A Jövő Üzemmérnöke, 1974 (2. évfolyam, 6-9. szám)

1974-09-01 / 6. szám

1­0. SZEPTEMBER ­bemutatjuk a főiskola vezetőit Dr. Orgedis Gyula lauszétai iskolai tanár, igazgató Főiskolánk első főigazgató­ja, dr. Hegedűs Gyula 1970. szeptember 1-gyel kapta első főigazgatói megbízását a Művelődésügyi Minisztérium­ból. A megbízást a Miniszté­rium 1973-ban újabb három évre megújította. Dr. Hegedűs Gyula 1920- ban született. Vasutas család gyermekeként, korán megsze­rezte a vasúti közlekedést Gimnáziumi érettségi után. 1938-ban a MÁV-nál helyez­kedett el. Munka mellett végzett egyetemi tanulmá­nyait 1949-ben fejezte be. Mintegy tíz éven át több vasútállomáson dolgozott, kü­lönböző beosztásokban, majd három évig a MÁV szakok­tatásának korszerűsítésére szervezett Szakoktatási Ta­nács Titkárságán működött Könyreműködött a Vasúti Tu­dományos Kutató Intézet felállításánál, majd annak 1951-től — rövid megszakí­tással — 1964-ig tudományos munkatársa, illetve főmun­katársa volt. 1964-ben a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium Oktatási Osztályának vezetőjévé nevezték ki és eb­ben a beosztásban működött 1970-ig. Főiskolánkhoz tör­tént áthelyezéséig. Vasúti szakmai ismeretei­nek elmélyítése után érdek­lődése a vasúti üzem szerve­zete, szervezése, gazdasági kérdései felé fordult. A Vas­úti Tudományos Kutató In­tézet Gazdaságtudományi Osztályán számos üzemgaz­dasági kutatási feladatot ol­dott meg, majd később a Szocialista Vasutak Együtt­működési Szervezetének ke­retei között végzett vasúti önköltségszámítási elméleti kutatásokban vett részt. Már 1955-től bekapcsolódott azok­ba a hazai közlekedéspoliti­kai munkálatokba, amelyek­nek a célja a magyar közle­kedés helyes irányú fejlesz­tésének meghatározása volt. Különösen az ezzel kapcsola­tos elvi megalapozást célzó kutatások, a közlekedési ágak közötti koordináció és koope­ráció elméleti kérdéseinek tisztázása, valamint a kap­csolódó gazdasági vizsgálatok voltak jelentősek. A közleke­dési ágak összehasonlítható önköltségeinek kiszámítása és az ebből levonható követ-­keztetések ugyancsak fonto­sak voltak az azóta hivatalo­san is elfogadott magyar közlekedéspolitikai koncep­ció kidolgozásához. 1964-től, a KPM Oktatási Osztályának vezetőjeként ak­tívan bekapcsolódott az ok­tatási reform végrehajtását jelentő közlekedési-hírközlési feladatok megoldásába. A KPM-beli működési idejére esik a KPM szakmunkáskép­zésének fejlesztése, korszerű­sítése; a szakközépiskolai hálózat országos kiépítése valamint a tananyag korsze­rűsítése; a KPM valamennyi szakterületére vonatkozóan, a KPM felsőfokú technikumai­nak jelentős fejlesztése. 1967- től a Főiskolánk létesítését előkészítő bizottsági munka vezetője. 1970-ben, a Főiskolánkhoz történt kinevezését követő­en, a KPM három felsőfokú technikuma átvételének, te­vékenységük főiskolai szintre emelésnek munkálatait irá­nyította, majd 1971-től leg­fontosabb feladata a Főisko­la öt részlege között az ered­ményes, integrált főiskolai szemléletet érvényesítő kap­csolatok megteremtése, az új szakszervezeti keretek kö­zött az oktató-nevelő munka tar­talmi fejlesztése, a tanszéki tudományos t­nika tovább­fejlesztése, ill. megindítása. 1971-től a Közlekedés-üzem­­gazdaságtan tanszék vezető­je, a Közlekedés-üzemgazda­­ságtan és a Közlekedési is­meretek, tárgyak előadója. A diszciplináris kutatásokon fe­lül jelenleg a vasúti közle­kedés, a városkörnyéki közle­kedés és az anyagmozgatás fejlesztését célzó OMFB és KPM munkálatokban vesz részt. Nagy számú cikke jelent meg közlekedésgazdasági és közlekedéspolitikai témakö­rökben hazai és külföldi tu­dományos és szaklapokban szerzője, társszerzője, szer­kesztője számos szakkönyv­nek és tankönyvnek. A Tu­dományos Minősítő Bizottság 1964-ben a közlekedéstudo­mányok kandidátusává nyil­vánította. 1968-tól közlekedé­si doktor. Több kitüntetésben részesült, közöttük a Munka Érdemérem, a Munka Ér­demrend ezüst fokozata, a Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetésekben. Negyed százada vesz részt a főiskolai és egyetemi oktatásban 1950-től 1972-ig a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen, illetve az Épí­tőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Géptechnikai Tanszékén, tevékenykedett ta­nársegédként, majd adjunktusi és docensi be­osztásban. 1960-ban műszaki doktori okleve­let szerzett. 1962—63-ban a Közlekedésépíté­si Vállalatnál dolgozott technológusként, 1984-ben védte meg kandidátusi disszertáció­ját. Az egyetemen eltöltött években részt vett a Geotechnikai Tanszék valamennyi OCOCOOOGOCOOOCOOOOOCOC tárgyának oktatásában, a laboratóriumi gya­korlattól a szigorlati bizottságokig. 1972-ben a Vasútépítési Tanszéken kapcso­lódott be a Közlekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola életébe, majd a később meg­alakuló Geotechnikai Tanszék vezetőjeként folytatta tevékenységét. 1973-ban nevezték ki a Közlekedési és Távközlési Műszaki Fő­iskola Közlekedésépítési Karának igazgató­jává. Az alapozás, mélyépítés, talajmechanika körébe vágó tudományos munkássága, publi­kációi és szakmai konferenciákon elhangzott referátumai nemcsak itthon, de a külföldi szakemberek előtt is közismert. Tanulmányai több mint húsz éve jelennek meg a Mély­építéstudományi Szemlében, az Acta Techni­ka hasábjain, az Egyetemi Közleményekben, az ÉKME Tudományos Közleményekben, a Magyar Építőipar című folyóiratban, nem­zetközi konferenciák közleményeiben stb. Széles körű szakmai és tudományos felké­szültségét, tapasztalatait jól kamatoztatta az oktató-nevelői munkájában is, számos tan­könyvet, jegyzetet írt. 1968-ban a „Józsefvárosért” emlékérem ezüst fokozatával tüntették ki. Több hazai pályázaton vett részt és kapott értékes díja­kat. Tagja számos hazai és külföldi tudományos szervezetnek. A közeli jövőben tevékenysége még a fő­városhoz köti, de új beosztásában már az egész Főiskola életébe bekapcsolódik. Tervei is eszerint alakulnak. Szeretne jó munkát végezni a minél sikeresebb és hasznosabb győri oktatás feltételeinek megteremtése kö­rül, egyidejűleg folytatni kell azt a pedagó­giai, nevelői, szakmai tevékenységet is, amit a nemrég alakult tanszék vezetése rá ró. Szeretne eredeti szakmájával, a műszaki és természettudományos kérdésekkel is foglal­kozni, remélve, hogy az első két fő feladat OCOOOOOOOOOOOOOOOOOOO mellett még erre is marad majd idő. Dr. Varga László iskolai tanár, tanszékvezető főigazgató­­helyettes . ­ Megyénk műszaki kultúrájának továbbfejlesztéséért a MTESZ Győr-Sopron megyei Szervezete együtt tevékenykedik a KTMF tanáraival és hallgatóival A MTESZ megyei Szerve­zetének Oktatási Bizottsága már két évtizeddel ezelőtt szorgalmazta egy műszaki felsőoktatási intézmény léte­sítését Győrött. Tudományos egyesületeinkben dolgozó műszaki és természettudomá­nyos végzettségű társadalmi aktíváink már akkor látták, hogy a megye korszerű tech­nikával felszerelt ipari bá­zisa mögött szükséges lenne egy tudományos oktató köz­pont. MTESZ szervezetünk ki­váló eredményeket ért el a műszaki-tudományos társadalmi élet kibonta­koztatásában. Úttörőként kezdte meg és ma is eredményesen szervezi a mérnökök és technikusok szakmai továbbképzését, a magyar műszaki kultú­ra emelése érdekében. A helyi párt és állami veze­tés, valamint a MTESZ ve­zetői elismeréssel fogadták és segítették ezt a műszaki-tár­sadalmi tevékenységet. Min­dig tudtuk azonban, hogy fejlett műszaki kultúrájú me­gyénk minőségi továbbfejlő­dését csak egy műszaki fel­sőoktatási intézmény bizto­síthatja tartósan. Oktatási Bizottságunk ezért az elmúlt évek során minden rendelkezésére álló eszközzel segítette a KTMF megvalósí­tásának ügyét. Társadalmi felmérést végeztünk a me­gyéből biztosítható oktatók számbavételére. Részt vet­tünk a laboratóriumok és gyakorló műhelyek terveinek zsűrizésében. Igyekeztünk előkészíteni a helyi intézmé­nyek és iparvállalatok segít­ségét az áttelepüléssel kap­csolatos problémák megoldá­sára. Külön öröm számunkra, hogy a Főiskola vezetői igényelték a megyei MTESZ Szervezet és ezen belül is Oktatási Bizott­ságunk segítségét. Reméljük, hogy ez az együttműködés itt a Főiskola végleges helyén tovább fog erősödni. Műszaki továbbkép­ző tanfolyamaink keretében számítunk a főiskolai okta­tók előadásaira, de szeretet­tel várjuk őket a MTESZ-ta­­gok soraiba is. Meggyőződésünk továb­bá, hogy a Tudományos Diákkörök tagjai sehol sem ismerhetik meg job­ban szocialista iparunk és közlekedésünk műszaki fejlesztési problémáit és feladatait mint a győri Technika Házában, a MTESZ rendezvényein. A megyei szervezetünkben dolgozó műszaki és termé­szettudományos végzettségű aktíváink nevében köszöntöm tehát a Főiskola oktatóit és hallgatóit, kívánok mindany­­nyiuknak sok sikert és kiváló eredményeket! Vermes Ágoston MTESZ győri OB-titkára A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE f . Az Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetemen szer­zett diplomát. Oktatói tevé­kenységet negyed százada fejt ki, 1950-től a budapesti Épí­tőipari Technikumban tanár, 1951-től pedig a Honvédtiszti Akadémián. A Budapesti Mű­szaki Egyetemen 1965-től ta­nársegéd, ugyanott 1967-től adjunktus, 1972-től főiskolai docens. Korábban is jelentős veze­tő beosztásokban, munkakö­rökben tevékenykedett. Hiva­tásos katonai szolgálatot tel­jesített 1950 és 1956 között, századosi rendfokozattal sze­relt le, öt éven át a Beton­­útépítő Vállalatnál fő-építés­­vezetőként tevékenykedett, majd a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat főtech­nológusa lett. Ezt követően 1961-től 1963-ig a Típuster­vező Intézetnél tervfőmérnö­­ki, 1963-tól a Középületterve­ző Vállalatnál tervező iroda­vezetői munkakört töltött be. Számos tervpályázaton eredményesen szerepelt. Az ő tervei alapján épült fel 1970- ben a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 1971-ben a budapesti Vörös­­marty­ téri Kulturális Köz­pont. Ez a középület Buda­pest egyik legkorszerűbb kul­turális intézménye.­­ Mindkét épület terveiért nívó­díjat ka­pott Tarlós Elemér, e munká­jáért tüntették ki a „Szocia­lista Kultúráért” jelvénnyel is. Irányítója volt az utóbbi évtizedben megvalósult hazai felsőoktatási és kulturális in­tézmények tervezésének. Csak kevesen tudják, hogy részint az ő tervei alapján és az ő irányításával épül Győ­rött a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskola is Mint építésügyi szakértőt is gyakran foglalkoztatja az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium. Több mint tíz éve végez építészeti tudományos kuta­tómunkát is. Fő témája: köz­épületek sejtrendszerei és flexibilitása. E témakörben számos tanulmányt készített, adott közre tudományos fo­­lyóiratokban, — gyakran járt és jár külföldi tanulmány­úton. Főiskolai oktató és ve­zetői munkája mellett alkotó építési tevékenységét jelen­leg is folytatja —, Budapes­ten az Országos Oktatási Köz­pont új épületét tervezi. Jól ismeri Győrt, — szívesen te­lepül le városunkba —, itt szeretné folytatni sokoldalú tevékenységét, — hasznosan kíván a társadalmi és közé­letben tevékenykedni. Mis­tér iskolai tanár, akl. építészmérifik, föl­.-tie­ttles

Next