A Hon, 1882. január (20. évfolyam, 1-31. szám)

1882-01-13 / 13. szám

— Ugocsa megye közoktatásü­gyi állapo­táról Aczél László tanfelügyelő terjedelmes jelentést adott ki. A kis megyében 10,437 tanköteles közül csak 4901 járt iskolába s ezek közt is egy ezernek nem volt tankönyve. 95 népoktatási tanintézet közül csak 42-ben magyar a tannyelv s 96 tanító közül ok­levele 65-nek van. A néptanítók átlagos fizetése csak 248 frt, faiskola 73 van s népiskolai könyvtár 19. Az egész megyében egyetlen kisdedóvó intézet sincs s a házi ipart csak 4 iskolánál tanítják. Mindezek nagyrészt igen szomorú dolgok. De a jelentésből lát­juk, hogy a múlt évhez képest elég jelentékeny hala­dás van s a tanfelügyelő, ki csak egy éve működik itt, komolyan s férfiasan igyekszik hivatását telje­síteni.­­ A nagyváradi orsz. bábaképzőben ma­gukat felvétetni óhajtókat Konrád Márk igazgató fel­hívja, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium­hoz czimzett, keresztlevél, erkölcsi s szegénységi bizo­­nyitványnyal ellátott folyamodványukat január hó 31-ig hozzá küldjék be. — A bogáncsvirág divata, melyet tud­­tunkkal Amerikában kezdtek meg, most már nálunk is hódit. A legközelebbi bécsi udvari bálban Auers­perg Aglaja herczegnő s nehány barátnője értékes tűkkel leszorított bogáncsvirágot hordtak hajaikban. A magyar róna melancholikus virágát egy-egy rózsa­bimbó elegáns társaságában még Pálffy grófnő és Eszterházy herczegnő fejdiszében is lehetett látni, kik a kezdeményező herczegnő különcz eszméjének ily módon akartak propagandát csinálni. A Kingstras- ben, Bränkl kertész kirakatában különben már napok előtt lehetett látni »magyar bogáncsvirág«-ot, melyet azonban az élelmes kertész nem maga termesztett s csak a jövő évtől kezdve fog nagyobb mennyiségben itthon tenyészteni. A melegházban való tenyésztésre tett kísérletek eddig nem vezettek eredményre. A HON magántávsürgönyei, Bécs, jan. 13. A hírlapok közzéteszik Mijato­­vics szerb pénzügyminiszter távsürgönyét, melyben tü­zetesen helyreigazítja a Neu­wir­th képviselő által a képviselő­házban előhozott azon kérdése­ket, melyeket a szerb dijkölcsönre vonatkoznak.­­ A közlemény különösen kiemeli a dijkölcsön tőkéje és kamatai spec­iális biztosítékainak existencziáját, azonkívül kifejti, hogy a szerb sorsjegyekkel egybe­kötött kötelezettségek pontos teljesítése, eltekintve a költségvetés megszavazásától, biztosítva van.­­ Magától értetődik, hogy az elősorolt spec­iális biz­tosítékokon kívül, Szerbia minden egyéb jövedelmei­­vel kezeskedik a kamatok és díjak pontos folyóvá tételéért. Szófia, jan. 13. Az államtanács megalakult és elnökévé Inconomoffot, alelnökévé Grzekof­­f­o­t választá. — Az államtanácsban továbbá még hat választott és négy, a fejedelem által kinevezett tag foglal helyet. — Natsovics neveztetett ki bel­ügyminiszterré Remlingen helyébe. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Az osztr. magyar bank tavaly­i tiszta jövedelme 3.310,658 írtra rúg, mint azt a most közzétett évi zárszámadás tanúsítja. A bank főtaná­csa m.­hóban tartott ülésén azt a határozatot hozta, hogy a második félévi osztalékra 21,70 kifizetését hozza javaslatba részvényenként. Ez esetben 85658 főt vitetnék át a jövő évi számlára. Valószínűleg 22 írtban fog hát megállapíttatni az osztalék. — A hazai szeszgyárakról dr. Kosu­­tány Tamás igen, figyelemre méltó nézeteket fejt ki a »Közgazdasági Értesítőben.« A közgazdasági mi­niszter által Budapest, Szeged, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Debreczen és Nyíregyháza városokban és környékén 12 főleg ipari szeszgyárat szemlélt meg s az azokról szerzett tapasztalatait tudományos ala­possággal előadja. Legelőször is a kukoricza-maláta használhatóságát tünteti ki, s bizonyítja, hogy a ku­­koriczának maláta alakban való feldolgozását az árpa malátával szemközt a mai árak mellett versenyképes­nek kell tartanunk, s versenyképessége bizonyára emelkedni fog, ha a nem csírázó szemek megpenésze­­dését akadályozni sikerül, mely irányban beható és nagyobb szabású kísérletek tétele igen indokoltnak véleményezendő. Aztán kifejti, hogy a magyar szesz azért veszt­tért külpiac­okon, mivel szeszgyáraink a Leopold-féle gőzölőt használják az eredeti Henze vagy újabb Panksch-féle szerkezet helyett, mely a a szesznek kozmás szagot ad és piaczi értékét csök­kenti. Ezek után Kossutány bírálja a czefrézési hő­mérsékletet, melyet igen nagynak tart, az erjedést, melyet rendkívül siettetettnek tart, a lepárló készülé­keket, melyeket a szeszipar érdekében próba­párló készülékekkel tart ellátandóknak; végül behatóan tesz jelentést a moslékról szerzett tanulmányairól, s részletesen ismerteti ama módokat, melyek segélyé­vel a moslék értékét emelni s e mellett a nyers­anya­got is lehetőleg kihasználni lehetne.­­ A kamatbiztositást élvező vas­utak megadóztatásáról egy kis röpiratot tett közzé Seidl Ambrus a kassa-oderbergi vasút igazgatósági titkára. Kifejti ebben, hogy a vasutak megadóztatási kérdése még megoldásra vár, mert a tett intézkedések rendszeretlenül s a vasutak állásá­nak félre­ismerésével tétettek. Ausztriában is, Ma­gyarországon is, máskép rendelkeznek az adótörvé­nyek ; Magyarországon három stádiumot kell megkü­lönböztetni:­­ 1871 előtt az elsőbbségi kötvény-bir­tokos önmaga volt köteles kötvény-kamatokban való jövedelmét bevallani; 2. az 1871-iki törvény szerint, ha kamatjövedelmét be nem vallotta, ezen kamat­jö­vedelem a kölcsönvevő nyers jövedelmével együtt volt megadóztatandó; az 1875-iki törvény óta a vasutakra nézve kétféle adó áll fenn: az üzlet adó, mely a pas­siv kamatok levonása után fennmaradó tiszta jövede­lem alapján szabatik ki; a másik az elsőbbségi köt­vény kamatok megadóztatása. A vasúti engedély ok­mányok kimondják, hogy a vasút 10 évig adómentes s ezen mentesség lejárta után is csak akkor fog meg­adóztatni, ha az állami kamatbiztosítást többé igény­be nem veszi, s határozottan kimondatik, hogy az el­sőbbségi kötvények kamatai 10 évig adómentesek. A vasutak ezek alapján a kötvénytulajdonosoknak levo­nás nélküli kamat­fizetést ígértek s ezt az akkor érvé­nyes törvények szerint joggal tehették, úgy, hogy az 1875. törvény intézkedése a vasutakat a kötvénytu­lajdonosokkal szemben megkötve találta, sigy XXII. és XXIV. t. több vasútnál végre nem hajtható. Seidl ezek alapján azt indítványozza, hogy ha már az elvet, melynél fogva az élvezetre jogosult kötelezendő az adó­viselésre, fenn akarják tartani, tartassák az fenn mindenütt szigorral, ahol a múltra nézve ezzel ellen­kező magánjogi egyezkedés nem történt. És tartassák fenn úgy, hogy az elv magánjog egyezkedés által meg­kerülhető ne legyen. Mondassák ki továbbá a kamat­­biztosítással ellátott magán­vasutak megadóztatására nézve szigorúan keresztül viendő alapelvül, hogy ke­reseti vagy jövedelmi vagy más ezek helyett később netalán behozandó adó a kamatbiztosítással ellátott vasutakra mindaddig ki nem szabandó, míg az üzleti kiadások levonása után fennmaradó üzleti fölösleg, melyből azonban az elsőbbségi kölcsönök kamatozta­tására szükséges összegek le nem vonhatók, az évi biztosított kamatjövedelmet meg nem haladja, s ak­kor is csak oly mértékben szabandó ki, hogy az adó a pótlékokkal együtt az évi állami kamatbiztosítási ösz­­szeget meghaladó tiszta jövedelemben teljes fedezetet találjon. A törlesztési hányadok adómenteseknek vol­nának tekintendők. E mellett azon vasúttársulatok­­nak, a­melyek kötvényszelvényeik szövegében nem mondottak le a kötvény kamatadó beszedésének jogá­ról, tetszésére volna bízandó, hogy ezen adót beszed­jék, holott a jövőre nézve a levonás jogáról való le­mondás határozottan meg volna tiltandó.­­ A buda­pácsi vasút, melyet a hitelin­tézet épít, a »N. W. T.« értesülése szerint őszre már készen lesz. A pálya 26 mértföld hosszú, az építési költség 11­2 millió írtra van előirányozva, de már ma meglehetősen bizonyos, hogy az egész építési tőke nem fog igénybe vétetni, s hogy abból nem jelenték­telen összeg fenmarad, úgy, hogy ezzel egy szárnyvo­nal kiépítését Szegszárdra tervezik — Komló-termesztés hazánkban. Petki Ferencz ur Királyhalmáról (Fogaras megye) beküldte jelentését a földmivelési minisztériumhoz komló­ termesztéséről. Nevezett birtokos mintegy két holdon termelt a lefolyt évben komlót. A termés 24 vámmázsára rúgott s Stein Vilmos segesvári közvetítő utján vámmázsánkint 53 írttal értékesíttetett. Bárha ezen jövedelem önmagában is kecsegtetőnek tűnik föl, még­sem a legelőnyösebb azok között, mit az erdélyi termelőknek elérni sikerült. Ugyanis Teusch J. B., segesvári kereskedő útján Segesvár körüli ter­melők közül többen egy vámmázsa komlóért 65 forintot, tehát 12 forinttal többet kaptak mint a fenti közvetítő adott. Ezen adatokból kitűnik, hogy jó termésű évben a komló többszörösen behozza a föld értékét, a­melyen termesztetett, mert például Petki úrnak két hold komló után 1272 frt bevétele volt, de lehetett volna 1560 frt bevétele is, ha a termést csak oly áron adja is el, mint a segesvári kereskedők.­­ A rükkór j­árványszerű kitörése és elterjedésének lehető megakadályozása vé­gett a földmivelési miniszter most figyelmezteti a tör­vényhatóságokat, hogy a községi elöljáróságok útján minden módon oda hassanak, hogy e betegség — mely különösen tavaszkor s leginkább lovak közt szo­kott fellépni — keletkezésének lehetőleg útja vágas­sák, fellépés esetében pedig gyors intézkedések által mindjárt keletkezésekor elfojtassék. A betegség fel­lépésének megakadályozására utasításul adja a mi­niszter, hogy a községi elöljáróságok a lótulajdonoso­kat lovaik és istállóik tisztán tartására szorítsák, — a kitört betegség elfojtására nézve pedig szigorúan meghagyja, hogy a betegség fellépése a tulajdonos által haladéktalanul bejelentessék, s azok az intézke­dések, melyek az 1859. évi 32.592. számú szabály­­rendelet 76. és 77. §-aiban előírják, feltétlenül és sürgősen végrehajtassanak.­­ Az új petroleumadótétel a »Frem­denblatt« értesülése szerint 6 frt 50 krban állapítta­tott meg, a nettó súly alapján. Az osztrák kormány tudvalevőleg 5 frt 50 kros, a magyar kormány 7­iztos adótételt kívánt elfogadtatni. Hogy az erdélyi petróleumfinomítók, melyek romániai petróleumot használnak, fennállhassanak, rájuk nézve a súlykiszá­­mításnál némi kedvezmények engedélyeztettek.­­ A bécsi tőzsdén a hitelbank részvé­nyeket erősen lenyomták az utóbbi napokban. Több bécsi lap már panaszra is fakad e miatt a baisse párt ellen s azt állítja, hogy nincs ok hanyatló irányzatra, s hogy az csak azért tarthatja magát fenn, mivel nem szedelőzködik össze a coulisse a merész faiseurök el­len, kiket senki nem mer fedezeti vásárlásokra kény­szeríteni. A baisse-pártnak kedvezett az a körülmény is, hogy Lyonban újabban ismét több tőzsdeügynök bukása folytán a Banque de Lyon et de Loire rész­vényei 350 frankra estek, holott pár hét előtt még ezernyolczszáz frankon felüljegyeztettek.­­ Az északamerikai egyesült álla­mok tulajdonát képező földbirtokból a lefolyt évben mintegy 10 millió acre ment át magánosok s illetőleg társulatok kezébe. A földbirtoknak ily nagy kiterje­désű eladása régóta tart s ha az állam nem lassítja az eladást, pár év alatt minden birtokon túlad.­­ A Pécsett létesítendő sertés­hizlaló telepre vonatkozó felhívást a kiküldött bizottság elkészíté s azt a pécsi ipar és kereskedelmi kamara közelebb tartott ülésén el is fogadta. A fel­hívás előadja, hogy Baranya és Somogy megyék, főleg a Dráva mentén, minden magyarországi megyék kö­zött legtöbb sertést tenyésztenek s ha hozzá vesszük a Dráva felső, slavóniai oldalán és a Száva menti vidéken létező tenyésztést, bátran mondható, hogy Európában alig van ily sertésgazdag vidék. E vidék, mely eddig arra van utalva, hogy a házi hizlaláson és helyi fogyasztáson kívül állományát sovány álla­potban szállítsa az ország határán keresztül eladásra. Pécs városa határában keresné föl természetes és legczélszerűbb központi ipartelepét, ha itt a kőbá­nyaiakhoz hasonló előnyöket, szállásokat és előlege­­zési hitelt találna. Ezen telepet használnák a vidék­beli gazdák, a­kik otthon most is hizlalók és kereske­dők, s kik azon előlegezési hitel folytán annál nagyobb kiterjedésű üzletet csinálhatnának. A kőbányai sertés­hizlaló telepet kétségtelenül ezen előlegezési hitel fejlesztette európai hírűvé, azért egy hasonló, bár szerényebb mérvű sertéshizlaló telep Pécs városa ha­tárában nagyban emelné Baranya­, Somogy megyék és Pécs városa érdekét. — Szombathelyi tejszövetkezet. Az országos magyar gazdasági egyesület által készített szövetkezeti mintaalapszabályok alapján Szombathe­­lyen tej­szövetkezet alakult, melyet egy odavaló lap így ismertet: Szombathely és közel vidékének tejtermelői közül a legtöbben szövetségbe léptek a végett, hogy módot teremtsenek összes tejtermékük értékesítésére, mit akkér vélnek elérni, hogy a közönséget mindig, a nap bármely részében a legjobb minőségű tejter­mékkel igyekeznek ellátni. A szövetség árucsarnoka Szombathelyen, a Mikos-féle ház földszinti négy szo­bájában van rendezve. Az egyik szoba az iroda, a két középső raktárul szolgál, hol díszes, kisebb-nagyobb teljes kannák vízzel telt fa tartályokban vannak elhe­lyezve. E szobák alapja betonírozva, s vízvezető csa­tornával van ellátva, hogy leöntés által folytonosan tisztán tartassanak. A negyedik szobában a kisebb kimérésre szánt tej van elhelyezve. A szövetség tag­jai naponta mintegy 1300 liter tejet szállítanak a csarnokba, melyből estig oly mennyiség fogyasz­­tatik el, hogy csak mintegy 130 liter kerül vissza, mely azután tejföl, túró, s vajtermelésre for­­dittatik. — A moszkvai főkonzul jelentése az ottani közgazdasági viszonyokról 1881. év első há­rom negyedéről egyebek között e következő figyelem­re méltó adatokat közli: Bevitel. jan.'/i,-1881 -okt..*/,, 1880 több 1881 kevesebb 1880 Bor, hor­dókban 149883151398 1515 púd Bor, palacz­­kokban 61536 567604776 — palaczk Szeszfélék 5222 6030— 880 púd Fris gyü­mölcs 1020 523 497 — » Nyers vas 65228247255— 172027 » Öntött » 6142 28094— 21952 » Ólom 12585 15858— 3273 » Aczélsinek— 181— 181 » Gépek és géprészek 52903126043■ 73140 » Ez adatokból láthatják iparosaink, hogy me­lyek azon áruk, a­melyek legtömegesebben vizetnek be Moskvába. Exportálhatunk-e mi is oda ? e kérdés­re az érdekeltek a kereskedelmi kamara támogatása mellett a konzulátustól megszerezhetik a kívánt adatokat. — Lóvásár. A mai lóvásárra felhajtatott összesen 436 há ló. Ebből eladatott átiratás mellett 157, uj lólevél mellett 40, összesen tehát 197 db. Az árak jobb lovakért 60—165 írtig, csekélyebbekért 30—80 írtig voltak. — A bécsi vágóra vásároltak 20 dbot 15 írttól — 38 írtig. A vásár népes és látoga­tott lévén az ügyletek nagyobb számmal köttettek. — Kaposvári lóvásár. Kaposvárott ez évben is rendez lóvásárt a gazdasági egylet, mint ta­valy. A nevezetesebb feltételek a következők : 1. Az árverés mindaddig folytattatik, mig a bejelentett lovak mind árverés alá kerültek. 2. Az elárverezendő lovak 1882. febr. 1-ig Freystädter Vilmos kaposvári iro­dájában bejelentendők. 3. A bejelentésben (a szét­küldött bejelentési minta szerint) leírandó a ló neme, kora, színe, nagysága s a mennyiben lehetséges, szár­mazása is, továbbá czélszerű, ha megjegyeztetik, mily czélra alkalmas az illető ló, vájjon az hátas, hintós, utazó, igavonó vagy futó ló-e. 4. A bejelentéskor minden bejelentett ló után egy forint beiratási díj fizetendő, mely, ha a bejelentő bejelentett lovát csak­ugyan árverés alá bocsátotta, visszaadatik. 5. A be­jelentett lovak a bejelentés sorrendjében fognak ár­verés alá bocsáttatni, a tulajdonos kívánságához ké­pest egyenként, páronkint vagy négyenkint is. 7. Ki­kiáltási ár minden lóra egyaránt darabonkint 100 frt, miért is minden tulajdonosnak joga van saját lovára árverezni, hogy az általa kívánt áron alul el ne kel­jen. A bizottság gondoskodni fog, hogy a bejelentett lovak számára kellő istálók álljanak rendelkezésre. A bizottságnak alapos reménye van, hogy az egy éves méncsikók az állam által, ugyancsak az árverés nap­ján fognak bevásároltatni, mi külön hirdetmény által fog közzététetni. mmmssBfmihKimmimkm­mmm­mm­mmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmBar Helen visszafojtá zokogását s ünnepies, éde­sen csengő hangon eléneklé a haldokló előtt a nagy útjára költöző lélek bátorítá zsolozsmáját. Ezután Károly hosszú, mély álomba szenderült. Lélekzése bár még szabályos volt, nehézkes és hörgő lett. "úgy látszott küszöbön van a végső perez. De még egyszer felébredt, szive oly nehezen vált meg szeretteitől. Még egy­szer erőlködve könyö­kére támaszkodott. »Latrobe, Helen, hol vagytok?« — Itt Károly, mondá Helen, egészen melletted, nem látsz bennünket ? — Nem látlak, felelt Károly, szemem elhomá­lyosult. Add ide kezedet Helen, s ne vond többet vissza, hadd érezzétek legalább. Ön is jöjön ide Latrobe. Különös, hogy míg alszom, eszembe jut mindenféle. Az imént meg ő rágondoltam, Secretan Máriára. Nem emlékszem már mindenre, mit róla mondott. Oly zavart vagyok. Hanem egyre em­lékszem. — És mi az Károly ? kérdé Latrobe. — Az, hogy mikor mindent megtudott, mikor jött, hogy Fortescue volt a tettes, azonnal elő kellett volna állni, hogy tisztázza Helent, s ő csak több hét eltelte után jelentkezett. — Latrobe, ezt ne tudja meg senki. — Ezt már nehéz lesz meggátolni, felelt Lat­robe szelíden, én részemről mindent meg fogok tenni, mit ő kíván. . . — Mit ő kíván ? vágott szavába Károly, hisz az csak hátrányára lesz, ő azt fogja kívánni, hogy az egész világ tudja meg, mert jelleme való­sággal nemes, lelke bátor, láttam én azt töbször, mielőtt ez a szerencsétlen fordulat beállt. Teljesítse kérem ezt az utolsó akaratomat, mondja meg neki is, hogy ez volt utolsó óhajom. Nem voltam képes tovább uralkodni magamon. »Károly, Károly !« kiáltam kitörő fájdalommal s el­hagyva rejtekemet ágyához közeledtem. Most már nem értem be azzal, hogy láttam, hallottam; szólni is kívántam hozzá. A kialvó élet végperczeiből egyet a magam részére követeltem. Késő volt. Lépteim megakadtak a Latrobe­­nak, ki épen válaszolni akart, szintén torkán akadt a szó. Károly arcza hirtelen elváltozott; szemei egyre üvegesedtek s feje visszahanyatlott vánkosára. Az álomból, melybe most merült, nem volt fölébredés. A végső perez nyugodt volt és fájdalomtalan. Csak egy könnyű sóhaj jelezte, hogy a halandó rész­től megvált az, a­mi halhatatlan, a­mi örökké való. (Folytatása következik.) A budapesti árú és értéktőzsde. Gabonatőzsde. A mai gabnatőzsdén a kínálat igen gyenge volt, a vételkedv pedig mérsékelt, miért is csak egyné­hány ezer mmázsa búza vétetett a piac­ról, teljesen változatlan árak mellett. Egyéb magvakban igen gyenge üzlet volt szintén változatlan árakon. Határidőre az üzlet szintén szünetelt, a jegyzések nem változtak. A déli tőzsdén az irányzat lanyha volt, New- York nem változott. Köttetett 2500 mm. szokvány­­búza őszre 11.07 kron és 2500 mm. b.-tengeri 1882. máj.—júniusra 7.25 frton. Jegyeztetett: Szokványbuza tavaszra 12.23 —12.25. — B.-tengeri 1882. máj.—jun. 7.23—7.25. — Szokványzat őszre 8.20—8.22. — Szokványbuza őszre 11.05—11.07. Értéktőzsde A mai előtőzsde igen lanyha irányzattal nyílt meg, később a kedvezőbb bécsi árfolyamok következ­tében lényeges javulás állott be. A forgalom jelenté­keny volt. Egyéb értékben azonban nem volt üzlet. Osztr. hitelintézet 324.80-on indulva, emelkedett 328.10- ig, 4°/0-os aranyjáradék 88.40-től, 88.30-ig lett kötve. 11 óra 30 perczkor: Osztrák hitelrész­vény 326. A déli tőzsde elején egy kevésbé szilárdul­tak üzérkedési értékeink árfolyamai , az üzlet folya­mán azonban ismét ellanyhultak. A forgalom jelen­tékeny volt. Osztr. hitelrészv. 328.10-ig, sülyedt ismét 326.10- ig, és emelkedett viszont 326.60-ig, 4 száza­lékos aranyjáradék 88.30-tól 88.35-ig lett kötve. A többi értékekben is élénk volt az üzlet és a ténylege­sen történt kötéseket a következőkbn foglaltuk egybe: 1 óra 30 perczkor: Osztrák hitelrészvény 327.—, magyar 4 százalékos aranyjáradék 88.40, magyar 5 százalékos papírjáradék 88.40, magyar le­számítoló és pénzváltóbank 116.50, magyar hitelinté­zet 324.—. Hivatalos leszámolási árfolyamok. Magyar hitelrészvény......................... 324.— Magyar leszámítoló és váltóbank .­­. n. 117.— Magyar át. hitelintézeti részvények . . ..— Magyar jelző Vb. részvények .... —.— Osztrák hitelrészvény......................... 327 — Angol-Osztrák bank ............................ ■— Union bank................................................. —• Tiszai sorsjegy ................................. —• 5°/0-os papírjáradék................................... 88 25 6°/0-os aranyjáradék.................................................. 4°/0-os aranyjáradék ..... 88.25 A bécsi gabonatőzsdéről. BÉCS, január 13. (Ered. s­ü­r­g.) Búza őszre —.---------.—, tavaszra 12.45 — 12.50, május—júniusra —. -----.— . — rozs magyar 9.30—9.65, őszre —.---------.—, tavaszra 9.50—9.60. — zab őszre —.---------• - , tavaszra 8.35—8.38, merkantil 8.00—8.15, tengeri —.---------.—, május — júniusra 7.50.—7.52, kész áru 7.55 — 7.60; — r­e­p­­czeolaj kész áru 34.50—34.75; január—áprilisra . —.— . — szesz kész áru 31.------32.25. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, jan. 13. (Megnyitás.) Hitelrészvény 326.50. Magyar hitel 324.50. Lombard 148.—. 1861-es —.—. Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 117.30. Járadék 76.52. Galicziai 319.—. Angol-osztrák 141.—. Államvasut 326.50. 1880-as —.—. Magyar nyereménysorsjegy —.—. Napo­­leonh­or 9.45*/,. Unió­bank 142.10. Osztrák aranyjáradék 93.75. Magyar papírjáradék 89.32. Magyar aranyjáradék 4 százalékos 88.55. Bankegyesület 140.75. Magyar vasúti kölcsön —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. Határozatlan. BÉCS, jan. 13. (Előtőzsde.) Hitelrészvény 328.50. Magy. hitel 326.—. Lombard 142.—. 1864-es —. —. Magyar aranyjáradék 6 százalékos 118.60. Járadék 77.35. Gali­cziai —.—. Angol-osztrák 140.75. 6°/o Államvasut 318.50. 1870-as —.—. Magyar nyereménysorsjegy —.—. Napo­leond’or 9.45­/,. Unio­bank 136 50. Osztrák aranyjáradék ------. Magyar papírjáradék 89.65. Magyar aranyjáradék 4 százalékos 88.60. Magyar vasúti kölcsön —.—. Bank­egyesület —.— Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. Szilárd. (ízlett táviratok. PAK­S, január 12. (B­o­u­l­e­v­a r­d - k­ö­l­c­s­ö­n.) 3 százalékos járadék 84.32. 5 százalékos járadék 114.63. —.—. Olasz jár. 90.80. Osztrák aranyjáradék —.—. Magyar aranyjáradék 6 százalékos 104.*/s. Magyar aranyjáradék 4 százalékos 83.'/a­ Union générale 895.—. Länder­bank —.—. Államvasut —.—. Langha Pftris, jan. 12 (Esti tőzsde.­ Búzáján: 32.10, feb­ruárra 31.90, márczius —júniusra 31.60, május—augusztusra 31.10. — Liszt (9 márkás) januárra 66.—, februárra 66.30, márczius—júniusra 66.60, május—augusztusra 65.*/,. — Olaj januárra 78 .*/,, februárra 78.*/,, márczius— áprilisra 78.—, máj.—augusztusra 7­5.*/,. — B­r­es­z januárra 61.*/,, februárra 62.—, márczius—áprilisra 63.—, május— augusztusra 63.­*. — Búza, liszt csendes, olaj, szesz szi­lárd. — Időjárás : Változó. Kewyork, jan. 12. Kőolaj Newyork 6.’/,. Kő­­olaj Philadelphia 6.7/s. Liszt 515.—. Búza helyben 144.—. Januárra 143.*/,. Februárra 145.*/,. Márcziusra 147.*/,. Fuvar 4 */,. Hamburg, január 12. Búza januárra 228 — ápril—májusra 223.—, csendes. — Bors januárra 168.—, április—májusra 159.—, csendes. — Olaj helyben 59.—, májusra 59.—, szilárd. — Szesz januárra 40.*/,, feb­ruár—márcziusra 40.'/,, márczius—áprilisra 40.*/,, április— májusra 40.'/,. csendes. — Időjárás : Felhős Amsterdam, jan. 12. (G­a­b­o­n­a­t­ő­z­s­d­e.) Búza márcz. 318.—, máj. 318.—. Rozs márcz. 200.—, május 194.—. Repczeolaj helyben 35.—, májusra 34.—., őszre 34.3/s tavaszi repcze 372.—, őszre 369.—. London, január 12. (Zárlati árfolyam.) Conzol 100.Vi«. Lombard 12.*/8- Ezüst 52.*/.». Amerikai 103.0/a. Olasz 79.II. Váltóárfolyam Bécsre —.—. Papírjára­dék —.—. Ezüstjáradék —.—. Aranyjáradék 74.*/s. Ma­gyar aranyjáradék 6 százalékos 100.'/,. 4 százalékos ma­gyar aranyjáradék 79.*/,. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 3*/.. Bankbev. —.— font sterl. Bankkiv. —.— font sterling. Rorschach, jan. 12. Gyengén látogatott, kevés üzlet, elsőrendű magyar búza 32*/. — 33. Kivonat a Budapesti Közlönyből (Jan. 12 én.) Árverések Budapesten: Márcz. 1. Kau­­ser Jakab ingat. (VIII. ker. Rákóczy-tér) 27,862 frt. — Jan. 25. Hindy Gézáné ingós. (VI. ker. bárány-utcza 2. sz.) 405 frt. — Febr. 13. Joosz Lipót és Erzsébet ingat. (budai szőlők) 620 forint. Árverések a vidéken: Tisza-Becs (Szath­­már) jan. 27. Nagy Gábor hagyat. ingat. 755 frt. — B.-Ujfalu (N.-Várad) jan. 29. Veres András ingat. 2364 frt. — Petromán (Csákvár) jan. 20. Bluzsina Jocza ingat. 3033 frt. — Pécs, jan. 30. Baldauf János ingat. 5000 frt. —­ Kolácsa, (Vinga) jan. 28. Kovács Mária ingat. 1273 frt. — Ruttka (T.-Szt.-Márton) febr. 16. Thomka szül. Nedeczky Antónia ingat. 1050 frt. — Sarkad (N.-Szalonta) jan. 28. Schrayer Benjámin ingat. 1675 forint. — Dobri (Alsó-Lendva) február 10-ikén Molnár Ferencz örökösei ingatlanai 930 forint. — Fancsika, (Nagy-Szőllős) január 28. Hegedűs Lajos ingat. 2295 frt. — Mikola (Szatmár) jan. 30. Kölcsey Péter és Gsászi Bálint ing. 8000 forint. — Parácz (Temesvár) jan. 18. Zsarzs Zánka és tsai ingadl. 2458 frt. — Rohoncz (Kőszeg) jan. 18. Gulics Juliánna ingadl. 450 frt. — B.-Ujfalu (N.-Várad) jan. 28. Veres András ing. 960 frt. — Mezőőrs (Győr) jan. 20. Horváth János ingát 1 7591 frt. Kis Semlak (Detta) jan. 25. Gaszner Károly ing. 2688 frt. — Túra (T.-Szt.-Márton) febr. 15. Boc­nicska Mária ing. 477 frt. — Skulya (Detta) jan. 28. Spernyák Ilia ing. 475 frt.— Zichyfalva (Módos) jan. 23. Steinbruckner János ingatl. 1300 frt. — Monor jan. 21. Grünberger és Spitzer bolti ingós. 1392 frt. — Gyöngyös márcz. 17. Tóth Istvánná ingatlanai 191,049 frt. — Birda (Detta) január 26. Schelken Henrik ingatlanai 4759 forint. — Forró (Kassa) február 15. Szaladnya János ingatlanai 1046 forint. — Jánosföld (Módos) január 25. Engelmann Ferencz ingatlanai 3104 forint. — Kis-Cser­ged (N.-Enyed) márcz. 3. Komáromy Andor ingatl. 5657 frt._ Dinyás (Módos) jan. 27. Nidelkov Zsiva ingatl. 2865 frt. _ Galgó, Blenkepojána és Oláh-Fodorháza (Déés) márcz. 13, 14 és 15. Kászonyi Elek ingatl. 11.000, illetve 2500 és 500 frt. Csőd: Kiss Zsigmond szegedi kereskedő ellen ; bej. márcz. 3. ; csődbiztos Huszka Ödön. — Schlesinger Mór gigei lakos ellen ; bej. febr. 21, 22, 23. ; per. Sárközi Miklós kapos­vári ügyvéd. — Stern M. pancsovai bejegyz. keresk­­ezés el­len ; bej. márcz. 2.; csődbiztos Feymann Gyula. — Titli Já­nos volt honvédhadnagy hagyatéka ellen; hej. febr. 13, 14 15.; per. Erdélyi József kassai ügyvéd. Pályázatok: A tapolczai­­biróságnál albirói, a b.-gyulainál segélydijas joggyakornoki állomásra 4, illet­ve 2 h. a. Meteorologiai jegyzetek. Magyarország és környezetének időjárásáról. Január 13-án reggeli 7 órakor. Vízállás január 13. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Hazai Légnyomás mm. 700 -1­00 • 3 O XD 0 Szél Csapadék mm. Fel­állomások M 26 O a b­ánya ej®' (1-12) kőzet Árad 74.6 — 1.6 ENy3 — derült Besztercze 70.5— 3.2 ENy5 — felhős Beszterczebánya 75.6— 2.3E 5 —­­ Budapest 75.5— 1.0 Ny1 — derült Csáktornya— — — — — _ Debreczen 75.1— 1.0E 6 — felhős Eger 75.8— 4.0E 5 — derült Eszék— — — — _ __ Fiume— — — — _ _ Késmárk 75.5— 4.2E 7 hó 1 felhős Keszthely 78.2 0.6 ENy5 —­­ Kolozsvár 71.8— 3.4 Ny3 hó 1 Magyar-Óvár 79.6— 3.5 ENy2 — « Máramaros-Sziget— — — — _ _ Nagy-Enyed 71.9— 1.4 DNy5 — derült Nagy-Szeben 71.7— 2.8 ENy3 hó­­­borult Nagyvárad 76.5— 2.8K 6 — derült Orsova 70.5— 3.0 Ny2 _ » Pancsova 74.2— 1.6 ENy2 _ felhős Selmeczbánya 76.0— 5.4K 5 —­­ Sopron 78.7— 1.6 ENy2 — derült Szatmár-Németi 72.3— 1.5 ENy3 —­­ Szeged 75.8— 1.8 ENy1 — felhős Sepsi -Szt- György 70.0— 3.6 Ny1 hó 2— Szolnok 75.6— 4.1— _ — derült Temesvár 77.1 — 3.0 ENy2 — felhős Trencsén 76.3— 1.0E 1 — derült Ungvár 73.4— 0.4E 5 hó 1 felhős Zágráb Külföldi ál­lomások: 76.0— 0.4E 1 derült Bécs 78.8— 0.6 ENy2 — felhős Bregenz 76.3— 4.4 DNy1 — köd Konstantinápoly— — — — __ Lesina 72.77 3 EK1 — derült Pola 74.2 5.1K 2 — felhős Prága 80.0— 0.9 ENy2 — borult Folyó Helyek: 0 fölött méter 1 0 alatt 1 méter Változik Duna Pozsonyban1 26— — változatlan Komáromban1 04— — áradó Budapesten1 14 ——­­­áradó Mohácson1 52— — áradó Vukovár0 15— — változatlan Újvidék1 81— — változatlan Zimony —­— — — — Pancsován1 05— — változatlan Orsován1 98— — áradó Ercsiben— — _ _ __ Dráva BarcsC 24— — apadó Eszéken1 26— — apadó Száva Sziszeken1 30— — változatlan Tisza M.-szigeten0 74— — változatlan Sárospatakon1 11— — apadó Beregszász— — — — _ Szatmáron0 50— — apadó Tokajban1 08— — apadó Szolnokon0 40— — áradó Szegeden0 87— — áradó Maros Arad— — _ _ Körös B.­Gyula0 50— — apadó Béga Temesvár0 05— apadó A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei jan. 13- 200 120 100 200 200 100 80 100 200 200 100 100 100 160 300 150 500 600 Értékpapírok Utolsó árkelet pénz áru Értékpapírok U­tolsó árkelet pénz áru No­k Értékpapírok Utolsó árk­­él­énz áru Államadósság. Magy. vasúti köles. 120 frto.a, (300 fc.) . . . . 5% Magy. vasúti köles. 120 ftnyi egyes darabokban . 50/6 Magy. gömöri államavasuti zá­­loglev. .... 5% Magy. 1869. kel. v. áll.-kötv. (elsöbbs.) adóm. . . 5°/c Magy. 1873. keleti v.ar. v. ezb (elsöbbs.) adóm. . . 5% Magy. 1876. keleti v. arany­ban adóm. .­­ 5°/c Magy. kir. nyerem, kölcsön 100 frt..................................... Magy. kir. nyerem, köles 50 frt darabja........................ Tiszai és szegedi kölcsön 4% 1871-ki magyar államkölcs. kötv. strl. f. 5°/o 1873-ki magyar államkölcs.­­kötv. strl. f. . . . 5°/o M. kir. aranyjárad. adóm.6% M. aranyjár. . . . 4% „ a.m. v­gl.kötv.4 „ papirjárad. adóm. 5°/o földteherment. kötv.5°/o 1867 záradékkal . . 5% Magy. kir. földteherment.köt­vények temesi . . 5% Magy. kir. földteherment.köt­vények 1867 záradékkal 5°/. Magy. kir. földteherment.köt­vények horvátországi 5% Magy. kir. földteherment.köt­vények erdélyi . . 5% Magy. kir. orsz. jel. úrbéri válts.­kötv. (lOOfrtja) 5% Kir. horv.-szlav. jelz. föld válts. kötv. . . .5% Szölödézsma-válts. kötv. (100 frtja.)..............................5°/­ Magy. k. kamatozó kincst. ut. (6) b. (lOOfrtja) . . 5°/, Egyes. államadóss. papi­b.412 i n ez. kam. jan.-jul..............................5% Egyesit. államadóss. ez. kam. apr.-okt..............................5% Osztr. aranys. 4% kamat 4% Osztrák papirjáradék 5°/o­­n államadóss. kis. 1854-ki 250 frt p. p. ... 4% Osztr. államadóss.kis. 1860-ki 500 frt o. é. ... 5% Osztr. államadóss. kis.1860-ki 100 frt o. é. ... 5°/« Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 100 frt o. é.............................. Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 50 frt o. é................................ Pest vár. köles. 1870. évb. 6% , „ „ 1871. „ 6°/o Budapest föv. 1880 köles. 5° f. Szerbiai nyerem, kölcsön 3% Részvények, a) Bankok. Által. m. municip. hitelint. . Angol-osztrák bank . . . Budapesti bankegyesület r. t. Franko-magy. bank (félsz.al.) Horvát leszámitoló-bank . Iparbank budapesti Központi ipartárs. hitelint. Magy. ált. földhit.-részv.társ. Magy. által. hitelbank Magy. jelz.­hitelbank . . „ II. kib. ideigl. M. resz.és pénzv.b.elöv. jog.n. Magy. orsz. bankrészv. társ. Osztr. hitelintézet .... Osztr.-magyar bank . I. magy. iparbank Pesti m. keresk. bank . „ „ elöv. jog nélk. 134 134. 91.50 110 60 97- — 121.-* 120 — 112.25 112.--111.— 119.40 88.40 88.40 99.-98.75 98­ 75 97.75 100.— 93.50 98 25 77. — 18.-78. — 94.— 122.50 183.— 135 50 172.50 171.— 102.— 102.— 99.25 45.­83 50 134.60 134.50 97 50 122.-121. - 112 75 113.— 112.— 119 60 88.60 88 60 100 — 99 50 99.50 98.25 101.— 99.­77- 25 78.25 78.26 94.20 123.50 194.— 136.50 173.50 172.­102.50 102.50 99.75 46.­ 85 324 128 117 327 847 204 655 50 50 100 Sziszeki hitelbank 100 Union bank . . . 500 500 200 500 160 200 1000 300 50 100 300 1000 200 150 50 100 b) Biztositó társaságok. Bécsi biztosító intézet Bécsi életjáradék bizt. int. Első magy. ált. bizt. társas. Magy.-francz. bizt. r. társ. Pannónia viszontbizt.-intéz. Unió viszontbiztosító intézet. c) Gőzmalmok. Concordia-malom . . . . Első budapesti malom . Erzsébet-malom .... Henger-malom......................... Luiza-malom........................ Molnárok- és sütök-malma Pannonia-malom .... Viktoria-malom ... d) Közlekedési vállalatok. Alföld-fiumei vasút . . 5°/, Báttasz.-domb.-zák. vasút Déli vasút .... „ Éjszakkeleti vasút Erdélyi vasút . . . 5°/, Győr-nppr.-ebenfurti vasút „ Kassa-oderbergi vasút 4°/­ Magy. galicziai vasút . 5°/ M.nyug.v. (sz.f.-gy.gy.-v.) „ Osztr. állami vasút . „ Pécs-barcsi vasút . . „ Tiszavidéki vasút . . „ Osztr. dunagőzhajóz.-társ. „ Budai hegypálya .... Pesti közúti vaspálya . n n n élvez.jegy. e) Takarékpénztárak. Budapest III. kerületi . . Ceglédi..................................... Országos központi .... Pesti hazai első .... Egyesült Budapest fővárosi . Pesti külvárosi......................... Pakrac-daruvár-kutinjai Vas-zalamegyei első . f) Különféle vállalatok. Alagút..................................... Ált. nagyon k­ulcs. társaság . „Franklin“ társ. szerv. nélkü Ganz és társ.vasönt. és gépgy Gschwindt-féle szeszgyár . Gyapjó-mosó és bízom. els. m. Kereskedelmi épület . Könyvnyomda „Athenaeum 1 „ Pesti . . Köszénb.-és tégl.-gy.(Drasche Pesti épitö-társaság Rimamurányi-S.-Tarj. vasmű S.-Tart. köszénb. szelv. nélk. Schlick-féle vasönt. és gépgy. Serfőzöde első m. szelv. nélk Sertéshizlaló........................ Sóskúti kőbánya .... Spodium- és csontliszt-gyár . Szálloda-részv.-társaság . . Tégla- és mészégető újlaki Göztéglagyár kőbányai . Záloglevelek. M. földhitelint.papir­ért.5Vi% n n 1» » 5°/o . w n n n 4 Vt°/. „ „ arany v. ez. 5% . „ jelzálogbank . 5'/, „ . » » 5 „ . 316.- 350 -- 4280— 1420— 435 — 1150— 164. - 495.— 194.— 318.— 925.— 365.— 171 50 138.— 820.- 565 .- 4300-1430— 440.— 1170— 165.-195.— 820.— 940.— 380 — 50 50 53.— 585. — 4700— 550.— 138. 119. — 92.60 146.— 697.— 390.— 240.— 528.— 628.— 825.— 162.— 132 1 60 120. — 24­2.- 575.— 365.— 34.— 320.— 126.-283.— 101.75 100.75 95 — 117.75 102.75 99.25 50 54.— 590 — 4740- 554 139.— 120 93.50 148.— 700.— 392.— 245.— 6821 — 850.-163.-133 50 121.— 244.— 595.— 368 36- 325 — 122.-284.-102.50 101.50 95.50 118.50 103.25 99.75 200 200 200 300 100 “200 300 300 1000 200 200 200 200 200 1000 200 200 200 300 200 200 M. ált. földhit.-r.-társ. 6°^« . " * 51/,0/, Kisbirt orsz. földhit. 5 %,0/0 Osztr.-magy. bank o. é. 5% • , „ „ o. é. 4'/?0/ .­ n „ o. é. 4°/o . Pesti m. keresked. bank 6% . n » „ „ 51/*°/i *Albina“-tak. és hitelint 6% . Elsőbbségek: 5 a m * Váltók árfolyam (látra) Ném. bankpiacok 100 német kir. márkáért . . . Amsterdam 100 hollandi frtért Brüssel 100 frankért . Páris 100 „ . . . Marseille 100 Svájci pénzpiacok 100 frkért. Zürich 100 frankért London 10 font sterlingért Szentpétervár 100 rubelért vuilano 100 lire nuove ital. 98.50 100.85 100.90 94.20 101.50 101.50 98. 80 58.30 98.25 47.45 47. 15 47.15 119.50 99.50 101.15 101.10 94.50 101.75 101.75 99 30 68.40 98.50 17.35 47.*25. 47 25» 119.80' Alföld-fiumei vasút (na­gy,­­eszéki vonal) . . . 5°/ Alföld-fiumei vasút 187 . ki­bocs.......................................5°/, Báttasz.-domb.-zákányi v. 5% Dunagözhajóz.-társaság 5% 1 , 5% Éjszakkeleti vasút . . 5°/ n . aranyb. 5°/,­­ n aranyb. 6% Magyar galíciai vasút . 5°/, e­ft » II. ki­bocs......................................5%út M. nyugoti vasút (Székesf.­­györ-gráczi v.) . . . 5°/(. M. nyugoti vasút 1874. kib.5°/­ M. vasut-els. költs. beruh­ ezé­ aranyb.................................~­*/­ I. erdélyi vasút . . . 5°/( Györ-sopron-ebenf. vasút 6% Kassa-oderbergi vasút ez. 5% u­­t . (eperj.­tarn. v. m. v.) ezüst. 5% Kassa-oderb. vasút, (osztr.-v.) 1879. kib.............................5% Kassa-oderb. vauut (m. v.) 1879. kib. cz. . . . 5% Osztr. állami vasút . . 5°/­ Tiszavid. vasút . . . 5% Budapesti lánchíd . . 6% Kőszén- és téglagy.-kötelez­vények............................6% Lloyd- és tőzsde­ épület . 5°/ Alt. iparrészv. társulat 6°/c Magán-sorsjegyek. Osztr. hitelintézet . Budavárosi sorsjegy . Keglevich „ . . Pálffy „ . . Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) w­e­rt (kör) . . Osztr -magyar 8 fztos arany 20 frank-arany .... Török arany lira Osztr. és magyar ezüst Német bírod, bankjegy, vagy ezekkel egyenértékű bank­jegyek. (100 márkáért) . 95.— 92 92 25 98 — 93 25 1,2 10.3.50 f 6 97.25 177.— 41. 18. 37.--5.59 5.57— 9 44- 9.44— 68 30 95.50 92.60 92.75 109.— 53.— 98 16n 93 50 102.50 104.— 97.— 97.76 178.-42.-19.-88.-5.61-5.59-9.46-9.46-58.40 Nyomatja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület.

Next