A Hon, 1875. június (13. évfolyam, 122-146. szám)
1875-06-10 / 130. szám
alaptőkével bírandó borkereskedő részvényes társaság alakítása forog szőnyegen, borokkal az éjszaki tartományokba kereskedés végett. Érdekes a cselédügynek ugyanezen időtáji állapota, úgy az utvámügy stb. 7. Pest megye politikai és törvényhozási szereplése. A monographia ezen részének körülbelül a legfontosabb s legérdekesebb szakasza. A kormányhoz különböző időben s különböző körülmények közt tett felírások és az országgyűlési követutasítások alapján tárgyaltatik ez, fő figyelem a nemzet ébredése óta különösen a folyó században lefolyt szereplésre fordittatván. 8. A miveltség intézményeire vonatkozó adatok. 9. Az 1848—61. időköz. 10. A megyében szerepelt egyes nevezetes férfiak életrajzi ismertetése. Szűk terünk meg nem engedi, hogy az egyes szakaszokból csak igen összenyomott kivonatot is adjunk. Ugyanazért megelégszünk csak az első és 7-dik szakaszból némely kivonatos mutatványnyal. Maga az elnevezés: »Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék« — mond Galgóczy — mutatja, hogy e megye hajdan három külön megye volt. Pest megye azon terület, melyet ma a pesti, váczi és kecskeméti járás foglal el, még az Árpád és Szent- István-kori első megyék közül való. Nevét a most is fennálló Pest várostól s annak hajdani várától, mely a mostani Buda volt, vette. Pilis megyét a mostani pilisi járás képezte, Buda és valószínűleg a ráczkevi sziget nélkül, mely szintén Pestmegyéhez tartozottnak mutatkozik. Ezen terület hajdan Esztergom törzs megyéhez tartozott, s a tatárfutás után IV Béla alatt alakíttatott külön megyévé, nevét a Pilishegyen épült pilisi vártól vevén. Soltmegye a Duna balpartján hosszan-keskenyen elnyúló solti járás területe volt, mely már mint megye tartozott hajdan Fehérmegyéhez, nevét a most is fennálló Solt várostól s annak hajdani várától vevén. Bár mind a három szerves megye volt már a régi időben, mégis igazi törzsmegyét csak Pest képez. Pest Taksony fejedelem alatt Bille és Bokcsa besenyő vezérek telepterülete volt. Pilis megyét IVBéla neje alakította. Történelmi adatokkal igazoltatik, hogy ez mintegy 120 évig állott önállólag s Nagy Lajos király alatt csatoltatott Pesthez, melynek ideje azonban, mivel az összecsatolás előbb csak az egy fő megyei igazgatás alá tartozásban állott s törvénybe nem iktattatott, bizonyos évszám szerint még sem tudatik. Soltmegye alakítása megelőzte Pilismegyét. Annak alakítása Árpád fiának Soltnak tulajdonittatik ; és akkor, mikor Solt fejedelem,fia Taksony javára, a fejedelemségről lemondott, valószínűleg önállósága is volt annak, de Solt halála után, a fejedelem Taksony kezére kerülvén, igy csatoltatott Székes- Fejérmegyéhez, mint később királyi székhelyhez, mely mellett külön alispánokkal ellátottan volt egész a török uralom idejéig, a midőn az 1569. 52. t. sz. erejénél fogva Fejérmegyétől elszakittatván, Pestmegyéhez csatoltatott. Itt kezdődik a »Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesitett megyék« elnevezés. — Feltűnő, hogy az ország központi első megyéjének ily alakulása egész a mai korig kifejletlen volt. Még a megyei levéltár se szolgáltatott ez iránt kielégítő adatot. Galgóczy igen fáradságos kutatás után szedte össze minden felől az ezt így kifejtő történelmi adatokat, s úgy látszik nyomról nyomra indokolva, s elég szerencsésen fejtette meg a kérdést, miről azonban a történelmi kritikusok fognak illetékes ítéletet mondhatni. A politikai és törvényhozási szereplésre vonatkozólag : azon körülmény, hogy Pest megye folyvást a kormány közelében volt, eleinte közvetlen a királyok, majd a nádorok s ezek helyettesei, a királyi kamarai felügyelők által igazgattatott, gátolta ugyan itt az önálló municipális élet kifejlését, és pedig annyival inkább, mert habár a nemesek felett igazságot szolgáltató bírák, a törvény értelmében kevés kivétellel választás által nyerték hivatalukat, de a többi hivatalok többnyire felsőbb kinevezés útján töltettek be, mindazáltal az önállóság itt is elég korán kifejlett. Különösen kedvezett e kifejtésnek a török uralom, mely habár kettős teherrel sulytotta a lakosságot, de a kormány közvetlen közelségének nyomásától felmentvén a megyét, mintegy tényleges kezdetét képezi a saját erején mozgó önállóságnak. Jellemzi Pest megye municipális önállóságát már az erre jutás első idejéből azon követutasítás, melyet az az 1662. május 1-re, tehát a török uralom alatt Pozsonyba összehívott országgyűlésre adott, valamint ugyancsak még a török idő alatt 1870-ben Beszterczebányán tartott partialis országgyűlésre küldött követeknek adott utasítás is. Ez utóbbi már magyar nyelven van. Az első különösen jellemzi a megyének a vallás dolgában szabadelvűségét, az alkotmányhoz ragaszkodását s a felett szigorú őrködését, a második óvatosságát s mindenről előre gondoskodását. Mindkét utasisitás szöveg szerint közölve van. II. József halála után Pestmegye első volt azon megyék közt, melyek az alkotmány szigorú biztosítását a legerélyesebben követelték. Az 1870—1-dik deputationalis munkálatoknál a legfelvilágosodottabb s józanabb szabadelvüséggel munkálkodott közre ; akkori követe Szili József különösen az úrbéri bizottságba lévén beosztva. — Országgyűlésen kívül is erélyesen működött a nemzetiség és alkotmányosság erősítésére. 1791. octobertől a megyegyűlési jegyzőkönyvek az addigi deáknyelv helyett magyarul vezettetnek. Ugyanez időtől kezdődőleg kitűnő pártfogást fejtett ki a megye a magyar színészet körül. Hathatósan védte az alkotmányos jogokat a franczia háború folytán rendeletileg sürgetett subsidiaris megterheltetés, ujonczállitás, úgy az 1871-diki s azután lefolyt pénzzavarok alkalmából. Kivált az 1825- dik év óta a törvényhozás terén folyt szereplés a követutasitásoknak sok érdekest és fontost tartalmazó tömött kivonatával adatik elő. Végül a kerületi szabadelvű párt alakult meg. Elnökök Soós J. s Hajdú J. lettek. (Ered. tud.) Szilágy Somlyó, jun. 6. (Bocsánczy beszámolója: Új képviselők.) A sz.-somlyói választókerület volt képviselője Bocsánczy Adolf ma d. e. 11 órakor az állandó színház helyiségében zsúfolt hallgatóság előtt tartotta meg végbeszámoló beszédét. A gyakori és lelkes éljenektől kísért beszéd főbb pontjait a következőkben kívánom közölni. Mindenekelőtt a képviselőház átalános jellemzéséről szólva, annak alakulását, tekintve többségének sok irányú elemeit — szerencsésnek nem mondhatja, s utal a sok egymást felváltó válságra. Az országgyűlés egész folyamában legfontosabb mozzanat volt az, hogy az állam — már tovább lephezhetlen — rongált pénzügyi állapota felismertetett; ennek javítása, rendezése költötte fel a legélénkebb, gyakran elkeseredett elvi vitákat s vonta maga után az eredménytelen kísérleteket, míg végre ugyanezen kísérletek igazolták azt,hogy a gyom gyorsaságával fejlődő pénzügyi zavarok csak erős, elhatározott akarat, önmegtagadás, a takarékosság következetes keresztül vitele s az összes tényezők egységes közreműködése által lesznek megszüntethetők. (Éljenzés) E bajok elhárítása, valamint a nemzet némely egyhangú óhajtásainak — minek a vám- és kereskedelmi szerződések átvizsgálása s államunk és érdekének megfelelő módosítása, az önálló nemzeti jegybanknak felállítása s más nagy fontosságú dolgoknak szabadelvű s állami, polgári jogainknak megfelelő megoldása volt a czél, melyek elérésére az előbb jelzett körülmények nyomása alatt, mint a kényszerítő szükségnek kifolyása — a szabadelvű párt, élén az uj kormánynyal megalakult. (Zajos éljenzés) Utal a kormány eddigi szerencsés működésére, jelzi az országgyűlésen hozott nevezetes törvényeket s beszédét hálája kifejezésével zárja be. A lelkes éljenzés után felállott J. Gál János ur, megyénk pénztárnoka és meleg szavakban ecsetelvén Bocsánczy Adolfnak polgári és politikai jellemét s kifejtvén azon körülményt, hogy a szabadelvű párttól várhatjuk hazánk boldogulását s felvirágzását, ajánlja volt követünket Bocsánczi Adolfot, követjelöltnek. Az ajánlatra a zsúfolt teremben egyhangú, lelkes éljenzés lett a visszhang. Erre Bocsánczi meghatottan köszönve meg a benne helyezett osztatlan bizalmat, a jelöltséget elfogadta s kijelentette, hogy polgártársainak bizalmát jövőre is kiérdemelni lesz legszentebb törekvése. (Zajos éljenzés.) Ellenjelölt nincs, ha csak a románok eddigi szokásuk szerint a 12-dik órában nem fognak jelöltet léptetni fel, de ez esetben is a Bocsánczi megválasztása bizonyos. Ezután következett a szabadelvű párt végleges szervezkedése. Elnök b. Bánffy Elek, alelnök Szathmári Dániel, jegyző Jankó Bertalan, aljegyzők Somogyi Kálmán és Lukácsffy Ödön urak lettek. Ezenkívül választatott egy huszonnégy tagú választmány. (Ered. tud.) Zenta, junius 7. (Majoros ellenjelöltje.) Zentán a szabadelvű párt Majoros József pártelnök úr vezetése alatt junius 6-án egy viharos gyűlésben tűzte ki felléptetendő képviselőjelöltjét. — A gyűlés elején vita volt, mert Jankovics polgármester s vele többen Degenfeld Lajos gr. kandidácziója mellett küzdöttek, mig ismét mások Zákó jelöltségét emlegették. Véget vetett ennek az, hogy elnöklő Majoros József úr az országos szabadelvű bizottság elnökének, b. Podmaniczky urnak sürgönyét olvastatja fel, melyben a bizottság kijelenti, hogy gr. Degenfeld Lajos úrgentán nem fog fellépni, s helyette Zákó György megválasztása ajánltatik. A Jankovics-párt nem tágítván, miután a nyilvános szavazás a titkos ellenében elhatároztatott, a kisebbség elhagyta a termet s a többség Zákó Györgyöt azon reményben kiáltotta ki követjelöltül, hogy a szintén hazafias kisebbség előleges határozata szerint a jelöltségben megnyugszik, s nem fogja az úgy is kétes győzelmet pártolással megsemmisíteni. Ezután egy 10 tagú küldöttség ment nevezett jelöltért, ki viharos éljenek közt s meghatósban lépett a lelkesült választók elé s ismert szerénységével kért három napi gondolkodási időt, mielőtt e fontos és nagy képességet igénylő állás elfogadására vállalkoznék. Egyelőre azonban kijelenti, hogy ő a hazának hű fia és a szabadelvű kormánynak rendithetlen hive. Este mintegy 80 teritoriu banquet rendeztetek. Zychyfalva, jun. 8. Egy magyar lap szerkesztője lép föl kerületünkben, ki állítólag a szakérdekpolitika képviselője lesz. Ha ez így áll, akkor a szerkesztő hívei aligha tartják szakuknak a helyesírást s a jó szófüzést, mert kandidáló gyűlésére következő ékes magyarsággal küldték szét a felhívást: Torontálmegye Zichifalva választókerületéhez tartozó t. ez választókhoz! Valamennyi választókerületünkben lakó igen. választó urak, kiknek. Rill József budapesti tanár urnak országgyűlési képviselőnek leendő megválasztatását pártolják, ezennel tiszteletteljesen a f. é. jan. hó 13-án Torontál Szécsán községében tartandó választó értekezletnél résztvenni megkerestetnek. Napirend: A választmánynak megválasztatása a követjelöltnek a követség elfogadására vonatkozó felhívás. Tisztelt választó urak! — Ne mulassuk el ezen igen fontos napot, mert hazánknak igen tetterős támaszra van szüksége. — Ezen erő jelenlegi képviselői jelölünk személyében található. Azon kérdés fog felmerülni : »hogy kicsoda Rill József?« — erre kell felelnünk, hogy ő a szó teljes értelmében hazafi, a jelenlegi időszellemnek fia, akire a nemzet és haza büszke lehet. Tehát támaszatok benünket és éltesetek velünk együtt. Rill József urat mint a Zichyfalvi választó kerületnek jelöltet. A Zichyfalvi választókerületnek több választói.Ugyane felhívás szerbül, románul s németül is kiadatott. Kaposvár, jun. 8. Somssich Pál lemondott a kaposvári választókerület jelöltségéről, a politikai térről való lelépéssel indokolván ez elhatározását. A napról napra gyarapodó szabadelvű párt közelebb értekezletet tart, hogy oly egyén kijelölésében állapodhassék meg, ki minden tekintetben bírja a kerület bizalmát. Ugyanezen kerületben az egyesült szélsőbáli ellenzék a kaposvári polgármester Bárány Gusztávot lépteti fel. Bárány (határozott politikai Charakter, szép készültség, szónoki erő és talpig becsületes ember) nevével vélvén legbiztosabban küzdhetni a sok aspiráns közt a szabadelvű párt ellen, mely három év óta tetemesen gyarapodott számban és erőben. A 48-as párt f. hó 13-án nagy értekezletet tart Kaposvárott, melyen a pesti compheusokat, Irányit, Helfit, Simonyit is látni véli. — Somogy megye többi választókerületének jelöltjei: a tablé, Szontag Pál szabadelvű, ellenjelöltje nincs; a szilié Ivastics József és Sárközy Béla, mindkettő szabadelvű; a szigetvári kerület még nem kandidált, a nagyatádi kerület jelöltje P. Szathmáry Károly, ellenjelöltje nincs; a csurgói kerületben gr. Somssics Imre szabadelvű párti választatik meg egyhangúlag, a marczali kerületben ugyanígy Horváth Sándor. Legnagyobb küzdelem a lengyeltóti kerületben lesz, melynek három jelöltje (Sárközy, Szalay és Festetics) már ismeretes önök előtt. (Ered. tud.) Karczag, jun. 8. (Képviselőjelöltek.) A karczagi választókerületben ez ideig 3 szabadelvű követjelölt van : Varró S., aki 1865 óta képviselte e kerületet, Kelemen Kajetán pesti ügyvéd, az itteni földkeresők ügyvéde és Pap Móricz helybeli törvényszéki elnök. A 48-asoknak követjelöltjük Baldácsi báró, ki még nem jelent meg programmbeszédre jövetelét, s tán tőle még egyebet is várnak. A függetlenek tétováznak, nem kaphatnak jelöltet, keresik de még mink mondjuk nem keríthetett Mocsáry és Madarász. Varró vasárnap 6-án volt beszámolni a szintén ezen kerülethez tartozó Madarason. Bár menetele rögtönzött volt, kísérete Karczagról élén lovasokkal régi zászlókkal ellepett 18 kocsival indult utána; itt is, mint már előbb Karczagon, újra felléptették, boszuságára a Pap Móricz pártjának, mely ugyanekkor hallgatta Madarason a jelölt programmját. (Ered. tud) Új-Szeged, 1875. junius 7. (Sághy programbeszéde.) Az ó bessenyői választókerület 100 tagú küldöttsége tegnap Új-Szegeden összesereglett s Tóth József pártelnök által vezetve ez ünnepélyre küldöttségileg meghívott Sághy Gyula egyetemi tanár urat Új-Szegeden a jelöltség elvállalására felkérte ; erre Sághy úr mindenek előtt a szabadelvű párt hívének vallva magát, a vezéreszméknek átalánosságban tett jelzése után a jelöltséget lelkes éljenzés kíséretében elfogadta. Ezek után a küldöttség minden tagja a szomszédos népkertbe vonulván — Sághy ur tiszteletére rendezett banquettra őt küldöttségileg meghívta, hol a pohárköszöntéseket Sághy Gyula ő felségeikre és az uralkodó ház összes tagjára mondott — s mindenki által állva hallgatott felköszöntésével megnyitván, szavait viharos éljenzések közt végezte, — hasonlókép nagy lelkesedést idézett elő Tóth József pártelnök által nagy hatással Deák Ferencz, Tisza, Ghyczy és Széll Kálmánra mondott pohárköszöntés is, melyet számos talpraesett felköszöntés sora követett. A küldöttség d. u. 4 órakor Sághy jelöltjének éljenzése közt szétoszlott. — Sághy megválasztatása kétséget nem szenved, ki kerülete beutazását f. hó végefelé helyezte kilátásba, mely alkalommal a főbb helyeken a már átalánosságban ismertetett vezéreszméket részletesen is kifejteni kívánja. KÜLÖNFÉLÉK. — Tavaszi kirándulás. A népnevelők pesti egyesületének f. hó 12-én (szombaton) tartandó tavaszi kirándulására kibocsátott meghívókon félreértésből tévesen jön kezelve a czél, melyre a mulatság jövedelme fordíttatni fog. A tiszta jövedelem ugyanis a budapesti tanító segélyegyesülete s az egyesületi könyvtára között leend fölosztva. A kirándulás igen érdekesnek és sikerültnek ígérkezik lenni. Eddigelé Kammermayer Károly polgármester ur 5 ftott nyújtott át a nemes czélra, Weisz B. F. ur pedig 50 frtot adott át a jótékony czél iránti tekintetből az őt meghívott küldöttségnek, mely áldozatkész nemeskeblű adakozóknak a leghálásabb köszönetét nyilvánítja ki a rendező bizottság. A Jogtörténelmi társulat alakulásának hírét hozták a napilapok, részben az alapul szolgáló eszmének igen ferde felfogásával közölve a hírt. Ez úgy egyelőre, mint Dárdai a »Jogt. Közlöny«-ben írja, — csak az előkészületek stádiumában van és csak őszkorra terveztetik annak alapítása testületi szervezkedés s igy még többeknek hozzászólás mellett. Jelenleg tehát a társulat czéljának és hivatáskörének megjelöléséről még nem lehet szó, hanem csak eszmecsere tárgyát képezheti az. — Leszállított követelés. Bróde Lipót fővárosi ügyvéd tudvalevőleg 40.000 frtnyi munkadijt követelt a keleti vasuttársulaton. A pesti kir. tvszék f. évi márczius 3-án ez öszeget, valamint annak a kereset beadásától számítandó 6010 -es kamatait, nem különben 300 frt perköltséget 280 frt szakértői dijjal együtt megítélte. A társulat azonban fellebbezett s a királyi tábla ma tartott tárgyalásában az elsőbiróság ítélete a következőleg módosittatott: Felperes munkadija — 7 hónapi munkáját naponkénti 20 forintjával számítva — 4200 forintban állapittatik meg. A perköltségek kölcsönösen viselendők. — A Saharán tervezett tenger. Tudvalevőleg idősb Lesseps azon tervvel lépett föl, hogy Algír délnyugati részében egy a földközi tengerből oda vezetendő csatorna segélyével tengert létesítsen. A római földrajzi társulat e czélra bizottságot küldött ki Tunisba, melynek élén Antonovi marchese, a társulat titkára áll. A bizottság feladata a tájat, melyen a csatornát vezetni akarják, alaposan megvizsgálni. E bizottság pár nappal ezelőtt megérkezvén Tunisba, Mohamed Zadik bey által igen kedvezőleg fogadtatott, s azonnal ajánló levelekkel láttatott el a tartomány hatóságaihoz. A bizottság most már Chabesben időzik, s tanulmányait e hó végéig remélhetőleg bevégzi s az augusztus hóban Párisban összeülendő földrajzi congressus elé fogja terjeszteni. — Robbanás. Kassáról távírják az »U. Ll.«-nak, hogy ott kedden éjféltájt két borzasztó hatású ligroin-robbanás volt, mely több szobát romba döntött. Négy egyén meghalt, két tűzoltó megsebesült. — Fővárosi munkák árlejtése. A főváros II. ügyosztályában Andreánszky tanácsos elnöklete alatt ma délelőtt bontottak fel a Rókustól a kerepesi vámig terjevő boulevard-átalakítási vas-, csatorna- és kövezési munkák, valamint a szükséges szegélyke szállítás tárgyában beérkezett ajánlatok. Elnök jelenti, hogy 3 ajánlat elkésve érkezett, melyeknek tekintetbe vehetősége fölött a tanács fog határozni. Azután következett az egyes munkák ajánlati kiadása. 1. A vasmunkákra versenyzett O 111 Antal és a Schlick-féle vasöntő-részvénytársaság, azaz 3 ° 10, ez 200 leengedést ajánlva. Elnyerte Ottl. 2. A szegélykeszállításra beérkezett 2 ajánlat. Az egyik ajánlattevő Heindl és társa csak a munka felére tett ajánlatot. A másik versenyző volt a bécsi út- és hídépítő részvénytársaság, melynek ajánlata mint a legkedvezőbb elfogadtatott. A szállítandó kő mauthauseni gránit. 3. A csatornaépítésre Klein János 28 °|0, Kapetar Adolf 26 '|2 •|, és Schirmbrand 26% leengedést ajánl. Elnyerte Klein. 4. A kövezési munkálatokra ajánlatott tettek: Reinisch Ferencz d1/*0!^ Sinkovits János 13x|4 °|0 és Hirsch Sebestyén és Mihály 24 % árleengedéssel. Elnyerte Hirsch S. és M. 5. Zúzott kőre is volt ajánlat kihirdetve. A rendes időben csak egy ajánlat érkezett be és pedig Sinkovits Jánostól '^'/o-ot enged le. Minthogy az ajánlkozó nem akarja az egész szállítást az általa mellékelt kőnemből eszközölni hanem más fajtákkal vegyest,ezért uj ajánlat fog kitüzelni. — A »magyar jelmeztan« megírásával foglalkozik már huzamosabb idő óta fáradhatlan tudósunk dr. Römer Flóris és e czélból régi műemlékeinken levő rajzokat, domborműveket mindenünnen előkeresve, nagy részletességgel tanulmányozza. Királyunknak Zárában létele alkalmával egy tudósító említést tett azon sirládáról, mely Szt. Simeon testét foglalja magában. E fölemlítést megragadja Römer Flóris és hosszabb tanulmányt irt az »Archaeologiai Közlöny«-ben a szóban levő ezüst sirládáról, mely kivül-belül domborított jelenetekkel és ékítményekkel van kirakva és mely eredetét egy magyar királynénak : Erzsébetnek, Nagy Lajos királyunk leányának köszönheti. A tanulmány dr. Eitelbergernek egy 15 év előtt Bécsben megjelent műve és az ehhez kapcsolt rész nyomán van írva és írója azzal kecsegteti magát, hogy a domborművi jelenetek közt magyar alakok is találkozhatnak, »természetesen« — teszi hozzá — »nem azon magyar szabású ruhában, melyet a harminczas években Pesten találtak fel, hanem melyekben Nagy Lajos király és neje kísérete valóban járt, és ez történelmi jelmeztanunkra nem csekély nyereség volna.« Römer Flóris czikkét e sorokkal végzi: »A főkérdés tehát az: találkoznék-e a jelenleg Zárában élő hazafiak közt oly hatalmas, oly lelkes valaki, aki az ottani egyházi hatóságnál ki akarná és ki tudná eszközölni azt, hogy ezen műemlék minden oldalról jó fényképész által lemásoltathassék és a műemlékek országos bizottságának vagy a magyar tudományos akadémia régészeti bizottságának Budapestre elküldessék! — Azt hiszem, az egész nemzetet annyira érdekelni fogja egy kihalt, dicsőn uralkodott ház hű arczképeit, bár csak fényképekben is leízni, hogy a szükséges morális támogatást és az elkerülhetetlen költséget a fent említett tudományos testületek, ha kell a nagyméltóságú külügyminisztériumnál kieszközölni, a pénzt utalványozni fogják. A tőlünk oly messze fekvő Zárába egészen ismeretlenek lévén, kérjük tisztelt hazánkfiait, kik ottan élnek, tudassák az alulírottal, csak egy levelező lapon, kihez kell fordulnom, hogy sikeres visszhangra találjak és a vállalathoz azonnal hozzá is foghassunk. Dr. Römer Flóris.« — Egyetemi zeneegyesület. A következő felhívás közlésére kérettünk fel. A testvéregyetem kebelében a zene iránt nyilatkozó átalános érdekeltség alapja azon bátor, de nem indokolatlan törekvésünknek, hogy szemben az európai egyetemek mindegyikén szervezett zeneegyesületekkel egyfelől, és különösen társas életünkben sok oldalról felmerült óhajtással másfelől: a tudomány és műegyetemi zenekedvelők társasága megalakítása czéljából, hogy jövőre működését akadálytalanul megkezdhesse, még e tanév folyamán lépéseket tenni megkísértük. Ennélfogva felkérjük mindazon egyetemi és műegyetemi t. zenekedvelőket, kiket ügyünk sorsa nem hagy hidegen, hogy a megalakulás szempontjából folyó hó 13-án délutáni 2 és fél órakor a műegyetem II. emeletén levő IV. számú tanteremben tartandó előértekezleten minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Budapest, június hó 8-án. Ferenczy János joghallgató, Pap Géza joghallgató Bekény Gyula techn. Termatsits Kálmán műegyet. hallgató, Böszörményi József joghallgató, Györy Imre techn., Jakó Endre techn., Hamer Ágoston technikus, Greff Ferencz technikus. — Rendőri hívek. Kunna János éji őr a sugárúton épülő művészháznál f. hó 6-án reggel tapasztalá, hogy az épitő szerek elhelyezésére szolgáló gunyhó ajtajáról a zár letöretett s a gunyhóból ládája 54 frt készpénz és 26 frt értékű ruhaneművel együtt ellopatott. A ládát összetörve a gunyhó mögött megtalálták s annak töredékei között 90 krajczár aprópénzt szedtek össze. A lopást Zubek János ugyanott dolgozó tót napszámos követte el ; ezt a tolvaj testvére Zubek Márton napszámos a kérdéses éjjel látta, hogy a láda összetörése után a tett helyéről elszaladt s oha többé vissza nem tért. Zubek János, kit nevezett testvére a Kálvin-téren megtalált s ennek feljelentésére elfogatott, a fenyitő törvényszéknek átadatott. Ezen tolvaj hazulról is azért szökött meg, mivel atyjának két lovát ellopta. — Ze- r e n , a Verona Nyitramegye palóczi születésű lakatos neje tegnap Konti utcza 16. sz. a. lakásán gyufával levakart villanynyal öngyilkossági szándékból magát megmérgezte, de gyorsan alkalmazott orvosi segély által élete megmentetett. Az öngyilkossági szándék oka állítólag az, hogy Zelenka Verona férjével nem legjobb viszonyban élt s ez őt többször bántalmazta. — Kovács Albert hulláját, ki ezelőtt 2 héttel egy szenes hajóról a Dunába esett, tegnap d. u. fogták ki a Dunából. — Boschkovits Albert, pesti szül. 16 éves inas gyerkőcz tegnap délután a király-utczai Simonyi-féle házban a mángorlóra magát felakasztotta, de még jókor észrevételén, levágták s életre hozták. A fiú öngyilkossági szándékát azzal indokolja, hogy Újpesten suszterinas volt, de elbocsáttatván, nem volt sem lakása, sem élelme s ez vitte őt e borzasztó gondolatra. — A keleti vasúti szelvények hamisítóinak bűnpere az esti lapunkban közlöttek után tovább tárgyaltatott. Bo 111k Lajos a keleti vasút főigazgatójának esti lapunkban közlöti vallomása után kihallgattatott Pepe Lajos. Ez brünni születésű, 45 éves, unit., vasúti főkönyvvivő, büntetlen előéletű. Ez azt vallja, hogy Waiszot 1867—68-tól ismeri. Waisz többször jött hozzá, s egyszer nála meglátván az átüttetlen szelvényeket, megjegyzé neki, hogy azokat be lehetne váltani. Némi ellenvetés után megegyeztek, s elhatárzák a szelvényekkel való szédelgést. Pope először 900, másodszor szintén annyit szállított Waisznak. Elnök: ön a vizsgálat alatt azt mondá, hogy kétszer per 1600 darabot küldött Waisznak? Vádlott nem emlékszik tisztán már a számra. Ein. Mennyit kapott Waisztól mindössze a szelvényekért ? Vád- 1 o 11. Három ízben kapott tőle, egyszer 4000, másodszor 2000, harmadszor 2500 frtot. Elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy a vizsgálat alatt csak 6000 frtot ismert be, amit Waisztól kapott. Ön továbbá ígérte Waisznak, hogy még nagyobb mennyiséget fog neki küldeni, igaz-e ez? Pope: Nem igaz. Azután védelméül azt hozza fel, hogy midőn az át nem lyukasztott couponok hozzá jöttek, erről az igazgatóságot értesítette. Bottlik L. igazgató vádlott szemébe mondja, hogy állítása valótlan. Egy héber nyelven írt levelet is kapott Waisztól tanú, de azt megsemmisítő, állítólag azért, mert annak tartalmát nem értette. Czigli János vezértitkártól elnök azt kérdi: emlékszik-e arra, hogy Pope feljelentést tett volna a couponok szabályellenes kezeléséről. Czigli erre emlékszik, hogy néhány ily szelvényről beszélt egyszer, de hivatalos feljelentést tudtával ez ügyben nem tett. Ein: Nem volt ott semmi más felügyelőség, Popét senki sem ellenőrizte ? Czigli: Nem. — Ezután felolvastatott Koren és Pfeiffer szakértők terjedelmes véleményes nyilatkozata. E szerint a sikkasztás által a társulati könyvek meg nem hamisittattak, de az év végén történendő számadásnál a szelvények kétszeri beváltása mindenesetre kiderülendett. Schulhoff védő ügyvéd: azt kérdezi a szakértőktől, hogy a könyvek időkénti átvizsgálása szokásban van-e ? Szakértők: Igen. Védő: vélik-e azt, hogy a könyvvizsgálatkor a sikkasztásra rájönnek. Szakért: Nem igen, mert hogy ez történjék, ehhez pontos részletes s fáradságos kutatás igényeltetnék. — Báró Nagldinger Adolf, jelenleg kel. vasúti főkönyvvivő tanúnak arról szintén nincs tudomása, hogy Pope az átüttetlen szelvények iránti jelentést tett volna. Sch uh off (tanúhoz) kapott-e vádlott s átalában a társaság 1873-ban absolutoriusmot ? Báró N. A. Nem kapott, ezt csakis a közgyűlés adhatja meg. E. n. a sikkasztásról, illetve®, kárról Pope L. elfogatása után vagy az előtt értesült-e a társaság ? Tanú: Mindenesetre előtte. $— Ein. Mennyi kár konstatáltatott mindössze: Bottlik 1669 db szelvény után 14.767 ft 50 krajczársfazagló. Elnök: Mi kényszerítő önté önt e lépésre, mennyi volt a fizetése ? Pope: 3800 frt fizetés s 800 frt lakbér. Ezután bevezettetett WaiszK. József, nyitrai szül., 25 éves kath. bécsi bejegyzett pereskedő, kinek ügye a bécsi cs. törvényszék előtt f.é. april 13-án tárgyaltatott le s ott 4 évi súlyos börtönre ítéltetett, úgyszintén nővére Springer Róza mint bűnrészes ugyanott s ugyanazon alkalommal másfél évi börtönre ítéltetett. Elnök felszólítja Waiszot, hogy mint ez ügyben már elítélt, teljes, őszinte igazságot beszéljen. Waisz, kinek megnyerő külseje, ügyes mozdulatai vannak, vallja, hogy 1866—67-ben ismerte meg Popét. Tagadja, hogy a szelvényhamisítás eszméje nála fogamzott volna meg, azt beismeri, hogy ő volt a közvetítő. Az átvett szelvényekért Popénak 13 ezer frtot adott át, s ezen vallomása mellett megmarad. Pope tagadja ezt s csak 8000 forintot ismer el. — Elnök: Igaz-e, hogy Pope megígérte önnek, miszerint még több szelvényt is fog küldeni. — Waisz: Igaz. —■ Elnök : Ki volt a bűnszerző ? Pope önnél volt s akkor a szelvényekről beszéltek ? Waisz: Én voltam a bűnszerző, azt azonban mondtam neki, hogy azokat én tudnám értékesíteni. — Felolvastalak a magyar kir. postaigazgatóság jelentése, mely szerint Pope Lajos nevére azon időben Bécsből pénz nem érkezett. — A Il ik Immer Károly mérnök kárára elkövetett bűntényre nézve Bottlik megjegyzi, hogy Immer K. mérnök 107 frt - krt a pénztárnoknak tartozott volna kifizetni, ez azonban távol lévén, az összeget Pope vette át. — III-ik Hantz-féle sikkasztásra Bottlik azt mondja, hogy Pope a kötvényeket kivette s azokat 200 frtig elzálogosította. Következett Deutsch Adolf tanú kihallgattatása. Ez ifjú 18 éves, pesti születésű, 4 gymn.osztályt s két reáliskolát végzett, most bécsi lakos, e perben bünrészességgel vádoltatott, de ott felmentetett. Azt vallja, hogy Waiszszal 1872-től ismeretes s ezóta folytonos összeköttetésben állt vele. — Bátyja Bécsbe jővén, itt ismerkedett meg ez Waiszszal. — A. A második összejövetelnél a szelvények elkészítése iránt megállapodtak. — Ezután felolvastatnak Deutsch Adolf bátyjához, Mórhoz intézett levelei , az első levélben, mely sok helyi titkos jegyekkel van írva, írja, hogy Waiszszal le fog jönni Pestre egy igen kényes ügylet megkötése végett, melyből Deutsch Mór 2—3000 frt hasznot húzhat; többet — úgy írja végül — a papirosra nem bizhat. — Másodrendű vádlott ifjabb Deutsch Mór, 34 éves izr. pesti születésű, jelenleg csőd alatt áll, különben feddhetlen előéletű. Ez vallja, hogy öcscse által ismerkedett meg Waiszszal. Egyszer öcscse irt neki, hogy Waiszszal bizonyos szelvényekkel jó üzletet lehetne csinálni, ha feljönne. Ő felment 1873. okt. 18-án most másodszor értekezett Waiszszal. Ekkor kötötték meg maguk közt a szerződést a hamisított szelvények előállítása iránt. A 2000 iv szelvény elkészítéséért Waisz K. József 4,500 frtos váltót állított ki. E. n. Nem tűnt fel önnek ez a nagy összeg?• Deutsch Mór: Igen, kérdeztem is Waiszot ez iránt, de ő azt mondá nekem, hogy K. Beke a franko-bank részére rendelte meg általa a szelvényeket, s oly bőven azért fizetnek, mert a bank állítólag titokban akarja az ügyet tartani. — Elnök: Mit mond azon kifejezésekhez, melyek öcscse leveleiben vannak, pl. hogy »a papírra, nem bízhatja a kényes ügyet.« Deutsch Mór: Öcsém azt úgy értette, hogy a technikai dolgokat nem képes a papíron előadni, azt szóval fogja elmondani. — Elnök: Waisz mikor szólt önnek Popéról ? D. M.: Nem láttam Popét soha. Elnök: Miért nem nyomatta a szelvényekre oda nevét? D. M.: Ez a szelvényeknél nem szokás. — Ezután elnök 3 levelet mutat fel vádlottnak, miket ő öcscsének irt s mikben Waisz neve sehol sincs kiírva. (Folytatás következik.) Pártmozgalmak. (Ered. tud.) Turkevi, jun. 7. A turkevi választó kerület székhelyén itt Keviben tegnap tartatott meg a közös pártértekezlet. Soós István a turkevi szabadelvű párt tevékeny és fáradhatatlan elnöke a fent jelzett napra hívta össze a 6—8 mértföld távolságra szétfekvő községekben lakó szabadelvű párt tagjait. Épen akkor és majdnem ugyanazon órában jelent meg Turkeviben Irányi Dániel is. A szabadelvű párt gyűlésén a szépszámú jelenlevők előtt Soós István kijelente, hogy a pártgyűlés tárgya kizárólag a felléptetendő képviselő személye feletti közös megállapodás. Erre a Jászság küldöttjei indítványoztak Hajdú Ignácznak, ki már két országgyűlésen képviselte a kerületet, ujonani megválasztását , illetőleg jelöltük felléptetését; ezen indítvány lelkesedéssel fogadtatott és kimondatott, hogy egy több tagú küldöttség menesztessen Hajdú úr lakására őt körünkbe meghívandó, azonban ép e pillanatban érkezett. Hajdú úr, és igy a küldöttség csak az ajtóban fogadhatta és adhatta át kiindulási czélját, erre t. Hajdú úr a legnagyobb éljenzések közt aterembe lépvén — ott az illető felkérő és utána pártunk elnöke. Soós István úr őszinte szavakkal tolmácsolta az előbbi egyhangú kivonatot, de Hajdú J.azonban kijelentette, hogy semmi esetre sem hajlandó újra föllépni. Ismételve kérték, ő ismételve vonakodott s végül ajánlta maga helyett Hegedűs Zsigmondot, a jászberényi tvszék elnökét, mit a jelenvoltak egyhangúan elfogadtak. Irodalom. — »Az evangéliumi csodák. Tekintettel az ó- és uj-testamentomi összes csodákra. Történelmi bírálati tanulmány. Irta Simén Domokos, a biblia-magyarázat rendes tanára.« E czim alatt jelent meg egy hittanártól Kolozsvárit Stein Jánosnál egy rendkívül érdekes kis munka. Ára 1 ízt. Szerző nagy gonddal s tudománynyal fejtegeti a csodákról szóló hitet s tudományos elméleteket, kimutatván határozottan, hogy az egyház álláspontja folytán egyátalán nem felesleges oly dolgokat bolygatni, a melyeket »ma már állítólag senki sem hiszen.« Kimutatja továbbá főkép az uj testamentomi csodák tarthatatlanságát, melyek különben is Krisztus csalódáson alapuló istenesítésének bizonyítékai volnának. »A hajdankor nem tudott felemelkedni a dolgok valódi viszonyának ismeretére, mondja egy helyt. S ha a régi kor a dolgok valódi viszonyát kellőleg felfogni, megismerni nem tudta kérdés, lehet-e és szabad-e nekünk tovább is, csupa kegyeletből, amaz elvekhez és előadáshoz ragaszkodnunk, amelyek az igazság kellő nem ismeréséből keletkeztek, s amelyek ellenkezvén a mai kor tudományával, az emberekben a vallás iránti hitet megingatták, őket közönyösökké tették ? Bizonyára nem. Sőt a nagy apóstál intése szerint mindeneket meg kell próbálnunk és csak a jót tartanunk meg, mert Jézus szerint egyedül az igazság tesz minket szabadokká.« Az egész mű négy szakaszra oszlik, u. m. 1. A csodák fogalma és a fogalom története. 2. A csodák megfejtése. 3. A bibliai iratok és csodabeszélések keletkezése. 4. Az egyes csodák magyarázata. Az író nyelvezete mindenütt világos s élénk s habár némi egyháztörténelmi ismeretet feltételez is, minden műveit egyén által élvezhető. Mi melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. — »Literarische Charakterköpfe aus Ungarn« czim alatt az »Unsere Zeit« legutóbbi füzetében Alexander Bernát czikksorozatot kezdett meg, melynek első része terjedelmesen s igen elismerőleg nyilatkozik Rákosi Jenőről, mint drámaíróról. Bővebben ismerteti darabjai közül »Aesopus«, a »Krakkói barátok«-at, s a »Szerelem iskolájá«-t, mely utóbbit Rákosi leggeniálisabb művének tartja. Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter dr. Schulszky Alajos tornamegyei főorvost a tornai kir. törvényszékhez törvényszéki orvossá; dr. Almay Ferencz deési gyakorló orvost, az ottani kir. törvényszékhez törvényszéki és börtönorvossá nevezte ki. A „HON“ magántársürgönyei. Kolozsvár, junius 9. (Ered. sürg.) R Ománok a passiv magatartást érvényesítik, bizottsági gyűlésekben nem vesznek részt, az activisták nem tekintik mindenütt kötelezőnek a szebeni congressus solidaritási határozatát és részt vesznek a választási mozgalmakban. Tisza László Tordán 17-én tartja beszámolóját. Egyhangúlag jelölik. Kolozsvártt Sámi László visszalépése után második kerületbe Hegedűst, Szász Domokost, Bokros Eleket és Hajóst akarják felléptetni Hajós nem fogadja el ezúttal. Szász reservált állást foglalt. Hegedűs és Bokros között, szükség esetében compromissumot remélnek. Ábrányi Kornélt Háromszéken jelölni fogják. Zágráb, jun. 9. (A tartománygyűlésből.) A bán előadja, hogy a választási novella nem nyerte meg a legfelsőbb szentesítést, hanem újbóli tárgyalás végett visszaküldetett a tartománygyűléshez. Cuculics és társai törvényjavaslatot nyújtanak be az ügyvédi fegyelm ■