Huszonegyedik Század, 1927. október - 1928. április (1-4. szám)
1927-10-01 / 1. szám
333 M Mi történik Kínában az üzemek igazgatóit és maguk vették át a gyárak vezetését“. A kormány ezenkívül kénytelen még arról a felette kellemetlen tényről is értesüll, hogy a tömegek (amelyeknek mindent megígért és amelyekért mit sem tett) ellenségesen állanak vele szemben. A helyzetkép komor és félre nem érthető : „A szakadék, amely jelenleg a tömegek és a kormány között tátong, széles. . .“ íme, így nyilatkozik a kormány egyik hivatalos bizottsága a kumintang hivatalos lapjában. Az országban a polgárháború, az osztályharc dühöng. A régi egységfront, az összes kínai imperializmusellenesek harcos frontja, amely azonban már áprilisban kettészakadt a nagyburzsoázia kiválása óta a munkás- és parasztfelkelések hatása alatt fokozatosan felmorzsolódik még a központban, a vuhani vidékeken is. A bizottság ajánlja, hogy a tömegeket világosítsák fel. Meg kell őket tanítani arra, hogy alávessék magukat a kumintangnak, amely Vuhanban még mindig baloldalinak vallja magát és a kormánynak, amely ezen baloldalinak mondott kumintang szellemében működik. A jelentést azoknak a tiltó rendelkezéseknek a felsorolása fejezi be, amelyekkel a „népkormány“ meg igyekszik bénítani a tömegek forradalmi lendületét. De a kormány nemcsak platonikus rendelkezéseket bocsájt ki. A kormány tettekre is készen áll, sőt már tett is. A „People’s Tribune“ július 14-iki száma, amelyből mindezeket az adatokat merítettük, közli a vuhani politikai iroda eddigi vezetőjének, Teng Yen Ta-nak nyilatkozatát is. Teng, aki tényleg a baloldali kumintang hamisítatlan politikájának letéteményese, a legélesebb tiltakozás kíséretében válik meg hivatalától. Az ő nyilatkozatából váratlanul értesüünk olyan tényekről, amelyek refektorként világítják meg a helyzetet. A kumintang vezetésében mondja Teng — „áldatlan változás“ történt. „Azok, akik eddig a Csang Kai Csek elleni háborút sürgették, most az engedékenység és a kompromisszum melett törnek lándzsát. Azok, akik eddig lelkesen hirdették az összes forradalmi elemek összefogásának szükségességét, most a forradalmi párttal való szakítás mellett kardoskodnak. Azok, akik eddig a munkás- és paraszttömegek érdekeinek szolgálatát hirdették, most vérfürdőket rendeznek közöttük“. A nyilatkozat egy jóslással végződik, amelynek beteljesedése naprólnapra bizonyosabbá lesz. „Azon a véleményen voltam és vagyok, hogy abban az esetben, hogyha Sun Yat Sen három alapelvét meghamisítják, hogyha a munkásokat és parasztokat üldözik, hogyha a forradalmi elemeket eltaszítják maguktól, hogyha forradalmi tevékenységüket megsemmistik, a kumintang forradalmi jelentőségét felőrlik és a párt hatását megsemmisítik. A természetes következmény csak az lehet, hogy a párt maga ellenforradalmivá válik ..." • *