívánalmak színvonalán áll és hogy figyelemmel volt szerkesztője a kereskedelmi világon fennlétező kereskedelmi törvénykönyvekre és felhasználta azt, amit a tapasztalás igazolt, sőt újabb intézkedésekkel is bővítette a javaslatot, amelyek következtében az mintegy mintául szolgálhat más törvényhozásoknak, meggyőződött a bizottság arról, hogy e munkálat valódi belbecscsel bír. De még ebben sem nyugodott meg teljesen a bizottság, hanem miután ez oly tárgy, amely beható részletes szakismeretet igényel, amelylyel oly részletesen közülünk senki sem vélt dicsekedhetni, felszólítandónak találta a budapesti kereskedelmi kamarát, hogy miután ők e tekintetben mérvadó tekintélylyel bírnak és határozataik döntő súlylyal bírnak, körünkbe a felvilágosítások adására két tagot kiküldeni szíveskedjenek, kik is e meghívásnak egész készséggel engedve, megjelentek e bizottság körében, megadták a szükséges felvilágosításokat, miért is a bizottság köszönetét kiérdemelték. Ezek is helyeselvén a törvénykönyvet, a bizottság ezt elfogadásra ajánlja s pedig ugy, hogy csak az — irályi tekintetben — kifogásolt passusok olvastassanak fel. (Helyeslés.) Simonyi Lajos b. röviden előadja, hogy e javaslatot elődei készítették, s igy azok érdeme az. Kiemeli e javaslat fontosságát, s azután így folytatja: Ezen törvjavaslat 3 főelvet foglal magában; legelőször a szabadság elvét, mert ezen törvjavaslat által mindenkinek megadatik azon jog, hogy szellemi és tőke erejét — természetesen a törvény korlátai közt— szabadon gyakorolhassa és érvényesíthesse, s a kormánynak nem ad egyéb jogot, minthogy rendőrileg felügyeljen, hogy e tekintetben senki jogában sérelem ne történjék. Mor ki van mondva ezen tvjavaslatban a nyilvánosság elve, mely legnagyobb biztosítéka a részvényeseknek abban a tekintetben, hogy mindenkor szabadon betekinthessenek a társulat működésébe és nem támaszkodván kormányi gyámkodásra — melyet a kormány úgy sem gyakorolhat tökéletesen soha — saját szemeikkel lássák a társulat működését, felügyeljenek rá és őrködjenek felette; végre mor ki van mondva benne a szigorú vagyoni és személyes felelőség azok irányában, akik a társulat ügyeit intézik. Ezt, azt hiszem, azon tapasztalatok után, melyeket tettünk a hazában is, melyeket a szomszéd államok példájára okulva szereztünk, bővebben tudakolni nem szükséges. Igaz, hogy nagy hátrány, hogy nálunk ily törvény nem létezett, de megvan ennek azon nagy előnye is, hogy a törvényhozás alkothat most egy egészet, mely inkább megfelelhet a jelenkor kívánalmainak, annyival inkább, mert figyelembe véve az e tekintetben már nagy mértékben fejlődő irodalmat, képesek voltak azok, kik ezen tvjavaslatot szerkesztették, oly művet előállítani, mely a tudománynak színvonalán áll és egyszersmind okulhattak azon tapasztalatból, amelyet merítettek igen csekély részben a hazából, hanem a szomszéd államokból. S e tekintetben azt hiszem, hogy szerencsések vagyunk, hogy ezen törvénynél nem áll azon magyar közmondás, hogy a magyar saját kárán tanul. Tagadhatatlan, hogy mint minden emberi műnek úgy eme javaslatnak meg van a maga hibája, hátránya. Ént azt hiszem, hogy a netalánt hiányokat sokkal czélszerűbben fogja megmutatni az élet, a tapasztalás és ezek alapján sokkal czélszerűbben is lehet kijavítani később a törvényt, mint jelenleg, hol csak theóriából és talán ellenkező nézetekből kiindulva lehetne azt eszközölni. Ennélfogva, miután ezen törvénykönyvet én a tudomány színvonalán állónak tartom, és miután azt hiszem, hogy ez a jelen kor kívánalmainak megfelel, bátor vagyok azt a mélt. főrendek kegyes figyelmébe ajánlani, és egyszersmind ismételni azon kérésemet, hogy méltóztassanak a mélt. főrendek ezen törvénykönyvet átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Tombolván áthozza a határvidéki erdők megadóztatásáról, s a budgetről szóló javaslatot. Kiadatik az illető bizottságoknak. Ezután a két törvénykönyv — a biz. styláris módosításával — hitelesittetik s az ülés néhány perczre felfüggesztetik. Szünet után felszólal. Cziráky János úr. A hármas bizottság nyomban összeülvén, a polgárosított varasd-szt.-györgyi és varasd körösi volt határőrvidéki eddig adómentes erdőknek megadóztatása tárgyában elővéleményező jelentését elkészítette,melyet kérek felolvastatni, napirendre tűzetni s a ház tagjai közt a kinyomatott példányokat kiosztatni. Dessewffy Aurél gróf jegyzőolvassa a jelentést.) E nők : A jelentést ki fog nyomatni s a főrendiház tagjai közt kiosztatni, és ha beleegyeznek, legczélszerűbb lenne érdemleges tárgyalására azon napot kitűzni, melyen a pénzügyi bizottság a költségvetés iránt jelentését fogja beterjeszteni. (Helyeslés.) Desewffy Aurél jegyző: (Folytatva olvassa a jegyzőkönyvet.) Wenckheim Béla báró miniszterelnök: Figyelmeztetni kívánom még a méltóságos főrendeket, hogy amennyiben a házszabályok iránt észrevételek merültek volna fel, helyén volna azok átvizsgálására talán néhány tagot kiküldeni, mert úgy hiszem, hogy csak a jelen országgyűlés alatt történthetnénk meg a házszabályok kiigazítása. Valami különös indítványom nincs.Azon tagok, kik e házszabályokat készíttettek, azok revideáltak s mit a három évi praxis folytán szükségesnek vélnek módosítani, az iránt be fogják adni indítványaikat. Elnök: Ez iránt most már alig lehetne határozatot hozni, hanem talán a jövő ülés alkalmával fog e kérdés is tárgyaltathatni. Felkérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvbe Cziráky gróf ő excellentiája által beterjesztett bizottsági jelentést is említse meg. Dessewffy Aurél jegyző úr. (olvassa a jegyzőkönyvnek e szerint kiegészített utolsó pontját.) Elnök: Észrevétel nem lévén a jegyzőkönyv hitelesítve van. A jövő ülés határnapja attól függ, hogy a pénzügyi bizottság mikor fog elkészülni, de azt hiszem, szerda előtt érdemleges ülés nem fog lenni. Ülés vége 12 óra 45 perckor. A házi ipar és iparosoktatóka máj. 6. A Jágócsy Péterfy József, mint miniszteri teljhatalmú küldött által megindított mozgalom mind nagyobb érdeket költ maga iránt. Ma 10 órakor a megyeház nagy termében tartotta meg alakuló közgyűlését az egyesület, mely a házi ipar és iparosoktatás terjesztését tűzte ki czéljául. Egyűlésen képviselők, iparosok, fővárosi bizottsági tagok és nagy számú polgárság volt jelen, ott láttuk Sennyey Pál bárót, Apponyi Albert grófot, Szapáry István gróf pestmegyei főispánt, Pulszky Ferenczet, Szilasy István alispánt, Molnár Aladárt, Podmaniczky Frigyes bárót, a képviselők közül Steigert, Jankovich Miklóst, Heify Ignáczot, Gulner Gyulát, Besze Jánost, ott voltak továbbá Kerkápoly és Kautz egyetemi tanárok, a fővárosi polgárok közül Weisz B. F., Rózsa Péter stb. a megyei és fővárosi tisztviselők közül igen sokan. A gyűlést Pulszky Ferencz elnök nyitotta meg, ki bocsánatot kér, hogy minden formalitás nélkül foglalja el az elnöki széket, de úgymond, a jelenlevő képviselőknek 11 órakor igen fontos ülésük lévén a képviselőházban, igen kívánatos, hogy addig, a mi teendőnk van, elvégezzük. Tudjuk mindnyájan a czélt, mely az egyesületet megalakulásra hozza ; a házi ipar hazánkban a külföldi gyáripar által kiszoríttatik, szükséges tehát, hogy ennek ellenében tegyünk valamit. Az iparos-oktatás nemcsak az iparosok gyermekeinek érdekében hozandó be, s ez alatt nem is azon oktatás értendő, melyben most az iparos tanonczők részesülnek. A jelenleg a fővárosban fennálló iparosiskolákban a gyermek olvasni, írni, számolni, tanul, de mi azt akarjuk, hogy olyan iskolák létesíttessenek, hol az asztalos gyalulni, a szabó varrni stb. tanul, hol tehát az egyes iparágak taníttatnak. Az egylet alapszabályai készen vannak s mihelyt a tagok száma a százat meghaladja, az egylet azonnal megalakulhat. Fölhívja Körösi Józsefet, ki az aláírásokat eddig kezelte, hogy adja elő röviden az ez irányban megindult mozgalom történetét. Egyszersmind kéri a jelenlevőket, hogy Körösit a gyűlés jegyzőjévé válaszszák meg. Ez megtörténvén, Körösi röviden előadja a mozgalom történetét. A házi ipar iránt megindult mozgalom visszavezethető azon kormányrendeletre, mely egy miniszteri biztost küldött ki a felsőmagyarországi megyékbe a házi ipar fejlesztése végett. A miniszteri biztos Jágócsy Péterfy úr működése folytán Pozsonyban, Trencsénben és még számos helyeken állíttattak már ilyen intézetek, melyek eddig is meglepő sikert tudnak felmutatni. A most megalakuló egylet czélja, a földmiveléssel foglalkozó népnek üres idején oly munkát adni kezébe, hogy ez ide értékesíttessék. Egy egyesület e mozgalmat az egész országban nem viheti keresztül, működési köre csak