A Hon, 1877. március (15. évfolyam, 53-79. szám)

1877-03-08 / 59. szám

— Eleven farkasok — a színpadon. Lovat, kecskét, kutyát, macskát, elefántot már mi is láttunk a színpadon, de valóságos, eleven és pedig vad farkasokat alkalmazni a drámai hatás emelésére, az Sardounak tartatott fenn. A szellemes költő ez idő szerint egy öt felvonásos drámán dolgozik, melynek czime a »Számüzöttek« lesz. A dráma Lubomirski herczegnek egy hasonczimü regényéből van véve s e hó végén akarják előadatni a párisi Vaudeville-szin­­házban. A darab legfőbb jelenetében a hős vad far­kasoktól üldöztetve fog menekülni a színpadon. S mivelhogy nehéz feladat volna barbár állatokkal meg­értetni, hogy hisz ez nem komoly dolog, hanem csak játék, úgy fogják elrendezni a decorátiót, hogy a hős drága egészségében ne eshessék kár. A színpad ugyanis egy sziklás vad vidéket fo­g ábrázolni s egy erős sodronyrács által két részre lesz osztva. A szí­nész, kire a veszedelmes szerep várakozik, czikk-crak­­kos után szalad az elválasztott előtérben akkép, hogy a közönség többször láthassa megjelenni s ismét el­tűnni, a sodronyrács mögött pedig lesz a kiéhezett farkasfalka, mely martalékját üldözi. Az egész jele­net alatt nagy pelyhekben hull alá a hó a színpad egéből. Szörnyű szépnek ígérkezik eredeti realizmu­­sában ez a dolog. A díszletek, a sodronyrács, a hó már mind készen vannak, csupán az eleven farkascsa­pat hiányzik. Ha nem sikerül közelebbről szerezni vad farkasokat, Oroszországból hozatnak. Lubo­mirski, a­ki a szép eszmét adta, megígérte, hogy szük­ség esetén ad hozzá farkasokat is. — Egy menekülő orosz. A » Journal de Génévé« közli a következő úti kalandot, mely Bázel és Pária közt e napokban történt a vasúton. Egy genfi utas az éjjeli vonattal utazott. Egyedül le­vélt egy coupéban, elaludt. Nem sokára azonban va­lamit érzett a lába körül kaparászni. Fölébredt, kö­rülnézett, nem­ látott senkit, így hát újra elaludt. De csakhamar újra felébresztő a kaparászás. Akkor fel­ugrott, jobban megvizsgálta a coupét, s akkor látta, hogy az ülés alatt egy utas van elbújva. A genfi bá­tor ember lévén, előhúzta rejtekéből a titkos utazót; ez azonban leborult előtte s könyörgött, ne tegye sze­rencsétlenné. Ő orosz, politikai okok miatt Szibériába száműzték, de ő megszökött s most Ausztrián, Német­országon és Svájczon át Párisba akar menni, hol csa­ládja, melyet megnevezett, jó helyzetben van , őt is megsegíti. Bázelben elfogyott a pénze, nem váltha­tott jegyet, s hogy mégis eljuthasson Párisba, ide bujt észrevétlenül az ülés alá. — A jó genfinek meg­esett a szive a szegény muszkán s még pénzt is adott neki, hogy váltson magának úti jegyet, aztán Párisba érve, vendéglőbe szállt, a nélkül, hogy útitársától elbú­csúzott volna. Itt a­mint podgyászát vizsgálná, látja, hogy egy finom havanna szivar doboza s egy útitás­kája hiányzik. Ez utóbbiban volt a bankárjához szóló utalvány is. Azonnal ehhez sietett, értesítve őt veszteségéről s figyelmeztetve őt, hogy mit tegyen, ha valaki jelentkezni talál, az utalványnyal. Itt egy­úttal azt is megtudta, hogy olyan nevű muszka csa­lád, minőt védencre mondott, egész Párisban nincs s a szibériai szökevény nem más, mint egy igen vak­merő csaló. Irodalom. — »A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyá­ban« czimű nagyobb tanulmány jelent meg az Athe­­naeumnál dr. Concha Győző kolozsvári egyetemi tanártól. Ára­­­ft. Tartalma : A közjogok birói vé­delmének természetes fejlődési menete. A »jogi ál­lam« fogalmának eredete és sorsa Németalföldön. A közjogok birói védelmének sarkpontja. A megfejtési kísérletek az elmélet terén. Megfejtési kísérletek a tételes törvényhozás terén. Megoldás. E megoldás lényege abban áll, hogy a közigazgatási bíráskodás szabályozva legyen, s ezt az alkotmányosság egyik követelményének véli, azt azonban lényegtelennek tartja, hogy ez a rendes bíróságra bizassék-e vagy e­dzésből külön fórumok állíttassanak fel.­­ Az »archaeologiai értesítő« feb­ruári számában mindenek előtt a m. tud. ak. archaeo­­logiai bizottság jelentése van közölve Szörényvár­­megye uj czimere tárgyában, azután a műemlékek bizottsága múlt évi jelentéséhez toldalékként van szó a Mátyástemplom s visegrádi vár körül tett épít­kezésekről. Hampel József terjedelmes s számos ábrával magyarázott tanulmányt közöl a magyarhoni bronzkardokról. Az apróbb közlemények közt érde­kes b. Radvánszky Béla czikke Miskolcz város 1433-ks pecsétjéről, a békésmegyei tiszazugi s délmagyaror­szági régészeti társulatoknak ismertetése. Ezen ap­róbb közlemények még a lapokra is kiterjednek.­­ »Figyelő« martiusi füzete igen gazdag tartalommal bir. Legelői Szilágyi István alapos tudósunk közöl egy kevéssé ismert röpiratot, melyben a debreczeni tanárok tiltakoznak 1835-ben azon vád ellen, mintha ők még Csokonai emlékét is üldöznék s ezzel kapcsolatban néhány érdekes uj s helyreiga­­zitó közlést tesz Csokonai síremlékére nézve. Ifj. S­z­i­n­n­y­e­i József: »A magyar irodalomtörténet első rendszeresitői« czim alatt Bél Mátyás, Árvai Mihály, Rotarides Mihály, Bod Péter, Haner György Jero­­mias, Benkő József, Wallaszky Pál, Belnay György, Pápay Sámuel műveiről emlékezik meg. Weisz­­b­a­c­t­h Károly Ányos Pál néhány még ismeretlen költői levelét közli.—­­Keszi Haj­du Lajos, Csoko­nai költészettanáráról, Háló Kovács Józsefről i­ s mások a somogyi Kovács József költeményeit sorol­ják fel. Deák Elek csinos gyűjteményt közöl a tiszavidéki népmondákról s babonákról. Márki Sándor egy Biharmegyében feltűnt pórt ismer­tet, ki versírással foglalkozik. Ezután következik egy uj rovat, melyben a vidéki hírlapirodalom ismer­tetik. Legelőbb dr. Tomcsányi Imre ismerteti »Szat­­már« czimü lapját önérzetesen. A többi apróbb köz­lemények közt érdekes Kisfaludy Sándor terve az akadémiáról, melyet Sümegi Kálmán közöl s Ka­zinczy Ferencz néhány levele Cserei Farkashoz. Közli Horváth Döme. Érdekes egy Révész Imre ál­tal közlött levél is, melyben a »Magyar Hírmondó« irói 1801-ben Benedek Mihály debreczeni ref. lelkészt egy munkatárs ajánlására kérik. Ennek évi fizetése 6—800 frt volna. Ezen tudományos folyóirat meg­érdemli a nagy közönség s különösen a tanodai könyvtárak pártfogását, mely egykor irodalmunk igen becses kutforrása leend. Előfizetési ára, mely összeg a szerkesztő-kiadó Aigner Lajoshoz küldendő, egész évre 8 frt, félévre 4 frt. — A »Magyar tan­ügy« hatodik évi fo­lyamának második füzete gazdag és érdekes tarta­lommal jelent meg. Mayer Miksa az országos tan­­szermuzeum czéljairól és a rendezésnél követendő elvekről értekezik. A czélokat következőkép adja elő: 1. Föl akarja tüntetni a módszertani haladást ha­zánkban és a külföld legfőbb kulturállamaiban s igy anyagot nyújtani a szakférfiaknak a hiányok fel­ismertére s módot azoknak czélszerű kipótlására. 2. Czélja lesz a tanhatóságokat az iskolák jobb felsze­relésére ösztönözni. 3. Harmadik nagy czélja a hazai tanszeripar élénkítése és útbaigazítása. A rendezés módja nincs megállapítva. Valószínüleg osztályok s tudományok szerint vegyesen dolgozik. A következő tanulmány az angol népiskolai paedagogokról szól s legelői Wilderspint, a kisdedóvóintézetek alapí­tóját ismerteti. Ezután Ney Ferencz előadá­­sát közli Budapest elemi iskoláiról, egy század­dal azelőtt. A könyvismertetések közt Fröhlich Róbert Darenberg és Saglio régészeti szótárával. Kármán Mór a Gyertyánffy-Kis­s-féle módszertanról szól, túlságos szigorral ítélvén el ezen kétségkívül érdemes és hiányt pótló mun­kát. A közoktatási szemlében dr. Tavaszi Lajos műkö­dését ismerteti P­é­t­e­r­f­i Sándor s ezzel kapcsolat­ban közölve vannak az első egyetemes és közös ma­gyar tanítói gyűlés (1848) határozatai, melyek ma rendkívül nagy becscsel birnak, s közlésük nagyon érdemes ma. Sajnos, hogy az apróbb közlemények e füzetben csaknem teljesen hiányzanak, pedig ennek rendelkezése volna az is, hogy később a magyar pae­­dagogia történetének kutforrásául szolgáljon. — A »Magyar Igazságügy« márciusi füzete következő gazdag tartalommal jelent meg: Dr. Im­ling Konrád: A telekkönyvi intézményre vo­natkozó törvényjavaslatok és utasítás-tervezet. Dr. Beck Hugó : A biztosítási ügylet jogi természetéről. Dr. Alexy Albert: Az angol parlament 1876. évi törvényhozási működése. Dr. Molnár Antal: A ma­gyar büntető törvényjavaslat tárgyalása. Közjegyző­­ség. Szemle. A szolgabiráknak birói hatósággal való fölruházása ellen. — (Hig.) Codificationális mozgal­mak Angliában. — (H ig.) A budapesti ügyvédi ka­mara irodalmi szükséglete. — Meddig terjed a gyón­­tatónak mentessége a tanuzási kötelesség alól? — Leh­et-e a hatósági tárgyalásokat híven közlő ellen, a közöltek tartalma miatt, becsületsértési kereset indi­­tani? Az ügyvédi kamarák első évi (1875.) működé­se. Külföldi jogtudományi könyvészet. — Újvidéki lap. Nagyenyeden »Alsó fehérmegyei lapok« czim alatt hetenként két­szer megjelenő társadalmi, közgazdászati s ismeret­­terjesztő közlöny indult meg. Szerkesztő: Schrei­be­r Gusztáv. Kiadótulajdonos Volcz B. nyomdász. Előfizetési ára egy évre 6 frt, egy hóra 60 kr. Ajánl­juk, hogy lehetőleg maradjon meg a helyi társadalmi reformkérdések körében. — Koroda Pál költői elbeszélé­sére hirdet előfizetési felhívást Tettey Nándor könyv­­kereskedése. Az előfizetési dij 1 frt. A szerző első költeményében »A túlvilág comoediája« kétségtelen, habár még forrongó tehetséget tanúsított. Óhajtjuk, hogy e gyűjteményben már világosabb s határozot­tabb alakban láthassuk működését. — »A Pu­f­f­an­cs« Ez a czime egy kis egy felvonásos bohózatnak, melyet Illyés Dezső irt s Aigner Lajosnál külön füzetben kiadatott a buda­pesti egyetemi 60-as bizottság által a török sebesül­tek javára. Ara 25 kr. A könyv a 60-as bizottság jelvényével van ellátva; tartalma azonban gyenge s sok tekintetben pórias ízlésű kezdőre mutat. — Maga meséje, egy uj sütemény nevéből származott szerelemféltési história, erőltetettséget s keresett­séget árul el. — Az orsz. középtanodai tanáregye­­sület közlönyéből megjelent a jelen évfolyam 12-ik szám. E számban Tömör Ferencz érdekes tanulmánya a magyar nemzeti verselésről s Tibor Ágost fejtegetései a német helyesírásról, Paszlovszky s Brassai bírálatai képezik a főbb czikkeket. A bírá­latok most már ismét nagyon részletesek s szenvedé­lyesek kezdenek lenni. A programmszemle folytatva van s azonkívül sok érdekes apróbb közlemény. — Jogi ismétlő könyvek gyűj­teménye czím alatt az Eggenberger-féle könyv­­kereskedés gyakorlati hasznú recapitulationális füze­teket ad ki különösen a szigorló jogászokra tekintet­tel. E gyűjteményből megjelent most a negyedik füzet, mely, mint az előbbiek is, kérdésekben s felele­tekben állítja össze a nemzetközi jog elveit. Az 5 ívnyi terjedelmű hasznos kis mü ára 80 kr. — »A magyar váltójog kézikönyve« czim alatt Zilahy Sámuelnél egy 18 ívnyi terejedelmü mű első füzete jelent meg Dr. Plósz Sándor kolozs­vári egyetemi tanártól. Ára az egész műnek 2 frt 80 kr. E mű mind az elmélet, mind a gyakorlat igényei­nek eleget fog tenni s e végett a német kutforrásokat is felhasználja s a magyar törvény szövegét közli. A műegyetemi előadások után készült s nyelvezete olyan, hogy müveit egyének, ha szinte nem jogászok is, köny­­nyen megérthetik. 106.80. Osztrák államvasut 457.—.Lombard 170.—. Osztrák földhitelrészvény —.—. Berlin, márt. 7. (Zárlat) Búza 222.50,224.50. Rozs 162.—. 161.50, 162.50, 160.—. Zab 1152.50, 153.50. Árpa —.—.-----. Repczeolaj 69.30, 68.40, 66 30. Szesz 54.—. —.-. 55.40, 58.30. Köln, mart. 7. Búza 22.25, 22.60. —.—. Rozs 15 95, 16.30. Olaj 38.—, 35.40. —.—. Stettin, márt. 7. Búza 216.50, 219.—. Rozs 155.50, 155.50,154.50. Olaj 68.—,66.—. Szesz 53.—. —, 54.20. Párna, márt. 7. (Zárlat.) Liszt 59.—, 75.—, 61.—, 62.25, repczeolaj 90.25, 90.25, 90.25, 89.75. szesz 59.75, 59.75. 60.— Czukor —. Hamburg, márt. 7. Búza 217.—, 222.----­Rozs 158 —, 159.—. Olaj 71—, 69.*/2 Szesz 45.*/1. 44.7*, 441/., 451/2. Amsterdam, márt. 7. Búza —.—. —.—. Rozs 190.—, 195.—. Repczeolaj 39—, 39.—, 37.—. Szesz —.—. —.—. New-York, mart. 7. Liszt 6.00. A „HON“ magántávsürgönyei. Washington, mart. 27. Az új kabinet a kö­vetkezőleg alakult meg: Ewarts Vilmos (New­ Yorkból) államtitkár, Sherman János (Ohióból) pénzügyminiszter, Meerary György V. (Iowa) hadügy, Thompson Richard (Indiana) tengeré­szeti miniszter, Dewens Károly (Massachusets) fő­­államügyész, Key Dávid (Tenessee) postaügyi mi­niszter, Schulz Károly (Missouri) belügyminiszter. Berlin, mart. 7. A »Prov. Corr.« jelenti: A császár legközelebb jelen lesz Dessauban az egybe­­kelési ünnepélyen. Ápril hónapra több heti tartózko­dás van kilátásba véve Wiesbadenben, melyhez va­lószínűleg egy kirándulás csatlakozand El s­z­á­s­z Lothringenbe. Bécs, márt. 8. (Megnyitás.) Hitelrészvény 148.3­*. Angol-magyar M. hitelrészv. 123.3/. Lombard —.—. Municipalbank —.—. AltaL épi­tőbank —.—• Magyar sorsjegy —.—. 164-es-----­Napoleon d’or 990‘/2. Magy. földhitel—. Ang. osztrák —.—­ Franco-magyar —. Államvasp. —.—. Unió-bank —.—. Angol épitő-bank —.— 1860-as —.—. Ezüst.—. Járadék------. Bécs, márt. 8.(Előbörze.) Hitelrészvény 148.50. Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészv. 123­­/2. Lom­bard 80.—. Municipalbank —.—. Alt épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napo­leondor 991 */2. Magy. földhitel —.—. Angol-osztr.­­70.3/4. Franco-magyar—.—. Államvaspálya 225.*/2. Unió-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Frankfurt, mart. 7. (Esti zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki —.—. Évjáruléki papír 51.1/*. Lombar­­dok —.—. Magyar sorsjegyek —.—. Osztrák hi­telrészvény 121.—. Osztrák államvasút - részvény 185­3/8. 1864-diki —.—. Évjáruléki ezüst —.—. Galicziai 1717/s. Arany 60.15/re. Frankfurt, márt. 7. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-as —. —. Évjáruléki papír—.—. Lombard —.—. M. sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészvény 123.1/*. Osztrák államv. részvény 189.—. 1864-es —.—. Évjárulék ezüst —. Galicziai 172.—. Frankfurt, márt. 7. (Zárlat). Váltóárf. Bécs­re 164.40. Osztr. bank-r. 682.—. 1860-as —.—. Év­járuléki papír 51.1/*. — Lombard 66.—. Magyar sorsj. —. Osztr. hitelrészv. 121.3/,. Osztr. ál­lamv. részv. 185.—. 1864-ki —.—. Évjáruléki ezüst 55.9/ie. Galicziai 172 Berlin, martius 7. (Zárlat.) Galicziai 86.10. Lombard 132.50. Ezüst-jövedelem 55.40. 1860-as —.—. Bécs 162.90. Romániai —.—. Államvasut 368.50. Papir-jövedék 51.70. Hitelsorsjegy —.—. Hitelsorsjegy —. 1864-es —. Hitelrészvény 242.50. Magyar sorsjegy —.—. Pária, martius 7. (Zárlat.) 34/0 évjárulék 73.80. Olasz évjárulék 72.40. Mobilier hitelrész­vény 146,—. Török sorsjegy 35.50. 54/0 évjárulék KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A magyar ipar törzskönyve. Azon mozgalom, melyet az országos magyar iparegyesület a hazai ipar törzskönyve elkészítése tárgyában e napokban megindított, igen örvendetes, mert mint az igazgatóság felhívásában mondja, egy­felől lehetővé fogja tenni azt, hogy a hazai fogyasztó közönség mindinkább a hazai versenyképes iparczik­­kek felé forduljon, másfelől alkalmat nyújtand az ily czikkek készítőinek megismertetésére. Az iparegyesület igazgatósága által a verseny­­képes hazai iparosok és ipartelepek ismertetése tár­gyában a következő szabályzatot állapította meg. I. A jegyzékbe foglalandó anyag össze­gyűjtése és közlése. 1. A melléklet időszakonként a szükséghez, il­letőleg a beérkezendő anyag terjedelméhez képest, időhöz nem kötött darabokban (*/. iv) adandó ki. — Minden darab egy egészet képez, de összegyűjthető legyen, úgy hogy hozzácsatolandó tárgy és névjegy­zék mellett azt mint egész művet lehessen majd használni. 2. Minden darab úgy legyen szerkesztve, hogy az egyes iparcsoportokban a benne foglalt c­égek be­tűrendben legyenek. 3. A betöltendő űrlapokban következő adatok kivonandók be: a) Név, foglalkozás, lakás, b) Az üz­let alapítási éve. c) A készítmények elsorolása, ki­emeltetvén a különlegességek, melyekre az üzlet fő­­súlyt fektet. d) A nyert kitüntetések. e) A telep Bu­dapesten levő lerakatainak megjelölése. 4. A név, foglalkozás és lakás közlésére minden hazai iparosnak joga van, a további adatok közlése iránti elhatározást az iparegyesület magának fön­­tartja. Hasonlag föntartja azt is, hogy egyes kiváló telepeket külön is kiemelhessen. 5. Az adatok közzétételében a rendelkezésére álló helyre nézve, mindenekelőtt az egyesület tagjai­nak adandó előny. 6. A beérkező adatok bírálására bizottság ala­­kíttatik a szakosztályokból, s minden iparágra nézve egy referens neveztetik ki. II. Törzskönyv és Index. 7. A beérkező lapok iparágak szerint rendezve eltétetnek, és úgynevezett Zettelkatalog­ot képeznek. Ezekről egyszersmind két betűsorozatos index készít­tetik ; u. m.: 1. névmutató ; 2. tárgymutató. Az utóbbi­ban az egyes iparág nevével jelölni szokott tárgyak az illető iparág kezdőbetűje alá, a különleges készít­mények pedig a terminus technikus kezdőbetűje alá vezettetnek be; minden különleges tárgy készítője azonban az illető iparág kezdőbetűje alá is beje­gyeztetik. III. Tudakozódások és azokra adandó feleletek. 8. Az egyesület közlönyeiben egy uj rovat nyit­­tatik, az egyesülethez bizonyos tárgyak készítői iránt intézett kérdések, és az azokra adandó feleletek köz­lésére. A mennyiben az egyesület a II. alatt említett anyagból feleletet adhat, az azonnal megadja, de közli azok nevét és czimét is, kik a kérdésre önma­guk felelnek. Az orsz. m. iparegyesület mintegy kétezer kér­dő ivet szakközlönye I. évi II-ik füzete kíséretében már szét is küldött, egyúttal tudatván, hogy a kérdő ivek az iparegyesületnél Budapest IV. ker. ország-út 10. szám a hivatalos órákban vehetők át. Levélbeli megkeresésre a postabélyeg beküldése mellett az ivek posta útján küldetnek meg. Figyelmeztetjük a hazai iparosokat, kik ver­senyképeseknek érzik magukat iparukban, hogy sies­senek a számukra ekként kínálkozó kedvező alkal­mat a magyar ipar törzskönyve mielőbbi elkészíthe­­tése végett megragadni. E ma áldást hozó leend a magyar iparra, mert az előhaladásnak első alapfölté­telét az önismeretet hozandja meg, s úgy a kö­zönséget, mint különösen a hazai iparos ügy buzgó apostolait föl fogja világosítani arra nézve, hogy mi­nő irányban kell buzdítólag, fejlesztőleg hatni. De egyszersmind közvetlen gyak­rlati előnyöket is fog az árasztani, úgy a hazai fogyasztókra, mint maguk­ra az iparosokra, a­mennyiben lehetővé teendi a kettő közötti közvetlen érintkezést, miáltal a közvetí­tésnek nem ritkán túl magas költségei mellőzhetők, vagyi­s­ m­egtakaríthatók lesz­n­e­k. Őszintén üdvözöljük az orsz. iparegyesületet szép nagy művének megkezdésénél és sok szerencsét kívánunk ahhoz. — A szeged-csongrádi takarékpénz­tár mérlegszámlája szerint a pénztárnak 130,000 frt részvénytőke és 1.633,573 frt betétállománynyal 42,902 frt tiszta nyereménye volt. A vagyonkimuta­tás főösszege 1.876,847 frt, pénztári készlet 42,722 frt, váltótárcza 849,746 frt, kölcsönökben van 293,380 frt, előlegekben 112,685 frt, értékpapírokban 159,543 frt, idegen pénztári utalványokban 150,000 frt, bu­dapesti s bécsi intézeteknél 152,303 frt, intézeti há­­­zakban 102,305 frt. Az idei szelvény 60 frttal fog be­váltatni.­­ A m. k. állami számvevőszék a hi­vatalos lap mai számában közzétette az 1876. év vé­géig vert fémváltópénzekről szóló kimutatást. E sze­rint 1875 év végéig verve volt 28.974,718 darab 20 kros, 52.072,001 db 10 kros, 3.099,298 db 4 kros, 21.306,806 db 1 kros, összesen 11.339,183 frt érték­ben. 1876. év folyamában veretett 518,486 db 10 kros és beolvasztatott 998 db 1 kros. Az év végével marad tehát ezüst váltópénzben 11.053,992 frt, réz váltópénzben 337,030 frt a forgalomban.­­ A bankügy állásáról a »Tresor« ezt írja: »A banktárgyalások, miután hosszabb időn át bizalmas magánjellegűek voltak, most hivatalos alakot nyertek. A márt. 2-ikán tartott tanácskozása a két pénzügyminiszternek a nemzeti bank képvise­lőivel a határozatoknak egész sorozata fölött tökéle­tes egyetértést constatálhatott, a mindenesetre na­gyon fontos szervezés kérdése azonban még megegye­zésre vár. A nemzeti bank, mely a történt megállapo­dások alapján egy új alapszabályjavaslat kidolgozá­sát vállalta magára és azt mindenek előtt a banktes­tületekben (az igazgatóságban és választmányban) fogja tárgyalni, múlt hétfőn mindenek előtt »Ausztria- Magyarország« bankjának előadó javaslatát az alap­szabályokra nézve eredeti szerkezetükben decz. hó közepéről keltezve tette közzé, mely által a két kor­mány közt megállapított alapszabályzat elutasítása folytán jan. elején megszakadt fonala a tárgyalások­nak újból felvétetett. Az előadói javaslat ámbár egyes pontjaiban meghaladva az időközben történt megállapodások által, mégis alapot nyújtott, melyen sok kérdésre nézve egyetértés éretett el, és annak közzététele arra szolgál, hogy mindenekelőtt a bank­igazgatóság és bankválasztmány tagjai tiszta képet nyerjenek, hogy mily mérvben — és ez bizonyára nem csekélység — voltak a nemzeti bank képviselői már jó előre saját kezdeményezésükből eltökélve a viszonyok­nak megfelelő előzékenységre; azután pedig az is czé­­loztatott, hogy kitűnjék, hogy a megjegyzésnek mely pontjainál engedték a bank képviselői eredeti állás­pontjukról magukat leszoríttatni és compromissumra lépni. A szakszerű bírálat az idáig történt változások­nál ép oly kevéssé fog javításokat fölismertetni, mint a szakszerű tekintetek a német birodalomban is másodrendű szereppel voltak kénytelenek megeléged­ni.« Látni való ezekből, hogy Lucám banktitkár úr nagyon szeret kérkedni azzal, hogy a banktárgyalá­soknál az ő eszméi fogadtattak el tárgyalási alapul. — A magyar orsz. központi taka­rékpénztár febr. havi forgalmának kimutatása. Bevétel: Pénzmaradvány január hótól 67,939 frt 40 kr, takarékpénztári betétek 362,423 frt 33 kr, kibo­­csátott pénztárjegyek 148,900 frt, folyó­számlák 1.164,636 frt 91 kr, behajtott és visszleszámítolt váltók 456,292 frt 85 kr, behajtott hitelegyesületi váltók 542,104 frt 20 kr, visszafizetett értékpapír előlegek 18,507 frt, hitelegyesületek biztosítéki alap­ja 1080 frt, hitelegyesületek tartaléktőkéje 704 frt 80 kr, különnemű kamatok 23,867 frt 16 kr, külön­félék 1057 frt 58 kr, házbérek 8228 frt 35 kr. Ösz­­szesen 2.795,741 frt 58 kr. Kiadás: Visszafizetett takarékpénztári betétek 269,677 frt 51 kr, takarék­pénztári betétek után fizetett kamat 726 frt, vissza­váltott pénztárjegyek 121,700 ft, visszaváltott pénztár­jegyek után fizetett kamat 930 frt 76 kr, folyószám­lák 1.056,482 frt 47 kr, leszámitolt váltók 724,760 frt 51 kr, leszámítolt hitelegyesületi váltók 477,543 frt, értékpapírokra adott előlegek 8385 frt, külön nemű kamatok 1974 frt 43 kr, beváltott szelvények 181 frt, tiszti fizetések 1802 frt 29 kr, különfélék 13,877 frt 98 kr, bizományi számla 68,951 frt 12 kr, adó és illetékek 4660 frt, pénzmaradvány márczius hóra 44,089 frt 51 kr. Összesen 2.795,741 frt 58 kr. — A pesti hazai első takarékpénz­tár 1877. febr. havi forgalmának kimutatása. Be­vétel: Betétek 3.201,574 frt 29 kr, különféle dijak 28,131 frt 23 kr, kölcsönök után fizetett kamatok 171,396 frt 97 kr, visszafizetett értékpapírelőlegek 10,350 frt, visszafizetett váltók 1.482,676 frt 64 kr, visszafizetett kölcsönök ingatlanokra 171,817 frt 25 kr, vidéki váltók tőke és kamat számláján 2.205,078 frt 55 kr, kibocsátott pénztárjegyek 71,000 frt, be­tét folyó­számlán 149,122 frt 20 kr, teréz- és józsef­­ferenczvárosi fiókpénztáraktól átvett készpénz 540,000 frt, idegen pénztárjegyek 1.533,750 frt, saját érték­papírok számláján 64,374 frt 44 kr, 1877. évi nyere­mény és veszteségszámla 324 frt 40 kr, intézeti házak jövedelme 371 frt. Készlet 1877. évi január hó 31-én 860,160 forint 75 kr. Összesen 10.490,127 frt 72 kr. Kiadás: Visszafizetett betétek 1 974,436 frt 18 kr, kifizetett folyó kamatok 7293 frt 39 kr, előlegek ér­tékpapirokra 77,540 frt, leszámitolt váltók 1.666,836 frt 17 kr, kölcsönök ingatlanokra 143,360 frt, vidéki váltók tőke és kamat számláján 2.383,760 frt 43 kr, beváltott pénztárjegyek s azok kamatai 457,630 frt 40 kr, fizetmények folyó­számlán 446,644 frt 65 kr, Teréz és József-Ferenczv. fiókpénztárakhoz áttett 370,000 frt, idegen pénztárjegyek 2.200,000 frt, vett értékpapírok 193,337 frt 20 kr, tisztviselők és szol­gák havi fizetése 4999 frt 92 kr, kifizetett nyugdíj­­illetékek 358 frt 59 kr, kezelési költségek és adó 54,566 frt 75 kr, intézeti házakra tett kiadások 7349 frt 71 kr, visszatérített kamat 713 frt 85 kr, készpénzmaradvány 1877. február hó 28-án 501,300 frt 48 kr. Összesen 10.490,127 frt 72 kr. A terézvárosi fiókpénztárnál be­­betétek 1.327,598 frt 90 kr. Visszafizetett betétek s azok folyó kamatai 1.133,304 forint 13 kr. beváltott pénztárjegyek és azok kamatai 21,325 ft. A j­ó z­s­e­f­­ferencz fiókpénztárnál betétek 368,504 frt 28 kr. visszafizetett betétek s azok folyó kamatai 358,869 frt 48 kr., beváltott pénztárjegyek s azok ka­matai 1.235 frt 87 kr. BÉCSI TŐZSDE. Mártius 7. 1. Államadósság 100frt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prd. » „ „ febr.—aug. 6 pro. ”. „ ezüstben jan.—Jul. 5 pro. n 9 april—oct. 5 pro. Sorsolással 1839-ből egész april. p. p..................... „ 1839-ből ötöd „ „ 0 .... . 1854-ből 250 frtos 4%„ _ .... . 1880*ból 600 , 5°/0„ . .... . 1860-ból 100 || 5°/0b .. .... „ 1804-ből 100 ........................................... Qomot Járadékjegy 42 líra..................................... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5°/0a. ... Osztr. kincstári jegyek 6%.....................i • i - I B. Földteh­ermentes. IOOTrt p. p. Csehországi 5%......................................... Bukovinai . .............................................. Bácsországi .........................................• Krajnai, karinthiai és tengerr­elléki 5% Horvát-tótországi 5% . ...................... Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tirol! Temesi Bánság B% 5, 66, 5%­­’ 5% Temesi 1867-dlkl sorsolási lir.dékkal Magyar 5%.............................................. , 1887-dlkl sorsolási­­záradékkal C. Más rtszkölcsönök. Duna-szabályozási 6% 100 frtos . . • •­­ Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 6% • • Gömöri záloglevél 6% 150 frt..................... Magyar nyeremény 100 frt.......................... . 1 50 frt........................... Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 0% „ 1874-ki 10 L. 6%.......................... „ kölcsön 1871. 30 mii.­..................... n 1873-iki 54 mii. 5% ..................... „ szőlődézsma-váltságÁlOO frtos. « • Pest városi 6%.................................................... Török vasúti 400 frank................................ a 0 145 frank befiz~­..................... D. Bankok .‘részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt ds 220 frt befizetés Angol-magyar bank 100 ffrt­. „ Bécsi bankegylet 100 frt. . * '» . Osztrák földhitelintézet 200 ffFrt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 ffrt. . . Keresk. és iparhitelintéz. 1100 frt. . . • Magyar ált. hitelint. 200 fr­t..................... Pesti kereskedelmi bank 54­0 frt . . . Alsó-ausztriai leszámítoló ttársulat 500 frt Franco-osztrák 100 frt . . . . • • • Adva 62 95 63 20 67 95 68 25 284 - 284 - 106 — 118 50 131 76 131 50 21 50 143 25 99 25 100 50 82 — 85 - 95 -100 100 75 98 75 97­­50 60 50 25 50 102 70 99 — 71 76 71 50 97 50 78 — 17 60 71 - 63 — 149 30 123 25 650 - 8 50 Tartva 63 10 63 40 68 10 68 40 286 - 286 - 106 40 119 50 132 26 132 — 22 50 143 76 99 50 101 50 83 -85 50 100 50 101 25 99 97 50 71 90 97 50 73 72 - 75 50 74 103 — 99 50 72 71 75 98 — 73 50 17 75 71 50 54 149 50 123 50 660 - 8 75 Magy. ált. municipalis 200 frt 40°/, , Osztr. nemz. bank.......................... Ugiobank 100 frt 70% . . . E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-flumel pálya 200 frt..................... Albrechtpálya 200 frt.................................... Battaszék-Domb.................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p...................... Eperjes-tarnowi 200 frt............................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst • Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst. . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • • • Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... • Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt • • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . • Osztrák-északnyugati 200 frt . . . 1 0­0 (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt.................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst­, i • • Állampálya 200 frt p. p. t . • • • 4 Déli pálya 200 frt....................................­ Tiszai pálya 200 frt .............................. Bécsi Tramway 200 frt........................• • Magyar-gácaországi első pálya 200 frt , 0 észak-keleti „ 200 frt ezüst . t s keleti­ pálya 200 frt. . . 0 nyugati székesfehérvár-gráca 200 frt F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . • i . N 83 éves visszafizetés 5% * 4 • Cseh jelzálogb. 6%........................­ Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás *­­ „ O. .. 6% .......................... Magyar földhiteltársulati 34 év 67/% 0 földhitelintézeti 6«/.% . . « . 6% arany.............................. . 0 kereskedelmi bank 23 év • • B jelzálogbank 61/*0^ . . • « iáfé • • 4 lei I . • • • • 4 • ■ • • • i . . i . i • • • e 4 • i • 4 i U. Elsőbbségi kötvények. Alffild-Brunal pity» 20« frt ezdat 5% . . . Albrecht p. 300 frt 5% ....... 4 Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5°/« . . . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. 4­0­0 0 300 frt e. 6% . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt......................... 0 0 1862-iki........................................................... 0 0 1869-ikl ..*•••«« 0 0 200 frtps . . . ^ • Eperjes-tarnowl 300 frt.............................4 Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. . . 0 * 0 100 0 p. o. . . 0 0 * 100 „ ezüst 5% Ferencz József a 200 „ .... Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst . • Károly­ Lajos a 300 a ... 4 1­0 * n. kib. * 4 4 • • • 0 0 HL 0 • i • • • • 0 0 rv. 0 • 4 4 • e é Kassa-oderbergi 200 frt ............................... Lembergi-exern.-fezssyi pálya 300 frt ezüst 4 0 0 0 , L kib. 1865 • • • n JU* m 1®®^ 0 a ■ ■ DI« ■ 1669 a • a . IV. , 1872 Osztrák-Lloyd 6*/o P- P­ ....... Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 6% • • • 4 i i Adva Tartva 880 — 832 -50 — 50 60 95 75 96 25 40 50 41 60 344 -846 — 132 50 133 — 1814 — 1820 -119 — 119 50­ 210 50 211 -85 75 86 *6 115 5U 116 50 331 --82« -113 — 113 60 — — --108 25 108 75 81 -81 50 225 26 2*6 25 80 75 81 25 162 50 163 * 98 -98 so 82 75 83 25 93 50 94 -­— — — — 105 60 106 -89 25 89 75 92 50 93 50 96 80 96 95— 80 -87 50 88 50: 97 60 18 -79 60 80 -63 75 64 26 70 20 70 50— 58 -91 -91 25 90 -90 50 57 -57 50 100 60 101 -95 50 96 — 89 -89 50 71 60 72 50 101 75 102 25 98 50 98 801 97 -97 60; 95 50 95 8Q 67 — 67 25 77 50 78 -77 25 77 75 67 60 63 — 89 25 89 75 Rudolfpilyi, 800 frt, 6./. . . i i i , 1869 ............................... „ 187* ............................... Kls. erdélyi pily. 200 frt .xflit . . Allampély. 500 frank 8% .... „ II. kib. 8»/....................... , kiég. hál. 3% .... , I. kib. 100 frt 5»/. . . . , II. kib. 100 frt 5»/. . . néli vasat Január—Juli. 8% 500 fr. . , april—okt- 8% 500 , . . *00 frt es. 6»/o . . . . 1875—1870 6“/. 500 fr. . „ 1877—1878 6% 500 , . Tiszavidéki....................................50­0 Tramway 22 év ki«or. . . . , 6%/a Magy. gácsorssági 200 frt e. . . 6°/. Magy. északkeleti 800 frt . . 5°/0 Magyar keleti 800 frt . . Magy. keleti II. k. S«0 frt . . 5% Magyar nyugati 300 frt , . 6°/0 • • i s • 4 • 4 k • • • 4 I ;! • t 4 » • • • • s . . • • • 4 • i • 4 • • • I­I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt Clary 40 frt p. p. . . Dunagőzhajózási 100 frt p. p Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt .... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 Buda város kölcsön 40 frt Pálffy 40 frt p. p................... Rudolf-alapítvány 10 frt • Sahn 40 frt p. p.................... Salzburgi dijsorsjegy 20 frt St. Genois 40 frt p. p. . . Stanislau városi 20 frt . . Triest város 100 p. p. 4*/1% . 1 50 p. p. 407. Waldstein 20 frt p. p. . . Windischgritz 20 frt . • . 4% rt • • • • e 4 c • 4 4 Váltók (három hóra). Amterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark Berlin 100 bir. márk . . Frankfurti 100 bir. márk Hamburgra 100 bir. márk Más német város . . . Brüssel­ 100 frt ... . Londonra 19 font sterling Lyonra 100 frank . . . Milano 100 lira .... Marseille 100 frank • . Pária 100 frank ... 4 Pétervár 100 rubel • 4 • Zürich 100 frank . • . . 8 — . 4— . 4— . 4 - .4— . 4­­• 2—. • 2 — • 5— . 3­• S — • 6— .3­ Pénzek árfolyama-Cs. arany......................... . . Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany..................... 20 márk. darabja . . • • . Sovereign ...»•■•• Orosz Imperiale . • • « • Már! -Terézia-tallér 1 4 1 • EzÜSt........................... Egyleti tallér.......................... Török arany lira . . . . 1 Német kir. bankjegy 100 márk­a­s Ilcit Adva 75 50 78 25 72 75 60­­ 153 75 15 75 115 26 92 75 78 75 64 80 63 50 62 60 164 60 30 50 94 50 18 — 13 50 14 75 30 -- 28 - 13 50 37 25 15 80 22 - 20 -120 - 1­0 - 22 - 23 -Tartva 76 — 73 75 73 — 60 25 155 — 145 50 145 50 115 25 93 25 79 25 65 10 64 — 165 - 31 -- 95 — 18 50 14 — 15 25 31 — 28 50 14­­ 38 — 16 20 23 — 21 — 121 ~ 61 — 23 -24 — 102 50 10? 75 60 15 60­­ 60 15 60 15 123 1­5 5 90 12 14 12 35 113 30 11 28 60 75 60 40 60 40 60 40 60 40 123 95 12 18 12 40 113 40 11 32 60 85 Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvétsiytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület, .............­­ .......................................................... Kivonat a „Budapesti Közlöny”-ből. — Martius, 7-ki szám. — Árverések a vidéken (Ingatlanok.) Kiss Bálint 140 frt Sz.-Somlyó márcz. 19. apr. 20. — Lang Mihály 1825 frt Bonisdorf (Sz.-Gotthard) apr. 12. máj. 15. — Szauter János 2007 frt Zsámbék (Pestv. tszk) márcz. apr. 27. — Vu­chetich Endre 1000 frt Csenge (N.­Kikinda) apr. máj. 4. Szlo­­tyik Mátyás 824 frt Zbinyó (Zsolna) márcz. 29. apr. 30. — Schmotzer Rozália 10.209 frt Gy.-Fehérvár márcz. 20. — Mol­nár Pál 2000 ft Csaba (Gyula) apr. máj. 4. — Szűcs László 1295 frt Ócsa (Pestv. tszk.) márcz. apr. 18.­­— Scholter Márton 800 frt F.-Egyház (Besztercze) márcz. apr. 18. — Kalix József 1610 frt Vagendrüssel (Igló) apr. máj. 7. — Stir Venczel 556 frt Tasnád márcz. 22. ápr. 24. — Kruzsán István 849 forint Cseke (A.-Maróth) márcz. april 26. — Házy Mihály 85,917 fs Szákul (Lugos) apr. máj. 30. — Domiter Ferencz 200 ft Börgölicz (Sz.-Gotthárd) apr. 11, máj. 12. — Osédli Jó­zsef 4430 ft Sümeg (Z -Egerszeg) apr. máj. 18. — Gyurina Já­nos 1072 ft N.-Lóth (A.-Maróth) apr. máj. 9. — Kenderesei Ignácz 1800 ft. F.-Szálláspatak (Hátszeg) márcz. 31, máj. 1 — Tersztyánszky Pál 12,316 ft Varsány (B.-Gyarmat) apr. 20, máj. 25. — Prekupás Szévai 866 ft Nagylak (Makó)marcz. apr. 26. — Kassanin Stevo 322 ft, Monostor (Pécs) apr. máj. 9. — Zikes János 862 és 473 ft Zápor (Erzsébet) márcz. 31, máj. 5. — Mayer Henrik 100 ft Soroksár (Pestv. tszk.) marcz. 21, apr. 30. — Paizs Arzén 1920 ft Szilvás (Újvidék) apr. 22. máj. 27. — Vida Mihály 945 ft Nyárad (Győr) apr. máj. 3. — Góg Gergelyné 400 ft Gyula apr. máj. 11. — Lédig Ádám 2967 ft M.-Berény (Békés) márcz. apr. 26. — Dékány Ignácz 150 ft M.-Szölgye (Esztergom) apr. máj. 23. — Viszlay János 1063 ft Torna márcz. 26. apr. 37. — Tamás Vaszali 655 ft Budfalva marcz. 28. máj. 1. — Eglster József 1079 ft Szt.­János (M.­­Óvár) apr. máj. 5. — Merza Anna 400 ft Gyula apr. 6. máj. 7. — Sütő Pál 300 ft Ostoros (Miskolcz) apr. 9. máj. 24. — Var­ga János 593 ft Böszörmény marcz. apr. 26. — Gr. Wass Ádám 152,383 ft. Sz.-Ujvár apr. máj. 4. — Vranovits János 5722 ft Bakolub­s Beczkó (Trencsén) márcz. apr. 20. — Verderits An­drás 450 ft Sámfalvá (F.-Eőr) apr. máj. 12. Árverések a fővárosban. Balázs Terézia csö­möri úti ingatlana 7581 frt (toronyut. 1.) márcz. 24. máj. 7. Csőd nyittatott Huschák Henrik budapesti ke­reskedő ellen (váczi út 8. sz.) hat. idő máj. 2., tömegg. s per­ügye. Dell’Adami Rezső . — Perczel Berta ellen, hat. idő máj. Szegzárdon. C­s­ő­dje megszűnt Dőry Gyula zombori birtokos­nak a vagyon felosztása folytán . — Sebestyén C. karánsebesi üveg árusé. Pályázatok: Jegyzői állás (II. oszt.) a fehér­­templomi törvényszéknél, 800 fiz. 150 lakbér. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next