A Jövő Üzemmérnöke, 1974 (2. évfolyam, 6-9. szám)
1974-09-01 / 6. szám
10. SZEPTEMBER bemutatjuk a főiskola vezetőit Dr. Orgedis Gyula lauszétai iskolai tanár, igazgató Főiskolánk első főigazgatója, dr. Hegedűs Gyula 1970. szeptember 1-gyel kapta első főigazgatói megbízását a Művelődésügyi Minisztériumból. A megbízást a Minisztérium 1973-ban újabb három évre megújította. Dr. Hegedűs Gyula 1920- ban született. Vasutas család gyermekeként, korán megszerezte a vasúti közlekedést Gimnáziumi érettségi után. 1938-ban a MÁV-nál helyezkedett el. Munka mellett végzett egyetemi tanulmányait 1949-ben fejezte be. Mintegy tíz éven át több vasútállomáson dolgozott, különböző beosztásokban, majd három évig a MÁV szakoktatásának korszerűsítésére szervezett Szakoktatási Tanács Titkárságán működött Könyreműködött a Vasúti Tudományos Kutató Intézet felállításánál, majd annak 1951-től — rövid megszakítással — 1964-ig tudományos munkatársa, illetve főmunkatársa volt. 1964-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Oktatási Osztályának vezetőjévé nevezték ki és ebben a beosztásban működött 1970-ig. Főiskolánkhoz történt áthelyezéséig. Vasúti szakmai ismereteinek elmélyítése után érdeklődése a vasúti üzem szervezete, szervezése, gazdasági kérdései felé fordult. A Vasúti Tudományos Kutató Intézet Gazdaságtudományi Osztályán számos üzemgazdasági kutatási feladatot oldott meg, majd később a Szocialista Vasutak Együttműködési Szervezetének keretei között végzett vasúti önköltségszámítási elméleti kutatásokban vett részt. Már 1955-től bekapcsolódott azokba a hazai közlekedéspolitikai munkálatokba, amelyeknek a célja a magyar közlekedés helyes irányú fejlesztésének meghatározása volt. Különösen az ezzel kapcsolatos elvi megalapozást célzó kutatások, a közlekedési ágak közötti koordináció és kooperáció elméleti kérdéseinek tisztázása, valamint a kapcsolódó gazdasági vizsgálatok voltak jelentősek. A közlekedési ágak összehasonlítható önköltségeinek kiszámítása és az ebből levonható követ-keztetések ugyancsak fontosak voltak az azóta hivatalosan is elfogadott magyar közlekedéspolitikai koncepció kidolgozásához. 1964-től, a KPM Oktatási Osztályának vezetőjeként aktívan bekapcsolódott az oktatási reform végrehajtását jelentő közlekedési-hírközlési feladatok megoldásába. A KPM-beli működési idejére esik a KPM szakmunkásképzésének fejlesztése, korszerűsítése; a szakközépiskolai hálózat országos kiépítése valamint a tananyag korszerűsítése; a KPM valamennyi szakterületére vonatkozóan, a KPM felsőfokú technikumainak jelentős fejlesztése. 1967- től a Főiskolánk létesítését előkészítő bizottsági munka vezetője. 1970-ben, a Főiskolánkhoz történt kinevezését követően, a KPM három felsőfokú technikuma átvételének, tevékenységük főiskolai szintre emelésnek munkálatait irányította, majd 1971-től legfontosabb feladata a Főiskola öt részlege között az eredményes, integrált főiskolai szemléletet érvényesítő kapcsolatok megteremtése, az új szakszervezeti keretek között az oktató-nevelő munka tartalmi fejlesztése, a tanszéki tudományos tnika továbbfejlesztése, ill. megindítása. 1971-től a Közlekedés-üzemgazdaságtan tanszék vezetője, a Közlekedés-üzemgazdaságtan és a Közlekedési ismeretek, tárgyak előadója. A diszciplináris kutatásokon felül jelenleg a vasúti közlekedés, a városkörnyéki közlekedés és az anyagmozgatás fejlesztését célzó OMFB és KPM munkálatokban vesz részt. Nagy számú cikke jelent meg közlekedésgazdasági és közlekedéspolitikai témakörökben hazai és külföldi tudományos és szaklapokban szerzője, társszerzője, szerkesztője számos szakkönyvnek és tankönyvnek. A Tudományos Minősítő Bizottság 1964-ben a közlekedéstudományok kandidátusává nyilvánította. 1968-tól közlekedési doktor. Több kitüntetésben részesült, közöttük a Munka Érdemérem, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetésekben. Negyed százada vesz részt a főiskolai és egyetemi oktatásban 1950-től 1972-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Géptechnikai Tanszékén, tevékenykedett tanársegédként, majd adjunktusi és docensi beosztásban. 1960-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1962—63-ban a Közlekedésépítési Vállalatnál dolgozott technológusként, 1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Az egyetemen eltöltött években részt vett a Geotechnikai Tanszék valamennyi OCOCOOOGOCOOOCOOOOOCOC tárgyának oktatásában, a laboratóriumi gyakorlattól a szigorlati bizottságokig. 1972-ben a Vasútépítési Tanszéken kapcsolódott be a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola életébe, majd a később megalakuló Geotechnikai Tanszék vezetőjeként folytatta tevékenységét. 1973-ban nevezték ki a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Közlekedésépítési Karának igazgatójává. Az alapozás, mélyépítés, talajmechanika körébe vágó tudományos munkássága, publikációi és szakmai konferenciákon elhangzott referátumai nemcsak itthon, de a külföldi szakemberek előtt is közismert. Tanulmányai több mint húsz éve jelennek meg a Mélyépítéstudományi Szemlében, az Acta Technika hasábjain, az Egyetemi Közleményekben, az ÉKME Tudományos Közleményekben, a Magyar Építőipar című folyóiratban, nemzetközi konferenciák közleményeiben stb. Széles körű szakmai és tudományos felkészültségét, tapasztalatait jól kamatoztatta az oktató-nevelői munkájában is, számos tankönyvet, jegyzetet írt. 1968-ban a „Józsefvárosért” emlékérem ezüst fokozatával tüntették ki. Több hazai pályázaton vett részt és kapott értékes díjakat. Tagja számos hazai és külföldi tudományos szervezetnek. A közeli jövőben tevékenysége még a fővároshoz köti, de új beosztásában már az egész Főiskola életébe bekapcsolódik. Tervei is eszerint alakulnak. Szeretne jó munkát végezni a minél sikeresebb és hasznosabb győri oktatás feltételeinek megteremtése körül, egyidejűleg folytatni kell azt a pedagógiai, nevelői, szakmai tevékenységet is, amit a nemrég alakult tanszék vezetése rá ró. Szeretne eredeti szakmájával, a műszaki és természettudományos kérdésekkel is foglalkozni, remélve, hogy az első két fő feladat OCOOOOOOOOOOOOOOOOOOO mellett még erre is marad majd idő. Dr. Varga László iskolai tanár, tanszékvezető főigazgatóhelyettes . Megyénk műszaki kultúrájának továbbfejlesztéséért a MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezete együtt tevékenykedik a KTMF tanáraival és hallgatóival A MTESZ megyei Szervezetének Oktatási Bizottsága már két évtizeddel ezelőtt szorgalmazta egy műszaki felsőoktatási intézmény létesítését Győrött. Tudományos egyesületeinkben dolgozó műszaki és természettudományos végzettségű társadalmi aktíváink már akkor látták, hogy a megye korszerű technikával felszerelt ipari bázisa mögött szükséges lenne egy tudományos oktató központ. MTESZ szervezetünk kiváló eredményeket ért el a műszaki-tudományos társadalmi élet kibontakoztatásában. Úttörőként kezdte meg és ma is eredményesen szervezi a mérnökök és technikusok szakmai továbbképzését, a magyar műszaki kultúra emelése érdekében. A helyi párt és állami vezetés, valamint a MTESZ vezetői elismeréssel fogadták és segítették ezt a műszaki-társadalmi tevékenységet. Mindig tudtuk azonban, hogy fejlett műszaki kultúrájú megyénk minőségi továbbfejlődését csak egy műszaki felsőoktatási intézmény biztosíthatja tartósan. Oktatási Bizottságunk ezért az elmúlt évek során minden rendelkezésére álló eszközzel segítette a KTMF megvalósításának ügyét. Társadalmi felmérést végeztünk a megyéből biztosítható oktatók számbavételére. Részt vettünk a laboratóriumok és gyakorló műhelyek terveinek zsűrizésében. Igyekeztünk előkészíteni a helyi intézmények és iparvállalatok segítségét az áttelepüléssel kapcsolatos problémák megoldására. Külön öröm számunkra, hogy a Főiskola vezetői igényelték a megyei MTESZ Szervezet és ezen belül is Oktatási Bizottságunk segítségét. Reméljük, hogy ez az együttműködés itt a Főiskola végleges helyén tovább fog erősödni. Műszaki továbbképző tanfolyamaink keretében számítunk a főiskolai oktatók előadásaira, de szeretettel várjuk őket a MTESZ-tagok soraiba is. Meggyőződésünk továbbá, hogy a Tudományos Diákkörök tagjai sehol sem ismerhetik meg jobban szocialista iparunk és közlekedésünk műszaki fejlesztési problémáit és feladatait mint a győri Technika Házában, a MTESZ rendezvényein. A megyei szervezetünkben dolgozó műszaki és természettudományos végzettségű aktíváink nevében köszöntöm tehát a Főiskola oktatóit és hallgatóit, kívánok mindanynyiuknak sok sikert és kiváló eredményeket! Vermes Ágoston MTESZ győri OB-titkára A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE f . Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. Oktatói tevékenységet negyed százada fejt ki, 1950-től a budapesti Építőipari Technikumban tanár, 1951-től pedig a Honvédtiszti Akadémián. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1965-től tanársegéd, ugyanott 1967-től adjunktus, 1972-től főiskolai docens. Korábban is jelentős vezető beosztásokban, munkakörökben tevékenykedett. Hivatásos katonai szolgálatot teljesített 1950 és 1956 között, századosi rendfokozattal szerelt le, öt éven át a Betonútépítő Vállalatnál fő-építésvezetőként tevékenykedett, majd a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat főtechnológusa lett. Ezt követően 1961-től 1963-ig a Típustervező Intézetnél tervfőmérnöki, 1963-tól a Középülettervező Vállalatnál tervező irodavezetői munkakört töltött be. Számos tervpályázaton eredményesen szerepelt. Az ő tervei alapján épült fel 1970- ben a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 1971-ben a budapesti Vörösmarty téri Kulturális Központ. Ez a középület Budapest egyik legkorszerűbb kulturális intézménye. Mindkét épület terveiért nívódíjat kapott Tarlós Elemér, e munkájáért tüntették ki a „Szocialista Kultúráért” jelvénnyel is. Irányítója volt az utóbbi évtizedben megvalósult hazai felsőoktatási és kulturális intézmények tervezésének. Csak kevesen tudják, hogy részint az ő tervei alapján és az ő irányításával épül Győrött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola is Mint építésügyi szakértőt is gyakran foglalkoztatja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Több mint tíz éve végez építészeti tudományos kutatómunkát is. Fő témája: középületek sejtrendszerei és flexibilitása. E témakörben számos tanulmányt készített, adott közre tudományos folyóiratokban, — gyakran járt és jár külföldi tanulmányúton. Főiskolai oktató és vezetői munkája mellett alkotó építési tevékenységét jelenleg is folytatja —, Budapesten az Országos Oktatási Központ új épületét tervezi. Jól ismeri Győrt, — szívesen települ le városunkba —, itt szeretné folytatni sokoldalú tevékenységét, — hasznosan kíván a társadalmi és közéletben tevékenykedni. Mistér iskolai tanár, akl. építészmérifik, föl.-tiettles