A Hon, 1880. október (18. évfolyam, 256-286. szám)

1880-10-11 / 266. szám

Esti kiadás. Budapest, 1880. Hétfő, október 11. 266. szám. 18-ik évfolyam. ÉSzerk­e­Sztési irodát Barátok-tere, Athenaeum-épü­let. A lap szellemi részét illető minden köztemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. K­iadó-Min­tal: Barátok-tere, Athenaeum-épü­let földszint. Előfizetési dij: Folton küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli is esti kiadás együtt­­ 1 hónapra ................................................. , 2 firt 3 hónapra 8» S hónapra ........... 18 * Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés negyedévenkint.................................1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megs­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, október 11. A keleti ügyek nem a megoldás, ha­nem a bonyodalom felé sietnek. Az angol ja­vaslatok felett, mint Bécsből a »P. Lt.«-nak jelentik, még nem jutottak végmegállapodás­ra a hatalmak s folynak a tárgyalások. Mon­archiánk, Német- és Francziaország még nem határozott. A franczia kormány csak legkö­­zelebb a Grévy elnöklete alatt tartandó mi­­nisztertanácsban fog végleg határozni. Komoly fordulatot látszanak venni az események az által, hogy egy angol liberális lap értesülése szerint tervben van, hogy nem az összes hatalmak, hanem csak hárman »európai megbízásból« jelenjenek meg hadihajóikkal a megszállandó török ki­kötők előtt. Ez más szavakkal az európai konc­ert megbomlása volna, habár még igen suavis formában, de melyből komoly vesze­delem támadhat, ha — a­mi nem lehetetlen — a »megbízott« hatalmak igen messze vin­nék az akcziót és túltennék magukat a meg­bízóik« intenczióin. A prágai félhivatalos és mindig jól ér­tesült »Bohemiának« írják Bécsből, hogy »ha az Aegyei-tenger valamelyik török kikötő­jében szándékolt flotta-tüntetés nem eredmé­nyezné a várt sikert, akkor a viszo­nyok igen fenyegetőleg fognak alakulni, mert oly nagy érdekek lesznek koczkára téve és oly nagy konfliktusok fognak provokálta­t­­n­i, hogy a montenegrói határkérdés csak mint kis epizód fog feltűnni a következő vé­res tragédiában.« Sándor bolgár fejedelemnek Belgrádban tartózkodása alkalmából a szerb félhivatalos lapok azt a hírt lándirozzák, hogy azon esetre, ha Bulgária kivívja az egyesülést Kelet-Rumél­iával, Sándor fejedelem egyes területrészeket ígért Szerbiá­nak Mac­edóniából és Ó-Szerbiából Berlinben, mint onnan távírják, a a helyzetet igen komolyan fogják föl. Bis­marcknak nincsen szándékában az an­gol kabinet messze­menő javaslatait elfogadni, mert ezek európai háborút idéznének elő és a török birodalom vesz­tét vonnák maguk után, holott a berlini szerződés a porta föntartását vette czélba. Több hatalom, nevezetesen Fran­cziaország és Ausztria-Magyarország osztják ezen fölfogást. A német birodalom hadi tett végrehajtásához segédkezet nem nyújtand. — Letartóztatási helyeinknek hiá­nyai a büntetőtörvénykönyvnek életbeléptetése óta különösen érezhetők. Miután a szabadságvesztés-bün­tetések — mondja az »E­r« — ma egészen más elveken és alapokon nyugosznak, mint a boldog emlé­­kezetű praxis korában, a szükséges teendők a bünte­tések végrehajtása tárgyában kétszerte több gondot adnak az intéző köröknek már azért is, mert a törvé­nyek életbeléptéig alkalmas börtönök építése és a kirívó hiányok megszüntetése iránt mi sem történt. A feladat tehát: letartóztatási helyeinket és börtönvi­­szonyainkat csak némileg is összhangzatba hozni a codexek követelményeivel felette nehéz.­­ A buda­pesti kir. főügyészség kebelében lázas tevékenységgel folynak a munkálatok az érezhető hiányok megszün­tetése czéljából. Első­sorban Szegeden fog felállíttatni egy nagyobbszerű börtön. Egy-két év azonban eltelik mire rendeltetésének átadható lesz. A javítóintézetek oly nagyon érzett hiányán is némileg segítve leend, amennyiben Debreczenben ily intézet felállítása ter­veztetik. Kassa városával épen most folynak az alku­dozások egy felállítandó közvetítő intézet telke iránt. Nagyobbszerű letartóztatási helynek hiánya különö­sen hazánk dunántúli részeiben érezhető. E hiány orvoslása czéljából a budapesti kir. főügyész érintke­zésbe lépett a pécsváradi alapítványi jószágok igaz­gatóságával, hogy Pécsváradot megszerezhesse kerü­leti börtön vagy fegyintézetül. Az említett hely vára e czélra különösen alkalmasnak mutatkozik úgy az épületek jókarban való léte, mint a közbiztonság s a mezei munka meghonosítása szempontjából. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében megkezdte az 1881. államköltségvetés tárgyalását. A kormány részéről jelen voltak: Tisza mi­niszterelnök, Szapáry gr., Kemény K. és Be­de­k­o­v­i­c­h miniszterek, továbbá Hilbert pénz­ügyi főtanácsos és Szalay közokt. oszt. tanácsos. A tárgyalás megkezdettén, Láng Lajos mint előadó a következő költségvetéseket terjeszti elő, me­lyek észrevétel nélkül elfogadtatnak a) a királyi udvartartás 4.650,000 frt; b) kabineti iroda és nyugdíjas 70,592 frt; c) országgyűlési költségek 1.300,301. Ez utóbbi pontnál Wahrmann Mór óhajta­ná, hogy a képviselők napidíjai csakis ama napokra járjanak, mikor a ház tényleg ülésezik. Tisza miniszterelnök, Móricz Pál, Éles Henrik, Szontagh Pál(gömöri) felszólalásaik után ezen indítványnak a jelentésbe felvétele mellőztetett. Az állami közös függő adósságot ellenőrző bi­zottság kiadásainak me­vizsgálási módjára a tv., a bizottság jelen­tésében ajánlani fogja a háznak, hogy e számadáso­k is a delegáczió költségeihez hasonló el­járással utasíttassanak a számszékhez. A közösügyi kiadásoi­ból a magyar korona or­szágaira eső összeg tárgyalásánál Hegedűs Sándor ajánlja, hogy a hadmentes­ségi díjból a rokkant­alapba fizetendő összeg a kö­­zösü­gyi kiadások után külön rovat alatt vetessék föl. Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter czél­­szerűbbnek tartja a költségvetést eredeti beosztása szerint meghagyni. Lukács Béla Hegedűs indítvá­nyát támogatja s kívánja, hogy ez a lapnak Ma­gyarországot illető része a budgetben kifejezést nyer­jen és épen itt vézessék be. L­á­n­g Lajos nézete sze­rint, ha az összeg felvétetik, annak a pénzügyminisz­teri tárczánál van helye. Hegedűs újabban ajánlja a felvételt, és pedig nem a pénzügyi, hanem a honvé­delmi tárcza költségvetésébe. Végül Szapáry dr. miniszternek amaz indít­ványa fogadtatik el, hogy a felvétel kérdése most függőben hagyatván, a hadmentességi díjak tárgya­lása alkalmával hozzon határozatot erre eltéve a bi­zottság. Egyébiránt a 31.702,136 frtban előirányzott összeg elfogadtatik. Változatlanul megszavaztattak továbbá : e) A fennállott központi kormány közegeinek nyugdíjai 130,093 frt; f) nyugdíjak 4.018,751 frt; g) állami adósságok 103.907,077 frt; h) vasúti kamatbiztosítási előlegek a felvett beruházási kölcsönnel 10.718.000 frt. i) A Horvát-Szlavonországok beligazgatási szük­ségleteire előirányzott összeg tárgyalása alkalmával Szapáry dr. pénzügyminiszter javaslatára a bizott­ság e rovatot függőben hagyja a regnicolaris kül­döttség javaslatának a képviselőházban tárgyalá­sáig.­­) A fiumei kormányzó és személyzete­s a tör­vénykezési provisorium tárgyalásánál. Lukács Béla kifogásolja, hogy az eddigi osztálytanácsosi állomás helyett jelenleg miniszteri tanácsosi van fölvéve. Tisza miniszterelnök ama felvilágosítást adja, hogy ott csak egy ilyen állomás van s a huzamos ideji szolgálat után az illetőnek előléptetése méltá­nyos, a különbség úgyis csak 200 frt ; egyébiránt az állomás ezáltal nem lesz rendszeresítve. A 85,140 frtnyi előirányzat elfogadtatván, ész­revétel nélkül megszavaztattak; k) az állami számvevőszék átalánya 130000 forint; l) a miniszterelnökség 3­8,600 frt; m) ő felsége személye körüli miniszter 50,563 forint és a horváth - szlavon -dalmát miniszter 35,880 frt. A Bem-szobor leleplezése. (Saját tudósítónktól.) Marosvásárhely, okt. 10. Ma már két nemzet és két ország szeme csüng a Bem-szobor leleplezési ünnepén; méltó azért, hogy a sajtó érdemlegesen foglalkozzék e kérdés­sel. Minthogy pedig a lengyel nemzet ifjúságával közvetlen összeköttetésem van, ama szerencsés hely­zetben lehetek, hogy a »Hon« t. olvasói előtt a leg­első, leghitelesebb és legközvetlenebb forrásból me­ríthetem tudósításaimat. Több lengyel lap, köztük a Gazeta Narodowa, Dziennik Polski és a Czas melegen emlékezett meg a Bem-ünnepély fontossága, a magyar és lengyel nemzet barátsága s főleg amaz erkölcsi hatásról, me­lyet a lengyel születésű, de magyar szabadságügyért is lelkesülő »szadság hős« érczszobra a hazafias érzü­letű nemzetben felkölthet. Egy ilyen ünnep, melyen a szabadság baj­nokának cserkoszoruja nemzeti adományból és nem­zeti elismerésül felállított monumentumára a nemzet színe előtt létezik, legfényesebb külső bizonyítéka amaz érzületnek, melyben a történelmileg halhatat­lan »szabadságből« a dicső nagyság emlékezetének a nemzeti bála és kegyelet adózik. Egy ilyen országos jellegű nemzeti ünnepünk készül okt. 17-re, me­lyen a lengyel nemzet ifjúsága a lembergi és krakói egyetem küldöttsége által lesz képviselve. Ma vett sürgöny és levél tudósításaim szerint Lembergből 6 tagú, Krakóból szintén 6 tagú küldöttség készül cser- és ezüst ko­szorút hozni a »szabadsághős« emlékszobrára. Le­het, hogy ez a szám változni fog, mivel a magyar ál­lamvasutak előzékeny főigazgatósága szíves volt a koszoruhozó bizottságnak szabadjegyet, s a még le­jönni szándékozók részére 50 féljegyet, jobban 50°/0 jegy kedvezményt kiállítani. A krakói »Czytelna Aka­­démicka« a központja a mozgalomnak. A lengyel küldöttség csütörtökön, okt. 14-én indul és szombaton okt. 16-án érkezik Marosvásár­helyre. Elfogadására egy nagyobb körű bizottság szervezkedik s valószínűleg Janisewszky vagy Koko­­sinszky, lengyel születésű mérnökök közül kéri fel az üdvözlő szónokot. A »Transylvánia« nagy szálló­ban 8 elfogadó szoba, magánosoknál kényelmes szál­lások várnak a lengyel ifjúságra. Az elsők közé tartozott Kovács E. apát­ plébá­nos, ki szállását felajánlotta. Z. dr. Knöpfler Vilmos a diszebédhez az italokat ajándékozza. Ha egy Knöpf­ler E. és Kovács F. áll valamely mozgalom élére, ott a siker el nem maradhat. Olyan kedvező előjelek ezek, melyek magában hordozzák a leendő országos ünnep külfényét és erkölcsi horderejét. A városi hatóság, a szoborbizott­ság, tűzoltó-egylet, határegyletek dicsérendő ügybuz­­góságot tanúsítanak az ünnep emelése érdekében. Ma már a programm is előttünk áll, melyet a kiküldött 12 tagú bizottság állított össze, de mint­hogy ez főleg csak a vendégek elfogad­ása és elszálláso­lására, valamint az okt. 17-én d. u. 2 órakor tartan­dó ünnepiesség és diszebédre vonatkozik; a meg­állapított sorozat kiegészítése muldatlanul szükséges, már csak azért is, hogy okt. 16-án délben érkezve a lengyel ifjúság, valamint az országos küldöttségek nagy része, ha nem is diszebéd, de legalább ismerke­dési estélyről kell gondoskodni ! Másnap estére ki van ugyan tűzve egy hang­verseny, de a lengyel ifjúság iránti tekintetből czél­­s­erű volna egy tánczmulatság rendezése, melyre úgy is mindenfelől nyilvánul az óhajtás. A Bem-szobor­­bizottság 1848/49-iki hazafias szellemű, lelkes honvé­deitől, mint a kiküldött 12 tagú (szűkebb körű) bi­zottság tagjaitól nem is kívánhatjuk, hogy az ifjúság időtöltésére bált rendezzen, de megvárhatjuk, hogy alkalmat nyújtson arra, hogy az országos ünnep keretében az ünnepiességnek ilynemű kifejezése is nyilvánulhasson. Székelyegyleti, tűzoltó-, határegyleti gyűlések-, vagy zászlószentelésekre a város kész volt 2­,4-,sőt 800 forintot is megszavazni. A Bem-szobor leleplezési ünnepére egy krajczár sincs előirányozva, ismerve a város anyagi helyzetét, a járda-, kövezet s másne­mű okvetlenül szükséges momentán kiadásait, nem is kívánjuk, hogy a városi pénztár hozzon áldozatot; de azt megvárjuk vagyonosabb polgártársainktól, hogy e nemzeti kérdésnél ne szűkmarkuskodjanak s ha főterünk büszke lehet a Bem szobrára, polgársá­gunk legyen büszke a leleplezési ünnepen tanusítandó hazafias magatartásra! A Be­m-szobor leleplezése ma már kettősen nemzeti ünnep, melyről érdemlegesen kívánunk e lapok hasábjain megemlékezni. Anonymus. Körúti levelek. i­. Bazin, október 8. A kisdednevelés és óvás kérdése máshol az or­szág közepe felé közművelődési és emberbaráti kér­dés ; itt az ország határán valóságos nemzeti misszió. Hazafias, jóakaratú elemek vannak itt conglomerálva, s nem az ő hibájuk, hogy már századok óta nem be­szélik édes bazájuk állami nyelvét, hanem a mienk, kik korábban magunk is idegen államnyelvet használ­tunk, s azóta, hogy azt elhagytuk, saját nyelvünk ter­jesztésével keveset gondoltunk. A kis Bazin városa középpontján, ama szép amphithearumnak, melyet a kis Kárpátok Pozsony és Nagy-Szombat közt képeznek, hazafiasságának és ragaszkodásának az anyanemzethez ma fényes jelét adta. A teljesen német­ és tót ajkú lakosság­rtelmi­­sége, a város derék atyái városházuk ősi falai közé összegyűlvén, nemcsak azt határozták el, hogy a szomszéd városok példájára kisdednevelő-intézetet fognak állítani, henem többen (természetesen még most német nyelven­ fölszólaltak, hogy e kisdedneve­lésnek nem szabad másnak lenni, mint magyarnak , mert gyermekeik a német és szláv nyelvet már úgy is beszélik s mind a szülők, mind a gyermekek érde­ke kívánja, hogy az állam nyelvét teljesen elsajátít­sák. És ez annyival szebb, mert itt sem törvény, sem hivatalos presszió őket e nyilatkozatra nem kénysze­­rithette; miután én csak mint az országos kisdedóvó­egyesület egyszerű kiküldötte jelentem meg közöttük s adtam elő röviden a magyar kisdedóvás áldásos eredményeit. A jelen volt polgárság bizottságot választott meg, mely élén a polgármester úrral az ügyet sikerre vezesse, és semmi kétségünk nem lehet, hogy oly fér­fiak, mint a polgármester s Meiszl gyógyszerész urak, kik ez ügyet oly melegen fölkarolták, bizonynyal si­kerre fogják vezetni. Megnéztük a dúsgazdag gróf Pálffy Jánosnak a város mellett fekvő diszes kastélyát is, mely a nemes gróf magas ízléséről tanúskodik. Az otromba falu egykor védelemre számított s mocsárral körülvett vár ízletes és kényelmes úri lakká átidomitva a gyö­nyörű park közepében. A szobák a­ német ízlésben művészi ajtókkal és famennyezetekkel idomittattak át gazdagon és ízletesen bútorozva; az asztalokon fényes kiállítású albumok, a falakon gyönyörű festmények , szóval minden fejedelmi fénynyel van kiállítva; csu­pán egyet nélkülözünk: a pár évtized óta oly ma­gasra emelkedett magyar festőművészetét, melynek remekei bizonyosan nem szégyelnék meg magukat a német­alföldi festők művei között. Itt találkoztunk Blazel (?) bécsi állatfestő úrral is, ki ritka bravourral életnagyságban festi a gróf ur ménese kitünőbb példányait. Nem kétkedünk, hogy a nemes gróf ur alkalmilag Ligetyt, Zichyt vagy Munkácsyt is meg fogja keresni megrendeléseivel. Bazinból a gyönyörű Vágvölgyön át Csák Má­té hires vára alá Trencsénbe indultunk, honnan so­rainkkal újra fel fogjuk keresni a Hon hasábjait. P. Szathmáry Károly: KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hirek. Trefort Ágoston közoktatásügyi, Paul­er Tivadar igazságügyi mi­niszterek ma reggel és Jekelfalussy min. taná­csos tegnap este Bécsbe utaztak. — Rudolf trónörökös Máramaros­­b­a­n. Rudolf trónörökös, ki nagy vadász, e hó végén vagy a jövő hó elején Máramarosba utazik kíséreté­vel medvevadászatra. Az előkészületeket már teszik, a m.-szigeti »Korona« vendéglő minden szobáit lefog­lalták a koronaherczeg kísérete számára. Maga a trónörökös Lónyay János főispán lakosztálya főszár­nyán lesz elszállásolva. A máramarosi legkitűnőbb medvevadászok szintén kíséretét fogják képezni a va­dászatra induló főherczegnek, ki először Polyána vidé­két keresi föl, majd Kőrösmezőt, Királymezőt, Mok­­rát stb. ejti vadászutjába. A máramarosi közönséget a koronaherczeg érkezésének hire már egész izga­tottságba hozta.­­ A fővárosi gazdasági és pénzü­­gyi bizottság ma délelőtt 10 órakor B­a­r­n­a Zs. tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. Első­sorban a rudas-fürdői vendéglő helyiségnek 1881. nov. 1-től 3­ évre leendő bérbeadása iránt Buchmüller E. ajánla­ta vézetett tárgyalásain. Nevezett sovi bérletül az eddigi 300 frt bért ajánlja. A bizottság, mint egyedüli s a régi­nél nem hátrányosabb, ajánlatot pártolólag fogja a tanács elé terjeszteni, a fővárosi kályha és fazekas­munkák szállítására 2 ajánlat érkezett be. Szalder a baloldalra 64 krért s a jobboldalra 71 krért hajlan­dó a kőszén métermázsáját szállítani. A bizottság Szalder ajánlatát fogadja el. Deczauer Antal az Er­­zsébet téri Széchenyi-kioszk bérlője, —­ki a nevezett helyiséget 6 évre 800 frt évi bérért birta — 1. évben csőd alá kerülvén, a tanács vele szemben a szerző­dést megszűntnek jelentette ki. Az új bérletre ma­gán uton három ajánlat érkezett be a tanácshoz: a­ bizottság e magánúton beérkezett ajánlatokat nem veszi tárgyalás alá, hanem az árverésnek 6 évi időközre leendő kiírását határozza el, ezenkívül ki­mondja, hogy a helyiség tatarozása a volt bérlő ter­hére fog eszközöltetni. Havas biz­­tas, felhívja el­nök figyelmét a fővárosi vámhivatalnokok ama visz­­szaélésére, mely szerint a filloxera-tilalom ferde ér­telmezése folytán a szegény emberek által szőlőikből tüzelés végett a városba szállítandó száraz venyigé­ket elkobozzák és elégetik. Elnök a kellő intézkedé­seket meg fogja tennni.­­ Az ó­ budai új közte­mető kijelölése alkalmával több kisajátítás vált szükségessé, melyek legnagyobb részt már keresztül­vitettek, újabban a mérnöki hivatal az ó-budai plébá­nia tulajdonát képező kisebb parcellák kisajátítása, illetőleg kicserélése iránt terjeszti be javaslatát s he­lyette a szent­endrei után a homokos kődülőben levő s 1300 □ nagyobb telket hozza javaslatba. A bizott­ság a javaslatot elfogadja, azonban tekintettel arra, hogy a helyen, mint régi aquincumi castrum és praetorium vélt helyein ásatások fognak esz­­közöltetni, az 1300 □ ölnyi területet e czélra kihasit­­tatni s rezerváltatni határozza. Ezután több kisebb jelentőségű ügy nyert elintézést. Az ülés fél 12 óra­kor ért véget.­­ Az amphitheatrum ásatásait tegnap ismét tömérdeken nézték meg. A régiség már is for­galmat eszközölt. A dombon s utszélen sátrak alatt vállalkozók laczikonyhát rögtönzöttek s fővárosi om­­nibusok is jártak egyes régiségkedvelő társaságokat kivive. Vámossy Mihály igazgató a ref. gimnázium felsőbb osztályának növendékeit, Henszlmann Imre a rajztanári jelölteket kalauzolta ki. Újabban egy ó­kori czirkuszló sinkszárcsontját találták meg az ó­budai amphitheátrumban, s e csont oly óriási állattól szár­mazik, hogy nemcsak a régészek, hanem a természet­­tudósok között is hivatva van feltűnést kelteni. A csont ugyanis 19 c­entiméterrel hosszabb, mint a most ismert legnagyobb lovaké, úgy hogy a mai »mecklenburgi« lovak valóságos törpék a ma már évszázadok előtt elporladt ősükhöz képest. Megtalál­ták a negyedik vadállatketreczet (caverna) és az egyik bejáratot, mely az ó­budai országúttal szemközt van. Élénk érdeklődéssel várják a másik főbejárás felfe­dezését , mert a kettőnek egymástól való távolsága adja meg az aréna kerülőkének hosszúsági tengelyét. A Budapesti német egylet alakítá­sára irányuló mozgalom indult meg fővárosunkban a német birodalom államkötelékéhez tartozó iparo­sok és kereskedők között. Tegnap délután a hajós ut­­czai Spamberger-féle vendéglőben meglehetős szám­mal egybegyűlt német alattvalók »anyagi és társa­dalmi érdekeik minden oldalú megvédésének lehető előmozdítása czéljából« elhatározták, hogy főváro­sunkban megalakítják a »Budapesti német egyletet.« Az egylet, h a mint ez előzetes értekezleten elhatá­roztatott, kizár kebeléből minden politikát­, távol áll minden nemzetiségi mozgalomtól s csupán arra fog törekedni, hogy a kölcsönös segélynyújtás által a ma­gyar fővárosban lerepülő német munkás az egylet rendelkezésére álló eszközökkel oda segíttessék, hogy első­sorban munkát nyerjen, másodsorban pedig le­hetővé tétessék az egylet kebelében az addig szét­szórtan élő német állampolgárok gyakori érintkezése. Az egylet alakulásában a berlini magyar egylet alap­szabályait fogja mintául venni és súlyt óhajt arra fektetni, hogy működésében a magyar nemzet saját szempontjaiból felfogott nemzeti érdekeivel semmi­kép összeütközésbe ne jöjjön.­­ A fővárosi kö­zig­az­g­at­ási bizott­ság szokott helyiségében ma d. e. 10 órakor Ráth főpolgármester elnöklete alatt rendes havi ülést tar­tott, melyen felolvastatott a belügy-, földművelés s kereskedelmi miniszteri leirat az erdőügyekben átme­neti illetékezés szabályozása tárgyában. Belügyminisz­teri leirat Havas Sándor s Cséry Lajosnak erdőren­dészeti hatóságok tagjául történt megválasztásának engedélyezése tárgyában. Tudomásul vétetik. Elnök in­dítványozza, hogy miután több hi­vatali biró még az esküt le nem tette, ezek közül jelen levő Dr. Gombár Tiva­dar, Zichy Antal, Popper Ármin és Schweiger Adolf mint a kihágási ügyekben hivatott II fokú bírák az esküt tegyék le. Nevezettek azt letették. felolvasta­­tott a keresked. min. le­rata az erdei kihágási bírósá­gok által használandó érték s árszabályzat kidolgo­zása iránt. Országos borászati kormánybiztos az okszerű eljárást tárgyazó népies útmutatásból 100 példányt küld. A népszámlálási közp.­bizottság előterjeszti, hogy Gajdos Károly elnöki tisztéről le­mondván, helyette új elnök választandó. A közgyűlés által helyébe a VI. kerület népszámlálási elnökévé egyhangúlag R­a­d­ó­c­z­a János választatott meg, mi tudomásul szolgált. G­e­r­l­ó­c­z­y alpolgármester elő­terjesztése a járási elnökök megválasztása s kineve­zése iránt a végrehajtó bizottságnak fog kiadatni. Ezek után az illető szakreferensek olvasták fel havi jelentésüket, melyhez megjegyezzük, hogy a múlt hó folyamán 13.900 közös hadseregbeli katona és 7389 honvéd lett nyilvántartva. A főkapitányságnál össze­sen 729 egyén lett letartóztatva, tehát az új büntető­­törvény életbelépése folytán 492-vel kevesebb, mint a múlt hóban. Az adófelügyelő jelenti, hogy a múlt hó folyamán 7499 írttal több adó folyt be, mint a múlt év ugyanezen hónapjában, s ez év első 9 hónapjában 80,499 írttal több, mint múlt évben e 9 hónap alatt. A főorvos előadja, hogy az egészségi állapot múlt hóban kedvezőbb volt, bár a váltóláz sűrűn mutatko­zott. Három jelenetet találtak. A többi havi jelen­tések jelentéktelenek voltak. Végre Haris Sándor interpellálta az adófelügyelőt, hogy jelentkezzék, vájjon a sugárúti bazárok adói milyen alapon lettek kivetve. Az adófelügyelő-helyettes válaszra elkészül­ve nem lévén, fentartja jogát arra jövőre felelni. A bizottság ezután egyéb tárgyakra tért át.­­ Az ág. hitv. evang. bányakerület papi értekezlete tegnap este tárgyalta a büntetőtör­vény 53. és 60-ik §§-it, a­melyek aggodalmasaknak te­kintetnek több esperesség által. Ügyvédek is voltak jelen az értekezleten, melyen Szeberényi püspök elnökölt. Győry Vilmos budapesti magyar lelkész elő­adta azt a körülményt, hogy a róm. kath. papok a vegyesházasságból származó gyermekeket kivétel nélkül a prot. lelkészekhez utasították keresztelés végett. Ez a b. t. k. szerint büntetendő cselekvény, s azért kérdést vél intézni a tobozáshoz, mikép értendő e kitétel : »más vallásfelekezetbe fölvesz . . .« Doleschal Sándor felszólalása és hosszas vita után a tárgyalás vége az lett, hogy miután a büntetőtörvény az 1868-dik évi vallástörvé­nyekre támaszkodik, a lelkészek utasíttatnak, hogy a törvény értelmében oly gyermekeket, kik az evangélikus egyházhoz szüleik vallása szerint nem tartoznak, ne kereszteljenek; nem a büntetőtörvény előt­ti félelemből, hanem azért, hogy más egyháznak ügyeit tiszteletben tartsuk, s igy az államnak b­é­­keszerető alattvalói legyünk.— A kerü­let mai folytatólagos közgyűlésén az általunk már fölemlített ügyek intéztettek el. Sze­berényi szuperintendens indítványára kerületi fel­ügyelő felkéretett, hogy a pénzügyi bizottság elnöksé­gét továbbra is megtartani szíveskedjék. Babiny a kérelemnek enged s indítványára a pénzügyi bizottság Bachát és Matuska tagokkal és Tisza jegyző­vel kibővíttetik, hogy feladatának pontosan megfelel­hessen.­­ A kerületi egyházi tiszék tagjaira beadott szavazatokat a kiküldött bizottság bemutatván, e sze­rint elnökké Szontagh Pál, alelnökké Gör­gey István, birákul : E­ö­­­d­v­á­r­y Mihály, Sárkány Sámuel, Szelényi, Batiz­­falvy, Győry Vilmos stb. választattak meg. Az antalfalvai lelkészválasztást Kudlik Tivadar csehor­szági lelkész jogtalannak panaszolta, mert őt nem kandidálták. A kerület kimondotta, hogy miután pa­naszos nem honpolgár, kijelölhető sem volt. A pan­­csovai temetői viszálkodás ügyét a kerület békés utón véli megoldandónak,az ev.ref. szuperintendencziával va­ló egyezkedés utján. — A hódmezővásárhelyi lelkész, Draskóczy Lajos elleni panaszok újabb megvizsgálá­­sára kiküldetett a két­ főesperes. — Az iskolákról és pénztárról szóló jelentések tudomásul vétettek. — A Hermina-téri német színház ügyében a belügyminiszter a következő leiratot intézte a főváros közönségéhez : 46.275. sz. — Buda­pest főváros közönségének. Özvegy Guttmann Simon­­né budapesti lakos, a főváros közönségének f. é. szep­tember 15 én 604. szám alatt hozott közgyűlési ha­tározata ellen, mely szerint nevezett azon kérelmével, hogy a Hermina-téri színházban eddig néhai férje, Guttmann Simon nevére kiállított engedély alapján tartott színi előadásoknak, néhai férje engedélye alap­ján általa leendő folytatása tudomásul vétessék, ille­tőleg megengedtessék, elutasittatott, általa beadott s a főváros polgármestere által f. é. okt. 5-dikén 3155. evi. szám alatt felterjesztett felfolyamodványá­ban a neheztelt közgyűlési határozat megsemmisíté­sével kimondani kéri, hogy néhai férje Guttmann Si­mon részére 1876-ik évben 108. számú közgyűlési ha­tározattal adott színházi engedélyt az engedélyezett 10 éven belül folyamodónő mint férje örököse s eset­­leg folyamodó nő örökösei használhatják s annak alap­ján az engedélyben kikötött helyen és feltételek alatt szinházi előadásokat tarthatnak. A felterjesztett tár­gyalási iratok, de felebbező saját beismerése szerint is a szinháznyitási engedély Guttmann Simon sze­mélyéhez és az általa bejelentett házhoz kötött és senki másra átruházható nem volt, Budapest fővá­ros 1876-ik évi márczius hó 8-án 108. szám alatt kelt közgyűlési határozata folytán. A felebbezésben foglalt azon indok pedig, hogy a nő férje személyéhez kötött engedélyek igénybevételére az örö­kösödési törvény alapján jogosított a törvény rendes útján lévén elbírálan­dó, — a folyó évi szeptember bó 15-én 604. szám alatt kelt közgyűlési határozat elleni felebbezésnek a fentebbi indokokból hely nem adatik. Mivel a fővá­ros közönségét a felterjesztett iratok visszaküldése mellett további intézkedés végett ezennel értesitem. Budapesten, 1880. évi október hó 8-án. Tisza s. k. — Falusi csendélet. A »Székely Köz­löny« írja: »Csiki pletykofon« czim alatt egy gyalá­zatos nyomtatvány jelent meg Csikban, szerkesztő, kiadó és nyomda megnevezése nélkül. E nyomtat­vány tisztességes ifjú nők és férfiak jó hírnevével gyalázatoskodik. A szerző kipuhatolására megkezd­ték a nyomozást. — Kortes fogás amerikai modor­ban. A szinyér-váraljai szolgabiró helye megürül­vén, egyik jelölt Papolczy Antal. Ellenfele elég fur­fangosan a szatmármegyei bizottsági tagokhoz báli meghivó alakú nyomtatott leveleket küldözött Pa­polczy aláírásával, hol e jelölt ügyetlen fogalmazvány­ban kéri a bizottsági tagok pártfogását. Az ámítás erősbítése végett a levelek a jelölt lakhelyén adat­tak fel. — Arany-mennyegző. Nagy-Perkátán Fe­­hér megyében ritka szép ünnepélyességgel ülte meg a Keller-család idős Keller Pál és neje aranylakodal­mát. Az unokák és rokonság egészen betöltők a tem­plomot. A 50 éves házaspár jó erőnek s egészségnek örvend. — Megszökött vőlegény. Lelling Li­­pót budai ügynök megígérte Bauer Leonora özvegy­asszonynak, hogy nőül veszi. A nő pénzét s értékpa­pírjait jóhiszemüleg átadta, de a vőlegény azóta nem mutatta magát. Most a rendőrség keresteti. — Tragédia az életből. Marosvásár­helyről Írják : Egy huszonnyolcz—harmincz év körüli nő (ki több év óta szolgált, s ezzel kereste kenyerét), 8 évig élt szerelmi viszonyban egy kovács­mesterrel, ettől négy gyermeke is lett, de a tavaszon az utolsó is elhalt, most ismét áldott állapotban volt. Kedvese folyton ígérte, mihelyt jobb körülmények közé jut, hogy nőül veszi. De múlt hó végén a nő megtudta, hogy kedvese vőlegény és e hó elején lesz mennyegzője. É­bir kétségbeejté, s f. hó 3-án elhagyta szolgálatát, hogy az esküvő előtt, mint mondá,vagy kedvesét, vagy magát megölje. Senki sem tulajdonított komoly ér­telmet e kifakadásnak. S ime e hó 4-én Sz.­Iván köz­ség határán az út mellett egy sánczban egy zsebken­dővel megfojtva találták. E községben lakott a kovács; mint mondják a falusiak, a fenti út nap reggelén lát­ták a nőt a falu utczáján kifelé haladni kedvesével. Ezek után nincs kizárva a gyilkosság gyanúja, mert bajosan képzelhető, hogy egy nő megálljon a mezőn és addig fojtsa magát egy zsebkendővel, mig halála bekövetkezett. A vizsgálat megindittatott. A kovács esküvőjét a hatóság betiltá. — Napi újdonságok. A Müller-féle tár­sulat karmestere Wosablo a nyomorban lévő német színtársulat tagjai számára adakozásra hívja fel a közönséget. Az első adakozó Bródy Zsigmond 100 írttal. — A Horn Ede nevéről czimzett egyesület tegnap Horn halálának évfordulóján a sírnál emlék­ünnepet tartott.— A máramarosi ifjak közül mintegy 50-en ismerkedési estét tartottak szombaton a Hungáriában, jelen voltak itt Ulyasevics képviselő, Vasady Lajos, nem rég kinevezett kincstári jószág­­igazgató, Leövey kultuszminiszteri titkár, Binder La­jos az erdélyi ipariskolák felügyelője stb. A kedélyes mulatság éjfélig tartott. — Dobrovay Lajos kas­sai ügyvéd Ó-Budán a napokban jegyezte el Schütz Irmát, Schütz Nándor pénzügyi biztos leányát. ■— A Szent-Istvá­n-T­ársulat f. hó 14-én, csütörtö­kön délutáni 4 órakor választmányi gyűlést tart. Irodalom, művészet s tudomány. _ — A Debreczenben megjelenő »Kereske­delmi lapok« czimü vegyes tartalmú hetiközlöny szerkesztését Zalai Márktól Fazekas Sándor vette át. — A Talmud egy részéből, főkép a Bera­­chotból német nyelven egy kötet válogatott dolgot adott ki hitsorsosai részére bizonyos Gellér Móritz. A Budapesten nyomatott mű ára 1 frt 50 kr.

Next